Békés, 1900 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1900-04-01 / 13. szám
rendőrség nyomozni kezdte tartózkodási helyét, mint Balogh megtudván, büntetóstőli félelmében f. hó 20-én atyja házáuak a padlásán felakasztotta magát. Tűz volt kedden délelőtt Csabán. Laurincsek János vércse-utczai háza gyuladt ki 8 óra után s bár az oltáshoz a segítség gyorsan órkezejt, a ház megmentése lehetetlen volt, igy csak a tűznek továbbterjedését akadályozták meg. Gyulai élei. — Áprilisi dal. — Beszéljenek mások rólad Én előttem bármit is, Szeretlek én téged mégis Bohém hónap: április! Áprilisi bohó napfény Hol beborul, hol derül, Dél és észak veszekszenek — Hiszen mások is igy tesznek — S hol az egyik, hol a másik van felül. Áprilisi bolond szellő Verset irat én velem, Hiszen úgy sem inspirál már Engeme.t a szerelem. Úgy is rég szólt, hadd szóljon most Rímekben a krónikám. Hogy szívesen fogok lantot, .Bár nem adok rajt’ jó hangot, Úgy is tudják, hogy ez nékem régi-régi nagy hibám. Higyjék el, hogy most az egyszer Nem csak erről danolok, Mert történt ám mostanában Mifelénk is nagy dolog. Figyeljen rám lány, menyecske, Valamennyi dominó, Hogy többet ne mondjak: ecce! Megjelent az első fecske, Konczertet csinált az este a gyulai kaszinó. Lám csak, lám csak, hogy leszóltuk Ezt a szegény kaszinót: Ráfogtuk, hogy nem tudnak ott Egyebet, csak „makaó“-t. Hogy alszik az ifjúsága, Blazirt firma mindenik S ime lám csak, hát azóta, Hogy erről szólott a nóta A konczertet, dominóbált egymásután rendezik. Bizony kérem, mostanában Szűkén élt a krónikás. Nem igen volt miről írni, De ö ebben nem hibás. Kevés muri volt a télen, Álmos volt a hangulat, Mert megnőtt a kamat lába, Szűkén áltunk pénz dolgába, S magyar ember „aufschreiben“-re jó kedvéből nem mulat. Hiszen soh’ sincs abból sok, de Ma tán lesz, mert „elseje* Megtelik az Újvárosi Olvasókör belseje. Ott is nagy nap lészen máma, Mulatnak az emberek, Gyűlik a pénz a kazszába, A direktor nem hiába Nem is drukkol a bukástól s előre nem kesereg. Szóval egy kis hangulat, most Áprilisra lenne hát, És ilyenkor bizony kérem Könnyebb írni krónikát. Hát még majd a jövő hóban Ha majd itt lesz Szalkay S járja majd a „Goldstein Számi“, „Kit nem nel.éz kitalálni* S megszűnnek a Huszka Jóska bús magányu napjai. De hát addig, mig e2 igy lesz Sok viz lefoly a Dunán, Sokszor fogjuk mi még azért Unni magunkat Gyulán. Azért kérem igen szépen Valamennyi kaszinót: — A krónikás akkor éled, Ha pezsdül Gyulán az élet — Rendezzenek mennél többet: konczertet meg dominót!.. . — re. Irodalom. Az e rovatban köziött müvek kaphatók DO B AY JÁNOS könyvkereskedésében Gyulán, hol minden hazai és külföldi lapokra előfizetések is elfogadtatnak. Kossuthnak leghívebb arczképe 1849-ből Remek kivitelű arczképe készült el a nemzet atyjának. Gróf Kreith Béla a budapesti Kossuth-muzeum alapítója, régen fárad azon, hogy a szabadságharcz legnagyobb fiának képeit hiv reprodukczióban terjessze. Most jelent meg Kossuth Lajos életnagysága arczképe gyönyörű fénykópnyomatban. Ez a kép az eddigiek közt Kossuthnak legtökéletesebb leghívebb arczképe 1849-b">l, tehát abból a korból, a mikor küzdelmeinek .és dicsőségének zenithjén állott. Mint ilyen kétszeresén drága ereklye, mert ebből az időből nincsen róla híven készült képünk. Ezen az arczképen minden ott van, a mi benne nagy volt: a tűz, az elszántság, a hazáért és nemzetért való rajongás, a szabadságérti lelkesedés és lángész ihlete. Kossuth Lajos ilyen volt, csakis ilyen tehetett. Valóban nomes és hazafias szolgálatot teljesítettek azok, akik ezen legújabb Kossuth- arczképet a magyar közönség számára megteremtették. Ne hiányozzék ez a kép egyetlen házból, egyetlen körből sem. Ez életnagy arczkép ára csak 3 frt 40 kr. Az 1848—49-i ereklyernuzeumban Budapest, IV., granátos-uteza 14. Szabadságharczunk hőseinek és vértanúink emlékeinek e pantheonát támogatja' mind, a ki e becses képet megszerzi. A Művészvilág április elsején a második évfolyam harmadik negyedébe lép. Ez a lap rövid fennállása alatt kedvencze lett az előkelő közönségnek és minden egyes szám megjelenése valóságos irodalmi és művészi esemény számba megy. Az e heti szám már az első pillantásra is feltűnik csudaszép czimlapjával, a melyet Belányi Münchenben élő magyar festőművész rajzolta. A belső színes képek is mind művészi alkotások. Vezérczikket e héten Zenpléni P. Gyula irt az «ünneplő és ünnepelt sajtóról». Szőllősi Zsigmondnak egy gyönyörű elbeszélését és Nemeskéri Kiss Józsefnek egy kedves novelláját, Szentéssy Gyulának és Róna Bélának gyönyörű verseit találjuk ebben a számban. A Művészvilág közöl elsőnek Prém József Léba világ cimü pályanyertes müvéből egy pompás részletet. Az elmúlt hét érdekes művészi, irodalmi és társadalmi eseményeiről hosszabb czikkben és érdekes mozaik-rovatban számol be a Művészvilág minden száma. A Művészvilág előfizetési ára: égész évre 16 korona, félévre 8 korona, negyedévre 4 korona, egy hónapra 1 korona 60 fillér. Megrendelhető a kiadóhivatalban (Budapest, VI,, Pod- maniczky-utcza 1, sz.) A „Magyar Bazár.* Igeh szép, Ízléses divatképekkel, rajzokkal és kimerítő leírásokkal, magyarázatokkal jelent meg a „Magyar Bazár“ legutolsó divatlapja, az „Athenaeum" kiadásában és Wohl Janka szerkesztésével. De nemcsak a chiches divat gyönyörködteti az olvasót ebben a divatlapban, hanem az irodalmi rész is megfelel a legkényesebb igényeknek. A folyó szép angol regény mellett a következő érdekes dolgokat találjuk beu- ne: 1. „Az arany lapdacs*. «magyar Schehezeradé- tól; 2. „Mit csináljunk anyáinkkal ?“; 3. „Szerelem és korona“, irta báró H. L. G. H.; 4. »Hogyan mondunk egymásnak Isten hozzádot*; 5. „Művészet és irodalom* ; 6. A nők munkaköre itthon és külföldön*. 7. „A nagyvilágból“; 8. „Iskola ügy“; 9. „Sport“; 10. „Szépitószet“ ; 11. „Konyha* ; 12. „Vegyesek“; 13. „Uj könyvek“; 14. Szerkesz tői üzenetek“; 15. „Nyílt posta»; 16. „Eljegyzések“: 17. „Esküvők“; 18. „Halálozások“ ; 19. Sakk- rejtvony“. Mutatványszámot ingyen küld a kiadó- hivatal. Előfizetési dija ennek a legrégibb és legjobb magyar divatlapnak negyed évre 4 korona. Megjelen havonként négyszer. Megrendelő czim: „Magyar Bazár* kiadóhivatala, Budapest, VII. ke- repesi ut 54. A háztartás. Kürthy Emilné szerkesztésében és az „Athenaeum* kiadásában megjelenő magyar házi asszonyok közlönye legújabb számának gazdag és változatos tartalmából megemlítjük a következőket: A nők munkaköre. Egészség. Gyógynövé- vények. A szépség ápolása. Lakás. Kézimunka. Divat Pecséttisztitás. Mosás és vasalás. Kártékony állatok. Háztartás. Konyha. Étlapok tiz napra szóló ételrenddel s kitűnő kipróbált ételek leírásával. Baromfi-udvar. Pincze. Cselédeink. Kertészet Konyhákért. Diszkért. Szobakertészet. Gyümölcsös. Sző- lőmivotés. Népszokások. Irodalom. Színészet. Zene. Családi rovat. Szépirodalom. (Csak egy kis nyugalom. Szeráf.) Rejtvények. Humor és rendkívül tartalmas szerkesztői posta. A „Háztartás“ előfizetési dija egy évre 12 korona, fél évre 6 korona, negyedévre 3 korona. Megjelen havonként háromszor. Előfizethetni a kiadóhivatalban, VII., kerepesi-ut 54. Mutatványszám ingyen. Közgazdaság^ A gyulai bőranyag beszerzési szövetkezet be lépett az országos központi hitelszövetkezet kötélé kébe. Az alakuló ülésre — mint lapunk múlt heti számában jeleztük — Gyulára jöttek dr. Horváth János ügyvéd, fővárosi iparhatósági biztos, a magyar ipari szakirodalomnak egyik nagyérdemű s immár megérdemelt országos hírnévnek örvendő jeles munkása, Zilahi Kis László, a központi hitel- szövetkezet főkönyvelője.. Az ülés, melyen a bőranyag beszerzési szövetkezet tagjain kívül más szakmabeli iparosok is szép számban vettek részt, az újvárosi olvasd kör tágas termében folyt le A szövetkezet iránti érdeklődését és a helyes alapokra fektetett szövetkezet iránti rokonszenvét igazolandó, az ülésen megjelent dr. Lukács György főispán i dr. Fábry Sándor alispán is. A főispán üdvözölte lendületes szép beszédben az ülést markáns vonásokkal ecsetelve a szövetkezetek czél- irányos és üdvös voltát. A lelkes éljenzést keltő szép szózat után dr. Horváth János egy óráig tartó tanuságos és szakszerű beszédben ösmertette a kisiparos osztály folyto-n nyomasztóbbá váló helyzetét, melynek egyik leghathatósabb orvoslási eszköze a szövetkezés, az erők öszpontos'tása. — A szövetkezet előfeltétele az iparárucsarnokoknak, melyek szintén egyik hathatós védfegyvere a léteiében megtámadott kisiparnak. Miután elismeréssel jegyezte meg, hogy a gyulai bőranyag beszerzési szövetkezet ügyeit átvizsgálva, meggyőződött róla, hogy az az általa eddig megvizsgált szövetkezetek legjobban kezeltjei között is az első helyet foglalja el, meggyőzően érvelt és bizonyította ama előnyö két, melyek a szövetkezetre hárulnak, ha az országos szövetkezet kötelékébe lép be.— A közgyűlés lankadatlan feszült figyelemmel hallgatta a szakszerűsége 1 ellett is vonzó előadást és annak hatása alatt egyhangúlag kimondotta, hogy az alapsza bályok megfelelő módosításával belép az országos központi hitelszövetkezetbe. Az alapszabályok módosítása kapcsán elnök indítványára a közgyűlés az uj igazgatóságot felhatalmazta, hogy amennyiben a kir. törvényszék a változtatott alapszabályokon bármily módosítást rendelne el, azt saját hatáskörében teljesíthesse. A szövetkezet uj czime : „A gyulai hitel- és bőranyag beszerzési szövetkezet, mint az országos központi hitelszövetkezet tagja.“ Az uj igazgatóságot következőkben választották meg három évi mandátummal : Tóth János, Junászka Mihály, Qremsperger Pál és Névery Károly ; felügyelő bizottsági tagokul egy évi megbízatással \Puczkó Mihályt, Krizsán Andrást és Somogyi Jánost. Az országos központi hitelszövetkezet, a részére fentartott jog következtében az igazgatóságba Junászka Sámuelt, a felügyelő bizottságba pedig Kóhn Dávidot nevezte ki tagokul. A bíráló bizottság tagjai lettek : Braun János, Gsete Pál. Fekete Adám, Géczi Mátyás, Gálosi András, ifj. Junászka József,: Klinkovics István, Névery István, Varga Károly, Bakó György, Túri Gábor és Siflis György. Gyűlés végén még dr. Fábry Sándor alispán is mondott néhány buzdító szót a gyűlés tagjainak. Az igazgatóság és felügyelő bizottság vasárnap délután ugyancsak Horváth János dr. elnöklete alatt tartották alakuló ülésüket, mely alkalommal az igazgatóság elnökéül Tóth Jánost, ügyvezető jegyzőül Kolozsi Pétert, pénztárnokul Névery Károlyt, a felügyelő bizottság pedig elnökéül Kóhn Dávidot választotta meg. Szövött és kötött iparáru gyár Gyulán. Az ezen gyár létesítésén fáradozó érdekeltek tegnap délután egy értekezletet tartottak, melynek folyamán az alapitó bizottság Braun Mór, Weisz Mór, Dr. Berényi Ármin, Czinczár Adolf. Deutsch Jakab, Reisner Zsigmond és Schwimmer Arnold gyulai és Schwarcz Adolf orosházi kereskedőkből megalakult. Az alapítók maguk közül egy szükebb bizottságot küldtek ki, a mely a még szükséges és a gyár berendezésére, anyagok beszerzésére, valamint az ipartelep részére kieszközlendő állami támogatásokra vonatkozó lépéseket fogja megtenni, ennek megtörténte után pedig a részvény aláírási ivek lesznek kibocsátva. Miután az alapítók maguk a részvénytőkének felét jegyzik, az általános érdeklődés pedig szintén igen élénken nyilvánul, a gyár létesítése egész biztosra vehető. Remélhető, hogy a hatóságok, úgyszintén a kereskedelemügyi minisztérium is a vállalat létesítését minden kitelhető módon előmozdítani fogják. A gyomai birtokparczellázás ügye egyelőre zátonyra jutott. E nagyszabású terv keresztülvitele czéljából inditott mozgalom minden fázisáról hirt adtunk lapunkban és referáltuk azon hatékony támogatásról, melyben az ügy vármegyénk főispánja által részesittetett. — Minden jóakarat daczára azonban megakadt az alkudozás és pedig a vételár nagyságán. A tulajdonos Wodianer-család ügyvédje ugyanis órtesitette a főispánt, hogy az általuk megállapított 4 3!x millió vételárat — a melyet már első közleményünkben is horrbilis magasnak és még az alkudozás megindítására is alkalmatlannak mondottunk — leszállítani nem hajlandók. Az örökösök elhatározásáról a főispán körlevélben értesítette az érdekelteket azzal, hogy a tárgyaláso kát — sajnálatára — be kell szüntetnie. A doh íny beváltás reformja volt czélja annak az együttes ülésnek, melyet előző hireink szerint hétfőn tartottak meg Aradon, Arad, Békés és Csa- nád vármegyék gazdasági egyesületének képviselői. A népes gyűlés Vásárhelyi László az aradmegyei gazdasági egylet elnöke vezette és azon vármegyénkből a következők vettek részt: dr. Zsilinszky Endre, igazgató-elnök, Zlioszky István titkár, Beliczey Géza, Bakucz Tivadar, Banner Béla, Haraszti Sándor, Kállay Ödön, Késmárky István, Kocziszky Mihály, Morvay Mihály, Pongrácz Jenő, Sohár Kálmán, Seiler Elek, Szalay József, Székács József és Vidovszky Károly. A dohánybeváltók érdekeinek előmozdítása képezte az ülés tárgyát és a megindult tanácskozásban Vásárhelyi László, dr. Zsilinszky Endre, Purgly János, Mayerhoffer Lajos, Zlinszky István, ifj. Kintzig János, Házi Ágoston és Vajda Lajos vettek részt, eredménykép pedig az értekezlet az első három egyén által formulázott határozati javaslatokat egyhangúlag elfogadta. Ezek szerint: 1. Emlékiratot küldenek a központi dohány- jövedéki igazgatósághoz, hogy Arad-, Békés- és Csanádmegyek területére uj körzetet alakítson. 3. Megkeresik az iránt, hogy a beváltásnál a gazdák részéről szakértő legyen jelen. 3. Felírnak az országgyüléscez, hogy a dohánybeváltás ügyét a pénzügyminisztériumból tegye át a földmi velésügyi minisztériumba. Az emlékiratok megszerkesztésére az értekezlet bizottságot küldött ki. Kenderkészitő-telep Csabán. Ismét egy uj ipartelep létesítésének eszméje merült fel, amelyet a Salzmann és társa ezég magyar vitorlavászon és zsávolygyárosok akarnak Csabán felállítani. A ezég már be is nyújtotta egy kenderbeváltó és kikészítő, telep létesítése iránti ajánlatát dr. Lukács György főispánhoz, aki az ajánlatot közölte Csaba község közönségével. Az ajánlat szerint a telep építkezési költségei a vizvezetés költségein kívül mintegy 68000 koronát fognak igényelni a mesterséges áztatókra és a szükséges épületekre. Minthogy pedig a békési fióktelep létesítésével a ezég tőkéit lekötötte, ezen uj. vállalatba csak úgy mehet bele, ha a termelés hosszú időre biztosittatik és a jelzett összegű beruházásról részben a kormány, részben Csaba község gondoskodnak, a több mint 40000 korona értékű gépeknek beállításáról a vállalkozók gondoskodnak. A szükséges 30 kát.-hold területet a ezég bérmen tesen kéri a községtől. A főispán az ajánlatot küldő leiratában jelzi egy ily ipartelepnek gazdasági hasznát és azt, hogy már a békési telep létesítésekor keletkezett azon remény, hogy Csabán egy második kenderkészitő-gyár fog létesülni. Az ajánlat tárgya-, lására fejhivja a képviselőtestületet értesítvén azt, hogy a kormány támogatásának kinyerése iránt a földmivelésügyi ministerhez fölterjesztést intézett, valamint hogy a munkásokra és a beváltó feltételeire nézve a ezég a békési ipartelepre nézve fennálló határozyányokat tartja fenn. Csaba község képviselőtestülete legközelebbi közgyűlésében fog az ügygyei foglalkozni. Törvényszéki csarnok. Radák Ádám báró hagyatéka. Az erdélyi református egyház ellen Wenckheim Krisztina, Wenckheim Ferencz gróf leánya nevében nagy örökségi port indítottak. A pör története következő: Néhány évvel ezelőtt meghalt Radák Ádám báró és vagyona egy részét mint köteles részt unokájának Wenckheim Krisztinának hagyta; erdélyi birtokát azonban Teleky József grófnak hagyta, a ki nőtlen ember, de kikötötte, hogy csak akkor kapja meg az örökséget, ha Telekynek fia lesz, a ki eléri huszadik évét. Radák erős kálvinista érzésű ember volt, a ki azért tagadta ki leányát, mert a katho- likus hitre tért át. Később kijelentette, hogy unokájának hatezer forint apanázst ad, ha református vallásban nevelik. A kis unokát azonban katholikus vallásban nevelték s azért Radák báró csakis a köteles részt hagyta neki. Wenckheim Ferencz gr. most Spett Yincze budapesti ügyvéd által port in ditott az örökösök ellen és a következőket mondja: Radák vallási Őrjöngésben szenvedett; beszámíthatatlan volt. A végrendelet csak föltételesen szól és a végrendeletben az örökös nincs megnevezve. Wenckheim Krisztina még a köteles részt sem kapta ki teljesen. Az egyházkerület igazgatótanácsa föl vészi a port, bár nem lehetetlen, hogy a fölött kiegyeznek. Sikkasztás. Bresnay Ferencz gépésznek rosszul ment a dolga; Szarvason lefoglalták mindenét, ő meg 1868-ban eltávozván Szarvasról, eladta sertéseit és a pénzt a maga czéljaira fordította s igy elkövette a sikkasztást, miért e hó 26-án Tóth Ferencz indítványára a kir. törvényszék 8 napi fogházra Ítélte, azonban a terhelt nem elégedett meg azzal. A jeles család. A Nagy és Jordán család tagjai Öcsödön, igen jó barátságban éltek együtt és mindnyájan megegyeztek abban, hogy a liba-, tyúk- és kakashúst nagyon szerették, ezen ízlésnek eleget téve, a fiatal családtagok Öcsöd községben látogatásokat tettek éjjeli időben Róma megmentői csarnokában és a háremeknél, vagy 15 helyen loptuk és mindea rangú, nemű libát és tyúkot vittek az öregekhez, a kik már megelégelték maguk is a sok lopást, de meg a károsok is', mert a hatóság kiderítvén a tetteseket, a két família 8 tagját ítélte el a kir. törvényszék f. hó I9-én tartott tárgyaláson. Tóth Ferencz kir. alügyész indítványára 1 év és egy évnél kisebb-nagyobb büntetésre; a liba ezomhok után nem nagyon fog izleni a fogházi koszt. A tót-komiósi gyilkosság. A múlt tavaszon meggyilkolva találták a békésmegyei Tót-Komlóson a Szenteczky házaspárt. A gyilkos késsel támadott rá az alvó házaspárra s előbb a gazdát gyilkolta le, azután a feleségét. Feltörte a szekrényt s 670 forint készpénzt elrabolt. A rettenetes mészárlást kora teggel vették észre a szomszédok. Az esetről jelentést tettek a csendőrségnek, amely megindította a nyomozást. A két áldozat mellett nagy siránkozást vitt végbe Stróbel István szabólegény, a ki egyre ezt hangoztatta: — Édes gazdáim, szüleim mi lett veletek ? A ki ezt tette, megérdemli az akasztófát. A vizsgálat nem sokára kiderítette, hogy a gyilkos Stróbel István volt. Beismerte tettét s a tárgyaláson a gyilkosság elkövetésének okául azt hozta fel, hogy gazdája és gazdasszonya baptistává akarta tenni. — Hát akkor mért rabolta el a 670 forintot? — kérdezte tőle az elnök. — Csak úgy véletlenségből került hozzám — válaszolt egykedvűen a vádlott. A gyulai - kir. törvényszék szándékos emberölés és rablás büntette miatt — mint annak idejében megírtuk — életfogytig tartó fegyházra Ítélte el a vádlottat, a kinek büntetését a nagyváradi kir. tábla, valamint a napokban Szentimrey Jernő előadása alapján a kir. kúria is helybenhagyta. II y i 111 é r.*) Köszönet nyilvánítás. Mindazok, kik szeretett fiunk halála alkalmából bennünket a lesújtó fájdalomban részvétükkel felkerestek s részvétüknek a temetésen való megjelenésükkel s egyéb módon kifejezést adtak, úgyszintén szeretett tanárai és tanulótársai, kik szívesek voltak megjelenésükkel részvétüket kifejezni, valamint Hazay Elemér II. éves tanulótársa a sírnál mondott szép beszédért és azon díszes koszorúért, melyet ravatalára helyeztek, fogadják bánatos szivünk igaz köszönetét. Gyulán, 1900. márczius hó* 102 í—i Geist János és neje Máhr Anna. Alólirott ezennel kinyilatkoztatom, hogy László Antal helybeli vendéglősről folyó évi márczius elején többek előtt tett állításom, hogy nevezett vendéglős engem folyó évi márczius elején vendéglőjében megakart gyilkolni, pénzem tőlem elrabolta s hogy megszűrt, valótlan s ezen állításaimért nevezett vendéglőstől ezennel nyilvánosan bocsánatot kérek. Gyula, 1900. márczius hó 31-én. 97 í-i Ifj. Miskucza György. *) E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a Szerkesztő.
