Békés, 1900 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1900-10-14 / 41. szám
gyönyörű reprodukczió, mely Valentiny „Ábránd“ czimű nagy festményének legtökéletesebb színezett sokszorosítása. A lap kiadói szívesen nyújtanak módot mindenkinek, hogy megismerkedjen az Uj Idők irányával és szellemével. A ki mutatványszámot óhajt, kérjen levelező-lapon a kiadóhivataltól (Budapesten, Vi., Andrássy-ut 10). Az Uj Idők elő fizetése óra félévre 8 korona, negyedévre 4 korona. Világhírű munka magyar nyelven Brehm Alfrédnek az állatvilág ritka tehetségű megfigyelőjének és kiváló zoológiái Írónak „Tierleben“ ezimű tiz kötetes munkája legközebb magyar nyelvű kiadási ér. A világhírű mű, mely gyors egymásutánban angol, franczia és olasz átdolgozásban látott napvi lágot, a Légrády testvérek kiadásában, az eredetivel azonos terjedelemben s ugyanolyan diszes kiállításban fog megjelenni. A kiadó czég a műnek átültetésére egyik legjobb szakerőnket, Méhely Lajos tanárt és akadémikust nyerte mez s a hazai olvasó közönség bizonyára örömmel vesz tudomást a nagy nemzeti vállalkozásról. Közgazdaság. Ferencz József Tanoncz-Otthon. (Thék Endre 10,000 koronás alapítványa.) Thék Endre, az országos iparegyesűlet alelnöke, a magyar ipar fejlesztése körül szerzett érdemeit ismét szaporította egygyel. Az Orosházán, vagyis szülőközségében létesítendő Tanoncz-Otthon javára 10,000 koronát küldött a napokban Hegedűs Sándor kereskedői mi mi nisternek. Ismertetjük az alapitó nemes intenczióit. Ez intenczió az, hogy az ily tanoncz-otthon létesítésével az iparos-képzést, az uj generáczió nevelései magasabb színvonalra emeljük s ezt hozzáférhetővé teszszük a jobb körök gyermekei számára is. Egy minta-intézetet kontemplál Thék Endre, ha ez a minta-intézet beválik, az érdekelt tényezők erkölcsi és anyagi támogatásával minden ipari gócz- ponton megfogják azt honosítani s az iparos generáczió fejlesztése egy nagy és határozott lépessel gördül előre. Ezért figyelemre méltó Thék Endre kezdeményezése, melyet tüzetesen ismertetünk a kereske- delmiministerhez m. hó 19-én e tárgyban intézett levele lényegének a következőkben való közreadásával : Hazánkban századok óta csak az újabb idő ben vett kellő lendületet az egészségesebb ipari oktatás, azonban fájdalom, a társadalmi erők kellő felkarolása nélkül. Mert a szakiskolákban a magasabb tudást képezik, mig a gyakorlati munka-oktatás meglehetősen távol marad ama feladattól, a melytől iparos nemzedékünk egészséges továbbfejlődését és érvényesülését remélhetnők. A már eddig helyesen megalkotott összes ipariskolák és szépszámú gyáraink további fejlődése csak úgy képzelhető egészséges alapokon, ha a Tanoncz Otthon megfog felelni hivatásának nemcsak Orosházán, hol az első kísérlethez ime, most nyújtom a segédkezet, hanem, hazánk több vidékén is. Mert hiszem, hogy annak hasznosságát országszerte elismerik és minden nagyobb ipari góczponton törekedni fognak ilyennek létesítésére. A Tanoncz-Otthon nem más, mint a régi kon- viktus azon különbséggel, hogy ezek szoros kapcsolatban vannak az ifjak tanintézeteivel, mig a most tervezett Otthon távol esik ugyan az iskolától, de helyettesíti a családi tűzhelyet. A felügyelet alatt álló ifjak együttlétéből fejlődhetik a szellemi tudás, a sokoldalúság. Az itt képzelt ifjú iparos erkölcsi, társadalmi, szaktudási fejlődöttsége messze fölülmúlni van hivatva mindazt, a mit az állam, a társadalom és magánosok tehetnek iparunk fejlődéséért. Állami ipartanodáink áldásos képzését oly alapokra fektettük, hogy az ott nevelt fiatal emberek, midőn tanéveiket betöltik, igen könnyen alkal- mazhatókká válnak az egyes iparágakban, miut szellemi munkások, mert van jó és alapos szaktudásuk, van annyi kézi jártasságuk, a mennyi okvetlen megkivántatik ahhoz, hogy a mások és saját tervezeteiket kellőleg feltudják fogni. Azok az ifjak tehát, a kik az állam tanintézeteit végzik, nagy és értékes anyagát képezik ipari fejlesztésünk helyes irányításának, mert ezen ifjakbó! válnak ma is igen jó ipari szaktanítók, gyári és mühelyi rajzolók, olykor-olykor gyári vezetők, sőt idővel gyári és mühelyi igazgatók és tulajdonosok stb. De soha, vagy esak elvétve lesz ezen állami tanodákból kikerült ifjakból a gyakorlati munkát biró férfi, aki kézi ügyességének alapján a becsületes megélhetést biztosíthatná magának, a nélkül, hogy tovább is szülői anyagi támogatására szorulna. Mert — sajna — a jobbmódu szülők igen tartózkodnak gyermekeiket direkte az ipar jutalmazó pályára adni, vagy ha erre magukat kivételesen mégis elhatároznák, gyakran hajótörést szenved legnemesebb törekvésük és igy szaporodik azok száma, a kik hivatásszerüleg megélni nem tudnak, hanem alkalmazást és elhelyezést kereknek az állami gépezet kerekének különböző küllőin. Ez pedig nagyon messze esik attól a remélt feladattól, amely nek betöltésére az ország nem csekély áldozattal nevelte őket, és a helyett, hogy ők teremtenének újabb és újabb tért a nemzet munkaerejének érvényesítésére, ők is terhére lesznek az államnak és társadalomnak egyaránt. A Ferencz József Tanoncz-Otthon legfőbb feladata az volna, hogy mint egy előiskola gyanánt éltető elemet teremtsen a magasabb képzettség számára, valamint, hogy az elhagyatott gyermekek zömét emelje arra a magasabb színvonalra, a mely nélkül iparunk egészséges fejlesztése alig, avagy egyáltalán nem képzelhető. Ezer és ezer azoknak a szülőknek a száma, különösen a hivatalnoki karban, sőt a földbirtokosok közt is, kik számos családtaguk és vagyoni állásuk folytán képtelenek gyermekeiket a tudományos pályára nevelni, mert itt is nagy túltengés volna. Ezeknek az volna az óhajtása, hogy minden segítségtől menten megtudjanak élni 8 ha ezen helyzetből folyólag némely család az ipari pályára adja a gyermekét, nem ritkán csalódnak | szerencsébe nek, mert a félképzettség után is az államra szorulnak és csak elvétve lehet reményünk arra, hogy a tudásból fejlődő szorgalom mellett megállapíthassák a boldog családi otthont. Az iparos tanonczkodás pedig, úgy a hogy az ma van, visszarettent minden szülőt, különösen az anyákat; mert sok helyen iparosaink maguk sem bírnak a kellő műveltséggel s igy annak a családnak a körében, a melybe a gyermek jut, nem ritkán elveszti még azt a jó nevelést is, a melyet a gondos apa és anya teljes odaadással fejlesztett, nem is szólva az ismert bánásmódról, s arról, hogy az ifjú nagyon sok esetben dajka, kocsis, vagy földmivelő munkás és még jó, ha az igavonó állat feladatát nem kell teljesítenie. Mi sem természetesebb tehát, hogy ez az ipari anyag nem felelhet meg a magyar ipar kulturális feladatainak, szentben ama más államokkal, a melyekben a mester tudása és ebből eredő fejlődöttsége egészen más anyagot termel a jövőnek mint mi. A Ferencz József Tanoncz-Otthon feladata felölelni mind azt, a mi a tanonczkodás gyakorlati terén való haladást biztosítja és alkalmat ád a legolcsóbb alapokon a legjobb családok gyermekeinek biztos megélhetéshez jutni a világ bármely pontján, menten minden protekcziótól. A Ferencz József Otthon abból állana, hogy minden nagyobb ipari városban egy házat kellene berendezni a gyermekek tartózkodási helyévé, ahol értelmes ember felügyelete és hivatott közegek ellenőrzése mellett, az önköltségeket számítva, lakással és élelmezéssel látnák el az inast. Az ily iuté- zet lehetne kisebb-nagyobb terjedelmű: az ellátásnak egyöntetűnek kell lenni, épen úgy a ruházatnak. Az intézetben legyen hálószoba, étkező-helyiség, valamint egy nagyobb terem, melybe jól összeválogatott kézikönyvtárt kellene elhelyezni, tekintettel a különböző iparok igényeire és más irodalmi dolgokra. A gyermekek az ellátáson kívül heti három órán elméleti szórakozásban részesittetnének, a mely ipartörténeti és kereskedelmi ismékből állana, a többi négy szabadnap szórakozásra lenne felhasználandó; a testi fejlődésre nagy figyelemmel kell lenni, ápolni kell a hazaszeretetei, fokoznia munkaszeretetei, a nélkül, hogy ez az erőltetés jellegével bírjon. A Ferencz József Tanoncz-Otthonban élő gyermekek egyes mestereknél lennének alkalmazva és pedig úgy, hogy a gyermek az Otthonban elköltött reggeli után menne a műhelybe, hol 12 óráig dolgozna. Ezután ebédre tér az Otthonba, honnét 1 órára ismét műhelyébe mehetne dolgozni 6 óráig, vagy tovább az illető munkarendhez képest és a műhely és szerszám rendbetétele után az Otthonba térne, hol a rendes étkezésre épp oly figyelmet fordítanának, mint fegyelemre és tisztaságra. Az ily fegyelmezett életmód mellett a felszabadult fiúból midőn az életbe kilépne, a leggyakorlottabb munkás lenne. Iparos mesterek az ilyen munkaerők hasznát ma még be sem látják, de remélhető, hogy az első kísérleti év elég lenne arra, hogy minden iparos mester meggyőződjék arról, hogy a jól nevelt tanoncz napi munkája sokkal, de igen sokkal többet ér, mint a dajkálkodás, a szolgai munkák teljesítésével elfoglalt tanonezé. Az ilyen erő rövid idő alatt nagy segedelmére lenne a mesternek. Ha tehát a jobb családok gyermekei ily alapon kerülnek az ipari pályára, kétséget sem szenvedhet, hogy a szellemi és tájékoztató tudás alapján fejlesztett állami felsőbb ipariskolák anyaga nem fog parlagon maradni, mert a gyakorlati alapon kinevelt tömeges erő önmagától viszi igénybe a magasabb képzést. Es igy lassan-lassan egészségesebb alapokon indul meg egészen ipari fejlődésünk, felülemelkedvén nemzeti kultúránk terén mindazon mesterkélt erőlködésen, á mely csak emészt, de nem éltet. A fenntartási költségeket, a melyek az első felszerelésen kívül felmerülnek, a növendékek fedeznék, az a költség ily alapon alig-aligmenne nagyobb összegre évi 165 forintnál. Ezen nagy áldozat a szülőknek olyan befektetés lenne, a melyet három éven keresztül ha megerőltetéssel is, de a jövőre való kedvező kilátások által bátorítva, bizonyára szívesen győznének. Hogy áll a gyomai parczellázás ? Azokkal a leginkább fővárosi lapokban megjelent hírekkel szemben, melyek a gyomai Wodianer birtok par- czellázásának ügyét, mint befejezett tényt említették, nem régiben közöltünk a tárgyalások állásáról szóló hiteles hirt. Ezen hírünket erősiti meg és egészíti ki a Wodianer örökösök megbízottjának, dr. Wagner Géza budapesti ügyvédnek egy levele, mely a többi között a következőket mondja : Dr. Lukács György főispán ur az elmúlt tél folyamán kérdést intézett hozzám, hajlandók volnának-e néhai Wodianer Albert báró örökösei a gyoma—endrődi urodalmat parczellázás utján eladásra bocsátani és mily feltételek alatt ? Az örökösök, hogy a tényleges osztás nehézségeit elkerüljék: elvben hajlandóságukat fejezték ki és a tárgyalások folyamatba tételére felhatalmaztak. E tárgyalások során közöltem a főispán úrral minden egyes birtokrészre vonatkozólag amaz árakat, melyeken azok eladók és melyek a Kőrös jobbparti 280000 holdra körülbelül 43/4 millió forintnak feleltek meg. Tavasszal a főispán ur arról értesített, hogy az érdekeltek a 43/4 milliót sokalják, azonban 4,/!2 millió vételár mellett kísérletet tennének a vevők csoport ositására. Erre kijelentettem, hogy miután az egész urodalom területe meggyőződésem szerint különben is tulnagy a körülfekvő békésmegyei községek föld- szükségletéhez képest, de azért is, mert nem számítva alkura, nézetem szerint méltányos árakat követeltem: az ezek alapjául szolgáló becslések helyességét akképen fogom konstatálni, hogy a Békés megye szélén, Gyoma éB Endrődtől legtávolabb eső haszonbéres területeket eladás alá bocsátom és annak eredményét azon okból fogom közölni, hogy a méltányos eladási árak a békésmegyei községekhez közelebb eső birtokrészekre megállapíthatók legyenek. Eddig csakis ezen részleges felosztás („kísérleti eladás“-nak nevezhetném) történt meg körülbelül. 4090 hold területen; ezen eladások adatait bejelentettem a főispán urnák ama kijelentéssel, hogy az eredetileg közölt eladási árakat a' többi területre fenntartani vagyok kénytelen, mert a történt eladások ezen árak méltányosságát a kedvezőtlen termés és pénzviszonyok daczára igazolták. A mi a megtörtént eladásokat illeti: semmiféle utazó-ügynök nem volt alkalmazva, az ország legkülönbözőbb részeiről érkezett leveleket, különösen ügynökökét, válasz nélkül hagytam, vevőkul majdnem kizárólag mezőtúri és turkevei kisebb s nagyobb földmivesek jelentkeztek: az eladási árak — a föld minősége szerint — 60 és 230 frt között voltak megállapítva, igy is keltek el; azt, hogy a fennforgó viszonyok között is az árak mérsékeltek voltak : bizonyítja ama tény, hogy Mezőtúron a kis birtok ára lényegesen mérsékeltebb lett, mint eddig volt, valamint az is, hogy az eladás alá bocsátott nagyobb részletek egyikét az örökösök egyike a megállapított áron maga megtartotta. Az urodalom ama területe tekintetében tehát mely eladás alá bocsáttatott: ez sikerült; a gyomai és endrődi gazdák s egyáltalán Békésmegye kerül- levő községeinek kielégítésére szánt terület felosztása és eladása csakis jövő évi október 1-én leendő átadásra volt szándékban. Az egyes birtokrészek megállapított eladási árának aránylagos felosztása az érdekeltek közreműködésével lesz megállapítva; ha e felosztás többletet eredményezne: ez közczélokra lesz fordítható. Törvényszéki csarnok. Az esküdtek kisorsolása. A novemberi ülésszakon szereplő esküdtek neveit folyó hó 7-én sorsolta ki a törvényszéken egybegyült bizottság. Az ülésben V. Szak máry Arisztid elnöklete alatt résztvettek : Hubay Lajos és dr. Tholt István birák, dr. Liszy Viktor kir. ügyész, az aradi ügyvédi kamara képviseletében dr. Berényi Ármin gyulai ügyvéd és Szabó László törvényszéki jegyző. A törvény által előirt formaságok betartása mellett a szolgálatot teljesítő esküdtek lajstromából a következők nevei lőttek kisorsolva: Gyuláról: Braun Mór fakereskedő, Nuszbek Sándor földbirtokos, Endrész János földmives, Gerlein Reinhard földbirtokos, ifj. Ludvig József vendéglős. Orosházáról : Moldvai István kelmefestő, Salamon József csizmadia, Rosen Hermann gabonakereskedő, Krishaber Ignácz gabonakereskedő. Békésről: Zs. Szabó Gábor gazdálkodó, Nagy Sándor gazdálkodó, Nagy Gy. Imre földmives, F. Varga András egyházgondnok. Csabáról: Rosenthal Ignácz gőzmalomtulajdo- nos, Tadanay Kocsis János földbirtokos, Deutsch Mór kereskedő, Such Dezső gazdálkodó, Adamik Mihály lakatos. Szarvasról: Haviár Dani ügyvéd, Bugyis Andor gyógyszerész, Valkovszky Mihály földbirtokos, Kon- stantinovics György gazdálkodó. Vésztőről: Bauernfeind Nándor gazdatiszt. K.-Tarcsáról: Szakáll Antal földbirtokos. Gyulaváriból: Muraközy Gusztáv gazdatiszt. Gyomáról: Oláh Lajos téglagyáros. Tót-Komlósról: Löioinger Fülöp kereskedő, Csorvásról : Kraft Viktor gazdatiszt. Helyettes esküdtek lesznek: Gyuláról: Tóth Lajos szabó, Styr György földmives. ifj. Szilágyi István földmives, Szállá Lajos kalapos. Csabáról: Baranyi István kovács, Gyebrovszky György csizmadia, Kliment György gazdálkodó. Orosházáról: Tenner Lipót földbirtokos. Gyomáról: F. Kocsis Ferencz földmives. Békésről: Megyeri Gergely szabó. Az első tárgyalási határnap valószínűleg november 5-re lesz kitűzve, mikor egy főbenjáró ügyben, a csabai gyilkos péklegény : Heldrich Frigyes ügyében mondauak Ítéletet az esküdtek. Az ékszeres hölgy. Horváth Julcsa kóbor-czi- gánynő Uj-Kigyóson 1900. évi aug. 29-én reggel a Banner Ida hálószobájába a mosdóra helyezett ékszereit 10 korona értékben ellopta — és Gyulán valamint a környéken eladogatta. Az e hó 8-án tartott főtárgyaláson Horváth Julcsa tagadia, hogy ő lenne a tettes, szörnyen ígérgette a lábcsikokat a törvényszéki uraknak, csak bocsássák szabadon és az elnök erélyes figyelmeztetése után b.zonyit- gatta az őt kisérő őrnek, hogy ő ártatlan, azonban a kir. törvényszék nem osztotta a nézetét, hanem újabb bizonyítékok beszerzése végett a tárgyalást elnapolta és Julcsát rimánkodása daczára is továbbra vizsgálati fogságba helyezte. Divatos vagyonszerzés. Jó régen a már elhalt Rucz Pálnak Mári András, a ki gondozta öreg napjaiban apósát, de jónak látta magának örökséget szerezni és az apósa nevét, mint eladóét irta a szerződésre annak tudta nélkül és az ingatlant a nejére kebeleztctte azonnal, tovább adva a földet és igy Rucz Pál többi örököseit megkárosította, a kir. törvényszék Tóth Ferenez kir. alügyész indítványára úgy őt, mint nejét 1 havi fogházra Ítélte ; az ítélet jogerős. Heti piacz. Gyulán, október hó 12. A hét elején a budapesti piaczon szilárdult az irányzat, később azonban miután esőre lett kilátás, ismét ellanyhult és végeredménykép az árak a búzánál 10 fillért vesztettek. Ennek hatása alatt piaczunkon is gyenge volt a kereslet, bár már feltűnően látszik, hogy búzában a kínálat korántsem oly sürgős, mint eddig"volt. Következő árakat jegyzőnk 50 klgrammonként, koronában : búza .......................6-50—6'60-ig ta karm. árpa . j . 5-30—5'40-ig kukoricza (uj). . . 4-50—4‘60-ig kukoricza (csöves) . 2-80—2 90-ig Zab ....................... 4-70—4.80-ig Va súti menetrend. — Érvényes október hó 1-től. — Arad—Budapest k. u. p. Arad ind. . 5-10 8-18 11-20 4-21 3 56 9-35 Kétegyháza 6-14 9-01 12-31 5-04 5-39 10-64 Csaba . . . 6-47 9-23 1-19 5-26 7-27 H-5t9 B.-Földvár 7-02 .— 1-87 5-38 7-46 11-58 Mező-Berény . 7-13 9-43 1-49 5-49 IP 12-11 Gyoma 7'43 10*08 221 6-13 8-48 12-47 Mező-Tur 8-13 10-28 2-57 0*35 9-28 1-22 Szajol 9-08 11-00 3-44 7.Ő9 io-§ 2-16 Szolnok H-44 4-13 7-32 12-10 2-49 Ujszász 12-03 4-38 7-50 12-49 3-Ts Rákos 1-37 7-03 9-28 4-32 5-52 Budapest érk . 1*50 7-20 9-40 5-ÖÓ 6-ÍÖ Budapest k. u. p.—Arad. Budapest ind. 0-50 8-10 1-55 — 10-00 Ujszász 8-28 10-34 3.31 — 12-38 Szolnok 2-55 .8*53 11-07 4-22 4-33 1-30 Szajol 3-19 9-07 11-28 4*35 4-52 1-50 Mező-Tur 4-42’ 9-40 12-25 5-05 5-45 2-41 Gyoma 5-3010-04 12-69 5-29 6-19 3-n Mező-Berény . 6 •11910-24 1-26 5-50 6-46 3-41 B.-Földvár 6-25 — 1 40 . 6-56 3 54 Csaba 7-09 10-49 2-23 0*13 7-18 4-32 Kétegyháza 7-47 H-07 2 54 6*31" 7-45 5-ői Arad érk. 9-10 11-51 3-55 7-n 8-48 6-Ó5 Kétegyháza— Mezőhegyes. Kétegyháza ...........................ind. 5-18 3-04 Me dgyesegyháza ...........................5-51 3"44 Me zőhegyes,...........................érk. 7-04 5-os Me zőhegyes—Kétegyháza. Mezőhegyes . . . . ind. 8-55 Medgyesegyháza . 1024 Kétegyháza . . , . érk. 10-56 Mező-Tur- Szarvas—Orosháza. Mezőtőr . . . . ind. 2-46 12-40 Szarvas . . . . . . 3-39 1-51 Kis-Szénás . . . . 4-31 2-43 Orosháza ■ • . . érk. 5-35 3-49 Orosháza—Szarvas—Mezőtúr. Orosháza . . . . ind. 5-55 11-57 — Kis-Szénás ...........................7-32 105 — Szarvas ...... 8-44 1-5812-10 Mezőtőr .... érk. 9-30 2 44 1-00 K. -Szénás—Kondoros. Kis-Szénás . . . . ind. 4-41 7-45 2-48 Kondoros . . • . érk. 4-56 8-00 3-03 Kondoros—K.-Szénás. Kondoros .... ind. 6-60 12-30 ___ Kis-Szénás .... érk. 7-05 12-45 — Békés-Földvár—Békés. B.-Földvár . . ind. 4-05 7-13 1-52 7-58 Békés . . . . érk. 4-25 7-30 2-10 8-18 Békés-Békés-Földvár. Békés. , . ind. 6-00 12-45 5-00 11-15 B.-Földvár . . érk. 6-17 1-03 5-20 11-35 Vésztő—-Kötegyán-Hoilőd. Vésztő . . . ind. 4-45 5-27 Okány . . . 5-07 5-49 Gyanté . . . 5-23 6-Q7 Sarkad-Kereszt túr 5-36 6-18 Méhkerék 5-62 6-36 Kötegyán . . 6-16 6-57 Tenke . . . 8-15 9-03 Holtod . . . érk. 9-01 9-57 flolléd—Kötegyán —Vésztő. Hollód .... . ind. 4-35 12-05 Tenke . . . . . . . . 5-24 1 17 Kötegyán .... . . . 8-06 3 42 Méhkerék . . . . . 8-16 3*52 Sarkad-Kereszttur . . 8.33 4-12 Gyanté .... . . 8-43 4-23 Okány .... . . . 9-02 4-44 Vésztő .... . . . 9-20 5 04 Nagy-Várad—Dévaványa—Gyoma Nagy-Várad . . . ind. 5-50 2-00 Vésztő .... . . . 9-44 5-io Szeghalom .... . . . 10-34 5-55 K.-Ladány .... . . 11-00 6-12 Dévaványa . . . 6-55 Gyoma .... . érk. 12-45 7-89 Gyoma—Dévaványa -Nagyvárad. Gyoma • ■ • ind. 3-40 2-30 Dévaványa . . . 4-37 3-26 K.-Ladány . . . . . 5.13 4-06 Szeghalom . . . . . 5.40 4.38 Vésztő . . . . 6-12 5-22 Nagyvárad • • • érk. 9-20 9-05 Nagy-Várad-Szeged-Rőkus. Nagy-Várad ind. . . . 10-20 4-30 7-00 Szalonta . . • 11-26 5-44 8-46 Kötegyán . . 11-46 6-05 9-15 Gyula . . 8.40 12-21 6-44 ío-ői Csaba . . 2-10 7-41 4-44 Orosháza . . 3-10 9-10 5-60 H.-M.-Vásárhely 4-00 1 0 02 7— Szeged-Rókns érk. • • 4-35 10-55 7-65
