Békés, 1900 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1900-03-18 / 11. szám

karékoskodunk, a kit meg akarunk kímélni a nélkülözésektől, melyeket magunk elszenvedünk, vagy egy utazásért, melyhez minden félretett. forinttal közelebb jutupk, akkor még a takarékosság is élvezet lehet.

A közigazgatási bizottság ülése.

Márczins 12.

Egy kiemelkedő pontja volt a közigazgatási bizottság márczius havi ülésének : a kiházasitó- és temetkezési-társulatok felett folytatott vita. — Az alispán ugyanis rendes havi jelentésével kapcsolatban szóbelileg megemlékezett azon panaszokról, a melyek e társulatok ellenében tétettek és a bizottság sietett gondoskodása tárgyává tenni az ügyet, beható vitában foglalkozván a szegény nép megkárosításra alkalmas üzelmekkel.

Az ülésen dr. Lukács György főispán elnöklete alatt jelen voltak dr. Fábry Sándor kir. tanácsos alispán, dr. Bodoky Zoltán főjegyző, Oláh György főügyész, dr. Zöldy János főorvos, Csák György kir. pénzügyigazgató, Jancsovics Péter árvaszéki elnök, Rezey 8zilviusz kir. tanfelügyelő, Haviár Lajos kir. főmérnök, dr. Liszy Viktor kir. ügyész, Zlinszky István közgazdasági előadó, dr. Hajnal István, Haviár Dániel, Horváth Károly, Jantsovits Emil, Keller Imre, Varságh Béla, dr. Zsilinszky Endre.

Az ülés megnyitása után dr. Bodoky Zoltán főjegyző olvasta fel az alispánnak következő jelentését :

Méltóságos főispán úr!

Tekintetes közigazgatási bizottség!

A folyó évi február haváról szóló rendszerinti havi jelentésemet a következőkben terjesztem elő :

I. Közbiztonság.

A múlt hó folyamán a személybiztonság néhány kisebb verekedést leszámítva összesen 8 esetben lett jelentékenyebben megtámadva. Csabán a múlt hó 7-én Heinrich Ferencz apatini születésű péklegény Kun Erzsébet cselédleányt szerelem féltésből származó dühében agyonszurta. Kígyós községben pedig Seres József italmérési helyiségében Rácz Mihály ottani rendőrt Szpevács József, Hajnák Pál és Gulácsi Mihály kigyósi legények leverték lábáról s fegyverét elvették, a tettesek mindkét esetben át lettek adva a csabai kir. járásbíróságnak. Békésen B. Szabó Mihály a vele törvénytelenül élő Szabó Juliannával együtt előbb nevezett törvényes nejét megverték a rajta súlyos sérüléseket ejtettek, ugyancsak Békésen Dormán László Csarnai János ottani lakost vigyázatlanságból egy pisztolylyal hátba lőtte, minek folytán utóbbi súlyos testi sértést szenvedett. Mező-Berényben pedig Bótai Róza 12 éves leánygyermeken Kókai József főmolnár erőszakos nemi közülést követett el. Mindhárom esetben a bűnügyi nyomozás folyamatban van. Ezeken kívül a személyes biztonság a szarvasi, orosházi és gyulai járásokban néhány kisebb jelentőségű verekedési eset által lett megzavarva. A vagyonbiztonság néhány jelentékenyebb esettől eltekintve, kisebbszerü lopások által támadtatott meg. A nyomozások mindezen esetekben megindittattak

csak prolongálta annyi volt rajta a fizetőképes giráns, mint: Pécs, Szeged, Budapest, Fiume, Arad\ és ismét a milleniumot ünneplő főváros. Az ember azt hinné, (hogy amely egyesületnek ilyen giránsokkal ellátott váltótárczája van, az maga is bőven úszik a most annyiszor emlegetett pártcassában, pedig dehogy úszik csak éppen, hogy megáll napról-napra, mert Magyarországon mindenre telik pénz, csak épen magyar művészet pártolására és támogatására mentül kevesebb. Úgy vagyunk- azzal, mint a népdal legénye, aki igy dalol:

Hej ! ha nékem száz forintom volna,

Az a kis lány mindjárt enyém volna,

De mit tegyek, mikor semmim sincsen, Ajtómon is fából a kilincsem . . .

De azért a kör igazgató, -választmány s elnöksége mindent megtesz, hogy a jövő évi kassai ünnepség méltó legyen a város százados irodalom s művészet pártolásához s diadalos dalegylete nimbusához. Van szép és fényes színháza, lakossága lelkesült s áldozatkész minden szép és nemzeti eszmével szemben. Nem hiányzik más, mint az egyesület kötelékébe tartozó száz egynéhány tagegyletének a tömeges sorako- zása és részvéte, hogy a versenyzésben nem lesz hiány, ezt már előre constatálhatjuk, mert az eddig jelentkezett egyletek egyszersmind versenyzők is. Remélhető, hogy versenydij is lesz quantum satis . . .

őszintén bevallom, hogy nem irigylem a megválasztandó versenybíróság sorsát. Mert a mióta a Miskolczon elfogadott egyedül igazságos arany- és ezüst érem rendszer helyett már a rá következett pécsi verseny után ismét helyreállították az osztályozott versenydijas elbírálást, azóta a versenybíróságnak ismét bele kell minden alkalommal harapni a savanyú almába, hogy lehetőleg kielégíthessen minden hiúsági ambicziót s túlfeszített elsőbbségi pretencziót. Mert e nélkül magyar dalárt képzelni sem leheti A magyar corpus juris és az újabb idők törvénys részben eredménynyel befejeztettek, részben pedig folyamatban vannak.

Baleset mindössze 2 (kettő) fordult elő és pedig Csabán Tóth Pál 9 éves fiú az 58-ik számú vasúti őrbáznál a pályaőr tarisznyájából egy dinamit patront vett ki s a kezében elsült és megsértette; Búzás Béni béres ökör szekérrel egy góró mellett elhaladván, a szekér a góré támasztékát eldöntötte, minek következtében egy gerenda leszakadt I Búzás fejére esett, úgy hogy nevezett a kapott sérülés következtében negyed napra meghalt.

Öngyilkosság követtetett el összesen 11 esetben és 1 öngyilkossági kísérlet.

Tüzeset összesen 5 esetben fordult elő. Békésen Szekeres Istvánnak 300 koronára biztosított háza ismeretlen okból kigyuladt és leégett. Gyo- mán Mermelstein Hermann kereskedőnek raktárul is használt nádfedele háza ismeretlen okból kigyuladt és teljesen leégett. Kígyóson Harangozó Andrásnak biztosítatlan lakóháza s egy boglya árpaszalmája égett el. Gyulán Szőke Jakab tanyai épületének 1000 koronára biztosított nádtetőzete ismeretlen okból kigyuladt és leégett, egy kisebb tüzeset fordult még elő Füzes-Gyarmaton.

II. Állategészségügy.

Békésvármegye állategészségügye az elmúlt hóuapban kedvező volt, amennyiben a ragadós állati betegségek csak igen kis számban, szórványos jeléggel és jelentéktelen elhullási veszteséggel mutatkoztak. A felmerült ragadós betegségek okozta elhullási veszteség összes-n 1 drb szarvasmarha és 2 drb ló volt.

Fellépett: Lépfene 1 községben, 1 udvarban. Takonykor 2 községben, 2 udvarban.

Megszűnt: Lépfene 1 községben, 1 udvarban. Sertésorbáncz 2 községben, 2 udvarban.

III. Földmivelés, ipar és kereskedelem.

Az őszi búza vetések a jobb minőségű földekben kielégítőnek mondhatók, a szikes és mocsaras földeken levők ellenben a nagymérvű redvesség folytán kiveszésnek indultak s mindezen földeket most már tavaszival kezdik bevetni. A mezei munkások már megkezdték a nyári mezei munkákra a szerződések megkötését.

Az ipar és kereskedelem terén semmi említésre méltó mozzanat nem merült fel.

A járási főszolgabirák községeiket az elmúlt hóban is beutazták és azok ügy és pénzkezelését ellenőrizték, kivételével az orosházi járás főszolga- birájának, aki jelentése szerint a járhatatlan utak miatt nem tudta minden községét meglátogatni.

A vármegyei pénztárakat a múlt hóban is megvizsgáltam és rendben levőknek találtam.

Fábry Sándor alispán a jelentés felolvasása után szóbeli jelentést tesz a temetkezési egyletek ellen felmerült panaszok folytán elrendelt vizsgálatról. Úgy a gyulai, mint a békési temetkezésiegyleteknél konstatálva lett az alapszabályok be nem tartása, sőt alapszabályellenes dolgok is követtettek el. A gyulai temetkezési egyletnél például a kort nem tartották be, beírattak 14 éven felüli leányt és 16 éven felüli férfit, sőt közvetlenül a házasság előtt is történtek beiratások, úgy, hogy az egyesület nyilvánvalóan ráfizetett az ilyen üzletekre. Most úgy áll az egyesület, hogy van minttárával bátran versenyezhet az egyesületnek az a rengeteg javító, módosító határozó házszabálya, melyet a verseny elbírálásokkal szemben már untig kimerített.

Remélhető, hogy Kassán nem lesz igy s a méltó érdem meg fogja találni a maga jutalmát. Csak az egyletek választása is aztán olyan juri- tagokra essék, a kik nem lesznek hasonlók a kancsal mészárosokhoz, hanem akik oda tudnak vágni, a hová nézn ;k.

A magyar dalárvilág a XIX-ik század magyar zenetörténetében legkihatóbb s legn'emzetiesebb szerepet játszotta az egész század lefolyása alatt. Mikor a germánizáló absolut önkényuralom mindenhez hozzáfért irtó vaspálczájával, a mi magyar és nemzeti szellemű: a magyar dal ment s várát soha sem tudta bevenni. Ez időben ő mentette meg s tartotta fenn a kétségbeesett hazafiságot. Ne felegjük ezt el neki soha, Vigasztalója, erősítője s felüditője volt a nemzeti ügynek, szerényen csörgedező patakocska keletkezése idejében: aztán folyton nőtt, széles- bedett a medre s 34 év után ma már országos király folyó, a mely a legterhesebb nagy hajók hordására is képesítve van. Kitűzött jelszavától pedig soha el nem nem tért, hanem mindig tiszta szűziességgel ápolta a magyar művészet géniuszát.

*

* * *

A magyar dalárvilág művészeti, hazafiui s ténykedési sorozatának a részletes megvilágítása egymagában vaskos kötetre nyújt alkalmat. A XIX-ik század magyar zenéjének az annáli- sai telve vannak számtalan oly inczidcnsekkel. melyek e különleges magyar szellemi világ vérpezsgését, változó kedélyhullámzását és tipi kus eredetiségeit kellően megvilágítják.

Számos éven át volt egy olyan kisérő trubadúrja az országos ünnepségeknek, kire minden magyar dalár még elevenen emlékezhetik. Kerekes Sámuel marosvásárhelyi tanár és lapszerkesztő Volt, aki. az ő geniális kadencziás versei

egy 5600 frt készpénze, 4000 frt tartozása és vagy 15,000 frt behajthatlan követelése. Lehet, hogy az egyesület fuzionálni fog a másik rokon egyesülettel s akkor talán megmenthető lesz valami. Békésen a VII. temetkezési egylet vizsgálata fejeztetett be, sok szabálytalanságot és visszaélést hozván napfényre. Az esetek ismeretesek, akárki beírathatott akárkit, az előirt kellékek betartása nélkül, még haldoklókat is beírattak, csakhogy az igazgatóságnak szaporodjanak a dijai, melyek igen magasak. A könyvekben pedig a legnagyobb rendetlenséget tapasztalta a vizsgálatot megejtő számvevő. Mind a két vizsgálat iratait elbirálás végett felküldi a belügyminiszterhez, ki az egyesületek működése felett határoz.

Keller Imre a gyulai kiházasitó egyletről mond el kirívó eseteket, melyekben szegény családok ká- rosittattak meg. Súlyosbítja a dolgot, hogy az egyesület élén az utóbbi időben egy köztisztviselő állott, a ki ugyan már lemondott. Nem fogja bevárni a miniszter döntését, hanem felei nevében bűnfenyitő feljelentést, fog tenni.

Hajnal István a békési temetkezési egyletekről szólott. Az ő nézete az, hogy az újabban alakult egyletek alapszabályait revideálni kellene. Az alapszabályokban olyan rendelkezések vannak, melyek utján könnyű a felek kijátszása. Vagy be kellene szüntetni egészen az ilyen egyesületeket.

Fábry Sándor dr. alispán megjegyzi, hogy az alapszabályok revideálása iránt ő is tesz felterjesztést, mert azok tényleg rosszak. Azoknak az egészen, vagy félig paraszt embereknek pedig, kik az ilyen egyesületeket vezetik, talán nincs kellő erkölcsi érzékük, hogy az alapszabályok hiányait ki ne használják. Általában azt tapasztalja az egyesületeknél — és erre fel fogja hívni a miniszter figyelmét — hogy a hatóságoknak nagyobb jogot kellene adni az ellenőrzés körül.

Haviár Dani szerint itt az első kötelesség a népet megvédeni és e tekintetben arra kellene hátúi, hogy a hatóságoknak úgyis csorbuló tekintélye megóvassék. Ezért indítványozza : Írjon fel a közigazgatási bizottság a kormányhoz, tárja fel az újabb jelenségeket és kérje, hogy — amennyire a szabad egyesülési jog csorbítása nélkül el lehet menni — törvényhozásilag rendeztessék az ilyen egyesületek ügye s a hatóságok ellenőrzési joga nagyobb mérvben terjesztessék ki.

Fábry Sándor dr. alispán kifejti, hogy a törvényhozáshoz felírni csak a törvényhatóságnak lehet, de fel lehet hívni erre a miniszter figyelmét. Miután Haviár említést tett a hatóság tekintélyének csorbulásáról, kéri a felszólalót, hogy jelöljön meg konkrét esetet, miért csorbul a hatóság tekintélye 8 Ha van ilyen baj, azt néki, mint a megyei hatóság első tisztviselőjének orvosolnia kell. Ellenkezőleg, Békésmegyében éppen ma olyan tekintélye van a hatóságnak, a minő azelőtt nem volt. Kéri Haviárt, hogy ha tud konkrét esetről, említse meg.

Horváth Károly azon nézeten van, hogy az ilyen egyesületek egy tekintet alá esnek az életbiztosítási társulatokkal. A kereskedelmi törvény rendelkezései alá kell adni ezeket az egyesületeket is. ott vagy nem fognak boldogulni — és akkor a szabad egyesülési jog csorbítása nélkül elesnek —

rögtönzésével országos hírre tett szert s mindig nélkülözhetetlen fűszerét képezte az oly dalár- világi összejövetelnek, hol Petőfi |Dalaim| Teremek költeményének leginkább az a strófája irányította a kedélyeket, mely igy szól:

„S hol a pohár s a pohárban bor van,

Tarka jókedv születik meg ottan.

Dalaim, mit ilyenkor teremnek,

Szivárványi mámoros lelkemnek.'

Kerekes Sámuel ilyenkor volt elemében s nem sok biztatás kellett neki, hogy mámoros lelkének bőségszaruját a társaság elé kiöntse. Mindenkire, aki csak jelen volt, akár ismerte, akár nem, tudott valami találót, jellemzőt rögtönözni. i8o2-ben a debreczeni országos ünnepély alkalmával sem kerülhette ki a sorsát s egy akalommal sorra kellett neki apostrofálnia a jelénvoltakat. Az országgyűlés ünnepélyek nim- bus-királyát, Erkel Ferenczet igy apostrofálta:

A hol csak megjelen A nagy, dicső Erkel Ott a lelkes éljen Százszorosán el kel.

E sorok íróját pedig ilyeténképen:

A hányszor a dalár A kőtára rányit:

Mindig ott találja Az öreg Ábrányit.

Fiumében 1894-ben élte utolsó improvizátori diadalait, mikor az akkori kormányzó gr. Batthyány Lajos és neje Andrássy Ilona grófné fényes estélyén is feltűnt, melyet a magyar dalárok tiszteletére adtak tündérfényü palotájuk termeiben.

Kevésre rá ő is elköltözött aztán a csendes emberek országába, hol több a tisztább harmónia, mint az emberek egymás elleni farkas üvöltése. Benne a magyar dalárok utolsó trubadúrja szált a sirba 1

vagy meg tudnak felelni a követelményeknek s akkor megvis lesz a működésük biztos alapja.

Haviár Dani reflektál az alispán szavaira. — Jelentést tenni a miniszterhez lehet, ő sem akar egyebet. Ami azt illeti, hogy a hatóságok tekintélye koczkán van, konkrét esetre nem hivatkozik, mert ez a levegőben van, nemcsak a megyében és az országban, de az egész világon. A kellő tisztelet nincs mindig megadva és mindig vannak, a kik ebből tőkét csinálnak. Nem fog nőni a tisztelet, ha a nép azt látja, hogy ő károsodik és bár szalad fűhöz-fához, segítséget nem kap és akkor megrendül a hit és a bizalom abban a hatóságban. Ilyen értelemben tette ő a kijelentést, ezért kell a hatóságnak nagyobb ellenőrzési jogot adni.

Fábry Sándor dr. alispán, Horváth Károly, Oláh György főügyész, Bodoky Zoltán dr. főjegyző és Keller Imre szóllaltak fel ismételten. Az utóbbi ismét említést tett a gyulai esetnél szereplő köztisztviselőről, kinek reputácziója érdekében az alispán adott felvilágosításokat.

Lukács György dr. főispán összegezte a másfél órás tanulságos vita eredményét, örömét fejezve ki, hogy a bizottság a nép érdekét annyira szivén viseli. Felterjesztést a miniszterhez lehet tenni, de most még korai, mert nincs a bizottság előtt a részletes jelentés. Azt sem tudni, hogy csak az egyének visszaélései, avagy a szervezeti hibák okozzák a bajt?— Hogy becsületes kezelés mellett, nem lesznek-e bizonyos idő múlva akczióképtelenek az egyesületek? Köszöni az alispánnak, hogy jelentését már most megtette, de be kellene várni a részletes jelentést, sőt talán helyes volna, ha a főszolgabirák által a megyebeli összeB egyletekről jelentést tétetne.

A bizottság általános helyesléssel fogadta a főispán szavait s annak értelmében felkéri az alispánt. hogy a vizsgálatot folytassa és a legközelebbi ülés elé lehetőleg a vármegye összes hasonló egyesületeiről terjesszen jelentést. Annak alapján fognak majd felirni a miniszterhez.

Dr. Zöldy János tiszti főorvos jelentése szerint a fehruár havi közegészségügyi viszonyok általában kedvezők és az előző hónaphoz viszonyítva jobbak voltak. Leginkább a légző szervek hurutos és gyuladásos bántalmai fordultak elő. Leggyakoribb halálok : a tüdővész volt. A fertőző betegségek közül előfordult: a diphteria 7 községben 17 megbetegedéssel és 10 halálozással, a vörheny 8 községben 31 betegedés és 5 halálozással, a kanyaró 6 községben 62 betegedés és 2 halálozással, a bárányhimlő 3 községben 5 betegedéssel, 1 halálozással, a hasi hagymáz 7, a szamárhurut 6 gyógyulással végződött esetben. A legnagyobb számmal szereplő kanyaró is jóformán csak 3 községre szorítkozott. A vörheny Békésen elvesztette járványo's jellegét és inkább Szarvason fordult elő nagyobb számmal. Orvosrendőri vizsgálat élőn 280, hullán 10 esetben, orvostörvényszéki vizsgálat 22 könnyű és 6 súlyos testi sértés esetében eszközöltetett. Yau 141 tra- chomás és 18 trachoma gyanús beteg.

Csák György kir. pénzügyigazgató jelenti, hogy a február havi befizetési eredmény a múlt év hasonló szakához viszonyítva az egyenes adóknál 53675 korona 42 fillérrel, a hadmeutességi díjnál 913 korona 47 fillérrel kedvezőbb. A hó folyamán befejeztetett a tőkekamat és járadékadó, valamint a IV. oszt. kereseti adó kivetése és jelenleg a III. osztályú adó kivetésének előmunkálatai vannak folyamatban.

Rezey Sz'lviusz kir. tanfelügyelő jelentésében előadja, hogy február hónapban 32 tantermet látogatott meg és pedig Gyulán, Mező-Berényben, Körös-Tárcsán, Körös Ladányban és Szeghalmon. Körös-Tárcsa és Szeghalom községekkel tárgyalást folytat gazdasági ismétlő iskola létesitése iránt és pedig kedvező eredménynyel. Bejelenti, hogy a közokt. minister hozzájárult ahhoz, hogy Békésen egy 6 tantermü, Bánfalván pedig 2 tantermü állami iskola létesüljön és felhatalmazta őt, hogy Csaba- Erzsébelhelyen egy állami iskola létesitése iránt a tárgyalásokat megindítsa és a csabai polgári leányiskola államsegélyét 2000 koronával felemelte, az ottani ipariskolának 1000 korona államsegélyt engedélyezett.

Az előadói jelentések tudomásul vétettek.

Az ülés többi kisebb jelentőségű tárgya közül kiemelkedik még az a panaszos ügy, mely már harmad Ízben foglalkoztatta a bizottságot, amely szerint tudniillik Orosháza község elöljárósága tett jelentést, hogy az ottani ágost. evang. iskolába nem vették fel azon egyének gyermekeit, a kik egyházi adóval vannak hátralékban. A bizottság a panaszt áttette Sárkány Sámuel bányakerületi püspökhöz orvoslás végett, aki meghallgatván az orosházi egyházi hatóságot értesítette a közigazgatási bizottságot, hogy ez méltatlankodva utasítja vissza az alaptalan vádat. A püspök ennek folytán elégtételt is kért az egyházi hatóság részére. A bizottság ezt közölvén az elöljárósággal, felhívta azt, hogy a panaszában felhozottakat igazolja. Most érkezett be a község jelentése, amelyet Rezey tanfelügyelő adott elő és amely szerint egész csomó orosházi ember- nek jegyzőkönyvbe foglalt panasza igazolja, hogy gyermekeiket nem írták be az iskolába, mert a gondnok — egyházi adóval való tartozásuk miatt — megtagadta az elismervény kiadását. A bizottság az elöljárók jelentését tudomásul véve minden megjegyzés nélkül áttette Sárkány püspökhöz.

A bizottság délre befejezte munkáját.