Békés, 1900 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1900-03-18 / 11. szám
Melléklet a „Békés" 1900.11-ik számához. Márczius tizenötödike. Ünnepet ültünk csütörtökön: a szabadság, egyenlőség, testvériség ünnepét. Emlékét azon dicső napnak, midőn a léleltről lehullott a békó s a gondolatok égbe szárnyalva, szabadon röpködhettek és az ember, mint Istennek képmása, senkitől nem félve, nem rettegve, tehette és hirdethette szóval és sajtóban, mi embertársának, a hazának és a társadalomnak üdvére szolgált. Gondolatunk e napon visszaszállt a múltba s oly jól esik megállapodni egy pontnál, mely czent- ruma fejlődésünknek, bölcsője szabadságunknak és szülőanyja mai jogainknak. Te vagy az Márczius Idusa, mely 52 évvel ezelőtt sasokat nemzettél s a kősziklához lánczolt Promethéuszt, a magyar nemzet szabadságát visszaadtad, hogy az ősök által vérrel szerzett örökséget teljes egészében bírhassa. A mit Te a szent lelkesedés hevében teremtettél — örök és állandó; mert mig magyar él e vér — és könyáztatott földön: addig a hazának fiai őrködnek fölötte, hogy el ne vesszen. lm, lélekben e napon is egybegyült Békésvármegye minden községének közönsége, hogy honfiúi szeretettel áldozzon a múlt dicső emlékeinek s felújítsa apáinak hős tetteit, kik — mint a haragos Isten ostora — félelem nélkül gázoltak át a szolgaság pribékjein. Ünnepet ültünk és az ünnep szentségében egy- gyé olvadt szivünk! Ej napon a politikai ellentétek elsimulnak; mert ha a magyar küzd is egymás ellen vélemény tekintetében, de végczélunk e haza fejlődése s boldogsága! A nap ünnepélyeiről szóló tudósításaink a következők': Gyulán. Csütörtökön kora reggel nemzeti zászlók lobogtak a városban, számos köz- és magánépületen. 8 órakor az ev. ref. templomban isteni tisztelet volt, az Ur-házát egészen megtöltötte a közönség, mely áhítattal hallgatta Dombi Lajos lelkésznek a nap jelentőségét poetikus szépségben vázoló szép imáját. Isteni tisztelet alatt a közönség Csiszár Sámuel kántor szép orgona kísérete mellett elénekelte a Hymnuszt és a Szózatot. A Kossuth Liajos-táren hirdetett népgyülés, a kellemetlen hideg és szeles idő miatt a népkerti pavillonban tartatott meg. Daczára annak, hogy eme áthelyezésről sokaknak nem volt tudomásuk, a nagy terem zsúfolásig megtelt közönséggel, mely lanka datlan figyelemmel kisérte Dombi Lajos, dr. Frankó László s Gulyás Jánosnak a nagy nap jelentőségét méltató szónoklatait. Este bnnU“** túli a polgári kör, újvárosi olvasó kör, a népkerti csarnokban és az „Otthon" ' éttermében. Mindeniken számosán vettek részt és min- denik igen jól sikerült. A polgári körben mintegy 100-an gyülekeztek össze. Zielbauer Alajos kaszinói vendéglős ez alkalommal is kitűnő ételeket és italokat szervírozott. Vacsora folyamán megindult a toasztok árja. Szénásy József a kör elnöke nyitotta meg az ünnepályt. A harmadik fogásnál fölemelkedvén helyéről, hódol a régi magyar szokásnak és megemlékezik az első magyar emberről, éltetvén őt hazánk javára. Utána Noránt István a kör igazgatója tartott emelkedett beszédet. Egybesereglettünk — úgymond — 62 márczius idusát ünnepelni. Nem mondhatunk újat, hisz mindenikünknek szivébe van vésve az a korszak, melyhez annyi dicsőség, remény, megaláztatás fűződnek. Történelmileg visszapillant ezután a nagy korszak nagy alakjaira, kik éltüket áldozták és midőn ezekre gondol, szive megtelik az egyenlőség, testvériség, szabadság szent eszméjével. — Beszél a magyarországi népfajok egyesüléséről, test- véresüléséről s azzal a 60-as évekbeli nótával együtt, hogy: „Legyen úgy mint régen volt, Süvegelje meg a magyart mind az oláh, mind a német, mint a tót", élteti d magyarországi nemzetiségek testvériségét. Kiss László szólalt fel ezután, formás szép beszédben emlékezvén meg arról a nagy korszakról, melyhez hasonlót — a nemzeti erő oly egyöntetű impozáns megnyilatkozását — nem mutat fel többet a történelem. Noránt előbbi beszedőre utalva azt mondja, hogy a mai ifjúság is.úgy cselekednék hasonló esetben, mint a márcziusi ifjúság, de midőn ezt -állítja, kéri az ifjúságot, tekintsenek arra a szent öregre a képkeretben s tanuljanak nagy emlékétől a hazát szeretni. Adjon az ég tehetséget, erőt az ifjúságnak, melyet a haza javára szenteljenek.' Élteti az ifjúságot. Majd ismételten felszólalt, mint a kaszinó igazgatója, egy'családhoz hasonlítván a kört, melnek tagjai szeretett gyermekei a férj (igazgató) és nő- (elnök) nek s e gyermekek közül a legkedvesebbet, aki 1848 ban ott volt, ahol a golyók fütyültek, Batik Elek 49-as honvédet élteti. Szénásy elnök erre mint nő, a kedves gyermekekre, a kör tagjaira üríti poharát. Majd Szénássy ismételten felszólalván, előre boosátja, hogy felszólalását a hála diktálja, a hála vezérli azon férfi iránt, a kire vártunk itt, de nem jöhetett el. Az elmegyógyintézet létesítésének egyik főtényezőjét, dr. Fábry Sándor kir. tanácsos alispánt élteti. Kiss László kedves emlékezetű Sál Józsefről emlékezik meg, ki a múltban ilyen alkalomkor lova- gias jelleméből kifolyólag megemlékezett a lét küzdelmének osztályozásáról, a magyar nőkről Az ő emléke szellemében cselekszik, midőn élteti a magyar nőket. Majd Diósy József szólalt fel rövidon, felhiván a figyelmet az ő kedves kis öcscsóre, ifj. *Nuszbek Sándorra, aki olyan szép ódában énekelte meg márczius idusát. Ifj. Nuszbek Sándor engedvén a közóhajnak lapunk múlt számában közölt remek ódáját szavalta el, érzéssel és hévvel, általános tetszés és tapsvihar mellett Kóhn Dávid szólalt 'fel ezután. Mivel ő csak „kárlátóba" jött, nem tudja, mit csépeltek már el eddig, miről beszéltek már ez ideig- Azonban midőn belépett, egy ódát hallott itt elhangzani, melyről bátran meri állítani, hogy az 1900. évi márczius 15-ikének legszebb verse, s méltó szerkesztői büszkeség tölti el,' bogy ez a szép vers a „Bókós“-ben jelent meg. Ez a szempont, a hála, a lokalpatriotis- mus szempontja vezeti őt, midőn az ifjú, tehetséges poétára emeli poharát. Az újvárosi olvasókörben mintegy 120-an vettek részt a márczius 15 iki ünnepi lakomán, Az ünnepélyen Dombi Lajos ev. ref. lelkész hangulatos hazafias költeményét szavalta'el nagy tetszést kel- tőleg. Kóhn Dávid, Singer Mihály, ifj. Rácz János, Csiszár Sámuel és még számosán mondottak a nap jelentőségéről pohárköszöntőket. Közben a társaság elénekelte a Hymnuszt és a Szózatot. A társaság késő éjjeli órákig maradt együtt. A negyvennyolezas kör a Göndöcs-népkerti pa- villonbau rendezett társas vacsorát, amelyen a terem nagyságához arányitva kisebb publikum gyűlt össze. Annál lelkesebb volt a hangulat, amelyet csak emeltek a pohárköszöntők, melyek sokasága között kitűntek Á. Schriffert József. Névery József és Endrödy Géza pohárköszöntői. A vacsora Huszka József konyhájának becsületére vált. Az |Otthon“ kávéházban mintegy 80 főnyi vendégsereg, csaknem kizárólag tősgyökeres polgár elem ünnepelt. Lelkes felköszöntőkben nem volt hiány. Ezek sorát Székely Lajos nyitotta meg. felsorolván azon akadályokat, melyek a szabadság, egyenlőség, testvériség eszméjét a gyakorlatban megvalósulni nem engedik. Grünfeld Jakab formás beszédében már volt egy kis adag -a dioamitból, ami az általános titkos választási és szavazati jog kikiáltásával puffant el. Gyepes Gergely temperamentumos beszéde a fiatal iparos gárdának becsületére vált. Az Erkel Ferencz dalkör, mely itt vacsoráit s itt tartotta főhadiszállását, közben közben hatal- mao tpuartettekkel emelte az estély élénkségét és hazafias színezetét. Hergdek István vendéglős a dalkör javára 4 darab jósziv sorsjegyet adományozott, melyet a dalkör a korábbi években szokásos módon értékesitett, t. i. bizottságilag a helyszínén kisorsolt. A lakomát illetőleg Herodek István konyhája úgy minőségileg, mint mennyiségre nézve minden igényt kielégített. Csabán. 1848. márczius 15-nek 52-ik évfordulóját, ha külsőleg nem is — mert a főgimnázium, polgári leányiskola, állami, elemi iskola, polgári kör, iparoskor és néhány lelkes hazafi házán- kívül, más épületen nemzeti zászló nem lengett, — de benső- leg annál lelkesebben ülték meg. Alkalmi istenitiszteiét nem volt egy templomban sem. Az iskolákban a tanítás szünetelt. Ünnepélyek voltak, reggel 8 órakor a polgári leányiskolábau, hol Fábry Géza tanár szakavatott vezetése alatt 3 hazafias dalt énekelt a tanulói énekkar, volt 2 szavalat és Kis Lujza tanárnő tartótt szép hazafias beszédet a tanulóknak. — Az állami elemi iskolában id. Such János igazgató mondott hazafias beszédet az apró növendékeknek. 9 órakor az ág. hitv. ev. liudolf- főgimnázium tornacsarnokába sietett a közönség, a hol szép hölgyközönség, a gimnáziumi bizottság, tanári kor, polgári leányiskolái tanári kar, az állami és felekezeti tanítói testület még nagyszámú hallgatóság jelenlétében kezdődött meg a főgimnázium ifjúsági „Önképző-kör" által rendezett ünnepély. — Először az ifjúsági énekkar énekelt el Galli János karmester vezetése, alatt egy szép „KuruczdalM, majd dr. Rell Lajos tanár lépett az emelvényen levő asztalhoz és mondott egy negyedóráig tartó költői lendületű beszédet, melyben a hazaszeretetre buzdította a tanuló ifjúságot és ajánlotta a közönség pártfogásába nyilvánosság előtt először szereplő önképző-kört, melynek egyik tagja Urszinyi Endre VI. oszt. tanuló nemes hévvel és kellő hangsúlyozással szavalta el Petőfinek „A magyar ifjakhoz“ czimü költeményét. — Ezután a kör titkára, Sagulip József VII. oszt. tanuló olvasott fel szép tanulmánynyal a márcziusi napokról. Morvái János VII. oszt. tanuló pedig Tóth Kálmánnak „Előre!" czimü költeményét szavalta el. Erre dr. Rell tanár köszönte meg nehány lelkes szóval a közönségnek megjelenését és végül az énekkar elénekelte a „Talpra magyar“-t. Este 7 órakor a fellobogózott és kivilágított „Polgári kör"-ben volt 120'tejitékü vacsora. Megelőzőleg az iparos dalárda énekelte el Galli János karmester vezetése alatt a „IIymnus“-t, mire Pataki János városunk szülötte s a Kövesi- féle színtársulat jeles művésze lépett az emelvényre és szavalta el nagy vervvel és nemes pnthosszal dr. Várady Antalnak „A tizenhárom" czimü költeményét, mire Kintzig-Kopár Ferencz, a „Békésmegyei Közlöny" szerkesztője olvasott fel egy rövid, de szép és gyújtó beszédet a márcziusi napokról. Végül a dalárda elénekelvén a „8zózat“-ot, megkezdődött a vacsora, melyen Purcsi Jancsi zenékara a szebbnél-szebb hazafias nótákat játszta és számos szebbnél-szebb pohárköszöntőt mondtak, így a kör elnöke Fábry Károly, a nagy nap jelentőségét vázolta, Kabós Bálint főgimnáziumi tanár, Petőfi szellemének adott rövid, de gyújtó beszédben, dr. Rell Lajos tanár a 48 as honvédekről mondott költői lendületű megható beszédet, mire a jelenvolt honvédek nevében Sztraka György főszolgabíró válaszolt szűnni nem akaró „éljen"-zéstől többször félbeszakított beszédben. Achim János alelnök a volt és a jelenlegi elnököt éltette, mire újból Pataki János állt fel és ragadta nagy lelkesedésre a zúgó taps- és „óljen“-re a jelenvoltakat Ábrányi Emilnek „A honvédek sírja felett" szavalatával. Beszélt még Majoros József tanár. Az elnök indítványára rögtönzött gyűjtés folytán a főgimnáziumi »Önképző-kör" javára 60 korona gyűlt össze. Az iparos körben dr Zsilinszky Endre mondott nagyhatású megnyitó beszédet és Petz JózBef tanító pedig felolvasást tartott. Békésen. A békési közönség már az előestén megkezdette a nagy nap ünneplését. Szerdán este a kaszinóban volt szép ünnepély, ahol az összegyűlt nagy közönség Salamon Gábor vezetése alatt elénekelte a himnuszt, azután Szathmáry Gábor főjegyző szép beszédben méltatta a nagy nap jelentőségét. Dr, Frey Géza és Lévay László hegedű duót adtak elő nagy tetszés mellett. Az ünnepélyt tár sas vacsora követte, amelyen sok lelkes pohárköszöntő hangzott el. Csütörtökön az összes templomokban ünnepi istentisztelet volt, a délelőtt folyamán a gymnasium és a leányiskola növendékei tartottak ünnepélyeket. Délután 3 órakor vette kezdetét az általános ünnepi gyűlés, amelyet a polgári kör rendezett óriási közönség részvételével. Az ünnepélyt Könyei Lajos nyitotta meg, beszédében üdvözölvén az ünnepélyre megjelent dr. Meskó László képviselőt. A dalárda éneke után Ferenczy Imre nagy hatást keltve szavalta a „Talpra Magyar“-t. Dr. Meskó László képviselő mondott ezután nagy szabású ünnepi beszédet és az ünnepélyt a dalárda éneke zárta be. Este az összes körök rendeztek társas vacsorákat, amelyek közül többön megjelent Meskó képviselő is. Dobozon. A derék magyar község lakossága nagy számmal vett részt a reggel tartott ünnepi istentisztele ten, este pedig mindegyik körhelyiség megtelt ünneplő közönséggel, kik lelkesen ünnepelték a szabadság ébredésének emlékezetét. A polgári körben Aszalay Gyula jegyző emlékezett meg szép beszédben a nagy időkről, majd Holdy Kálmán uj gyógyszerész mondott tetszést keltő beszédet. Az iparos körben Marcsek György jegyző mondotta az ünnepi beszédet. Kétegyházán. Örvendetesen referálunk a kétegyházi ünnepélyekről, amelyeken a magyar és oláh polgárság egyaránt nagy számmal vett részt. Két külön körhelyi- ségben rendeztek ünnepélyt, amelyek mindegyikén Popovics M. Aurél jegyző mondott lelkesítő hazafias beszédet. Sokan vettek részt az este tartott társas vacsorán is, amelyen több pohárköszöntőve! ünnepelték a szabadság napjait. A lakosság ünnepi együttérzésében nagy érdeme van Popovics jegyzőnek, ki nagy gonddal fáradozik a lakosság hazafias érzületének ápolásán. Gyula-Váriban. A szabadság, egyenlőség, testvériség kimondásának 52-ik évfordulóján, községünk hazafias közönsége reggel 8 órakor isteni tiszteletre gyűlt össze, hol Bay József lelkész vallásos érzelmekben és visszaemlékezésekben gazdag bálaadó imája után az iskolás sereg a szózatot, a gyülekezet pedig Bagoly Ferencz énekvezérlete alatt énekelte: Áldd meg úr Isten a népeket, Melyek e magyar hazában Találták roegnyagvó helyöket Fejedelmünk árnyékában. Tartsd' meg e haza békességét, Nyelvét, határit, törvényét. Oltalmazzad ennek épségét, Mint a te szemeid fényét. Körmenet — a minek eddig sem volt semmi értelme, — népgyülés tekintettel a kellemetlen zord időre ez alkalommal nem tartatott; este azonban a közlakosság a községházánál rendezett 60—80 terítékű társas lakomára gyűlt össze, hol szép rendben, vig hangulat és kedélyes beszélgetéssel, a fiatalabbak tánczczal reggeli 3 óráig együtt maradtak. Beszédet tartottak Bay József lelkész, Csete György és B. Berényi Sándor. Szavalt B. Korponai András. Dicsérettel kell szólanunk a szereplők mindegyikéről, de a két utóbbiról különösen azért, mert mint egyszerű földmivesek, reménységünk felül megfeleltek feladatuknak. Körös-Tárcsán. Nem minden községben szokásos fénynyel és melegséggel ünnepelte meg Körös-Tarcsa közönsége is a márczius 15-dikét. Az ünnepély már korán reggel kezdődött s mikor is a polgárak zászlókkal és zene inellett kezdték meg a körmenetet Majd délelőtt fo'yainán templomba vo mit az ünnepélyes körmenet, ahol ifj. Szabó Jünos mondott emelkedett hangú imát. Este a polgári és első tizedbeli olvasó egyletben volt társas vacsora. Előbbiben Petneházy László jogszigorló, utóbbiban ifj. Szabó János tartottak lelkes szónoklatokat. Gyomán. Az itteni szokáshoz híven 7 Casinó és olvasókör helyiségében ülték meg társas vacsorával márczuB 15-iket, egyedül a németvárosrészi olvasókörben volt már este 11 órakor csend, egyebütt a vigalom reggelig tartott. A nagy Casinó helyiségében Gyoma intelligens eleme gyűlt egybe, hogy hazafias érzelmektől*áthatottan ünnepelje meg kivívott szabadságunk hajnalának emléknapját. A vacsora kezdetén — a helybeli zenekar, a közönség éneke mellett a „Himnus"-t játszotta, mig később Rohoska Mihály járási főszolgabíró emelkedett fel s igen szép beszédben ecsetelte a nagy nap jelentőségét. A Casinó közönsége, a szónokot kitörő lelkesedésétől áthatott éljenzéssel jutalmazta meg. így tartott a vigalom tovább zene és dal között hajnalig. Uasonlóképen folyt le a Felsőrészi-, egyetértési , és központi olvasókörök, valamint az ipartestület társas lakomája is. felköszöntőkben nem igen volt hiány, de mégis legvigabban- mulattak az alsórészi olvasókörben, hol a lakoma szép asszonyok és leányok jelenlétével egészen családias jelleget öltött s a vacsora és toasztok végeztével megszólalt a zene, tánezra perdült a fiatalság, a csárdás csaknem kiviradtig tartott. Endrődön. Folyó évben a márczius 15 iki ünnepélyek községünkben igen csendesen folytak le, nem volt sem istentiszteletet sem népgyülés, csupán a központi casinóban tartatott egy társas vacsora. Azonban a középületeken a nemzeti zászlók ki voltak dugva, mely jelezte a márczius 15-iki évfordulót. Szeghalmon. Mint eddig úgy most is már korán reggel az egész község lobogó díszben volt. Reggel 8 órakor az ev. ref. templomban ünnepélyes isteni tisztelet volt, melyen nagyszámú közönség vett részt és a dalárda is közreműködött. Délután 6 órakor a polgári olvasókörben nagy ünnepély volt, mely a dalárda éneklésével kezdődött. Ezután Soós Károly ev. ref. h. lelkész szép beszédben emlékezett meg márczius 15-dikéről, mely után Dapsy Gizella és \Csorba Ida kisasszonyok nagy érzéssel és hatásosan előadott szavalataikkal tűntek ki és emelték az ünnepély fényét. Végül Faragó Jakab kántor-tanitó a hazafias érzéssel elszavalt. „Talpra Magyar"-ral felvillanyozta a jelen volt nagyszámú közönséget, mely a dalárda éneklése mellett oszladozott szét. Este 142 teritékü lakoma volt, melyen az öreg negyvennyolezas honvédek is részt vettek. Szarvason. Minden párt és egyleti körben nagy számmal flgybegyült közönség részvétele- mellett társas vacsora volt. A szabadelvű polgári körben az első köszöntőt gróf Bolza Géza mondotta a királyra, Fertig Alajos főiskolai tanár pedig a nap jelentőségeit fejtegette. A függetlenségi körben dr. Ilaviár Gyula, Placskó István és Dankó Soma mondottak szép beszédeket. A népkörben és az iparos körben szinte számosán vettek részt az ott rendezett banketten. A szarvasi ág. evang. főgymnasium Vajda-köre az előző éviekhez hosonló ünnepélyt tartott, melyen szinte számosán jelentek meg. Este a város főbb utczáin a házak ablakai ki voltak világítva. Öcsödön. Öcsöd község összes olvasókörei. és egyletei társas vacsorával ülték meg márczius 15-ikét. Különösen kitűnt a népkör tánczmulatsággal egybekötött ünnepélye, melyen mintegy 200-an vettek részt. Oláh Antal ev. ref. lelkész megható szép szavakkal ecsetelte márczius 15-ikét, élénk színekkel festvén szabadságharczunk főbb mozzanatait; majd a kegyelet mély hangján emlékezett a félistenekről. Dr. Kiss Dezső községi orvos pedig lendületes szavakban méltatta a nagy napot. A függetlenségi körben Raksányi Gyula eperjesi tanító szavalta el nagy lelkesedéssel gyönyörű alkalmi költeményét. A polgári körben Berky Sándor segédlelkész ünnepi szónoklatával általános lelkesedést keltett. Csorváson. A központi nagy vendéglő helyiségében mintegy 60—70 teritékü társas vacsora tartatott, melyen az első köszöntőt Freitág János ág. hitv. evang, lelkész mondotta és lendületes szavakban emlékeztette a szép számban egybegyült közönséget a nagy nap jelentőségéről. A társas lakoma Varga Lajos jeles prímás vezetése alatt levő csorvási első zenekar közreműködése mellett igen vidáman folyt és csak a reggeli órákban ért véget. Sámsonban. Délelőtt mindkét i templomban istentisztelet tartatott. Délután 3 órakor a Kossuth szobor előtt nagyszámú közönség jelenlétében a helybeli fuvó- zenekar a nagy időkre emlékeztető darabokat játszott. Este az olvasókörben és a Kovács-féle vendéglőben társas vacsora volt, melyen szép számmal vettek részt. Nagy-Szénáson. A márczius 15-iki ünnepély két részben folyt le. Délelőtt az iskolai növendékek hazafias költemények szavalatával és hazafias dalok éneklésével, tanítóik Tomcsányi József és Szollár Pál pedig a nagy nap jelentőségének ismertetésével emlékezlek
