Békés, 1900 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1900-09-30 / 39. szám
kipróbált hazafiság és józan okosság általában jellemzi Békésvármegye képviseletét. Vármegyénk jelentős közállapotai felől, a közügyek terén való kiválóbb teendőkről bő és alapos tájékozást nyújt az alispáni évnegyedes jelentés, mely újabb tanúbizonyságot szolgáltat vármegyénk haladásra annyira fogékony közszellemé röl. Részemről ezekkel a fontos^ kérdésekkel i peresben nem akarom igénybe venni az igen tisztelt bizottság idejét és türelmét, — és pár szóval csak egy lényeges szempontra kivánom bölcs fi- gyelmöket irányítani, Arra, igen tisztelt uraim hogy — a mint sajnálatos jelenségek mutatják és amint nem egy helyről panaszosan emlitik - magyar nemzeti társadalomban napjainkban két irányban is mutatkozik bizonyos törekvés a át’sl szoluezióra. Mutatkozik a vallási és mutatkozik közgazdasági tekintetben. Vannak szószólói a felekezeti széttagolódás irányzatának. Es látunk itt és ott törekvést arra ■ hogy a közgazdasági élet főfoglalkozás nemei egy felől a mezőgazdasági érdekkörök, másfelől a kereskedelem és az ipar terén foglalkozó néprétegek egymással ellentétbe jussanak. Mind a két irány felette káros, nagyon veszedelmes! (Élénk helyeslés.) Felekezetek által vegyesen lakott szép magyar hazánkban őseinktől örökölt bölcs hagyomány a vallások kölcsönös tiszteletben tartása. Ha ez a bölcs és nemes felfogás talaját vesztené, ha állampolgár között a köz- és magánéletben a vallás különbségére alapított megszégyenítő, avagy kiközösítő megkülönböztetés kapna lábra, ez a dekom- pozicziónak oly szomorú jelensége volna, melyből áldás nem, csak átok háramolnék nemzeti életünkre.j (Úgy van!) Akik pedig a közgazdasági élet különböző tényezőit igyekeznének egymás ellen uszítani, azok elfelejtik, hogy saját osztályosaiknak ártanak ezzel, mert hiszen az elfogultság zárkózhatik el annak igazsága elöl, hogy a mezőgazdaság is visszafejlődik, ha az ipart elhanyagoljuk és hogy az ipar és kereskedelem sem vehet lendületet, ha a mezőgazdaságot korszerűen fejleszteni elmulasztják. Higyjék el, igen tisztelt uraim, hogy az elzárkóA zott agrárista a mezőgazdasági érdekeknek töóóeí árt, mint használ és hogy a, merev merkantilista ■nem viszi előbbre az ipar és a kereskedelem ügyét. Közgazdasági életünk haladásának előfeltétele a különböző gazdasági tényezők és érdekkörök harmonikus együtt működése. (Zajos helyeslés.) Hogy a széttagolásra, a nemzettest szétszedésére irányzott ezen kísérletekre rámutattam, ezt csak azért tettem, mert nézetem szerint minden hazafinak a köz- és magánéletben egyaránt kötelessége felhívni a figyelmet azokra a veszedelmekre, melyeket ezen beteges irányzatok elhatalmasodása előidézhet. Csak ez volt az ok, hogy szó tárgyává tettem, a miket elmondtam. S korántsem azért szólottám, mintha Békésvármegyét félteném ezektől a mételyektől. A mi vármegyénk józan, okos társadalmát, melynek főelve a hazafias munkának megbecsülése, melyet elfogultsága nem gátol abban, hogy a különböző vallásfelekezetek egymást kölcsönösen tiszteljék és becsüljék, és a mely a mezőgazdasági érdekeknek e helyütt való tulpyomó fontossága daczára is érzékkel, hajlandósággal bir és konkrét módon közreműködik az ipar fejlesztésére és a kereskedelem istápolására: ból mondott ünnepi beszéd díszpéldányáért nyilvá- nem féltem ezektől a betegségektől. Meg vagyok róla győződve, hogy a mi vármegyénk, a mi társadalmunk ez utón is jó példát fog mutatni a felekezeti türelmesség és egyetértés terén és a különböző közgazdasági tényezők harmonikus együttműködése tekintetében, (ügy van!) Ezekkel a nagy értékű polgári erényekkel rendelkezik a mi vármegyénk társadalma, őrizze is meg azokat, lelkemből kivánom. Legyünk résen uraim, hogy ez csakugyan igy legyen! A közgyűlést megnyitom. (Hosszantartó zajos éljenzés.) Ezzel megkezdődött az ügyek tárgyalása. Alispáni jelentés és költségvetés. A lapunkban részletesen ismertetett alispáni jelentést dr. Bodoky Zoltán főjegyző terjesztette elő. A jelentéshez Kecskeméti Ferencz bizottsági tag szólt hozzá, annak több része ellen hozván fel kifogásokat. Hosszadalmas és az ügyek érdemére nem -tartozó előadását a türelmetlenség ismételt nyilvánításával hallgatták a közgyűlés tagjai, a kik zajosan helyeselték dr. Fábry Sándor alispánnak a kifogásokat röviden megezáfoló előadását. Kecskeméti még- egyszer felszólalt, de a zajos eláll kiáltásból szavait megérteni nem lehetett. A közgyűlés az állandó választmány javaslatához képest tudomásul vette és az abban foglalt javaslatokhoz képest elhatározta, hogy miután a vármegye mezőgazdaságának és forgalmi viszonyainak fejlesztésében rendkívüli lendület várható a Körösök hajózhatóvá tételétől és ezzel vízi-utak biztosi tásától és miután a megejtett műszaki felvételek eredménye szerint ennek keresztül vitele technikai akadályokba nem ütközik, feliratilag felkéri a föld- mivelésügyi és kereskedelemügyi ministereket, hogy az elkészített terveket államköltségen mielőbb valósítsák meg. A kérelem támogatására a közgyűlés a nevezett ministerekhez küldöttséget meneszt, a melybe dr. Fábry Sándor alispán vezetése mellett beválasztotta tagokul : Oláh Antalt, Léderer Rudolfot, gróf tíolza Gézát, gróf Bolza Pált, Geiszt Gyulát, Geiszt Gáspárt, dr. Salacz Oszkárt, Haviár Dánielt, Khemdl Györgyöt, Szirmay L. Árpádot, dr. Hajnal Istvánt dr. báró Drechsel Gyulát, Varságh Bélát, tíeliczey Gézát, Korossy Lászlót, Rosenthal Ignáczot, Haan Bélát, gróf Hoyos Fülöpöt, Ghilkó Lászlót, Dutkay Bélát, Ladies Györgyöt és Keller Imrét. A küldöttségben való részvételre felkéri ezen kívül a vármegyebeli országgyűlési képviselőket és a küldöttség eljárásának támogatására dr. Lukács György főispánt. Felhatalmazta ezenkívül a közgyü lés az alispánt, hogy az árvaszéki épület megfelelő átalakításával azt a kir. államépitészeti hivatalnak 600 koronáért bérbe adja, valamint hogy a régi fog ház konyhaépületét a kapus részére lakásul átalakíttassa. Az 1901. évi hasipénztári költségvetésnek általunk már közölt adatait szintén a főjegyző ismertette. A költségvetést felszólalás nélkül elfogadta a közgyűlés és névszerinti szavazás mellett 102 szavazattal 20 szavazat ellenében elhatározta a szoká sós l°/0-os közigazgatási pótadó kivetését. A közigazgatási bizottság félévi jelentését, a számonkérő szék jegyzőkönyvét, valamint 0 Felségének a 70-ik születése napja alkalmából küldött üdvözletre -és ő felségeik arczképének leleplezése alkalmánitott köszönetét — az utóbbit hódolattal — tudomásul vette a közgyűlés. A főügyész választás. A főügyészi állás betöltésére kerülvén a sor, az elnöklő főispán felhívta a közgyűlés figyelmét a betöltendő állás fontosságára és azon meggyőződésének adott kifejezést, hogy a tisztviselői kar ezen oszlopos tagjává a törvények őrévé oly egyént választ meg, a kit tiszta becsületessége és jogi tudása alkalmassá és méltóvá tesznek ezen állás betöltésére. Megalakították ezután a kijelölő választmányt, a melybe a főispán Gr óh Ferenczet, Haviár Gyulát és dr. Sailer Vilmost nevezte ki, a közgyűlés pedig Jantsovits Emilt, Horváth Károlyt és Geiszt Gyulát választotta meg. Rövid szünet után, mely alatt a visszavonult kijelölő választmány végezte tanácskozását, a főispán a felfüggesztett közgyűlést megnyitotta és kihirdette hogy a főügyészi állásra két pályázat érkezett be és a kijelölő választmány mindkét pályázót kijelölte, névszerint dr. Zöldy Gézát és dr. Pándy Istvánt. Zöldy Nevének említésekor hosszantartó éljenzés zúgott fel és Pándy is kapott eléggé hangos éljent. Majd az egész termet perczekig betöltötte a választás zaja, a melyben a Zöldy nevének kiáltói egészen elnyomták a Pándy csekélyebb számú híveinek felkiáltását. A főispán csengettyűjének éles hangjára lassanként elülvén a zaj, az elnök kijelentette, hogy miután a szavazás elrendelését nem kérték, a felkiáltásokhoz képest hirdeti ki a választás eredményét és a nagy többség jelöltjét dr. Zöldy Gézát megválasztott tiszti főügyésznek jelentette ki. (Éljenzés) Az egész közgyűlés felállt és az uj főügyész dr. Bodoky főjegyző előolvasása mellett letette a hivatalos esküt. Dr. Lakács György főispán feállva, az uj főügyész felé fordult és szép szavakkal örömét fejezte ki a választás eredménye fölött, üdvözölte dr. Zöldyt uj díszes állásában azon benső meggyőződéssel, hogy igaz becsületességét, jogi tudását és megalkuvást nem ismerő igazságszeretetét, mely lyekkel embertársai becsülését és a törvényhatósági bizottság bizalmát kiérdemelte, a vármegye javára sikerrel fogja uj hivatalában érvényesíteni. Dr. Zöldy Géza kerek szép beszédben köszönte meg megválasztatását. Nem tagadja, hogy bizonyos szomorú érzettel határozta el magát, hogy megváljék ügyvédi pályától, mely neki hosszú éveken át tele kirakattal, ragyogó ablakkal, ékesített karácsonyfával ! Milyen jó lenne, ha azokból -a fel- diszitett karácsonyfákból egyet elhozna ide. Ennyi pénzért, mint amennyi a zsebében van, bizonyára elhozhatná. S hogy örülne a kis Emmi, a Mariska, meg a Géza! Kapujokhoz ér. Bemegy az udvarra. Senki se fogadja, még egy komondor csaholása sem. Szegény embereknek nincs eledele kutyák számára. Gonosz csend honol, mely még a gyermek keblébe is utat tud törni. De Palit még mindig az öröm tartja megszállva, hogy itt van a zse bében a kis vagyonka, mit ha elömutat, mosolyt varázsol anyukájának bánatos arozára. S azután holnap még is ünnep lesz 1 És valóban ünnepük lesz, mert holnap vesznek mindent, ellátják bőséggel azt a kis szobát, és azzal látják el, a mit ő szerzett, a mit ö kere- s itt: az ö első öt forintjából. Mindez egy pillanat alatt járta át kis agyát, mialatt benyitott a szobába. Hidegség, félhomály, ijesztő látvány fogadta. Anyja sápadtan, alig alig piheaő kebellel ott feküdt a szoba egyetlen ágyán. A kis okos Emmi bágyadt, szomorú arczczal virrasztóit mellette, mig a kisebb Mariska belécsimpaszkodott a szintén ott időző szomszéd assz-.ny szoknyájába, az alig négy éves Géza a napi hanczurozástól, őt még nem igen illette, álomba merülten feküdt az asztalra helyezett vánkoson. Palit megijesztette e kép. Oda megy láhujj- hegyen az anyja ágya elé és megkérdezi a szom- szédaszszony tói: — Mi baj van, Teréz néni ? S mig ezt mondja, kis szive elfacsarodik Milyen örömet vélt előidézni hazajövetélével s ime milyen örőmtelenül fogadják, hja mert a szegény mamukája beteg! A fiú szavaira a beteg felnyitja a szemeit s azután tördelve igy szól: — Te vagy az Pali fiam ? Ne ijedj meg gyermek, rosszul lettem ma délután, de már itt volt az orvos. Irt is gyógyszereket, majd elmégy a Kati nénédhez, talán most az egyszer megkönyörül rajtunk, mondd meg: orvosságra kell, ad jón kis pénzt, vagy öt forintot, majd ha feltu dók kelni, megtérítjük. A szegény fiú gyorsan felel: — De anyuskám, nekem van pénzem, van egész öt forintom, karácsonyra adta a mester — Karácsony este van! Sóhajtja az anya és köny lopódzik a szemébe. A szegény gyerek pedig csak azt látja, hogy szegény beteg anyje nem örül az első öt forintjának. A pénzt odaadjak a szomszédasszonynak ki szalad háromféle orvosságért, meg egy belé- legző instrumentumért s a fiú arra gondol, hogy még sem telik anyjának meleg kendőre, testvéreinek babára, báránykára és lovas-huszárra, de még fehér czipóra sem. Nem is jutott. Pár hatost hozott vissza az asszony, azt leolvassa a fiú markába és azután gyorsan meséli: — Minden roppant drága volt lelkem, nagyon drága, tegye el jól ezt a hat piezulát, ennyi maradt abból a sok pénzből fiam. A szomszéd-»ssonyt haza hívják, a kis leányokat aludni küldi Pali. mig ö odahuzódik anyjához és ott virraszt ágya felett. Kis arcza egyszerre megöregszik s mig az első öt forintjáért szerzett orvosságokból drága betegét megitatja, a kis istengyermek születése napján beköltözött a gond ennek a gyermeknek a leikébe. Lopva szállott belé, miként lopva szállt szemeire álom. Lehanyatlott anyja vánkosára és a nagy kendőről, a lovas huszárról, a hosszú hajú babáról, a fehér báránykáról, meg az első öt forintjáról álmodott. Talán utolsó gyerrmik- álma volt 11 . . . fl az | biztos megélhetést és függetlenséget biztosított. — Szomorúságát az is okozta, hogy ezen elhatározásához kitűnő elődjének Oláh Györgynek korai halála szolgáltatott alkalmat. Egy egész életen át tartott benső barátság köteléke fűzte öt Oláh Györgyhöz, betekintést engedve annak lelkületébe, melyben igazságot és emberszeretetet talált. Igazság és embersze- retetet hoz ő is magával a díszes állásba, melyet most elfoglal és melyben ismerve a reá háruló kötelességeket, mindenkor- teljes erejével azon lesz, hogy az ország törvényei és a szabályrendeletek épségben és tiszteletben tartassanak. Ismételve köszönetét mond a törvényhatósági bizottságnak és kéri annak, valamint tisztviselő-társainak jóakaratú támogatását. — (Éljenzés) Több szakbizottságban az Oláh György elhalálozásával megüresedett bizottsági tagságra dr. Zöldy Gézát, a községjegyzői nyugdij-intézet igazgató-választmányába pedig Maros Györgyöt választották meg. A mátra-körösvidéki h. é. vasutak igazgatóságába Ladies György indítványára dr. Lukács György főispánt választotta meg a közgyűlés. Törvényhatósági munkásközvetitő helyettesül dr. Varga Lajos lemondása folytán Kiss László aljegyzőt választották meg Az 1,200.000 frtos útépítési kölcsön utolsó 200.000 frtos részletének felvételére vonatkozó kötvényt névszerinti szavazással egyhangúlag elfogadták. Ministeri leiratok. A kereskedelemügyi ministernek leiratát, melyben a nagyszalonta-sarkad-gyulai útnak állami útként való kiépítését megtagadta és ugyanannak leiratát, melyben a közutak építési anyagának szállításánál kedvezményeket adott, tudomásul vették. A belügyminister leiratára a tiszti nyugdíj szabályrendeleten a lapunkban ismertetett módosításokat keresztülvezették. A belügyminister nem hagyta jóvá a szegény tüdőbetegek szanatóriumában létesített ágyalapitvány- nak a házi pénztárból való fedezését. Az állandó választmány e czélra pótadó kivetését javasolja, minthogy azonban javaslata kellőleg meghirdethető nem volt, az ügyet áttették a deczemben közgyűlésre. A földmivelésügyi minister leiratára a vármegyébe kilencz járási állatorvos beosztását kéri a közgyűlés. A belügyminister leiratára az árvaügyi szabályrendeleten a kölcsönök utalványozására és az árvaszéki elnök vizsgálataira vonatkozólag két kisebb módosítást határoztak el. Törvényhatósági átiratok. Nagyvárad város ismeretes megkeresésére a magyar helységnevekről szóló törvény sürgős végrehajtása iránt a kormányhoz feliratot intézett. Maros Torda és Kolozsvármegyéknek a hazai ipar támogatása, Krassó Szörény vármegyének több főjegyzői állás rendszeresítése, Pécs városnak a köztisztviselők megadóztatása, Csanád vármegyének a korcsmái hitel megszüntetése és végül Nagyvárad városnak és Szilágyvármegyének a boritaladó leszállítása és az olasz borvám felemelése tárgyában kelt megkereséseit, az utóbbit Cs. Demkó József, dr. Bodoky Zoltán és a főispán felszólalása után tudomásul vették. Csanádvármegyének a pusztai birtokosok adó- kedvezményének törlése tárgyában kelt megkeresésére a kormányhoz pártoló felterjesztést intéztek Győr város megkeresését a tisztviselőknek vasárnapi és ünnepi munkaszünet engedélyezése .iránt az állandó választmány tudomásul venni javasolta. Kecskeméti Ferencznek és Cs. Demkó Józsefnek a megkeresést támogató felszólalása után az alispán javaslatára megbízták a vármegye alispánját, hogy a szabályrendelet megfelelő módosítása iránt javaslatot tegyen. A közúti költségvetés. Az 1901. és 1902. évekre szóló közúti költség- vetést dr. Daimel Sándor tb. főjegyző ismertette A költségvetéshez először dr. Hajnal István szólt hozzá és frappáns érvekkel hangsúlyozva a gerla-bé- kési útszakasz fontosságát, annak kiépítését sürgette és az építési költségeknek a költségvetésbe való felvételét indítványozta. Dr. Fábry Sándor alispán elismeri az út fontosságát, de annak költségeit a költségvetésbe, amelyben csak jogerős határozatokon alapuló és legszükségesebb építkezések vétettek fel, beilleszteni már nem lehet, ha csak a törvényhatóság 100/0Hoál még magasabbra nem emeli az útadót, vagy pedig kölcsönt nem vesz fel. Ladies György utal arra, hogy a gyula-békési út Vészétől Gerláig már ki van építve, a törvény- hatóságnak azért is ki kell építeni a további útsza kaszt, mert az félig kiépítve nem maradhat. Dr. Bodoky Zoltán indítványozza, hogy a tör vényhatóság határozza el az út kiépítését és a két évre vegyen fel 10—10 ezer koronát arra azzal ha megtakarítások éretnek el, azok ezen út kiépítésére fordítandók. Dr. Fábry Sándor utal azon nehézségre), amely ily előre meghozott határozatok végrehajtásánál előáll. Ha már általános óhaj az út kiépítése, ő legjobb nak tartja egy 200.000 koronás kölcsön felvételét, amelynek kamatai a költségvetés ezen rovatát nem fogják észrevehetőleg emelni. Vangyel Szilárd, Cs. Demkó József és még né- hányan szólaltak fel a tárgyhoz és a közgyűlés többsége elfogadta az alispánnak a kölcsön felvételére vonatkozó javaslatát, érintetlenül hagyva a költségvetést. Vegyes ügyek. A vármegyei katonabeszállásolással járó költségekre 72079 korona 51 fillérnek pótadó utján való beszedését elhatározták. Névszerinti szavazással egyhangúlag elhatározta a közgyűlés, hogy a vármegye pénzkészletét továbbra is a Békésmegyei és I. Gyula városi takarékpénztárakban helyezi el. Az országos tőrzskönyvbizottságnak a községek hivatalos neveinek megállapitására vonatkozó megkereséséhez dr. Zsilinszky Endre szólalt fel, javasolván, hogy a község áltaj meghatározott Békés-Csaba név helyett a Csaba név állapittassék meg, a mit a szóbeszéd használ és a mely név mellett nem lesznek zavarok a közforgalomban sem, mert a posta és vasúti állomások hivatalos elnevezése a. legutóbbi időkig Csaba volt. Korosy László a képviselőtestület határozatának keletkezését ismerteti, egyéni véleménye megegyezik Zsilinszkyével, mig dr. Bodoky Zoltán a község határozatát respektálná. Az állandó választmány javaslatát Zsilinszky módosításával fogadták el, hozzájárulván a községek által kívánt név megállapításához, csupán Tótkomlós helyeit Békéskomlós és Békés-Csaba helyett Csaba név megállapítását, Kétegyháza neve mellől pedig a Chitichaza név elhagyását javasolták. A tüzrendészeti szabályrendelet több szakaszában módosított a közgyűlés és elhatározta egy 1000 korona tiszteletdij és fuvarátalánynyal javadalmazott tüzfelügyelői állás szervezését. A nagyszénási u. n. békési utat a viczinális utak hálózatába felvették. Lachata János tótkomlósi jegyzőnek hivatalból való nyugdíjazását elrendelte a közgyűlés. A jegyzői nyugdíj szabályrendelet módosítására vonatkozó javaslathoz Petneházy Ferencz szólt hozzá, kifogásolván a szabályrendelet azon sérelmes szakaszát, mely a föld haszonélvezetével javadalmazott jegyzőknél a kataszteri tiszta jövedelmet veszi a nyugdíjazás alapjául és igy a tényleges fizetésnek csak igen kis hányadát. Dr. F'ábry Sándor alispán és Korosy László ezen kérdés megoldásának nehézségét fejtegetik és a javaslatot elfogadják azzal, hogy a jegyzői nyug- dijbizottság a kérdés tanulmányozására felhivassék Berthóty István előadó kimutatja, hogy a javaslat mindazon jegyzők helyzetén segít, a kikre eddig is kedvezőbb volt, mig a földjavadalommal biró jegyzők, a kikkel nagyon is mostohán bánt el, továbbra is a kedvezőtlen helyzetben maradnak. Indítványozza, hogy a közgyűlés a javaslatot megfelelő átdolgozás végett adja vissza a nyugdijbizott- ságnak. A közgyűlés többsége ezen javaslatot elfogadta. Szabados József kérvényére az elmegyógyintézet építésénél mutatkozó késedelemért a minister által kirótt büntetést elengedte a közgyűlés.
