Békés, 1900 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1900-04-01 / 13. szám

13-tk szám Gyula, 1900. április 1-én XXXII. évfolyam. f----------------1 Sz erkesztőség: Templom-tér, Dobay János keres­kedése, hova a lap szellemi részét illetS közlemények intézendök. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési di]: Egész évre . . 10 kor. — fii. Pél évre .... 5 „ — „ Évnegyedre . . 2 „ 60 „ Egyes szám ára 20 fii. Ss_____Á Társadalmi és közgazdászati hetilap. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: ZEvZ ó la. n ZD á v i cL­Templomtér, Dobay Ferencz háza és könyvkereskedése, hova a hir­detések és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadóhivatalban. Nyilt-tér sora 20 fii. L _____Ä Tr ansversális állami köut. Konkoly Jenő ügyvéd, a békési közélet­nek tekintélyes, kiváló tagja, az egyidejűleg lapunk szerkesztőjének is megküldött követ­kező indítványt adta be Békés városa kép­viselő testületének: Tekintetes képviseleti közgyűlés! Ajánlom beható tárgyalásra és an­nak utánna elfogadásra egyszersmind sürgős kivitelre lentebb előterjesztett in­dítványomat : Mindnyájunk előtt ismeretes azt hi­szem, hogy az illetékes kománykörök égy újabb transversalis műut eszméjével, tervével foglalkoznak, a mely lehetséges, hogy már a legközelebb jövőben kivi­telre kerül. Ezen újabb transversális műút min­ket is közelebbről érdekel, amennyiben az vármegyénket illetőleg Orosházától, Csabán, Békésen, M.-Berényen, K.-Tár­csán, K.-Ladányon, Szeghalmon, végre Füzes-Gyarmaton keresztül terveztetik Karczagra, amint az az A) alá mellékelt térképen vörös vonallal jeleztetik. Szerény nézetem szerint ezen útvo­nal városunk forgalmán nem sokat len­dítene; abból reánk, mint annak lakóira nem sok haszon háramolna. Sokkal inkább érdekünkben állana ezen transversális műutnak olyan iránya, mely Békésről az úgynevezett vizesbánomon, uradalmi földeken stb. és Bél megy er en ke­resztül vezetne Vésztőre, onnan Szegha­lomra és onnan tovább Karczagra. A vármegye magasabb érdekeit te­kintve, hogy nagyobb érdekeltséget és minél több igényt kielégítsünk én ezen transversális műutat Orosházától Geren­dáson, Kigyóson keresztül Gyulára, in­r Á i? c z a. A baba. — Irta: Dr. Kóhn Emil. — Dandi György letette az érettségi vizsgát és' felcsapott jogásznak. Szülei nagy reményeket fűz­tek jövőjéhez; de egyelőre csak felavatására — sub auspiciis regis — vártak. A fiatal Dandi a fő­városban, vagyis jobban mondva garcon lakásain kezdetben nem érezte magát igen olthoniasan. Rövid hét bónap alatt körülbelől hétszer- nyolczszor változtatta meg lakását. Vig fiú lévén, gyorsan talált magához ilő társaságot. E társaság oly vonzó erővel birt Danáinkra, hogy soha sem tért haza éjfél előtt. Szerencsétlenségére azonban mindig oly ostoba házigazdára akadt, ki a galibá­kat, melyeket neki hazajövetelekor okozott, nem akarta eltűrni. Ennek természetes következménye az lón, hogy rendesen erősen összetűztek. Dandi jogász létére nem engedhette, hogy őt valaki ártatlan kedvtelései miatt szemrehányások kai illesse, vagy pláne megleczkéztesse. Gazdáinak ilyenkor kellő hangsúlyozás mellett bemutatta a nála mindenkor raktáron levő gorom­baságok legkiválóbbjait. Azok belátták, hogy nem birnak Gyurival, megelégedtek a hangzatos czimek- kel, melyekkel őket kitüntette és nyomban kitet­ték szűrét a házból. Dandi nem sajnálta a dolgot, könnyen tett szert uj lakásra s ez által legalább módjában volt apját gyakrabban megpumpolni, a ki két hónapi lakbér helyett nyolcz hónapit küldött és ezenkívül még egy szép kis összeget a költözködések költ­ségeinek fedezésére. Fia pedig oly jogászias fur- fanggal intézte el a dolgot, hogy egy fillért sem fizetett két hónap alatt. Apja minden hét után már várta az értesítést, hogy k Gyuri fia kénytelen volt régi lakását bizonyos apró állatkák gyakori ellenségeskedései miatt elhagyni. Az öreg készen tartotta a szükséges összeget, hoxj fiának levele vétele után rögtön elküldje. nen Gerlán keresztül Békésre óhajtanám vezettetni olyformán, amint ezek az A) alattin kék vonallal vannak jelezve. Indítványozom: 1. Küldjünk sürgősen egy nagyobb számú tekintélyes küldöttséget a keres­kedelemügyi Minister ur ő nagyméltó­ságához, amely kérelmezze, hogy az újab­ban tervezett transversális műut iránya változtattassék meg akként, hogy az Orosházáról Kigyóson, Gyulán, Gerlán, Békésen, Bélmegyeren, Vésztőn keresztül Szeghalomra vezettessék. 2. Kérjük meg szintén sürgősen — ezen újabb útvonal által érdekelt Kigyóst, Gyulát, Vésztőt, a nagybirtokosokat, neve­zetesen a Wenckheim grófokat, Kárászo­kat stb., I vmegyét és főispánját az iránt, hogy támogatnának bennünket ezen óhaj­tásunk keresztülvitelénél. Itt csak röviden a következőkkel kísérlem meg indítványomat indokolni: Magasabb szempontot tekintve, ezen változtatott útvonal a stratégiai (hadá­szati) igényeket is jobban kielégítené, mint az eredeti. Most még jó úttal, vagy vasúttal nem biró területeket szelne keresztül, amely által hivatva volna a gazdasági forgalmat nagy mértékben előmozdítani, kielégi teni. Különös fontossággal bir azonban az Békés városára nézve. Arra mostaná­ban nem számíthatunk, hogy a költséges vésztői vasút kiépüljön, ha ellenben ezen kőut kiépülne, városunk régi vágya tel­jesülne. Megyeri birtokát olcsón, köny- nyen hozzáférhetővé tenné, annak érté­két nagyban emelné. Ha az uj kőut az eredeti terv szerint építtetik; mi talán örökre elbúcsúzhatunk tőle, hogy a túlsó Az apró állatkák végre mégis bosszantani kezdték, ha nem is Gyurit, de legalább az apját. Elhatározta tehát, hogy feljön Pestre, meggyőződni, vájjon azok az utálatos férgek csakugyan oly na­gyon bántják kedves fiát ? Megírta Gyurinak, hogy másnap reggel várja őt az állomásnál. A meghatá­rozott időben ki is ment a pályaudvarra, de meg előzőleg sietett minden ügyét rendbe hozni. Elment a zálogházakba is, és átvette ismét ingó vagyonának azon tárgyait, melyeket megőrzésre helyezett el. Értékes tárgyakat csak nem tarthatott lakásán oly időben, midőn a kasszabetörések napirenden vannak. Az öreg Dandi megérkezett és a fiát a leg­nagyobb rendben találta. Gyuri elkísérte apját laká­sára, melybe csak két nap előtt költözködött. Az új házigazda elmondta az öregnek, hogy ő ismeri a lakásokat, melyekben fia eddig lakott és nem íb csodálkozik, hogy azokban meg nem maradhatott. Az apai szív nagyon megörült e hírnek, persze nem tudta, hogy a házi gazda élő phonograf, melybe fia az elmondandókat előre bekiáltotta. Mielőtt elutazott volna, alaposan körülnézett a lakásban s látta, hogy a szoba, melybec fia lakott, a legnagyobb rendben van. Meggyőződött arról is, hogy az apró állatkák­nak, melyek fiának eddig annyi kellemetlenséget okoztak, itten Dyoraa sincs. Rom mulasztotta el a házigazdát megkérni, hogy vigyázzon drága jó fiára. Meg fogja látni, így szólt az öreg Dandi, hogy fiam igen derék ember, jó fajtából való, magam sem vol­tam különb nálánál. Iparkodjon, hogy fiam minél otthonosabban érezze magát lakásában; állítson állandó őrszemet fel, aki a terrénumot naponta gon­dosan átkutassa, hogy az ellenséges kis állatkák előcsapatjai fia testére támadást ne intézzenek. A házigazda mindent a legkészségesebben megigért s igy megelégedetten és legszebb reményekkel kecseg­tetve hagyta el fiát. Őrült, hogy Gyuri most már két hónapi hányatás után nyugodtan fog aludni. Midőn elutazott, fiának ötven forint fájdaloin- pénzt adott s sok szenvedésért és még sokkal töb­bet Ígért, ha legalább három hónapig megmarad lakásán. Lapunlc mai szümUhoz fel oldalon keresztül Vésztővel, a Sárréttel kő- vagy vasút által össze legyünk kötve. Békésen, 1900. márczius 27-ón. Tisztelettel Konkoly Jenő s. k„ köze. képviselő, békési lakos. Eme tudatban tiszta szívből üdvözöljük Konkoly Jenőt, a közérdek szolgálatában álló indítványáért és rokonszenves várako­zással nézünk és velünk együtt ugyanoly rokonszenves várakozással néz Gyulavárosa s bizonyára Kígyós, Vésztő stb. községek közönsége is Békésváros akcziója elé. Nincs kételyünk, hogy Békés városa az indítványt egész terjedelmében elfogadja s eme indítvány értelmében a transversális állami kőut érdekeltségébe vont községekké, és uradalmakkal szemben az akcziót meg fogja indítani; abban pedig teljesen bizo­nyosak vagyunk, hogy eme érdekeltség és azok között első sorban Gyula városa képvi­selő testületé a mozgalmat magáévá teszi s szívesen résztvesz a miniszter elé járuló kül­döttségben, annyival is inkább, mert ép ]|oly hálás, mint könnyű feladatuk lesz demonst­rálni 8 bebizonyítani, bogy a Konkoly-féle terv, illetőleg módosítás sokkal inkább meg­felel az ország, de szorosabban véve magának Békés vérmegye érdekének és szükségletének is, mint az az útvonal, amelyet a novemberi küldöttség kért a minisztertől. Az akczió annyival is indokoltabb és helyén való, mert a kereskedelmi minister a novemberi küldöttség előtt tett nyilatkoza­tában — daczára annak, hogy ez a nyilat­kozat csak az általánosság keretében moz­gott — szükségesnek tartotta mégis eleve kijelenteni, hogy az njabb alföldi transver- záiis kőutat a kórt útiránytól némileg elté- röleg véli létesíteni. Az ujabbi transverzális állami kőút, illetőleg az ut vonalozása korán- sem eldöntött dolog és meggyőződésünk, hogy ha a miniszter egyátalán akar és tud ujabbi állami kőutat létesíteni, a méltányosság és az igazság feltétlenül a fenrészletezett ki- gyós-gyula-bék és-vésztői útirány mellett fog tanúskodni. Gyuri köszönettel fogadta a fájdalompénzt és lelkes szavakkal ecsetelte végtelen örömét, hogy végre-valahára tisztességes lakásra tett szert. Meg­ígérte apjának, hogy jelenlegi lakását a kiv&nt idő­ponton túl is mog fogja tartani. Tudta, hogy miért ígéri, de tudta már azt is, hogy ígéretét meg­tarthatja. Elváltak egymástól. Gyuri ujjongott örömében. Még álmodni sem merte volna, hogy a szemle ilyen kedvezően fog végződni. Ha az öreg végig látogat volt lakásain és ott elmondják neki viselt dolgait, akkor talán máskép fizeti ki neki a fájdalom-pénzt. Midőn a vonat a pályaudvarból kirobogott Gyuri — re bene gesta -- haza sie'ett. Micsoda ? Gyuri haza sietett ? Hisz ez lehetetlenség. Gyuri csak hajósikor szokott hazamenni! Úgy látszik, hogy a oagy tolongásban kike­rülte figyelmünket, elsurrant szemeink elől és talán már ott van a vig kompániában, mely őt két nap óta nem látta. De még sem ! Gyuri csakugyan haza ment. Ez a szokatlan dolog is megtörtént. Oka pe­dig az volt, hogy uj házi gazdájának felesége varró­nk volt., ;|J No ez szép oki Talán beleszeretett a vén satrafába p Dehogy! A vén satrafának öt szebbnél szebb varróleány segédkezett. Ezek között a legkifogástalanabb szép­ség a szőke hajú, galamb szelíd Irénke volt. Ennek kék szemeibe nagyon is mélyen talált tekinteni a mi jogász barátunk. Gyuri még nagyon fiatal volt, de azért már többet élvezett az élet gyönyöreiből, mint sok nálánál idősebb ember. Előkelő gazdag család sarja Jévén, nem kellett az élvezetekért so­kat fáradni, utón nyomon önként kínálkoztak. De mind e mellett még nem volt blazirt. Lelke fogé­kony volt, daczára annak, hogy életének hajója ‘folytonos öröm árban úszott és az ellenséges elemek távolról sem zavarták a hajónak az élvezetek hul­lámain megszokott haladását. Lelke fogékonysága okozta, hogy Irénke sze­mei oly mély hatást keltettek benne. Ha Irénke Ív melléklet van csatolva. Képviselőtestületi közgyűlés. (Márczius 28.) Gyulaváros képviselőtestülete márczius hó 26-án tartotta évnegyedes rendes közgyűlését; eme alkalommal leplezték le Terényi Lajos városunk hü fia, volt országgyűlési képviselőnk arczképét. Eme kegyeleti aktuson résztvett dr. Lukács György főispáo, továbbá a boldogult özvegye, nagynénje, özv. Kövér Lászlóné két leányával a Gyula városa polgárai közül számosán. Dutkay Béla polgármester d. e. 9 óra után a közgyűlést a következő beszéddel nyitotta meg: Tisztelt képviselőtestület! Üdvözlöm a képviselő urakat, a mai napra kitűzött közgyűlést ezennel megnyitom. Tisztelt képviselőtestület! A mai napra egybehívott közgyűlésnek első tárgyát képezi a képviselőtestületnek 1897-ik évi november hó 5-én tartott rendkívüli képviseleti közgyűlése határozatából kifolyólag, tanácskozási termünk részére lefestetni rendelt, városunk dicső emlékű hű fis, polgára, volt országgyűlési képvi­selője, Terényi Lajos arczképének a képviselőtes­tület szine előtti ünnepélyes leleplezése. Felkérem dr. Zdldy Géza városi főügyész urat, hogy a mai ünnepélyre vonatkozó emlékbeszédet el­mondani szíveskedjék. Dr. Zöldy Géza v. főügyész a következő szép emlékbeszédet mondotta : Tekintetes polgármester úr! Mélyen tisztelt közgyűlés! Hát már minden embernek meg kell halni, aki e várost szereti. Ezen szavak csendültek meg lelkemben 1897. november 4-dikén, midőn hallottam, hogy Terényi arczának kellemes pirját látta, melyre a bizalmat keltő kék szemek különös fényt árasztottak, ha csengő hangját hallotta, ha vele beszélgethetett és mellette ülve kézi munkáját bámulhatta, akkor nem kellett neki más élvezet, így múlt el bárom hónap. Nem lehet tagadni, hogy Irénke is beleszere­tett a csinos jogászba. Rendkívül tetszett neki sza­bad fellépése, egész modora. Türelmetlenül várt megjelenésére, ha néha eszébe jutott az előadáso­kon vendégszerepelni. Gyuri ismét hozzá szokott a rendes élethez. Aznap este, midőn a három hónapnak vége volt, a fővárosban létező egyik vidéki kör, — mely­nek tagjai sorába Gyuri is tartozott, — tisztújító közgyűlését tartotta. Nagyban folyt a korteskedés s igy Gyurinak sem volt szabad a választástól tá­vol maradnia. Eljött tehát a választásra, bár jól tudta, hogy a közgyűlés után nem mehet haza, mert e tagok ekkor közős mulatozásra vonulnak vissza. Otthou meg is mondta előre, hogy alig jön haza hajnal előtt. így is történt. Már derengeni kezdett, midőn Gyuri haza ballagott, a pezsgő megtette hatását. Túlságosan jó hangulatban volt, szüntelenül Irénke alakja lebe­gett előtte, a ki angyalként őrködött minden lépése fölött. Végre hazaérkezett és belépett szobájába. Itt szemeinek isteni kép tárult fel. Irénke állott előtte hosszú uszályu, fehér selyem ruhában. Gyuri térdre borult előtte és oly szavakkal vallotta be szerelmét, hogy a legfagyosabb BZivnek is fel kellett olvadnia; Irénke azonban mozdulat­lanul állott és arczkifejezései sem árulták el, hogy lelki nyugalma megszűnt volna. Gyuri könyörgött, rabja akart lenni a bájos kis leánynak, ki könyör­géseit — mintha nem is ismerte volna — feleletre sem méltatta. Mozdulatlanul állott Gyuri előtt, ki­nek szerelmi vallomásait ’ ugyan nem utasította vissza, de folytatásra sem bátorította Gyuri felin- dúltsága, végre tetőfokát érte, de azért Irénke csak

Next

/
Thumbnails
Contents