Békés, 1900 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1900-04-15 / 15. szám
Melléklet a „Békés“ 1900.15-ik számához. A kereskedelemügyi miniszternek a kir. állam- épitészeti hivatal kiadásaihoz való hozzájárulás mérvét megállapító rendeletét tudomásul vette a bizottság. Balmi Mór és társai fellebbezése folytán a reájuk Csabán kivetett adót törölték. Dr. Zöldy János várm. főorvos jelenti, hogy a vármegye 1900. évi márczius havi. közegészségállapota általában véve kedvező volt és az elmúlt hónaphoz viszonyítva, jobb is, amennyiben a bejelentésre kötelezett hevenyfertőző betegségekben történt megbetegedések csekélyebb mérvű számszerű emelkedése mellett az ezekben a betegségekben történt elhalálozások százaléka 3°/0-al kevesebb volt Az eeyee szervek betegségét és azok lefolyását illetőleg leginkább a légző szervek hurutos és gyuladásos bántalmai fordultak elő, többnyire kedvező lefolyással. A leggyakoribb halál a tüdővész és tüdőgyulladásban volt. A bejelentésre kötelezett hevenyfertőző betegségek közül előfordult a diphteria 10 községben 23 megbetegedéssel és 4 halálozással; mutatkozott a vörheny 7 községben 51 megbetegedéssel s ezek közöl elhalt 10; fellépett a kanyaró 6 községben 20 megbetegedéssel és 2 elhalálozással; előfordulta hasi hagymáz 5 községben 8 megbetegedéssel és 3 halálozással; fellépett a szamárhurut 2 községben 15 megbetegedéssel 1 halálozással, végül mutatkozott a bárányhimlő 9, a járványos fiiltőmirigy- gyulladás 54 és a gyermekágyi láz 1 esetben. A vármegye több községében az influenza is fellépett, de elterjedésében nagyobb arányokat nem öltött s habár a tüdőgyulladással járó szövődménye nem éppen ritka, a lefolyásában elég kedvezőnek mondható. Orvosrendőri vizsgálat eszközöltetett: élőn 37, hullán 8 esetben; orvostörvényszéki 22 könnyű, és 13 súlyos testi sértés esetében. A trachomás betegek létszáma 142 trachomás és 17 trachomagvanus s igy az elmúlt hónaphoz viszonyítva 1 trachomással több volt. Gyógyszérummal beoltottak 7 diphteriás egyént, kik közül meggyógyult 5, meghalt 2. A halvaszülöttek száma 32. A jelentés tudomásul vétetett. Csák György kir. pénzügyigazgató jelenti, hogy az egyenes adó és hadmenteaségi dij tartozások befizetési eredménye a múlt év hasonló szakában elért befizetési eredménynyel szemben egyenes adóban 44110 korona 47 fillérrel, hadmentességi díjban 1056 korona 65 fillérrel kedvezőbb. A 111. oszt. kereseti adó kivetési munkálatok annyira előhaladtak, hogy a bizottsági tárgyalások április havában befejezhetők lesznek; az állami italmérési jövedékről szóló 1899. évi XXV. t.-cz. 17. §-a értelmében az italmérési engedély-illetékek, kivetésére alakitott felszólamlási bizottság Keller Imre biz. tag elnöklete alatt úgy az állami, mint a fellebbező felek megelégedésére márczius 31-én befejezte 5 napon át tartó tárgyalásait; márczius hó folyamán a megye valamennyi kir. adóhivatalánál váratlan pénztárvizsgálat tartatott s a rovancsolási jelentések szerint valamennyi pénztár kezelése kifogástalan. A szeghalmi kir. adóhivatal május 1 én megkezdi működését. A jelentés tudomásul vétetett. Salamon Gábor békési lakosnak Keller Imre felszólalása után augusztus 15-ig adófizetési haladékot engedélyeztek. Nagy Lajos békési lakos fellebbezése folytán III. oszt. kereseti adóját leszállították. Robicsek Károly szarvasi lakos tőke kamat adó ügyében többek hozzászólása után felhívták folyarabszolgának, a cselédnek, a parasztnak. A „nem aristokratiája“, mint szellemesen nevezik, egymásután meghódol. A kereskedelmi jog volt úgyszólván mindenütt a polgári jogegyenlőség előfutárja; a kereskedő nő emancipatiója bevégzett tény volt ott is, hol a nőnem régi jogi képtelenségei még éltek a polgári magánjogban. A magyar nők jogképességéről szólva, bizonyos büszkeséggel nyíltan kimondhatjuk, hogy a megfelelő (paralel) korszakokban egyetlen állam sem részesítette a nőket annyi jogban, mint épen a magyar ; ennek értékét még inkább emeli annak figyelembe vétele, hogy keleti származású nép vagyunk. Az erkölcsök tisztasága, a házasélet szentsége s a női hűség nálunk nemzeti jellemvonás volt mindig. A nő eleinte nem volt ugyan önálló, alá volt vetve atyjának s férjének, a kit „urának“ nevezett, de „édes urának“; ha férjhez ment a nő, olyan tiszteletben részesült, mint férje, a család feje, kinek „felesége", „felerésze“ volt. A többnejűség nálunk, mint az ázsiai népeknél, nem volt divatban; hogy a férj kialkudott áron vette nejét atyjától vagy rokonaitól, valószínű, mit a „vő“, I az „eladó leány“ kifejezések bizonyítanak. A férfi sohasem tekintette nejét rabszolgának, dolognak, melylyel kénye-kedve szerint rendelkezhetik, bizonyítja ezt a feleség, házastárs, hitves, hitvestárs elnevezés, s a női hűség legjobb őrének tartotta a férfi a nő saját erényét s nemes büszkeségét. Sohasem tekintettük a nőt erőtlen, gyámoltalan, önmagában cselekedni képjelen lénynek, ki csak gyűlöletes óvórendszabályok árnyékában tud megélni. Voltak mindenkor hazájukat szerető hölgyeink, igazi hősnőink. Egy kép jut eszembe hősnőinkről. A lelkes ifjú kedvese nevét bevési egy fiatal élőfa héjába, a bevésett név évről-évre nagyobbodik; egy Rozgonyi Czeczilia, Szilágyi Erzsébet, Zrínyi Mik- lósné, Dobó Katalin, Zrínyi Ilona, stb. alakjait bevéste a magyar nép szívébe s ezek nemhogy elmosódnának, de folyton nagyobbodnak. A Gertrudokat s modót, hogy legfeljebb 6 hó alatt Igazolja követelésének behajthatatlanságár. Rezeg Szilviusz kir. tanfelügyelői jelentése. Márczius hónapban meglátogatott összesen 34 tantermet; résztvett azonkívül az orosházi állami polgári iskolánál 6 jelölttel tartott magánvizsgálaton és a gyulai polgári iskolánál 4 jelölttel tartott magán-vizsgálaton; Békésen értekezletet tartott az elöljáróság és képviselőtestület több tagjával a gazdasági ismétlő iskola létesítése tárgyában és kilátásba helyeztetett, hogy a képviselőtestület ezen iskola létesítését el fogja határozni, úgy hogy a m. kir. minisztériumnak nyert felhatalmaztatása alapján javaslatot fog tenni, hogy a gazdasági ismétlő iskolai tanítókat Békésen, Körös-Tárcsán és Szeghalmon alkalmazza. A jelentés tudomásul vétetett. A szent-andrási izr. tanító korpótlékára államsegély utalványozása iránti kérvényt pártolólag terjesztették fel a minisztériumhoz. A köröe-ladányi ev. ref. és izraelita iskolák kibővítése iránt megkeresik az illetékes egyházi hatóságokat. Szeghalom és Füzes-Gyarmat községek halasztási kérelmével szemben, a bizottság fentartja uj iskolák felállítására irányuló előbbi határozatát. A vallás- és közoktatásügyi miniszter jóváhagyta a bizottság határozatát, a melyben az orosházi ev. reform, elemi iskolák községivé tételét kimondotta. A határozat végrehajtását elrendelték. Szabad Szent-Tornya községnek a feloszlásra irányuló tárgyalások befejeztéig haladékot adtak az állami iskola felállítására irányuló feltételek tárgyalására. Ezután önálló inditványképen Rezeg Szilviusz kir. tanfelügyeld előadta mily általánosan érzett szükség Gyulán'egy polgári vagy felsőbb leányiskola felállítása és javasolta, hogy a bizottság Gyulaváros közönségét polgári vagy felsőbbleányiskola létesítésére kötelezze. (Helyeslés.) Fábry Sándor dr. alispán: Melegen üdvözli és pártolja az indítványt. Furcsa állapot, hogy a vármegye székhelyén, hol annyi az intelligenczia, nincsen felsőbb fokú leányiskola. Megoldotta ezt a kérdést Csaba már régebben, Békés és Szarvas újabban. Gyulán sem szabad tovább szemet hunyni a hiány fölött. A maga részéről még azt is kéri a bizottságtól, hogy a legerélyesebben hasson oda, hogy Gyulán felsőbbleányiskola létesüljön Ladies György: szintén üdvözli az indítványt, de figyelembe ajánlja, hogy Gyulán nehezebbek a viszonyok, mint bárhol a megyében. Azt kívánná, hogy az a kötelezés ne legyen erélyes parancsszó, mert esetleg a várói nincs abban a helyzetben, hogy most eleget tegyen a kívánságnak. Keller Imte: Ellenkezőleg, kell az erélyesség, mert különben elhúzzák az ügyet. Inkább legyen erre pénz, mint mellók-utczák kövezésére és betonozására ott, hol annak a parasztnak még jobb a sár, mert legalább megpuhitja a czizmáját. (Derültség.) Rezey Szilviusz kir. tanfelügyelő: Gyulával szemben a legnagyobb erólyre van szükség. Ott van példának az ovoda ügye: ma sincs elintézve. Ha nincs pénze a városnak, kérjen államsegélyt. Fábry Sándor dr. alispán: Itt tulajdonképen csak az erólyre van szükség, mert az iskola szükségességét úgy is érzi mindenki. Lukács György dr. főispán: A tanfelügyelő javaslatát melegen üdvözli. Tény, hogy a vármegye székhelyén a tanügy kevéssé kultivált. A gimnázium mellett kellene még állami népiskola is, mert a róra. kath. iskolák kivételével a többi felekezeti iskola nem állja ki a szigorú birálatot. Azonban meghajlik e nagyobb szükség ellőtt s elsőeorban rnegoldandónak ő is a leányiskolát tartja. Kimondja a határozatot, hogy a bizottság Gyulavárost polgári Czillei Borbálákat leginkább a külföld szolgáltatta nekünk. Törvényeink mindenkor kedvezők és szabadelvűek voltak a nők irányában, különösen az özvegyeket oly kiterjedt jogokkal ruházták fel, mint sehol másutt. A nők oly teljes és majdnem korlátlan jog- és cselekvési képességgel sehol nem bírtak s bírnak, mint a milyen engedve van a magyar nőnek. A teljes korit férfi és nő közt e tekintetben majdnem semmi különbség nincs téve törvényeinkben, s midőn jogképes egyénről van szó, férfi és nő egyaránt értetődik. A teljes jogegyenlőség alól csak itt-ott van némi jelentéktelen kivétel. Ma a nők is szabadon szerződhetnek, eladhatnak, vehetnek, végrendeletet tehetnek, szerezhetnek, perlekedhetnek, kötelezhetik magukat a férj beleegyezése nélkül, szerződhetnek magával a férjjel, ennek ajándékozhatnak s fogadhatnak el tőle ajándékokat, jót állhatnak a férj adósságaiért, de pert is indíthatnak a férj ellen. Megjegyzendő azonban, hogy a házastársak között kötendő mindennemű szerződések s jogügyletek, melyekben egymás irányában kötelezettséget vállalnak, közjegyző által hiteles okmányba foglalandók, mert csak úgy érvényesek ; ennélfogva a coulissák mögött kötött házassági szerződések érvénytelenek. Anyai és hitvestársi minőségükben gyámok és gondnokok is lehetnek a nők. —[ Azonfelül a nők váltóképesek is, de csak ha teljes korúak, vagyis ,24. életévüket betöltötték, vagy ha nem teljes körűség esetén önálló ipart űznek; még férjhezmenetel esetén is szükséges e két kellék valamelyike. Mindezen jogokat tekintve csodálatra méltó ez e keleti fajnál, holott keleten a nő mindenütt s mindig alsóbbrendű lénynek, gyermekhez s rabszolgához hasonlónak tekintetett; nálunk pedig a szabadság s önállóság oly fokán áll, milyenhez hasonlót a legműveltebb s előrehaladottabb nemzeteknél sem találunk. A magyar jogban a nő szabad szerződési s rendelkezési jogát saját- s férjének hozományképen át nem adott vagyonáról az úgynevezett férji hatalom 'sem korlátolja. A férj tanácsot adhat nejének s a jó vagy felsőbb leányiskola felállítására záros batáridő alatt legerélyesebben kötelezi. A távollevő tiszti főügyész helyett annak elő- admányait is Berthóty István aljegyző referálta. Ezek között : Budász Antal és Fejes Rudolf feleb- bezése folytán nekik a P.-Földvár községben a letelepülést megengedték. Lechnitzky Soma csabai lakost 40 frt települési dij fizetése alól felmentették. A csabai bérkocsiknak uz állomáshelyeken való szétosztása tárgyában, többek hozzászólása után jóváhagyták a főszolgabírói határozatot, mely szerint a bérkocsik három hónaponként felváltva állnak ki állomáshelyeikre. Haviár Lajos államépitészetí hivatalfőnök jelentése, hogy az állami transversalis műut teljesen jókarban volt, a csaba-békési szárnyvonal kőpályája a folytonos fentartás mellett és a közlekedés terelése daczára is, lassan tömörül. Az állami műútnak szakaszonként leendő fásítása elrendeltetett, mely őzéiből a folyó évben 1000 drb eperfacsemetének kiültetése a legköze lebbi napokban kezdetét veendi. A törvényhatósági műutak megfelelő állapotban voltak; a földutak helyreállítására mintegy 900 korona, fordittatott. Javításba vétetett a b.-csabai vámos ut. A törvényhatósági mű- és földutakon a fásítás megkezdetett s rövid idő alatt be is fejeztetik ; a folyó év tavaszán 9000 drb eperfacBemete kerül kiültetésre. A jelentés tudomásul vétele mellett, a bizottság feliratot intézett a kereskedelemügyi m kir. miniszterhez, hogy miután a m. kir. állam építészeti hivatalnak 4 mérnökben" megállapított létszáma hónapok óta nincs betöltve, sőt a jelenlegi létszám 2 mérnökből áll, a létszám megfelelő kiegészítése iránt intézkedjék. Dr. Hajnal István a csaba-békési ut lebenge- relését sürgeti, mire Haviár főmérnök megnyugtató választ ad. Keller József vállalkozó felebbezése folytán jóváhagyták a vármegye alispánjának határozatát, de méltányosságból részére 8000 frtnak előleges kiutalását engedélyezték a kórházi építkezéseknél teljesített pótmunkálatokért. Az árvaszéki elnök és kir. ügyész előadmányait tudomásul vette a bizottság, mire az ülés véget ért Ülés után a fegyelmi választmány bírálta el Elek Pál orosházi Írnok fegyelmi ügyét, kit az alispán hivatalának elvesztésére Ítélt. A választmány egyhangúlag helybenhagyta az alispán határozatát. A vármegye közgyűlése. A vármegye főispánja az 1886. XXI. t.-cz. 46. §-a alapján Békésvármegye törvényhatósági bizottságát az 1900. évi április hó 19-ik napjának délelőtti 9 órájára rendkívüli közgyűlésre hívja össze, erről a törvényhatósági bizottság teljes czimü' tagjait tisztelettel értesítem. Gyula, 1900.- évi április hó 8-án. Dr. Fábry Sándor, alispán. Tárgysorozat: 1. Széli Kálmán ministerelnöknek köszönő levele a törvényhatósági bizottság által kormányra lépésének évfordulója alkalmából hozzá intézett üdvözlő feliratra. 2. A m. kir. belügyminister ur rendelete a képviselő-választások alkalmával, adható fuvarozási dijak megállapítása tárgyában alkotott vármegyei szabályrendelet pótlása iránt. nő bizonyára figyelembe is veszi azt, de nem köteles magát ahhoz tartani s a férj beleegyezése nélkül, sőt akarata ellenére is tetszése szerint intézkedhetik saját elkülönzött vagyonáról. Szóval a magyar felfogás a családi körben többet bízott a szeretetre, mint a parancsoló törvényre, többet a kötelesség- érzetre, mint a kényszerre. — A kiskorú leányok természetesen oly szabadsággal, mint a nagykorú nők, nem bírnak, tapasztalatlanságuk védelemre szorul. De ennek oka ismét nem a nőnem, hanem a korban fekszik, mert kiskorú férfiak hasonló törvény alatt állanak: Tehát csak olyan szerződéseik érvényesek, melyekbe az apa, gyám, vagy gondviselő beleegyezett. A mi végre a politikai jogokat illeti, ezzel a nők nem bírnak. Az indokai, hogy ebből ki vannak zárva, különbözők. Némelyek szerint azért nem részesi- tendők a politikai jogokban, mert nem bírnak jogi ismeretekkel; ez azonban gyenge érv, mert a nemtudás semmivel sem erősebb náluk, mint a férfiak ama millióinál, kik a polgárosultság szégyenére nem igen lépték át az iskola küszöbét. Helyesebbnek látom azt az érvet, mely. szerint a közrend s a jó erkölcsök érdeke feltételezte, hogy az öszes törvényhozók mintegy közmegegyezéssel megtagadták a nőtől a politikai jogokban való részvételt. A népek mindenkor ösztönszerüleg érezték, hogy a nő, ha kilépne a házi tűzhely békés árnyékából, hogy magát az erős napfénynek s a nyilvános szereplés izgalmainak tegye ki, elvesztené a vonzerőt, melyet gyakorol s a tiszeletet, melynek tárgya. Azt nem tudom, mit nyerne az emberiség, ha a nőknek politikai jogokat adna, de azt tudom a történelemből, hogy az emberi nemet diszitő legszebb cselekmények legnagyobb része bizonyosan elmaradt volna, ha a nők bátorító és helyeslő mosolylyal, vagy egy vigasztaló részvétteljes könnynyel közre nem működtek volna. A két nem politikai egyenlőségének tana ma sem egyéb s talán soha sem lesz egyéb, mint egy ragyogó paradoxon. Dr. Varga Lajos. 3. A m. kir. kereskedelmi minister ur leirata a törvényhatósági bizottságnak a F.-Gyarmat, M.-Berény, Békés-Csaba, Orosháza stb. községeken át állami út építése tárgyában tett felterjesztésére. 4. A m. kir. kereskedelmi minister ur rendelete a vármegyei utbiztosok szolgálati viszonyainak megállapítása ügyében alkotott szabályrendelet kiigazítása és pótlása iránt. 5. A m. kir. belügyminister ur leirata Baross Dezső, dr. Szalay József tb. főszolgabiráknak s Pávik József b.-csabai árvaszéki ülnöknek ügyészségi megbízottakul történt kirendelése tárgyában. 6. Gyulaváros képviselő-testületének határozata a villamvilágitási szerződés részben való módosítása tárgyában. 7. A szeghalmi polgári lóavató bizottságba Kárász István lemondása folytán uj elnök választása. 8. L. Szilágyi József és társai gyomai lakosoknak felebbezése a gyomai községi gazdai állás betöltése czéljából megtartott választás ellen. 9. Kabodi András és társai p.-föidvári lakosoknak felebbezése az orosházi képviselő-testület által alkotott piaczi helypénzszedési szabályrendelet intézkedései ellen. 10. Bakos Béla felebbezése Tót-Komlós községnek a mezőőrök javadalmazása tárgyában hozott határozata ellen. 11. Kocsor András felebbezése Békés községnek a községi munkás-közvetítő kijelölése tárgyában hozott határozata ellen. 12. Kvanka Mihály felebbezése Orosháza községnek a bonumi birtokból vásárolt épületek vételárának fizetési módját megállapító határozata ellen. 13. Goldberger Ignácz budapesti lakosnak Vésztő község képviselő-testülete által a nagykorcsma bérletére vonatkozó óvadék kiadása tárgyában hozott határozata ellen beadott felebbezése. 14. Beke Albert felebbezése Vésztő községnek a végrehajtói állás rendszeresítését megtagadó határozata ellen. 15. Kétegyháza község módosított szervezeti szabályrendelete. 16. Tót-Komlós község határozata a róm. kath. templom iskola czéljaira telek adományozása tárgyában. 17. Körös-Tarcsa község határozata a jegyzők javadalmazását képező földek kiszolgáltatása tárgyában. 18. Békés község határozata, az ottani kir. járásbíróság részére szükséges telek átengedése tárgyában. 19. Orosháza községnek Szoboszlai Szabó Fe- renczczel kötött adás-vételi szerződése és az erre vonatkozó határozata. 20. Körös-Tarcsa községnek a körös tárcsái takarékpénztárral kötött haszonbéri szerződés tárgyában hozott határozata. 21. Körös-Tarcsa községnek határozata az általa vett faanyagok árára vonatkozólag. 22. Öcsöd község módosított fizetési szabályrendelete. 23. Kétegyháza községnek 3200 korona kölcsön felvétele tárgyában kelt határozata. 24. Szarvas község módosított fizetési szabályrendelete. 25. Körös-Tarcsa község és Tóth László között kötött kisajátítási egyezség. 26. Békés község határozata a Nehéz Imrének eladott utczai részre vonatkozólag. 27. Békés község határozata ingatlan résznek Szűcs Sándornétól történt vétele tárgyában. 28. Szarvas község határozata több rendbeli ingatlan rész eladása tárgyában. 29. Községi számadások az 1898. évről. Gyulaváros rendőrkapitányától. 1077.—1900. itt. sz. Hivatalos hirdetmény. Gyulaváros polgármestere, mint elsőfokú közegészségügyi hatóság, a kutyák között újabban fölmerült veszettségi esetek következtében a város belterületén, valamint a külsőségeken levő összes kutyákra 40 napi zárlatot rendelt el. Figyelmeztetem ennélfogva a közönséget, hogy a zárlat feloldásáig a kutyák megkötve tartandók, vagy pedig biztos szájkosárral ellátva pórázon vezetendők, mivel a szabadon járó kutyák a külsőségen a mezőőrök és külrendőrök által lelövetni, a belterületen pedig a gyepmester által elfogatni és a dögtéren kiirtatni fognak. Gyulán, 1900. április hó 8-án. Endrödy Géza, rendőrkapitány. Hírek, llel uja! Alleluja feltámadott Krisztus neked! Csodatevő jóságoddal Vigasztald meg a lelkemetl . . . Teljék be a múlt időknek annyi álma, Hisz Te tudod, hisz Te látod, Hogy mi az én szivem vágya! . .. Jövő évben Husvét napja ünnepére A mi édes otthonunkba Ragyogjon be a nap fénye! . . . — Hála imánk visszhangozza a kis szoba ; „Resurrexit, sicut dixit! Alleluja, allelujaü . . .“ Nuszbek Sándor.
