Békés, 1900 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1900-05-20 / 20. szám

Melléklet a „Békés“ 1900.20-ik számához.

A vármegye közgyűlése.

Tárgysorozat Békésvármegye törvényhatósági bizottságának május hó 28-án tartandó tavaszi rendes közgyűlésére.

1. Alispáni jelentés a vármegye közállapotáról s a februári közgyűlés óta tett nevezetesebb intézkedésekről.

2. A számonkérőszók jegyzőkönyve a tisztikar tevékenységéről.

3. A vármegyei árvaszók jelentése a vármegyei árvaügyek állapotáról.

4. Belügyministeri rendelet, a rendszeresíteni kórt uj állások tárgyában.

5. Földmivelésügyi ministeri rendelet a mezőgazdák és mezőgazdasági alkalmazottak fegyvergyakorlatrá behívása tárgyában.

6. Belügyministeri rendelet a vármegyei közkórház szabályzatának módosítása tárgyában.

7. Hevesvármegye körirata a bűnvádi per- rendtartásról szóló, 1896. XXXIII. t-cz. módosítása tárgyában.

8. Kolozsvár sz. kir. város körirata Munkácsy Mihály emlékének megörökítése tárgyában.

9. Zemplén- és Zalavármegye és Verseoz város körirata az olasz bor-vám felemelése tárgyában.

10. Szabolcsvármegye körirata Hontvárme- gyónek a pálinkaivás korlátozására irányuló feliratának támogatása tárgyában.

11. Szatmár-Németi sz. kir. város körirata az újonnan telepitett szőlőknek adandó kedvezmény tárgyában.

12. Hontvármegye körirata a „Deák-otthon“ részére alapítvány tétele iránt.

13. Özv. Munkácsy Mihálynó köszönő levele a törvényhatóság részvétéért.

14. A vármegyei honvéd-hadapródiskolai alapítvány helyének betöltése.

15. A vármegyei földmivesiskolai bizottság előterjesztése az iskolának az állam részére való átadása és az iskolai pénzkészlet hovaforditása tárgyában.

16. A községjegyzői nyugdíjintézet igazgatóválasztmányának előterjesztése a választmányban megüresedett tagsági hely betöltése iránt.

17. A vármegyei székház kibővítése tárgyában kiküldött albizottság jelentése.

18. Alispáni előterjesztés a gazdasági munkások és napszámosok segélyalapjára, a földmivelésügyi m. kir- minister által adományozott 10000 korona segély mikénti felosztása tárgyában.

19. A vármegye alispánjának előterjesztése a szegény sorsú tüdőbetegek „Erzsébet“ sanato- riumában ágyalapitvány létesítése iránt.

20. A vármegye alispánjának előterjesztése takonykór következtében károsult gazdák segélyezése tárgyában.

21. A vármegye alispánjának előterjesztése a házalókereskedés korlátozásáról szóló vármegyei szabályrendelet megalkotása tárgyában.

22. Alispáni jelentés a Gsaba-bókési ut építési kölcsöne tárgyában.

23. A vármegyei kórházi bizottság előterjesztése a vármegyei közkórház alkalmazottainak nyugdíjjogosultsága tárgyában.

24. Alispáni jelentés a vármegyei közkórház megvi zsgálásáról.

25. A házi pénztár 1899. évi számadása.

26. A vármegyei közkórház 1899. évi számadása.

27. A vármegyei közkórház 1901. évi költségvetése.

28. A közkórházi bizottság előterjesztése a felmerült tulkiadásokról.

29. Pénztári ügyek.

30. Békésvármegyei tűzoltó szövetség alapszabályait beterjeszti s a vármegyei tüzrendó- szeti szabályrendelet megfelelő módosítását kéri.

31. Szarvas község képviselőtestületének 201—99. számú, a szabadelvű kör bérlete tárgyában hozott határozata ellen Valoch János és társai által beadott felebbezés.

32. Gyula r. t. város 43—900. számú, a Gyula - Seprős - Barakonyi helyi érdekű vasút segélyezésének megtagadása tárgyában hozott határozata ellen dr. Bene Ödön és társa által beadott felebbezés.

33. Szarvas község határozata az I. jegyző fizetése tárgyában s ezen határozat ellen Bakay Sándor és Gólián Soma felebbezése.

34. Harza Ferencz öcsödi jegyző felebbezése Öcsöd község képviselőtestületének, 11—900. sz. határozata ellen.

35. Godán Ambrus szeghalmi bírónak s Kovács Gyula községi I. jegyzőnek felebbezése Szeghalom község képviselőtestületének 193—900. számú határozata ellen.

36. Svetics Bernát békési lakos felebbezése Békés község képviselőtestületének Bagó Ferencz H. kerületi kéményseprő ügyében hozott 19.—1900. számú határozata ellen.

37. Svetios Bernát békési lakos felebbezése

Békés község képviselőtestületének, a kémény- seprési szabályrendelet Békés községre vonatkozó részének felülvizsgálata iránt beadott kérelmére hozott 87—900. számú határozata ellen.

38. Czigler Ignácznó s társai mező-berényi lakosok felebbezése a mező-berényi vásártér kibővítése s az állandó sátrak elhordása tárgyában hozott 41—900. számú határozat ellen.

39. Jónás Pál és társai felebbezése Szeghalom községnek a gazdasági ismétlő, iskola felállítása tárgyában hozott határozata ellen.

40. Gróf Wenckheim Frigyes szőllősi uradalmának felebbezése Sámson községnek a mezőőri költségek kivetése tárgyában hozott határozata ellen.

41. A békési járás főszolgabirájának kérvénye egy dijnoki állás rendszeresítése iránt

42. Sámson község határozata ártézi kút létesítése tárgyában.

43. Gyulaváros szervezési szabályrendeletének módosítása.

44. Szeghalom község kérelme a rendszeresített végrehajtói állás jóváhagyása tárgyában.

45. Endrőd község kérelme a községi Il-od és III-ad jegyző fizetésének felemelése tárgyában hozott határozat jóváhagyása iránt.

46. Szeghalom község kérelme a szeghalmi községi szálloda melléképületei munkálatainak jótállás ügyében a vállalkozók által kiállított „Nyilatkozat“ jóváhagyása iránt.

47. Öcsöd község kérelme az öcsöd-tisza- földvári községi közlekedési útnak, a törvény- hatósági úthálózatba leendő felvétele iránt.

48. Békés község képviselőtestületének folyó hóban hozott határozata a bélmegyeri birtok eladása tárgyában.

49. K.-Tarcsa község határozata 265 hold földjének közös legelőül való bérbeadása tárgyában.

50. K.-Tarcsa község vágóhíd használati szabályrendelete.

51. Mike János árvaszéki dijnok segély iránti kérvénye.

52. Szabadságidő engedélyezése iránti kérvények.

53. B -Csaba község határozata a kanálisi szőllőkre nyerendő kisajátítási jog tárgyában.

54- Doboz község által a legeltetés módozatairól alkotott szabályrendelet.

55. Csorvás község módosított szervezési és fizetési szabályrendelete.

56. B.-Csaba község határozata Yarságh Bélával kötött csereszerződés tárgyában.

57. B.-Csaba községnek Fried Lipót b.-csabai lakossal kötött bórszerződóse.

58. Bránya Mihály kórházi kapus segély iránti kérvénye.

59. Szeghalom község képviselőtestületének határozata Fazekas László volt községi írnok végkielégítése tárgyában.

60. Csorvás község képviselőtestületi határozata a községi állatorvos fizetésemelése tárgyában.

61. Füzes-Gyarmat község képviselőtestületének a községi pónztárnok és ellenőr fizetésének felemelését megtagadó határozata.

62. K.-Ladány község és Kovács István között létrejött haszonbóri szerződés.

63. Békés község és Kocsor Mihály s neje Biró Erzsébet között létrejött adás-vételi szerződés.

64. K.-Tarcsa község szabályrendelete a községbe településről és a községi kötelékbe való felvételért szedhető dijak mennyisége és fokozatáról.

65. Sz.-Szt-Tornya község szabályrendelete a községi rendőrségről.

66. Szeghalom község képviselőtestületének egy rendőrbiztosi állás szervezése tárgyában hozott határozata.

67. B.-Csaba község képviselőtestületének a Gécs György és társaival kötött adás-vételi szerződések tárgyában hozott határozata.

68. Szathmáry Sándor árvaszéki nyilvántartó kérvénye 420 frt személyi pótlók iránt.

69. Vármegyei alapok és pénztárak 1899. évi számadása.

70. Gyula-Vári község képviselőtestületének határozata törzsvagyon pénztár alakítása tárgyában.

71. Békés község képviselőtestületének határozatai malom taxák törlése tárgyában.

72. Nagy-Szénás község képviselőtestületének határozata az 1899-ik évi közpónztári tul- kiadások jóváhagyása tárgyában.

73. Községi számadások az 1899. évről.

74.. Uj-Kigyós község képviselőtestületének 1899. évi tulkiadások jóváhagyása tárgyábani határozata.

75. Behajthatatlanná vált vármegyei, községi pótadók, ebadó és községi közmunka törlése tárgyában hozott képviselőtestületi határozatok.

76. 1899. évi gyámpénztári számadások.

77. Gyámpónztári tartalék alapokból kiutalványozások.

2213—1900. sz.

Hivatalos hirdetés.

Gyula városában az 1900. évre előirt vármegyei közúti adó kivetési lajstrom a vármegyei számvevőség által megvizsgáltatván, az 1890. évi I t--cz. 23. § a 10-ik bekezdéséhez képest a városi adóhivatal helyiségében folyó hó 17 töl 31-ig terjedő 15 napra közszemlére kitéve tartatik és az bárki által is megtekinthető s netaláni észrevételek legkésőbb folyó hó 31 ig ugyanott nyújtandók be A kitett batáridőn túl beadott felszólamlás érdemben való megvizsgálása nélkül vissza fog utasittatni.

Gyulán, 1900. május hó 17-én.

Dutkay Béla,

151 1—l pölgármester.

2243—1900. sz.

Hivatalos hirdetés.

Gyula városában az 1900. évre előirt hadmen- tességi dijkivetési lajstrom a magy. kir. pénzügyigazgatóság által számvevőileg megvizsgáltatván, az 1883. évi XLIV. t.-cz. 16. § a értelmében a városi adóhivatal helyiségében folyó hó 20-tól 28-ig

közszemlére kitéve tartatik.

Azon adózók, a kik eme lajstromban foglalt adónemmel már a múlt évben meg voltak róva, a lajstrom közzétételének napját követő 15 nap alatt, a kik pedig most első Ízben lettek megróva, adójuknak könyvecskéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt felszólamlásukat hozzám adják be.

Gyulán, 1900. május hó 18-án.

Outkay Béla,

ISO 1—1 * polgármester.

H i r e k.

A vármegye közgyűlése. A vármegye hivatalos lapjának tegnap megjelent száma közli a május 28-ára összehívott törvényhatósági rendes közgyűlésnek tárgysorozatát, a mely 77 pontot foglal magában és a melynek főbb pontjait mai és jövő számunkban ismertetjük. Az érdekes napirend előkészítésével már részben legutóbbi ülésében foglalkozott az állandó válazstmány, hasonló czélból a jogi és pénzügyi szakosztályok szerdán délután, az állandó választmány pedig pénteken délelőtt fognak újból ülést tartani.

Dr. Fábry Sándor, vármegyénk alispánja a héten Budapesten járt, hol a csütörtöki általános kihallgatások alkalmával O Felségénél mutatta be hódoló köszönetét a királyi tanácsossá történt kinevezésével nyert legfelsőbb kitüntetésért.

A vármegyeház kibővítése ügyében javaslattételre kiküldött bizottság dr. Bodoky Zoltán elnöklete alatt kedden délelőtt ülést tartott, amelyen a kir. államépitészeti hivatal által a régi fogház épületnek árvaszéki épületté való átalakítása és a vármegyeház épület jobb szárnyának kiépítésére vonatkozó terveket elfogadta. A fogház épület átalakítására vonatkozólag 16,845 koronában előirányzott költséggel legközelebb kiírják az árlejtést, mig a főépület átalakítására vonatkozó terveket a vármegye közgyűlése elé terjeszti a bizottság elfogadás végett.

Kondoros jubileuma. Nemcsak a vármegye, de az egész ország jóindulatú ügyelme irányul a romantikus hirü pusztából huszonöt év előtt alakult Kondoros község felé, amelynek lakossága ma nagyszabású örömünnepet rendez a község alapításának emlékére. Ennek a rokonszenvnek eredméuyekép népes és bensőségteljes lesz az ünnepély, amelynek sikerén a község lakossága élén a buzgó rendező- seggel fáradozik. Az ünnepély keretében rója le a község elismerését és háláját Dérczy Ferencz iránt, aki mint községi bíró a község alapítása óta vezeti annak ügyeit nagy buzgalommal és igaz sikerekkel, mint azt az ifjú község gyors fejlődése mutatja Ekkor adja át ugyanis a vidék „biró bácsijának a legfelsőbb kitüntetés jelvényét: a koronás arany érdemkeresztet dr. Lukács György főispán őb ekkor leplezik le a községházán a legderekabb biró életnagyságú arczképét. A rendező bizottság a héten küldöttségileg hívta meg az ünnepélyre dr. Lukács György főispánt és dr. Fábry Sándor alispánt, akik készséggel helyezték kilá ásba az ünnepélyen való részvételüket. A mozgalmas szép napról előre is kedves képet nyújt az a programm, melyben az ünnepély megtartását tervezik és amelynek keretében a község lakosai és a nagyszámú vendégsereg szépen kiveheti részét a falu öröméből, velünk és minden magyar szivvel együtt kívánva, hogy éljen, virágozzék és növekedjék a jubiláló község és boldogok legyenek lakosai az idők végtelenjéig! Az ünnepély sorrendje a következő : 1. Hálaadó isteni tisztelet délelőtt fél 9 órakor az ág. hiv. ev. tem plombán, 10 órakor pedig a róm. kath. templomban. 2. Ünnepélyes disz-közgyülés dr. Lukács György vármegyei főispán elnöklése mellett fél 12 órakor. A község, birájának kitüntetése és arczképének leleplezése. 3. Disz közebéd a kondorosi csárdában délután 1 órakor. 4. A nép megvendégélése a piacz- téren délután 3 órakor. Utána tánczmulatságugyanott.

Templomünnep. Múlt vasárnap ülték meg a róm. kath. hivek a gyulai nagytemplom felszentelésének emlékünnepét. Éppen 125 éve az idén annak, hogy e szép és nagy templom báró Haruckern Ferencz hitbuzgósága és áldozatkészségéből szolgál Isten dicsőségére és a katb. hivek lelki javára. Kezdet ben csak egyszerű megáldás által lett átadva rendeltetésének és csak e század elején szentelte fel ünnepélyesen Wurum József váradi püspök. Ez alkalommal is nagy buzgósággal ülték meg a hivek I templom ünnepét. A Józsefvárosból, Csabáról és Gyula-Varsándról körmenetben jöttek el számosán. Az ünnep fényét emelte az a tény, hogy Grócz Béla váradi prépost-kanonok végezte az ünnepies nagymisét segédlettel és ő maga tartotta az ünnepi szent beszédet is. Délben Gröh Ferencz prépost-plébános adott ebédet, melyen számosán vettek részt.

A pénzügyigazgatóság köréből. A pénzügyminiszter Somossy Zsigmond p. ü. titkár és 'p. ü. igazgató helyettest, Széless József és Trybalszky

Teofil p. ü. titkárokat, továbbá Lampenfeld Lajos p. ü. segédtitkárt fizetési osztályuknak magasabb fokozatába léptette elő. Blaur Gyula p. ü. segédtitkárt pedig Gyuláról a nyitrai pénzügy igazgatósághoz helyezte át.

A békésmegyei takarékpénztár igazgatósága Kóhn Dávid városi adó és birtoknyilvántartót, lapunk felelős szerkesztőjét az intézetnél ez alkalommal szervezett ellenőri állásra megválasztotta, minek folytán ő városnál viselt állásáról való lemondását benyújtotta a város polgármesteréhez.

Tanitók nyugdíjazása. A vármegyei tanítói nyugdijbizottság Rezey Szilviusz kir. tanfelügyelő elnöklete alatt hétfőn tartott ülésében Papp Lajos füzes-gyarmati ev. reform, és Gécs János csabai ágost. evang. tanítók nyugdíjazását elrendelte.

Kinevezések. A vallás és közoktatásügyi minister Müller Róbert és Beck Ödön orosházi m. kir. állami polgári iskolai segédtanítókat jelenlegi alkalmazásukban való meghagyással rendes tanítókká nevezte ki.

Gyufa város részvétirata Munkácsy özvegyéhez A képviselőtestület május 12-iki rendkívüli, közgyűlésén — mint megírtuk — dr. Berényi Ármin indítványára Munkácsy Mihály halála fölött bánatos kegyeletét lerovandó, elhatározta, hogy a dicsöült művész özvegyéhez részétiratot intéz. A részvétirat, mely a közgyűlés után az özvegynek elküldetett, a következő: „Nagyságos Asszonyunk! Gyula város képviselőtestülete május hó 12-én tartott közgyűlésén mély fájdalommal emlékezett meg ama megrendítő csapásról, a mely Nagyságodat, valamint magyar hazinkat felejthetlen férjének gyászos elhunytéval érte. Városunk, mely szerencsés volt Munkácsynak, mint fiatal embernek éveken át otthona lenni, s a mely város az ő halhatatlan művészetének bölcsőjeként büszkélkedik, férjének halála felett érzett nagy fájdalmát és mélyen átérzett őszinte részvétét hódolatteljes tisztelettel tolmácsolja s kéri az egek Urát, küldjön Nagyságod vérző szivére mielőbb gyógy-irt és vigasztalja meg ama tudat, hogy mély fájdalmában és gyászában a magyar nemzet minden tagja egyaránt bánatos szivvel osztozik. Fogadja Nagysígod mélyen érzett részvétünk őszinte kifejezését. Gyulán, 1900. évi május 12-én tartott képviseleti közgyűlésünkből. Dutkay Béla, polgár mester.

Gyulaváros építkezési szabályrendeletét a bel- ilgyminister jóváhagyta.

Látogatás a lelenczházban. A gyulai „Fehér- kereszt egylet“ lelenczházában a héten tanulmány- czéljából látogatást tettek: Birkássy Gyuláné csillagkeresztes hölgy és dr. Vályi Rezső szabadkai vendégek, kik az ott. építendő menház létesítése czéljából tekintették meg a gyulai lelenczházat, melynek mintaszerű berendezését, praktikus beosztását megszemlélve, a látottak fölött legnagyobb elismerésüket és dicséretüket fejezték ki.

A gyulai polgári kör e hó 16-án Szénásy József elnöklete alatt tartott választmányi ülésében tárgyalta a gyulai kaszinó megkeresését, amelyben ez közös épület emelésére hívta fel a társegyletet, és azon határozatot hozta, hogy miután a polgári kör jelenlegi házában kellő elhelyezéssel bir, és uj épület emeléséhez a jelenlegi ház eladása volna szükséges, a mi a mostani forgalmi viszonyok mellett kellő ár mellett alig remélhető, de általában a pénzügyi viszonyok és közhangulat következtében a közös épület emelésére irányuló tárgyalásokba nem bocsátkozik.

Időjárásunk változó, sőt végletek között csapongó; a hévmérő huszonnégy órai időközökben 10—15 foknyi különbözetet is produkál, egyébként azonban mezőgazdasági szempontból mérlegelve, az idő kedvezőnek mondható. Különösen a hó első felében volt meleg, esős napok hatása alatt az egész növényzet rohamos fejlődésnek indult, noha a később beállott hideg napok óta a vegetáczió stagnál. Eső most már mindenfelé bőségesen volt, belyenkint valamivel több is az elégnél, úgy hogy különösen a luezernában tetemes kárt is okozott.

A fagy — mint most már mindenfelé konstatálható — szerencsére nem tett nagyobb károkat, legjobban megsínylették paszuly, dinnye s a korai szőlőhajtások, gyümölcsfák között a baraczk és a meggy, ellenben cseresznye, alma s szilvában nem észlelhető számhavehető fagykár.

A tavaszi vásárnak nagyon gyenge kilátásokkal nézünk eléje. Két hét óta sertésvész következtében a város újra zár alatt áll, igy hát a sertésfelhajtás teljesen elmarad, ami — noha vész nélkül

sem lett volna kilátás nagyobb sertésvásárra _

mé

gis mint kár vehető számba. Nagyobb forgalmúnak Ígérkezik a szarvasmarha- s lóvásár, már tudniillik a felhajtást illetőleg, de nagyobb vételkedvre különösen lovakra vonatkozólag, alig van kilátás. — A vásári napok egyébkint következők : május 24-én csütörtökön juh-, pénteken szarvas- marha-, szombaton ló s gazdasági iparczikkek, s a miniszteri engedély értelmében ugyancsak szombaton.i vasárnap és hétfőn belső vásár.

Dr. Barabás Béla, a gyomai kerület országgyűlési képviselője vasárnap délután Dobozon mondotta el beszámoló beszédét, hol a szokottnál nagyobb ünnepélyességgel fogadták. — A beszámoló beszéden a vidéki városok és községek, közöttük Gyulaváros függetlenségi s 48-as választó polgárai is szép számban vettek részt, amely részvételnek tüntető éle volt az Ugron-párt elnöke, Bartha Miklós, GyulavároBa képviselője ellen. Maga a beszámoló politikai kérdéseket ölelt fel és igy mint nem politikai hírlap, annak reprodukcziójától ezúttal is tartózkodunk. Este népes társas vacsora I tánczmulatság volt.

A gyulai iparos ifjúság egylete csütörtökön este Szénásy János elnöklete alatt tartott választmányi ülésében elhatározta, hogy feledhetlen alapítója s elnöke, Sál József arczképének leleplezési ünnepélye alkalmából pünköst másodnapján délután 5 órakor rendkívüli közgyűlést tart. A boldogult ’ derék férfiú arczképét Moravánszky Sándor, az egylet buzgó választmányi tagja, ki bár dilettáns, de mint ilyen, meglepő ügyes festő, készítette s ajándékozta az egyletnek dicséretre méltó szép kivitelben. Ugyanezen rendkívüli közgyűlés tárgy- sorozatéba felveszik az egylet alapszabályainak módosítását is.

Az .újvárosi olvasókör, nópköreink eme legrégibb s legagilisabb testületé, vasárnap délután tartott rendkívüli közgyűlésén ismét hatalmas lépést tőn a fejlődés és haladáB ösvényén. Singer Mihály,