Békés, 1900 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1900-04-22 / 16. szám

Dr. Fábry Sándor szerint ezen útszakasznak kiépítése oly természetszerű dolog, hogy az kérdés tárgyát sem képezheti. Kéri Kellert, hogy a közúti költségvetés tárgyalásakor tegye meg erre indítványát.

Dr. László Elek még nem látja az Orosházát érdeklő Kérdést tisztázva, azért a vármegye valamint a község érdekéből indítványozza, hogy a vármegye föliratában 'kérje fel a miniéiért, hogy a transversalis ut a Puszta-Földváron és Orosházán át irányítsa.

Dr. Fábry Sándor nem tesz észrevételt az indítvány ellen annál kevésbbé, mert szóbeli infor- mácziói szerint a ministeriumban különben is ezen irányítás fogadtatott el.

Cs. Demkó József örömét fejezi ki az állami kőut létrejövetele felett, utána pedig Konkoly tett néhány megjegyzést az indítványával szemben felhozottakra. Hogy mért nem lépett fel indítványával az októberi közgyűlésen, azt azért nem tette, mert akkor tulajdonképen arról volt szó, legyen-e ut és a részletekre nézve maga az alispán mondja, most is időelőttinek felszólalását, amelyet különben majd a közigazgatási bejáráskor is érvényre juttat. Szerinte az általa javasolt útvonal épugy szelné keresztül a Sárrétet és annak forgalmát épen úgy, vagy még jobban bevezetné a vármegyébe, összekötvén azt az államvasutakkal és a vármegye székhelyével is. A mellőzött községek hátrányt nem szenvednének, — mert azoknak az egy K.-Ladány kivételével, — már van kőutjok- Zsilinszkynek válaszolva kijelenti, hogy ő nem argumentált a vármegye lakosságának különböző nemzetiségével, csupán megkülönböztetésül használta az idegen ajkú jelzőt.

Hoffmann, Mihály a gerla-békési ut érdekében javasolja, hogy a közgyűlés bízza meg az al spánt, hogy az őszi közgyűlésen előterjesztendő költség- vetésben gondoskodjék az ut kiépítéséről.

Dr. Lukács György főispán kijelenti, hogy Hoffmann indítványa, mint önálló indítvány, rendkívüli közgyűlésen nem tárgyalható és a felszólalásokhoz képest kimondja a határozatot, hogy a közgyűlés az állandó választmány javaslatát dr. László Elek pótinditványával elfogadta.

A vármegyei utbiztosok szolgálati viszonyairól szóló szabályrendeletet a kereskedelemügyi minister által kivánt apróbb módosításokkal és pótlásokkal kiegészítette a közgyűlés.

A m. kir. belügyminister leiratát dr. Szalay József és Baross Dezső szolgabiráknak ügyészségi megbízottakul történt kirendelése tárgyában a közgyűlés tudomásul vette, Pávik József árvaszéki ül- nököt illetőleg pedig Csaba községgel közölni rendelte.

Gyula városnak a villanyviláyitási szerződés néhány pontjának megváltoztatása tárgyában hozott határozatát jóváhagyták.

A szeghalmi polgári lóavató bizottság elnöki, tisztéről Kárász István lemondván, a közgyűlés a lemondást elfogadta és helyére Reck Géza szeghalmi lakost választotta meg.

L. Szilágyi József és társai felebbezésének el utasításával a Gyoma községben megtartott községi gazda választást megerősítették, mert a felebbezés- ben kifogásolta szavazatok a kisebbség jelöltjére estek.

Orosháza községnek a piaczi helypénzszedés- ről alkotott szabályrendeletét Vangyel Szilárd és Keller Imre felszólalása után átdolgozás végett visszaköldötték.

Helyt adott a közgyűlés Bakos Béla felebbezésének és Tót-Komlós községet a mezőőri költségeknek az összes birtokosokra ugyanazon kulcs szerint való kivetésére kötelezte.

Kocsor András felebbezésének figyelmen kivül hagyásával Békés községnek a munkásközvetitők kijelölése tárgyában hozott határozatát helybenhagyta.

Orosháza községnek a tájfajta lótenyésztés ménjeinek elhelyezésére szolgáló terület és épületeknek a Trauttmannsdorf-féle bonumi földből való megtartását kimondó határozatát a közgyűlés jóváhagyta, az e czélra szolgáló költségeknek mi módon való fedezése tárgyában pedig uj határozat hozatalát rendelte el.

Vésztő községnek | nagykorcsma bérletére vonatkozó óvadék kiadását megtagadó határozatát, Goldberger Ignácz felebbezésének elutasításával jóváhagyták.

Köröstarcsa községnek a jegyzői javadalmat képező földek kiegészítése tárgyában hozott határozatát alaki hiányok miatt megsemmisítették.

Jóváhagyta ezután a közgyűlés Vésztő községnek a végrehajtói teendők ellátása tárgyában hozott határozatát. Kétegyháza község szervezeti, Szarvas és Öcsöd községek fizetési szabályrendeletét, Békés községnek a járásbíróság részére kért telek átengedésére, Körös-Tarcsa községnek faanyagok vételére Kétegyháza községnek 3200 korona kölcsön felvételére vonatkozó határozatait, Orosháza, Körös-Tar- csa, Békés és Szarvas községeknek ingatlan vételi és eladási szerződéseit.

Még a felvett jegyzőkönyvet hitelesítették és ezzel a vármegye rendkívüli közgyűlése véget ért

Hird.©tmn.én37-.

Gyula városa központi választmánya ezennel közhírré teszi, miszerint a választókerület országgyűlési képviselőt választóinak az 1901. évre összeírt névjegyzéke folyó évi május 5-tŐI 25-ig reggeli 8 órától déli 12 óráig a városi tanács egy tagjának jelenlétében mindenki megtekintheti és délután 2 órától 6 óráig lemásolhatja.

Ezenkívül jogában áll saiát személyét illetőleg bárkinek, bármily jogtalan felvétel vagy kihagyás miatt pedig annak, a ki a névjegyzékben felvéve van, folyó 1900. évi május hó 5-tŐI 15-ig bezárólag felszólalni és eme felszólalásokra az észrevételeket május hó 16-tól 25-ig ugyanott benyújtani ; — úgy a felszólamlások, valamint az észrevételek Írásban bélyegtelenül a Gyula városi központi választmányhoz intézve, a város poL gármesterénél adandók be.

Gyula város központi választmányának:

Gyulán, 1900. ápril 28-án tartott üléséből 120 1—1

Dutkay Béla, iantsovits Emil,

közp. választmányi elnök. közp. vál. helyettes jegyző.

1719—1900. sz.

Hivatalos hirdetés.

Gyula város III. osztályú kereseti adójára vonatkozó 1900. évi adókivetési javaslat az 1883. évi XLIV. t.-cz. 18. §-a értelmében folyó hó 22-töl 30-ig terjedő 8 napra közszemlére kitéve tartatik oly czélból, bogy azokat mindenki megtekintheti, s az őt vagy másokat illető adójavaslatokra nézve neta- láni észrevételeit megteheti.

Ezen észrevételek a fenti határidő alatt Írásban a kir. pénzügyigazgatóságnál, utóbb az adókivető bizottságnál terjeszthetők elő.

Gyulán, 1900. április hó 2-án.

Dutkay Béla,

121 1—1 polgármester.

Hírek.

Főispánunk felolvasása. Mikor dr. Lukács György főispánnak a Magyar Közgazdasági Társaságban tartott felolvasásáról referáltunk, Ígéretet tet-j tünk, hogy a felolvasást lapunkban is közölni fogjuk. Ezen ígéretünket most annál nagyobb örömmel váltjuk be, mert — mint akkor is jeleztük — főispánunknak a socialismusról tartott értekezése, nem egy általános értékű tanulmány, hanem Békésvármegye viszonyainak ismertetése s minket már tárgyánál fogva ép úgy különösen érdekel, mint kitűnő szerzőjének egyénisége miatt, ki nem csak magas állásánál, de alapos nagy tudásánál fogva is szélesebb körben képes áttekinteni a kormányzói bölcseséget és gondoskodást igénylő socialis kérdés miben állását. A kiválóan becses és gyönyörű formában megirt munkára külön is felhívjuk olvasóink figyelmét.

Gyulaváros központi választmánya Dutkay Béla polgármester elnöklete alatt szerdán délután ülést tartott és megállapította az 1001-i k évi országgyűlési képviselőválasztók ideiglenes névjegyzékét. A névjegyzékben összesen 1655 választó van összeírva, tehát kettővel több, mint 1900-ik évre volt. A választmány a névjegyzéket két heti közszemlére tette ki, a mely idő alatt felszólalások nyújthatók be a névjegyzék ellen.

Beszámoló beszédek. Bartha Miklós országyü- lési képviselő busvét másodnapján délután tartotta beszámoló beszédét. A képviselő vasárnap este vonattal érkezett Asbóth Jenő és Dobák Emi) társaságában Gyulára és az indóház előtt tekintélyes számú közönség előtt Ad. Schriffer József a a 48-as és függetlenségi olvasókör elnöke fogadta. A beszámoló beszéd — mint említettük — hétfőn délután volt és pedig kellemetlen idő következtében nem amint tervezve volt a Kossuth Lajos, hanem a szélnek kevésbé kitett Erkel téren. Bartha beszámolója mintegy másfél óra időt vett igénybe. A beszéd ösmertetésébe és kommentálásába, miután az kizárólag országos, politikai szinezetü volt, a legkisebb helyi vonatkozás nélkül — mint nem politikai lap — nem bocsátkozunk, különben is erősen cotnmen- tálják politikai párt állásukra nézve a főváros csaknem összes hírlapjai. Bartha után beszélt Asbóth és Dobák Emil is és pedig mindketten szintén poli tikai színezettel. Este a vendégek résztvettek a 48-as kör tánczestélyén és még az éjjeli vonattal felutaztak a fővárosba, Ugyancsak a húsvéti ünnep folyamán gr. Csáky Albin országgyűlési képviselő Szarvason mondott beszámoló beszédet.

A vármegye központi választmánya április 21-én ülést tartott, melyen az 190i-ik évre érvénynyel bírandó országgyűlési képviselőválasztók ideiglenesen egy beáll i tott névjegyzékeit vizsgálta felül. Annak eredményéhez képest elrendelte a központi választmány, hogy a hiányos névjegyzékek az ösz- szeiró küldöttségek által sürgősen pótoltassanak és illetve kiigazittassanak oly őzéiből, hogy a névjegyzékek a folyó év május 5-től kezdve 25-ig közszemlére kitehetők legyenek. — Az ideiglenes névjegyzékek szerint a választók száma, a tavalyi választók számához képest, amelyet a zárjel közti szám tüntet fel, a következő : Gyoma : 630 (578), Endrőd : 656 (628), Kondoros: 134 (119), Szeghalom : 412 (390), F.-Gyarmat: 317 (289), Körös- Ladány : 584 (391), Vésztő : 272 (275), M.-Berény: 914 (896), K.-Tarosa : 278 (255), Doboz : 157 (137), Orosháza : 1377 (1359), T.-Komlós ; 409 (400), Csorvás : 152 (170), P.-Sz.-Tornya: 16,1 (140), Sz.-8z.-Tornya ; 61 (46), Bánfalva : 98 (78), Nagy- Szénás : 37 (33), Sámson : 57 (42), P.-Földvár : 219 (189), Sz.-ADdrás: 504 (489), Öcsöd : 606 (630), Kétegyháza ; 215 (187), Uj-Kigyós : 182 (183), Gy.-Vári : 112 (101).

Terényi Lajos fája. A törvényszéki palota udvarán és kertjében már befejezést nyertek a par- kirozási munkálatok, a melyek Hackl Ferenc uradalmi kertész felügyelete alatt folytak. A gróf Almásy uradalomtól nyert platán és más díszfákon kivül igen sok fenyő és bokor nyert elhelyezést csoportosításban úgy, hogy a legrövidebb idő alatt árnyékos parkja lesz palotának. A parkban kegyeletes módon lesz megörökítve annak emléke, a kinek közbenjárásának és lelkes agitálásnak köszönhető első sorban a palota felépülése. Novák Kamii törvényszéki elnöké a szép eszme, hogy Terényi Lajosnak, városunk korán elhunyt képviselőjének emléke a legkedvesebb formában legyen megörökítve a törvényszék palotája előtt. Egy szép alakú vérbükköt ültettek a park közepére, melyre egy tábla fogillesztetni ezzel a felirattal: „Terényi fája,“ és a hozzá fűződő emlékért gondos ápolásban részesülő fa bizonyára hatalmassá fejlődik és hosszú időn át hirdeti Terényinek dicső érdemeit és városunknak emlékezete iránt táplált hálás kegyeletét.

A vármegyei kórházi bizottság április hó 17- í én ülést tartott, a melynek az uj kórház építkezési jügyei képezték lényegesebb tárgyait. A kórházi igazgató elő terjesztésére elhatároztatott, hogy külön munkatermek felálitása nélkül a betegek foglalkoztatása czéljábol 365 kororna értékben különböző ipari szerszámok szereztetnek be. Megengedtetett, hogy a közkórház az orvosok könyvkiadóvállalatába 400 korona alapitó díjjal beléphessen. Az ápolói személyzet 2 férfi, 1 nő világi ápolóval fog szaporit- tatni. — Az esetleges szökések meggátlása czéljábol felkéretett dr Pándy osztályorvos, hogy az állam- épitészeti hivatal műszaki javaslata alapján, a szükséges intézkedések iránt az ügy beható tanulmányozása után tegyen sürgősen javaslatot.

Jóváhagyott határozat. Gyulavári község Il-od jegyzőjének fizetését a törvényhatósági bizottság 900 koronáról 1200 koronára emelvén fel, a m. kir. belügyminister ezen határozatot a község felebbezésének elutasításával helybenhagyta azon kiegészítéssel, hogy a jegyző által élvezett 4 öl füzifaillet- mény ezen felemelt fizetésben benfoglaltatik.

A békés vésztői vasút létesítése ügyében kiküldött vármegyei bizottság dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt f. hó 19-én, ülést tartott, melyen részt vettek: dr. Hajnal István, dr. báró Drechsel Gyula, Morvay Mihály, Haviár Lajos, Rosenthal Ignácz, Áchim Gusztáv, Tardy Lajos és dr. Daimel Sándor jegyző. Az ülésben az elnöklő alispán előterjesztette, hogy a mátra-körös-vidéki vasút társa ság ügyvivő alelnökével tárgyalást folytatott a tekin- tetben, hogy a békés-vésztői «vasút kiépítésére és hálózatába való felvételére a társaság nem volna-e hajlandó. Az ügyvivő alelnöktől ígéretet nyert a tekintetben, hogy a társaság jövő havi közgyűlése elé az ügyben pártoló javaslatot fog tenni. A tár saság mérnökei a vonalat már be is utazták és a tervtől Pta. Fás felé kisebb eltérést javasolnak, melyek folytán n vonal 3 kilométerrel hosszabb leend és az érdekeltség is megváltozik, a mennyiben gróf Wenckbeim Antal örökösei helyett az uj útirány által átszelt több birtok lesz érdekelve. A bizottság az előterjesztést tudomásul vette és az uj útirányt elfogadva az érdekeltséget megállapította, végül miután a mátra-körösvidéki vasút megfelelő üzembentartás végett kívánatosnak mondja hogy a földvár-békési vonal is az ő kezelésébe adassék,. kijelentette a bizottság, hogy a viszonyok ismerete mellett maga részéről az átadás ellen akadályokat nem lát fenforogni. A vasút ügye e szerint az egyedül sikerre vezető útra tereltetett, ámbár egyidojüleg már is nagy nehézség forog fenn, a minek már az ülésen részt vevők is kifejezést adtak, nevezetesen hogy az érdekeltség egy kőuttal sokkal inkább kielégítve látná érdekeit, mint a helyi gazdasági forgalom közvetítésére nem alkalmas vasúttal és befolyását a tranzverzális útnak Vésztőn és Békésén keresztül való irányítására latba vetve ezen kérdés eldöntéséig tartózkodni fog hozzájárulását megajánlani a vasúthoz, sőt "a vasútra már bizonyos összeget megszavazott Békés és Vésztő községek, de meg az összes érdekeltek is szívesebben áldoznának a kőut, mint a vasút érdekében,.

A húsvéti ünnepekre, szerencsére szép volt az időjárás s husvét két napján szép tavaszi verőfény kedvezett az ünneplő közönségnek, melynek vallásosságát dicséretesen jellemzi, hogy a templomokba alig lehetett bejutni, az ájtatos hivek zsúfolásig megtöltötték a templomokat. A kellemes idő oltalma

alatt a szórakozásból is kijutott s vidám sétálók zsibongtak az utczákon s boldogan vakácziózó kis diákok és komoly egyetemi polgárok voltak rövid ideig városunk szokatlan lakói. Nagyban folyt a husvét kedves pajzán szokása, a locsolódás is s némely kis hazafiak egész hadi-zsákmányt hordtak haza szép piros tojások, narancsok, czukorfélékbő), mig az éltesebbek inkább hangulatot vittek magukkal, több pohárka likőr és cognac folytán. — Nyilvános mulatságok is voltak a husvét alatt, első napján az iparos műkedvelők, másodnapján az Erkel- dalkör rendezett estélyeket, melyek sikeréről külön számolunk be olvasóinknak.

Az „Erkel Ferencz“ dalkör hétfői hangversenye anyagi és erkölcsi tekintetben egyaránt teljes sikerű volt; kétszeres elégtételül szolgál ezen pártolás a dalkörnek, mert a közönség tömeges megjelenése egyrészt tüntetés és elismerés volt a dalkör működése, hazafias és szivnemesitő czéljai mellett, másrészt alapul, ösztönzésül szolgál a dalkör további fennállására és kitartó munkára. — Az estély műsorát a dalkör vezette be egy kedves dallamu és jól accondirozott nDalár mazur^-raá, mely után Kiss Mihály „Az orr* czimü monológot adta elő ügyes alakítással. A dalárda második száma „A vízi rózsa“ egy nehéz, de remek kompoziczióju szerenád méltó tetszést nyert. Kovalszky Róbert zongorajátéka, a zongora technikának és a zseniális tehetségnek megnyilatkozása. Elegánsan, művészi felfogással játszik, értékét még növeli lányos szerény modora. Teibert József „Vén czigánya“ úgy maszkját, mint az egész játékot illetőleg kiforrott alakítás, a mit bizonyára a népszínházban lesett el; úgy ebben, mint az utána „ex abrupto“ kivágott magánjelenetben színművésznek beillő alakítást produkált. Páskuj Etel és Gyepes Gergely „Hipnotizmusba igen kedves, eleven párjelenet volt, nehéz szerepüket teljes biztossággal, könnyed és jó alakítással oldották meg. Taps az összes szereplőknek bőven jutott. A „Honvéd takarodó“ nem hiába klaseikus alkotása Erkel Fereocznek, de örökszép is marad s a dalkör hatalmas kórusa, Kovalszky Róbert zongorakisérete és egy ügyes kisdobos perfekt dobolása mellett legszebben érvényesült s tomboló tapsvihar folytán megismételtetett. Az estélyen az előkelőségek közül is többen vettek részt, de tulnyomólag a polgárelem dominált. Hangverseny után táncz volt, a négyeseket 60—68 pár tánczolta. Az estélyen részt vettek : Szénáéi Jánosáé, Fopp Margit, Bokker Nellike, Csiszár Sámuelné, Vértesi Arnoldné, Schwimmer Arnoldné, Máró Gyuláné, Karácsony Mariska, Schartenreiter Ágnes, Licska Mariska, Licska Józsefné, Licska Ferenczné, Breznyaoszki Mariska (Szeged), Majer Anna, Karácsony Juliska, Kiss nővérek, Grob Mibályné, Hegyi Erzsiké, Hegyi Istvánné, Verner Lajosnó, Páskuj nővérek, Páskuj Jánosné, Kiss Mibályné, Balázsi nővérek, KovácB Imréné és nővére, Jeen Berta (Kígyós), Dávid nővérek, Gáspár nővérek, Gáspár JánoBné, Terényi Lajosné, Terényi Arzenia, Kocsis Sándorné, Hölczer Anna, Hölczer Kálmánná, Balázs Györgyné, Székely Lajosnó, Mayer Ilonka, Sál Istvánné, Weimann Giziké, Góg Etelka, Raffi Mariska, Raffi Mibályné, Góg Erzsiké, Góg Istvánné, Jenő Edéné, Kocsis Juliska, Kocsis Lajosné, Paulo- vit8 Irénke, Muldt Sándorné, Verner Erzsiké, Verner Józsefné, Scheibert Juliska, Scheibert Jakabné, Tóth Péterné, Tóth Mariska, Hrabovszki Teréz, Hrabovszki Ferenczné, Rusz Györgyné, Rusz Mariska, Gróh Józsefné, Merksz Jánosné, Merksz Ida, Kopasz nővérek, Kopasz Péterné, Jeszenszki Béláné, Jeszenszki Mariska, Dászkál Györgyné, Dászkál nővérek, Biró Józsefné. — Az estély jövedelme 200 korona 60 fillér volt, melyben felülfizettek: Terényi Lajosné 2 korona, Kóhn Dávid 2 korona, Herodek István 2 kor., Mayer István 2 korona, Szénásy János, Licska Ferencz, Licska Lajos, Páskuj János, Somogyi Lajos, Hoffmann Kristóf, Balázsi Péterné, Kocsis Sándor, Sál István, Seibert Jakab, Dászkál Györgyné, Csiszár Sámuel, Takácsy Lajos 1 — 1 korona, Bekkor Antal 60 fillér, Csűr István 40 fillér, Bandh&uer Ferencz 60 fillér.

Gyulaváros vásárai. A kereskedelemügyi m. kir. minister megengedte, hogy Gyula r. t. város országos vásárai ezentúl szerdától hétfőn délig legyenek megtarthatók.

Műkedvelői előadás. A gyulai iparos műkedvelők busvét hétfőjén tartott műkedvelői előadásán közepes számú közönség jelenlétében a Csikós ez. szép Szigligeti népszínmű került színre. Sajnálattal kell konstatálnunk, hogy a társulat határozottan hanyatlik s ez a műkedvelői előadás a legjobb akarat mellett sem mondható sikerültnek. A szereplők egyáltalán nem tudnak mozogni sem a színpadon 8 a műkedvelőkkel szemben alkalmazott legalsóbb mértéken is alul maradnak. Az az egykét szereplő, (Márton: Gabora András, Rózsi: Bondár Juliska, Ormódi: Koosis Lajos) a melyik produkált is volna valamit ebben a nivón aluli ensembleben, nem érvényesülhettek, legfölebb a csinosan elénekelt szép népdalokban gyönyörködhettünk. — Ügyes kuplékat énekeit a felvonásközökben Múlt János, ki meglepő rutinnal és jóízű komikummal debutiroz, de ezenkívül aztán az egész darab előadása nem sokat ért s ezt a szép darabot egészen tönkretették játékukkal s az egész elődásból azt a megszívlelendő tanúságot merítettük, hogy sokat kell még a gyulai iparos műkedvelőknek egymás közt tanulniok, készülniük, mig Erkel-egylet czimet felvéve a nyilvánosság elé léphetnek.