Békés, 1899 (31. évfolyam, 3-53. szám)

1899-03-19 / 12. szám

Melléklet a „Békés" 1899.12-ik számához. teteit 11 órakor a községháza előtti téren megtar­totta beszámolóját dr. Barabás Béla az o megszo­kott ékesszólásával. Beszéde végeztével lendületes szavakban mondott neki köszönetét Szilágyi Márton lelkész s biztosította a választók bizalmáról Ezután egy 60 teríték es bankett volt, melyen a szebbnél- szebb köszöntők egymást érték. Este minden kör­ben társas vacsora tartatott s mindegyikben megje­lent dr. Barabás Béla s beszédet mondott. A köz ség számos épületén zászlók lengtek. Dobozon. Dobozon f. hó 14-én este a polgári kör ün­nepelte márczius 15-ét, a társas lakomán Aszalay Gyula első jegyző mondott egy nagyszabású haza­fias szónoklatot, ecsetelve a inai nagy napnak je­lentőségét. Jelenvoltak 200 un, másnap reggel az iparos kör, polgári kör és az ujfalusi olvasókör tag­jai zászlókkal és zeneszó mellett vonultak fel egy csoportban a ref. templomba, ahol Nagy Lajos h. lelkész mondott szép beszédet. Este az iparos kör tartott társas vacsorát, ahol 120-an voltak, s ugyan­akkor az ujfalusi olvasókör is társas lakomát adott, jelonvoltak 160 an. Beszédet tartottak Bay István, Puskás István és többen. Nagy-Szénáson. Nagy-Szénás község hazafias közönsége mint mindig, úgy most is megünnepelte márczius 15 e emlékét. A házakon lengő nemzeti lobogók voltak hírnökei a nagy nap évfordulójának; de erre em­lékeztetett beimünket az ünneplő ruhában az ut- czákon hullámzó nép is, amely a polgári olvasókör meghívására a kör zászlaja alatt és zeneszóval járta be a községet. Délután 3 órakora piacztéren nagy és lelkes közönségnek magyarázta. Kiár Béla lel­kész a nap jelentőségét, nem mint száraz krónikás, hanem egybehasonlitva a 48-i törekvéseket a máig elért eredményekkel. Buzdító, lelkesítő és igaz ha­zafiasságból fakadt, beszéde magával ragadta a kö­zönséget, mely feszült figyelemmel hallgatta és nagy éljenzéssel honorálta a szónokot. Az ünnepi beszé det ismét zászlós és zenés körmenet követte, este pedig pohároseugés mellett folytatta az olvasókör az ünneplést. Puszta-Földváron. Márczius hó 15-ét a régi szokáshoz hivei ez idén is társasvacsorával ünnepelték meg. Ez alka­lommal a nap jelentőségéhez mérten felolvasás és szavalás is tartatott. A vacsora helye az uj polgári olvasókör volt. Gy.-Váriban Reggel harangszó hívta a templomba isteni- tiszteletre a lakosságot, hova igen szép számmal zászlók alatt vonultak a kör tagjai, továbbá testü­letileg vett részt a községi elöljáróság és az egyházi presbyterium. A lakosság apraja-nagyja, mint leg­nagyobb ünnepnapon, sietett a templomba, hol Bay József ev. ref. lelkész magas szárnyalatu beszédé­ben megható szép imát mondott, mit az áhitatos hívek feszült figyelemmel hallgattak, majd a „Szó-! zat“-ot énekelték el. Délután zászlók alatt, zene-1 szóval körmenct tartatott a községben. Este pedig 60 teritékü közvacsora volt a község tanácstermé­ben, hol Bay Gábor méltatta emlékbeszédében a nagy nap jelentőségét, a szépen előadott beszéd után a lelkes hallgatóság a szónokot harsányan megéljenezte. Több szép felköszöntő után a ven­dégség jó hangulatban éjfél után oszlott szét. Kétegyházán. Kétegyháza község lakossága hazafias lelkese­déssel ünnepelte meg márczius 15 ét. A községben számos helyen kitűzték a nemzeti lobogót. Este az iparosok rendeztek ünnepélyt. Kovács János elnök hazafias beszéddel megnyitotta az ünnepélyt, mely­ben a márczius 15-iki vívmányokat fejtegette. Az­után a daloskor énekelte a „Hymnust“ és Hevessy Mariska elszavalta a „Talpra Magyart“. A daloskor elénekelte a „Szózatot“ és több hazafias dalt. Az ünnepélyt vacsora követte, melynek folyamán Ka szás József és Varga Károly hazafias felköszöntőket tartottak. A vacsora után táncz volt egészen reg­gelig a vendéglőben. Körös-Tárcsán. A márczius 15-iki nemzeti ünnepet reggel is­teni tisztelettel kezdték meg s a nagy számmal egybegyült ünneplő közönségnek a község szeretett lelkipásztora, ifj. Szabó János mondott igen szép imát, délután ped:g 2 órakor az összes iskolás gye­rekek nemzeti lobogókkal ellátva hazafias dalokat énekelve vonultak fel a piacztérre tanítóik vezetése alatt, kevés idő múlva az olvasó körökben egybe­gyült nagyszámú közönség egyesülve nemzeti lobo­gókkal, bandaszóval a nagyszámú honleányok ve­zetése mellett vonult fel a piacztérre, a hol első sorban is a község érdemes bírája üdvözölte a nagy számú ünneplő közönséget, ezután Petneházi László IV. éves jogász mondott szép és nagyhatású beszé­det, esto az Olvasókör helyiségében, valamint a vendéglőben lakoma volt, hol mintegy 250 en vet­tek részt, mindegyik helyen számos toasztok hang­zottak el s a lelkes közönség nagyobb része csak hajnali órákban oszlott széjjel. Öcsödön. Öcsödön is lelkesen ünnepelték márczius 15-ét. A népkörben társas vacsorával, melyen a nők is réBztvettek. Itt Oláh Antal ev. ref. lelkész mondott a vacsora alatt szép hazafias beszédet. — Vacsora után az egész társaság a „Hymnus“ t s más hazafias dalokat énekelt zene kíséretében. Később a fiata­labbak tánezra is kerekedtek s kora hajnalig ke­délyesen mulattak együtt. — A polgári körben is társaB vacsora volt, ahol szintén Oláh Antal ev. ref. lelkész volt az ünnepi szónok, tartalmas és lendületes beszéddel emelve az ünnepi hangulatot E két kör tagjai egymáshoz ellátogattak, ahol kü­lönben nemcsak a kör tagjai, de azonkívül is töb­ben résztvettek az ünnepen. — A függetlenségi körben, ahol Vigh Imre rektor mondott csinoa nl- kalmi beszédet, az olvasókörben és az iparoskör­ben szintén társasvacsorával ünnepelték márczius 15-ét. Mindenütt az ünnep komolyságához méltó hangulat uralkodott s a kora hajnali órák oszlat­ták széjjel az ünneplő társaságokat. Bánfalván. A márczius 15-iki ünnepélyt Bánfalván a Pol­gári Olvasó-kör rendezte, melyen az ifjúság és az itt működő színtársulat férfi tagjai a Szózat, Hymnus és Kossuth-nóta éneklésével működtek közre. Az ünnepség 4 órakor kezdődött. Alkalmi beszédeket mondottuk: dr. Wellner Áron és Pongrácz Lajos, mindketten igen hatásosan, szónoki hévvel fejtegetve az 1848. évi márcziusi eseményeket, s Pongrácz Lajos pedig beszéde végéi még egy igen szép alkalmi költeményt is olvasott fel nagy tetszést keltve a mintegy 5—600 főnyi hallga>óságban. Ai ünnepség befejezése után az intelligens közönség Buffer Vilmos kereskedő házánál jött össze s zene mellett estig d -rült hangulat mellett mulatott. Este iSzenyéri József vendéglőjében és Kállai Regina mulató helyiségében tartatott bankett. Szenyéri vendéglőjében Foltényi Imre községi jegyző tartott. Kállai Reginánál pedig Okályi G. Adolf ág. ev. lelkész s Kiár Béla nagyszénás ág. ev. lelkész tartottak sikerült alkalmi beszédeket, melyeket a hallgatóság zajos tetszéssel fogadott. A bankettezők kora reggelig jó kedvvel mulattak együtt s a kelő nap glóriája ragyogta körül a hazafiság mámorától gőzölgő fejjel hazatérő honpolgárok fejeit. Szent Andráson. Több középületen és sok ínagínházon, — különösen a református vallásuaknál nemzeti zászló volt kitűzve. Iskolákban a tanítók a nap jelentőségéről oktatták a gyermekeket. Este az „Olvasó egylet“- ben 50 teritékü közvacsora volt. Itt dr. Simkovics György községi orvos volt a szónok. „Népkör“-ben 130 teritékü közvacsora volt, hol Zili Károly ev. ref. rektor tartott szónoklatot. Csorváson. Csorvás községben, a múltakhoz hasonló- Itépon ünnepelték meg a márczius 15-ikét. Délelőtt az ág. evang. iskolában Freitáy János lelkész inté­zett a növendékekhez hazafias érzelmű beszédet, — délután pedig Kelemen László róm. katb. kántor tanító, az iskolás gyermekekkel a piacz-téren ünne­piek körmenetet rendezett, mely alkalommal, a nap nagy jelentőségét hirdetve, a növendékek — több lelkesedésre buzdító — nemzeti dalokat énekeltek. Este, a szabadság ünnepének tiszteletére, a nagy­vendéglő helyiségében mintegy 50 teritékü tár­sas vacsora tartatott, több lelkes pohárköszön­tővel. Tót Komlóson. A „Polgári olvasókör“ és a „Földmivelők köre“ együtt rendezett társas-vacsorát a „Komló“ szálloda nagytermében, hol körülbelül 130 részt­vevő jelent meg. Hazafias szellemű beszédeket tar­tottak': Csermák Kálmán, Gajdács Pál, Horváth Béla. Az „Iparosok köre“ pedig saját helyiségeiben ün­nepelt. Itt is mintegy 80 résztvevő volt jelen. Késő éj volt, a mikor a hazafias ünnepségekről haza távoztak a vendégek. Körös-Ladányban. Márczius 15-én d. e. 9 órakor az ev. ref. templomban ünnepélyes istenitisztelet tartatott, me­lyen a nagy közönség, ipartestület, tűzoltó egylet, elöljáróság részt vett, valamint Nagy Gusztáv ve­zetése alatt a 48-as honvédek mintegy 16 an..Este a polgári olvasóegyletben tarsas vacsora, hol a nők is részt vettek, vacsora alatt Tóth József ev. ref. lelkész az 1848 as eseményekről igen megható be­szédet mondott. Ezután kezdődött a táncz. Nagy társas vacsora volt a 48 as népkörben, hova az in- telligenczia közül sokan hivatalosak voltak s itt szintén Tóth József ev. ref. lelkész és Kovács Al­bert 1-ső jegyző tartottak a 48,-iki eseményekről megható beszé let. A katholikus olvasó kör is meg­ünnepelte e napot, nevezetesen itt csak vacsora után gyűltek össze, hol Chilkó László plébános a 48-iki eseményekről felolvasást tartott. 1225—1899. Hivatalos hirdetés. Gyula városa 1899. évi egyéni földadó felosztási jegyzéke a tek. kir. pénzügyigaz- gatóság által érvényesíttetvén f. hó 20-tól 27-ig a városi adóhivatalban közszemlére van- kitéve. ^ Azon adózók, kik földadóval már amultév- ben is megvoltak róva, a jegyzék' közzététe­lének napját követő 15 nap, akik pedig most első Ízben lettek megróva, adójuknak köny­vecskéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt estleges felszólamlásukat hozzám adják be. Gyulán, 1899. márczius hó 16-án. Dutkay Béla, 101 1—1 polgármester. Hírek. „Otthon“. Lapu nk irodalmi ajándékáról, az „Otthoniról akarunk az uj évnegyed alkalmával néhány szót ejteni. Előfizetőink túlnyomó részének már volt alkalma megismerkedni e rendkívül gaz­dag tartalmú, előkelő irodalmi színvonalon álló, díszes kiállítású folyóirattal, melyet mi jelentékeny áldozatok árán ingyen adunk előfizetőinknek (ba vönként egy vaskos könyvet), nem számítván fel egyebet, mint kezelési költségek fejében negyed­évenként 1, mond egy koronát. Lapunk előfizetői ilyen módon egy éven át 12 kötet könyvet kapnak, melynek tartalmát a legkiválóbb írók és művészek szolgáltatják. Oly páratlan kedvezmény ez, minőt még külföldön sem nyújt egyetlen lap sem az ő előfizetőinek. Örvendetes tudomás vétel végett kö­zöljük t. olvasóinkkal, hogy az „Otthon“ egyik köze­lebbi füzete városunkkal fog behatóan foglalkozni, és befogja képekben is mutatni városunk kiválóbb alakjait, valamint magának a városnak érdekesebb pontjait. Ez ügyben az „Otthon“ szerkesztőségének egy tagja meglátogatja közelebb városunkat, hogy a szükséges adatokat beszerezze. Női olvasóinkat bizonyára érdekelni fogja, hogy az „Otthon“ már legközelebb füzetében nagyobb tért fog szentelni a divatrovatnak, amenyiben összeköttetésbe lépvén egy párizsi divalappal, ezzel egyidejűleg fogja közölni a divat legújabb és legérdekesebb újdonságait. Figyelmeztetjük t. olvasóinkat, hogy az „Otthon“ minden hat füzete egy kötetet képez és bekötési táblák rendkívül díszes kiállításban lapunk kiadó- hivatalában is kaphatók. Az uj évnegyed alkalmá­val ismételten melegen hivjuk föl t. olvasóink figyelmét nagybecsű irodalmi mellékletünkre, az „Otthon“-ra, kérve, hogy az előfizetési dij beküldése alkalmával még egy koronát mellékelni szívesked­jék az előfizetési díjhoz, mert nem képzelhető, hogy csak egy előfizetőnk is akadjon, aki ezt a páratla­nul kedvező ajánlatunkat igénybe ne vegye. Békésvármegye közművelődési egyesülete. Dr Lukács György főispán, mint a vármegye közmű­velődési egyesületének elnöke, a községi népkönyv­tárak kezelésére folytatólagosan kinevezte Bánfal­ván Kolbenhayer Kálmán néptanítót, Tót-Komlóson Bukovinszky István ág. ev. néptanítót, Uj Kígyóson Mánásy Belát, a kath. kör könyvtárosát. Egyletek ügyei. A belügyminister bemutatási záradékkal látta el a »kétegyházi román temetkezési egylet« alapszabályait és a csabai Chevra Kadischa módosított alapszabályait. Gyógyszertár átruházás. A belügyminister meg­engedte, hogy Winkler István gyógyszerész bé­kési gyógyszertárának személyes üzleti jogát D e b- reczeny Károly okleveles gyógyszerészre ru­házza át. Negyven éves szolgálati érmet kaptak Há­rom h á z y Ignácz vármegyei központi hivatalszolga továbbá Csik Péter és Pa lies Márton uradal­mi cselédek, kik mindnyájan 40 évet meghaladó időig egy folytában tartó hü szolgálatukkal érdemelték ki a kitüntetés jelvényét. A vármegyei földmi vés iskola állami kezelésbe való átadása tárgyában a vármegye által hozzá in­tézett feliratra válaszolt a földmivelésügyi minister, válaszában elismeréssel fogadja el a vármegye áldo­zatkész ajánlatát és kijelenti, hogy az intézetet álla­mi kezelésbe átveszi azon időtől, amikor az 1900. évi állami költségvetés életbe lép. Közli egyúttal az át­vételre vonatkozó részletes feltételeit, melyeket a törvényhatósági bizottság májusi közgyűlése fog tár­gyalás alá vehetni. Az iparkamarai tagválasztások határidejét folyó hó 11-én tartott ülésében állapította meg a válasz­tásokat előkészítő központi bizottság. E szerint a vá­lasztások úgy a gyulai, mint a csabai kerületben márczius 29-én lesznek megtartva. A gyulai kerület, melyhez a város, gyulai, békési és szeghalmi járások tartoznak 2 iparos és 2 kereskedő kültagot és 2—2 póttagot, a vármegye többi részéből alakított csabai kerület 3—3 kültagot és 3—3 póttagot választ. Az ügyvédi kamara Bródy Ernő ügyvédjelöltet, a ki Bródy Adolf gyulai ügyvédnél van joggyakor­laton, az ügyvédjelöltek lajstromába felvette és tu­domásul vette, hogy dr. Mázor Elemér ügyvéd szék­helyét Szarvasról Mezőberénybe helyezte át. Lemondás. Dr. Örley Ödön, a békésmegyei közkórház segédorvosa, ki közel két év óta tölti be kiváló eredménynyel ezen állását, katonai szol­gálatának teljesítése czéljából lemondott állásáról, minek folytán őt a vármegye főispánja állásától fölmentette. Az elmegyógyintézet építését vezető bizottság dr. Fábry alispán elnöklete alatt folyó hó 14-én ülést tartott, melyen tudomásul véve az építési munkálatok megkezdését, intézkedett, hogy a beren­dezési tárgyak szállítására nézve 52.000 frt kiki áltási árral az árlejtés meghirdettessék. Elhatá­rozta még a bizottság, hogy az elmegyógyintézetben október 1-től, a közkórházban újévtől a házi élel­mezést hozza be. Örvendetes tudomásul vette az elnöklő alispán bejelentését, hogy özv. báró Wodiáner Albertné a kórnázi élelmezés jobbítása czéljából 3000 frt adományt ajánlott fel a közkórház részére. Ezeken kívül a bizottság az építés során felmerülő kisebb ügyek, világítás, fűtés berendezés tárgyában folytatott beható tanácskozásokat. Adomány a közkórház részére. Múlt számunk­ban hirt adtunk arról, hogy mily áldozatkészséggel sietnek főúri családaink a vármegye támogatására azon humánus czél elérésében, melyet a közkórház bővítésével és az elmegyógyintézet felállításával munkálni szándékozik. Özvegy gróf Almásy Kál- mánné és gróf Wenckheim Frigyesnó mellé most a jótékonyságáról ismert özvegy báró Wodiáner Albertné neve csatlakozik, ki 3000 frtos adományt tett a kórházi élelmezés jobbítására. A kórház létesítését vezető bizottság legutóbbi ülésében mind három jóltevőnek jegyzőkönyvében fejezte ki hálás köszönetét. Kinevezés. A kereskedelmi minister a szarvasi utmesteri állásra Szabó János honvédőrmestert ne­vezte ki. A Nemzeti Szövetség tartotta e hó 12*én ala­kuló közgyűlését, illetve helyesebben, szervezte fiókját Csabán. A megalakulás szép ünnepségek között tör­tént meg. Budapestről lejött az alakuló közgyűlésre Berczegh Mihály igazgató-elnök, egyetemi tanár, Barabás Béla országgyűlési képviselő, a szövetség tanács tagja, Krivácsi Géza ügyvivő-igazgató, Balassa és Gyulai hírlapírók; Aradról lnstitorisz Kálmán, az ottani fiók elnöke és Stojka Géza titkár; Gyuláról ott láttuk a megye főispánját és alispánját; Szarvast Benka Gyula; Orosházát Horváth Károly képviselte. A vasútnál küldöttségileg, szónoklattal fogadták a vendégeket; díszes kocsisorral vonult be aztán a menet; délben fényes ebéd volt Varságh Béla ven­dégszerető házánál, melyet a toasztok özöne fűsze­rezett, s délután a vigadó zsúfolásig megtelt nagy termében folyt le az alakulás. A csabai dalkör Hymnusza nyitotta meg az ünnepély actusát, melyet a közönség áhítattal állva hallgatott meg. Aztán Varságh Béla, ki az egész szervezés előkészítő mun­káját végezte, formás és tartalmas beszéddel fejezte ki hitét a Nemzeti Szövetség hazafias ezélzatu mun­kássága iránt s tett tanúságot a csabaiak buzgalmá­ról e munkásságban való részvételre. Varságh után Herczegh Mihály tartott másfél órás beszédet, mely­ben a világ történelem felölelésével az egyesület czél- jait igyekezett megvilágítani. Végül megalakult az egyesület. Választottak: elnököt, társelnököket, hölgy­bizottságot, hölgy tisztikarral, alelnököket, titkárokat, pénztárnokokat, felügyelőket, 50 igazgatót, stb.; táv­iratilag üdvözölték ő Felségét a királyt, József kir. her- czeget; ijdvözlö szónoklatokat tartottak a vidéki kül ■ döttek, felolvastatott egy rakás üdvözlő távirat, s végül a dalkör lélekemelő énekének hangjai között, egy jobb jövő reményével, melynek ma vetette meg alapját, oszlott szét a közönség. Este volt műkedvelői előadás, bankett temérdek szónoklattal, végül táncz. — Valóban fényes ünnepség. Kimerítve a magyarországi sablonos ünnepségek egész leltára, még csak ama bizonyos fehérruhás lánykák és a fáklyás-zene hiány­zott. Másutt valószínűleg ez is meg van. S váljon mindez miért? Váljon elősegiti-e ez az alakulás, a külső hatás egész tömegének ez az igénybe vétele a közérdeket csak egy vonalnyira is? — Midőn a Nemzeti Szövetség — ezelőtt 4—5 évvel — megalakult, a sokat felölelő programra és a lelkes szervezkedés nyomán bizalommal nézett az ország közvéleménye ez ujahb egyesület működése elé. E várakozást azonban a Szövetség épenséggel nem váltotta be. Fennállása óta a Szövetség folyton csak alakul, üdvözöl és üdvözöltetik. Olyan mint egy foly­ton újra és újra virágzó gyümölcs fa, mely azonban virágjának gyümölcsösé fejlődéséig sohasem tud jutni, mert úgy látszik csak virágaiban tetszeleg magának. \Heiczegh Mihály beszédjéből megértettük, hogy az egyesület az országnak már 36 helyén alakított fiókot, 41 helyen már csak az időt várják, midőn az alakításra a központ vezetősége megjelenik, 250 helyen pedig a szervezés folyik. — Szent Isten, mily megmozgósitása az ország népének, mennyi beszéd, mennyi bankett! S miért? Azt, a Herczegh Mihály programm-beszédjéből épenséggel ki nem vehettük. E másfél órás beszédben, — melynél mellesleg szólva, zsúfoltabbat és mindazonáltal, illetve épen azért figyelmet oly kevéssé lekötő beszédet alig hal­lottunk — egyetlen egy czélt, egyetlen egy eszközt e czélok elérésére nem hallottunk említeni, mely már vagy meg nem volna oldva, illetve mint eszköz fel ne volna használva, avagy nem képezné valamely egyesület programmját. Minek tehát ez uj egyesület magas rangú védnökkel, elnökökkel, társelnökökkel, igazgató-elnökökkel, igazgatókkal, titkárokkal, vidéki óriási szervezetekkel, ha csakis az eddigi egyesületek programmját öleli fel? Vagy ha már megalakult s terheli tagdijaival az egyesületekkel már úgyis csömör­lésig levő közönséget, miért nem dolgozik az is rendkívül kiterjedt szervezetével, nagy anyagi esz­közeivel? Csak nem az udvarias vendégtisztelő vidék tömjénezésének beszedése és az emlegettetés a valódi czélja-e négy éves folytonos szalon-kocsikban, külön reporterekkel való utazásnak s folytonos alakulásnak ? Nem akarjuk hinni ezt. Reméljük, hogy a Nemzeti Szövetség végre nem konczentrálja összes idejét és czélját a vidéki ünneplésekre, elég erős már a szer­vezete, hogy támaszkodva a fiók-egyesületek hittel, buzgalommal csatlakozott népére s nem várva he azok előbb-utóbb hekövetkező, sőt több helyt már is nyilvánuló csalódását s kiábrándulását és megkezdi immár férfias, öntudatos, következetes, kápráztató hatást nem kereső komoly munkáját, a többi parallel egyesületekkel nemes versenyre kelve, a haza és a társadalom javára. A bókesmegyei gazdasági egylet ma délelőtt 9 órakor ülést tart, melynek tárgyai : 1. Az oros­házi iparkiállitás alkalmából tartandó rendkívüli közgyűlés tárgysorozatának megállapítása. 2. A gyulai honvédparancsnokság kérelme „Erzsébet emlékfák“ adományozása iránt. 3. Békésvármegye véleménykérése az állattenyésztési szabályrendelet megváltoztatása iránt és ugyan e tárgyban Gerlein R. és társainak a vármegyéhez beadott 'kérelme. 4. A földmivelési miniszter leiratai. 5. Egyleti ház ügyében indítvány. 6. Folyó ügyek. A Békésmegyeiek Segítő Egyesülete Budapes­ten folyó hó 26 án, délután 3 órakor IV., Irányi- utcza 17. sz. a. (Lukács vendéglő) közgyűlést tart, melynek tárgyai: 1. Évi jelentés. 2. Felügyelő- bizottság jelentése és a számadások felülvizsgálása, a tisztikarnak s a felügyelőbizottság felmentése. 3. A tisztikar, választmány s a felügyelőbizottság és a póttagok választása. 4. Indítványok, melyek a közgyűlés előtt 14 nappal a választmánynak írásban bejelentendők. A tagok minél nagyobb számban való megjelenését kérjük. A vidéki tagok az alap­szabályok 24. §-ában előirt módon gyakorolják sza­vazati jogaikat. »Békésmegyei egyetemi ifjak köre.« A Buda­pesten fennálló »Békésmegyei egyetemi ifjak köre« 1899. év márczius hó 18-án esti 8 órakor József-ut- cza 10. szám alatt Maron István vendéglőjének külön termében dísz-ülést tart. Az ülés tárgyai: 1 Elnöki megnyitó : Albusz Frigyes. 2. A nemzethez (Petőfi Sándor): Hrivnák János. 3. Felolvasás: Vass István. 4. A gólyához (Tompa Mihály): Rosenthal Ferencz. 5. Felolvasás: Ermann Ferencz. 6. Római dalnok a római ifjúsághoz (Ábrányi Emil) I Albus^, Frigyes. Az újvárosi olvasókör ismét egy élvezetes es­télyt fog szerezni a közönségnek. Ez alkalommal a mezőtúri fógyrnnasium ifjúsága fog vendégül szere­pelni, ápril 4-én lesz a felolvasó ünnepély melyre legközelebb kibocsátják a meghívókat. Műkedvelői előadás. Endrődőn vasárnap sike­rült műkedvelői előadást rendezett az alakuló kath* legény-egylet. Színre került a „Falu rossza.“ Az estély szép erkölcsi és anyagi sikerrel záródott.

Next

/
Thumbnails
Contents