Békés, 1899 (31. évfolyam, 3-53. szám)
1899-09-24 / 39. szám
39-ik szám. Gyula, 1899. szeptember 24-én XXXI« évfolyam. r Szerkesztőség: Templom-tér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij: Egész évre . . . 5 frt — kr. Pél évre .... 2 n 50 „ Évnegyedre ... 1 „ 25 „ L. Egyes szám ára 10 kr. Társadalmi és közgazdászati hetilap. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: 3<Z ó li n Dávid. Kiadőliivatal: Templomtér, Ddbay Fercncz háza és könyvkereskedése, hova a hirdetések és nyílt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadóhivatalban. Nyílt-tér sora 10 kr. Választók fuvarköltsége. A kúriai bíráskodásról szóló és egyszers mind a képviselő választási eljárás több fázisát szabályozó 1899. évi 15. törvényczikk a választási visszaélések megszüntetését ezé lozván, az úgynevezett alkotmányos költsé gek közül csak a választóknak a kerület székhelyére való fuvarozását engedi meg. A belügy miniBterium vezetésével megbízott minister- elnök elejét akarván venni annak, hogy a törvény ezen engedménye visszaélésekre ve zessen és fuvarköltség ürügye alatt megvesz tegetések történjenek, körrendeletben utasította a törvényhatóságokat, hogy a helyi közlekedési és választási viszonyok figyelem bevételével dolgozzanak ki fuvarbér szabály zatot, melyben feltüntetve legyen az összeg, a mit az egyes választóknak fuvarköltség czirnén megtéríteni lehet. Sem a választásokról szóló törvényalko tással, sem annak jelen újabb fázisával poli tikai szempontból nem foglalkozunk, de tesz- szűk ezt társadalmi szempontból, mert a választási visszaélésekkel kapcsolatba hozható kérdések, a vesztegetés, ebből folyólag polgári becsület és erF'bjgi érzék hanyatlása első sorban társadalmi kezdéseknek nevez hetők. És e társadalmi kérdés taglalására jó alkalom a belügyminister mondott tárgyú rendelete, melylyel legközelebb október hónapban megtartandó rendes közgyűlésén vármegyénk törvényhatósági bizottsága is fog lalkozni fog, amikor is módjában leend a sokat felpanaszolt társadalmi baj gyökeres orvoslásában hatékonyan közreműködni. Mert a kérdést nem csupán felületesen tekintve, mi lehet abban a helyes álláspont? Békósvármegye hat országgyűlési képviselője közül négyet városi kerület választ, e városokban, jelesen Gyulán, Csabán, Békésen és Szarvason nem foglalhat helyet a választóknak fuvarpénzzel való ellátása. A másik két kerület a gyomai és orosházi az, a T A If C Z A. A nemzet bárója. Eötvös Károly, a magyar prózának utólór- hetlen mestere, az „Egyetértés“-ben „Utazás a Balaton körül§ czim alatt rendkívül érdekes és értékes visszaemlékezéseket ir a magyar közélet múltjából. Memoir irodalmunk, értékes terme kekben sem mondható többé szegénynek, de annyit elfogulatlanul Írhatunk, hogy Eötvös Károly visszaemlékezései valamennyi fölött állanak és legfeljebb „Déryné naplója“ vonható velük párhuzamba. Az illustris iró „Utazás a Balaton körül“ czimü visszaemlékezései XXI. közleményében Balaton-Fürednek már Jókai által is megónekelt legtipikusabb alakjáról, a „nemzet bárójáról“ is megemlékezik, rokonszenves meleg sorokban s rávonatkozó sorait azzal a kérdéssel kezdi meg: Ki volt a „nemzet bárója ?“ „Hejh, ha azt valaki igazán tudná! Jókai harmincz esztendeig ismerte, ón közel negyven esztendeig: sohase tudtuk meg, kicsoda, mi a neve, honnan való ?“ Nos hát mi megtudjuk mondani, hogy „ki csoda, mi a neve s honnan való“ volt a nemzet bárója. Igazi neve Bizay György, ifjúkorában kereskedő, az az akkor még úgy mondták: „gö rög“ (nem csak foglalkozására, hanem naczionálé- jára nézve is.) Apja Bizay Márk szintén görög volt, az építette a Ferenczy-fóle emeletes házat, azonkívül övé volt az Örley-fóle, ma Moldovány ház, persze a század elején, akkor nádfedelü földszinti kis épület. Bizay György, ki a századi első évtizedében, annak is a legelején a mai Fe-| melyekre nézve meg kell állapítani a vármegyének, mennyi fuvarpénzt kaphatnak a választók. De hát egyáltalán helyén való-e nálunk a fuvarpénz ? A vármegye egész területén a választói census oly magas, hogy mindazok akik választói jogosultsággal bírnak, vagyoni helyzetüknél fogva képesek azon költségek viselésére, melyek a választáson való részvó tellel felmerülnek. Hisz ez a költség nem is lehet sok. Egy kétfogatu kocsi bére egész napra nem több 3 írtnál, a mit a vármegye is közmunkaváltságául megállapított ; egy kétfogatu kocsi hat egyént elszállíthat, tehát egy korona költség esik egy emberre. Vá lasztóink nem szorultak reá, hogy ezt az egy koronát jelöltjükkel fizettessék meg, ha pe dig nagyobb, esetleg több frtnyi dij adható részükre, ez már nem költségmegtérités, ha- nem a fáradság megfizetése, a szavazat megvásárlása lesz és melegágya annak a métely nek, amely megrontott viszonyaink között másként is alig alig lesz kiirtható. De le gyen bár az a dij mérsékelt, nem szabad és nem lehet a legszebb emberi jogot bemocs kölni azzal, hogy megfizetjük azokat, kik e jogot kiváltságként vagyoni helyzetüknéi fogva élvezik, inig polgártársaik nagy tömege épen szegénységénél fogva attól el van zárva, Ideje komolyan foglalkozni ezen dolgokkal. Akinek csak parányi személyes tapasztalata van, tudja, mily hihetetlenül meg van rontva népünk nagy része már e tekintetben, hogy a politikai tisztesség érzet teljes hiányával kezdi magát árulni, alkuszik és mégy oda, a honnan többet remél és kap. Ha koldus tenné ezt a betevő falatért, nem ijednénk meg tőle; de abban rejlik a társadalom betegségének komolysága, hogy nem a szükség hajtja oda az embereket, de a megromlott erkölcsi érzék, mely már nem tudja a közérdeket szolgálni, hogy önhasz nát. ne keresné. Mert mi tenné lehetővé azt a nyilvános vásárt képviselőválasztások alkalmával és mi más sarkalná a megyei virilis tát, hogy a szomszédos forgalmú zónajegyet renczi-fóle házban született, apja foglalkozását folytatta. 0 ép úgy, miut testvórbátyja Koszti, aki mindvégig Gyulán maradt és a hatvanas évek végén halt meg teljesen elszegényedve. — Apja keresztneve után „Márkuj Koszti“-nak ös merte s hivta mindenki. Volt még egy testvérük : Bizay Némi, ki 1849-ben honvéd volt és az elsők között esett el Arad ostrománál. Bizay György a későbbi „nemzet bárója“, mint „görög“ kerültfel a huszas évek elején Pestre s mint páratlan szép fiatal embert a huszas eszrendők pesti elitje, különösen a nők felkarolták, úgy hogy „kereskedői“ foglalkozását, amelynek folytatása végett hagyta el szülővárosát, Pesten pár hó múlva abbanhagyta. Bizay György a harminczas, negyvenes, sőt az ötvenes években is majdnem minden esztendőben hazajött Gyulára, hol akkor még sok „görög“ családbelije volt, sőt oldalágon mai nap is vannak itt rokonai. Eötvösnek Bizayra való visszaemlékezését különben a következőkben foglaljuk össze: A nemzet bárója. Ki volt a „nemzet bárója“ ? Hejh ha azt valaki igazán tudná! Jókai harmincz esztendeig ismerte ón közel negyven esztendeig: sohase tudtuk meg, kicsoda, mi a neve, honnan való ? Közönségesen ismert neve Bizay volt. Agglegény volt. Zömök termet, jól megtermett idomokkal. Hatalmas fő, tüzes fekete szemekkel, római orral, borotvált arczczal. Csak szép fekete bajusza volt mindig huszárosán kipödörve és csak fekete hullámos haja gondosan fodoritva. Szép férfi mindig, még öreg embernek is nyalka öreg ember. Mikor kezdődött vendég- [haja s mikor lett deressé bajusza: megmondani senki se tudta. is megfizettesse, sőt megkövetelje attól, kinek érdekében áll az ő részvétele és szavazata a megyegyülésen. Mélyen elszomorító dolog ez, de tény, a melylyel számolni kell. Valahányszor alkalmunk van reá, gyökerében kell megtámadni ezt a rothadványt, ezt a penészt, mely észrevétlenül már-már teljesen ellepi népünk becsületes lelkét. Vármegyénk közgyűlése bizonyára teljes mérvben figyelembe veszi e bajt, és a mikor a minister rendeletével foglalkozik, oly ösz- szegben állapítja meg a követválasztáson résztvevők fuvarköltségét, a mi a tényleges állapotnak megfelel, és megragadja az alkalmat, hogy st.igmatizáljon minden oly törekvést, mely lélekvásárlásra irányul. Választó- közönségünk, mely nincs reá szorulva arra a néhány garasra, nem is fogja igénybe venni a jelölt tárczáját és nagyobb összegre való kilátás nélkül lemond bármily anyagi előnyről jogai gyakorlásáért, csakhamar visszanyeri önérzetét és önmaga bélyegzi meg azt, ki egyéni meggyőződését, politikai hitét megfizetteti. Békésvármegyének ez az állásfoglalás? méltán követendő például fog szolgálni a többi törvényhatóságnak is és első előnye lesz, hogy képviselőjelöltjeit nem csak azok ból nyerheti, kik mint a plutokracziának tagjai kincseket áldozhatnak választóik »fuvarozására«, hanem a kik egyéni érdemeik nél fogva vagyon nélkül is méltók az ország legintelligensebb választókerületeitől nyerendő képviselői megbízatásra. Másik és legfőbb előnye lesz a vármegye ily határozatának a társadalmi élet megtisztulása, népünk önbizalmának és politikai tisztességérzetének feltámadása és megbecsülése azon szép jogoknak, melyeknek igazi értékét úgy adjuk meg, ha önzetlenül, a haza és közügy lelkes szeretetével gyakoroljuk. Mindig fehér mellényben, fekete kabátban I magyar sarkantyus csizmában járt. Se Hay- nau, se a divat őt ettől el nem riasztotta. Nyaka körül nagy színes kendő, kissé olaszos alakú nagy karimáju kalapja mindig hetykén fólfejóre csapva. Divatos páleza a kezében, értékes gyű rük ujjain, maroknyi fityegő zsebbeli órájának vastag arany lánczán. Mindig jó kedvű. Mindig harsány hangon beszólt mindenkivel. Telét Budapesten, nyarát Balaton-Füreden töltötte. Minden embert, minden nagy embert és minden szép asszonyt ismert az egész országból. Nem jött olyan fiatal me nyecske Balaton-Füredre, a kinek a nagymamájával el ne járta volna a ballagót és a ropogóst, mikor az még lány volt. Több, mint ötven éven át volt állandó vendége Balaton-Fürednek. Tiz apátur és tizenkét perjel dőlt ki mellőle. Három nemzedéknek látta támadását, enyósztósót. őt megváltozni nem látta senki. Sokan azt mondják: borbély volt valamikor suhancz korában. Nem tudom, de nem hiszem. Sokan azt mondják: az idősebb nőknek, a tüzesebb menyecskéknek udvarolt. Nem tudom, de elhiszem. Tartott lakásán egy kis játékszöbát. Volt belőle haszna, de nem sok haszna. A kártyapénzt csak nagyon szerény összegben fogadta el. Birtoka, foglalkozása, ipara, kenyérkeresete semmi nem volt. De azért ur volt, gavallér volt tetőtől talpig minden időben. Élődi volt, de ezt a közönség soha észre nem vette. Ezer adoma szól róla. Szellemes és ledér ötleteivel könyvet lehetne megtölteni. Deák Ferenczet ő nevezte el „a haza bölcséinek. Azelőtt csak „Zala bölcse“ volt a neve. T a n ü g y. A tanítók védelme. Békésmegye szabályrendeletet adott a tanítók védelme érdekében. A szabályrendeletet a következőkben ismertetjük : A szabály- rendelet előzménye az, hogy Rezeg Szilviusz, békée- megyei kir. tanfelügyelő pártoló véleménye kíséretében beterjesztette a békésmegyei általános tanítóegyesület kérvényét, melyben az egylet, a tanító és iskola védelme tárgyában vármegyei szabályrendelet alkotását kérte. - A tanító és iskola tekintélyének, valamint ezzel a nevelésügy érdekeinek jogtalan beavatkozás és megtámadásoktól való hatékonyabb megvédése czéljából, a törvényhatósági bizottság megalkotta ennek következtében a szabályrendeletet, melynek ezek a pontjai : 1, §. Ameny- nyiben súlyosabb beszámítás alá eső bűncselekmény nem forog fenn, kihágást követ el és 50 írtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő : Akt valamely nyilvános iskola tanhelyiségébe a tanítás ideje alatt engedelem nélkül bemegy és a tanítást az által, hogy onnét az illető tanár, tanító vagy helyettesének felszólítására azonnal nem távozik, vagy szándékosan bármely más módon megzavarja ; 2. aki az iskola bármely helyiségében erkölcstelen, vagy oly kifejezést használ, illetve oly magaviseletét tanúsít, melyen a tanári vagy tanítói tekintélyt sérti vagy kisebbíti. 2. §. Kihágást követ el s 50 frtig terjedhető pénz büntetéssel büntetendő az a szülő, gyám vagy a anulóra felügyeletet gyakorló vagy bármely más személy, aki a tanulóra vonatkozó jogos tanítói intézkedést tudva meghiúsítja, vegy a tanítványt az ily intézkedés iránti engedetlenségre rábírja. 3. §. A pénzbüntetés azon község pénztára javára esik, a melyben a kihágás elkövettetett, a honnan iskolai czélokra fordítandó és behajthatlanság esetén 1879. évi XL. törréoyczik 22. 29. és 30. §-ai szerint elzárásra változtatandó át. 4. §. A jelen szabályrendeletbe ütköző kihágások elbírálására illetékes hatóság : elsőfokban a főszolgabíró, illetve rendőrkapitány, másofdokban az alispán, harmadfokon a in. kir. belügyminiszter. A fanitó-választás. Békésen a ref. presbyte- rium szeptember 17-én tartott gyűlésén Udvarhelyi Károly dobozi tanítót választották meg a megürült tanítói állásra. Tanító Választás. A csabai községi iskolaszék 124 pályázó közül PodsztreVen András, Brózik Emil és Fiksz Gyulát választotta meg tanyai tanítóknak. | A házasélet üdvös voltáról beszéltek előtte. Olyan az, úgy mondták, mint a suba, megvéd az idő viszontagságától. „Már én csak olyan subát nem veszek magamra, a melyet le nem tudok aztán vetni. Ha pedig mégis levetném, más melegedik alatta-“ Simon apát megszólítja: — Öregszünk báró; — most már a templomra is kellene ám gondolni. — Mindennap látom főtisztelendősógedet, a mint templomba megy, de azt is látom, hogy nem sokáig marad ott, hanem ebédre, vacsorára mindig kijön. Hát miről jó az? Kemény magyar volt. Senkinek se engedte meg, hogy németül beszéljen. A pinezórek úgy féltek tőle, mint a jégesőtől. Tüskés megjegyzéseivel a grófoknak és báróknak is mindig nyakukon ült. A nemzeti szinmüvószetet nem hagyta éhezni. Mindennap órákig hajszolta a közönséget, hogy a színház üres ne maradjon. Mikor a nemzeti színház ott a fürdötelepen megnyílt, kiment a falvakba, Balaton-Füredre és Arácsra, hogy a mezei gazda és a paraszt népet is rábeszélje: járjon a színházba. Színház : ki az ördög hallotta ennek hírét ? Mi lehet az? Komédiást láttak már a falvak, de csak olyat, a ki maga ment oda helyükbe. Kó- ezot evett, tüzet fújt és száz rőfös piros selyem szalagot húzott ki gyomrából. Ez azután mulatság. Ez megérdemli a két váltó garast. Nem is tudom, miért hagytak föl ezzel a bűvészek és ezermesterek. Ma is nagyobb gyönyörűség lenne ez a népnek, mint a gyürüeltüntetés, kardnyelés, kártyalapdázás. Keserves harezokat kellett vívni a nemzet bárójának a jókedvű parasztok röhögése ellen. Mert a nép jól ismerte őt s már nevetett, ha látta is. Lapunk mai szÉimd.ta.oz fél Ív melléklet van csatolva. Beschorner-féle ércz-szobrok egyedüli elárusító Jánosnál
