Békés, 1899 (31. évfolyam, 3-53. szám)

1899-12-24 / 52. szám

HIE DE TÉSE KZMagánzók, hivatalnokok, kereskedők és iparosok, kik pénzt felvenni, ingóságob^ngat- lant eladni vagy venni, bizalmas kutatásokat eszközöltetni akarnak, szülők, állmok, kik leányaikat férjhez adni, nrak^kik nősülni, hölgyek kik férjhez menni akarnak fordulirodájához

s utcza 92.

janak bizalommal

AUGENSTEIN forg Budapest, Baral Hol minden meUnizás gyorsan, pontosan és lelkiismeretesenÁ legnagyobb titoktartás mellett lesz elintézve, hölgyeknek külön terem, megkeresésekhez 3 válasz bélyeg 263 n

_12

I

f

i

f

t

f

f

Eredeti Singer varrógépek csak saját üzleteinkben kagJmJók.

A valódi

Singer varrógépek

Uj családi varrógépeink a legkönnyebb és legnyugodtabb járásuak, kezelésük a legegyszerűbb és felülmul- hatlanok minden a háztartásban előforduló munkák, valamint a divatos mühimzés és áttört munkákban.

Ingyenes oktatás — Himzöselyem-raktár d

den házi varrási Színválasztékban.

A folyton emelkedő kelendőség, a minden kiállításon nyert legkiválóbb kitüntetések, a gyár 40 évet haladó fönnállása és a világhír, melyre varrógépeink szert tettek, jóságuk mellett a legmegbizhatóbb és legteljesebb biztosítékot nyújtják, munkában, valamint a divatos mühimzésben.

lasznosabb ’ácsonyi ajándékok.

btromotorok házi használatra való egyes gépekhez.

SI NjBr E R Co. varrógép részvénytársaság.

Eleifitt Neldllnger Q.

858 2—2

B.-€sabán : vasut-utcza 1134. Reiner-bazár.

i

9

;

9

9

i

élet- és járadék biztositóitársaság. Magyarországi vezérképviselőség: Budapest, Vl. kér. Deák-tér 6. szám.

Összes vagyon 1898. végén . . ,/ . 65 millió forint.

Biztositó állomány 1898. végén . f . . 243 millió forint.

Eddigi kifizetések . . . f . . 103 millió forint.

A nyeremény részesüléssel biztosítottak A) opztalékterv szerint, mint 20 év óta, 1890-ben is az évi biztosítási dij 25 százalékát kapták készpénzkén kifizetve. B) osztalékterv szerint (évenkint emelkedő osztalék) 1897., 1898 és 1899. években iié összes, az egész biztosítási tartamon keresztül befizetett- dijak 3 százaléka, illetőleg az évi díjnak 9, 12, és 15 százaléka fizettetett ki készpénzben.

Előnyös kiházasfiási és vegyes biztosítások.

Olcsó dijak, nagyon kedvező feltételek, a képzelhető legnagyobb / biztonság.

Prosi ektussal és feLnlágositással szolgál a fenti magyat országi vezérképviselöség, (hová ügynökségek iránti ajánlatok is intézendök), valamint a társaság képviselője 367 1—2 / Gyulán: Féhn István.

Hirdetmény

a föld- és házbirtok után járó általános jövedelmi pótadónál számításba veendő kamatterhek bevallása tárgyában.

Általános jövedelmi pótadó fejében fizetendő:

M a földbirtokra, a házbér alá eső házbirtokra, a folyó évre kivetett állami egyenes adónak és földtehermentesitési járuléknak 30 százaléka;

b) a házosztályadó alá eső házbirtokra a folyó évre kivetett állami egyenes adónak és földtehermentesitési járuléknak 40 százaléka;

c) végül az ideiglenes adómentesség kedvezményében részesített föld- és házbirtoknál 20 százaléka azon összeg után, mely az illető föld- vagy házbirtokra állami adó és földtehermentesitési járulék czimén a folyó évre kivettetett volna, ha a föld- vagy bázbirtok adómentes nem lett volna.

A kölcsönnel terhelt ház- és földtulajdonosoknak az 1883. XLVI. t.-cz. 13. szakasza által az a kedvezmény adatott, hogy

a) a föld- és házbirtoknak általános jövedelmi pótadójából levonandó az illető tulajdonost bekebelezés által is terhelő kölcsön után az adóévet megelőző év végéig le nem rovott tőke-maradék egy évi kamatainak 10 százaléka: feltéve, hogy a tőkével kamatok is vannak bekebelezve;

b) hitelüzlettel foglalkozó pénzintézettől felvett és bizonyos évek alatt törlesztendő kölcsönök évi kamatának változatlanul a törlesztési idő egész tartamára vétetiü azon összeg, mely a kötvényben megállapított kamatláb szerint a kölcsön vett töke után egy évre esik; ha a kölcsön törlesztése nem az év első napján, hanem évközben veszi kezdetét, a törlesztési idő első és utolsó évében áz évi kamatnak csak aránylagos része vehető számításba az adóköteles jövedelem megállapításánál.

A telekkönyvileg bekebelezett közadók és kincstári bérhátralékok után járó kamatok nem képezik levonás tárgyát. (1883. XLVI. t.-cz. 16. §)

Az a) alatti bekezdésben foglalt intézkedésből világosan kitűnik, hogy a levonás alapját képezi az ez évi kamatösszeg, mely az adóévet megelőző év végén fenmaradt tőkemaradék után jár. Ha tehát valamely földbirtokos 1899. évi január hóban 100,000 frtot vett fel magánhitelezőnél és ebből ugyanazon évi deczember 15-ig 60,000 frtot visszafizetett, a levonás alapját az 1900. évre az 1899. deczem- ber hó végén fenmaradt 40,000 frtnyi tőke-maradék évi kamatjának 10 százaléka fogja képezni.

Ez az eljárás azonban csupán az a) alatti bekezdésben említett közönséges kölcsönökre vonatkozik, mert ezektől a kölcsönöktől a jelzálog intézetektől felvett törlesztési kölcsönök a b) alatti bekezdésben világosan megkülönböztetnek.

Ugyanis hitelüzletekkel foglalkozó pénzintézetektől felvett kölcsönökre nézve az általános jövedelmi pótadó kiszámításánál:

aa) a bizonyos évek alatt törlesztendő kölcsönök évi kamatának változatlanul a törlesztési idő egész tartamára vétetik az összeg, mely a kötvényben megállapított kamatláb szerint a kölcsön vett töke után egy évre esik;

bb) a kölcsön után nem a megelőző, hanem a folyó évre járó kamatnak 10 százaléka veendő tekintetbe, s igy a levonás kedvezménye azokra a kölcsönökre is alkalmazandó, melyek az adóév folyamán keletkeztek. (1891. 41178. P. M. R., 1891. 13. P. K.)

Itt megjegyeztetik, hogy ezen az általános jövedelmi pótadónál számításba veendő kamat alat* értendő az az összeg, mely az eredetileg kölcsön vett tőke összeg után a pénzintézet által kiállított kötvényben megbatározott kamatláb szerint kamat fejében fizettetik, ellenben az évi törlesztési összegből a tőketartozás apasztására, valamint a kezelési költségekre fordított összeg az általános jövedelmi pótadó megállapításánál levonás alapját nem képezheti. (1893. 28058. P. M. R. 13. P. K.)

A vallomás az adóév január hó 1—31-ike közötti időben adandó be a városi adóhivatalnál.

| E határidő lejárta után és jelesül október hó 15-ig érkező vallomások az 1897. márczins 23-án kelt és a »Pénzügyi Közlöny« 10. számában megjelent 21275. számú rendelet szerint már csak igazolási kérvény utján és abban az esetben fognak figyelembe vétetni, ha hiteltérdemlőleg igazoltatik, hogy e késedelem elhárithatlan akadály miatt történt.

A benyújtott vallomásról elismervény adatik, mely a vallomás kellő időben történt benyújtásának igazolásául szolgál.

Kivételt képeznek a b) alatti bekezdésben említett esetek, mert azok az adózók, akik a kölcsönkamatokra vonatkozó vallomások benyújtására kitűzött határidő letelte után valamely pénzintézetnél telekkönyvi bekebelezés mellett járadék-kölcsönt vesznek fel, jogosítvák a felvett kölcsönnek telekkönyvi bekebelezését igazoló és a bekebelezés megtörténtét követő 30 nap alatt benyújtandó vallomás alapján, a rájok az ez adósság felvétele előtt kivetett általános pótadó mérvének helyesbítését az illetékes kir. péuzügyigazgatóságnál kérni.

Mindazon adózók, kik az államkincstár megkárosítására irányzott szándékból az általános jövedelmi pótadónak jogosulatlan apasztása czéljából telekkönyvileg be nem kebelezett adósságot vallanak be, az 1883. évi XLIV. t.-cz. 100. szakasza értelmében büntetendő jövedéki kihágást követnek el.

Kelt Gyulán, 1899. évi deczember hó 16-án.

368 1—2 A városi adóhivatal.

Hirdetmény

a tökekamat- és járadékadó alá tartozó jövedelmek bevallása tárgyában

Az 1900. évi január hó 15-ig a tőkekamat- és járadékadó alá eső jövedelmeket, az azokat élvező egyén vagy erkölcsi személy bevallani köteles.

Tőkekamat- és járadékadó tárgyát képezi mindazon vagyon, mely a föld-, ház- és keresetadó, valamint a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója által közvetve vagy közvetlenül nem érintetik; képezik jelesül: mindazon kamatok, osztalékok és jutalékok, melyeket az ország valamely lakosa (egyén vagy erkölcsi személy) a következő jövedelem forrásokból, úgy mint :

a) bel- vagy külföldről folyó életjáradékokból, özvegyi ellátásból v. rokonsági évi járadékból;

b) kézi- vagy jelzáloggal biztosított vagy egyszerű adóslevelekre, váltókra vagy bárminemű kötvényekre, bel- vagy külföldön kölcsön adott, továbbá hitbizományi, családi és alapítványi tőkékből;

c) belföldi földbirtokkal összekötött, a földadó tárgyát nem képező, dologi jogosítványokból;

d) külföldön fekvő föld- vagy házbirtokból, ipari, kereskedelmi, s bármi nevazett alatt értendő külföldi részvényekből;

e) az állam vagy

t) a törvényhatóságok által kibocsátott s külön törvények által adómentesség kedvezményében nem részesített kötvényekből húz; végre

g) a hitelüzlettel foglalkozó, s alapszabályaik értelmében pénzbetétek átvételére jogosított pénzintézeteknél, továbbá takarékpénztáraknál és mindazon intézeteknél, melyekkel takarékpénztári üzlet van összekötve, utalványok, betéti könyvek és egyéb betéti okmányok vagy íolyó-számla mellett gyümöl- csözés végett elhelyezett tőkékből folyó jövedelem.

Az adózók a vallomás beadásának kötelezettsége alól a tőkékből folyó jövedelmekre nézve mentetnek fel:

a) a fentebb említett magyar államkötvények:

b) az adómentességben nem részesített elsőbbségi kötvények kamatai;

ej nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek által felvett és jelzálogilag biztbsitott tőkék kamatai.

Az ezen kamatok ntán járó tőkekamat adót és pedig az a) alattiak után | kifizető állami pénztár, a b) és c) alattiak után a kamatokat kifizető társulat az illető kamatélvezőnek rovására vonja le, s az illető kir. adóhivatalba szolgáltatja be.

A pénzintézeteknél elhelyezett, fentebb g) alatt említett tőkékből folyó jövedelmet ezen tőkék birtokosai szintén nem tartoznak adó alá bevallani.

Ellenben a pénzintézetek kötelesek ezen kamatjövedelem összegét és pedig:

a) a kifizetett kamatok összegét évnegyedenkint, minden év márczins, junius, szeptember és deczember havának utolsó napján;

b) a tőkésített kamatok összegét félévenkint, minden év január es julius havának utolsó napján a kir. adóhivatalnak kimutatni és az ezen kamatok után járó adót egyidejűleg beszolgáltatni; jogosítva vannak azonban arra, hogy ezt az adót a kifizetett vagy a tőkéhez irt kamatokból visszatarthassák.

A tőkekamat- és járadékadó az adó évet megelőző évben élvezett kamat- és járadékjövedelem után lévén kivetendő, az 1900. évi adóztatás alá az 1900. évben élvezett kamat (járadék) jövedelem vallandó be. A tőkekamat és járadákadó az adózó fél állandó tartózkodási helyén vettetik ki.

Mindazon adózók, kik a tőkekamat- és járadékadó alá tartozó jövedelemforrásukat az államkincstár megrövidítésére irányzott szándékból, az adókötelezettek és adótárgyak összeírása alkalmával akár szóval, akár írásban valótlanul mondják be, vagy eltitkolják, az adótárgynak egészben vagy részben történt eltitkolásával elkövetett jövedéki kihágás miatt az 1883. évi XLIV. törvényezikk 100. szakasza értelmében bűntetteinek.

Kelt Gyulán, 1899. évi deczember hó 16-án.

369 j

_2 A városi adóhivatal.

Hi

rdetmény

a III. osztályú kereseti adó alá tartozó jövedelmek bevallása tárgyában.

Az adózók kötelesek 1900. évi január hó 20-ig üzletük, vállalatuk vagy egyébb haszonhajtó fog-'' lalkozásnk után az adóévet megelőző három évi, vagy ha az üzlet, vállalat vagy foglalkozás annyi év óta még fenn nem állana, az annak megkezdésétől számítandó, illetőleg fennállása idejére eső kereseti vagy üzleti tiszta nyeremény! bevallani.

Évi tiszta nyereménynek vétetik az üzletből, vagy foglalkozásból eredő összes jövedelemnek az a része, mely az üzlet vagy foglalkozás folytatásához szükséges kiadások levonása után fennmarad; az. x üzlettulajdonosnak s általában az adó fizetésére kötelezettnek oly kiadásai azonban, melyek nem az üzlettel vagy foglalkozással járnak, hanem akár magának, akár pedig családjának és hozzátartozóinak fentartására szolgálnak a jövedelemből, keresményből, le nem vonhatók.

A ki több vállalatból, kereset- illetőleg jövedelemforrásból húz jövedelmet, köteles minden egyes vállalatról, üzletről vagy keresetről külön vallomást adni.

Azok az adókötelesek, kik segédekkel dolgoznak, tartoznak a vallomáshoz segédmunkásaik jegyzékét csatolni, mely jegyzékben a segédek nevei, az üzletbe vagy foglalkozásba belépésüknek ideje, havi vagy évi fizetésük pontosan kiteéndő.

Az az adózó, a ki az adókötelezettek és adótárgyak összeírása után lép a III. osztályú keresetadókötelesek sorába, adóköteles üzletének megnyitása napjától számított két hó alatt köteles vallomást tenni.

A III. osztályú kereseti adó alá eső jövedelemnek bevallására, valamint az üzletben alkalmazott segédek bejegyzésére szolgáló űrlapok az adózóknak a községi elöljárók (városi adóhivatalok) által ingyen szolgáltatnak ki.

A bevalló az űrlap egyes rovatait kitölteni, s annak bizonyításául, hogy az adatokat saját tudomásához képest pontosan és lelkiismeretesen közölte, eskü helyett polgári és becsületszava zálogául nevét, valamint a bevallás napját és helyét aláírni köteles.

E vallomás fenntebb kitűzött határidő alatt a városi adóhivatalnál nyújtandók be.

Mindazok az adózók, kik üzletüket, vállalatukat, keresetüket, vagy jövedelem forrásukat az államkincstár megrövidítésére irányított szándékból az adókötelezettek és adótárgyak összeírása alkalmával akár szóval, akár Írásban valótlanul mondják be, vagy eltitkolják, az adótárgynak egészben, vagy részben történt eltitkolásával elkövetett jövedéki kihágás miatt az 1883. évi XLIV. törvényezikk 100. szakasza értelmében büntettetik.

Kelt Gyulán, 18Ö9. évi deczember hó 16-án.

370 !_3 A városi adóhivatal.

Gyulán, 1888. a kladótula]«Ionos Dobay János nyomdája.