Békés, 1900 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1900-09-30 / 39. szám
39-ik szám Gyula, 1900. szeptember 30-án XXXII. évfolyam r Szerkesztőség: Templom-tér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre . . 10 kor. — fii. Pél évre ... 5 „ — „ Évnegyedre . . 2 „ 50 „ Egyes szám ára 20 fii. Társadalmi és közgazdásza, ti hetilap. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: 321 ó h. n ZD évi d._ r Kiadóhivatal: Templomtér, Dobay Perencz háza és könyvkereskedése, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadóhivatalban. Nyilt-tér sora 20 fii. Ja Megy egy ülés előtt. ii. A holnapi közgyűlés tárgyai közül természetesen legtöbb érdeklődés kiséri a napirendre tűzött választást és mindenkit jobban érdekel bármily fontos ügynél, hogy ki lesz I vármegye tiszti főügyésze? a mire nézve előzetes kombinácziókba bocsátkozni annál nehezebb, mert minden attól függ, mily számmal és ki mellett vonulnak be a vidék szavazói. A vármegye különböző bizottságaiban időközben — legnagyobb részt Oláh György elhalálozásával — megüresedett helyekre is megejtik a választásokat, de mindenesetre már kisebb érdeklődés mellett, mint az előbbi választást. A vármegye nagy útépítési kölcsönének 400,000 koronás utolsó részletének felvételét i a törvényhatósági bizottság legutóbbi rendes közgyülésébön már elhatározta, most a köl- C80nkötvóny elfogadása tekintetében kell a közgyűlésnek nóvszerint való szavazással határozni. A földmivelósügyi minister felhívta a vármegyét, hogy nyilatkozzék a tekintetben, hogy az állatorvosi közszolgálat államosításáról szóló törvény életbeléptetésével hány állami orvosnak beosztását kívánja a vármegyébe és hogyan óhajtja azok kerületeit megállapítani. Az állandó választmány javaslata szerint a törvényhatósági állatorvoson kívül kilencz járási állatorvos volna beosztandó és pedig a vármegye minden járásába egy-egy azon változtatással, hogy az orosházi és békési járásokba kót-kót állatorvos osztatnék be, Gyula város és a gyulai járás pedig egy kerületet képezne. A tiszti nyugdijszabályrendeleten a belügyminiszter által keresztül vezetni kívánt módosítások keresztülvezetósét azon kivétellel, hogy az csupán az eltöltött egész évek számíttassanak be a nyugdíjazás alapjául úgy az intézet igazgató választmánya, mint az állandó választmány javasolják a közgyűlésnek. A többi miniszteri rendelet között tárgyalás alá kerül a kereskedelemügyi miniszter leirata, melyben a nagyszalonta-sarkad-gyulai útnak államköltségen való kiépítését megtagadja, ugyanannak leirata, melyben a közutak építési anyagának szállítására nézve némi r A í i c z a . Erdő szélén ... *) Erdő szélén, folyó partján haladok — Este van bár: nem látok egy csillagot; Nem is ez csal szememből ki könyeket. . . „tíorus az ég, meggyűltek a fellegek.“ Erdő csöndje nyugtatólag b$trvf rám, Ha a folyó s, ár-zúgást nem hallanám; Túlsó partról furulya szól, kesereg ... . . , „A viharban menedéket hol lelek ?“ Kikergetnék világból a lelkemet, Száműznének életből bús érzetek; Fájó szívvel tovább megyek csendesen . . . „Se országom, se világom nincs nekem.“ Leborulok a kis harang szavára, Álmok szállnak lelkemre, nagy sokára. Álmaimban tovább sírok, könyezem----------„Nagy a világ, nincs benne egy kis helyem I“ . . . Mihálik József. Ismeretlen Munkácsy-képek. Míg a nagy mester csontjai künn porladnak a kerepesi temetőben, csináljuk élete müvének inventáriumát. Nem mintha alkotásainak summájával akarnók méregetni nagyságát, hanem mert minden müve, minden vázlata, egy széljegyzete, egy pár odavetett sora megint kö*) Mutatvány szerző „Eit-Bon-Sserelem" ezimü sajtó alatt levő müvéből. kedvezményeket ad, a belügyminiszter rendeleté, melyben a szegény tüdőbetegek sana- toriurnában egy ágyalapitványnak a házipénztár terhére való létesítését nem hagyja jóvá, valamint, ugyanannak az árvaügyi szabály- rendeletben a kölcsönadásokra vonatkozó módosítást illetőleg kiadott rendelete. A törvényhatósági átiratok közül többek által felvetett tárgyban már legközelebb határozatot hozott Békésvármegye közgyűlése, az újabb tárgyuakból Nagyvárad városnak a helységnevek megállapításáról szóló törvény végrehajtását sürgető feliratát és Csanád- vármegyének a pusztai birtokok adókedvezményének törlését kérő feliratát támogatni, a többi átiratot tudomásul venni javasolja az állandó választmány. A vármegyei katonabeszállásolás arányosabb megosztása czéljábói a katonaboszállá- solási pótadó a jövő évre is kivetendő lévén, az alap jövő évi szükségletét 72079 korona 51 fillérben állapította meg az állandó választmány, a mely összeg a törvényben meghatározott adókulcs szerint lesz a vármegye adófizetőitől beszedendő. A központi gyámpénztár és egyéb vármegyei alapok pénzkészleteinek elhelyezésére nézve az állandó választmány azt javasolja, hogy azok jövőben is a Bókósmegyei és I. Gyulavárosi takarékpénztárban helyeztessenek el. Az országos törzskönyvbizottság meg- küldötte a vármegyének a községek hivatalos nevének megállapítására vonatkozó javaslatait és a községek képviselőtestületének e tárgyban hozott határozatait. A községek az írásmód szabatos meghatározásával eddig használatban levő neveik megtartását kívánják, az állandó választmány pedig azt javasolja, hogy a közgyűlés a községek kívánságához iáruljon hozzá azon kivétellel, hogy Tótkomlós község régi nevén Békéskomlósnak neveztessék, Kétegybáza községnek azon kívánsága, hogy a magyar név mellett még az oláh hangzású név is felvétessék, mint törvénytelen, figyelmen kívül hagyassák. A vármegyei tűzoltó-szövetség megkeresésére a tűzrendészed szabályrendeletnek tervbe vett módosítása a holnapi közgyűlésen fog érdemleges határozat alá kerülni. A javasolt módosítás főleg a községek tűzrendészed teendőinek pontos végrehajtását akarja zelebb visz minket az ő rendkívüli leikéhez, ős- tehetségéhez. Érdeklődésünket fölkelti a legkisebb relikvia, amely egykoron vonatkozásban állott Munkácsy Mihály'lyal. Rakosgatjuk egymás mellé, sorra, akár egy múzeumba, s mert Munkácsy-muzeumunk nincs, rakosgatjuk emlékezetünkbe, szivünkbe. Most módunkban van néhány ilyen ereklyével megismertetni a magyar közönséget. A képek, a melyeket e számban közlünk, most kerülnek először nyilvánosságra. Birtokosuk az clh’inyt művésznek egy régi hü barátja, Szénásy József gyulai takarékpénztári igazgató, aki kész szívességgel engedte át azokat lapunknak reprodukció czéljábói. Szerencsére akadt Gyulán egy kitűnő fényképész, Békés Gyula, József királyi herczeg udvari fényképésze, aki e relikviákról az utolsó vonásig pontos másolatot készített nekünk. Maga Szénásy igazgató úr pedig szives volt a képekre vonatkozó fdatokat néhány Munkácsy ifjúkorára vonatkozó érdekes levél kíséretében velünk közölni. Munkácsy Mihály a hatvanas években még mint Lieb Miska Gyulán huzamosan tartózkodott Rök István nagybátyjánál, aki közjegyző volt. Akkor már fölhagyott volt az asitalos mesterséggel és csinosan festegetett Fischer Károly rajztanár és akadémiai festő vezetése alatt. • * Azon időben a Gyulán állomásozó ulánu- sok alezredeze, Peeres, aki nagy mübarát volt' jés maga is festegetett, sokat foglalkozott Mun- kácsyval és Gyulai Lászlóval, aki most festőbiztosi tani és ezen czélzattal rendszeresit egy vármegyei tűzfelügyelői állást, a mely állásra az alispán szakképzett egyént nevezvén ki, az 1000 korona utiátalány fejében a tűzrendészed szabályrendeletnek a községekben való végrehajtását lesz hivatva ellenőrizni. A köz8Ógjegyzői nyugdíjintézetről szóló szabályrendelet módosítása is a holnapi közgyűlés feladata leend. A szabályrendelet ellen annak apróbb hibái mellett sok panasz hangzott el már főleg azért, mert igen alacsonyan állapítván meg a nyugdijakat, hátrányos a jegyzőkre és mert az alapnak csekély jövedelmet biztosit, a melyből az kiadásait fedezni nem képes. A nyugdijintézeti igazgató választmány javaslata főleg ezen a két bajon kiván segíteni az által, hogy a jegyzőknek a nyugdíjazás alapjául szolgáló fizetését az eddiginél előnyösebben sorozza osztályokba és hogy a községeknek az alaphoz való hozzájárulását ‘^/o-ban kéri megállapítani, a mivel a nyugdíjalap képes lesz a felmerülő nyugdij-igónyeket kielégíteni. A tábori püspök bérmautja. Dr. Belopotoczky Kálmán tábori püspök bérma- utját az elmúlt héten végezte a megyénkben. A községek részéről mindenütt lelkes fogadtatásban részesült, ami igen kellemes benyomást tett a püspökre. Amint már jeleztük : Szombaton délután a vonat elé Biharmegye határára mentek Kny Antal békési esperes, Kozma Gusztáv csorvási és Kreznerich György sarkadi lelkészek. Az állomáson Kny esperes üdvözölte a püspököt. Csabán nagy néptömeg gyűlt az állomásra Sohár Kálmán, a hitközség világi elnöke, Sztraka György főszolgabíró a vármegye nevében, a katonaság küldöttsége és Korosy főjegyző a község képviseletében köszöntötték a bibornok képviselőjét. A városba a község négyes fogatán hosszú kocsisor kíséretében, kivilágított, fellobogózott házak között vonult be a menet a plébánia lakba, hol fáklyások állottak sorfalat. Vasárnap Csúszka György kalocsai érsek jubileuma alkalmából 7 órakor a hálaadó szent-misét Felser Antal kanonok énekelte. 8 órakor az ünne- pies nagy misét szent beszéddel a tábori püspök tartotta, utána 1121-et bérmált meg. Déltájban az egyháztanács, a papság, főszolgabíró, a katonai tisztikar küldöttsége, később Fábry] Sándor alispán tisztelgett a plébánián, majd a tábori püspök tett látogatást többeknél. Negyven teritékü ebéd volt ezután a plébánián, hol a vármegye alispánja dr. Fábry Sándor köszöntötte fel a püspököt, majd dr. Belopotoczky Kálmán művész és rajztanár Budapesten a mintarajzta- Inódában. Gyulai Munkácsynak a legrégibb mü- vészpajtása, sőt később, midőn a nagyemlékű Eötvös közoktatásügyi minisztertől ösztöndíjat kaptak, Münchenben tanuló- és laktársak voltak. Ezen időben került össze a két kezdő piktor Szamosy Elekkel, aki a gróf Wenckheim- család képtárát restaurálta. Itt tanulgatták mindketten a festészetet boldogult Szamosy Elek örömére, aki mindkettőnek nap-naputáni haladását igaz szeretettel és büszkeséggel emlegette. Gyulán tartózkodása idejében fest -tte Munkácsy Mihály az I számunkban reprodukált Madonna-képet, amelynek szélessége ötvennégy, hosszúsága hatvanöt czentiméter, A Madonna fejét takaró lepel kék-szinü, a ruha pedig vö- rös-szinü. Maga a kép nyilván metszet után készült, de nevezetessé és becsessé két körülmény teszi: az egyik, hogy Munkácsynak a legelső festménye, a másik, hogy ezen képet emlékül és hálából festette néhai Kratochvill Józsefné Szénásy Éva asszonyságnak, akinek házánál Munkácsy — el lehet mondani — második otthont talált, mert a jólelkü asszonyság igazi anyai szeretettel viseltetett Munkácsy iránt. Hasonló szeretetteljes otthont talált azon időben Munkácsy § Strausz Ede családjánál is. Strausz Ede a gyulai kaszinónak volt vendéglőse, igen kedves jó családfő, aki Munkácsyt sok jó ebéddel látta el : ezen család birtokában is vannak többrendbeli rajzai Munkácsynak, ha ugyan még el nem kallódtak. A második kép, amelynek szélessége hartábori püspök és Nemeskey Andor mondottak pohár- köszöntőt. 4 órakor Békés felé hosszú kocsisor és 25 tagú bandérium kisérte a tábori püspököt. Békés határán a község fényes bandériuma — köztük 10 urlovas — fogadta az érkezőket. Itt Popovics Sylveszter főszolgabíró üdvözölte. Még aznap este Wenckheim Frigyes és Géza grófok tették tiszteletüket a püspöknél. A bérmálás befejeztével 45 teritékü ebéd volt a tábori püspök tiszteletére, melyen a püspök és kíséretén kívül a vidékről összegyűlt papság és a város előkelőségei vettek részt. Az ebéden számos pohárköszöntő hangzott el, melyek sorát Kny Antal békési esperes-plébános nyitotta meg, felköszöntvén dr. Schlauch Lőrincz bibornok-püspököt és dr. Belopotoczky Kálmán tábori püspököt, ki a bíboros püspök nevében is szívélyesen válaszolt az esperesnek. Tósztokat mondottuk: Kny Antal, Fetser Antal és Szauer Alajos. Békésről ugyanazon napon délután 5 órakor indult a tábori püspök Mezö-Berénybe, a határig szép bandériumtól és nagy kocsisortól kisérve. A mező-berényi határban a tábori püspököt egy 25 tagból álló, s piros-mellényes szép bandérium fogadta, élén Mező-Berény község elöljáróságával, melynek nevében a község jegyzője szép beszéddel üdvözölte a püspököt, ki a bandériumtól és hosszú kocsisortól kisérve a mező-berényi ösz- szes templomok harangjainak zúgása között gróf Blankenstein Pál gyönyörű négyes fogatán érkezett meg Mező Berónybe, ahol kíséretévé! együtt Fejér- \váry Czelestinnek, a mezőberénji rom. kath. templom és egyház buzgó lelkületű jótevőjének volt vendége. A püspöknél tisztelegtek: a vidékről összegyűlt papság, a polgári község, a különböző hit- felekezetek és egyletek küldöttei. Másnap, e hó 25-én osztotta ki a tábori-püspök a bérmálás szentségét 121 bérmálandónak. A bérmálást délben 52 teritékü ebéd követte, melyen a papság és a község notabilitásaio kívül jelen voltak gróf Blankenstein Pál és báró Wenckheim János is. Az ebéden uralkodó jókedvet a jó czigány- zene is fokozta. Itt is sok pohárköszöntő volt, melynek sorát Apostol Ubald pápai kamarás, m.-beré- nyi lelkész kozdette meg s folytatták: a táboripüspök. Kny Antal esperes, Fetser Antal váradi kanonok és a mezőberényi kaszinó elnöke. A nap folyamán a tábori püspök gróf Blankenstein Pál látogatására Körös-Tarcsára kocsizott. Délután a püspök a vasúti állomáshoz hajtatott, hol Popovics Szilviasz főszolgabíró a Gyomára távozó püspököt ismét beszéddel üdvözölte. Gyomára este 6 órakor érkeztek, hol a vasútállomásnál az érkező püspököt a főszolgabíró üdvözölte. Itt a tábori püspök által elmondott szentmise és a nagy hatással előadott szént beszéd után e hó 26-án volt a bérmálás, melyben 118 an részesültek. A püspök tiszteletére a plébánián szükkörü ebéd volt. Ebéd alatt Spett Gyula gyomai plébános felköszöntőt mondott a pápára, királyra, a váradi bi- bornok-püspökre és a bérmálást végző főpapra, ki minczkettő, hossza negyvenhat czentiméter, krétarajz, amelyet Munkácsy 1862-ben rajzolt yj- aradon, mikor is ő Szamosyval együtt a Ze- lenszky grófi kastélyban lakott. Ezt a képet emlékül rajzolta barátjának, Szénási Józsefnek, a gyulai takarékpénztár igazgatójának, akivel élete végéig barátságban állott, amit az itt töredékesen bemutatott levél is igazol, amelyet Szénásy József becses ereklyeként őriz a képpel együtt. Munkácsy, mint a hasonmásban közölt levélből látszik, már a nyolczva- nas években érezte a közelgő halálos kórt. Ilyen ismeretlen Munkácsy-féle müvet bír Döbrentey honvédszázados is Aradon, czime a Fonóleány. Ezt Munkácsy 1866-ban Gyulán a kaszinóban sorsolta, amelynek Huszka Mihály királyi táblai biró volt a nyertese, aki e müvet eladta Herberth Antal kir. tanácsos, törvényszéki bírónak. Herborth Antal hagyatékából ez a kép Ko- ninczky Lajos békési lakos tulajdonába jutott, aki a képet hozományul adta leányának, az említett Döbrentey százados feleségének. A Munkácsy-kutatók dolga a többi ereklyének nyomára jútni. Minden darabka becses, mindegyik kisebb-nagyobb töredéke a tüneményes művész életrajzának. Nekünk kétszeresen becses, hisz ezer évig kellett várnunk, mig a magyarság körében megszületett ez a hatalmas tehetség. K—s.
