Békés, 1899 (31. évfolyam, 3-53. szám)

1899-03-19 / 12. szám

szól a dolog érdeméhez, de megjegyzi, hogy a napi dijak az eljáró közeg felmerülhető kiadásainak re- Uompenzácziójáu! szolgálnak. Jelen ügyben a pol­gármester és nem az alispán járván el, annak sze­mélye veendő figyelembe és őt is illetik az esetle­ges költségmegtéritések. A bizottság szavazással döntötte el a kérdést és egy szótöbbséggel helyt adott a felebbezésnek Hosszabb vitát keltett Végh Gábor gyulai la kos építkezési ügye ki a főtér és a Komló-utcza sarkán levő ódon háza helyett díszes egyemeletes házat akar épiteni. A tanács a Halácsi-féle szabá­lyozási térképre /aló utalással megtagadta az en­gedély kiadását és Yéghet a szabályozási vonal betartására utasította. Végh felebbezéssel élt azon a czimon, hogy a tanács utasitása szerint nem épit- kezhetik, mert telkéből alig maradhat meg valami külömben is az 1878-ban készült szabályozási tér kép a jelenlegi viszonyokra már nem alkalmazható cs a térkép által kívánt nagyfokú utczaszélesitésre ma már szükség nincs. — Az alispán részben helyt adott a felebbezésnek csupán az utcza párhuzamos vonalának betartására kötelezte Véghet. Fokozatos felebbezés folytán a közigazgatási bizottság elé kerülvén a kérdés, melyhez dr. Fábry Sándor, Ladies György, tlaviár Lajos, Bodoky Zol tán és Horváth Károly szóltak hozzá, mig végre a bizottság többsége azon álláspontra helyezkedett, hogy Gyula város a régi szabályozási térkép ide vonatkozó részének esotleg szükséges módosítására hivassék fel, a konkrét építkezési ügy pedig azon kérdés rendezéséig hagyassák függőben. Dr. Salacz Oszkárnak és Szent-András köz­ségnek a bikazugi-utnak a közlekedési utak háló­zatába való felvétele ellen beadott felebbezését a bizottság elutasította. Több kisebb jelentőségű tárgy elintézése után az ülés még déli 12 óra előtt véget ért. Márczius tizenötödike. Egy évvel ismét távolabb vagyunk a magyar történo'em nagy napjától, de ötvenegy évnek elmú­lása nem homályositotta el a nap eseményeinek emlékezetét. Ellenkezőleg: az idő csak a kis dol­gokat, jelentéktelen eseményeket takarja el gyor­san a feledés leplébe, a történolem feljegyzésére méltó tények emlékezete megtisztulva, megerősödve él és marad fenn a nemzetek szivében. A magyarok nagy nemzeti ünnepét, márczius 15-ét ez idén is fényesen ünnepelte meg várme­gyénk közönsége. Mindeu községben hazafias ün­nepély keretében emlékeztek meg a nap jelentősé­géről, nópgyüléseken, banketteken szónokok mél­tatták annak történelmi fontosságát és hirdették évforduló napján a szabad eszmék világra születé­sét. Az utczákon nemzeti zászló-disz jelezte az ünnepet, a templomokban hálaimák szálltak az ég Urához, az iskolákban a tanulók ifjúi lelkesedése dicsőítette a nagyok emlékét. Különösen szép ün­nepélyek voltak Gyulán és Füzes-Gyarmaton, mely utóbbi helyen a kerület országgyűlési képviselője, dr. Barabás Béla tartotta egy alkalommal beszámoló beszédét. A vármegye egyes községeiben lefolyt ünne­pélyekről a következő tudósítások érkeztek hozzánk : Gyulán. Már kora reggel megjelent itt-ott a házak tetején egy-egy nemzeti szín lobogó, hirdetvén a nagy nap ötvenegyedik évfordulóját. Általánosság­ban a tavalyi 50 éves ünnephez mérten, csende­sebb volt az ünneplő hangulat, de azért nem mu­lasztotta el egy testület sem megünnepelni a sza­badság hajnalhasadásának nagy ünnepét. Fél nyolcz- kor volt a polgári iskola ünnepélye, hol az összes tanítványok és tanári kar jelenlétében — Pivár János igazgató betegsége miatt — Kovalszky József tanár tartott szép megnyitó beszédet s a tanítványok közül Lusztig István és Rosenzweig Imre dolga akadna a csap körül, a „czimbalom-tró- gert“ se átallanám üdvözölni, mint a nemzettest tevékeny tagját s a rucza-városi társadalom ősz lopos alakját, s ha ez elaludna, rám nézve mint „szolhok“-ra annyival kellemesebb volna, hogy alkalmatlankodó közbeszóllásoktól is meglennék kiméivé. S azt hiszem a másnapi katzenjammert sörrel kúráló publikum engem még mindég szó­nokolva találna az asztal mellett. No lám! Ezért nem akarok én tósztozni. Nincs-e igazam ?! Nem jobban teszem-e, ha csak irok. Hiszen elég bűn ez én tőlem, minek tetézzem azt még szónoklással is* így ha belesülök is egy-egy czikkbe, mig más ember azt olvasván dühöng és a pokolra kíván, én nyugodtan kavargatom a ezukrot reg­geli kávémban, mig ha szemtől-szembe sülök bele a szónoklatba — vagy kirúgnak, vagy én rugók be, hogy megszabaduljak a gyötrelemtől. S azért megköszönvén a szabadsajtó felkö­szöntésével állitólag engem ért kitüntetést bocsá­natot kérek, hogy — Messingerrel szólva — „megreteráltam* a provokálástól. Nem gyáva­ságból tettem. Ha a banketten szónokolni és inni szoktak, úgy én bátran járhatok azért ban kettre, mert ez utóbbi követelményhez konyitok egy kissé. Kétkedőknek szívesen szolgálok bizonyság­gal, csak lapunk kiadókivatalához intézett levél­ben tudassák velem, hogy mikor és hol tegyek e felől bizonyságot. Kijelentem végül alkalmazkodás végett, hogy a „sziklabort“, a „szomorodnit“ és a „sas­hegyit“ igen kedvelem és mindennemű égetett szeszes italoktól sem riadok vissza. —re. szavaltak szépen alkalmi ódát. SzvacsekVári Rezső polg. isk. tanár a szabadság lánglelkü dalnokáról, Petőfi Sándorról tartott lelkes és buzdító felolva­sást az ifjúságnak, mely után a polg. iskolai ének­kar jól össztanult „Hymnus“-» zárta be az ünne­pélyt. Ezután a re/, templomban tartott ünnepélyes istenitiszteletre vonult a polg. iskola, bol i 11ustris közönség vett a híveken kiv il részt a kegyeletes istenitiszteleten. — Dombi Lajos megható szép kö­nyörgést intézett az egek Urához, a szabadság e megszentelt napján. Az istenitiszteleten a főispán, a vármegyei, városi és egyéb közhivatalok tisztikara is megjelent. A délutáni ünnepély fl§ 3 kor kezdődött. Szép tavaszi idő kedvezett az ünnepnek s a város pol­gárai nagy számmal vettek részt abban. Az újvá­rosi fuvózenekar hangjai mellett vonult fel, nem­zeti szinü lobogókkal, a mindinkább növekedő tö meg a Kossuth-térre, hol Dr. Frankó László hon nem létében Ad. Schriffert József körelnök tartotta az ünnepélyes megnyitót „éljenu-zésektől kisérve. Utána Domby Lajos ev. ref. lelkész szónokolt, ke-' gyeletteljes szép szavakkal emlékezvén meg az 51 év előtti nagy napról. Dr. Herényi Ármin volt a következő szónok, eszméktől duzzadó lendületes szép beszédben méltatván a nap jelentőségét. — \Gulyás János szavallata következett volna, de saj nálatos akadályoztatása folytán Ad. Schriffert József mentette őt ki, egyúttal berekesztvén az ünnepélyt s megbiván az egybegyűlteket a 48-as kör pavil Ionban tartott közvacsorájára. Az ünnep véget érvén, zászlók alatt a „Talpra magyar“ zenehangjainál, hazát és szabadságot Vi­tetve, vonult be a nép a Kossuth-térről a 48-as körbe. Este a polgári kör tartotta a szokásos ban­kettjét. A város eme legtekintélyesebb köre, mely az illusztris polgárok foglalkozás és pártkülönbség nélküli tiszteletreméltó egyesülete, — évről évre meg szokta ülni e nagy napot, s e komoly, szín­vonalon álló közvacsorán a város intelligencziája és polgársága minden alkalommal résztvesz. — Ez idén nem voltak olyan sokan, mint az előbbi évek­ben, noha a nagyteremben fölállított három hosz- szu asztal tele volt közönséggel. A kör elnökének betegsége és igazgatójának akadályoztatása folytán, \Sal József alelnök töltötte be a házigazdái tisztet s mint ilyen, mondotta az első tósztot az 51 év előtti eseményekre visszapillantva, ez eszmék meg­valósulásának apostolait, s a jelen viszonyokra vo natkozólag, — mint ez eszmék kivitelének főrésze­sét, — Magyarország szeretett királyát élteti. Általános figyelem között dr. Bodoky Zoltán szóllalt fel ezután. Óhajtana a nagy nap emléké­hez méltóan beszélni, mi ha nem sikerülhet, mentse őt, hogy az érzelem, mely a szavakat sugalja igaz. Beszél a inárcziusi eseményekről. E hónapban a rügyező tavaszi természet, a történelmi emlékek felköltik a legnemesebb érzelmeket az emberi szív ben. A nagy események ideje a márczius. Caesárt is ekkor — márczius idusán — érte Casca tőre s nagy események kezdete ez a magyar történelem­ben is. A költő szerint ha a korszak minden hősé­nek csak egy szál babért nyújtanának, akkor sem lenne elég egy babérerdő a hősöknek. Méltatván a márczius 15. jelentőségét, a jeleuről szól. A jelen­ről, midőn már nem küzdeni, hanem dolgozni'"kell a magyarnak a kivívott szabadságért. Dolgozni a jelennek s a jövőnek, s ezzel kapcsolatosan a jelen nagyjait, a szabadságért dolgozókat élteti. A szép beszéd általános tetszést és hatást keltett a közön­ség között. Utána Dutkay Béla szólalt föl. A sza­badságszeretet nem mai szülött. Mióta ember él a földön mindig volt szabadságra törekvés s a ki a szabadságot nem szereti, nem tudja megbecsülni önmagát. Gyulaváros közönsége mindig megünne­pelte e nagy napot, tanúságául szabadság szerete- tének. Megünneplik az idősebbek, s megünnepli az ifjú nemzedék is, kiket itt lát az ünneplők sorai­ban. Remélve, hogy a szabadságszeietet csirája soha ki nem bal a város közönségének öregje és ifja szivéből egyaránt s mint szabadságszerető népet élteti e város lakosságát. Noránt István az eddigi szép beszédekre hivatkozva megemlékezni kiván nagy elődeinkről e mythosi alakokról, kiket mint 5 éves fiúnak még alkalma volt csodálni. Beszél a magyar nép sajátOB, szívós honszerotetéről, mely minden más nemzetekétől különbözik erőben b meg nyilatkozásában. Élteti a kivívott eszmék fentartóit, 8 a dicső kor megdicsőült félistene, Kossuth Lajos felettünk őrködő szellemét. Utána Kiss László be­szélt nagy tetszés mellett a jelen viszonyokat ál­litván párhuzamba a múlttal, a múlt küzdelmeit a jelen állandó békével. Beszédeket mondottak még Brödy Eruő Bodoky Zoltánt éltetve. Bodoky rend­kívül ügyes riposzlban hárítván el Bródy ama álli tását, mintha politikai elvei leküzdésével jelent volna meg az ellenzék által magának vindikált ün­nepélyen, mert a márczius 15-e minden magyarnak egyforma ünnepe, melyhez előjogokat egy pártnak sem szabad formálnia, sőt e napon a pártoskodás­nak meg kellene szűnnie, hogy magyar magyarral együtt ünnepelje a szabadság napját. Majd ismét Noránt István éltette a szabad sajtót, Hoffmann Ferencz, mint sajtómunkatárs Nornntot s általános derültség között Messinger Ignácz is megmagya rázta a külömbséget a múlt és jelen, illetőleg az „Előre" és a „referálás“ között. 11 óra tájban ősz ladozni kezdett a társaság egy része, a nagyobb rész azonban a hajnali órákig együtt mulatott. A mi a vacsorát illeti, úgy a rendkívül ízletes menü, mint a kifogástalan kiszolgálás dicsérte a Zilbauer jó konyháját és vendóglősi hírnevét. A zenét kiváló szép játékkal és nagy igyekezettel Tóth Jóska szol­gáltatta. Az újvárosi olvasó körben is volt társas lakoma, melyen mintegy 200 an vettek részt, feltűnő nagy számban nők. Csiszár Sámuel ref. kántor vezetése alatt alakult magándilkör szépen énekelt hazafias dalokat, Oláh György elnök történelmi visszatekin- tésü gyönyörű megnyitó beszédben méltatta a nap emlékét, Dombi Lajos lelkész ez alkalomra irt han­gulatos alkalmi költeményét olvasta föl riadó tet­szés között. Egy bátor kis leányka Kelemen Mariska szintén hazahas költeményt szavalt. Majd megeredt a felköszöntők árja Dombi Lajosra, ki e napon mint pap, népszónok és költő, tehát hármas minőségben derekasan hozzájárult a nagyjelentőségű nap méltó megünnepléséhez, Oláh György elnökre, a 48-as honvédekre, a nőkte, a sajtóra, a körre, stb. A la­komát hajnalig tartó kedélyes tánczvigalom fe­jezte be. Az „Otthon“ kávéházban 120 körüli vendég­sereg ünnepelte a szabadság emléknapját. Nagy számban volt képviselve az iparos és kereskedő osztály, különösen az ifjúság, mely ifjúi tűzzel és lelkesedéssel ünnepelt. Lelkes felköszöntőkben nem volt hiány, ezec sorát Székely Lajos nyitotta meg márczius tizenötödikének történelmi és társadalmi szempontból való méltatásával; Sál Sebestény mint politikai ünnepre, m g Molnár József (a bécsi ma­gyar "egylet alelnöke), a magyar ipar és kereske­delem felvirágzására, annak jelenlevő harezosaira köszöntött. Nagyban emelte az ünnepélyes hangu­latot a gyulai iparos ifjúsági egylet „Erkel Ferencz dalköre“, mely számos lelkesítő dalt adott elő a megszokott preczizitással, legnagyobb tetszést nyert Huber Károly „Szabadságdal“ ez. müvének elő adásával. Herodck István ez alkalomból kifolyólag, a dalkörnek 3 db „Jó szív“ sorsjegyet ajándéko­zott. Az estély menüje úgy minőségileg, mint mennyiségileg minden kívánalomnak megfelelő volt. Végül a népkerti pavillonban Huszita József vendéglősnél volt társaslakoms. ahol dr. Berényi armint, a délutáni ünnepély szónokát riadó éljen­zéssel fogadták. Itt is szép szónoklatok tartattak. Békésen. A nemzeti nagy ünnep jelentőségéhez méltóan ülték meg márczius 15-dikét. A kaszinónak 14-én tartott estélyén a Szózat eléneklése után Jákai Ká­roly tartott emlékbeszédet. Szavaltak Lavatka Erzsiké és Morvái Mariska. Az ezt követő társas vacsorán hatvanon vettek részt. Köszöntőkben nem volt hi­ány. A reformátusok templomában Szabó Mihály megválasztott dobozi lelkész mondott magas szár- nyalásu hazafias imát, a gyülekezet bevezetésül a Hymnust, befejezésül a Szózatot énekelte orgona- kiséret mellett A többi egyházakban is megfelelő módon jutott kifejezésre a hívek hazafias szent ér­zése. A polgári iskola délelőtt 10 órakor tartotta szép ünnepélyét a bérház nagytermében. Az emlék­beszédet Jákai Károly igazgató mondta, a növen­dékek hazafias dalokat énekoltek és nemzeti ver­seket szavaltak, végül dr. Hajnal István iskolaszéki elnök mondott buzdító lelkes beszédet. Délután 3 órakor dr. Meskó László képviselő, a piacztéren ezer­nyi néptömeg előtt fej lelte ki a nagy nap jelentő­ségét, s politikai horderejét. Utána Virág Mátyás polgártárs szavalt egy szép hazafias költeményt, nagy hatással. A földműves egylet is tartott ünne­pélyt a bérház nagytermében, hol Tóth Sándor és Kecskeméti Ferencz beszéltek. Este 7 órakor a ti- zedbeli körökben mindenütt társas vacsora volt. Szarvason. Az idén is a nagy nap jelentőségéhez mél­tóan ünnepelték meg a márczius 15-ét. Az ó-szőlő- beli olvasókör, — hogy ünnepélyén a városbeliek is résztvehessenek, — márczius 14 én tartotta meg köz­vacsorával egybekötött társas összejövetelét. — Az estély Brózik Lajos tanító s köri elnök felolvasá­sával kezdődött, mely után a vacsoránál Zvarinyi János ág ev. lelkész, Paulenda János és Dankó\ Soma tanítók lelkesítették beszédeikkel a részt vevő polgárságot. Reggelre a város ünnepi szint öltött, a köz- és magánépületeken lengő nemzeti zászlók juttatták a járó-kelők emlékezetébe a n így nap megérkezését. Ä fiatalság, —r különösen a fő gyinnázium tanuló ifjúsága—nemzeti szinü kokár­dákkal, kar- és mellszalngokkal vonta magára a figyelmet. Délután 3 órakor a íőgymnázium ön­képző „ Vajdakör“-e nyilvános ülést tartott válto­zatos programmal, nagy élvezetet nyújtván a fő- gymnázium dísztermét zsúfolásig megtöltő közön­ségnek sikerült szavallataival s hazafias dalaival. A községi ismétlő iskolákban szintén iskolai ün­nepélyek tartattak. Este az egyes körök külön- külön társas vacsorákat rendeztek, mindenütt nagy számú közönség részvételével. Lelkesedésben és tósztozásban nem volt hiány sehol. A „Szabadelvű polgári kör“ szónokai Dr. Salacz Oszkár, Liska János, Fertig Alajos főgymnáziumi tanárok voltak. Mocskónyi József „Márczius Idusán“ czimü lendü­letes hazafias költeményét szavalta el nagy hatás­sal. Az „Iparos ifjúság önképző kör“-ében Ridegh János tanító felolvasást tartott az 1848. márczius 15-ről. Ifj. Salacz Ferencz szolgabiró, Feleki Adolf, Sail Károly hatással buzdító beszédeket intéztek az ifjúsághoz, az pedig alkalmi szavallatokkal lé­pett fel s más köröknek hazafias dalokkal szerená­dokat adott. A „48 as függetlenségi kör“ szónokai Dr. Haviár Gyula ügyvéd; Zvarinyi János ág. ev. lelkész, Moravcsik József, Paulenda János, Uankó Sámuel, Ridegh János tanítók. Feltűnt, hogy az intelligens elem nem igen volt képviselve kellő mennyiségben. Többen abbeli nézetüknek adtak kifejezést, hogy a polgárságnak ennyifelé való szét- tagolása nem a leghelyesebb eljárás és a nap je­lentősége sokkal szebben lenne megünnepelve, ha az egy helyen, közösen történnék. Csabán. Csabán a nemzeti ünnep napján a házak fel voltak lobogózva. Délelőtt istenitiszteletek voltak, délután 6 órakor pedig a polgári körbon — mely e téren mindig első zászlóvivő volt Gally János fel­olvasást tartott, utána Achim Károly tornatanár szavalt, a csabai iparos dalárda pedig hazafias da­lokat énekelt. Este ugyancsak a polgári körben társas lakoma volt. Orosházán. A község főbb utczáin a házak nemzetiszinü lobogókkal voltak díszítve. Reggel 8 órakor az ág. hitv. ev. templomban Harsányt Sándor evang lel­kész tartott ünnepi istenitiszteletet, a melyen részt vettek a függetlenségi 48 as kör, az ács és kőmi- vesek egylete testületileg, továbbá az iskolás gyer­mekek nemzeti szinü karövvel díszítve. — A köz­ségi képviselőtestület délelőtt 10 órakor a nagy vendéglő dísztermében diszgyülést tartott, hol Nagy Lajos polg. isk. ig. tanár községi képviselő, a nagy napot méltatva, emelkedett hangú beszédeit tartott, miután Jankó György községi bíró osztotta ki a 4 legszorgalmasabb és gazdájánál legrégebben szol­gáló cseléd között az 50—50 korona jutalmat és díszoklevelet, valamint a jutalmazott cselédek gaz dái között a díszoklevelet. Jutalomban részesültek: Szemenyei Erzsébet, szolgál özv. Kis Ferencznénél, Sinkó Erzsébet, szolgál Zeleoka Lajosnál, Fekete Antal, szolgál Veres Józsefnél és Tóth András szol­gál Bulla Sándornál. A jutalmak kiosztása után Brósz János mondott a jutalmazottakhoz dicsérő és a néphez buzdító beszédet. Délután 2 orakor a polgárikor nagy táneztermében Veres József espe­res lelkész mondott szép alkalmi beszédet. Délután 3 órakor a polgári fiú s leány iskola tantestülete rendezett nagyszabású alkalmi ünnepélyt a torna- csarnokban. Este közvacsora volt az orosházi casi- nóban, hol dr. Szalay József tb. főszolgabíró a ca­sino igazgatója megható szép beszédet tartott. A polgári olvasókörben szintén társas vacsora volt, a kör összes helyiségei telve voltak. Tartott még tár­sas vacsorát a függetlenségi 48-as kör is, hol szin­tén nagyszámú közönség ünnepelte a nagy nap em­lékezetét. A polgári kör s a 48-as kör összes abla­kai az esti órákban fényesen ki voltak világítva. G y o mán. Mint minden évben, úgy most is a község lakossága több helyiségben társas vacsorával ülte meg márczius 15-ét. — A jelen évben 7 helyen, 6 kaszinó avagy olvasó egyesület és az ipartestülot helyiségeiben tartottak társas estélyeket, melyeken igen szép számmal vettek részt, a mulatság a leg­több helyen csak reggel ért véget. Ezen alkalom­mal beszédeket tartottuk a nagy kaszinóban : Dr. Bácsi Lajos, Dr. Kiss István és Németh Lukács, a kis kaszinóban : Pétermann József, Zöld Gergely, Kató Gábor, a központi olvasókörben : Pap Zsig- mond, a felsőrészi olvasókörben : Vincze Dániel, a kisréti olvasókörben : Koncsek Gy. József, az egyetértési körben : Fazekas Zsigmond, az ipartes tületben: Kovács László és Diószegi Lajos. — A kaszinói és egyéb testületi tagok isi. ét hallották tehát az 1848. márczius 15-iki nagy események méltatását, de nem hallotta azt a nép, a nagy közönség, vagy ha igen, úgy akkor is osak némely városban, pedig épen annak volna rá a legnagyobb szüksége, a kinek anyagi ereje nem engedi meg, hogy kaszinói tag legyen, vagy újságot olvashas­son. Márczius 15-ének megünneplését e hazában általánosan nyilvánosabbá kell tenni az által, hogy nemcsak társas estélyen a négy fal között, hanem azon kívül a nagy közönség előtt is tartassanak hazafias szónoklatok. Mező-Berényben. Mező-Berény hazafias közönsége a szokott lelkesedéssel ünnepelte meg márczius 15 ét. — A körök és egyletek épületein s számos magánházon egész nap lengtek a nemzeti szinü lobogók. — A „Kaszinó“, „Polgári kör“, „Gazdakör“, „Nemzeti kör* s a többi egyletek társas vacsorákat rendeztek he­lyiségeikben, melyeknél lelkes beszédek és hazafias felköszöntők mondattak. — A nap legkiemelkedőbb pontját képezte az „iparos ifjak önképző köre“ és \„dalo8 köre“ által d. u. 4 órakor az ipartestület uj házának dísztermében rendezett szép hazafias ün­nepély. Ezen, Buday Alajos tanító és a békésvár­megyei közmivelődési egylet mező-berényi nép­ikönyvtárának kezelője által lelkesített ifjúsági egy­let most lépett fel először nyilvánosan a következő műsorral : 1. Ünnepi beszéd. Tartotta Berthóty Károly. 2. Márczius 15-én az iparos ifjakhoz. Sza­valta : Hurta András. 3. „Egyveleg.“ Donizetti Ezredleányából. Éneklő az ifjúság énekkara. 4. Talpra magyar. Szavalta : Maász Márton. 5. 1848 történetéből. (Novella) Felolvasta Buday Alajos. 6 Előre. (Tót K.) Szavalta Kuszta István. 7. Ma­gyar dalegyveleg. Éneklé az ifjúság énekkara. A közönség szinültig megtöltő a termet és tapsaival tünteté ki a lelkes szereplőket, valamint az oly szépen sikerült hazafias ünnepély rendezőjét, Buday Alajost, a kinek buzgólkodása és fáradhatatlan te­vékenysége a közművelődés ügyének szolgálatában valóban elismerésre méltó. Üdvözöljük Mező-Berény lelkes iparos ifjúságát, derék vezérével együtt azon a téren, a melyen a hazafias szellem ébresztése és a honpolgári erények ápolása tekintetében oly szép példát mutatott. — Lesz még gyümölcs azon a fán, mely ily dúsan virágzik! Szeghalmon. A nemzeti ujjáóbredés nagy napját, a szeg­halmi társadalmi élet lüktető ereje, a „polgári ol­vasó egylet“, mint minden alkalommal, ezúttal is kegyeletesen, óriási részvét mellett ünnepelte meg. Az ünnepélyre, — mely d. u. 5 órakor vette kez­detét, '■— a „polgári olvasó egylet“ nagytermébe már 4 órakor megindult a vándorlás, 5 órakor a nagyterem már zsúfolásig megtelt, de már a mel­lékszobák is megteltek, sőt az egylet helyiségein kívül százakra ment a be nem fért tisztességes közönség száma. Fél 6 óra volt, a mikor az egy­let nagyérdemű elnöke, Péter András nagybirtokos, a szeghalmi társadalmi élet ezidőszsrinti nagytekin­télyű vezetője, nagy tudásra valló szép beszé­dével megnyitotta az ünnepélyt. — Utána Veres Zsigmond remek kötött poémája következett, mely nagy hatást tett. — M.ajd a dalárda szép éneke, Arató Lajos szép szavalata, majd Kovács Gyula első jegyző széles ismeretekre valló felolvasása és Nagy László kiváló szavalatai követték. Az ünnepélyt óriási elismerés mellett a dalárda, illetve az elnök hazafias beszéde rekesztette be. Ünnepély után 120 teritékü bankett volt, mely alkalommal Turázi Endre lelkész. Dr. Csák István orvos, Sárréti János ügyvéd és többen mondottak hazafias szép tósztokat. Az ünnepély reggelig tar­tott. — Az ünnepélyen a szeghalmi volt 16 öreg honvéd is résztvett, a kiket az egylet elnöke ven­dégelt meg, mint minden évben. Az ételeket és italokat Márky Imre vendéglős szolgáltatta nagy megelégedésre. Füzes-Gyarmaton. Füzes-Gyarmat község képviselőtestülete már­czius hó 15-ikén délelőtt 9 órakor díszközgyűlést tartott, melyen Kner Izidor gyomai könyvnyomdász által ajándékba adott Kossuth Lajos cletnagyságu legutóbbi arczképének leleplezése törtéut. Homoki István bíró lendületes szavakban üdvözölvén a kép­viselőtestületet és a nagyszámban jelenvolt ünneplő közönséget a díszközgyűlést megnyitotta. Szilágyi Márton lelkész remek beszédben fejtegette hazánk nagy fia Kossuth Lajos életét, — dr. Barabás Béla óvsz. képviselő pádig méltatta Kossuth Lajos hal­hatatlan érdemeit. Nagy Dezső „Fel azt a zászlót, bárha rongyos is“ alkalmi szavalatával fellelkesi- tette a közönséget. Közben a dalárda alkalmi da­rabokat adott elő. Végre Fejér László I. jegyző in­dítványt terjesztett elő, hogy a beszédek jegyző­könyvileg megörökittessenek és köizönet szavaz­tassák Kner Izidornak az adományért, a közremű­ködőknek és jelenlevőknek a megjelenésért. Ezek után a másfél óráig tartó díszközgyűlés berekesz-

Next

/
Thumbnails
Contents