Békés, 1899 (31. évfolyam, 3-53. szám)
1899-03-26 / 13. szám
13-ik in Gyula, 1899. márczius 26-án XXXI. évfolyam «ága Szerkesztőség: Templomtér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij : Egész évre . 5 frt — kr. Félévre ... 2 » 50 » Évnegyedre .1 »25 » | Egyes szám ára 10 kr. 1 Társadalmi és közgazdászat! hetilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: KÓHU ID -A-TT IDSL Kiadó hivatal: Templomtér, Dobay Ferencs háza, és könyvkereskedés, hova a hirdetések és nyilt-tcri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban. I Nyilt-tér sora 10 kr. MIK 9M Gyulavárosa polgármesterének jelentése a műit esztendőről. A képviselőtestület folyó hó 28-án tartja ez évi első évnegyedei rendes közgyűlését, melynek nemcsak a tárgysorozatban, de fontosságánál fogva is bizonyára első tárgya Dutlcay Béla polgármesternek zárjelentése az 1898-ik évről. Ezen zárjelentós a meghívóval kiosztatott a város képviselőinek, módjában van tehát azt minden városatyának behatóan tanulmányozni | a sok irányban kínálkozó tanúságot belőle levonni. A helyi sajtóra háruló kötelességet teljesítjük mi is, amidőn a jelentésre észrevételeinket megtésszük. Mindenekelőtt az igazság követelményének hódolunk, amidőn teljes méltánylással és a legnagyobb elismeréssel honoráljuk a jelentés kimerítő voltát, részletességét, a mi ékes bizonyítéka, hogy Dutkay Béla polgármestert nemcsak hivatali kötelesség, hanem azon felülálló igaz ügyszeretet és buzgóság vezérelte, midőn beszámolt Gyulavárosa múlt évi működéséről s annak közigazgatási, köz- gazdasági s társadalmi mozzanatairól. Eme jelentése épugy, mint a régebbiek is, bizonyára nélkülözhetlen értékes kútfői lesznek a jövő historikusának, aki Gyulavárosa történetének századvégi korszakát fogja valamikor megírni. A jelentés számszerű adatainak reprodukálásától, részint térszüke miatt, részint és főleg azon okból, mert azok nagy része különféle; alkalmakkor már közölve volt lapunkban, Szuttal tartózkodunk. Kivételt teszünk a „Közegészségügy“ czim alatt l#izölt népmozgalmi adatra vonatkozólag. Ezt is közöltük ugyan lapunk ez évi első számában, de most is konstatáljuk, hogy a múlt évbeli születési esetek (777) a halálozási eseteket (694) csakis 83-al múlják felül, tehát az 1897-ik évinél a népszaporulat 212-vel kevesebb. Ez megdöbbentő, visszaesés és époly klasszikus, mint szomorú bizonyítéka, hogy a közegészség- ügynél, az e téren történő tagadhatlan hala1ÍBI14 Gyulai élet. Mint a féle szerencsétlen vidéki krónikás, akinek mindenáron és minden héten heti karczo' latot kell kifacsarni a héten történt semmik-böl, elkeseredve bandukoltam az utczán tárgyat keresve tárgytalanul és czéltalanul. A kabátom gallérját feltörtem, hogy a nyakamba ne essen a hideg márcziusi tavas eső és fásultan gondoltam rá, hogy ime már az időjárás is követője lett a secessiónak, ennek a — most már provinciára is elhatott — uj iránynak, mely irodalomban, művészetben, divatban, iparban, sőt már a politikában is, azt lehet mondani minden téren felüti a fejét és hóbortjait. Verőfényes meleg tél, tavasz fagygyal és hóval. Váljon mit hoz a nyár? Meglehet hogy jegesmedvét. Vagy az is megeshetik, hogy az újonnan kihajtó bokrok levelei pirosak lesznek. Hja kérem, ez a secessió s az igazi secessionista gavallér a jövőben piros haját fölborzolva, indigókék bokor aljában, zöld holdfény mellett fog szerelmet vallani lilaszinhaju ideáljának, — azaz dehogy is szerelmet vallani. . . a tete-a tété órájában a tökekamat adóról fognak értekezni. Csúnya bolondos, hóbortos világ ! Különösen, ha az ember felgyürt gallérral czafattá ázott czipöben havas eső mellett szaladgál krónikatárgy után. . . . De egyszerre felvidultam. A secessióról gondolkoztam és megakadt a szemem egy zöld plakáton: „Czipó-bál.a Czipó-bál j Micsoda egészséges józan czim Alá elite bál s megvallom a ezipót többre becsülöm, mint az elitet, mert ha czipótól jól ladás mellett is, még óriási feladatok hárulnak a város közönségére. Óriási feladatok pédig bizonyos fokig egyértelmű fogalom, költség és kiadási többlettel. — Pedig ami a kiadásokat illeti, amennyiben ez csak a városi pótadó emelésével történhetnék, ezt a földmiveló'i s különösen az iparos és keréskedő, de a hono- ratior osztályra is súlyosodó nehéz anyagi viszonyok között még kombináczióba venni is alig lehet. A polgármesteri jelentés pedig a jövő s mi hozzátesszük, hogy a közeljövő teendőiül olyanokat sorol lel, amelyek megvalósításától csak nehéz szív vei, egy részétől pedig épen lehetetlen elzárkózni. Ilyen megvalósításra váró feladatok : 1. gymnázium létesítése. A gymnázium létesítésének kérdésével már több Ízben foglalkoztunk. Ez alkalommal incidentaliter nem szólunk róla, csupán ismételjük, hogy azok az okok, amelyeknél fogva konstatáltuk, hogy Gyula városa különleges helyzete, mely e nagyfontosságu kérdés kedvező megoldását akadályozza, a politikai életben beállott fordulat óta javult ugyan, de még koránsem olyan, hogy ezidó' szerint a gymnázium ügyében sikeres akcziót remélhetnénk. 2. A belvásártér kikövezóse. Erről elismerjük, hogy nemcsak czélszerü, hanem igazán szükséges volna. De — amennyiben pótadó felemelésével kellene történnie s más expediens rá nem kínálkoznék —- bár sajnálattal — egyelőre le kell róla mondanunk, 3. annyival is inkább, miután a megkezdett csatornázási munkálatok folytatása, illetőleg befejezése, nemcsak fensőbb rendeletén alapuló kötelezettség, hanem elhárit- hatlan feladat közegészségi s közforgalmi okokból is. 4 A szervezeti s egyéb városi szabályrendeletek megfelelő módosítása, a folyton nagyobb feladatokat és kötelezettségeket okozó közigazgatás követelményei mellett szintén elhárithatlán szükségnek bizonyul. 5. Ugyanezen oknál fogva kikerülhetlen szükség a hivatali helyiségek szaporítása, amit azonban költségkímélés okából nem a városkóm, az jól esik, de ha az elitével lakom jól, nem érzem jól magamat. És a zöld plakát a maga „Czipó-bál“ hirdetményével olyan biztatólag tekintett le rám az utczasarokról, hogy rögtön megfogtam thémának. íme, micsoda kitűnő ötlet. Minden egyes vendég kap szupé alatt egy ezipót. Ezt behozhatná a nőegylet is. a műkedvelői előadások helyett s ez azért is czélszerübb, mert a czipó ha kisül — igen jó, ellenben a műkedvelői előadás ha felsül — igen rész. Elvagyok rá készülve, hogy a város közönsége kapni fog ez életrevaló eszmén. S nemsokára a Remele alkalmazottjai „czipő-bálat“, az Eisele testvérek segédei „nadrág-bálat“ rendeznek, a Deutsch segédei nyakkendőket, a bicska alkalmazottjai salon-garniturákat, Schartenreite- rék ablakokat, Szabados, Schriffert és Steigerwal dék gerendákat fognak szétosztogatni szupé alatt, a Bekker János és Hanzsala Gyula alkalmazottjai pedig ünnepélyesen megborotválnak mindenkit a szupécsárdás előtt. Passzió lesz bálba járni, ha a többi iparágak is követik a Gémes-sütöde példáját. Egy báli .belépőjegygyei az ember ezipót, czipőt, nadrágot, bútort, kalapot szerezhet, sőt még meg is borotválják trinkgeld nélkül. Ez aztán vivmány 1 De mit csinálnak a szegény kéményseprők és kőművesek. A vendégek kéményeit kikotorni aligha lesz lehetséges szupé alatt s viszont a kőműveseknek is aligha lehet minden vendég részére egy-egy hatablakcs házat kiosztani a vacsora alatt. De azért az eszme üdvös ! Óhajtandó, hogy ne csak az iparágak, hanem egyéb foglalkozásúak is megszívleljék. Például igen czélirányos lenne, ha husvét- vasárnapján az I. Gyulavárosi takarékpénztár rendezne hasonló jellegű tánczestélyt, melyen háza kibővitésével, hanem a törvényszéki palota használatba vételével felszabaduló „Szarvas“ épületnek városi hivatali helyiségekül felhasználásával vélünk egyelőre legczél- szerübben megoldani. 6-. A villamos világítás behozatala, illetve annak a megkezdett és folyamatban levő alapon való létesítése. Ebhez — reméljük — már legközelebbi számunkban lesz alkalmunk újra tüzetesen hozzá szólui. A jelentés javaslatai különben oly természetűek, hogy azokkal behatóbban a költségelőirányzatot tárgyaló őszi közgyűlésnek kell foglalkozni. Mindenesetre czélszerü és helyes dolog, hogy a polgármester már most felhívja reájuk a képviselők figyelmét. A kivitelre alkalmas eszmék igy jobban érlelődhetnek, városunk érdekében pedig őszintén kell kívánnunk, hogy oly helyzetet teremtsünk, amelyben az életrevaló eszmék meg is valósuljanak. Iparkiállitás Orosházán. Az orosházi ipartestület Orosháza község iparosainak, az orosházi polgári iskolával knpesolatos női kéziipar tanfolyamnak, az orosházi háziiparnak és a békési állami kosárfonó intézetnek termékeiből külön erre a ozélra épített csarnokban 1899. április 2 tél április 18 ig kiállítást rendez. A kiállítás megnyitásának s a tervbe vett ünnepségeknek programmja a következő : Április 2-án husvét vasárnapján délután a kü- lönvonattal érkező vendégek fogadása a vasúti állomásnál s bandérium kíséretében való bevonulás. April» 2-én délután fél 2 órakor a kiállítás ünnepélyes megnyitása. Április 2-án délután 4 órakor az orosházi gazdák által rendezeti lakodalmas kocsi felvonulás megtekintése. Április 3-án d. u. 3 órakor a békésmegyei gazdasági egyesület vándorgyűlése. Rendezőbizottsági elnök dr. S/.alay József. Április 6-án d. u. 5 órakor a békósmegyei közművelődési egyesület gyűlése. Rendezőbizottsági elnök Harsányi Sándor. Április 9-én d. u. 5 órakor a nemzeti szövetség megalakulása. Rendezőbizottsági elnök Horváth Károly. Április 13 án délelőtt 9 órakor tanitógyülés. Rendezőbizottsági elnök Nagy Lajos. kétszáz darab részvényt ajándékoznának oda a publikum tagjainak, sőt a publikum azon részének, mely a" váltótárczában szerepel, odapresen- telnék a „kifizettetett“ bélyegzővel ellátott lejárt váltókat „figyelmeztetés“ nélkül. Igen szép rögtönzött tánczvigalmat rendezhetnének húsvéthétfőjén a megyebeli nagy-, közép- és kisbirtokosok is a publikum között egy- egy parczella kiosztásával. A „Clayton és Schuttleworth“ gyulai vezérképviselősége pedig száz darab cséplőmasinával kedveskedhetnék a maga „kicsiny, de disting- Iváfp közönségének, mig a Dobay-czég nyomdászai kinyomnák minden egyes vendég eljegyzési kártyáját, a könyvkötészet pedig „bekötné* a fejét minden pártában maradt hajadonnak. Elképzelhető azonban, micsoda furcsa jelenetek származnának, ha követnék a példát a fogorvosok, végrehajtók, ügyvédek, tyúkszem- vágók, bábák és dij birkózók. A legnagyobb valószínűség szerint azonban minden bálnak megvolna a publikuma. Igen sok esetben „szűknek bizonyulna“ a pavilion terme, de a leggyengébb bálon is részt venne az úgynevezett „kicsiny, de distingvált publikum.“ Csak mi krónikások, akik sem ezipót, sem nadrágot nem osztogathatnánk, járnánk pórul. A mi bálunkon bizonyára egy vendég sem lenne egész tuczat „Gyulai é!et“-ért sem jelen, pláne ha a programúiba vennénk a helyi lantosok verseinek kiosztását is. És ezért borulok én újra bubánatba, melyen nem tud segíteni a czipóbál sem. Kint esik a márcziusi ólmos eső, én pedig gondolkozom thémáról és a secessióról. Secessió . . 1 Czipóbál. . . Hiszen thémának ez se ressz. —re. Április 16-án d. u. 4 órakor a vármegyei közegészségügyi egyesület gyűlése. Reodezőbizottsági elnök dr. László Elek. A felsorolt gyűlések az állami polgári iskola tornacsarnokában fognak megtartatni. A vondégek fogadásáról és elszállásolásáról külön bizottság gondoskodik, ennek elnöke dr. Sza- lay József, mindennemű tudakozódási , és látogatási bejelentések hozzá intézendők. Április 18-án d. e. 11 órakor a kiállítás ünnepélyes berekesztése. A kiállítás mindennap reggeli 8 órától este 6 óráig van nyitva. Belépőjegy husvét vasárnapján és hétfőjén 20 kr., a többi napokon 10 kr. Belépőjegyek a kiállítási' csarnok pénztáránál, az „Alföld“ és a „Király“ vendéglőkben, Czinner Gyula és Hé- zer István kereskedésében kaphatók. Az orosházi iparosok őzen első kiállítását az igen tisztelt közönség szives érdeklődésébe ajánlja Orosháza, 1899. márcz. 22. A kiállítási rendező-b izottság. Tanügy. Gyula városa polgári iskolaszéke s óvodai felügyelő bizottsága ma délelőtt fél II órakor a városházán ülést tart. A „Szarvasi helyi tanító-egyesület ‘ tagjainak önképzése czéljából szakkönyvtár létesítését határozta el. Nemes szándékának végrehajtását illetőleg, tagjainak megadóztatása, azok tulajdonát képező paedagogiai munkák, folyóiratok, tankönyvök, szép- irodalmi és minden egyéb a tanítói foglalkozások körébe eső müvek átengedése mellett a müveit s a tanügy és annak munkásai a tanítók érd ekjei iránt szeretettel viseltető társadalom tagjainak ismert szivességére és áldozatkészségére is számit. E őzéiből alólirott azon kérelemmel járulok a magyar társadalom minden egyes müveit tagjához, a tankönyvek, a paedagogiai és szépirodalmi müvek szerzőihez, munkásaihoz s azok kiadóihoz, hogy egyesületünket ezen nemes szándékában hasonló müvek átengedése, ajándékozáza által támogatni, pártolni kegyeskedjenek. A midőn a nemesszivü adakozóknak ez utón is hálás köszönetünket nyilvánítom, a küldeményeknek nevemre való czimzését kérve, maradok Szarvason, 1899. márcz. 15. Hazafias üdvözlettel Molnár János, tanító-egyesületi elnök. A látó és vak gyermekek szüleihez. I. Mit tegyenek a szülők, hogy látó gyermekeiket a meg- vakulástól megóvják ? Ha a gyermekeitek látók, úgy adjatok hálát Istennek és őrködjetek, hogy szemük világát baj ne érje. 1. A gyermekekről való gondoskodásnak már a születés előtt kell kezdődnie. Miért is jegyezzétek meg jól, hogy iszákos és kicsapongó életű apák kivétel nélkül beteges gyermekeket nemzenek. 2. Azon nők, kik terhességük alatt fehér- Ifolyásban szenvednek, okvetlenül vessék magukat alá orvosi kezelésnek, mert különben a gyermekeik szemei születés közben megfertőzöd vén, megvakulhatnak. 3. Ha gyermekiek születik, szorítsátok rá a bábát, hogy a gyermekek szemét mindjárt születése után megtisztogassa, úgy a mint azt szolgálati szabályzata rendeli. Aztán vizsgáljátok meg magatok is az első héten mindennap a gyermek szemeit, s ha azoknak héjain legcsekélyebb pirosságot, daganatot, vagy nyálkás váladékot vesztek észre, hivassatok rögtön orvost s járjatok el szorosan annak utasítása szerint. Ha orvos azonnal nem volna kéznél, úgy tisztogassátok meg a gyermek szemét, valahányszor a genynek legcsekélyebb nyoma mutatkozik, körülbelül minden 10 perezben hidegvízbe mártott tiszta vászonrongyocskával, vagy egészen tiszta puha szivacsocskával, vagy egy vízbe mártott és kifacsart vattadarabkával, miközben a szemet a halántéktól a szemnyiláson át egészen az orrig törülgessétek. Továbbá folytonosan finom vizes rongyocskákat kell a gyermek szemeire raknotok, melyeket jeges vízbe való mártogatással vagy jégdarabokra fektetve hűsítettetek meg. A vizes rongyocskák azonban ne legyenek (nagyon) kelleténél vizesebbek s mihelyt kevéssé átmelegedtek, rögtön újakkal váltandók fel.
