Békés, 1900 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1900-04-01 / 13. szám
Lajos Gyula városának országgyűlési képviselője, városunk szülötte meghalt. Kevésszer éreztem oly őszinte fájdalmat közpályán működő férfiú ravatalánál, mint ezen alkalommal. S azt hiszem, hogy e tekintetben nem állottam egyedül, mert mindnyájunknak éreznie kellett azon veszteséget, mely Terényi Lajos elhalálozása folytán városunkat érte. Több, mint két éve múlt már ennek, s az idő múlása feledést nem hozott nekünk; napról-napra érezzük, hogy mit vesztettünk benne. Soha sem kellett őt kérni, hogy érdekünkben tegyen valamit. Állandó figyelemmel kisérte ő közügyeinket, ismerte törekvéseinket, s mikor szükségünk volt szószólóra, mindig megjelent és önként felajánlotta közreműködését. Mert szive folyton városunkért dobogott, lelkének csak eszménye volt, hogy ezen elhagyatott város felvirágozzék, hogy megtarthassa azon helyet, melyet részére a történeti századok kijelöltek; azt akarta, hogy e város a vármegyében mindvégig első legyen és megmaradjon régi dicsősége, melyről porlepte okmányok és a gyulai vár-rom regél. Mint szabadelvű, sokunknak politikai ellenfele volt, de a pártállásáért folytatott küzdelemben egyénisége mindig érintetlen maradt, — vele született kedvessége és szeretette méltósága mindig ki tudta egyenlíteni az ellentéteket, melyek a politikai küzdelmek során kiélesedtek. Társaságban kedves és szellemes, a társaság tagjaihoz alkalmazkodó, ez és előzékeny modora mindenütt, hol megjelent, a társaság központjává tették. Mindig előkelő, de soha sem gőgös, s régi barátait megismeri akkor is, mikor előkelő állásánál fogva sokan azt rósz néven vették tőle. Embertársai örömei és bajai iránt érzékeny s boldog, ha valakinek érdekében jót tehet. Választékos nyelven beszél, s meglátszik, hogy az ügyet, mihez hozzászól, ismeri, azért szónoklatait úgy a tanácskozási termekben, mint azonkívül szívesen hallgatják. Életrajzi adatait felesleges volna felsorolni, hiszen itt született Gyulán 1854. évben, szemünk láttára lett férfiúvá, előttünk emelkedett polczról-polczra, s előttünk szállott 43 éves korában kora sírjába. Ez volt végzete, s ez volt végzete Gyula városának, hogy egyeüen nagy fia, ki e városért tenni akart és tenni tudott, ily korán elhalt. Elhalt akkor, mikor becsületes küzdelmek árán tekintélyes állást vívott ki magának, elhalt akkor, mikor még nagy jövő várt reá. Ügyvédi oklevéllel 1878-ban vármegyei aljegyző, 1883-ban a békési járás szolgabirája, 1886-ban vármegyei főjegyző s 1889-ben Békésvármegye főispánja lesz. Vármegyei főjegyzőből vármegyei főispán. Oly pályafutás ez, melyre csak oly férfiú képes, aki kiváló tulajdonságokkal van megáldva. És csudálatos a sikerek nem ragadtak el; az után is az maradt, ami volt: városának hű fia. Fő- ispáni állását nem arra használta fel, hogy éreztesse azon szertelen hatalmat, amit a törvény a főispánnak biztosit, hanem arra, hogy a törvények becsüoly apatbikusan tekintett maga elé, mint találkozásuk első perczében. Ez Gyurinak már sok voltl Uralmát vesztve, felugrott és hevesen átkarolta és megcsókolta írónkét. De jaj ! Irénke lábai inogni kezdenek, elesik és vele Gyuri is. Ott feküdtek a szobi közepében és Gyuri átkarolva tartotta a nem szabadkozó írónkét — — — — — — — — — — Reggel lett! Barkóczy Béláné — egy fiatal delnő — elküldte szolgáját, hogy a toilettet, me lyet a mai elite-bálra Gyuri gazdasszonyánál ké-1 Bzittetett, hozza haza. A ruha már előző nap készen volt és a varrónő fababára próbálta fel, hogy az esetleges hibákat könnyebben lehessen kijavítani. Minden rendben volt, de a ruhát mégis otthagyta a fababán, hogy össze ne gyürödjön és be vitte Gyuri szobájába, mivel ott senkinek útjában nem áll. Most pedig eleget akart a fiatal asszony kívánságának tenni s -bement a ruháért Gyuri szóBorzasztó látvány tárult fel szemeinek. Gyuri még mindig ott feküdt a szoba közepén, átkarolva tartva a báli ruhával díszített fababát. A varróné elájult. Mtdőft ájulásából némileg feleszmélt, hangos jajkiáltásba tört ki: Az Isten szerelmére, mtt csinált Gyuri |! Tönkre vagyok téve 1 Összegyűrte és bepiszkította a báliruhát. Mit szól majd ehhez Barkóczyné ő nagysága? A jajgatásra végre felébredt Gyuri is boldog álmából, felkelt a tőidről, de álmos feje még nem értette meg az imént vele megtörtént különös epi sodot. Micsoda báli ruhát tettem tönkre, kérdi Gyuri a még egyre jajgató asszonytól ? ; Ott azt a ruhát a fababán 1 Mi? ez nem írónké? — vagy úgy! Most már eloszlott a mámor, tudott mindent Ebben a perczben belép a postás és átad Gyurinak kétszáz forintot, melyet apja sürgönyileg küldőit. Gyuri pedig kárpótlásul százhúsz forin helyett százötvenet ad a jajgató asszonynak, csak ho^y ne szóljon a történtekről senkinek sem. letesen és igazságosan kezeltessenek, de nem zárkózott el az elől sem, hogy a törvények keretén belül a jogosult helyi érdekek is méltánylásban részesüljenek. Tisztelte 'a községek önkormányzati jogát, s nem volt rá eset az ő idejében, hogy az önkormányzati jogokbármi irányban csorbulást szenvedtek volna. A szigorú ragaszkodás a törvényességhez okozta azt, hogy midőn 1891. első felében vármegyénkben az úgynevezett agrársocialismus ütötte fel fejét, s az akkori belügyminister gróf Szapáry Gyula a vármegyében kormánybiztosul kívánta alkalmazni, Terényi Lajos inkább megvált főispáni állásától, mint sem eszközül engedje magát felhasználtatni oly kivételes intézkedésekre, melyeknek szükségességét belátni nem tudta. Ismerve a vármegye lakosságát, azon meggyőződésben volt, hogy a socialis mozgalmak a hatóságok tapintatos eljárása mellett maguktól meg fognak szűnni, mihelyt látni fogja a nép, hogy jogos panaszaikat elöljáróik meghallgatják és orvosolni igyekszenek. S ebben az események Terényi Lajosnak adtak igazat, de a koczka már akkor el volt vetve. 0 azonban nem sokáig maradt tétlenségben. A méltatlan bánásmód, melyben részesült, csak fokozta népszerűségét, s ama körülménynek nem kis része volt abban, hogy Gyula városának polgárai az 1892. január 30-án országgyűlési képviselővé választották. Ez forduló pontot "képez életében. Látköre tágul, ismeretei gyarapodnak, tettereje megnövekszik, mert átérzi az állás kiválóságát, melyet mint képviselő elfoglal, s fokozottabban érzi, hogy neki a köz iránt kötelességei vannak. S bár országos ügyekkel kell foglalkozni, mint országgyűlési képviselő sem feledkezik szülővárosának érdekeiről. A helyi érdekek jogosulatlan istápolásának vádján okosan tulteszi magát, mert nagyon jól tudja, hogy az állam is, mint az emberi test, élő szervezet, s igy a tagok érdeke nem ellenkezhetik az egész érdekével, és azért, mikor ő városának felvirágoztatására törekszik, hasznos munkát végez egyúttal az állam — a haza — érdekében is; mert csak az az állam lehet nagy és hatalmas, mely tagjaiban is nagy és hatalmas tud lenni. Ezen felfogása bizonyítéka hazafiságának, mert a szülőföldből, az otthonból fejlődik ki a haza nagy fogalma, az otthon szeretete tesz képessé bennünket a hazaszeretetre, az otthon tűzhelyénél csírázik a röghöz, a haza földjéhez való ragaszkodás. Boldognak mondja magát, midőn a mandátumot átveszi, s Ígéri, hogy minden percze, mindem tehetsége a közé és szülővárosá-é lesz. S ezen Ígéretét derekasan be is váltja. Széleskörű tevékenysége közül különösen kettő] emelkedik ki. Neki köszönhetjük, hogy városunk ellen irányított székhely kérdés levétetett a napirendről. Neki köszönhetjük, hogy az „Erdély“ utón a jog magas eszményének megfelelő palotában szolgáltatják az igazságot. Sokan működtek közre ennek létrehozatalában s azért ezen kiváló férfiak érdeméből ezzel mit sem kívánok levonni; de éppen ezek egyikének szájából hallottam azon kijelentést, mi mindent megtettünk de Terényi nélkül nem sikerült volna úgy, amint sikerült. Örök emléket állított ezzel magának Terényi Lajos Gyula városában. S minő leverő, s a sorsnak milyen kegyetlensége nyilatkozik meg abban, hogy ő, ki az igazságügyi palota létesítése érdekében annyit küzdött és fáradott, annak felépítését nem érhette meg. Csak annyi jutott osztályrészéül, hogy látta a tervet, és azon biztos tudatban hallhatott meg, hogy a palota valóban fel fog épülni. Ezek után azon véleményben vagyok, hogy Gyula városa csak önmagát tisztelte meg, midőn tanácskozási terme részére nagy fia arczképét, aki nem csak alakjával, hanem tulajdonságainál fogva is kimagaslott közölünk, megfestette. E képen a boldogultnak keze az igazságügyi palota tervrajzán nyugszik. S ez helyes is, mert ezzel egyúttal meg van örökítve legnagyobb alko tása is; hadd tudja még mindenki, ki e képre te kint, hogy mi volt ő nekünk. E kép látása tanácskozásaink közepette emlékeztetni fog bennünket, hogy csak odaadó és kitartó küzdelem tarthat igényt a sikerre s megtanít ben nünket arra, hogy mi módon kell városunk érdekében működni s hogy miként kell városunkat szeretni. Halvány rájza mindez Terényi Lajos egyéniségének és működésének, — de én nem is akartam neki dicséneket zengeni — hanem csak egyszerű szavakban kívántam emlékének az elismerés koszorúját nyújtani igaz érdemeiért. Ezen szavak azonban szivem igaz érzésének hangjai ; hálás szívvel tekintek fel e képre, elismeréssel adózom az ő működésének, őszinte kegyelettel gondolok most is egyéniségére s fájdalommal halálára. Még egysze hála és elismerés emlékének! A szépen elmondott és nagy hatást keltő emlékbeszéd folyamán lehullt a lepel az Uferbach Jenő, városunk derék szülötte által festett igazán szép festményről, amelyről nem mondhatunk méltóbb dicséretet, mint azt, hogy megszólalásig hű képe a megboldogult jeles férfiúnak. — Az emlékbeszédet befejező óvácziók után Dutkay Béla polgármester a következő határozatot enuncziálta: Az ezen közgyűlésen előterjesztettek és. az mondott ünnepi beszéd jegyzőkönyvbe vétetni | ekként megörökítve, a város levéltárába megőrizetni rendeltetik. Elrendeltetik továbbá a fenti beszédnek kinyoraatása, megbízván a polgármester, ogy azt a városi képviselők és a megboldogult Terényi Lajos utódainak küldje meg. A leleplezett rczkép a közgyűlési teremben örökidőkre leendő megőrzése c/.éljából a tanács kiváló gondolkodására izatik. Ezek után a polgármester a képviselők és a endégek szives megjelenését megköszönve, a köz yülést 5 perezre felfüggeszti azzal, hogy annak megnyitása után a mai közgyűlésre kitűzött ügyek fognak tárgyalás alá vétetni. A kitűzött 5 perez letelte után a közgyűlést íjból megnyitván polgármester bejelenti, hogy a meghívóban jelzett tárgyakon kívül fel fognak vétetni még a következő időközileg érkezett ügyek : Hoffmann Perencz Il-od jegyző kérvénye, a melyben úgy maga, mint a rendőrkapitány ellen, a fegyelmi vizsgálat elrendelését kéri. Gergely Pál árosi képviselő indítványa, hogy a polgármester Ital a rendőrkapitány ellen megtartott vizsgálatról szóló iratok a képviselőtestület elé terjesztessék. Miután Fürdők István városi képviselő indít— ányozta, hogy ezen fentebbi ügyek a tárgysorozat ban felvett ügyeket megelőzőleg, vétessék tárgyalás ]á, a képviselőtestület ezen ügyek tárgyalását azonnal elrendelte. Hoffmann fi'erencz városi jegyző kérvényének felolvasása után, nevezett jegyző személyesen indokolta meg kérelmét és pedig miután egy helybeli pban személyére nézve oly czikk jelent meg, |mely tisztviselői állásával összeférhetlen, nevezetesen az illető jegyző az egyik gyulai kiházasitó- társulatnál elnöki állást foglalt el, ezen állás elfoglalásának be nem jelentéséért utólagosan kéri fegyelmi vizsgálat elrendelését és kérelméhez pcépest a fegyelmi vizsgálat elrendeltetett s annak foganatositásával a polgármester bízatott meg. — Minthogy pedig nevezett terhére eső s hjrlapilag szellőztetett ügy a felsőbb hatóságok intézka- dése alatt áll, a fegyelmi vizsgálat csakis eme intézkedések végérvényessége után lesz foganatosítandó. Gergely Pál városi képviselő indítványára, Imelyszerint a rendőrkapitány ellen folytatott vizsgálati jegyzőkönyvek előterjesztését kéri, kimondotta a képviselőtestület, miszerint a polgármester ■Ital megtartott vizsgálatról felvett jegyzőkönyv, a Hoffmann Ferencz jegyző által, a képviselőtestület lőtt bemutatott két rondbeli jegyzőkönyvvel együtt vármegye alispánjához beterjesztessék, egyidejűleg felhivatott a polgármester, hogy a rendőrkapitány ellen megtartott vizsgálat eredményéről s legközelebbi közgyűlésre részletes jelentést tegyen Ezek után tárgyalás alá vétetett a polgármesternek az L899-ik évre vonatkozó zárjelentése mely felolvasottnak vétetvén, felszólalás nélkü udomásul vétetett. — Egyidejűleg pedig a múlt éJ folyamán a képviselők sorából elhalálozott N. Szabados Antal, Wieland Károly és Sál József kiválóan gybuzgó s a város érdekeit előmozdítani törekvő épviselők elhalálozása felett érzett osztatlan részvétnek kifejezést adva, — jegyzőkönyvileg megörö kittetik. Az alispánnak a mezőőrök tartási kötelezettsége alól loendő felmentése tárgyában hozott hatá ozat megfelebbeztetik. A város pénz- és vagyonkezelési szabályrendelete a vármegye határozathoz képest módosíttatott. A szervezeti szabályrendelet 21. §-át a kép iselő-testület akként módosította, hogy az árvatá, i be- és kifizetések teljesítése, illetve elfogadása égett rendszerint hétfőn, szerdán és szombaton d. e. 8—12-ig tartandó nyitva, január és julius hónapok e ső felében azonban a pénztár mindennap és pedig hétköznapokon 8 — 12 óráig, ünnep és vasárnapokon pedig 9—11-ig tartandó nyitva. A gyula-barakony-seprősi h é. vasút segélyezése tárgyában hozott vmegyei határozat megliir- detietett s miután azt a vármegye megsemmisítette, figyelemmel a törvény ide vonatkozó rendelkezésére, érdemleges határozathozatal határidejéül április hó 10-ike (űzetett ki. A kisrománoárosi gör kel", egyház kérelmével, mely.zerint a templom melleit elterülő területet, z egyház részére átengedni kéri — a megejtett névszerinti szavazás után — elutasittatotr, mert a terület átengedése mellett szavazott 113. ellene 9 épviselő I igy a törvényben előirt többség — habár csa.t egyetlen egy szavazat hijáu —i nem volt meg. • Az 1899. évi közpénztári, ápolda pénztári, képészeti, pót-laktanya, közmunka, betéti, gróf Wenckheim Frigyes alap, báró Wenckbeim Béla szobor alap, Göndöcs Benedek alap, iskola birság, úti bizottsági és árvapénztári számadás elfogadta tott és jóváhagyás végett felsőbb hatósághoz beterjesztetik. A múlt évi vagyon leltár, mely 1.294 912 frt 33 kr. vagyonérték, 778,172 frt 98 kr tartozás és 516,739 frt 31 kr. tiszta vagyonértéket mutat, szintén elfogadtatottt és a vármegyéhez beterjesztetni rendeltetett. Lindenberger István mázsakezelő fizetés javítás kérelmével, továbbá Ágoston Mihályné tanyai szülésznő kérelmével, melyszerint részére 150 frt évi fizetés megszavazását kérte, elutasittatott. Magyari György panaszos ügyének megvizsgálására kiküldött bizottság javaslata, valamint a tanács véleményének elfogadása mellett kimondotta a képviselőtestület, hogy a városi mérnök által magánosok és egyesek érdekébeni építkezésekért felmérésekért csakis a szabályrendelet 36. §-ában megállapított dijak számitbatók fel. A jövő évi közmunka váltságára az ideihez képest 1 kézi napszám után 1 kor. 20 fii. 1 két gás napszám után 3 koronába állapíttatott meg. A közlegelő használatáról, valamint a pásztó rokrdl alkotott szabályrendeleti tervezet elfogadtatott és jóváhagyás végett felterjesztetik. Az ártézi viz használatára vonatkozó szabály rendeleti tervezet a képviselőtestület által a napi rendről levétetett, mert ily irányú szabályrendelet alkotását a közgyűlés nem látja szükségesnek. Ez zel egyidejűleg a képviselőtestület utasítja a rendőr- kapitányt, hogy különösen a belvárosi ártézi kút körül előfordulni szokott osődületet és rakonczát- ankodásokat, valamint a járdák elfoglalását és le- öntözését akadályozza meg A február havában megtartott pénztárvizsgálatról felvett jegyzőkönyv. Sál Sebestyén községi biró fizetés felemelése tárgyában leérkezett belügy- miuisieri határozat, melylyel a fizetés felemelés megtagadását kimondó képviselőtestületi határozatot Ip®! jóvá, továbbá a törvényhatósági bizottsáí- nak az árvaszeki je.gyzői teendőkre vonatkozó határozatának és február havára vonatkozó egészség- ügyi jelentésnek tudomásul vétele mellett a közgyűlés d. u. 5 órakor befejeztetett. Előfizetési felhívás 99 Beké s11 1900. évi második évnegyedére. Lapunk e hó elején XXXII. évfolyamának 2-ik évnegyedébe lépvén, tisztelettel felkérjük mindazon olvasóinkat, kiknek előfizetése lejárt, hogy azt mielőbb megújítani szíveskedjenek. Alap programmja, melylyel éveken át sikerült a közönség osztatlan bizalmát megnyerni, jövőben is a régi marad. Békés- ármegye s abban a megye székhelye, Gyula városa közigazgatási, társadalmi s közgazdasági érdekeit képviselni, tárgyilagosan, higgadtan, függetlenül, de óvakodva mindennemű személyeskedéstől: ezt az eszmét tűztük zászlónkra s ezen eszme szellemében fogunk ezután is működni; összeköttetéseinknél fogva ama kellemes helyzetben voltunk és vagyunk, hogy elvont elméletek fejtegetése helyett kizárólag megyei és községi érdekeink istápolásával foglalkozhatunk és eme törekvésünkben megyénk és városunk kiváló fiainak közreműködése támogatja lapunkat ; a vármegye s Gyula városa közönségétől reméljük az eddigeló is hálásan tapasztalt további szives támogatást. Lapunk előfizetési dija szintén a régi marad és pedig félévre 5 korona, negyedévre 2 korona 50 fillér, mely összeg vidékről „Békés kiadóhivatalának Gyulán11 czim alatt postautalványnyal küldendő. H i r e k. Az „Otthon“ április havi füzetét, eme élénk, változatos tartalmú folyóiratot, előfizetőink részére lapunk mai számához mellékeljük. Távozó mérnök. A gyulai kir. államépitészeti hivatal egyik tehetséges, munkás tagja Király Sándor kir. segédmérnök, tegnap mondott búcsút városunknak. A szimpatikus fiatal mérnököt Nagy- Kanizsára választották meg városi mérnökké s ez állását a napokban már el is foglalja. Áthelyezés. A földmivelésügyi miniszter Bencze Imre hódmezővásárhelyi és Schwab János csabai földmivesiskolai segédtanítókat saját kérelmükre kölcsönösen áthelyezte. Jóváhag /ott vármegyei határozatok: A belügyminiszter jóváhagyta a törvényhatósági bizottságnak azon határozatait, melyekben a közművelődési alap terhére az aradi siketnéma intézet segélyére 50 koronát megszavazott, a »Tanítók Háza« alapjának gyarapítása czéljából pedig Eötvös József müveinek egy díszpéldányát megrendelte. A képviselőválasztási fuvardijakról alkotott vármegyei szabályrendeletet a m. kir. belügyminiszter több észrevétellel pótlás véget visszaküldőbe a vármegyéhez. Az elrendelt pótlások a többi vármegyék szabályrendeleteivel való öszhangba hozatalra és leginkább a szövegezésre irányulnak. Ülések a vármegyén. A közigazgatási bizottság április havi rendes ütését jövő hétfőn e hó 9-én fogja megtartani. A hét folyamán még két ülés esz a vármegyén és pedig a közkórházi ■ bizottság április hó 4-én, a község jegyzői nyugdijválasztmány április 5-én fognak ülésezni. Uj építkezések a vármegyében. Békésvármegye területén az 1899. év folyamán összesen 450 ház építtetett Azon községek, ahol nagyobb számban épültek házak, a következők: Csaba 91, Orosháza 48, Gyoma 44, Békés 33, Szarvas 25, Szeghalom 21, Endrőd 19, M.-Berény 16, Gyulán 14 ház épült mig Gy -Váriban és Uj-Kigyóson egy sem. Az újonnan épült jiázakban van 710 szoba, 387 kamara, 392 konyha, 61 szín, 71 istáló 59 pincze, 46 műhely, 14 raktár és 47 padlás. A 450 házból 55-anyaga tégla, 320-é vályog s 75-é vert fal; végül 314 ház cseréppel, 73 zsindelylyel és 63 náddal van fedve. Katonai lakbér osztályozás. Tíz eszetendőről tiz esztendőre a katonai állomásu városokban katonai s polgári vegyes bzottságok behatóan puhatolják az illető katorai állomás lakás és lakbérfizetési viszonyait, a mely puhatolásokhoz képest állapittatik meg, bogy a következő tiz évre minő osztályú lakbérbe soroltatik az illető város s ehhez képest minő lakbérjavadalmazásban részesülnek a városban állomáson levő tisztek és altisztek és a minek természetszerű következménye, hogy az állami tisztviselők is eme lakbér szerint honoráltat- nak. Gyulavárosa most a 6-ik fizetési osztályban van, ami hogy mennyire méltánytalan és mennyire nem felel meg a tényleges valóságnak, nevezetesen a tényleges házbéreknek, bizonyítja a két napon át behatóan megejtett puhatolási eljárás, melynek eredményekép a város a hatodik helyett feltétlenül a negyedik osztályú városok közé lenne s reméljük a kormány igazságérzületétől, hogy a negyedikbe fog is soroztatni. A vegyes bizottság .tagjaiként működtek a m. kir. honvédség részéről: Csillag László ezredeB, Bakiss László hadbíró, Münch Gyula százados, a pénzügyigazgatóság részéről Somossy Zsigmond p. ü. ig. helyettes, Gyulavárosa
