Békés, 1899 (31. évfolyam, 3-53. szám)
1899-03-26 / 13. szám
1415—1899. Hirdetmény. A nagyméltóságu m. kir. pénzügyminisztériumnak 651/899. P. M. számú magas rendeleté alapjáu a tek. kir. pénzügyigazgatóság az 1898. év végén hátralékban maradt és a folyó első évnegyedre esedékes adók behajtását elrendelte, felhivatnak ennélfogva mindazok, a kik a már esedékessé vált állami adó illeték, hadmentességi dij, vagy egyéb köztartozással hátralékban vannak, hogy azon tartozásaikat 10 nap alatt annál is inkáb fizessék be, mert elleneseiben az összes esedékes tartozás az 1883. évi XLIIV. t.-cz. 55 és következő §§-ai értelmében azonnal végrehajtás utján fog beszedetni. / Gyulán, 1899. márcz. 24-én. Dutkay Béla, 1 io 1—1 polgármester. Előfizetési felhívás a „Békés“ 1899. évi második negyedére. Lapunk e hó végén XXXI. évfolyaménak első negyedét töltvén be, tisztelettel felkérjük mindazon olvasóinkat, kiknek előfizetése lejárt, hogy azt mi előbb megújítani szíveskedjenek. A lap programmja, melylyul éveken át sikerült a közönség osztatlan bizalmát megnyerni, jövőben is a régi marad. Békés- vármegye s abban a megye székhelye, Gyula városa közigazgatási, társadalmi s közgazdasági érdekeit képviselni, tárgyilagosan, higgadtan, függetlenül, de óvakodva mindennemű személyeskedéstől: ezt az eszmét tűztük zászlónkra s ezen eszme szellemében fogunk ezután is működni ; összeköttetéseinknél fogva ama kellemes helyzetben voltunk és vagyunk, hogy elvont elméletek fejtegetése helyett kizárólag megyei és községi érdekeink istápolásaval foglal kozhatunk és eme törekvésünkben megyénk és városunk kiváló fiainak közreműködése támogatja lapun- punkat; a vármegye s Gyula városa közönségétől reméljük az eddigeló is hálásan tapasztalt további szives támogatást. Lapunk előfizetési dija Bzinten a régi marad és pedig félévre 2 frt 50 kr, negyedévre 1 frt 25 kr. mely összeg vidékről „Békés kiadóhivatalának Gyulán“ czim alatt postautalványnyal küldendő be. H i b* e k. Virágvasárnap. A keresztény vallás legmegrázóbb mistériumainak ünnepét vezeti be a holnapi vasárnap, mely kezdete egyúttal a nagy hétnek, az istenember tragédiája magasztos emlékünnepének. Virágvasárnap a Megváltó Jeruzsálembe való ünno pélyes bevonulásának emlékünnepe. Midőn az emberi nem Megváltója szamárháton ülve vonu't be h metropolisba a nép „hozsánna“ kiáltásai között, kik pálma-ágakkal felvirágozva várták az Üdvözítőt. — A vallás ünnepével összhangban a természet is ekkor ünnepel. Ekkor indul meg a kikelet, virá goznak a fák, rügyeznek a bokrok, ez idén nzon- ban részint a husvét korai kulendáriumi helyzete, részint az abnormis időjárás folytán nőin lesz a szokott szép virágvasárnap. Az egyház e nap emlékére máig is barkát szentel, melyet a kügyeletes hívek nagy áhítattal visznek haza szobáikba, nemcsak symboluinképen, hanem mert gyógyító s áldást hozó erőt is tulajdonítanak e megszentelt bar káknak. Ha csak az egyik szem van meggyuladvaJ akkor óvakodjatok, nehogy a rongyocskával szivacsdarabkával, vagy a vizzel, a melylyel a beteg szemet tisztogattátok, az egészséges szemhez érjetek. A beteg szem minden egyes tisztel gatás után, a melynél magatokra is ugyancsak! vigyáznotok kell, nehogy szemeitekbe nyálka frecscsenjen, meg kell kezeiteket szapp any nyal mosnotok s az összes tárgyakat; rongyocskákat. szivacsdarabkákat és a tisztogatásnál használt vizet megsemmisítsetek, minthogy általuk a saját szemeitek úgy, mint már sokéi könnyen meg- fertöződhetnek. Az újszülötteknek e fajta „szem- gyuladása“ szerfelett veszedelmes betegség; ha azonnal nem használjuk a helyes megfelelő szereket, legtöbb esetben teljesen elpusztítja a látó képességet. A német birodalomban az 1880-ban feljegy zett 37,600 vak között 3760 találtatott, a kik eme betegségben vesztették el látásukat. De ha az előbb említett óvó intézkedéseket alkalmazzátok, az orvost azonnal elhívjátok, rendelkezései szerint cselekesztek, akkor bizton remélhetitek, hogy gyermekeitek szemevilága megmarad. 4. Ne tűrjétek, hogy gyermekeitek olyan tárgyakkal játszanak, avagy azokat még csak kezükbe 12 vegyék, a melyekkel szemeiket megsérthetnék, milyenek: a szeg, ár, villa, üvegcserép, durranó pisztoly, nyíl, robbantó anyagok, stb. Németországban 3300 világtalan egyén vesz tette el látását külső sérülés következtében. Ha mindjárt csak az egyik szem sérül is meg. mindig nagy az a veszély, hogy együttes ellobosodás által a másik is megvakul. Folyamodjatok ennél fogva hasonló esetekben mindenek előtt orvosi segélyhez. 5. Ha gyermekeitek kanyaró-, vörheny-, difteritisz-, bárány-himlő-,agy velőgyuladás-, vagy tífuszban betegednek meg, úgy ápoljátok őket A nagyheti szertartások sorrendje a r. kath. templomban. Virág vasár nap a Jézusnak Jeruzsálembe való ünnepies bevonulásának emléke. <10 órakor a nagymise barkaszen tel őssel veszi kezdetét, s könnenut tartatik. A nagy tnisc alatt Jézus kínszenvedésének történetét (passió) énekli az énok kar magyarul. Déli csendes mise nem tartatik. — Nagyszerdán d. u. 3 órakor gyászvecsernye, mely alatt Jeremiás prófétának megható siralmait éneklik, a Megváltó szenvedése feletti fájdalmak kife jezésére. Nagycsütörtökön az oltíri szentségnek az utolsó vacsorán történt rendelése emléknapján a mise 9 órak >r kezdődik, mely alatt az orgona és harangok elnémulnak a gyász jeléül egész nagyszombatig. Mise végeztével az oltárok lefosztása következik, mi közben a 21 dik zsoltár e szavai mondatnak : „elosztották ruháimat maguk között s köntösömre sorsot veiének.“ Délután 3 órakor Jeremiás siralmai. Nagypénteken a Megváltó halálának napján a gyászistentisztelet 9 órakor kezdődik. Az énekkar Jézus szenvedéstörten étét énokli. Az tán az Urnák koporsóba tétele következik az „íme, mint hal tnegaz igaz“ kezdetű siralom éneklése mellett. Idegül-gyáaz- szentbeszéd, tartja Szabó István s. lelkész. D. u. 3 órakor Jeremiás siralmai. Este 6 órakor szeutségbetótel, utána, ha az idő kedvez, körmenet indul a kálváriára. Nagyszombaton reggel 6 órakor szentségkitétcl a szent sírba. 7 órakor a templomon kívül tüzszentelés; bent a húsvéti gyertya szentelése. Aztán a Messiásra vonatkozó 12 jövendölés énekeltetik. Erre a keresztelő-kut szentelése következik. 9 órakor nagy mise, mely alatt a harangok és az orgona újból megszólalnak. Este 7 órakor feltámadási körmenet. Husvét vasárnap reggel 8 órakor csendes mise, s a húsvéti ele delek megszentelése. 10 órakor ünnepies nagymise, utána szent-beszéd, m-md-k-ettő t~t.axtja~&rdA Heten ez, prépt> staplebÚTro3 Vi.12 órakor cseudes mise. Másodnapján 8 órakor csendes, 10 órakor énekes mise, utána szent beszéd, tartja ffrössíeí-Layos-. a- lalluáaz, V 12 órakor csendes mise. Ministeri jóváhagyások. A m kir. belügymi- nister jóváhagyta a katonabeszállásolás terhének arányosabb elosztása czéljából 1899. évre megszavazott vármegyei pótadó beszedése tárgyában alkotott szabályrendeletet. — A kereskedelemügyi magy. kir. minister jóváhagyta Öcsöd község módosított piaezi helypénzszedési díjszabályzatát. Felmentés és kinevezés. A vármegye főispánja a törvényszéki joggyakornokká kinevezett Wein- mann Viktor vm. közigazgatási gyakornok és tb. aljegyzőt, saját kérelmére állásától felmentvén, neki állásában tanúsított szolgalmáért és kötelessége pontos teljesítéséért megelégedését nyilvántotta és egyszersmind helyére díjas közig, gyakornokká Var g a Lajos díjtalan közig, gyakornokot nevezte ki. Nyugdíjazás. A községjegyzői nyugdíjintézet igazgató választmánya márczius hó 18-án dr. Fá bry Sándor alispán elnöklete alatt ülést tartott, melyben Bán Károlynak, Gyulavári község első jegyzőjének kérelmét teljesítve, munkaképtelenség alapján való nyugdíjazását elrendelte. A nyugdíjazott első jegyző hosszú időn át ügyszeretettel és kiváló szakértelemmel vezette községe ügyeit, azért úgy a község lakossága, mint felebbvalói is őszintén sajnálják távozását, melyre őt betegeskedése indította. Sorozás a megyében Vége az exlex-nek és hogy csakugyan vége, arról hamarosan tudomást szerez mindenki, aki adófizető és a ki katonasorban van. Ez utóbbiakra már el is következett a válságos idő, a mikor a bizottság előtt félve lesik a sorsukat lepecsételő »tauglich« — vagy »untauglich« szót és a mikor a besorozottak elkeseredve, de annál nagyobb büszkeséggel mutogatják a világnak a kalapjuk mellé tűzött fehér ezédulát. Az ujonczjutalék megajánlásáról szóló 1899. évi III t.-cz. szentesítve életbe lépvén, a folyó évi ujonezozás a vármegye területén a következő jóváhagyott működési terv szerint foganatosittatik: Békésijárás 879 álli- táskötelessel április ő., 6., 7., 8., 10.; — szarvasi járás 695 állitáskötelessel április 12, 13., 14., 15.; — orosházi járás 1027 állitáskötelessel április 17, 18., 19 , 20., 21., 22.; — csabai járás 809 * * * * * 6 * 8 szorosan az orvos rendelése szerint, még akkor is, ha a betegség ntár alább hagyott. Mert minden elhanyagolás vakságot vonhat maga után. Minden ioo vak gyermek közül 9-en vesztették el (a némethoni statisztikai adatok szerint) eme betegségekben szemük világát. Ha a betegség tartama alatt észre veszitek, hogy az egyik szem megtámadottsága alkalmával a betegség tünetei a másikban is mutatkoznak, akkor figyelmeztessétek erre az orvost rögtön. 6. Ha gyermekeitek gyenge testalkatuak, nevezetesen, ha skrofulában szenvednek, akkor fennforog a szembaj és megvakulás veszedelme is. A fiatal korban levő vakok 8 százaléka ezen betegség által fosztatott meg szeme világától. Azon legyetek tehát, hogy gyenge testalkatú vagy skrofulotikus gyermekeitek jó és könnyen emészthető táplálékokat, (milyenek: tej, tojás, hús, stb.) kapjanak és friss levegőn sokat mozogjanak, hogy ezáltal mielőbb erősek és egészségesek legyenek. Ne engedjétek meg soha, hogy gyermekeitek reggeli vagy esti félhomályban avagy rósz világítás mellett szemüket olvasás, kötés, varrás vagy finomabb munka által megerőltessék, minthogy ezáltal gyenge látásuakká, vagy rövidlátókká lehetnek és látóképességükben nagy kárt okozhatnak. 8. Ne egyezzetek bele soha, hogy gyermekeitek szemüveget hordjanak, mielőtt az orvos szemüket meg nem vizsgálta és nem tette meg a rendelést váljon kell-e nekik, és milyen fajta szemüvegre lesz szükségük. Végül legkorm- lyabban tanácsoljuk a gyermek hozzátartozóinak, hogy minden mutatkozó szembajban tüstént orvoshoz forduljanak segítségért, bármilyen örvös legyen is az. Pivár Ignácz, kegyesr. áldozár, a vakok orsz. intézeté igazgatója. állitáskötelessel május 15,16., 17., 18.; — gyomai járás 412 állitáskötelessel május 20., 23., 24.; — Gyula város 351 állitáskötelessel május 26., 27.; — gyulai járás 190 állitáskötelessel május 29., 30; — szeghalmi járás 593 állitásköte- lessel április 15., 17., 18., 19. — A polgári elnöki tisztet a csabai, gyomai és gyulai járásokban, valamint a Gyula városban dr. Fábry Sándor alispán, a békési, szarvasi, orosházi járásokban dr. B 0- d 0 k y Zoltán vármegyei főjegyző, a szeghalmi járásban C s á n k y Béla ügyvéd, a polgári orvosi tisztet a szeghalmi járásban dr. Chrisztó Pál tb. főorvos, a többi járásokban dr. Zöldy János főorvos fogják ellátni. Az adókivető bizottságok tagjaivá 1899 —1901. évekre a pénzügyminiszter a következő egyénekei nevezte ki: 1. A békési adóhivatal területére el nők ; Kratochwill Gyula, helyettese ; dr. Hajnal István, tagok : Konkoly Jenő, Lavatka József, póttagok : Bonedikty Gyula, Zichariás Gyula. 2. A b.-csabai adóhivatal területére, elnök: dr. Zsilinszky Endre, tagok : Varságh Béla (h. elnök), Sóhár Kálmán, póttagok: dr. Fábry Károly, Kocziszky Mihály 3. A gyulai adóhivatal területére, elnök : Schröder Kornél, helyettes elnök: Wieland Károly, tagok: Sál József, dr. Follmann János, póttagok: Wolf IZsigtnond, Lederer Lajos. 4. Az orosházi adóhiva tál területére, elnök : Horváth Károly, h. elnök: Mikolny István, tagok : Dégby Gyula, Bulla Sándor, póttagok : Leitner Zsigmond, Friedrich Nándor, 5. A szarvasi adóhivatal területére, elnök : Zlinszky István, tagok: ifj. Dérczy Péter (h. elnök) és Réthy Sándor, póttagok : Tepliczky János és Bárány Béla. Gyula városa képviselőtestülete folyó hó 28-án d. e. 9 órakor a városháza nagytermében évnegye- des rendes közgyűlést tart a következő tárgysorozattal: 1. 1898. évre vonatkozó polgármesteri zárjelentés. 2. Az 1898. évi közpénztári, közmunka letétpénztári, ápolda pénztári, pótlaktanya pénztári, gyámpénztári, iskolabiróság, báró Wenckheim Béla Iszoboralap, Göndöcs Benedek alap, gróf Wenckhe m Frigyes alapítványi zárszámadások s az ugyanaz évi vagyon leltár a pénzügyi szakosztály és tanács javaslataival. 3. Az építészeti szabályrendeleti ter- Ivezet, tekintve ezen a tanács és szakosztályok által letárgyalt szabályrendeleti tervezetnek a város majd minden lakosát érdeklő nagy fontosságát és az ezennel a városi képviselő uraknak oly kéréssel küldetik meg, hogy azt előzetes tanulmány tárgyává tévén, netáLi észrevételeiket a közgyűlésen annak tárgyalása alkalmával megtenni szíveskedjenek 4. Főispán ur ő méltóságának felhívása egy ellenőri állás szervezése iránt a tanács javaslatával 5. Az 1900. évi közmunka váltság árának megállapítására vonatkozó előterjesztés. 6. A városi körgát melletti földek (Büdös) bérbeadására vonatkozó előterjesztés. 7. Békésvármegye törvényhatósági bizottságának határozata az Erzsébet ápolda épület és telkének átadása tárgyában. 8. Időközben netán érkezendő ügyek, valamint a közgyűlés megkezdése előtt legalább 24 órával előbb beadandó önálló indítványok. Uj artézi kút Gyulán A vármegyei közkórház telepén 2 hónap előtt fúrni kezdett ártezi kút, — mint a jelek mutatják, szépen sikerült. Bányász] Mór vállalkozó ugyanis tegnapelőtt 304 méter mélységben bő és jó vízre talált, mely perczenként 24% liter bőséggel ömlik, remélhető pedig, hogy a fúró eszközök felvétele után a viz perczenként való mennyisége eléri az 50 litert. Az ártézi kút vize első sorban a közkórházban fog felhasználtntui, fele-legét pedig — amint örömmel értesülünk — a város által készítendő közkutak utján a környékbeli lakosság fogja felhasználhatni. Jótékonyság. Szinte állandósíthatjuk már e czimen ismételve megjelenő híreinket, főuraink egy másután sietnek ugyanit a vármegye támogatására, hogy az ujonan épülő kórházba kerülő szerencsétlen betegek sorsán lehetőleg enyhítsenek. Újabban gróf Almásy Dénes ajánlott fel 3000 frtot. alapitvá nyúl az élelmezés jobbítására, újabb hálaérzetre keltvén fel mindazokat, kik sokszor gyakorolt jótékonyságainak áldásaiban részesülhetnek. Házasság. Király Sándor, a gyulai ra. kir. ál- lu in építészeti hivatal tehetséges és rokonszenves fiatal kir. mérnöke, folyó hó 19 én esküdött örök hűséget Eszéken bájos arájának Frank Irénnek, Az újvárosi olvasókör április 4-én saját he lyiségének dísztermében hangversenyt!) el egybekö tölt felolvasó estélyt rendez a mezőtúri fogy inna- siumi ifjúság közreműködésével, saját könyvtára javára. Belépti-dij : személyjegy 1 korona. Kezdete este fél 8 órakor. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak. A műsor után táncz. Műsor: 1. Bánk Bán, nyitány Erkel F-töl zongorán előadja Kovács Janka kisasszony és Csiszár Sándor ur. 2. Felolvasás. Tartja Oláh György ur. 3. Részlet Verdi „Norma“ cziinü operájából, hegedűn játsza Jakucs István ur, zongorán kiséri Cserefalvy Farkas Kálmán ur. 4. Vig szavalat tartja Rácz Maritka k. a. ő. Rapso- dia, előadja zongorán Kovács Janka kisasszony. 6. Melodráma „Vár és kunyhó“ br Eötvös Józseftől, szavalja Szilassy Miklós ur, zongorán kíséri Cserefalvi Farkas Kálmán ur. 7. Monológ előadja N. N. ur. 8. Népdal egyveleg, zongorán előadja Csiszár Sándor ur. Halálozás. Kovács Lajos gyulai ügyvédet és kedves családját fájdalmas csapás érte. Kovácsné édesanyja, néh. Bunczel Gábor zalamegyei volt főorvos öz tegye, IVatsz Alojzia 70 éves korában moghalt. A boldogult derék matróna pár hó óta tartózkodott leánya családjánál, ahol nagy szeretettel vették körül, de a leggondosabb ápolás sem tudta többé megmenteni az életnek. Temetése szerettei őszinte bánatára folyó hó 21-én délután volt igaz részvét mellett. A halálesetről kiadott családi gyászjelentés a következő : Alólirottak megtört fájdalommal tudatják szeretett jó anyánk és nagyanyánknak özv Bunczel Gáborné. szül. Vaisz Alojzia Mária volt megyei főorvosnénak 1899. évi márczius 19-én esti 9 órakor, a halotti szentségek ájtatos felvétele után, 70 éves korában történt gyászos elhunytát. A boldogult földi maradványai 1899. évi márczius 21 én dé'után 4 órakor fognak a rém. kath. szertartás szerint Gyulán, a Szentháromság sirkertben örök nyugalomra helyeztetni. Az eugesztelő szent-mise-áldozat folyó évi márczius 22-én délelőtt 9 órakor fog a gyulai róm. kath. nagytemplomban az egek Urának bemutattatok — Áldás és béke hamvaira! Gyermekei: Dr. Bunczel Alfréd, ügyvéd, Bunczel Hermin, férj. járdánházi Kovács Lajosné, Bunczel Cölesztin férj. Steiner Ignáczné. Unokái: járdánházi Kovács Dénes, Lajos» Olga férj. Vasdényey Istvánné, Berta és Lilla. Menye: Jalich Margit. Vejei: járdánházi Kovács Lajos ügyvéd, Sleiner Ignácz, tn. kir. állainvasuti főmérnök. Halálozás. Blei er Ignácz gyulai kereskedőt pótolhatlanul fájdalmas csapás érte. Szeretett neje Herz Amália, kivél közel 35 evett át boldog házas életet élt, folyó hó 20 án rövid súlyos szenvedés után 58 éves korában meghalt. A boldogult derék nő végtisztességén az izr. nőegylot, melynek ő buzgó választmányi tagja volt, testületileg vett részt és ravatala fölött Rubinstein orosházi izr. lelkész mondott a nagyszámú résztvevő közönséget megható szép gyászbeszédet. Áldás és béke longjen hamvain. A 48-as kör disz-zászlójára adakoztak folytatólag: Gombkötő Józsefné 1 kor., Szabó Mihálynó 10 kor., Eisole Jakabné 1 kor,, 11 ich Józsefné 1 kor., Mülek Ferenczné 2 kor., Kis Istvánné 1 kor., Kránczfér Jánosáé 1 kor., Perei Gáborné 2 kor., Perei Gábor 2 kor., ifj. Tar Jánosné 1 kor., özv. Nagy Jánosné 1 kor., Tamás Sándorné 1 kor., Hack Mártonné 20 kr._ Mozgó fényképek. Rendkívüli érdekes előadásokat tartott a héten a pavillonban egy kinema- tografin társaság két estén átal. A mindinkább haladó teknika egyik legszebb vívmányát mutatta be sikerült képletükben a mozgó fényképeket. Maga a találmány az emberi szem azon tökéletlenségén alapszik, hogy az nem képes igen rövid idő alatt felfogni a benyomásokat s egy jelenetről pillanat- ról-pillanatra felvett fotográfiák gyors egymásutánban való bemutatása azt a hatást ébreszti bennünk, mintha a jelenet előttünk az életben folyt volna le. Ilyen ügyesen összeállított jeleneteket mutatott be az érdekes társaság, kedves, humoros, érdekes és tragikus izüeket változatosan a közönség általános érdeklődése közt, mely azonban csak két előadáson volt, mert a hirdetett három előadás egyike részint a rósz idő, részint a hirdetés rövid volta folytán elmaradt publikum hiánya miatt nem tartatott meg A másik két előadáson azonban már sok nézője akadt az érdekes fizikai mutatványoknak. Tél a tavaszban. Arany Jáno9 igen szépen megénekelte hogy „kis bokor ne hajts még. tél ez, nem tavasz“, s Arany János e verse igen szépen ráillik erre a mostani időjárásra, mert a kis bokor hajtott s „bokor uj hajtását letarolta fagy.“ Vagy hogy prózaiabban beszéljünk, kutya idő van megint. Fagy, hó, sár, havas eső, északi szél .vannak napirenden s akár állandó panasz-rovatot nyithatnánk az időjárás bolond hóbortja ellen. A tavasz hivatalos beköszöntése napján, márczius 21-én olyan bolond idő volt, hogy bundába t is vaczogott a fogunk s akár egész nap tömhettük a kályhát. 8 a múlt szép tavaszi napok verőfénye alatt megindult vegetáczió, az itt-ott virágzani kezdő gyümölcsfákban kárt is tett ez a tavaszi tél. Szerencsé.e, még nem indult meg annyira a Hke- let, hogy nagyon sokat árthatott volna s igy egyelőre csak kellemetlen volta miatt van jogunk szidni a kellemetlen hideg tavaszt. A sertéspiaczot újra megnyitották. A pénteki hetipiaczon ismét volt sertés felhajtás, noha mérsékelt mennyiségben. A békésmegyei községi jegyzői egylet vasárnap délután 3 órakor tartotta Csabán a városházán évi rendes közgyűlését Korossi László alelnök elnöklete mellett, a közgyűlésen resztvettek : Korossi László (Csaba), Petneházi Ferencz (K. Tarosa), Hoff mann Ferencz (Gyula), Szerb Miklós és Popovics M. Aurél (Kétegyháza), Bencze János (Szeghalom) Korcsok János (Endrőd),- Házy Imre (Gyoma), Ba- tizi Ferencz (K.-Tarosa), Beke Albert, Dobozy Manó (Vésztő) és Yidovszky Ferencz (Csaba). Mezey Lajos volt békési I. jegyző egyleti elnök, valamint Bán Károly gyulávárii volt első jegyző egyleti pénztárnak ente állásukról lemondottak, a közgyűlés az egylet érdekében kifejtett hasznos munkálkodásuk elismeréséül jegyzőkönyvi köszönetét szavazott né- kiek s helyükre elnökül Korossi Lászlót, alel nőkul Petneházi Ferenczet, pénztárnokul Szerb Miklóst és jegyzőül Hoffmann Ferenczet egyhangúlag megválasztotta. Ezekután elnök előterjeszti, hogy az alapszabály módosítására a közel múltban egy bizottság küldetett ki; eme bizottság megbízatásának tneg felelvéu, a beadott észrevételek figyelembe vétele mellett az alapszabály módosítása elfogadtatott és jóváhagyásának kteszközlésével elnök és jegyző bízatott meg. Az egyleti pénztárnok által előterjesztett számadás elfogadtatván 146 frt 9 kr. készpénzzel együtt az ujonan megválasztott pénztárnok részére átadatott. A jegyzői sz:gorló bizottságba az egylet részéről, a folyó évtől kezdve 3 évre Popo- vics Jusztin gyulavárosi főjegyző és Korossi László csabai főjegyző rendes és Hoffmann Alajos és Petneházi Ferencz póttagnak beválasztalak. A Toron- tálmegyei jegyzői tanfolyam igazgatóságának megkeresése folytán 13 frt segély utalványoztatok. A folyó évben megtartandó közgyűlés helyéül tekintettel arra, hogy Orosháza községben ipari kiállítás tartatik, Orosháza jelöltetett ki. Hoffmann Ferencz és Petneházi Ferencz egyleti tagok indítványa folytán dr. Lukács György vármegyei főispán és dr. Fábry Sándor vármegyei alispánt a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel a községek érdekében kifejtett áldásdus működésükért tiszteletbeli tagul megválasztalak. Dobozi Manó és társai indítványa folytán elhatároztatott, hogy az egylet indítványt terjeszt be a vármegye törvényhatósági bizottságához, hogy miután a vármegye területén mind önálló nagyközségek vannak, ezen nagyközségekben önálló hatáskörrel felruházott községi jegyzők van nak alkalmazva, nrndazon községi jegyzők, kik természetbeni lakással nem bírnak, a községek részéről lakással, esetleg lakbér kárpótlással kártala- nittassanak. Békésmegyei egyetemi ifjak köre folyó hó 18-án tartott diszgyülésén ünnepelte meg márczius 15-ének évfordulóját. Az egybegyült közönség előtt első sorban Albusz Frigyes elnök olvasta fel elnöki megnyitóját. Hrivnák János szavalta Petőfi Sándornak „Rab“ czimü költeményét. „Emlékezzünk“ irta Yass István. „Gólyához“ Tompától, szavalta Rosenthal Ferencz. „Márcziusi napok 1848 és 49-ben“ irta es felolvasta Ehrmann Ferencz. „Római dalnok a római ifjúsághoz“ szavalta Albusz Frigyos. Ezzel az ülés véget ért.
