Békés, 1900 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1900-04-22 / 16. szám

Meint a „Békés" 1900.16-ik szénák.

A továbbadás lehetőségének biztosítására szükség volt mindenek előtt arra, hogy a haszon- bérleti szerződések, melyek mellett a birtokok, az összesen csak 500 holdat tevő bonumi gazdaság kivételével haszonbérbe voltak adva, oly- kép legyenek megszüntethetők, hogy egy egységes időpontban a birtokok a vevőknek tettleg is átadhatók legyenek.

Ez az egész vonalon sikerült. A kiküldött bizottság 1900. évi október hó 1-ére a felmondható haszonbérleti szerződések felmondására, a fel nem mondható szerződéseknek pedig esetleg kártérítés mellett való megszüntetésére törekedett. Kártérítésre azonban csak egy esetben volt szükség, egy 854 holdas haszonbérletnél, a melynél 3000 forint kárpótlásban történt egyezségi megállapodás a még hátralevő 4 évi haszonbérlet fejében, mig a többi haszonbérlővel akkép sikerült megegyezni, hogy egy évi felmondással és ezen évben a szabad, de okszerű gazdálkodás megengedésével a haszonbérleti szerződések a kitűzött időpontban szintén megszűnnek. Más része pedig a haszonbérleti szerződéseknek olykép szüntettetett meg, hogy a haszonbérlők egyúttal vevőkké lettek, mig egy másik részét a haszonbérleti szerződéseknek a vevők vállalták át.

Egy másik lényeges nehézség volt az, hogy az eladó uradalom a községgel szemben mindjárt a vételkor a vételár */6 részének lefizetését kötötte ki. Minthogy azonban ez a feltétel a község által való tovább eladásban résztvevő kisgazdákra nézve igen súlyos lett volna s veszélyeztethette volna az egész ügylet létrejövetelét, a község elhatározta, hogy a maga vevőitől csak 10°/#-ot kíván első vételári részletül, az ezen különbözet folytán jelentkező 200.000 frt hiányt pedig rövid lejáratú kölcsönnel fedezi, melynek visszafizetését és kamatterhét természetesen áthárítja vevőire. A község részére a pénzügyi kormány közvetített a rossz pénzviszonyok között kivételesen olcsó 41/20/o-°s kamatozású, egy évre szóló ideiglenes kölcsönt.

Az uradalom és a község között kötött szerződés a kikötött határidőre a felettes hatóság által is jóváhagyatott és 1899. évi október hó

1-én Békés-Csaba község az egész uradalom tulajdonosává vált s ugyanezen időre az egészet — csekély 600 hold kivételével — már tovább eladta.

A község tehát a parczellázási actióban közvetítő. A község vette meg az egész uradalmat, de mindjárt parczellákban tovább el is adta azt. A község azonban mint tulajdonos az uradalommal szemben 1913-ig marad kötelezve, a mikorra minden kötelezettségének eleget tesz s a mikor az ő vevői is eleget tesznek vele szemben kötelezettségeiknek s igy akkor, 1913- ban válnak saját parczelláik telekkönyvi tulajdonosaivá.

A mi a vételi és eladási szerződéseket illeti, azok lényege a következő: Az uradalom és Csaba község között kötött szerződés értelmében a

. . . Azonközben pedig megérkezik a pap,

Az úri vendégek sorra felállanak,

Maguk közé hívják barátságos szóval,

Kínálják gyöngyöző aranyszínű borral ...

S amig a menyasszony öltözködik, készül,

Az arany serleget ürítik vitézül! — Pohárcse'ngés között elrepül az óra,

Vidám tánczba kapnak egy-egy fordulóra!

. . . Erzsiké meg némán, halotthalaványan Áll a tükör előtt hófehér ruhában . . . Menyasszonyi fátyla fejére van téve,

Drága nehéz gyémánt csillog a szemébe!

Lelke gondolatban a múlt időt járja . . .

El van már temetve minden üdve, vágya Szőke pásztorfiu ölelése csókja,

Mintha egy nagyon szép, régi álom volna!

El kell azt feledni, vége annak vége!

— Szótalan megy oda az atyja elébe I Megindul a menet hosszú tömött sorba,

Fényes esküvőre mennek a templomba. . . Összecsődül a nép Erzsikét meglátva:

„ Jaj! de szép menyasszony az Isten megáldja Boldog ember a ki magáénak vallja!“ . .. Erzsiké nem látja, Erzsiké nem hallja.. .

Közel van a templom, hamar odaérnek, Hófehér oltáron viaszgyertyák égnek Imádkozik a pap, lágy zsolozsma zendül, Sáppad a menyasszony, meginog, megrendül.. Tárva-nyitva hagyott ablakon beszállva,

Bús tilinkó hangját hozza a szél szárnya . . . Az a régi ének! . . . Odakap szivéhe’., .

. . . 1.erogyik az oltár kemény lépcsőjére! . , .

. . . Összefut a násznép . Tolakodás támad .. Elhal a búgása fenn az orgonának! . .. Locsolgatják vízzel, itatgatják borral,

Költögeti apja zokogó jajszóval . . .

És a szép menyasszony ott feltszik a földön, Halotti ruha lett a fehér nAázöltöny . . . Parányi szívéből elszállott az élet. ..

Egyre csak halványabb, egyre csak fehérebb!

megvásárolt birtokot vételára következőképen fizetendő: 500.000 forint a jóváhagyás napjától számított 8 nap alatt volt fizetendő s le is fizettetett. A vételárba betudandólag átvállalta B.-Csaba község a bécsi Anker biztositó társaság javára az összes ingatlanokra egyetemleges zálogjoggal bekebelezett 1,350.000 forint tartozást, mely egy összegben egyszerre 1913. évi november hó 1-én lesz a hitelező intézetnek visszafizetendő, addig pedig félévenként minden év május és november hó 1-én 41/,°/0-os kamat s az Ausztriában kivetendő tőkekamatadó fizetendő a tőke után előleges félévi részletekben. Az 1899. évi november hó 1-én bekövetkezett kamatfizetés már B.-Csaba község által lévén teljesítendő, a község e kötelezettségének úgy a kamatlábbal kifejezett kamat, mint a járulékos kamat (együtt 4-72%) pontos beküldése által eleget tett s mivel a hitelező intézet a jogutódlást tudomásul vette, ezen tehertételnek 13 évig kötvényszerü változatlan fennállása biztosítva van. Az előbb említett vételár lehajlitások után fenmaradó vételárhátralék, vagyis 1,150.000 forint 10 év alatt, évenként egyenlő részletekben fizetendő 1900. évi november hó 1-ső napjától kezdődőleg a tőkemaradók után járó s félévenként előrefizetendö 4%<§| kamatokkal.

A vételi szerződéssel párhuzamosan kötötte meg Csaba község saját vevőivel az eladási szerződéseket.

Az első fizetési részletnél — a mint már említve volt — a vevők engedményt kaptak, a mennyiben a község tőlük nem a vételár 1/6 részét, hanem csak lO°/o-át követelte be, de természetesen átvállalták a községi függő-kölcsön kamatterhét és visszafizetését is. A jelzett kedvezményben az 500 holdnál nagyobb birtokot vásárlók nem részesültek.

A birtokba lépés napjául ugyanazon határnap jelöltetett meg, melyben B.-Csaba község birtokba lépett s ezzel a község elkerülte az időközi kamatveszteségeket s .áthárította '— a mi teljesen méltányos, mert hiszen a község csak közvetítő — az adófizetés terhét is.

A vételárfizetési határidők pedig úgy vannak megszabva, hogy azok az uradalom és a község között létrejött vételi szerződésben megállapított határnapokat 15 nappal megelőzik, ekkép biztosítva van az, hogy a községet saját vevői arra az időre, midőn az uradalommal szemben fizetési kötelezettsége beáll, esetről- esetre fizetésképessé teszik.

Mivel pedig a vevők csekély kivétellel — nincsenek egymásért egyetemlegesen kötelezettségben, egyik-másik vevőnek anyagi romlása a többi vevőt legkevésbbó sem fogja érinteni.

De épen azért, mert az egyetemleges jótállás ki nem köttetett s igy a vevők között érdekközösség a fizetési időre, vagyis 13 évre elő nem állott, szükség volt arra nemcsak B.-Csaba község, mint eladó, hanem a vevők érdekében is, hogy a vételár fizetés lebonyolításának ideje alatt egy kizárólag e czélra rendelt külön szervezet alkottassák B.-Csaba község szervezetébe beékelve, mely szervezet a községi

Ártatlan két szeme örökre lezárva,

Mosolyog az ajka, boldog, szép az álma!

... Csendes őszi éj van, csillagok az égen, Pásztorfiu várja a virágos réten . !.

Az csókolja hévvel, az öleli lágyan . . .

. .. A virágok lelke száll az éjszakában ... Most már mindörökre kedvesével élhet,

Soha fel nem költik, soha fel nem ébred!.. .

A fenyők alatt.

(Junius.)

A Békés számára irta: Lengyel Laura.

A viz egy éjszaka alatt elrontotta az utat. Ez azonban absolute nem tart vissza egy szen- vedelmes hegymászót utjától. Sőt mintha az akadály csak ingerelné: föl, föl, előre! Mig a tetőn azután büszkeségtől remegő lélekkel, nedves szemmel, egy kicsit megszédült fejjel nézünk vissza. Valami különös kábultság fog el bennünket, a szegény rabszolga, a nyomorult fővárosi ember részegsége. Megittasulunk a fenyő illattól, a káprázatos friss zöld színtől, a madárhangoktól. Azt hiszem rigó csattog itt felettem, de csak úgy találomra fogom rá. Mert hiszen én szerencsétlen, ki annyi merész hasonlatot gyártok összevissza, mikor mesterségem rákényszerit, a múlt hajnalban ismertem föl a pacsirta énekét. Idegen embertől kellett megkérdeznem, mi volt az édes hangú madár ?

Milyen kár pedig, hogy már egy órája fekszem itt a fenyők alatt és még mindig nem tudom: rigó csattog-e a fejem fölött? Pedig e pillanatban mindennél jobban érdekel ez a dolog. Milyen kár, hogy csak a könyvből ismerem a madarakat, a virágokat, a fát, a füveket. Ezt az egész, nagy rejtelmes világot, mely a maga titokzatos bübájával vonz és megfélemlít, mely lyel most már csak az érzéseim utján közleked- hetem, hiszem a tudásom oly gyarló, fogyatékos és semmitmondó .... Hihetetlen fatalizmussal törődöm bele a megváltozhatatlanba és mégis

közigazgatást semmiképen se akadályozza, s mégis a község hivatott és felelős közegeinek őrizete alatt maradjon a község földvóteli vállalkozása teljes lebonyolításának ideje alatt.

E szervezetet községi szabályrendelet határozza meg.

E szabályrendelet értelmében egy tanács a földvételi ügyek közvetlen vezetője, felügyelője és ellenőrzője.

A tanácsnak hivatalból tagjai a mindenkori községi biró mint elnök, az I-ső jegyző és az intéző s tagjai még a község képviselőtestülete által évről-évre választandó 4—6 tag.

A tanács közvetlen felügyelete alatt áll a földvételi hivatal, mely áll az ügyvezető ügyészből, a könyvelő-nyilvántartóból és a pénztárosból.

A tanács előadója — szavazat nélkül — az ügyvezető ügyész s ugyanez végrehajtója a tanács határozatainak is.

Mód van nyújtva arra, hogy a tanács határozatai* felülbírálás végett a községi képviselet elé legyenek terjeszthetők s hogy sem a tanács, sem a hivatal községi érdektől elütő czéloknak szolgálatába ne állhassanak.

A nyilvántartás úgy van contemplálva, hogy abban úgy a község, mint a vevők kötelezettsége mindenkor idő és szám szerint feltüntetve s hogy egyúttal a pénztár állása is mindig ellenőrizhető legyen.

A mi ezek után a parczellázás által előállott uj állapotot illeti, azt a következőkben ismertetem. Öt holdon aluli birtok keletkezett 332, 5 és 10 hold között 171, 10 és 50 hold között 181, 50 és 100 hold között 23, 100 és 150 hold között 7, 150 és 200 hold között 3, 200 és 500 hold között 2, 500 és 1000 hold között 1 birtok, végül 1000 holdon felül (1009 hold nagyságban) 1 birtok. A Trautmansdorff- uradalomból tehát 721 gazdaság keletkezett.

Ezek a számadatok azt bizonyítják, hogy a parczellázás általában a kisbirtokosok javára történt. Az a körülmény pedig, hogy az öt holdon aluli gazdaságok száma oly tekintélyes, azt mutatja, hogy a kisbirtokosokon kívül a tulaj- donképeni értelemben vett munkások is jelentékenyen részesedtek. Ez tényleg úgy is van. A 332 öt holdon aluli vásárló között nemcsak kisbirtokosok, hanem jelentékeny számban munkások is vannak. Nevezetesen például 217 orosházi munkái vásárolt meg Orosháza község közvetítésével és garantiája mellett 715 holdat. Az öt holdon alul vásárlók által megvett terület 1180 holdra rúg.

Ezekből a számadatokból tehát kitűnik, íogy noha a parczellázás, mely a munkásoknak földtulajdonhoz segítését tűzné feladatul, álta- ában nem indicált, mert a rendkívül magas földárak mellett s az ennek következtében ugyan csak magas évi kamat- és törlesztési terhek mellett a mezőgazdasági munkás befektethető igen csekély tőkéjével nem képes a kedvezőtlenebb évek súlyával megküzdeni, mégis, úti figura docet, helyes és kivihető, hogy a parczellázás során — melynél mint már emlifet— Istenem — úgy érzem: jobb ember, boldogabb ember lehettem volna, ha nemcsak imádni, szeretni, rajongással bámulni tudnám ezt a rejtelmes, csodás világot, de érteném, ismerném elmémmel, Ha benne növekedtem volna fel, nem nézném most azzal a szomorú rajongással, melylyel a késön feltalált szerelmét nézi az ember. 'Mikor az már a másé, mikor voltaképen az egészen az övé többé soha sem lehet.

Távolról imádhatja, szeretheti, de a kedvese sohasem fogja magát átadni neki azzal az édes, minden korlátot leromboló bizalommal, melyben eltűnik minden misztérium és a két egymásra talált szerelmes lelke választófal, akadály, korlát nélkül öleli és ismeri fel egymást. Milyen kár, hogy ehhez a gyönyörűséghez későn érkeztem, — érzem, nagyon is későn. Te sohasem lehetsz többé az enyém, úgy mint kívánnám. És a lelkem csak ideig-óráig tartó megnyugvást szerezhet nálad, de táplálni magadban nem bírod. Nem azért, mintha a te erőd nem volna fogyatékos, hanem mert az én lelkem érzékenysége tompul el. Nem bir már reagálni a finom és ooetikus suggestiókra, brutális szenzácziók kellenek neki, olyanok, mik a nagy szürke városban ezerszámra hevernek. Az elmém tanulhat nálad, a szivem imádhat tovább, voltaképen mindig, de mindig idegen maradok én neked.

Mert hiába minden akarat, igyekezet, buzgalom, te sohasem fogsz engem elismerni gyermekednek, mint ama boldogokat, kiknek lelkét oly szép és nagy dolgokkal tudtad megtermékenyíteni. Nem akarok hálátlan lenni hozzád. Ne hidd, hogy nem áldalak azért a pár heti nyugodalomért és nem látom milyen áldásos jóakarattal fogadsz kebledre. De azért mégis csak vendég vagyok én nálad. Amolyan jövő, távozó vendég, ki nem hatolhat be a te titkaidba, kit nem engedsz magadhoz soha egészen közel, kivel szemben jóakaratu, de tartózkodó maradsz mind- végig. Itt fekszem a fűben és érzem a földóriás egyenletes, nehéz, szabályos lélekzésvételét, egy

tem, a kisgazda támogatása és életrekeltése az irányadó közszempont — mérsékelt határok között a mezőgazdasági munkások is csekély föld- tulajdonhoz juthassanak. Alkalmat szolgáltat ez arra, hogy a mezőgazdasági munkások egy része fokozatosan kisgazdává küzdje fel magát. Persze a gyakorlati kivitelnél sok óvatosság szükséges, gondosan ki kell választani az arra való elemet és őrizkedni kell attól, hogy a közép- és nagybirtok megmunkálására szükséges munkaerő jelentékenyebb mérvben elvonassék, őrizkedni kell ettől nemcsak a közép- és nagybirtok méltányos érdekeire való tekintetből, hanem a munkások szempontjából is, mert kétségtelen, hogy általában véve biztosabb megélhetést nyújt a teljesen vagyontalan parasztnak az, ha állandó munkát kap a közép- és nagybirtokokon, mint ha — bármily szerény mértékben is — a birtokszerzés kétséges útjára lép.

Az agrár-socialismus előidéző okai kétségtelenül közgazdaságiak. Orvoslásának is tehát leglényegesebb -eszközei közgazdaságiak. Azonban tévedne, a ki azt hinné, hogy a közrehatás ezen iránya kimeríti az orvoslás szükséges módozatait. Ellenkezőleg. Művelődési téren is igen sok a teendő. A népoktatásnak rendkívül nagy fontossága van. Felvilágosítani, józan, okos, helyes irányba terelni és az ámitók csábításainak és behízelgő szavainak való ellentállásra képessé tenni népünket az észszerű oktatás képes. Ezért nagy súlyt kell fektetni az alföldön az elemi iskoláztatásra. A jelenlegi közoktatásügyi kormányzat ezt a helyes programmot gyakorlatilag is igyekszik keresztülvinni. Ennek áldását Békésvármegye is érzi. Kapcsolatosan fejleszteni kell a mezőgazdasági szakoktatást és arra igyekezni, hogy népünk az intensiv gazdálkodás felől kitanittassék. Ezt a czélt szolgálja az 1897. évben megnyílt békés-csabai földmivesiskola, melynek hivatása okszerűen gazdálkodni tudó kisgazdákat képezni. A nép. felvilágosítására kitűnő eszközül szolgálnak a téli gazdasági felolvasások, melyeket a vármegyei gazdasági egyesület nagy számban és jelentékeny eredménynyel rendez. Es megbecsülhetlen szolgálatokat tesznek a népkönyvtárak, melyekkel már minden’ községünket — a nagyobbakat többel is — elláttuk.

De nem elég az alsó néposztály erkölcsi és értelmi kiképzése. Az alföldön különös szükség van a magasabb műveltség terjesztésére. Az alföldön ugyanis hiányzik az úgynevezett úri középbirtokos osztály, mely értelmi fölényével vezet és a különböző társadalmi osztályok között a helyes egyensúlyt fentartja. Az alföldön a középbirtokok paraszt kézen vannak, már pedig a paraszt középbirtokos szűkkeblű, rosszul gazdálkodik, a cultura iránt érzéke nincs, és a munkások megrövidítésére törekszik, a munkásnak zsarnoka, minden patriarchalis érzület nélkül. Ezt az osztályt tehát nevelni kell, nevelni és ez által képessé tenni arra, hogy a középbirtokosság nemzeti nagy hivatásának megfelelhessen. Ennek a megvagyonosodott paraszt középosztálynak kiművelése érdekéből jelentékeny szükség a középiskolák kifejlesztése ; ezt

kis gyik fut el előttem ijedten és én e pilla-, natban a jövő szezonban minden primadonnaheccről lemondanék, ha tudnám, csakugyan rigó fütyíil-e itt a fejem fölött oly kedves, állhatatos kitartással ?

Csak bámulok magam elé mozdulatlanul, édes nyugalommal. Az óriási fenyőket nézem és talán mesterségem az oka, de folyton arra gondolok, mit gondolhatnak ezek a hatalmas büszke óriások arról a kis hangyáról, ki most árnyékukban heverész ? Milyen kár, hogy nem értem halk susógásukat, de én — én ha helyükben volnék — oh micsoda szédítő, hivalgó gondolat — tudom igy beszélnék:

Ostoba kis hangya, hát megint itt vagy, unalmas, kellemetlen kérdéseiddel, melyekre okvetlenül választ vársz, mintha ennek csakugyan igy kellene lenni. De hát legyen, szóba állok veled:

Ostobaság nálunk keresni a megnyugvást, a lemondást. A természet nem taníthat lemondásra senkit, mert hiszen nem is ismeri azt. Itt minden teljes erővel, teljes diadallal törekszik boldogsága után. A ti nagylelkűségnek nevezett érzelgéstek, a ti jószivköpenyegbe bujtatott rossz idegzetetek, a ti türelmességnek nevezett közöm- bösségtek, a ti ostoba altruizmusok, az a modern humanizmus, melynek szerencsésen sikerült az elvet diadalra vinni, hogy mindnyájan betegek és ispotályba valók vagyunk, az mind ismeretlen mi előttünk. Itt csak az erősnek, a bátornak, a szépnek van létjoga, a többi elpusztul, mert semmi szükség nincs reá. A mi édesanyánk, a természet csakis azokat a gyermekeket szereti, kiktől várhat sokat, mindent. Erős, egészséges, boldogságra termett szerelmet, sok uj, fiatal, erős életet. . . .

A ti modern könyörületetek erénynyé tette a szenvedést és kiváltsággá a boldogtalanságot. A ti morálotok szerint mi könyörtelenek, szívtelenek, gőgösek, de a mi érzésünk szerint bol- dogak vagyunk. Látod, mégis mi találtuk meg