Békés, 1899 (31. évfolyam, 3-53. szám)

1899-01-22 / 4. szám

a következő iparhatósági megbízottak lettek meg­választva. Májer István, Bekkor János, Ruttner Lőrincz, Szállá Lajos, Némedy Lajos, Szénásy Já­nos, Ficzere Mihály, Qlatz János, ifj. Ludvig József, Lindenberger Rudolf, Fikker Ferencz, Nánási Ist­ván, Berndt Ferencz, Fröhner Ferencz, Licska Fe­rencz iparosok, továbbá Bek Gusztáv, Schviinmer Arnold, Kocsis László, Manheimer Arnold és Zúz- mann János kereskedők, ugyan akkor tartották a megbízottak alakuló gyűlésüket is és elnöküknek Glatz Jánost választották meg. A békési ipartestület folyó hó 28-án a városi bérház villany nyal világított nagytermében, saját! pénztára javára „zártkörű bálát“ rendez. Belépti- dij : személyjegy 80 kr, 2 tagú osnládjegy 1 frt 20 kr, azon felül 2 frt. Kezdete 8 órakor. Az orosházi kaszinó közgyűlése január 8-án volt. Megalakult 74 helybeli és 7 vidéki, összesen 81 taggal. A volt tisztviselők újból egyhangúlag megválasztattak. Elnök Horváth Károly, alelnök Harsányi Sándor, ügyész Dr. Nagy Elemér, igazgató Dr. Szalay József, titkár Csonka János, könyvtáros Fabriczy Pál. A volt pénztáros, Laitner Zsigmond helyébe egyhangúlag Sulyok Ede választatott meg. A választmány tagjai: Székács István,- Dr. László Elek, Mikolay István. Herczeg Géza, Dr. Rapcsák Emil, Sál János, Nagy Lajos, Cohn Gyula. Dóghy Gyula, Dr. Haász Soma, Dr. Reisz Miksa, Ambrus Sándor. Az orosházi nemzeti szövetség. Orosházán e hó 8-án értekezletet tartottak melyen Horváth Ká­roly elnöklete alatt igen sokan vettek részt. Elnök ismertetvén a „Nemzeti szövetség“ országos egylet alapszabályait jelzi az irányt melyben az oros­házi fióknak működni hivatása van. Kérdi az érte­kezletet kivánják e az orosházi nemzeti szövetség megalakulását ? Az értekezlet Vangyel Szilárd pár­toló felszólalása után az egyletet egyhangú lélke-j sedéssel megalakítani határozza. Az értekezlet Horváth Károly elnöklete alatt 50 tagú szervező bizottságot küldött ki tagok gyűjtésére. A szer i vező bizottság jegyzőjéül Kis Mórt és Pál Ernőt választották meg. A végleges megalakulás a köz­ponti tagok lejövetele alkalmából később fog meg történni. A lutri halottja. Már meghalt a kis lutri, de hazajáró lélekképen itt kísért még ebben a tanul­ságos, szomorú esetben is, melynek Márton József volt csabai, később pesti kereskedő lett az áldo­zata, ki a héten Budapesten felakasztotta magát. Ez a szerencsétlen ember valaha szép összeget nyert a lottón. A játék szenvedély annyira elkapta ekkor, hogy sokat bízva szerencséjében, családjával együtt felköltözött Budapestre s itt nagy lábon élvén kizárólag játékszenvedélyének élt. A. szeszélyes szerencse azonban nem mosolygott rá többet, lassan­ként elszegényedett s a héten nyomorúsága fölötti elkeseredésében felakasztotta magát. Halála Békés- megyében, hol sok jó ismerőse volt, sok szóbeszédet keltett és nagy részvétet vont maga után. A mező-herényi kereskedő-ifjúság február hó 4-én Moző-Berényben, a „Magyar király szálló“ termeiben jótékonyczólu tánczmulatságot rendez. Belépti-dij: Személyjegy 2 kor., családjegy 5 kor. Kezdete nyolez órakor. Öngyilkosság. Gelegonya Sándor 25 éves nap­számos a ki csak egy éve nősült meg, a napokban Orosházán rósz anyagi viäzonyok miatt felakasztotta magát. A legkitűnőbb és minden háztartásban külö­nösen a téli idény alatt nélkülözhetetlen then rum az első gyulai cognac és pálinkafőzde „Cabinet rum“-ja, mely minden jobb fűszer és csemege- üzletben kapható. Szerencsés Választást ejtett a gróf Esterházy Géza-féle oognacgyár részv. társ. ezelőtt 6 hónap pal vezérigazgatójává választván a szakkörökben általán tekintély gyanánt elismert Sárkány Arnold pestmegyei virilis földbirtokost. Az uj vezérigazgató minden izében modern ember, állásának elfoglalása után pár héttel külföldre utazott tanulmányozandó a cognaciparterén előfordult haladásokat. A franczia országban látott újítások és az Angliában a szak­gépek körül tapasztalt javítások és uj alkotások arra bírták Sárkány urat, hogy a vezetése alatti gyárat uj angol gépekkel lássa el és a gyártást tel­jesen uj modern alapokra fektesse. A megfelelő munkálatok immár befejeztetvén az Esterházy gyár a legnagyobb színvonalra emelkedett s a mu­tatkozó eredmény már most is igazolja, hogy a gyár vezetése tényleg szakavatott és hozzáértő ke­zekbe jutott. Közgazdaság. Az I. gyulavárosi takarékpénztár XXVI. évi üzlet-kimutatása 1898. évre. a) Kimutatás. Az I. gyulavárosi takarékpénztár 1898. évi üzletforgalmáról. Bevétel: Pénztári maradvány 30.249 frt 89 kr, betét számlán 450.768 frt 84 kr, váltó számlán 1,167.326 frt, jelzálog számlán 58.234 frt, előleg számlán 5630 frt. kölcsön számlán a Pesti magyar keres­kedelmi banktól 9410 frt, kölcsön számlán az Egyesült budapesti fővárosi takarékpénztártól 10.800 frt, váltó kamat számlán 30.098 frt 13 kr, jelzálog kamat számlán 38 388 frt 91 kr, előleg kamat szám­lán 131 frt 31 kr, késedelmi kamat számlán 2691 01 kr, társintézeteknél elhelyezett betétek kamatjá­ból 1243 frt, 81 kr, folyó számlái kamatokból 188 frt 93 kr, összesen 72.742 frt 10 kr; társintózetek- nél elhelyezett betétből 84.071 frt 25 kr, folyó számlán 2255 frt 93 kr, tartaléktőke számlán az 1897. évi nyereményből 1081 frt 92 kr, tartalék­tőke számlán az 1898. évi kamatjából 1927 frt 50 kr, tartaléktőke számlán részvényátirásokból 38 frt, összesen 3047 frt 42 kr; nyugdíjalap számlán 1898. évi kam ltjából 1527 frt 67 kr, az 1897. évről átho­zott nyeremény 1305 frt 15 kr, leirt követelésből 28 frt 53 kr, megtérített költségből 5 frt, összesen 1,897.401 frt 78 kr. Kiadás: Betétszámlán 461,501 frt 39 kr, 1898. évben tőkésített betéti kamatokra 37.607 frt 36 kr, betéti folyó kamat számlára 728 frt 25 kr, váltó számlára 1,210.544 frt, jelzálog számlára 91 390 frt, előleg számlára 5000 frt, társ- intézeieknél elhelyezett betétekre 20.116 frt 57 kr, hivatali fizetés számlára 3690 frt. költség számlára 4030 frt 37 kr, jövedelmi adó számlára 2652 frt, tiszta jövedelmi számlára 5743 frt 67 kr, illeték számlára 6 frt 89 kr, osztalék számlára 9720 frt, kölcsön kamat számlára 312 frt 65 kr, tartaléktőke kamat számlára 1927 frt 50 kr, folyó számlára 6667 frt 23 kr, betéti kamat adó számlára 38331 frt 57 kr, nyugdíjalap számlára 91 frt 65 kr, nyug-j díjalap kamat számlára 1527 frt 67 kr, veszteség! számlára 175 frt, pénztári maradvány 30.136 frt] 01 kr, összesen 1,897.401 frt 78 kr. b) Mérleg és vagyon. Vagyon: Leszámítolt váltókban 437.659 frt, jelzálogos kölcsönökben 568.500 frt, előleg kölcsö- nökben 1910 frt, társintézeteknél elhelyezett beté­tekben 10691 frt 88 kr, letét a m. kir. postataka­rékpénztárnál 100 frt, folyó számla kölcsön 4867 frt 23 kr. készpénzben 30.136 frt 01 kr, összesen 1,053.864 frt 12 kr. Teher: Részvénytőke 80.000 frt, tartaléktőke 40.026 frt 40 kr, nyugdíjalap 26 553 frt 75 kr, betétek és tőkésített kamatok 869154 frt 45 kr, kölcsön a Pesti magyar kereskedelmi banktól 9410 frt, kölcsön az Egyesült budapesti fővárosi takarékpénztártól 10.800 frt, 1897. évi fel nem vett osztalék 330 frt, egyenleg mint tiszta haszon 17.589 frt 52 kr, összesen 1,053.864 frt 121 kr. c) Jövedelem költség. Tartozik: 1898. évben tőkésített betéti kamatokra 37,607 frt 36 kr, betéti folyó kamatokra 728 frt 25 kr, házbér és üzleti költségre 4030 frt 37 kr, hivatali fizetésekre 3690 frt, betéti kamat adóra 3833 frt 57 kr, veszteségre 175 frt, kölcsön kamatokra 312 frt 65 kr, bélyeg­illetékre 6 frt 89 kr, jövedelmi adóra 2652 frt, tartaléktőkének részvényátirásokért 38 frt, tartalék­tőkének 1898. évi kamatjára 1927 frt 50 kr, nyug­díjalap 1898. évi kamatjára 1527 frt 67 kr, egyenleg mint tiszta haszon 17.589 frt 52 kr, összesen 74.118 frt 78 kr. Követel: Váltó kamatban 30.098frt 13 kr, jelzálog kamatban 38.388 frt 91 kr, előleg kamat­ban 131 frt 31 kr, késedelmi kamatban 2691 frt 01 kr, társintézeteknél elhelyezett betétek kamatjá­ban 1243 frt 81 kr, folyó számla kamatban 188 frt 93 kr, nyeremény áthozat az 1897. évről 1305 frt 15 kr, részvényátirásokból 38 frt, megtérített költ­ségből 5 frt, leirt követelésből 28 frt 53 kr, ösz- szesen 74.118 frt 78 kr. — A mérleg szerint kimu­tatott 17.589 frt 52 kr. tiszta haszonnak felosztási tervezete: 1. A 80.000 frt alaptőke utáni 5% ka­matra 4000 frt, a fenmaradó 13.589 frt 52 krból az 1897. évről áthozott 1305 frt 15 krt levonva 12.284 frt 37 krból. 2. 10% a tartaléktőke javára 1228 frt 43 kr, 3. 10% az igazgató jutalékára 1228 frt 43 kr, 4. 8% az aligazgató ,és 3 igazgatósági tag jutalékára 982 frt 74 kr, 5. 2% a felügyelő­bizottság jutalékára 245 frt 68 kr, 6. 4% a tiszt­viselők jutalékára 491 frt: 37 kr. 7. Részvényoszta­lékra 6000 frt. 8. Gáspár. János elhalt szolga özvegye részére végkielégítésül 125 frt. 9. Jóté­konyczélokra 190 frt. 10. Tisztviselők jutalmazására a) könyvelőnek 160 frt, b) pénztárnoknak 160 frt, c) segédkönyvelőnek 100 frt. 11. A volt intézeti szolga jutalmazására özvegyének 50 frt. 12. Külön tartalék alapítására 2000 frt. 13. Nyereség átvitel 1899-re 627 frt 87 kr, összesen 17.589 frt 52 kr. Országos vásári jelentés. Gyula, 1899. január hó 18-án: sertés-vásár. Bár megyénkben egy-két községet kivéve a sertés- zárlat feloldatott, sőt a szomszédmegyék is túl­nyomó részben a zárlat alól felmentvék, a mint előre látható volt, a felhajtás igen csekély, uradalmi nagyobb falka csak 3 csapat, míg a többi rész kisebb csoportokba lett felhajtva. Az összfelhajtás valamivel 4000 darabon felül. Elkelt uradalmi egy faj 100—120 kim. súlyban páronként vészen átnem ment 40—42 kr. kiiogramja. Nagyobb súlyú, hizla­lásra alkalmasban inkább volt kereslet, de miután ebben alig volt felhajtás, vevők elutaztak a nélkül, hogy szükségleteiket fedezhették volna. Kövér sertés 40—42 krig kelt rendes élet és 4% levonással. Január hó 19-én juhvásár: Mint rendesen ez időben felhajtás nem volt. Január 20-án marhavásár: felhajtás circa 4000 darab. Jóhusu marha, miután az árak most lany­hák a fogyasztó nagypiaczokon, itt is nyomott árak mellett kelt, ellenben növendékmarha, különösen rúgott borjú jó árak mellett gyorsan talált vevőre. Elkelt első osztályú 5—6 éves jármos ökör 300 írttól 330 írtig páronként, másodosztályú 240 írttól 280 írtig, tinó-borjú 2—3 éves 120 frttól 180 frtig, rúgott borjú 70 frttól 100 frtig. Jó fejős tehén mi­nőség szerint 60 frttól 120 frtig darabonként. Január 21 lóvásár: felhajtás circa 12000 drb, melynek túlnyomó része igás ló volt, mire ilyenkor kis szükséglet lévén, alig talált vevőre, ellenben jobb lovakból nagy forgalom volt és túlnyomó részben el is kelt. Nevezetesen sok vásároltatott egy müncheni ezégszámlájára, mely azokat Párisba szállítja, úgyszintén egy másik ezég vásárolt Török, Oláhország és Bulgária részére. Elkelt első osz­tályú mének 500 frttól 700 frtig darabonként; luxus hintó lovak 500 frttól 600 frtig pátonként. Jó gazdaságba való lovak 3—400 frt páronkénj. Alsóbb rendű 200 frttól 300 frtig. Fuvarozásra alkalmas közönséges lovak 80 frttól 120 frtig páronként. Bécsi vágóhídra vásároltatott jóhusu lovak 40 frttól 80 frtig darabonként. Törvényszéki csarnok. Esküdtbirósági tagok összeírása az 1897. évi XXXIII. t.-czikk szerint esküdbirósági joga nem lesz minden kir. törvényszéknek, a gyulai kir. tör­vényszék azonban ezen joggal minden körülmények között fel lesz ruházva, mert az igazságügy minister már a gyulai kir. törvényszéki palota tervezése al­kalmával eme körülményre számított, a törvényszéki palotában az esküdbiróságnak külön tárgyaló termet építtetvén. Az esküdtbirósági tagok összeírása iga­zolja a minister feltevését, amennyiben noha a je­lentkezés még nincs befejezve, eddigeló hatszázon, felüli esküdtképes gyulai polgár van a városi kép­viselőtestület által e czélból választott küldöttség előtt összeírva. Pályázat. A gyulai kir. törvényszék elnöke a szeghalmi kir. járásbiróságnál üresedésbe jött irnoki állásra hirdet pályázatot. Kérvények két hét alatt adandók be. V Kártyaközben. A- szarvasi kaszinó kártya-szo­bájában is mint mindenütt nap-nap után nagy har- ezok folynak a zöld asztal körül. A hadakozó felek magyar vagy franczia kártyák segítségével gyűrik le egymást, s ogy-egy erősebb mérkőzésről rend szerint napokig beszélnek a kaszinóban s a kaszinón kívül. Arról a kánya afférról pedig, a minek foly­tatása az ország szivében ment végbe, szintén sok szó. esett Szarvason, ügy történt, hogy dr. Mázor Elemér és dr. Glasner Adolf a kártyaharcz hevében összezördültek. Vidéken ilyen összezördülésből pár.-, baj támad — Szarvason is igy történt. Csakhogy a főszolgabíró, a ki a párbaj keletkezésének fültanuja volt, kijelentette, hogy a város falain belül nem engedélyezi a párbajt. Hiába próbálták'kapaczi- tálni, hogy hunyja be a szemét, egy kis híresség Szarvasra is ráfér, hadd Írjanak az újságok Szar­vasról, a főszolgabiró hajthatatlan maradt s a pár- bajozók kénytelenek voltak vasútra ülni, hogy a megsértett becsületnek eleget tegyenek. Hanem azt meg kell jegyeznünk, hogy amerikai módra csinál­ták. Megérkeztek Budapestre s nyomban segédek után néztek, a segédek összeültek, tanakodtak, jegyzőkönyvet Írtak s fél óra elteltével dr. Mázor és dr. Glasner már karddal a kezükben álltak szemben egymással. A párbaj is gyorsan ment végbe, s csak az egyik sebesült meg. Még az nap újra vasútra ültek s másnap reggel már Szarvason olvashatták ők is az újságból, bogy párbajt vívtak. És a napokban újra Budapesten voltak, mert pörbe fogta őket Niámessy ügyész. A törvényszék dr. Mazort és dr. Glasnert 6—6 napi államfogházra Ítélte. A párbaj nem rontott kettőjük barátságán, mert még a kiszabott büntetést is egyszerre s egy helyen, a szegedi államfogházban fogják leülni. Súlyos sérülés cséplés alkalmával. Tavaly nyáron a Gerlein Reinhard gyulai gazdálkodó ta­nyáján géppel csépeltek. A gép olyan szerkezetű volt, hogy azt minden 10 perezben mozgás közben is olajozni kellett, Ezt a munkát Seres Lajos nap­számos végezte, akként hogy mindannyiszor a gépre kapaszkodott, mert a gép az olajozást igénylő olda­lán nem volt létrával ellátva a mire Seres állhatott volna. így történt aztán, hogy Seresnek balkarja a Í gép szijjától oly ütést kapott, hogy annak követ­keztében 2 hónapig munkaképtelen lett. Ezen sé­rülésért a kir. törvényszék a munkaadó Gerlein bün­tetőjogi felelősségét megállapította azon az alapon, mert a sérült többszöri kérelmére nem gondosko­dott létráról a melynek alkalmazásával az olajozó ke- vósbbé lett volna veszélynek kitéve, 1 150 frt pénzbüntetéssel büntette. Nagyobb szabású búza lopás követtetett el még 1893. év folyamán Daróczi Sándor öcsödi földmives kárára. A tettes Daróczi Sándornak, ma­gáról megfeledkezett László nevű legény fia volt, ki katonának bevonulandó lévén, igy akart egy kis költő pénzt szerezni; a padlásról álkulcs segélyével 75 véka búzát és a kamrából pedig 18 köblöt lop­tak el, a melyeinek elszállítása és értókesitésónél ifj. Révész Sándor, Karsai József és Izhéki Károly működtek közre, kiket részint bűnpártolás, részint bünsegédkozés miatt s kir. törvényszék el is Ítélt és pedig Révészt és Izbékit 1—1 havi és Kársait 2 havi fogházra s valamennyit 1 évi hivatalvesztésre. A fő vádlott Daróczi László azonban menekült a büntetés alól. mert atyja a panaszt visszavonta. Elitéit telekkönyvvezetö. Ismeretes dolog az, hogy a gyulai kir. törvényszék fölmentette Szombat- helyi Béla segédtelekkönyvvezetőt, a ki egy ok­mányról levette a 4 frtos bélyeget és azt egy más okmányra ragasztotta. A nagyváradi kir. tábla az első bíróság Ítéletét megváltoztatta és Szombathelyi Bélát 8 napi fogházra és hivatalvesztésre Ítélte, ellenben Szombathelyi Károlyt, a ki neki segédke­zett, negyven forint pénzbüntetéssel sújtotta. Sikkasztóból szarvasi segédjegyzö. Kalandos előzmények után került pénteken végre a buda­pesti büntető törvényszék elé Rozgonyi László. Az előkelő megjelenésű fiatal ember 1883-ban mint segélydijas gyakornok lépett az állam szolgálatába. A soroksári vámfogyasztási adóhivatalban alkal­mazták és az adóköteles személyek adó-bevallásai­nak átvétele és elszámolása volt a kötelessége. — Rozgonyi augusztusban lépett be és már szeptem­berben sikkasztani kezdett. A fiz'élési lajstrom törzsbárczáiba kisebb összegeket vezetett be, mint amennyit a felektől bevett és ennek megfelelőleg vezette be uz adóköteles tárgyak mennyiségét is. Itt nem derült ki a bűnös manipuláczió és Rozgonyit 1894. január havában előléptették és a nyugoti pályaudvar fogyasztási adóhivatalába helyezték át. Itt sem hagyta abba a sikkasztást, mert márczius 14-én a pénztárban hat forint hiányt fedeztek fel. Kétségtelen volt, hogy Rozgonyi volt a bűnös és azért fegyelmi vizsgálatot indítottak ellene. Rozgonyi azonban nem várta be a vizsgálat végét, hanem beadta lemondását és eltűnt a fővárosból. A vizs­gálat folyamán kisültek Rozgonyi régibb bűnei is és majdnem kilenczszáz forint hiányt állapítottak meg. Erre országos körözést rendeltek el Rozgonyi ellen. A körözött sikkasztó pedig ezalatt Szarvason beállt segédjegyzőnek, ott volt három évig, sőt időközben letette a jegyzői vizsgát. Mindezt a saját neve alatt, a nélkül, hogy valaki gyanakodott volna reá. Egyszer aztán egy csendőr a körözési könyv­ben felfedezte Rozgonyi nevét. — Erre elfogták a segódj'egyzőt és felvitték Budapestre. Az ügyészség a hivatali sikkasztás vádját emelte Rozgonyi ellen, akit a budapesti törvényszék három és fél évi fegy- házra ítélt. Az Ítélet jogerős. SI R IT É S E 21 Ingyen szederfa csemete. A földmivelésügyi m. kir. minisztérium országos selyemtenyésztési felügyelősége bár­kinek ingyen ad 2—3 éves magágyi szederfa csemetét. Városok, községek, néptanitők szál­lítást nem fizetnek ; ellenben magánfelek a szállítási költséget viselik. Megrendelésnél: vármegye, utolsó posta, vasút, esetleg hajó állomás pontosan beje­lentendő. Ha a csemetéket magastörzsü fákká ne­veljük, úgy egy katastrális holdnyi faiskolába 7200 csemete helyezhető el olytormán, hogy a sorok egymástól egy meter, a sorokban a csemeték 80 centimeter távolságra álljanak. Sövény alakításnál egy folyó méterre 3 darab, egy folyó ölre 6 darab csemetét szá­mítunk. Kik csemetét akarnak, ezt sürgősen je­lentsék be. A földmivelésügyi m. kir. Ministe­rium orsz. selyemtenyésztési felügye- 231 _3 lösége Szegzárdon, Tolnamegye. ©© ©©©©©©© Néhai Dandé Antal hagyatékához tar­tozó Gyulavári határában levő 8 hold szántó fold, 604 □ ölnyi szöllös-kert, a biharme- gyei Anti határban Nagymezői 114 hold Szántó föld a rajta levő gazdasági épületekkel és felszereléssel szabad kézből eladó« Értekezhetni Dandé Alberttel Gyulavári­ban és Dandé Istvánnal Anton. 7 3—3 ©©©©©©©©© OOOOOOOOOOOOOOOOOOO Ház eladás. Gyulán, az Újvároson levő 1439. sor­számú ház szabad kézből eladó, esetleg ha­szonbérbe kiadó. Értekezhetni a bentlakó tulajdonossal K. Szabó István, 25 i—3 Újváros, 1439. szám alatt. OOOOOOOOOOOOOOOOOOO VILLIGER JÓZSEF tudakozó, közvetítő és elhelyező-intézete Gyulán, 540. házszám, Lindenberger-féle házban (a Buzapiacz-téreD.) Ajánlja a n. é. közönség figyelmébe min­den e szakmába vágó gyors és lelkiismeretes ügyletek lebonyolítását, föld, ház és minden más eladását, vevését, valamint közvetítést is. — Házasságok a legnagyobb titoktartás mellett. Elhelyez nevelönöket, társalkodónöket, pénztárnoknőket, pinezéreket, szakácsnékat, szobaleányokat, szolgálókat, inasokat, hete­seket, stb. a leggyorsabban. Minden közvetítés a legelőzékenyebben foganatosittatik. A t, ez. közönség szives pártfogását kérve, 17 2—2 tisztelettel: Williger József. Föld eladás. 0-Homorogi pusztán, Nagy-Szalonta kö­zelében 50 hold föld, 20 hold őszi búza ve­téssel, a birtok áll egy 7 öles tanya cserép­pel fedve, 2 szoba, konyha és egy 5 öles lóistáló zsendelylyel fedve, egy 3 öles kamra cseréppel fedve, 4 ól, egy kocsiszín három kocsira, 2 kút. Az eladási ára holdanként 230 frt, fizethető 35 év alatt, vagy tetszés szerint. Értekezhetni a tulajdonos Macselka Ferenczczel, 24 1—1 Ó-Homorog, a. p. Nagy-Szalonta. 3 fiú tanonczul felvétetik. Gzim a kiadóhivatalban. 253 15—* Gyulán, 1899. a kiadótulajdonos Dobay János nyomdája.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents