Békés, 1900 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1900-10-14 / 41. szám
Melllet a „Békés" 1900.41-ik számához. Riadalom a fogházban. A törvényszéknek ál- landóan sok kóbor-czigány vendége van, kiknek fölöttébb rosszul esik, hogy szabadságuktól meg vannak fosztva. Szomorú szemekkel bámulnak ki a fogház ablakain s valóságos bánkódás fogja el őket, ha arra gondolnak, hogy néhány héttel ezelőtt szabadon mehettek a nagy világban mindenfelé. E fölötti keserűségükben Kanalas Riza és Horváth Julis ozigányasszooyok kétségbeesett elhatározásra jutottak. Közös megegyezéssel ruhájukat széthasogatták s abból kötelet sodorva, az ajtósarkára akasztották magukat. Vergődésük közben meglehetős zajt csináltak, a mi arra indította a szolgálatban levő őrt. hogy a czellájukba betekintsen. Rögtön alarmirozta az őrszemélyzetet s a berohanó fogházőrök hamarosan levágták őket. Az öngyilkossági kísérlet meglehetős szenzácziót okozott a szomorú épületben s nehogy még egyszer elkövessék ezt a meggondolatlanságot, Liszy Viktor kir. ügyész intézkedett, hogy minden czigány mellé egy megbízható rab helyeztessék. Eljegyzés, özv. Prág Antalné kedves leányát Annát eljegyezte Szikes György, Gyulavári község érdemes ifjú jegyzője. Szívből gratulálunk. Halálozás. Kopasz Ferencz csizmadia mester és sertéshizlaló, széles körökben ismert gyulai polgár, hosszas súlyos szenvedés után meghalt. A boldogult halálát özvegyén és egy nevelt fián kívül kiterjedt család fájlalja. Temetése ma délután lesz. A halálesetről a következő gyászjelentést vettük : Özv. Kopasz Ferenczné szül. Szilágyi Ágnes, úgyszintén nevelt fiuk: István és kiterjedt rokonság nevében is fájdalomtól mélyen lesújtott szívvel tudatja a legjobb férj, szerető apa. jó testvér és kedves rokon Kopasz Ferencznek folyó ev és ho 12-én esteli 6 órakor, életének 69-ik, boldog házasságuk 46-ik évében, hosszas és súlyos szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után történt gyászos elhunytát. A megboldogultnak hült tetemei f. hó 14-én délután 4 órakor fognak a róm. kath. egyház szertartása szerint a helybeli Szent-Háromság temetőben örök nyugalomra tétetni. Lelke üdvéért pedig az engesztelő szent-mise-áldozat folyo hó 15-én reggeli 8 órakor fog a helybeli róm. katb. anyatemplomban az ég Urának bemutattatni. Gyulán, 1900. évi október hó 13-án. Áldás és béke poraira ! Az újvárosi olvasókör november 4-ikén dalestélyt rendez, melyre a próbák már most is nagyban folynak. A meghívók legközelebb fognak szétküldetni. Czivilizáczió a kóbor-czigányok közt. Aztán mondja valaki, hogy Magyarország nem kultur-ál- lam, mikor már a kóbor-czigányok is — táviratoznak. A napokban történt, hogy Horváth István gyulai törvényszéki fogházfelügyelőnek egy Nyíregyházán feladott táviratot kézbesítettek, melyet egy szerelmes-szivű czigánymenyecske: Sztojka Maris küldött neki, ki táviratilag tudakozódott, hogy Sztojka Petra czigánylegény le van-e még tartoztatva a gyulai fogházban ? Úgy látszik, nagyon érdekelhette a válusz, mert a táviraton meg volt jegyezve: válasz fizetve. Kíváncsiságát Nyisztor Adorján dr. vizsgálóbíró elégítette ki, tudtára adva, hogy Petra urfi még mindég Gyulán ül, mert holmi rablás és gyilkossági kísérlet terheli a lelkiismeretét. Házasság. Fábián Imre m. kir. honvéd őrmester e bó 7-én kötött házasságot Pittner József polgártársunk szép leányával Erzsébettel. Házasság. Kreznerich Sándor bánfalvai kántor- tanitó folyó, hó 11-én vezette-oltárhoz Kőrös-La- dányban bájos aráját. Csizmadia Annát, a községnek több éven át volt posta- és távirda kiadónőjét. Öngyilkosság a kaszárnyában. A 101. gyalogezred csabai zászlóaljánál vasárnap hajnalban puskadörej verte fel a kaszárnya csöndjét s egyik irodaszobában halva találták Jóst Antal közlegényt. Már két esztendeje hordta a császár kabátját, mint intelligens fiú a zászlóalj-irodában volt alkalmazva s ott is követte el az öngyilkosságot. Leült ágya szélére, a Manlicher csövét a szájába vette s lábujjával elsütötte a fegyvert. A golyó keresztül szaladt, a koponyán s a falba fúródott. A szerencsétlen ifjú szörnyet halt. Jóst Antal vagyonos fehértem plomi szülők gyermeke volt, hét gymnáziumot is végzett s két év előtt vonult be három évi szolgálatra. Mindig búskomor volt, valami húzhatta hazafelé, nem győzte kivárni a három esztendőt. Azt megállapították, hogy szombaton éjjel mulatott s hajnali három órakor mámorosán vetődött haza. Ilyen állapotban követte el tettét. Anyjának néhány sort irt egy levélben, melyben panaszolja, hogy megunta az életét, nem bírja tovább. A szülők, kiket táviratilag értesítettek a szerencsétlenségről, holttestét hazaszállították Fehértemplomra e ott a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. Képviselőválasztás Szarvason. Gróf Cj<%Albin, a főrendiház elnökévé kineveztetvén, nyomban bejelentette ugyan Perczel Dezső elnöknek a szarvasi mandátumról való lemondását, de az elnök azt csak a ház tegnapi ülésén jelentette be a képviselőháznak, a mely nyomban felhatalmazta az elnököt, hogy Szarvas közönségét uj képviselőválasztásra hívja fel. A szabadelvű pártnak még nincs jelöltje, de okvetlenül lesz, a függetlenségi s 48-as párt - értesülésünk szerint — ma tart már jelölő ülést. Haviár Dániel mellett Veres József esperes jelölé Béről is beszélnek. A szarvasi ipartestület okt. hó 15-én saját helyiségében ház szentelési ünnepélyt rendez. Délután 4 órakor lesz a díszközgyűlés, melynek tárgyai : 1. Elnöki megnyitó. 2. A testület történetét felolvassa az alelnök. 3. Az Arad kerüleji iparosok rokkant- és nyugdijegyesülete alapszabályának ismertetése. A közgyűlést este fél 7 órakor tánczczal egybekötött társas vacsora követi. TáVOZÓ orvos. Dr. Brach Dávid körös-tarcsai orvos, a kit egy hónap előtt választották megállására, erről lemondott, minek folytán Körös-Tarcsa község legközelebb uj orvost választ. Elgázolta a kocsi Kós Imréné körös-tarcsai lakos másfél éves leánykáját. Az anya gyermekével fel akart ülni a kocsira, amikor a lovak megindultak és az asszony a gyermekkel együtt a lovak közé esett. Az anya csak kisebb sérülést szenvedett, de a gyermek, kin a kerekek keresztül mentek, rövid szenvedés után meghalt. Képviselői beszámoló. Dr. Meskó László békési országgyűlési képviselő szombaton Békésre érkezett beszámolójának megtartására. A népszerű képviselőt a békésiek ünnepélyesen fogadták és vasárnap délelőtt nagyszámú választó-közönség hallgatta meg a beszámoló-beszédet, melyben dr. Meskó László a néppárt agitácziójával, a fúzióval, az önálló vám terület kérdésével, Tisza és Apponyi beszédével, a tervezett adóreformmal és más szőnyegen levő politikai kérdéssel behatóan foglalkozott. A beszéd után dr. Török Gábor pártelnök mondott köszönetét a képviselőnek. Tüzek. A száraz időjárás következtében most is gyakori tűzesetről adunk hirt. Folyó hó 2 dikán Öcsödön leégett Zsadon Sándor háza, 4-én Szentit ndráson P. Nagy Antalnak 800 korona értékű takarmánya, Szarvason pedig szintén Karsai István istállója lett a lángok martalékává. Eltűnt gyermek. Sinka István 13 éves szent- andrási illetőségű gyermek még szeptember 29-én eltűnt gazdájának Szebegyinszki Márton szarvasi lakosnak puszta-décsi tanyájáról és azóta nyoma veszett. A nagynövésü, erős fiút a hatóságok körözik A Rosenthal Testvérek utódai csabai árúházának lapunk mai számában foglalt hirdetésére felhívjuk t. olvasóink figyelmét. Egy bolthelyiség kiadó, Városház-utcza II. szám. És ugyanott női divatkalap kereskedésbe való üveges almáriomok, jutányos áron kaphatók. Humor és vigasztalás. Régi hires magyarázata a főnyereménynek az, hogy olyan nyeremény, a melyet mindig más üt meg. Yan ebben a definiczi- óban lemondás is, de több benne a humor. Különben is sokat foglalkozik a humor a főnyereménnyel. Hiszen nem is kerülhette ki. Annak a nagy epekedésnek nyomában, a mely a főnyereményt várja, okvetetlenül meg kellett jelennie a maga vigasztaló tréfájával. Hiszen nem mindénki üti meg a főnyereményt, mint a hogy nem is ütheti meg. Vannak melléknyeremények is, azoknak is kell, hogy gazdájuk akadjon. Sőt vannak olyan sorsjegyek is, a melyekre egyezer- máskor nem jutott nyeremény. Hiszen azért a valószínűségnek üzlete a sorsolás és nem a bizonyosságé. Nos, azoknak a maga vigasztalására, a kik ugyancsak remélték a főnyereményt, de nem ütötték meg, siet a tréfálkozó humor. Az, a mely mosolyogva mókázik a csalódáson és nem temeti el a reménységet. Ennek a sorsolási humornak elébb idézett mondása, az t. i., hogy a főnyeremény olyan nyeremény, a melyet mindig más üt meg,- újabban valamelyes módosulásra szolgált rá. Azóta t. i., a mióta az emberek már a teljesen vak kis lottón, és nem is a szeszélyes igérvénynyel keresik a szerencsét, hanem az észszerűbb, kiszámítható osztálysorsjegyre várják a maguk főnyereményét. Igenis, más nyeri meg a főnyereményt de igen gyakran csak olyankor, ha ez a más türelmes ember. Mert a türelem már nemcsak rózsakertész, hanem a szerencse kovácsa is. Akárhány olyan ember van, a ki ujjal mutathat arra a „más“-ra, a ki az ő főnyereményét megütő te. Igenis az övét és nem a sorsolásban résztvevő többi százezeré is. Mert a főnyeremény az ő sorsjegyére jutott, csakhogy a sorsjegy — már akkor nem az övé volt. Visszaküldte a miért a megelőző sorsjátékban még nem nyert rajta. Éppen akkor lökte el magától a nyereményt, a mikor ez várakozott reá. A sorsjegy tehát más kézbe került, odakerült az a vagyon is, a mely már küszöbünket súrolta. Mi csaptuk be előtte az ajtót. Hát igenis, olyan nyeremény volt a főnyeremény a melyet más nyert meg. Nem a főnyeremény általában volt ilyen, hanem a direkte nekünk szánt főnyeremény. Vájjon van-e az ilyen specziális esetben is vigasztaló hatása a tréfának, a sorsolással mókázó humornak ? Vájjon elfogad-e azokat a viczczeket is, a melyek a valamennyink reménységes főnyereményét tréfálják, az az ember, a kit nem ilyen ködös, messzeségben járó főnyeremény kerülgetett, hanem az igazi, a kézzel fogható I Ha igazán rózsát terem a türelem, micsoda kegyetlen tövist termelt neki az a türelmetlenség ! Olyant, a melynek a sebeire nem termett gyógyitgató humor. 293. í—i Quirinus. A gyulai nöegylet népünnepélye. A gyulai nőegylet vasárnapi népünnepélye Gyulaváros közönségének impozáns részvétele mellett nagy erkölcsi és tekintélyes anyagi sikerrel folyt le a Göndöcs-népkertben. A siker kivívásában főrészé és érdeme van az egylet nagyérdemű 'elnökének Wenckheim Frigyesné grófnőnek, ki azonkívül, hogy személyesen is részt vett benne, az előkészítésben, a rendezésben is tevékenyül, fáradhatatlanul közreműködött, mondhatnánk vezetett, s ebben leányai Ilona és Mariska grófnők, és Walterskirchen bárónő is résztvettek, ismét sokasitva a lekötelezettség azon szálait, melyek Gyula város népét a grófnő kiváló egyénisége iránt örökre egybefüzve tartják. Az ünnepély 3 órakor kezdődött s azon mintegy 1200 egyén vett részt a társadalom minden, de kivált a közép és intelligens osztályából. Három díszes sátor volt felállítva zászlókkal és más díszletekkel, csínnal, ízléssel felszerelve, melyek egyrészt az árulók, másrészt a közönség részére nagyon szőkéknek bizonyultak. A szokott mézeskalácsos sátrak felállítása az éppen ezen napra eső templombucsú és szomszédos vásár miatt nem volt lehetséges. A sátraknak belső képe szebbnél szebb tárgyakkal és a mit először kellett volna felsorolni, szebbnél szebb hölgyekkel ékeskedett. Valóságos verseny folyt a selyem-zacskókban árusított ezukorkákért, melyek özv. Fábry Mártonná leleményességét dicsérték, a confettiért és levelező lapokért, továbbá az apróbb-nagyobb dísztárgyakért. Az árus leánykák bámulatos hidegvérrel és kereskedőkhöz illő furfanggal kezelték az árukat és diktálták ki az árakat a „passas“-hoz mért árleengedés avagy árfelemeléssel és mint az eredmény mutatja teljes sikerrel. Legélénkebb volt az üzlet a ezukrászdában és a diszmüsátorokban. Ezekben az élelmes kis leányok külön „bazármegnyitási hirdetményt“ küldtek szét. A bazárokban a következő hölgyek voltak : Abafi Erzsiké, Berkes Sándorné s leánykái, Berényi Árminná, Bodoky Zoltánné, Bárdos nővérek, Bródy nővérek, Bauer Margit, Csillag nővérek, Dutkay Béláné, Gálbory Józsefné, Gallatz nővérek, Kalmár nővérek, Kohlman Irma, Kovács Janka, Liszy Viktorné, Lindl nővérek, Licska Mariska, Mayer Ilona, Schröder Kor- nélné, Schröder Erzsiké, Schmidt Mariska és Margit, Somossy Ilona, Szarvasy Arzénné s leánya, Székely Lajosné, Tóth Erzsiké, Veinmann Gizella, Végh Gáborné s grófWenkheim Mariska. A ezukrászdában vig élet folyt, durrogott a pezsgő, fogyott a drága szivar, a sátrakon kívüli nagy csodás alkotmány körül szorongott a tömeg, itt volt az ünnepély újdonsága, a rögtönzött halászat, hol minden lebocsátott horogra akadt zsákmány és pedig értékes apróság; ezt ha a halászati tárgyak ki nem fogytak volna, reggelig lehetett volna folytatni szép anyagi eredménnyel. A közönség valóságos har- ezot vívott a horgászó rúd elnyeréséért s ez volt a népmulatság koronája. Ügyes volt a felállított három labdafogó fej is, melynél az volt a czél, hogy a jól beleezélzott lapdát szájába bekapja, de ebbe a gyulai gyermekek oly hamar beletanultak és oly ügyességet fejtettek ki, hogy a jutalmak csak hamar elfogytak. A tervezett tűzijáték a jótékonyczélra való tekintettel, a jövedelem kímélése szempontjából elmaradt. Az ünnepélyt befejező esti tánczvigalomról csak annyit Írunk, hogy ott „kicsi, de lelkes“ közönség volt jelen. Tudva volt ugyan hetekkel előbb, hogy kevesen lesznek, mert mai körülmények között bálát rendezni Gyulán vakmerőség, de miután az ily délutáni ünnepélynek világszerte egy esti bál szokott lenni a fináléja, s ez a kettő egymáshoz tartozó dolog, mégis megkoczkáztatta azt az egylet, szórakozást kívánván nyújtani a nappali munka után s alkalmat a délutáni élmények kedélyes megbeszélésére. Báli jövedelemre senki nem spekulált, de arra igen, hogy legalább a rendezési költség megtérüljön. S ebben a részben csalódás érte, amennyiben a báli költségeket majd felerészben fedeznie kellett, így pedig a szép terem és a drága villanyvilágítás siratta ezúttal nem a tánezosokat, a kik elegen lehettek volna, hanem az otthon maradt leányokat, kik bizonyára jól mulattak volna. A kedély és tánczkedv azért nem hiányzott, habár a négyest csak 12 pár tánczolta is. Jelen voltak: özv. Fábryné, Bánhegyiné, Bodokyné, Somossyné, Liszyné, Schröderné, Lindlné, Székelyné, Véghné, Schröder Erzsi, Gallacz Sarolta, Lindl nővérek, Somossy Ilon, Abafi Erzsi és Miczi, Rokszin Miklósné (Méhkerék). Az ünnepély és bál összes bevétele a fe- lülfizetésekkel együtt (melyeket külön fogunk kimutatni) 1287 korona 4o fillér, melyből a 450 korona kiadást leszámítva, 800 koronát tesz a tiszta jövedelem, a mi az egyleti alaptőkéhez fog csatoltatni s melylyel az alaptőke 20,000 koronára szaporodott, a mi által az egyletnek régi óhajtása beteljesedett. S most a mulatsággal kapcsolatban nem mulaszthatjuk el, hogy a népkert és a pavilion felügyelő bizottsága ellen (ha ugyan van ilyen) egy jól megérdemelt megrovást el ne kövessünk. Ha már a város a pavilion bérlőjétől 1800 korona évi bérösszeget megkíván, akkor gondoskodjék a kert és környéke tisztántartásáról és gondozásáról, mert a kert a mai állapotában olyan, hogy általános kritika szerint „ennél randább helyet nem láthatni.“ A fák és ültethények összetörve, a gyepesítés legázolva, a kerítés és kapu ki- bedöíve, a Wenckheim-szobor környéke lomtár és egyéb, a nagy körönd tele vadrózsával, az utakon és kocsi-terraszon mindenütt araszos por és mély gödör, a melyeket egész napi locsolás planirozás sem birt rendbehozni; a zenepavillon annyira tele szeméttel, hogy a zenekar megtagadta a belehelyezkedést. A pavilion bérleti ára oly magas, hogy a vendéglős nem bir tisztességes asztalokat, székeket beszerezni; a pavillon- beli székek ócskaságok; a pavilion rendezetlen beosztású, a hány bál annyiszor kell női toalett szobát állítani. Szóval az egész hely rendetlen! Pedig tudjuk, hogy Gyulán senkinek sem oly kedves gyermeke a népkert, mint a város polgármesterének ! A hibának tehát máshol kell lennie, de ez az állapot türhetlen, valamint az is, hogy a tánezterem bérleti ára és világítási dija oly magas, hogy ott egy estély rendezése a szokott kisvárosi bevételeket teljesen elnyeli s a jótékonyczélra semmi sem marad. Hát nem lehet a pavilion terme és karzat feletti rendelkezési jogot a város részére rezerválni ? A villanyvilágitási vállalat pedig nem kezelheti-e maga a teremhez szolgáló villanyórát? Nevetséges, hogy Gyulán aránylag sokkal drágábban lehet estélyt rendezni, mint a budapesti vigadóban, vagy Nagyváradon a „Fekete Sas“ elegáns termében. így a pavilion maholnap üres lesz a közönségtől és telve lesz pókhálóval. Gyulai élet. Motto: Rátok lányok még az ég is beborúlt. . . Mulatság volt a múlt héten A nőegylet „rendezett,“ A pavilion padlójára A sok izzó villamlámpa Tündéri szép fényt vetett. Mulatság volt a múlt héten, A vendéglős felvidult Nosza rajta főzött, sütött; Több hordó bort csapra ütött. Sörös hordó felgurult. Mulatság volt a múlt héten — Oh de nem volt publikum 1 Rántott csibe, pörkölt malacz A vendéglős nyakán maradt, Nyolcz pár tánczolt el egy négyest — Ezt még leirni is vétek. — S mi ebből a tanúság: Bárha nincs is húshagyó kedd Befagyott Gyulán a jókedv S hiába a jóakarat A közönség otthon marad, Isten veled mulatság ! . . . — re. I r o d a I o mAz e rovatban közlött müvek kaphatók D 0 B A Y |ÁNOS könyvkereskedésében Gyulán, hol minden külföldi és hazai lapokra előfizetések is elfogadtatnak. Magyar Lányok. Fontos hivatása van a Magyar Lányok czimű, fiatal leányoknak való képes Ihetilapnak úgy nemzeti, mint kulturális szempontból. Mind a kettőt a leánynevelés terén teljesíti, olyan olvasmányt nyújtva fiatal olvasóinak, mely a hazafias szellemet beléjük oltja, a jó ízlésüket fejleszti és a mellett érdekes, változatos és mulattató, szóval eszményi olvasmány serdülő leányoknak. De nemcsak a szórakoztatásban találja ez a lap hivatását, hanem abban is, hogy oktasson, a gyakorlati életre előkészítsen és minden háztartási teendőben Útmutatást adjon. Munkatársai a legkiválóbb magyar írók és művészek, kik czikkek és képek dolgában az ifjúságnak a lehető legjobbat nyújtják. A lap előfizetési ára negyedévenként csak 3 korona és elő leuet fizetni a Magyar Lányok kiadóhivatalában ; Budapesten, VI., Andrássy-ut 10. szám. Az Én Újságom, Pósa Lajos gyermeklapja immár közeledik tizenkettedik évfolyamához. Diadalmenethez hasonlított eddigi útja is, mert teljességgel meghódította magának a magyar gyermekvilágot pompás meséivel, kedves költeményeivel, érdekes hazafias elbeszéléseivel és csinos képeivel, de mint a beköszöntő uj évnegyed első száma mutatja, szerkesztő és kiadók nem pihennek babéraikon, hanem vállvetve azon '.j vannak, hogy sikerüket még fokozzák. Nincs is jobb barátja, mulattatója és tanítója a gyermekeknek Az én újságomnál; bele lát a szivükbe és a lelkűkbe és olyant nyújt nekik, a mi a hazafias nemes érzést, a jóságot és a tisztaságot fejleszti bennök, de a mellett kellemesen is szórakoztatja őket. Pósa Lajossal, a szerkesztővel a magyar iróvilág szine-java komolyan és tréfásan érzelmesen és buzditóan ir Az Én Újságomba. A mellett a legolcsóbb gyermeklap is, mert előfizetési ára csak 2 korona negyedévre. Elő lehet fizetni Az Én Újságom czimén Budapesten, VI,, Andrássy-ut 10. szám alatt. Uj Idők. Herczeg Ferencz szépirodalmi lapja, az Uj Idők most lép a hatodik évfolyam utolsó negyedébe. Magyar szépirodalmi újságnak még nem volt ekkora sikere, mert .ameddig a magyar szó terjed, mindenütt akad számtalan hive, aki gyönyörűségét leli a gazdag tartalomban és a díszes kiállításban, melyhez úgy a művészi alkotásu eredeti rajzok, mint az aktuális eseményeket illusztráló képek hozzájárulnak. A lapnak kiválóan érdekes speczialitása Horkayné, kinek szellemes csevegéseiben minden politika, művészi és társadalmi esemény tréfás illusztráczióra talál. Nagy gondot fordít a szerkesztőség a szépirodalmi tartalomra és ebben segítségére van a kiváló irók gárdája, melynek zászlója alá minden neves magyar iró sorakozik. Hasonló súlyt fektetnek a képekre, úgy azokra, melyek a magyar művészetet képviselik, mint az aktuális eseményeket bemutatókra. A magyar festők és rajzolók legjava állandó munkatársa az Uj Időknek. Herczeg Ferencz pedig, kinek neve maga egy kész programm, kizárólag az Uj Időknek szenteli munkásságát. Nagy érdeme van a lapnak abban is, hogy a magyar érzést és szellemet terjeszti, olyan olvasmányt nyújtván, mely hazafias, nemzeti irányú és amellett minden izében változatos és érdekes. Januárban pompás, nagyméretű, keretbe való színes képet ad teljesen díjtalanul előfizetőinek. A magyar háznak magyar művészi disze lesz ez a
