Békés, 1900 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1900-03-18 / 11. szám

meg márczius 15-éről. Délután zászlókkal és zene- kisérettel járta be a lakosság a község utczáit, a honnét a községháza udvarára vonult. Itt a szóza­tot és a hymnust énekelte el a hazafias lakosság. Dr. Láng Jenő községi orvos tartott itt ünnepi be­szédet, melyet a nagy számban összegyűlt közön­ség élénk figyelemmel hallgatott és éljenzett meg. Gyula város rendőrkapitányától. T a n ii g y­A gyulai polg. közs. iskolaszék márczius hó 11-én tartotta rendes ülését Jantsovits Emil elnök- lésével. Abafi János igazgató részletes jelentést terjeszt elő a polg. fiúiskoláról, a növendékek er­kölcsi és tanulmányi előmeneteléről. — A tanulók száma 149, osztályozásuk eredménye általában ki elégitő. Az idei tanévben iskolai dijak fizetése alól 59 tanuló részesfiit felmentésben. Az elengedett dijak összege 589 kor. 80 fillért tesz ki. Az ifjú­sági könyvtár s a szertár részére beszerzendő mü­vek és tárgyak jegyzékét az iskolaszék jóváhagyja s megrendelésüket az igazgatóra bízza. Oláh György megyei főügyésznek, valamint az I Gyula városi takarékpénztárnak és pedig az előbbinek rajzsze­rekből álló adományáért, az utóbbinak szegény tanulók jutalmazására fordítandó 40 korouányi ösz­töndíjáért az értekezlet hálás köszönetét fejezi ki Az igazgatónak az iskola felszerelésére eszközölt intézkedéseit az iskolaszék helybenhagyja s ezzel jelentését helyeslőleg tudomásul veszi. A községi ismétlő iskolák előadásai a helyi viszonyokra való tekintetből ezentúl október hó 1-én fognak kezdődni b április hó 24-ig tartanak. E tárgyban az iskola­szék a kir. tanfelügyelőség hozzájárulása végett indokoló jelentést terjeszt föl. Tárgyalásra került' továbbá a polgármester átirata, melyben a villamos világításnak a polgári fiúiskola helyiségeibe leendő bevezetése ügyében véleményt kér. Az iskolaszék a városi hatóság értesítését örvendetes tudomásul veszi, de mivel a világítás úgyis csak az ipariskolai előadások alatt az esti órákban szükséges, erről pedig az ipartanodéi bizottság tartozik gondoskodni, azért e kérdés érdemleges tárgyalását az illetékes ipariskolai bizottsághoz teszi át. Végül a számvizs­gáló bizottság jelentése került sorra, mely szerint a polg. fiúiskola építkezési alapjának tAvalyi szá­madása rendben találtatván, helyben hagyatik — s ezzel az ülés véget ért. A gyulai községi óvodai felügyelő bizottság márczius hó 11-én tartotta rendes ülését Jantsovits Emil elnöklete alatt. Az értekezlet Abafi János igazgató jelentését, melyben a gyermekek létszá­máról, az azokkal való foglalkozásról, egészségi állapotukról ad felvilágosítást, tudomásul veszi. A számvizsgáló bizottság a gondnoki állásban beállott Bzemélyváltozás miatt az óvodai pénztárt újból át vévén, azt rendben találta s 535 korona 84 fillér készpénz maradványnyal az uj gondnoknak átadja. A bizottság egyszersmind átvizsgálta az óvodák 1897—98. és 1898—99-iki számadásait s azokat helyeseknek ismervén el, a felügyelő bizottság által azok jóváhagyatnak. Az értekezlet során tárgyalásra került Dutkay Béla polgármester átirata is, mely­ben a villamos világításnak az óvónői lakásokba leendő bevezetése kérdésében a bizottság vélemé­nyét kéri ki. Az értekezlet abban állapodik meg, hogy miután az óvónőket terheli lakásaik világí­tása, semmi kifogása sincsen az ellen, hogy az óvónők ez ügyben a városi hatósággal tárgyalásba bocsátkozzanak, de hangsúlyozni kívánja, bogy s világitáe bevezetésének s a fogyasztásnak költsége: az óvónőkre hárulnak, melylyel szemben a felügyelő bizottság semminemű érdekeltséget s kötelezett séget el nem vállal. Tárgyaltatott továbbá a köz­ségi óvónők kérvénye, melyben a bizottságtól az országos kisdelóvó egyesületnek Szegeden a jövő hó folyamán tartandó congressusa alkalmából hat napi szabadságot s úti költségeik fedezése czimén 30—30 korona subsidiumot kérnek. Az értekezlet örvendetes tudomásul veszi az óvónők hivatásos érdeklődését, a kért szabadságot készséggel meg­adja s a városi hatóságot megkeresi, hogy a 90 koronát tevő költségeiket, mivel az óvodák költ­ségvetése már teljesen kimerült, a saját pénztá­rából utalványozza. A békési gimnázium VII. osztálya. Régen óhajtják már 1 békésiek a hat osztályú ev. ref. gimnáziumot nyolcz osztályra kifejleszteni, ez azon­ban eddig hajótörést szenvedett az anyagiak hiá­nyán. Most azonban — mint értesülünk — elérke­zett a régi vágy megvalósításának p< reze s az intézet kormányzó-bizottsága legutóbbi ülésén el határozta, hogy szeptember elején megnyitja az intézet VII. osztályát, a jövő évbén ped g a Vili osztályt. Egyelőre, mig az uj gimnáziumi épület felépül, a két uj osztály az ev. ref. egyház tulaj­donát képező épületben lesz elhelyezve. 851/1900. rkpt. sz. Hirdetmény. Figyelmeztetem a közönséget, hogy a városunk területén most létesített villamos közvilágítás beren­dezési tárgyait, nevezetesen: a villamos áramot vezető hálózatot, úgyszintén a vállalat tulajdonát képező mindennemű egyéb berendezési tárgyakat érinteni, vagy azokat megrongálni óvakodjanak, mert eltekintve attól, hogy a jelzett tárgyakkal való közvetlen érint­kezés a testi épséget súlyosan veszélyeztetheti, azon­kívül a berendezés és az áramfejlesztés akadályo­zását, vagy megzavarását előidéző cselekmények az 1880. évi V. t.-z. 418. §-a alapján idegen ingó vagyon megrongálásának fognak minősíttetni s addig, amíg erre nézve a tárgyalás alatt levő külön szabály- rendelet hatályba lépne, az ily cselekmény a fent idézett törvény alapján fog megtoroltatni. Gyulán, 1900. márczius 14-én 85 Endrödy Géza, rendőrkapitány. H i p e k. Kórházi bizottsági ülés. A kórházi bizottság márczius 1.5-éű délután tartott ölésiben tárgyalás alá vette a belügyminiszternek a Kórházi szabály- rendelet, házi rend s egyéb szabályzatokra vonat­kozó rendeletét, amelyben a belügymii iszter némi módosításokat kíván. A bizottság a határozat hoza­talra illetékes törvényhatósági bizottsághoz oly irá­nyú előterjesztést tesz, hogy a szabályrendeletet a penztárkezelésre vonatkozó részében leendő változ mással kéri megerősittetni. Elfogadtatott a kórházi betegek és ápolók élelmezésének jobbítása tárgyá ban tett igazgatói jelentés. Az uj kórház létesítése következtében a régi kórházi épületeknél előálló javítások és átalakítások programmjának végleges megállapítása czéljából a várm. tiszti főorvos elnök­lete alatt a kórházi igazgató, és orvosok és az államépitészeti hivatal részvétele mellett egy al­bizottság küldetett ki. Branya Mihály korházi Kapus és Tulkán János gépész kérvényeit a bizottság ked­vezően intézte el s az előbbinek 20 korona havi segélyt, az utóbbinak II. osztályú élelmezést szava­zott meg. Elfogadtatott az építésvezető mérnök ter- ezete s az erre vonatkozó költségvetés, mely sze­rint a kápolna-utczai uj vasrács-kerítés a szükkörü árlejtésen elfogadott ajánlat mellett, bekerittessék. A villanyvilágítás eddigi túl magas költségeinek redukálása végett szigorú rendszabályok foganato­sítása mondatott ki, s pontos ellenőrzése annak, hogy a villany csak a meghatározott s engedélyezett időben legyen igénybevehető. A békésmegyei takarékpénztár részvénytársa­ság Erkel Rezső elnöklete alatt tegnap délelőtt tar­totta rendes évi közgyűlését, amelynek főtárgyát az igazgatósági, felügyelő-bizottsági jelentések és. en­nek kapcsán az alapszabályok módosítása képezte. A zárszámadásokról már lapunk egyik előzetes szá­mában megemlékeztünk, magáról a közgyűlésről lapunk jövő számában. Ezúttal csak annyit, hogy az elnöki állás — melyet néhány év óta a vezér- igazgató vitt — újólag betöltetett dr. tábry 8án dórral. Igazgatósági tagok lettek dr. Erkel Rezső 488, Ladies György 476, Nogáll László 368, Gallacz János 336 és Szénásy József 324 szavazattal. Sza­vazatot kaptak még Schröder Kornél (179), Reis- ner Emánuel (129), Scherer Benedek (102). Nagy Jenő (17), Keller Imre (12) és Batik Elek (6.) Z ö I d y Jenő. Nem született nem is lakott Gyulán, de szű­rövén tősgyökeres gyulai széles körökben kel­1276/1900. Hivatalos hirdetés. Gyula városa 1900 évi egyéni földadó fel­osztási jegyzéke a tek kir. pénzügyigazgatóság által érvényesíttetvén, folyó hó 19-töl 27-ig közszemlére van kitéve. Azon adózók, kik földadóval már a múlt évben is meg voltak róva, a jegyzék közzétételének napját követő 15 nap, akik pedig most első ízben lettek megróva, adójuknak a könyvecskéjükbe történt fel­jegyzését kővető 15 nap alatt esetleges felszólamlá­sukat hozzám adják be. Gyulán, 1900. márczius 16. Dutkay Béla, 84 1- 1 polgármester. lei, testvérei s érzelmei|_ volt, akinek váratlan halála tett megdöbbenést és annak nyomában szivek mé-| lyéig ható igaz, fájó részvétet. — Akik ösmertük, becsültük és szerettük, soká, nagyon soká, szerettei pedig soha sem fogják megszokni a gondolatot, a me'gdöbbentő valót, hogy öt e földi életben örökre elvesztettük, hogy nem fogjuk őt többé soha sem látni, Boha sem hallani. — A mindent kiengesztelő halál nem ritkán befolyásolja a necrológmondó bir- apirót, hogy az elhunytnak csak jó oldaláról em­lékezzék meg és hátrányos tulajdonai fölött szemet hányjon, sőt ha az utóbbi tulajdonságok nagyon is számosak és feltűnőek voltak, akkor is vétót szab eléje a régi latin mondat. „De mortuis nil nisi bene.“ Ritka eset az, hogy hírlapíró vagy ily ve- óba ne ütközzék, vagy csupán a jó tulajdonságok suggestiójának hatása alatt ne álljon, a legritkább eset pedig, hogy necrologja az igazságnak minden tekintetben megfeleljen. Zöldy Jenő életpályáján végigtekintve, jó lélekkel ifjúk, hogy oly nyitott könyvben lapozunk, ameiynek egyetlen lapján, egyetlen során, egyetlen betűjén sem találunk leg­kisebb foltot sem, amely fölött a suggestió is sze met hunyatna velünk. Miután ember n ncs hibák, nincs g}arióság nélkül, nem tudjuk ugyan hoiry melyek, valószínűleg voltak neki is hibái, habár azok is csak olyanok lehettek, amelyek másnál erényszámba esnek. Hanem annyi tény, hogy ke­vés embernek adja meg a sors, — moly pedig vele is kijáratta a szenvedések iskoláját, — hogy Zöldy Jenőéhez hasonló férfiúi ideál, férfiúi* tökély ma­gaslatáig emelkedjék. — Tetőtől talpig aestetikus becsületes ember, akinél az aestetika I a becsület nemcsak egyszerű tulajdonság, hanem valódi élet- szükséglet, mely nélkül pillanatig sem tudna exisz- tálni; ritka mélyen érző kedély, gyöngéd férj, sze­rető fiú, testvér és rokon, jó s bű barát, egyrészrő a legkisebb elbizakodottságtól és posetól mentt férfias önérzet, másrészről a megalázkodástól mentt igazi szerénység és önzetlenség ritka (ypusa, egy­szóval szinarany salak nélkül. És az ilyen ember­nek kell élte delén, alig 44 éves korában meghalni] A tél elején — egy erős meghűlés következtében — mellhártyagyuladást kapott és annak utóbajaitól sem a tudomány, sem a hitvesi s testvéri önfeláldozó ápolás nem tudta az életnek megmenteni. Halála hire a péntek reggeli órákban terjedt el Gyulán és Aradon, ahol zsenge ifjúkora óta lakott és amely városnak legkedveltebb, legnépszerűbb polgára volt minden körben mély részvétet, nagy fájdalmat és soká tartó bánatot keltve. Holttestét épen utóbbi körülményre való tekintettel, mélyen megtört öz­vegye óhajára a halál napjának délutánján, egy szerűségében megkapó egyházi beszentelés után Aradra szállították, ahol tegnap délután Arad vá tosa minden rendű, s rangú lakosságának óriási részvéte mellett fájó könyekkel helyezték örök nyugalomra. — Legyen a föld könnyű hamvainak, béke poraira s áldás emlékére. A lesújtó halál­esetről kiadott családi gyászjelentés a következő: Ozv. Zöldy Jenőné szül. Weszely Luiz. úgy a maga, mirtt alulírottak nevében mélyen megszomo rodoit szívvel tudatja a legjobb férj, fiú, testvér és rokonnak Zöldy Jenőnek az aradi első takarék pénztárnokának éleiének 44-ik és boldog házasságánál 12-ik évében, folyó hó 16-án reggel 6 órakor hős szas szenvedés után Gyulán történt gyászos elhuny át. A megboldogultnak földi maradványai Gyulán a rótn. kath. szertartás szerint történt beszentelés után Aradra fognak szállíttatni, s az aradi felső te mető halettas házából folyó 17-én d. u. 5 órakor végső nyugvóhelyükre kísértetni. Az engesztelő szén nise-áldozat a megboldogult lelki üdvéért folyó hó 20 án d. e. 9 órakor fog a minorita atyák templo mában az egek urának bemutattatok Aradon, 1900. évi márczius hó 16-án. Az örök világosság fényes kedjék neki ! özv. Zöldy Jánosné fojfalvai Nagy Krisztina a megboldogult édes anyja Zöldy Géza. Zöldy János, Prág Lajoené Zöldy Róza, Pósa Ká- olyné Zöldy Gabriella a megboldogult testvérei, fojfalvai Nagy Kálmán, fojfalvai Nagy Samu, főj falvai Nagy Imre, a megboldogult nagybátyjai, foj­falvai Dagy Róza, fojfalvai Nagy Mária, Kovécs Jánosné a megboldogult ragynénéi. Zöldy Jánosné NováJt Iza, Weszely István, Komáromi Béláné Wesszely Lina, Prág Lajos Pósa Károly, megbol- d gult sógornői, illetve sógorai Zöldy Miklós, Zöldy Zoltán, Zöldy Gabriella, Prág Lajos, Prág Mariska. Sorozás. Megkezdődött a vármegyében a so­rozás és az elmúlt héten a gyulai és szeghalmi járásbeli, valamint a Gyula városi hadköteleseket vizsgálták meg; ez okozta, hogy oly zajosak voltak az utczák az elkeseredett ujonezok dalolásától. A Gyulán működött bizottság tagjai voltak polgári ■észről dr. Fábry Sándor alispán, dr. Zöldy János főorvos, a közös hadsereg részéről Stubna őrnagy, dr. Dénes ezredorvoB és Végh főhadnagy, a hon­védség részéről Nagy Arthur alezredes, dr. Szilágyi ezredorvos és Vlda főhadnagy. Szerdán, e hó 14-én a gyulai járásbeli állitásköteleseket sorozták és pedig igen kedvező eredménynyel, amennyiben a (megvizsgált 215 ujoncz közül besoroztatott 80 (37 °/0), visszahelyeztotett 89, fegyverképtelennek nyilváníttatott 15 és töröltetett egy. A Gyula vá- ■ősi ujonezok sorozása pénteken és szombaton tör­tént meg, a mely alkalommal 355 megvizsgált had­köteles közül besoroztatott 162 (46 °/0), vissza­helyeztetett 148, fegyverképtelen 29, töröltetett 3, felülvizsgálatra és katonai kórházba utaltatott 13. A szeghalmi járásban, hol dr. Bodoky Zoltán fő­jegyző látta el a polgári elnöki tisztet szerdától szombatig tartott a sorozás, a melyen 553 hadkö teles közül alkalmas lett 193 (35 °/0), visszahelyez­tetett 351, fegyverképtelennek nyilváníttatott 9. A sorozáson mulatságos epizód is történt. Egy két- egyházi ujoncz vizsgálására kerülvén a sor, az egyén halloképességénelt megállapítása czéljából az ezredorvos felhívta a legényt, hogy orrát jút fogj“ be. A legény azonban — a magyar nyelvűek teljes birtokában úgy látszik nem lévén — nem jól ér­tette az utasítást, hatalmas kezeivel minden habo­zás nélkül odakapott az ezredorvos orrához s jól megszorította azt, azon hiedelemben volt ugyanis, hogy nem a saját, hanem az ezredorvosorrát kell befognia. Képzelhető, hogy a jelenet a jelenlevők közt mily hangos derültséget idézett elő. A kereskedők és a kereskedő ifjak társulatá­ban tegnap igen sikerült estély volt, amelynek ese­ménye Kóbor Tamás felolvasása. Az előkészületből következtetve igen sokan vettek részt az estélyen, amelynek lefolyásáról lapunk jövő számában. Szövött és kötött iparczikkek gyára Gyulán. Amint értesülünk, városunk egyik kiváló kereske­dőjének kezdeményezése folytán tárgyalások foly­nak egy Gyulán létesítendő nagyobb szabású szövő- és kötő-iparáru gyár alapítása érdekében. Az esz­mét úgy a vármegye, mint a város vezető férfiai pártolják és a vállalatnak a leghathatósabb támo­gatást helyezték kilátásba, minek folytán a fent elzett ipartelep felállítása egészen biztosra vehető Igazán örvendenénk, ha városunkban egy uj ipar­telep létesülne, a mely közgazdaságilag is igen jó tékony következményekkel járna városunkra és igen sok szegényebb sorsú munkásra. Piknik. Még mindig a kaszinóban lefolyt két dominó-estély kellemes emlékeinek befolyása alatt állunk: fiatal leányok, asszonyok, mamák és papák valamint mi is tánezos ifjúság, ha társaságba ve­rődünk össze, egyébről sem beszélünk, mint arró pompás élvezetről, melyben azon a két estén részünk volt, sőt a bennünk rejlő poetikus hajlan­dóság immár az »ezeregy-éjszaka“ tündéri örömei nek vonásaival ékesíti föl ezt a'két, mesés sikerű farsangi eseményt — midőn ime a képzetek pajzán társulása folytán mindinkább testet kezd ölteni egy életrevaló eszme: a piknik. — Mintha hallottunk olna már erről a dominó estélyeken!? S valóban annak a termékeny hangulatnak, mely azt a két farsangi estét nekünk oly feledhetetlenül élveze­tessé tette, szükségképeni szülötte ez a pompás gondolat. Mi természetesen csakis örömmel jelez hetjük társadalmunknak ezt az eleven mozgalmát Nem kell ahhoz hosszas készülődés, sőt miiéi vá­ratlanabb, annál jobban fog kiütni. A hangulat most épen a legjobb, ügy értesültünk, hogy a társaságban a legkedvezőbb érdeklődéssel kisérik ezt a ke etkező félben levő mulatságot, mert régi dolog, hogy a bizalmasabb körben rendezhető tár­sas szórakozások, estélyeit között a legkedveltebb a piknik. Biztosan hisszük, hogy e pár sorral nem parentáltuk el az eszmét, hanem ellenkezőleg, most már konkrét formát fog ölteni s legközelebb a piknik határidejét is jelezhetjük. József nap — tavasz. Ez a két dolog a mi szemünk előtt elválaszthatatlan egymástól, mert akármelyik napra teszik is a kalendárium csinálók |a biv. táv. kezdetét, a mi tavaszunk József nappal kezdődik, ekkorra várjuk a gólyák, fecskék érke­zését. Az idén ugyan hiába várjuk a tavaszt hirdető madarakat, mert tél apó még mindig dühöngi an­nak idejében magába fojtott mérgét. Eszünkbe jut a nép időjósló verse: Sándor, József, Benedek — Zsákkal hozzák a meleget; és sóhajtva mondjuk bár csak meghoznák, mert már az egész esztendőre való fánk elfogy és ránk férne egy kis derült me­leg idő, hogy mi is derültebben ünnepeljük a név­napozó Sándorokat és Józsefeket. Szabad-Szent-Tornya. A körülmények hamaro­san tanúskodtak a mellett, mennyire igaza volt vár­megyei hatóságainknak, a mikor P.-Szt -Tornya köz­ség felosztásának indokolt és főleg szükséges voltát vitatták. A kormányváltozás folytán kinevezett uj belügyminiszter az elődje alatt meghozott jogerős határozatot, mely P.-Szt.-Tornya község felosztását kimondotta, megmásítván, fenmaradtak és növeked­tek azok a bajok, melyek ennek a község elnevezése alá bujt anomáliának megszüntetését siettették volna. Most mikor a környék népe látja, hogy az egyéni befolyás a közérdeknél hatalmasabbnak bizonyult és a legtermészetesebb eszköz a bajok orvoslására kira­gadtatott kezéből, valamely más utat keres az sege­delemhez. A ki Szabad Szent Tornya község szándé­kozik feláldozni községi önállóságát, daczára annak, hogy benne a községi élet előfeltételei megvannak. E községben merült fel a terv és indult meg a moz­galom. hogy a község P.-Szt.-Tornyával egyesüljön. A pótadó növekedéstől félő puszta-szent-tornyai bir­tokosok ugylátszik nem nagy előszeretettelviseltetnek e terv iránt és azt csakhamar követte a második, hogy a megszűnő község Orosházához csatoltassék. Ez iránban Ambrus Sándor főszolgabíró meg is kereste Orosháza község képviselő-testületét, a mely hétfőn tartott ülésében kedvezöleg fogadta az eszmét és elhatározta, hogy Szabad-Szenr-Tornyának Oros­házához való csatolása ügyében megindítja a tár­gyalásokat. Gondoljuk meg, nem jobb volna-e P.-Szt.-Tornya felosztásának igazságos ügyét feleleve­níteni és véghez vinni a helyett, hogy egy valóságos községet áldozunk fel egy pusztai község néhány birtokosának önző czéljaiért. A közművelődési egyesület békési népkönyv­tára. Darányi Ignácz földmivelésügyi minister a földmivelésügyi tárcza költségvetése alkalmából a képviselőházban tartott szerdai nagyszabású beszé­dében megemlékezett a népkönyvtárakról is, és különös méltányolással említette a békési népkönyv­tárat, amelyről lapunk múlt heti számában mi is terjedelmes tudósítást hoztunk. A minister méltány- ásának különös súlyt ád az a körülmény, hogy épen a békési népkönyvtár volt az egyetlen ame­lyet az országban működő 600 népkönyvtár közül különlegesen felemlített. Elismerését nyilvánította ugyanis hogy tBékés községben“ — mint azt la­punk múlt heti száma megírta — 42 vasárnapon át a népkönyvtárt 1103 munkás látogatta s hogy e látogatottság folyton fokozódik, mert például ez év első 6 vasárnapján már 420 munkás volt ott.“ A miniszternek az ország szine előtt tett eme di­csérő elismerése is bizonyára buzditólag fog hatni a népkönyvtár»!. <udnzatkész vezetői s első sorban elkes kezelőjére. Az uj pénz. Márczius 15-én kezdték meg az uj öt koronás pénzek kibocsátását, melyből pár nap múlva hozzánk is elérkezik néhány darab mutató ba. mig nem sok időn belül az uj érez ötösök is megszokottakká lesznek. Az öt koronások körülbe­ül olyan nagyok mint a regi tallér, tehát nagyob­bak a jelenlegi ezüst forintnál. A magyar veretű pénz egyik oldalán a király mellképe van, körirat­ban a király neve és közép czime, a másik oldalon a királyi korona alatta a felírás: 5 korona és az évszám. Az osztrák vezetű pénz ugyanily minta Bzerint készült, de felírása latin és a korona helyett a kettős sas van rajta. A pénz élén a király jelmon­data van bevésve. Az uj pénz czélszerüségi szem­pontból most is elég kritika tárgya, igy leginkább hibáztatják, hogy a kisebb értékű papírpénzt lévén hivatva pótolni, nagy súlyánál fogva kényelmetlen. Legnagyobb baja persze az, hogy tényleges értéke nem felel meg a névértéknek és a nemzetközi nagy pénzforgalomban az első fogadtatása is kedvezőtlen volt, amennyiben csak agióval fogadják el. A kerületi betegsegélyző pénztári kiküldöttek választása folyó hó 12-en délután volt Hoffmann Ferencz jegyző elnöklete alatt a városházán. Az érdeklődés nagy volt a munkaadók és különösen nagy az alkalmazottak részéről. A munkaadók kö­zül 40, az alkalmazottak közül 115-en adták be szavazatukat. Megválasztattak munkaadók: Dobay Ferencz, Szénásy János, Kaloosa István, Zuzmaun János, Grünfeld Jakab, Sál István, Füzéré Mihály, Mayer István, László Antal, Gyepes Gergely, so­mogyi János, Kis Mihály (czipész), Détnusz József, Eizele János, Hanzsala Gyula, DiósyJeéla és Je­szenszky Béla; alkalmazottak: KoczkenPál, Puskás János, Agrima Szilárd, Furka György, «Diószegi Já­nos, Dundler Károly, Junászka Ferencz, Málnási Lajos, Kohlmann György, Kis Ferencz, Szilágyi Gábor, Kárai Ferencz, Névery Gergely,^Balázs Já­nos, Moravánszky Sándor, Bauer Adolf, Szilágyi Gyula. Ezenkívül sok szavazatot kaptak Schillinger Jenő, Lantos Arthur, Stern László s Billitz Sándor. Eljegyzés. Hofier Adolf mező-berényi tekin­télyes .kereskedő kedves és szép leányát Hoffer Olgát, a napokban jegyezte el Zsigmondovits Géza oki. gyógyszerész. Danes Béla utóda A múlt vasárnap óriási részvét melleit örök nyugalomra kísért Danes Béla szarvasi első jegyző helyére a járási főszolgabíró Salacz József községi jegyzőt helyettesitette. Az első jegyzői szék betöltése élénken foglalkoztatja a szarvasiakat, de a hangoztatott több név között még Lem birtak megállapodásra jutni a képviselők és azért ma még pártalakulásról nem írhatunk. Lelkész választás Szénáson. Ma választ Nagy- Szénás község ág. ev. egyh iza uj lelkészt. Négy pályázó van; Rédey Károly földvári lelkész, Rácz Gyula, Mendöl Lajos segédlelkészek és Harsányi István brassói hitoktató. A választáson, Haviár Dani egyházmegyei felügyelő és Veres József es­peres elnökölnek. Miután a vélemények annyira megoszlanak, hogy mind a négy jelöltnek megle­hetős nagy pártja van, erős harcz fog lefolyni.

Next

/
Thumbnails
Contents