Békés, 1900 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1900-10-14 / 41. szám

Melllet a „Békés" 1900.41-ik számához. Riadalom a fogházban. A törvényszéknek ál- landóan sok kóbor-czigány vendége van, kiknek fö­löttébb rosszul esik, hogy szabadságuktól meg van­nak fosztva. Szomorú szemekkel bámulnak ki a fogház ablakain s valóságos bánkódás fogja el őket, ha arra gondolnak, hogy néhány héttel ezelőtt sza­badon mehettek a nagy világban mindenfelé. E fö­lötti keserűségükben Kanalas Riza és Horváth Julis ozigányasszooyok kétségbeesett elhatározásra jutot­tak. Közös megegyezéssel ruhájukat széthasogatták s abból kötelet sodorva, az ajtósarkára akasztották magukat. Vergődésük közben meglehetős zajt csi­náltak, a mi arra indította a szolgálatban levő őrt. hogy a czellájukba betekintsen. Rögtön alarmirozta az őrszemélyzetet s a berohanó fogházőrök hama­rosan levágták őket. Az öngyilkossági kísérlet meg­lehetős szenzácziót okozott a szomorú épületben s nehogy még egyszer elkövessék ezt a meggondo­latlanságot, Liszy Viktor kir. ügyész intézkedett, hogy minden czigány mellé egy megbízható rab he­lyeztessék. Eljegyzés, özv. Prág Antalné kedves leányát Annát eljegyezte Szikes György, Gyulavári község érdemes ifjú jegyzője. Szívből gratulálunk. Halálozás. Kopasz Ferencz csizmadia mester és sertéshizlaló, széles körökben ismert gyulai pol­gár, hosszas súlyos szenvedés után meghalt. A bol­dogult halálát özvegyén és egy nevelt fián kívül kiterjedt család fájlalja. Temetése ma délután lesz. A halálesetről a következő gyászjelentést vettük : Özv. Kopasz Ferenczné szül. Szilágyi Ágnes, úgy­szintén nevelt fiuk: István és kiterjedt rokonság nevében is fájdalomtól mélyen lesújtott szívvel tu­datja a legjobb férj, szerető apa. jó testvér és ked­ves rokon Kopasz Ferencznek folyó ev és ho 12-én esteli 6 órakor, életének 69-ik, boldog házasságuk 46-ik évében, hosszas és súlyos szenvedés és a ha­lotti szentségek ájtatos felvétele után történt gyá­szos elhunytát. A megboldogultnak hült tetemei f. hó 14-én délután 4 órakor fognak a róm. kath. egyház szertartása szerint a helybeli Szent-Három­ság temetőben örök nyugalomra tétetni. Lelke üd­véért pedig az engesztelő szent-mise-áldozat folyo hó 15-én reggeli 8 órakor fog a helybeli róm. katb. anyatemplomban az ég Urának bemutattatni. Gyu­lán, 1900. évi október hó 13-án. Áldás és béke poraira ! Az újvárosi olvasókör november 4-ikén dal­estélyt rendez, melyre a próbák már most is nagy­ban folynak. A meghívók legközelebb fognak szét­küldetni. Czivilizáczió a kóbor-czigányok közt. Aztán mondja valaki, hogy Magyarország nem kultur-ál- lam, mikor már a kóbor-czigányok is — táviratoz­nak. A napokban történt, hogy Horváth István gyulai törvényszéki fogházfelügyelőnek egy Nyíregy­házán feladott táviratot kézbesítettek, melyet egy szerelmes-szivű czigánymenyecske: Sztojka Maris küldött neki, ki táviratilag tudakozódott, hogy Sztojka Petra czigánylegény le van-e még tartoztatva a gyulai fogházban ? Úgy látszik, nagyon érdekel­hette a válusz, mert a táviraton meg volt jegyezve: válasz fizetve. Kíváncsiságát Nyisztor Adorján dr. vizsgálóbíró elégítette ki, tudtára adva, hogy Petra urfi még mindég Gyulán ül, mert holmi rablás és gyilkossági kísérlet terheli a lelkiismeretét. Házasság. Fábián Imre m. kir. honvéd őrmes­ter e bó 7-én kötött házasságot Pittner József pol­gártársunk szép leányával Erzsébettel. Házasság. Kreznerich Sándor bánfalvai kántor- tanitó folyó, hó 11-én vezette-oltárhoz Kőrös-La- dányban bájos aráját. Csizmadia Annát, a község­nek több éven át volt posta- és távirda kiadónőjét. Öngyilkosság a kaszárnyában. A 101. gyalog­ezred csabai zászlóaljánál vasárnap hajnalban pus­kadörej verte fel a kaszárnya csöndjét s egyik iro­daszobában halva találták Jóst Antal közlegényt. Már két esztendeje hordta a császár kabátját, mint in­telligens fiú a zászlóalj-irodában volt alkalmazva s ott is követte el az öngyilkosságot. Leült ágya szé­lére, a Manlicher csövét a szájába vette s lábujjá­val elsütötte a fegyvert. A golyó keresztül szaladt, a koponyán s a falba fúródott. A szerencsétlen ifjú szörnyet halt. Jóst Antal vagyonos fehértem plomi szülők gyermeke volt, hét gymnáziumot is végzett s két év előtt vonult be három évi szolgá­latra. Mindig búskomor volt, valami húzhatta haza­felé, nem győzte kivárni a három esztendőt. Azt megállapították, hogy szombaton éjjel mulatott s hajnali három órakor mámorosán vetődött haza. Ilyen állapotban követte el tettét. Anyjának né­hány sort irt egy levélben, melyben panaszolja, hogy megunta az életét, nem bírja tovább. A szü­lők, kiket táviratilag értesítettek a szerencsétlen­ségről, holttestét hazaszállították Fehértemplomra e ott a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. Képviselőválasztás Szarvason. Gróf Cj<%Albin, a főrendiház elnökévé kineveztetvén, nyomban be­jelentette ugyan Perczel Dezső elnöknek a szarvasi mandátumról való lemondását, de az elnök azt csak a ház tegnapi ülésén jelentette be a képviselőház­nak, a mely nyomban felhatalmazta az elnököt, hogy Szarvas közönségét uj képviselőválasztásra hívja fel. A szabadelvű pártnak még nincs jelöltje, de okvetlenül lesz, a függetlenségi s 48-as párt - ér­tesülésünk szerint — ma tart már jelölő ülést. Haviár Dániel mellett Veres József esperes jelölé Béről is beszélnek. A szarvasi ipartestület okt. hó 15-én saját helyiségében ház szentelési ünnepélyt rendez. Dél­után 4 órakor lesz a díszközgyűlés, melynek tár­gyai : 1. Elnöki megnyitó. 2. A testület történe­tét felolvassa az alelnök. 3. Az Arad kerüleji ipa­rosok rokkant- és nyugdijegyesülete alapszabályá­nak ismertetése. A közgyűlést este fél 7 órakor tánczczal egybekötött társas vacsora követi. TáVOZÓ orvos. Dr. Brach Dávid körös-tarcsai orvos, a kit egy hónap előtt választották megállá­sára, erről lemondott, minek folytán Körös-Tarcsa község legközelebb uj orvost választ. Elgázolta a kocsi Kós Imréné körös-tarcsai lakos másfél éves leánykáját. Az anya gyermekével fel akart ülni a kocsira, amikor a lovak megindul­tak és az asszony a gyermekkel együtt a lovak közé esett. Az anya csak kisebb sérülést szenve­dett, de a gyermek, kin a kerekek keresztül men­tek, rövid szenvedés után meghalt. Képviselői beszámoló. Dr. Meskó László békési országgyűlési képviselő szombaton Békésre érkezett beszámolójának megtartására. A népszerű képvise­lőt a békésiek ünnepélyesen fogadták és vasárnap délelőtt nagyszámú választó-közönség hallgatta meg a beszámoló-beszédet, melyben dr. Meskó László a néppárt agitácziójával, a fúzióval, az önálló vám terület kérdésével, Tisza és Apponyi beszédével, a tervezett adóreformmal és más szőnyegen levő po­litikai kérdéssel behatóan foglalkozott. A beszéd után dr. Török Gábor pártelnök mondott köszöne­tét a képviselőnek. Tüzek. A száraz időjárás következtében most is gyakori tűzesetről adunk hirt. Folyó hó 2 dikán Öcsödön leégett Zsadon Sándor háza, 4-én Szent­it ndráson P. Nagy Antalnak 800 korona értékű takarmánya, Szarvason pedig szintén Karsai István istállója lett a lángok martalékává. Eltűnt gyermek. Sinka István 13 éves szent- andrási illetőségű gyermek még szeptember 29-én eltűnt gazdájának Szebegyinszki Márton szarvasi lakosnak puszta-décsi tanyájáról és azóta nyoma veszett. A nagynövésü, erős fiút a hatóságok körözik A Rosenthal Testvérek utódai csabai árúházának lapunk mai számában foglalt hirdeté­sére felhívjuk t. olvasóink figyelmét. Egy bolthelyiség kiadó, Városház-utcza II. szám. És ugyanott női divatkalap kereskedésbe való üve­ges almáriomok, jutányos áron kaphatók. Humor és vigasztalás. Régi hires magyarázata a főnyereménynek az, hogy olyan nyeremény, a melyet mindig más üt meg. Yan ebben a definiczi- óban lemondás is, de több benne a humor. Különben is sokat foglalkozik a humor a főnyereménnyel. Hiszen nem is kerülhette ki. Annak a nagy epekedésnek nyomában, a mely a főnyereményt várja, okvetetlenül meg kellett jelennie a maga vigasztaló tréfájával. Hiszen nem mindénki üti meg a főnyereményt, mint a hogy nem is ütheti meg. Vannak melléknyeremé­nyek is, azoknak is kell, hogy gazdájuk akadjon. Sőt vannak olyan sorsjegyek is, a melyekre egyezer- máskor nem jutott nyeremény. Hiszen azért a való­színűségnek üzlete a sorsolás és nem a bizonyosságé. Nos, azoknak a maga vigasztalására, a kik ugyancsak remélték a főnyereményt, de nem ütötték meg, siet a tréfálkozó humor. Az, a mely mosolyogva mókázik a csalódáson és nem temeti el a reménységet. Ennek a sorsolási humornak elébb idézett mondása, az t. i., hogy a főnyeremény olyan nyeremény, a melyet mindig más üt meg,- újabban valamelyes módosulásra szolgált rá. Azóta t. i., a mióta az emberek már a teljesen vak kis lottón, és nem is a szeszélyes igérvénynyel keresik a szerencsét, hanem az észsze­rűbb, kiszámítható osztálysorsjegyre várják a maguk főnyereményét. Igenis, más nyeri meg a főnyereményt de igen gyakran csak olyankor, ha ez a más türel­mes ember. Mert a türelem már nemcsak rózsaker­tész, hanem a szerencse kovácsa is. Akárhány olyan ember van, a ki ujjal mutathat arra a „más“-ra, a ki az ő főnyereményét megütő te. Igenis az övét és nem a sorsolásban résztvevő többi százezeré is. Mert a főnyeremény az ő sorsjegyére jutott, csakhogy a sorsjegy — már akkor nem az övé volt. Visszaküldte a miért a megelőző sorsjátékban még nem nyert rajta. Éppen akkor lökte el magától a nyereményt, a mi­kor ez várakozott reá. A sorsjegy tehát más kézbe került, odakerült az a vagyon is, a mely már küszö­bünket súrolta. Mi csaptuk be előtte az ajtót. Hát igenis, olyan nyeremény volt a főnyeremény a melyet más nyert meg. Nem a főnyeremény általában volt ilyen, hanem a direkte nekünk szánt főnyeremény. Vájjon van-e az ilyen specziális esetben is vigasztaló hatása a tréfának, a sorsolással mókázó humornak ? Vájjon elfogad-e azokat a viczczeket is, a melyek a valamennyink reménységes főnyereményét tréfálják, az az ember, a kit nem ilyen ködös, messzeségben járó főnyeremény kerülgetett, hanem az igazi, a kéz­zel fogható I Ha igazán rózsát terem a türelem, micsoda kegyetlen tövist termelt neki az a türelmet­lenség ! Olyant, a melynek a sebeire nem termett gyógyitgató humor. 293. í—i Quirinus. A gyulai nöegylet népünnepélye. A gyulai nőegylet vasárnapi népünnepélye Gyulaváros közönségének impozáns részvétele mellett nagy erkölcsi és tekintélyes anyagi si­kerrel folyt le a Göndöcs-népkertben. A siker kivívásában főrészé és érdeme van az egylet nagyérdemű 'elnökének Wenckheim Frigyesné grófnőnek, ki azonkívül, hogy személyesen is részt vett benne, az előkészítésben, a rendezésben is tevékenyül, fáradhatatlanul közreműködött, mond­hatnánk vezetett, s ebben leányai Ilona és Mariska grófnők, és Walterskirchen bárónő is résztvettek, ismét sokasitva a lekötelezettség azon szálait, melyek Gyula város népét a grófnő kiváló egyénisége iránt örökre egybefüzve tartják. Az ünnepély 3 órakor kezdődött s azon mintegy 1200 egyén vett részt a társadalom min­den, de kivált a közép és intelligens osztályá­ból. Három díszes sátor volt felállítva zászlókkal és más díszletekkel, csínnal, ízléssel felszerelve, melyek egyrészt az árulók, másrészt a közönség részére nagyon szőkéknek bizonyultak. A szo­kott mézeskalácsos sátrak felállítása az éppen ezen napra eső templombucsú és szomszédos vá­sár miatt nem volt lehetséges. A sátraknak belső képe szebbnél szebb tárgyakkal és a mit először kellett volna felso­rolni, szebbnél szebb hölgyekkel ékeskedett. Valóságos verseny folyt a selyem-zacskókban árusított ezukorkákért, melyek özv. Fábry Már­tonná leleményességét dicsérték, a confettiért és levelező lapokért, továbbá az apróbb-nagyobb dísztárgyakért. Az árus leánykák bámulatos hi­degvérrel és kereskedőkhöz illő furfanggal ke­zelték az árukat és diktálták ki az árakat a „passas“-hoz mért árleengedés avagy árfeleme­léssel és mint az eredmény mutatja teljes siker­rel. Legélénkebb volt az üzlet a ezukrászdában és a diszmüsátorokban. Ezekben az élelmes kis leányok külön „bazármegnyitási hirdetményt“ küldtek szét. A bazárokban a következő hölgyek voltak : Abafi Erzsiké, Berkes Sándorné s leánykái, Berényi Árminná, Bodoky Zoltánné, Bárdos nővérek, Bródy nővérek, Bauer Margit, Csillag nővérek, Dutkay Béláné, Gálbory Józsefné, Gallatz nővérek, Kalmár nővérek, Kohlman Irma, Kovács Janka, Liszy Viktorné, Lindl nővérek, Licska Mariska, Mayer Ilona, Schröder Kor- nélné, Schröder Erzsiké, Schmidt Mariska és Margit, Somossy Ilona, Szarvasy Arzénné s le­ánya, Székely Lajosné, Tóth Erzsiké, Veinmann Gizella, Végh Gáborné s grófWenkheim Mariska. A ezukrászdában vig élet folyt, durrogott a pezsgő, fogyott a drága szivar, a sátrakon kívüli nagy csodás alkotmány körül szorongott a tömeg, itt volt az ünnepély újdonsága, a rög­tönzött halászat, hol minden lebocsátott ho­rogra akadt zsákmány és pedig értékes apróság; ezt ha a halászati tárgyak ki nem fogytak volna, reggelig lehetett volna folytatni szép anyagi eredménnyel. A közönség valóságos har- ezot vívott a horgászó rúd elnyeréséért s ez volt a népmulatság koronája. Ügyes volt a felállított három labdafogó fej is, melynél az volt a czél, hogy a jól beleezélzott lapdát szájába bekapja, de ebbe a gyulai gyermekek oly hamar beleta­nultak és oly ügyességet fejtettek ki, hogy a jutalmak csak hamar elfogytak. A tervezett tűzijáték a jótékonyczélra való tekintettel, a jövedelem kímélése szempontjából elmaradt. Az ünnepélyt befejező esti tánczvigalomról csak annyit Írunk, hogy ott „kicsi, de lelkes“ kö­zönség volt jelen. Tudva volt ugyan hetekkel előbb, hogy kevesen lesznek, mert mai körülmé­nyek között bálát rendezni Gyulán vakmerőség, de miután az ily délutáni ünnepélynek világszerte egy esti bál szokott lenni a fináléja, s ez a kettő egymáshoz tartozó dolog, mégis megkoczkáztatta azt az egylet, szórakozást kívánván nyújtani a nappali munka után s alkalmat a délutáni él­mények kedélyes megbeszélésére. Báli jövede­lemre senki nem spekulált, de arra igen, hogy legalább a rendezési költség megtérüljön. S eb­ben a részben csalódás érte, amennyiben a báli költségeket majd felerészben fedeznie kellett, így pedig a szép terem és a drága villanyvilá­gítás siratta ezúttal nem a tánezosokat, a kik elegen lehettek volna, hanem az otthon maradt leányokat, kik bizonyára jól mulattak volna. A kedély és tánczkedv azért nem hiányzott, habár a négyest csak 12 pár tánczolta is. Jelen voltak: özv. Fábryné, Bánhegyiné, Bodokyné, Somossyné, Liszyné, Schröderné, Lindlné, Székelyné, Véghné, Schröder Erzsi, Gallacz Sarolta, Lindl nővérek, Somossy Ilon, Abafi Erzsi és Miczi, Rokszin Miklósné (Méhkerék). Az ünnepély és bál összes bevétele a fe- lülfizetésekkel együtt (melyeket külön fogunk kimutatni) 1287 korona 4o fillér, melyből a 450 korona kiadást leszámítva, 800 koronát tesz a tiszta jövedelem, a mi az egyleti alaptőkéhez fog csatoltatni s melylyel az alaptőke 20,000 koronára szaporodott, a mi által az egyletnek régi óhajtása beteljesedett. S most a mulatsággal kapcsolatban nem mulaszthatjuk el, hogy a népkert és a pavilion felügyelő bizottsága ellen (ha ugyan van ilyen) egy jól megérdemelt megrovást el ne kövessünk. Ha már a város a pavilion bérlőjétől 1800 korona évi bérösszeget megkíván, akkor gondoskodjék a kert és környéke tisztántartásáról és gondozásá­ról, mert a kert a mai állapotában olyan, hogy általános kritika szerint „ennél randább helyet nem láthatni.“ A fák és ültethények összetörve, a gyepesítés legázolva, a kerítés és kapu ki- bedöíve, a Wenckheim-szobor környéke lomtár és egyéb, a nagy körönd tele vadrózsával, az utakon és kocsi-terraszon mindenütt araszos por és mély gödör, a melyeket egész napi locsolás planirozás sem birt rendbehozni; a zenepavillon annyira tele szeméttel, hogy a zenekar megta­gadta a belehelyezkedést. A pavilion bérleti ára oly magas, hogy a vendéglős nem bir tisztessé­ges asztalokat, székeket beszerezni; a pavillon- beli székek ócskaságok; a pavilion rendezetlen beosztású, a hány bál annyiszor kell női toalett szobát állítani. Szóval az egész hely rendetlen! Pedig tudjuk, hogy Gyulán senkinek sem oly kedves gyermeke a népkert, mint a város pol­gármesterének ! A hibának tehát máshol kell lennie, de ez az állapot türhetlen, valamint az is, hogy a tánezterem bérleti ára és világítási dija oly magas, hogy ott egy estély rendezése a szokott kisvárosi bevételeket teljesen elnyeli s a jótékonyczélra semmi sem marad. Hát nem lehet a pavilion terme és karzat feletti rendelkezési jogot a város részére rezer­válni ? A villanyvilágitási vállalat pedig nem kezelheti-e maga a teremhez szolgáló villany­órát? Nevetséges, hogy Gyulán aránylag sokkal drágábban lehet estélyt rendezni, mint a buda­pesti vigadóban, vagy Nagyváradon a „Fekete Sas“ elegáns termében. így a pavilion maholnap üres lesz a közönségtől és telve lesz pókhálóval. Gyulai élet. Motto: Rátok lányok még az ég is beborúlt. . . Mulatság volt a múlt héten A nőegylet „rendezett,“ A pavilion padlójára A sok izzó villamlámpa Tündéri szép fényt vetett. Mulatság volt a múlt héten, A vendéglős felvidult Nosza rajta főzött, sütött; Több hordó bort csapra ütött. Sörös hordó felgurult. Mulatság volt a múlt héten — Oh de nem volt publikum 1 Rántott csibe, pörkölt malacz A vendéglős nyakán maradt, Nyolcz pár tánczolt el egy négyest — Ezt még leirni is vétek. — S mi ebből a tanúság: Bárha nincs is húshagyó kedd Befagyott Gyulán a jókedv S hiába a jóakarat A közönség otthon marad, Isten veled mulatság ! . . . — re. I r o d a I o m­Az e rovatban közlött müvek kaphatók D 0 B A Y |ÁNOS könyvkereskedésében Gyulán, hol minden külföldi és hazai lapokra előfizetések is elfogadtatnak. Magyar Lányok. Fontos hivatása van a Ma­gyar Lányok czimű, fiatal leányoknak való képes Ihetilapnak úgy nemzeti, mint kulturális szempont­ból. Mind a kettőt a leánynevelés terén teljesíti, olyan olvasmányt nyújtva fiatal olvasóinak, mely a hazafias szellemet beléjük oltja, a jó ízlésüket fej­leszti és a mellett érdekes, változatos és mulattató, szóval eszményi olvasmány serdülő leányoknak. De nemcsak a szórakoztatásban találja ez a lap hiva­tását, hanem abban is, hogy oktasson, a gyakorlati életre előkészítsen és minden háztartási teendőben Útmutatást adjon. Munkatársai a legkiválóbb magyar írók és művészek, kik czikkek és képek dolgában az ifjúságnak a lehető legjobbat nyújtják. A lap előfizetési ára negyedévenként csak 3 korona és elő leuet fizetni a Magyar Lányok kiadóhivatalá­ban ; Budapesten, VI., Andrássy-ut 10. szám. Az Én Újságom, Pósa Lajos gyermeklapja im­már közeledik tizenkettedik évfolyamához. Diadal­menethez hasonlított eddigi útja is, mert teljesség­gel meghódította magának a magyar gyermekvilá­got pompás meséivel, kedves költeményeivel, érde­kes hazafias elbeszéléseivel és csinos képeivel, de mint a beköszöntő uj évnegyed első száma mutatja, szerkesztő és kiadók nem pihennek babéraikon, ha­nem vállvetve azon '.j vannak, hogy sikerüket még fokozzák. Nincs is jobb barátja, mulattatója és ta­nítója a gyermekeknek Az én újságomnál; bele lát a szivükbe és a lelkűkbe és olyant nyújt nekik, a mi a hazafias nemes érzést, a jóságot és a tiszta­ságot fejleszti bennök, de a mellett kellemesen is szórakoztatja őket. Pósa Lajossal, a szerkesztővel a magyar iróvilág szine-java komolyan és tréfásan érzelmesen és buzditóan ir Az Én Újságomba. A mellett a legolcsóbb gyermeklap is, mert előfizetési ára csak 2 korona negyedévre. Elő lehet fizetni Az Én Újságom czimén Budapesten, VI,, Andrássy-ut 10. szám alatt. Uj Idők. Herczeg Ferencz szépirodalmi lapja, az Uj Idők most lép a hatodik évfolyam utolsó ne­gyedébe. Magyar szépirodalmi újságnak még nem volt ekkora sikere, mert .ameddig a magyar szó terjed, mindenütt akad számtalan hive, aki gyönyö­rűségét leli a gazdag tartalomban és a díszes kiál­lításban, melyhez úgy a művészi alkotásu eredeti rajzok, mint az aktuális eseményeket illusztráló képek hozzájárulnak. A lapnak kiválóan érdekes speczialitása Horkayné, kinek szellemes csevegései­ben minden politika, művészi és társadalmi ese­mény tréfás illusztráczióra talál. Nagy gondot for­dít a szerkesztőség a szépirodalmi tartalomra és ebben segítségére van a kiváló irók gárdája, mely­nek zászlója alá minden neves magyar iró sorako­zik. Hasonló súlyt fektetnek a képekre, úgy azokra, melyek a magyar művészetet képviselik, mint az aktuális eseményeket bemutatókra. A magyar fes­tők és rajzolók legjava állandó munkatársa az Uj Időknek. Herczeg Ferencz pedig, kinek neve maga egy kész programm, kizárólag az Uj Időknek szen­teli munkásságát. Nagy érdeme van a lapnak abban is, hogy a magyar érzést és szellemet terjeszti, olyan olvasmányt nyújtván, mely hazafias, nemzeti irányú és amellett minden izében változatos és ér­dekes. Januárban pompás, nagyméretű, keretbe való színes képet ad teljesen díjtalanul előfizetőinek. A magyar háznak magyar művészi disze lesz ez a

Next

/
Thumbnails
Contents