Békés, 1900 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1900-09-30 / 39. szám

39-ik szám Gyula, 1900. szeptember 30-án XXXII. évfolyam r Szerkesztőség: Templom-tér, Dobay János keres­kedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre . . 10 kor. — fii. Pél évre ... 5 „ — „ Évnegyedre . . 2 „ 50 „ Egyes szám ára 20 fii. Társadalmi és közgazdásza, ti hetilap. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: 321 ó h. n ZD évi d._ r Kiadóhivatal: Templomtér, Dobay Perencz háza és könyvkereskedése, hova a hir­detések és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadóhivatalban. Nyilt-tér sora 20 fii. Ja Megy egy ülés előtt. ii. A holnapi közgyűlés tárgyai közül ter­mészetesen legtöbb érdeklődés kiséri a napi­rendre tűzött választást és mindenkit jobban érdekel bármily fontos ügynél, hogy ki lesz I vármegye tiszti főügyésze? a mire nézve előzetes kombinácziókba bocsátkozni annál nehezebb, mert minden attól függ, mily szám­mal és ki mellett vonulnak be a vidék sza­vazói. A vármegye különböző bizottságaiban időközben — legnagyobb részt Oláh György elhalálozásával — megüresedett helyekre is megejtik a választásokat, de mindenesetre már kisebb érdeklődés mellett, mint az előbbi választást. A vármegye nagy útépítési kölcsönének 400,000 koronás utolsó részletének felvételét i a törvényhatósági bizottság legutóbbi rendes közgyülésébön már elhatározta, most a köl- C80nkötvóny elfogadása tekintetében kell a közgyűlésnek nóvszerint való szavazással ha­tározni. A földmivelósügyi minister felhívta a vármegyét, hogy nyilatkozzék a tekintetben, hogy az állatorvosi közszolgálat államosítá­sáról szóló törvény életbeléptetésével hány állami orvosnak beosztását kívánja a várme­gyébe és hogyan óhajtja azok kerületeit meg­állapítani. Az állandó választmány javaslata szerint a törvényhatósági állatorvoson kívül kilencz járási állatorvos volna beosztandó és pedig a vármegye minden járásába egy-egy azon változtatással, hogy az orosházi és békési járásokba kót-kót állatorvos osztatnék be, Gyula város és a gyulai járás pedig egy ke­rületet képezne. A tiszti nyugdijszabályrendeleten a bel­ügyminiszter által keresztül vezetni kívánt módosítások keresztülvezetósét azon kivétel­lel, hogy az csupán az eltöltött egész évek számíttassanak be a nyugdíjazás alapjául úgy az intézet igazgató választmánya, mint az ál­landó választmány javasolják a közgyűlésnek. A többi miniszteri rendelet között tárgyalás alá kerül a kereskedelemügyi miniszter le­irata, melyben a nagyszalonta-sarkad-gyulai útnak államköltségen való kiépítését megta­gadja, ugyanannak leirata, melyben a közutak építési anyagának szállítására nézve némi r A í i c z a . Erdő szélén ... *) Erdő szélén, folyó partján haladok — Este van bár: nem látok egy csillagot; Nem is ez csal szememből ki könyeket. . . „tíorus az ég, meggyűltek a fellegek.“ Erdő csöndje nyugtatólag b$trvf rám, Ha a folyó s, ár-zúgást nem hallanám; Túlsó partról furulya szól, kesereg ... . . , „A viharban menedéket hol lelek ?“ Kikergetnék világból a lelkemet, Száműznének életből bús érzetek; Fájó szívvel tovább megyek csendesen . . . „Se országom, se világom nincs nekem.“ Leborulok a kis harang szavára, Álmok szállnak lelkemre, nagy sokára. Álmaimban tovább sírok, könyezem----------­„Nagy a világ, nincs benne egy kis helyem I“ . . . Mihálik József. Ismeretlen Munkácsy-képek. Míg a nagy mester csontjai künn porlad­nak a kerepesi temetőben, csináljuk élete mü­vének inventáriumát. Nem mintha alkotásainak summájával akarnók méregetni nagyságát, ha­nem mert minden müve, minden vázlata, egy széljegyzete, egy pár odavetett sora megint kö­*) Mutatvány szerző „Eit-Bon-Sserelem" ezimü sajtó alatt levő müvéből. kedvezményeket ad, a belügyminiszter ren­deleté, melyben a szegény tüdőbetegek sana- toriurnában egy ágyalapitványnak a házipénz­tár terhére való létesítését nem hagyja jóvá, valamint, ugyanannak az árvaügyi szabály- rendeletben a kölcsönadásokra vonatkozó mó­dosítást illetőleg kiadott rendelete. A törvényhatósági átiratok közül többek által felvetett tárgyban már legközelebb ha­tározatot hozott Békésvármegye közgyűlése, az újabb tárgyuakból Nagyvárad városnak a helységnevek megállapításáról szóló törvény végrehajtását sürgető feliratát és Csanád- vármegyének a pusztai birtokok adókedvez­ményének törlését kérő feliratát támogatni, a többi átiratot tudomásul venni javasolja az állandó választmány. A vármegyei katonabeszállásolás arányo­sabb megosztása czéljábói a katonaboszállá- solási pótadó a jövő évre is kivetendő lévén, az alap jövő évi szükségletét 72079 korona 51 fillérben állapította meg az állandó vá­lasztmány, a mely összeg a törvényben meg­határozott adókulcs szerint lesz a vármegye adófizetőitől beszedendő. A központi gyámpénztár és egyéb vár­megyei alapok pénzkészleteinek elhelyezésére nézve az állandó választmány azt javasolja, hogy azok jövőben is a Bókósmegyei és I. Gyulavárosi takarékpénztárban helyeztesse­nek el. Az országos törzskönyvbizottság meg- küldötte a vármegyének a községek hivata­los nevének megállapítására vonatkozó javas­latait és a községek képviselőtestületének e tárgyban hozott határozatait. A községek az írásmód szabatos meghatározásával eddig használatban levő neveik megtartását kíván­ják, az állandó választmány pedig azt java­solja, hogy a közgyűlés a községek kíván­ságához iáruljon hozzá azon kivétellel, hogy Tótkomlós község régi nevén Békéskomlósnak neveztessék, Kétegybáza községnek azon kí­vánsága, hogy a magyar név mellett még az oláh hangzású név is felvétessék, mint tör­vénytelen, figyelmen kívül hagyassák. A vármegyei tűzoltó-szövetség megkere­sésére a tűzrendészed szabályrendeletnek tervbe vett módosítása a holnapi közgyűlé­sen fog érdemleges határozat alá kerülni. A javasolt módosítás főleg a községek tűzrendé­szed teendőinek pontos végrehajtását akarja zelebb visz minket az ő rendkívüli leikéhez, ős- tehetségéhez. Érdeklődésünket fölkelti a legki­sebb relikvia, amely egykoron vonatkozásban állott Munkácsy Mihály'lyal. Rakosgatjuk egy­más mellé, sorra, akár egy múzeumba, s mert Munkácsy-muzeumunk nincs, rakosgatjuk emlé­kezetünkbe, szivünkbe. Most módunkban van néhány ilyen erek­lyével megismertetni a magyar közönséget. A képek, a melyeket e számban közlünk, most ke­rülnek először nyilvánosságra. Birtokosuk az clh’inyt művésznek egy régi hü barátja, Szénásy József gyulai takarékpénztári igazgató, aki kész szívességgel engedte át azokat lapunknak re­produkció czéljábói. Szerencsére akadt Gyulán egy kitűnő fényképész, Békés Gyula, József királyi herczeg udvari fényképésze, aki e relik­viákról az utolsó vonásig pontos másolatot ké­szített nekünk. Maga Szénásy igazgató úr pedig szives volt a képekre vonatkozó fdatokat né­hány Munkácsy ifjúkorára vonatkozó érdekes levél kíséretében velünk közölni. Munkácsy Mihály a hatvanas években még mint Lieb Miska Gyulán huzamosan tartózko­dott Rök István nagybátyjánál, aki közjegyző volt. Akkor már fölhagyott volt az asitalos mesterséggel és csinosan festegetett Fischer Károly rajztanár és akadémiai festő vezetése alatt. • * Azon időben a Gyulán állomásozó ulánu- sok alezredeze, Peeres, aki nagy mübarát volt' jés maga is festegetett, sokat foglalkozott Mun- kácsyval és Gyulai Lászlóval, aki most festő­biztosi tani és ezen czélzattal rendszeresit egy vármegyei tűzfelügyelői állást, a mely állásra az alispán szakképzett egyént nevezvén ki, az 1000 korona utiátalány fejében a tűzren­dészed szabályrendeletnek a községekben való végrehajtását lesz hivatva ellenőrizni. A köz8Ógjegyzői nyugdíjintézetről szóló szabályrendelet módosítása is a holnapi köz­gyűlés feladata leend. A szabályrendelet ellen annak apróbb hibái mellett sok panasz hang­zott el már főleg azért, mert igen alacso­nyan állapítván meg a nyugdijakat, hátrá­nyos a jegyzőkre és mert az alapnak cse­kély jövedelmet biztosit, a melyből az ki­adásait fedezni nem képes. A nyugdijintézeti igazgató választmány javaslata főleg ezen a két bajon kiván segíteni az által, hogy a jegyzőknek a nyugdíjazás alapjául szolgáló fizetését az eddiginél előnyösebben sorozza osztályokba és hogy a községeknek az alap­hoz való hozzájárulását ‘^/o-ban kéri meg­állapítani, a mivel a nyugdíjalap képes lesz a felmerülő nyugdij-igónyeket kielégíteni. A tábori püspök bérmautja. Dr. Belopotoczky Kálmán tábori püspök bérma- utját az elmúlt héten végezte a megyénkben. A községek részéről mindenütt lelkes fogadtatásban részesült, ami igen kellemes benyomást tett a püs­pökre. Amint már jeleztük : Szombaton délután a vonat elé Biharmegye határára mentek Kny Antal békési esperes, Kozma Gusztáv csorvási és Kreznerich György sarkadi lel­készek. Az állomáson Kny esperes üdvözölte a püs­pököt. Csabán nagy néptömeg gyűlt az állomásra Sohár Kálmán, a hitközség világi elnöke, Sztraka György főszolgabíró a vármegye nevében, a kato­naság küldöttsége és Korosy főjegyző a község kép­viseletében köszöntötték a bibornok képviselőjét. A városba a község négyes fogatán hosszú kocsisor kíséretében, kivilágított, fellobogózott házak között vonult be a menet a plébánia lakba, hol fáklyások állottak sorfalat. Vasárnap Csúszka György kalocsai érsek jubi­leuma alkalmából 7 órakor a hálaadó szent-misét Felser Antal kanonok énekelte. 8 órakor az ünne- pies nagy misét szent beszéddel a tábori püspök tartotta, utána 1121-et bérmált meg. Déltájban az egyháztanács, a papság, főszolga­bíró, a katonai tisztikar küldöttsége, később Fábry] Sándor alispán tisztelgett a plébánián, majd a tá­bori püspök tett látogatást többeknél. Negyven teritékü ebéd volt ezután a plébánián, hol a vármegye alispánja dr. Fábry Sándor köszön­tötte fel a püspököt, majd dr. Belopotoczky Kálmán művész és rajztanár Budapesten a mintarajzta- Inódában. Gyulai Munkácsynak a legrégibb mü- vészpajtása, sőt később, midőn a nagyemlékű Eötvös közoktatásügyi minisztertől ösztöndíjat kaptak, Münchenben tanuló- és laktársak voltak. Ezen időben került össze a két kezdő pik­tor Szamosy Elekkel, aki a gróf Wenckheim- család képtárát restaurálta. Itt tanulgatták mindketten a festészetet boldogult Szamosy Elek örömére, aki mindkettőnek nap-naputáni hala­dását igaz szeretettel és büszkeséggel emlegette. Gyulán tartózkodása idejében fest -tte Mun­kácsy Mihály az I számunkban reprodukált Madonna-képet, amelynek szélessége ötvennégy, hosszúsága hatvanöt czentiméter, A Madonna fejét takaró lepel kék-szinü, a ruha pedig vö- rös-szinü. Maga a kép nyilván metszet után készült, de nevezetessé és becsessé két körül­mény teszi: az egyik, hogy Munkácsynak a legelső festménye, a másik, hogy ezen képet emlékül és hálából festette néhai Kratochvill Józsefné Szénásy Éva asszonyságnak, akinek házánál Munkácsy — el lehet mondani — má­sodik otthont talált, mert a jólelkü asszonyság igazi anyai szeretettel viseltetett Munkácsy iránt. Hasonló szeretetteljes otthont talált azon időben Munkácsy § Strausz Ede családjánál is. Strausz Ede a gyulai kaszinónak volt vendég­lőse, igen kedves jó családfő, aki Munkácsyt sok jó ebéddel látta el : ezen család birtokában is vannak többrendbeli rajzai Munkácsynak, ha ugyan még el nem kallódtak. A második kép, amelynek szélessége har­tábori püspök és Nemeskey Andor mondottak pohár- köszöntőt. 4 órakor Békés felé hosszú kocsisor és 25 tagú bandérium kisérte a tábori püspököt. Békés határán a község fényes bandériuma — köztük 10 urlovas — fogadta az érkezőket. Itt Popovics Sylveszter főszolgabíró üdvözölte. Még aznap este Wenckheim Frigyes és Géza grófok tették tiszteletüket a püs­pöknél. A bérmálás befejeztével 45 teritékü ebéd volt a tábori püspök tiszteletére, melyen a püspök és kíséretén kívül a vidékről összegyűlt papság és a város előkelőségei vettek részt. Az ebéden számos pohárköszöntő hangzott el, melyek sorát Kny Antal békési esperes-plébános nyitotta meg, felköszöntvén dr. Schlauch Lőrincz bibornok-püspököt és dr. Belopotoczky Kálmán tábori püspököt, ki a bíboros püspök nevében is szívélye­sen válaszolt az esperesnek. Tósztokat mondottuk: Kny Antal, Fetser Antal és Szauer Alajos. Békésről ugyanazon napon délután 5 órakor indult a tábori püspök Mezö-Berénybe, a határig szép bandériumtól és nagy kocsisortól kisérve. A mező-berényi határban a tábori püspököt egy 25 tagból álló, s piros-mellényes szép bandé­rium fogadta, élén Mező-Berény község elöljárósá­gával, melynek nevében a község jegyzője szép beszéddel üdvözölte a püspököt, ki a bandériumtól és hosszú kocsisortól kisérve a mező-berényi ösz- szes templomok harangjainak zúgása között gróf Blankenstein Pál gyönyörű négyes fogatán érkezett meg Mező Berónybe, ahol kíséretévé! együtt Fejér- \váry Czelestinnek, a mezőberénji rom. kath. templom és egyház buzgó lelkületű jótevőjének volt vendége. A püspöknél tisztelegtek: a vidékről össze­gyűlt papság, a polgári község, a különböző hit- felekezetek és egyletek küldöttei. Másnap, e hó 25-én osztotta ki a tábori-püspök a bérmálás szentségét 121 bérmálandónak. A bérmálást délben 52 teritékü ebéd követte, melyen a papság és a község notabilitásaio kívül jelen vol­tak gróf Blankenstein Pál és báró Wenckheim János is. Az ebéden uralkodó jókedvet a jó czigány- zene is fokozta. Itt is sok pohárköszöntő volt, mely­nek sorát Apostol Ubald pápai kamarás, m.-beré- nyi lelkész kozdette meg s folytatták: a tábori­püspök. Kny Antal esperes, Fetser Antal váradi ka­nonok és a mezőberényi kaszinó elnöke. A nap fo­lyamán a tábori püspök gróf Blankenstein Pál láto­gatására Körös-Tarcsára kocsizott. Délután a püspök a vasúti állomáshoz hajta­tott, hol Popovics Szilviasz főszolgabíró a Gyomára távozó püspököt ismét beszéddel üdvözölte. Gyomára este 6 órakor érkeztek, hol a vasút­állomásnál az érkező püspököt a főszolgabíró üd­vözölte. Itt a tábori püspök által elmondott szent­mise és a nagy hatással előadott szént beszéd után e hó 26-án volt a bérmálás, melyben 118 an része­sültek. A püspök tiszteletére a plébánián szükkörü ebéd volt. Ebéd alatt Spett Gyula gyomai plébános fel­köszöntőt mondott a pápára, királyra, a váradi bi- bornok-püspökre és a bérmálást végző főpapra, ki minczkettő, hossza negyvenhat czentiméter, kré­tarajz, amelyet Munkácsy 1862-ben rajzolt yj- aradon, mikor is ő Szamosyval együtt a Ze- lenszky grófi kastélyban lakott. Ezt a képet emlékül rajzolta barátjának, Szénási Józsefnek, a gyulai takarékpénztár igaz­gatójának, akivel élete végéig barátságban állott, amit az itt töredékesen bemutatott levél is iga­zol, amelyet Szénásy József becses ereklyeként őriz a képpel együtt. Munkácsy, mint a hason­másban közölt levélből látszik, már a nyolczva- nas években érezte a közelgő halálos kórt. Ilyen ismeretlen Munkácsy-féle müvet bír Döbrentey honvédszázados is Aradon, czime a Fonóleány. Ezt Munkácsy 1866-ban Gyulán a kaszinóban sorsolta, amelynek Huszka Mihály királyi táblai biró volt a nyertese, aki e müvet eladta Herberth Antal kir. tanácsos, törvényszéki bírónak. Herborth Antal hagyatékából ez a kép Ko- ninczky Lajos békési lakos tulajdonába jutott, aki a képet hozományul adta leányának, az em­lített Döbrentey százados feleségének. A Munkácsy-kutatók dolga a többi erek­lyének nyomára jútni. Minden darabka becses, mindegyik kisebb-nagyobb töredéke a tünemé­nyes művész életrajzának. Nekünk kétszeresen becses, hisz ezer évig kellett várnunk, mig a magyarság körében megszületett ez a hatalmas tehetség. K—s.

Next

/
Thumbnails
Contents