Békés, 1900 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1900-09-02 / 35. szám

Remélem azonban nemcsak mi méltatunk téged, meg fog számodra jönni, bizonyára a megérdemelt méltánylás azon helyről is, ahonnan annak jönnie kell.

Isten tartson meg téged, kedves családod körében, az emberi kor végső határáig.

A többször zajos éljenzések és helyeslések által megszakított üdvözlő beszédet többszörös harsány éljenzés fejezte be, mely után Somossy Zsigmondi az ünnepelt lépett elő, s könnyekig meghatva, az üdvözlő beszédre igy felelt:

Nagyságos kir. tanácsos ur, tisztelt tiszttársaim, méltóztassanak megengedni, hogy igy mondhassam :

Kedves barátaim!

Hálás szivvel mondok köszönetét azon kegyes megemlékezésért, melyben engem 25 éves államszolgálatom alkalmából részesíteni méltóztattak. Ez ünnepélyes pillanatban ongedelmet kérek arra, hogy szolgálatom idejére vissza térhessek. Tény az nagy-l ságos uram és kedves barátaim, hogy éppen ma 25 éve, hogy a pénzügyi közigazgatás nem annyira rózsás, hanem inkább rögösnek mondható pályájára léptem és éppen ma_25 éve annak, hogy a hivatalos esküt letettem. Örömmel és nagy munkakedvvel léptem a magas állam szolgálatába s egyik legfőbb törekvésem az volt, hogy az állam érdekeit híven szolgálva és főnökeim kegyes utasításait kérve, azok bizalmát és jó akaratát, továbbá tiszttársaim becsülését és szeretetét kiérdemelhessem. Hogy mennyire sikerült e czélt elérnem, méltóztassanak megengedni, hogy a nagyságos kir. tanácsos ur és tiszttársaim jelen üdvözlete erre nézve bizonyságul szolgáljon.

Ismételve, hálás köszönetét mondok ez érdemen felüli kitüntetésért és egyben nagyon köszönöm a 25 éves szolgálatom emlékéül átadott arczképet, mely emléket híven megőrizve, mindig tiszttársaim nagyrabecsülését fogja eszembe juttatni.

Ajánlom magam a nagyságos kir. tanácsos ur kegyességébe és kedves tiszttársaim jóindulatába

Ezzel a benső, családi jellegű ünnepély hivatalos része véget ért.

Este a „Magyar Király" szálloda éttermében, szűk körű társas vacsorára gyűltek össze a pénzügyi tisztviselők. Az első köszöntőt Csák György kir. tanácsos mondta az ünnepeltre. Majd Somossy Zsigmond az őt ünneplőkre ürített poharat. Utána Kiss István állott fel és az ünnepeknek, jó kívánatét szakszerűen fejezte ki kívánván neki, hogy: „úti számláit a pénzügyministerium számvevősége érvényesítse. Fizetési előlegre soha se szoruljon s ha rászorul, azt csak a minister engedélyezhesse. Ha pedig végül teljes fizetés élvezetével nyugdíjba lép, legyen kénytelen az illetékes adóhivatal, pénztári maksziinumának felemelését kérelmezni."

Ami pénzügyi tisztviselői szemüvegen nézve, a jó kivánatok kvintessencziája.

Lampenfeld Lajos segéd-titkár Csák Györgyben a jó hivatal-főnököt köszöntötte fel, kinek vezetése alatt, fokozott munkakedvvel dolgozik az alájarendelt hivatalnok.

Dr. Frankó László szellemes riport-közlemény alakjában köszöntötte fel Somossyt.

Kóhn Dávid három minőségben üdvözli a jubilánst. Mint volt és ma tiszteletbeli fináncz, mint jó barát és mint e városnak polgára. S bár az ünnepélyt a pénzügyi kar monopolizálta, ha fizikailag nem is, de lelkileg itt ünnepelt ma Gyula város egész müveit társadalma és közép osztálya, melynek minden tagja szereti, tiszteli az ünnepeltet.

Noránt István az ünnepelt közmondásossá vált jószívűségét és kimerithetlen türelmességét dicsérte. Majd Tribalszky Teofil a testületi szellem és barátság ápolóját látta az általánosan szeretett és becsült „Zsiga bácsi"-ban. Mondottak még sikerült és szellemes felköszöntőket Nóránt István, Pittoni Róbert, Farkas Izsó. Singer Mihály stb. A nagy kedv és jó kedélyben töltött este, melynek bankettrésze dicséretére válik a „Király" vendéglősének, ünnepeltnek és ünneplőknek egyaránt emlékezetes, kiemelkedő napjaként fog maradni hosszú ideig.

T a n ü g y.

Tanítók gyűlése Gyulán.

1900. augusztus 30.

Az elmúlt hónap utolsó előtti napján tartotta a „Békésmegyei Általános Tanitó-Egyesület“ évi rendes közgyűlését a vármegyeház dísztermében. A megyebeli tanítók ez alkalommal ritka szép számban jelentek meg, a mi mellett bizonyít, hogy végre3 valahára sikerült az egyletnek eredeti czélját: a tanítók összetömöritését létrehozni, együvé tartozandó ságuknak élénk érzetét fölébreszteni. A közgyűlésnek állandóan megőrzött komolysága, a tárgyrend magas színvonala pedig fényes tanujele annak, hogy vármegyénk tanítói hivatásos férfiak, kik magasztos tisztüket nem csak kötelességből, hanem odaadó buzgalommal és lelkesedéssel teljesítik. Az az általános figyelem és érdeklődés, melylyel az egybe- gyült tanítók a tárgyalásra kitűzött tételek mindegyikét kisérték s az értekezlet folyama alatt mindvégig tanúsított higgadt magaviselet azt a benyomást keltette minden hallgatóban, „hogy vármegyénk népnevelői öntudatos férfiak, kik élénk tudatában vannak annak a nagy horderejű missziónak, melynek teljesítése az ő gondjaikra van bízva, s annak az önfeláldozó törekvés szükségének, mely nélkül ily ideális czél el sem képzelhető. Meggyőződtünk arról, hogy vármegyénk nevelés ügyének munkásai fenkölt gondolkozásu emberek s nem csak mint a közműveltség terjesztésének elsőrangú tényezői, hanem mint a hazafias érzületnek apostolai a legodaadóbb szorgalommal igyekeznek az egész nemzet boldogulására kiható tisztüket legjobb tudásuk és lelkiismeretük szerint sikerrel megvalósítani. Szilárd megnyugvás tölt el bennünket, midőn látjuk, hogy egy ilyen fenkölt szellemű testületre van bizva a jövő nemzedék nevelése, mert tudjuk, hogy ilyen férfiak vezetése és gondozása alatt a haza kiskorú polgáraiból nagyratörő ifjúság, majdan munkás honpolgárok fognak fejlődni.

Üdvözöljük vármegyénk tanítóit, mint a nemzeti kultúra fundamentumának fáradhatatlan mun kásáit i egyszersmind mint városunknak szeretve látott vendégeit.

A közgyűlés tagjai ez idén a gyulai járáskor vendégei voltak, melynek kebeléből alakult rendező bizottság a kör elnöke, Abafi János gondos vezetése mellett oly szépen osztotta be a közgyűlés külső kereteit, hogy minden a legsimábban, zavartalanul folyt le s az ilyen alkalmakkor rendszerint előforduló konfúziók ezúttal nem voltak. A megelőző i apón délután 4 órakor választmányi ülés volt a polgári iskola igazgatói irodájában, amikor a közgyűlés végleges programmját állapították meg s az egyesület kebeléből kiküldött szakbizottságok a plenum elé terjesztendő jelentéseiket kidolgozták.

A tagok zöme in. hó 30-án reggel, a félnyolez órai vonattal érkezett. Az állomásnál Abafi János vezetése alatt, a gyulai járáskor tagjai fogadták az érkező vendégeket. A „Komló" vendéglőben tartott ösmerkedő után, a hatalmas sereggé felszaporodott tanítóság a vármegyeház nagytermébe vonult föl s ott rövid ideig tartó előértekezlet után kezdetét vette a közgyűlés.

A nagyszámban összegyűlt tagok csaknem betöltötték a nagy termet. Az elnöki asztalnál ültek : iVajry Lajos elnök, Abafi János alelnök, a választmány tagjai, a jegyzők s a szakbizottságok előadói. Nagy örömére szolgált az egyesületnek, egyik alapítójának Bánhegyi István nyug. kir. tanfelügyelőnek megjelenése s a közgyűlés meg is ragadta az alkalmat, hogy volt felügyelője iránt érezett szeretetével és ragaszkodásával tüntessen.

Pontban 8 órakor a tagok megszámlálása után \Nagy Lajos elnök tartalmas beszéddel nyitotta meg a közgyűlést. Beszédében különösen az egyesületek nemes czélját s üdvös munkálkodását fejtegette, mely alapon aztán az elnöklete alatt álló egyesület tagjait is együttes működésre, összetartásra buzdította. Beszéde folyama alatt megérkezett Rezey\ Sylvius kir. tanfelügyelő is, kit az elnök s a tagok szívesen üdvözöltek.

Az elnök megnyitó beszéde után Singer Manó főjegyző olvasta fel alapos jelentését az egyesület ez évi működéséről. A közgyűlés köszönettel vette tudomásul a terjedelmes jelentést s annál fájdalmasabban érintette a lelkiismeretes tisztviselő lemondása, melylyel előadását befejezte. A nagy elfoglaltságával mentegetődző főjegyző lemondását elfogadta a közgyűlés s eddigi működéséért köszönetét mondott.

Donner Lajos békés-csabai igazgató olvasott fel ezután egy gondosan kidolgozott s bő tapasztalatokon nyugvó javaslatot a tanyai iskolák felügyeletéről. Felolvasásában az ilyen exponált iskolák szakszerű felügyeletét kívánta s olyan méltányos könnyítések behozatalát, melyek a tanyai tanítókat különben is nagy terhük egy részétől megszabadítanák sjhivatásuk kizárólagos teljesítésére inkább képesítenék. Az indokolt határozati javaslatot némi sti laris módosítással a közgyűlés egyhangúlag elfogadta.

Szüts György a gyomai -járáskor elnöke lelkes hangon tartott előadása következett a szövetkezeti eszméről. Beszédében a hitel- és fogyasztószövetkezetek sürgős felállítását követelte, különösen faluhelyen a nép között s ezeknek vezetésére a tanítókat hivta fel. A meggyőző fejtegetés kiterjeszkedett mindazokra az erköcsi és reális előnyökre a melyeket ilyen szövetkezetek a különben is nyomasztó gazdasági viszonyok között élő népnek biztosítanak. A közgyűlés teljesen magáévá tette az előadó javaslatát. Brósz János orosházai igazgató-tanító egy a tanítóság kebelében már régen felmerült, de még eddig mindig csak jámbor óhajtásként ápolt tárgyról értekezett, nevezetesen: a népoktatásügy beillesztéséről a községi közigazgatás keretébe. Az előadás tendencziája az volt, hogy az iskolaügyet vegyék ki az iskolaszékek hatásköréből s állítsák be a községi adminisztráczióba, miután a tanító is ép olyan községi tisztviselő, mint bármelyik. A mostani állapot a tanfelügyelői, községi és felekezeti ellenőrzés mellett annyira szétszórja az iskolaügynek egységes vezetését, hogy az a tanító lelkiismeretes munkálkodásának sikeres eredményét nagyon gyakran meg is hiusitja. Érdekes tárgy, élénk eszmecserére adott alkalmat, amelynek eredménye végtére is az volt, hogy az előadó tervezetét a közgyűlés elfogadta s elhatározta hogy ez ügyben a központi egyesülethez egy részletes javaslatot küld föl.

Soron kivül Vári Szvacsek Rezső gyulai polg. isk. tanár indítványára a közgyűlés nagy lelkesedéssel határozta el, hogy a magyar közoktatásügy vezetőinek, a népnevelés oszlopos férfiainak még a gyűlés folyama alatt üdvözlő táviratot küld. Hatá rozatba ment, hogy a közgyűlés dr. Wlassics Gyula ministert, dr. Zsilinszky Mihály államtitkárt s Halász Ferencz min. tanácsost táviratilag üdvözli, s örömnél ragadja meg az alkalmat, hogy őket solidaris érzelmeiről, törhetlen bizalmuk és ragaszkodásukról biztosítsa.

A felolvasások utolsója, Vári-Szvacsek Rezső, gyulai polg. iskolai tanáré volt, aki egy bő tanulmányra valló értekezést adott elő a magyar iskolázás kilenczszázéve8 történetéből. A felolvasó egy kulturképben mutatta be a nemzeti iskolaügy állapotát a XVIII. század első évtizedéban, amely állapot tudvalevőleg a legjellemzőbb a magyar iskola kifejlődésére. A történeti adatokon nyugvó fejtegetés meggyőzően mutatta ki, mikép hazánkban az iskola- űgy oly késői elmaradottságát egyedül az a visszás állapot okozta, hogy iskoláink csaknem a legújabb időkig kizárólag felekezeti missziót teljesitettek. De mihelyt az állam érvényesítette a közoktatás terén is souverain jogait, iskoláink otthonosan fejlődtek annyira, hogy immár e téren is a nyugat-európai kulturállamok színvonalára emelkedtünk; ezt a legfényesebben igazolja az az elismerő kitüntetés, melyet az alig múlt napokban nyert az egész világ szine előtt a magyar közoktatásügyi kormány. E történeti igazságokra támaszkodva, a felolvasó kívánsága az, hogy az iskolázás minél hamarabb s minden vonalon államosittassék. — Ezt követeli a nemzet művelődésének fontos érdeke, de meg az államnak szoros kötelessége, mert hiszen a tanul mányok czélja első sorban állami érdek: politikum.

A köztetszéssel fogadott előadás után az egyes szakbizottságok tették meg jelentéseiket, melyeket a közgyűlés tudomásul vett. A közgyűlés fél 1 órakor végződött be s ez után a jelenvoltak a „Komló" vendéglőbe vonultak, a hol a nagy étteremben bankett volt.

A banketten csak nem kivétel nélkül mind részt vettek a közgyűlés tagjai.

Jelen voltak a gyűlésen : Nagy Lajos elnök, Abafi János alelnök, Láng Gusztáv alelnök, Szilágyi Mór. Sass János Orosháza, Saurer Mihály Gyula, Bagoly Ferencz Gyula-Vári, Balog János, Lang M. Ármin, Csizmazia Kálmán, Niedermayer Béla Gyula, Hollós Béla Orosháza, Brózik Emil Békéscsaba, Bekker Endre Gyula, Sztik Gyula B-Csaba, Plank Alajos, Scherer Benedek, Székely Lajos Gyula, Duding Adolf Gyoma, Kinder Ilona, Pál Ernő Orosháza, Bácskay István Póstelek, Szüts György Gyoma, Szalay Kálmán B.-Csaba, ifj. Such János, Kiss László, Keller Sándor Orosháza, Reisner Emánuel, Reisner Arthur Gyula, Jakab Mária Gyoma, Tóth Erzsi, Schröder Eliz Gyula, Mányiné Prigl Olga Gyoma, Nádor N.-né Tót-Koralós, Donner Lajos, Singer Manó B.-Csaba, Bischitz Mór Gyoma Podsztrelen György Orosháza, Kása Illés, Mitter- holtzer Károly Gyoma, Bene Ferencz, Szegedi Antal, Gyula, id. Such János B.-Csaba, Keller Imre Gyula, Fabriczy János Orosháza, Paulovics József B.-Csaba, Pollák Jakab Mezőberény, Kürtössy József Szarvas, Drevenyák Tamás, Kovalszky József, Csiszár Sámuel, Székely Zsigmond Gyula, Irsa Ferencz, Petz József B.-Csaba, Szokolay Pál T.Kom- lós, Gürtler Károly Orosháza, Sass Ferencz Orosháza, Szedlacsek István P.-Szent Tornya, Poíónyi Károly P. Szent-Torrya, Káry István Nagy-Szénás, Dobozy János Puszta-Földvár, Gulyás János. Kovács Imre Gyula, Brósz Samu Gyoma, Hanzély Károly P.-Szent-Tornya, Máró Gyula, Raksányi Árpád Gyula, Csánky Lajos Orosháza, Mészáros Imre Pálmatér, Loykó Vilma, Podsztrelen Endre, Uhrin Károly, Borsföldi Eszter Csaba, Tomcsányi József N.-Szénás, Laudai János, Török Sándor Budapest, Szollár Pál N.-Szénás, Mayer Károly Mezőberény, Brósz János Orosháza, Koncsek József Gyoma, s többen vendégek, a kiket névszerint nem sikerült mind feljegyeznünk.

A bankett 1 órakor kezdődött. A főhelyeken az elnök és alelnökök között ültek Bánhegyi István, nyug. kir. tanfelügyelő s Rezeg Szilvius e. i. kir. tanfelügyelő. Vendég volt: Reisner Emánuel helybeli gyáros, a kinek gyárában állítják elő tudvalevőleg a „Tanítók háza" gyufáját. A pecsenye fogás alatt felemelkedett Rezeg Szilvius kir. tan felügyelő s lelkes szavakban éltette hazánk kultusz- miniszterét dr. Wlassics Gyulát. Utána nyomban a vármegye tanítói karára emelte poharát. Pál Ernő Rezey Szilviusra, Nagy Lajos Zsilinszky Mihályra, Baksányi Árpád Abafi Jánosra, Brósz János Bánhegyi Istvánra mondottak lelkes köszöntőket.

Az ebéd alatt mindvégig derült kedv uralkodott, melyben jó része volt a vendéglősnek, a ki Ízletes terítékével, a pontos kiszolgálással I jó boraival mindenkinek megelégedését kiérdemelte i Badé Pista zenekarának, mely gyújtó, magyaros játékával még a szunnyadóból is kicsalta a széles jó kedvet.

Öt óra után az egész társaság a Reisner-féle gyufagyár megtekintésére indult, bogy lássák, miként készül a „Tanítók Háza" gyufája.

Az este Va7*kor és 10 órakor induló vonatokkal a vendégek javarésze elutazott.

A jövő évi közgyűlés, mely jubiláns lesz, a mennyiben akkor üli az egyesület 25 éves fennállását, Békés-Csabán fog megtartatni.

Figyelő.

A Scherer-féle leányiskolában az 1900—1-diki

tanévre a beiratások szeptember 1—5-ig délelőtt 10—12 órá'g eszközöltetnek. Az előadás szeptember 6-án kezdődik.

Tanítói kinevezések. A vallás és közok tatás- ügyiminiszter Polyánszky István okleveles tanítót a szeghalmi községi jellegM gazdasági ismétlő iskolához szaktanítóvá, Jakab Józsefet a csabai gizda- sági ismétlő iskola vezetőjét a muzsnai állami elemi iskolához rendes tanítóvá nevezte ki.

HírekA vármegye közigazgatási bizottsága szeptember havi rendes ülését csütörtökön, f. hó 6-án fogja megtartani.

A vármegye tiszti nyugdijintézet igazgató-választmánya múlt pénteken délután dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt ülést tartott, amelyen özv. Oláh Györgyné nyugdiját évi 984 koronában, három gyermekének nevelési segélyét pedig egyenként évi 160 koronában állapította meg. Tárgyalta a választmány a módosított nyugdíj szabályrendelet felülvizsgálása tárgyában leérkezett belügyministeri rendeletet, melyben a minister több stiláris módosításon kivül nem hagyta jóvá a tisztviselők hozzájárulásának leszállítását kimondó szakaszt és a vármegyei útbiztosokat nyugdíj jogosultság tekintetében a kezelő személyzettel egyenlő elbánásban ré- szesitendőnek mondotta ki. A bizottság a szabályrendeletet azon javaslattal terjeszti a közgyülé • álé, hogy az elrendelt módosításokat vezesse keresztül, csupán azon rendelkezéssel szemben, hogy a nyugdíjazás alapjául csak az eltöltött eaész évek szá miihatók be, tartja kívánatosnak.^'hogy a nyugdíj- összeg az egész szolgálati idő alapján állapitas- sék meg. K

Személyváltozások a kozkórháznál A vármegye főispánja dr. Orley Ödöm közkórházi segédorvost saját kérelmére állásától felmentette és a vármegyei közkórháznál/üresedésben levő három segédorvosi állásra dr. Orbán Rezsőt, dr, Brauner Sámuelt és dr. Halmi Jenőt nevezte ki,

Kinevezés. A.ntalóczy Nándor vármegyei központi írnokot V^rsecz szab. kir. város főispánja a kormányzása aílatt álló városi törvényhatósághoz levéltárnokká nevezte ki.

Esperes választás. Az arad-békési ágost. ev. esperesség egyházainak esperest választó szavazatait a héten bon/totta fel a dr. Zsilinszky Endre egyházi felügyelő elrnöklete alatt kiküldött bizottság. Össze sen 28 szavazat érkezett be, amelyek mind szabályosak voltak. Ezek közül Gsepreghy György csabai lelkészre ;16 és Print Lajos aradi lelkészre 12 sza vázát esett és igy Csepreghy György lett az uj esperes./Csepreghy nem régen csabai lelkész, azelőtt csekneih negyedszázadokon át Fazekas Varsáodon ebboó a tiszta magyar községben lelkészkedett. Békeszeretö, tiszta magyar érzelmű ember és igy remélhetőleg megszűnnek azok a torzsalkodások, tuelyek az esperesi kerület békéjét oly régi idő óta /felzavarva tartották.

Oláh György emlékezete. Boldogult Oláh György emlékének szemlélhető megörökítésére folytatólagosan adakoztak : Gyulai tüzoltótestület 20 korona, Diósy Béla, Bayer Márton 2—2 korona, Remele József, Tóth János, Krizsán András, Szállá Lajos, Somogyi János, Albu Ferencz, Huszka József, Bekker Ferencz 1 —I korona, Junászka Sámuel, Berkovics Adolfué, Tóth Jánosné, Leiiner 40—40 fillér, Tóth Márton 30 fillér, Fekete Ádám, Ju nászka Gyula, ifj. Junászka József, Névery István 20—20 fillért.

Megyei utak törzskönyvezése. A törvényhatósági utak törzskönyvezési munkálatainak hitelesítését szakaszonként végzi a vármegye kiküldött bizottsága. A múlt hét végén a békési járásban végezte munkáját a bizottság, melynek elnöke dr. Bodoky Zoltán vármegyei főjegyző, tagjai pedig dr. Hajnal István és Harsányi István kir. segéd mérnök voltak.

Kinevezés. A pénzügyminister Szegedy Miklós orosházi kir. udótáruokot — saját kórtéré — a számvevői szakhoz történt átlépése alkalmából a lévai pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevő. 8éghez számvizsgálóvá nevezte ki.

A képviselőtestület hétfőn délelőtt tartotta év- negyedes rendes közgyűlését Dutkay Béla polgár- mester elnöklete alatt. A meghívóban jelzett ügyeken kivül még a következő ügyek tárgyaltattak: dr. Lampert Henrik orvos kérelme a községi kötelékbe való felvétele iránt; polgármester jelentése a legtöbb adót fizetők névjegyzékének kiigazítása iránt. Az iparos-tanoncz iskola bizottság múlt évi számadása és jövő évi költségvetése. A józsef városi hid melletti épület eladásának határideje, tekintve, hogy a képviselőtestület határozatképes nem volt, szeptember hó 17-ére tűzetett ki, azzal, hogy akkor a jelenlevő képviselők többsége fog végérvényes határozatot hozni. Márkus Mihály árvaszéki ülnök b. rendőrkapitány ügyében kelt vármegyei határozat tudomásul vétetett és pótdija folyósittatott. A beton-járdák kiépítésére vonatkozó tanács előterjesztés leszavaztatott, mert az érintett utczák jelenlegi járdái a többség szerint használható állapotban vaunak egyedül a városháza utczai járda kiszélesitése fogadtatott el. Szántó Henrik mérnök lemondása tudomásul vétetett és a választási eljárás elrendelése iránt az alispánhoz beterjesztetett. Az országos községi törzskönyvi bizottság megkeresésére kimondotta a képviselőtestület, hogy a város neve „Gyula" továbbra is meghagyatik. Argyelán György bérlő kérelmére a folyó évi haszonbérből 60 korona leírásba hozatott. A józsef városi szénáskert bérbeadására vonatkozó tanács javaslat elfogadtatott. Dr. Lempart Henrik orvos, miután a magyarállampolgárságot megszerezte, a községi kötelékbe felvétetett. A legtöbb adót fizetők névjegyzékének kiigazításával Fürdők István elnöklete alatt, K. Schriffert József Léderer Lajos és Kukla Ferencz bízatott meg. Az ipartanodái bizottság jelentése a múlt évről, valamint a múlt évi számadása és a jövő évi költségvetése elfogadtatott. A városi pénztárak vizsgálatára vonatkozó egy jegyzőkönyv és a julius havi közegészségi állapotokról szóló jelentés tudomásul vételével a közgyűlés délelőtt 11 órakor befejeztetett.

Az al8ó-fehér-körö8i ármentesitő, belvizszabá- iyozó és vizha8znositó társulat augusztus hó 30-án Ladies-György társulati elnök elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlésen megjelentek: Ladies György társ. elnök, Haan Béla társ. alelnök, dr. báró Drechsel Gyula, Dutkay Béla, Aszalay Gyula, Áchim Gusztáv, Békési Mihály, Szikes György, Z. Tóth Sándor, T. Nagy Gergely, Durkó Imre, Keller Imre, Yidó István, Arató István, Vidó János, Ravai Gábor, Kukla Ferencz érdekeltségi tagok, továbbá Hoffmann Mihály érdekeltségi tag társulati jogi tanácsos, Szarvasy Arzén kir. főmérnök ministeri megbízott helyett Bodoky Kálmán kir. mérnök, Erkel János társ. igazgató-főmérnök és Misley Elemér társ. pénztárnok. A közgyűlés a pénzügyminister által engedélyezett és a gyulai m. kir. adóhivatalnál folyósított 300000 korona állami előlegnek a társulati elnök és pénztáros elismervé- nyére való felvételét elrendelte s ennek valamint a később felveendő előleg kölcsön, esetleg az egy millió korona kölcsön alapján felveendő készpénznek elhelyezésére a Békésmegyei takarékpénztárt jelölte ki. Felkérte, illetve megbízta a közgyűlés a társulati elnökölt, hogy a mennyiben az építkezések elő- haladásához képest a kilátásba helyezett 600000 korona 'állami előleg kölcsön másik fele részére is szüksége lenne a társulatnak, ezen második 300000 korona készpénz folyósítása végett kellő helyen és időben a szükséges lépéseket tegye meg. Az 1 millió korona kölcsön felvételének lehetővé válta idején pedig a kölcsön felvétele iránti lépéseket és intézkedéseket tegye meg. A közgyűlés az igazgatófőmérnöknek a fűtési szivattyútelep épitésének előrehaladásáról’ tett jelentését és a szivattyútelep telkének megvásárlására vonatkozólag tett eljárását jóvóhagyólag tudomásul vette. — A szivattyútelep kéményének és szivóaknájának a talajviszonyoknak megfelelőleg, a tervezettől eltérő erősebb alapokra való létesítését a közgyűlés elrendelte. A szivattyútelep építésére ez ideig a következő kiadások tétettek: 1. a telek vételére és a vétel utáni illetékre 1370 korona, 2. a budapesti szivattyu-gyár vállalati összegének 1-ső részletében 37152 korona, 3. a próbafúrások költségeire 88 korona 20 fillér, 4. a művezető-mérnök dijának részletére 200 korona, 5. czement vizsgálati díjra 100 korona, 6 egyéb apróbb kiadásokra 88 korona, összesen 39004 kor' 20 fillér.

Az újvárosi olvasókör választmánya augusztus hó 27-én gyűlést tartott, melyen elhatározta, hogy ujounan épített helyiségeinek felavatása czéljából szeptemben 16-án ünnepélyt rendez : Alkalmi beszéd tartására dr. Bodoky Zoltán vármegyei főjegyzőt küldöttségileg kéri fel, ugyan ekkor elhatározta ugyancsak szeptember 16-ára rendkívüli közgyűlés tartását is, melynek tárgya elnök és a kör ügyészének megválasztása. Az erről szóló meghívót következődben közöljük. Meghívó. Az újvárosi olvasó kör .f. évi szeptember 16-án d. e. 11 órakor rendkívüli közgyűlést tart, melyre a t. tag urakat ezúton tisztelettel meghívom: Vidó István, alelnök.

A jegyzői szigorlatok hattyúdala. A közigazgatási tanfolyamokról alkotott törvény a folyó évi szeptember hó 1-jével éleibe lépett; e törvény szerint a vármegyéknél 30 év óta fennálló rendszer, hogy t. i. a községi jegyzői állásra képesítő oklevél elnyerése iránt, minden vármegyére nézve az alispán elnöklete alatt, külön szervezett szak-