Békés, 1900 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1900-05-20 / 20. szám
hatóság nevében az özvegyhez rószvóttávira- tot intézett és a ravatalra koszorút helyeztetett. A mindenre kiterjedő alispáni jelentés tehát ismét alkalmat ad a vármegyének, hogy az abban foglalt javaslatok elfogadásával üdvös és szép dolgokat kezdeményezzen. A közigazgatási bizottság ülése. (május 14-én.) Héttőn délelőtt folyt le a vármegye közigazgatási bizottságának május havi rendes ülése, molyén a közkórház költségvetésével kapcsolatban az i’lmegyógyintézeti osztályorvos fizetésemelése, Békés községnek az állatni iskola létesítése tárgyában hozott tagadó határozata és a dobozi iskolainulasztá sok ügye keltettek nagyobb vitát és érdeklődést. Az ülésen dr. Lukács György főispán elnökölt és jelen voltak dr. liodoky Zoltán vármegyei főjegyző, Rezey SzívIíubz kir. tanfelügyelő, Csák György kir. pénzügt igazgató. Hadár L tjos kir. főmérnök, dr. Listy Viktor kir. ügyész, dr. Zöldy János főorvos, Ladies György, Keller Imre, dr. Zsilinszky Endre, Vafságh Béla, dr. Hajnal István és Horváth Károly bizottsági tagok. Az ülés megnyitá-m után dr. liodoky Zoltán előterjesztette az alispánunk következő időszaki jelentését : Méltóságos Főispán ur I Tekintetes közigazgatási bizottság! A folyó évi ápril haváról szóló rendszerinti havi jelentésemet a következőkben terjesztem elő: 1. Közbiztonság. A múlt hó folyamán a személybiztonság kizárólag a több Ízben előfordult verekedési esetekkel lett megtámadva és pediggj-Endrődön 2. Orosházán l, K. Ladányban I, B.-Csabán 1 és Szarvason néhány kisebb jelentőségű verekedési esettel. A vagyonbiztonság a következő esetekben támadtntott meg kisebb nagyobb jelentőségű lopások elkövetésével : B.-Csabán 2. Mezőberényben 4. Gyulán 6, Csorváson 2, Szeghalmon 3 esetben, továbbá Szarvason, Dobozon és Kétegyházán néhány kisebb jelentőségű lopási esettel. A nyomozások mindezen esetekben megindít tattak s részben eredménnyel b .‘fejeztettek, részben pedig folyamatban vannak. Baleset összesen 9 esetben fordult elő és pedig : B.-Csabán Szarvas Márton 2 éves leánykája kocsiról a lovak közé esett s a kapott sérülések következtében meghalt; ugyanosak B.-Csabán Valentinyi Mária cselédleány Bella János tanitó háza leégésé- nek alkalmával az égő házba bement ruhájáért s p. közben az égő eresz lezuhant, bent fulladt; Szarvason Kiélik Mihályné kutbaesés következtében meghalt; Vésztőn Nagy Gábor 13 éves fiút vigyázatlansága folytán, a kocsi kereke összetörte s meghalt'; F.-Gyarmaton Burai Dezső I és fél éves •gyermeke tévedés folytán marólúgot ivott s szintén meghalt; baleset fordult még elő K.-Ladányban 2 P.-Szt.-Tornyán 1 és Békésen 2 esetben. Miután pedig gyanú forog fenn, hogy mindezen esetekben gondatlanság, esetleg gonosz szándék volt az előidéző ok, a bűnügyi nyomozások folyamatba tétettek Öngyilkosság követteíett el 8 esetben és 1 - öngyilkossági kísérlet. Tüzeset összesen 10 esetben fordult elő és pelig: F-Gyarmaton 1, Békésen 3, Szarvason 1, Öcsödön 1, B.-Csabán 1, Gyulán 2 és Dobozon 1 esetben; a leégett tárgyak jórészben biztosítva voltak. bolt, lármázott a fájdalom, l.idércz nyomás nehezült testemre, nyelvem száraz volt a belső forrósáétól. minden tagom bénultnak érzém, de karjaidat naey erőltetéssel a tágas végtelen ür felé tártam, honnét lázas képzeletemben Juczikár. láttam közeledni. . Csak kis ujjad hegyét foghatnám meg még egyszer, dadogám, csak hajadból egy szálat érint hetnék. Csak egyszer hallanám még szavadat 1 Dadogásom kiáltássá változott a nagy belső szorongató kínban. Belelármáztam az éjbe. Senki se hallott. Egyedül voltam. Éjfélre járhatott az idő, a láthatár végénl ködben úszó al.ik tűnt fel szemeim előtt. Meg- töröltem könnyeimet, hogy jobban láthassak. Sokáig azt hittem, képzelődöm, de a siető piczi emberi alak mind magasabb lett,, a szellő meg- lebbenté röpülő szoknyáját, hosszú hajában a lobogó pántlikát. A hold fénye megezüstözé haját, az éji bogár fel-felröppent előtte; már sebesen szedett lél‘.gzetét is haliám; tündöklő szemének pillantása, mint az égő tűz tapadt reám, felsikoltott, nevemet kiáltá, s én még mindig kételkedve, helyemre gyökerezve ültem. Nem hittem, nem foghattam fel ezt a nagy boldogságot, csak akkor jöttem magamhoz, midőn már szorosan, forró öleléssel, lázas remegéssel szori- tám karjaimba — Juczikát. — Három nap jöttem gyalog idáig, mondá, halántékaira szorítván kezeit Lábaimat véresre verte a kavics, megszurkálta a tüske. Homlokomról a fáradtság verejtéke csurgott. Gyalog, egyedül, irányt vesztve tévelyegtem porban, esőben, nap hevében: do visszajöttem hozzád. Tied vagyok, neked ígértem, neked adtam magamat, soha el nem választ tőled senki többé Szivemre szoritám őt. A nagy fájdalom után, azt mondják, veszedelmes a hirtelen öröm. Engem is meghódított a váratlan boldogság. Nem szóltam, nem mondtam, mit érzek, kivel n -m cserélnék, mit beszél szivem lázas lüktetése, midőn karjaimba tartom őt, kedvesemét. De Juczika némaságomban is megértett. Uj borra már Szabó András beleegyezésével tartottuk meg az — esküvőt. 11. Állategészségügy. Békésvármegye állategészségügye az elmúlt hónapban kedvező volt, amennyiben a ragadós állati betegségek csak kis számban, kizárólag szórványos jelleggel s igen jelentéktelen elhullási veszteséggel mutatkoztak. Ragadós betegségek okozta elhullás összesen 2 drb szarvasmarha és 1 drb series volt A fönt jelzett .időben fellépett s megszűnt ragadós állati betegségek statistikája a következő: Fellépett: Veszettség 3 községben, összesen 3 udvarban. Lépfene 2 községben, összesen 2 udvarban. Rühkór 3 községben, összesen 4 udvarban. Megszűnt: L,;pfene 2 községben. Sertósvész 1 községben. Jó indulatu hólyagos kiütés 1 községben. 111. Földmivelés. ipar és kereskedelem. Az őszi búza vetéseknek körülbelül felerészben kielégítő, részben gyenge és ritka, a tavaszi árpa és zab vetések általában jóknak mondhatók, a tengeri és tnkarmányrépa vetés már bo van fejezve. Az időjárás nem volt kedvező, amennyiben a múlt hó vége felé beállott éjjeli fagy a szőlő, gyümölcs és a mesterséges takarmányban, valamint a konyhakerti véleményekben tetemes kárt okozott; a múlt hóban a földiniselési munkálatok a következők voltak : szántás, vetés, trágyázás, szőlőnyitás, metszés, kisebb belső gazdasági munkálatok és utóbbi időben az nszatolás, mely munkára az ifjabb fiuk és leányok is alkalmazást nyertek. Az ipar és kereskedelem terén semmi említésre méltó mozzanat nem merült fel. IV. Vegyesek. A vármegyei pénztárakat a múlt hóban is megvizsgáltam és rendben levőknek találtam. A járási főszolgabírók községeiket az elmúlt hóban is beutazták és azok ügy és pénzkezelését ellenőrizték. Említésre méltónak tartom még, bogy a múlt hó 22-én és 23-án tartotta a független szocialista párt Szeghalmon a községi szálloda nagytermében országos kongressusát: a szeghalmi főszolgabiró jelentése szerint a kongressus teljes rendben folyt le, a felszóllalók higgadtan viselkedtek s szenvedélytől ment hangot használtak, csupán egy felszól la ló t kellett mérsékletre intenie. A munkások a kongresszuson leginkább a földbirtokosok s bérlők, általában véve a munkaadók azon eljárása ellen panaszkodtak, hogy idegen helyről hozatnak munkásokat, csekély munkabért adnak, földjeiket nagybérlőknek adják ki s igy a szegény nép földbérlethez nem, keresethez pedig nagyon csekélyhez jutl úgy hogy mivel téli munka nincs, alig bir megélni. Követelték az általános titkos választói jogot, a progressiv adó behozatalát, az egyesülési és gyülekezési jogot, a munkásnyugd jazásf, az olcsó vagy egészen ingyenes állami telepítést. A főszolgabiró jelentése szerint a kongresszus lefolyása azt a benyomást tette, ho^y a munkások bár sok tekintetben u ég mindig tulkövetelésekkel állanak is elő, a törvébybozásnak s a hatóságoknak helyzetük javítására irányuló tevékenységét nem kisérik oly bizalmatlansággal, mint előbb, higgadtan kezdenek tanácskozni l helyzetükről a annak javításáról és teljesen utópiák után többé nem töreksze netc. A tartott kongressus bebizonyította újból is azt, hogy az egyesülési s gyülekezési jognak a munkások részére való megadása a közre semmi veszedelemmel nem jár, sőt a soczializmusban rejlő veszedelmet épen elhárítja, mert e két jog birtoká-. ban a mnnkásoknál az elnyomottság érzése megszűnik, a szenvedélyek lecsillapulnak $ lassanként visszatér a magyar munkás higgadt s alapjában véve törvénytisztelő gondolkozás módja. A jelentéshez felszólal Keller Imre és kérdi, Kondoros. A gulya, ménes most is meg van, de nem a csárda mellett delelget, mint a hogy Arany János látta és dalolta. Sőt már csárda sincsen Kondoroson, hanem vendéglő és kávéház modern komforttal és alsós párti :kal. A romantikát örökre elhessegette a kultúra, a kondorosi pusztából 25 év előtt község lett, s ha akadna hiba a kréta körül, azt a megyei számvevőség kérné számon. De erről szó sem lehet. A fiatal községnek fennállása óta Dérczy Ferencz a bírája. Ne tessék e név mögött valami ködirönös parasztbirót keresni. Dérczy Ferencz előkelő, módos földbirtokos, ki intelligencziája révén az angol békebiró- székbe is beülhetne. És ez a derék úri ember, miután a táhlabirói intézményt eltörölték, a falusi biró tisztjét vállalta el, hogy a közügyet szolgálhassa. Alatta fejlődött az egykori kondorosi puszta virágzó községgé. S mi lett a kondorosi csárdából, mely egykor a legnagyobb magyar epikus fantáziáját ingerelte? Hát biz azt a civilizáció úgy eltörölte a föld sziliéről, mint Ninivét a pusztulás s Her- kulánumot a láva. Sőt tr.ég jobban, mert hotel lett belőle. A kis számadó s nagy számadó (a ki rang szerint a főjuhász után való) ha megszomjazik, hiába keresi a csárdát a kondorosi síkon. Simára borotvált, elegáns fekete ruhás pinezérek fogadják a vendéglőben s illő hajlongások között kérdik: — Méltóztatik parancsolni? Tetszik az étlap? — Pinczér, étlap ? Hej, ha ezt azok a hetyke betyárok látnák, kik hajdan törzslátogatói voltak a kondorosi csárdának 1 Hogy csapkodnának széjjel a csillogó fokossal, hogy kiáltanák duhaj elkeseredésükben: — Honnan a fityfiringós fityfenébül kerültek ide ezek a vásott képű, plundrás, kenyér- puszlitók ? hogy a kiházasitó és temetkezési egyletek ügyében nein érkezett-e még le a minister döntése ? Dr. Lukács György válaszol a kérdésre, jelezvén, hogy tudomásn szerint az úgy a ministerium b.tn már elintézést nyert és valószínűleg csak kezelési késedelem az oka, hogy még nem érkezett le a vármegyéhez. Az a!ispáni jelentést egyébként a bizottság tudomásul vette. • Tudomásul vették ezután a pénzt árvizsgál átokról felvett jegyzőkönyveket és a vizsgáló bizottságnak abbeli észrevételezését, hogy idegen megyebeli ingatlanokra túl nagy összegű kölcsön adatott az árvapénztárból. Dr. Zöldy János főorvos jelentése szerint a közegészségügyi viszonyok általábán kedvezők és az előző hónaphoz viszonyítva jobbak is voltak, a mennyiben a fertőző betegségekben történt megbetegedések vá tozatlan szúrna mellett az ezekben történt elhalálozások 2°/0 kai csökkentek. Az egyes szervek betegségét tekintve leginkább a légző szervek hurutos és gyuladásos bántalmai fordultak elő, továbbá a csúzos betegségek. A leggyakoribb halálok a tűdővész és tüdőgyuladás voltak. A heveay fertőző betegségek közül előfordult a diphtheria 7 községben 14 esetben 2 halálozással, a vöiheny 6 községben 42 megbetegedéssel 12 halálozással, a kanyaró 3 községben 12 megbetegedéssel 1 halálozással, a gerinczagyhártya gyuladás és vérhas 1—1 halállal végződött esetben, a fültőmirigy gyuladás 3 községben 106 esetben, a szamárhurut 1 községben 4 esetben és a bárányhimlő 1 esetben. A vör- beny Öcsödön, a fültő.uirigy gyu adás Öcsödön és Kígyóson öltött járványos jelleget. Orvosrendőri vizsgálatot eszközöltek élőn 144. hullán 14 esetben, orvostörvényszékit pedig 22 könnyű és 8 súlyos testi sértés esetében A trachomas betegek száma 144. A jelentést a bizottság tudomásul vette és a főorvos javaslatára intézkedett, hogy Mező-Beróny községben még egy ártézi kút, vagy több mély fúrási! kút készíttessék. A vármegyei közkórház szervezeti szabályrendeletét a minister módosítás czéljából visszaküldte. A viszonyokra való tekintettel a bizottság változatlanul terjeszti ismét a szabályrenletet a közgyűlés elé, de megtoldva a kórházi alkalmozot- tak nyugdijáról szóló függelékkel. Hosszabb vitát provokált a közkórház 1901. évi költség vetésének előterjesztése kapcsán dr. Pándy Kálmán osztályorvos fellebbezése. A kórházi bizott ság ugyanis az elmebeteg osztály orvosának fizetését nem javasolta felemelni, de a segédorvosokét 200—200 koronával igen. Ezt felebbezte meg az osztályorvos, kérve fizetésének 2000 koronáról 2800 koronára való felemelését. Keller Imre és dr. Zsilinszky Endre melegen támogatták a felebbezést, mig dr. Hajnal István és Haviár Lajos elvi okokból ellenezték. Dr. Hajnal István nem zárkózik el, sőt melegen üdvözli, hogy az orvosi javadalmazás emeltessék, de egyáltalán nem látja indokoltnak, hogy a kórházi osztályorvosi állások és fizetések paritása raegbolygattassék.- Ha emelik az egyiket, — amit helyesel — akkor emeljék valamennyit, annyival is inkább, mert a sebészeti s belgyógyászati osztályorvosok teendői semmivel sem kisebbek és orvosi szemüvegen mérlegelve egyáltalán nem könnyebbek az eltnegyógy osztályénál; az pedig éppen nem helyeselhető, hogy ugyanazon kórház kötelékében régebben működő osztályorvosok javadalmazásával szemben épen a legfiatalabbé s csakis az övé emeltessék. A bizottság többsége a dr. Zöldy János főorvos által beterjesztett melegen indokolt határozati javaslatot, mely szerint a felebbezésnek hely adassák s Pándy Kálmán osztályorvos fizetése évi 800 Da a csárdával együtt a betyárok is eltűntek. A hatvanas évek végén pusztult el ennek a típusnak egyik utolsó képviselője, Babaj Gyurka, a kondorosi csárda előtt. Birokra szállt No- vák Gyurka szarvasi csendbiztossal. Mind a kettő atléta volt. A csendbiztos magas, szikár ember, a betyár alacsony, zömök legény. Vagy tíz pereiig küzködtek egymással s a csendbiztos csontjai kegyetlenül ropogtak a betyár aczél karjai között. Ekkor előugrott egy perzekutor s oldalról neki támasztotta puskája csövét Babaj Gyurka szivének. A csendbiztos vezényelt: — Tüzelj, fiam. A puska eldördült s a betyár holtan rogyott össze. Azóta nem járt betyár a kondorosi csárdában, melyet az enyészet akkor már eljegyzett magának. Néhány év múlva likvidált is. Mi szarvasi diákok még láttuk a vakácziók- ban hazafelé menet ittunk is néhány pohár bort benne. Komisz rabvallató ital volt, de azért reggelig daloltuk mellette hamisan bár, de lelkesen I A miatt már alhatik kend, ihatik kend. Egyikünk se hitte, hogy a csárdát s a mellette lévő zsandárlaktanyát, mint jubiláló községet fogjuk viszontlátni. Pedig most erről szól a hivatalos értesítés: Kondoros községe május hó 20 ikán üli meg fennállásuk 25 éves jubileumát népünnepélylyel, fáklyás menettel és díszközgyűléssel. A vendégeket a hotellá avanzsált kondorosi csárdában fogják megvendégelni, lesz népies tánczmulatság is, fehérleni fog a leveles szin alatt a burjuszájü ing, a lobogós gatya s ‘arkállani fog a százránczú selyem viganó, tüzes czigány muzsika mellett. S a főispán át fogja adni a község birájá- nak, az öreg Dérczy Ferencinek a királyi kitüntetést ékes szavak kíséretében s durrogni fognak a pezsgős palaczkok ott, hol hajdan az ég csöndjében karabélyok durrogtak, mikor a pandúrok inkább csúnya kötelességből mint igazi kedvtelésből razziát tartották a végtelen róna- ságon. De hiába, akárhogy buzgólkodnak is, a lekoronával felemeltessék, elfogadta azzal a kiegészítéssel azonban, hogy a kórházi bizottság találjon módot, miszerint a többi osztálvorvosok fizetését is emelje s majdan ilyen értelemben tegyen javaslatot a közig, bizottsághoz. Csák György kir. pénzügyigazgató tett jelentést az adózásról. Egyenes állami adóban befolyt márczius végéig 821,862 korona 61 fillér, április hóban 54,045 korona 14 fillér, vagyis 28,939 korona 78 fillérrel több folyt be eddig, mint tavaly a hasonló időszakban. Hadmentességi márczius végéig 3913 korona 23 fillér, április hóban 781 korona 72 fillér, 1266 korona 59 fillérrel több folyt be. A szeghalmi adóhivatal működését május hó elsején megkezdte. Tudomásul vették. Rezey Szilviusz kir. tanfelügyelő jelentette, hogy 23 tantermet látogatott meg, részt vett magánvizsgálatokon és CsabáD a tanitógyülésen. Csabáit az Erzsébethelyen felállítandó állami iskola ügyében tárgyalt az elöljárósággal és alapos remény van reá, hogy az iskola még ez évben létesülni fog. Sajnálattal jelentette, hogy Békés községnek nem kell az állatni iskola. Indítványozta: utasítsa a bizottság Békés községet, hogy elegendő iskolát létesítsen A saját erejéből i a terveket és költségvetést 60 nap alatt küldje be. Lukács György főispán és többek hozzászólása után a bizottság hivatalból megsemmisítette Békés község azon határozatát, hogy állami iskolára nincs szüksége és a határozatban fel fi'gja világosítani a községet, hogy iskolát minden körű mények között csinálnia kell és olcsóbb az állami iskola. Ha a község erre a határozatra sem hajlik,'a közigazgatási bizottság az uj iskolák költségeit hivatalból fogja a község költség vetésbe beilleszteni. A határozatra Békés község jttnius utolsó napjáig tartozik felelni. Egész sereg apróbb ügyet referált még ezután a tanfelügyelő. Nagy-Szénás község kérelmét állami óvoda iránt pártolólag terjesztik fel | min is terhez. Végre elintézést nyert az orosházi beiratácők ügye is. A bányai evang. püspök átiratát azzal vette tudomásul a bizottság, hogy jövőben az egyházi adóhátralékok és a beiratások ügye ne kapcsolódjék össze. Nagy vitát provokált, a gyulai főszolgabiró jelentése a dobozi iskolamulasztások ügyében. A tanfelügyelő azt indítványozta: Írjon át a bizottság a püskökböz és az elöljárósághoz, hogy rendezzék az ügyet. A bizottság csaknem minden tagja hozzászólt a tárgyhoz, megvilágítván a mulasztások és igazolások általánosan vitás ügyét s oly határozatot hoztak, melylyel felkérték a tanfelügyelőt, hogy az általános tapasztalatok alapján a bajok orvoso- lása iránt konkrét javaslatot terjesszen elő. A bányai püspök átiratát a Kondoroson létesítendő iskola ügyében és a békési főszolgabiró jelentését a békési állami tanyai iskolák létesítése ügyében páitolólag terjesztik fel a ministerhez. A körösladányi izr. hitközség iskolaépítésre a királytól és a kormánytól segítséget kér. A felségfolyamodványt a bizottság visszaküldi, mert azt a kabinetiroda utján kell felterjeszteni, a kormányhoz azonban elküldi a kéivényt. A kir. államépitészeti hivatal főnöke referált ezután a közutak á lapotáról jelentést tevén | folyamatban levő útjavítási munkálatokról és a tavasszal teljesített fásításokról. Úgy ezt a jelentést, mint a többi szakelőadó jelentését tudomásul vette a bizottság, délre befejezvén tanácskozását. tűnt betyár-romantikát már csak a képzelet tudja felépíteni. A romokban heverő csárda érdekes, festői jelenség, de az a csárda, melyet szállodává restauráltak, nagyon banális látványosság s inkább a regálebérlőt, mint a költőt érdekli. így halad a civilizáció a maga prózai csapásán, ilyen átalakulásokat' teremt a kultúra ebben a villamos korszakban. A betyárokat kiszorítják a pinezérek s a költők birodalmát elfoglalják a regálebérlők. De a kondorosi csárda emlékét megőrzi az örök életű dal, mely még számos nemzedék-ajkán fog élni. Sokszor fogják még elszeretni a menyecskét muzsikakisérettel és anélkül. Ennek titka a menyecskék természetrajzában rejlik, mely ma is az. a mi volt a kondorosi csárda virágzó napjaiban. Nem akaróik minden áron rehabilitálni a csárdabeli szép asszonyt, de mindenesetre enyhítő körülmény, hogy a csárdás gazda a nóta szerint is nagyon előhaladott korú atyafi volt. Hiányos volna a történeti kritika, ha ezt elhallgatná. Kétségtelen, hogy a jubileumi ünnepre össze fog sereg leni Csorvás, Gerendás, Bodzás. Meggyes aprajanagyja, fiatalja-öregje. De lesz-e közöttük néhány galambősz, tisztes abrázatu agg, ki a Ráday korszakban megjárta a szegedi vár kazamatáit ? Ha ilyen akadna áz ünneplő vendégek sorában s ha a bor megoldaná a nyelvüket, akkor tudhatnánk meg csak igazán, milyen élet volt hajdanában a kondorosi csárdában, mikor ablakából a szegény legényeket leste s a ragyogó délibábot látta a bogárszemü menyecske. A délibáb még most is ragyog, csakhogy kissé kijebb költözött. Mintha boszankodnék, hogy fantasztikus mutatványait már a kondorosi csárdából is fizikai szempontból mérlegelik. Lucián.
