Békés, 1899 (31. évfolyam, 3-53. szám)
1899-09-24 / 39. szám
Előfizetési felhívás „Békés“ 1899. évi utolsó évnegyedére. Lapunk e hó végén XXXI. évfolyamának harmadik évnegyedét töltvén be, tisztelettel felkérjük mindazon olvasóinkat, kiknek előfizetése lejárt, hogy azt mielőbb megújítani szíveskedjenek. Alap programmja, melylyel éveken át sikerült a közönség osztatlan bizalmát megnyerni, jövőben is a régi marad. Békésvármegye s abban a megye székhelye, Gyula városa közigazgatási, társadalmi s közgazdasági érdekeit képviselni, tárgyilagosan, higgadtan, függetlenül, de óvakodva mindennemű személyeskedéstől: ezt az eszmét tűztük zászlónkra s ezen eszme szellemében fogunk ezután is működni; összeköttetéseinknél fogva ama kellemes helyzetben voltunk és vagyunk, hogy elvont elméletek fejtegetése helyett kizárólag megyei és községi érdekeink istápolásával foglalkozhatunk és eme törekvésünkben megyénk és városunk kiváló fiainak közreműködése támogatja lapunkat ; a vármegye s Gyula városa közönségétől reméljük az eddigelá is hálásan tapasztalt' további szives támogatást. Lapunk előfizetési dija Bzintén a régi marad és pedig félévre 2 frt 50 kr, negyedévre 1 frt 25 kr. mely összeg vidékről „Békés kiadóhivatalának Gyulán“ czim alatt postautalványnyal küldendő. Hírek. A mi ajándékunk. Azt hisszük, hogy olvasóink örömmel fognak értesülni arról, hogy abban a nagy kedvezményben, melyben el lobbi előfizetőinket részesítettük, adván lapunk mellékletéül az „Otthon“ czimü díszes folyóiratot, jövőben is részesíteni fogjuk, amennyiben erre nézve részünkről jelentékeny áldozatok árán, az „Otthon“ kiadóhivatalával a jövő évre is megegyeztünk. Tudvalevőleg lapunk előfizetőinek az „Otthon“ czimü folyóiratot, vagyis éven ként 12 vaskos kötetet, negyedévi 1 korona szálli tási dijért szállítjuk. Oly kedvezmény ez, milyenben még a külföld legelterjedtebb lapjai sem részesítik előfizetőiket. Az „Otthon“ tudvalevőleg a Hevesi József által szerkesztett „Magyar Szalon**nak külön kiadása. Úgy tartalomra, mint kiállításra nézve méltó arra, hogy minden müveit magyar család járassa. Az „Otthon“ közöl regényeket, elbeszéléseket, tréfás czikkeket, ismeretterjesztő és népszerűén tudományos értekezéseket, igen bő divattudósitást a legújabb divatképekkel. Ezen kívül teli van illusztrácziókkal, bemutatván úgy az aktuális eseményeket legszebben sikerült képekben, valamint a művészet legújabb alkotásait. Az „Otthon“ szerkesztősége különös gondot fordít arra, hogy a legelső magyar irúk toliéból közölt czikkeit a család minden tagja olvashassa és élvezhesse. Az „Oithon“ oly gadag tartalmú, hogy fölöslegessé tesz egyébb képes szépirodalmi lapok járatását Lapunk előfizetőinek azt hisszük nagy kedvezményt nyújtunk, midőn ily előnyös föltételek mellett, bocsájtunk rendelkezésre egy kitűnő folyóiratot. Kérjük tehát előfizetőinket az uj évnegyed alkalmából, hogy a lapunkra szóló előfizetés alkalmával az „Otthon“ előfizetési diját (negyedévre egy korona, félévre 1 frt) is mellékelni szíveskedjék. A vármegye őszi rendes közgyűlése a szabály- rendelet értelmében október hó első felében fog megtartatni. Az alispáni hivatalban már folynak is reá vonatkozólag az előkészületek és legközelebb ki fogják tűzni a gyűlés határnapját és kibocsátják a meghívókat. A vármegyei közkórházi bizottság dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt folyó hó 19-én ülést tartott, melyen a következő ügyek kerültek elintézés alá: A kórházi igazgató előterjesztése folytán a kórházi és elmegyógyintézeti kiadások elszámolási mói Odaszól a báró egy suhanczhoz, a ki leghangosabban nevetett: — Hogy hívnak öcsém? — Csepeli Jóska a nevem. — Hát öreg apád ól-e ? — Nem ól biz az. — Ismerted-e? — A világon se voltam még, a mikor meg-1 halt . . — No akasztani való, hát holnap az öreg apád elevenen ott lesz a színpadon. Ez már beszéd volt. Erre aztán elámult, elhallgatott mindenki. Másnap a fele falu ott volt a színházban, hogy meglássa a Csepeli Jóska öregapját. Ügyes művész találó jelmezzel, vidókbeli bajuszszal és beszéddel úgy odaállította az öreg Csepeli Benjámint, hogy az emberek hazamenet, majd agyon verték egymást a fölött való vitájukban, hogy hát csakugyan az öreg Csepeli volt-e az, vagy csak a képemása? Halálos holtáig igy támogatta a nemzet bárója a balaton-füredi nemzeti szinmüvószetet. De sohase csinált szentebb dolgot, mint a mikor Vörösmartynak csinált egy arany napot. Az utolsó napot, melyen a nemzet nagy költője még egyszer boldog volt. Elfeledte nemzete bukását, eszményeinek rombadőltót, reményeinek elsorvadását s hanyatló életének minden keserűségét. S együtt dúdolta barátjaival Farkas Miska hegedű szavára: Hess légy, ne szállj rám, beteg vagyok ám én 1 Adj egy csókot magyar lányka: meggyógyulok ám én. Ezt dúdolta utóljára halála előtt három hónappal, Balaton-Füreden a fürdő közelében, az arácsi halásztanyán. dozatainak megállapítására a bizottság a kórházi igazgató elnöklete alatt a kórházi orvosok, a várm. főszámvevő s a kórházi gondnokból álló bizottságot küldött ki. A házi élelmezés megkezdésének határnapjául a bizottság a f. évi október hó 16-át állapította meg. A fűszerek szállítására nézve Lusztig Adolffal a szerződés megkötését határozatilag kimondotta. A hentes áruk szállítására a Stark Samu és társa Luffer Lajos gyulai czég ajánlatát fogadta el a bizottság, mint legolcsóbbat. A zöld főzelékek szállítására a Wertheim Simon újabban benyújtott aján latát fogadta el. Kórházi igazgató azon jelentését, hogy a békésvármegyei közművelődési egyesület a közkórház részére 250 kötet könyvet adományozott, őrömmel veszi tudomásul a bizottság s jegyzőkönyvi köszönetét szavaz. Az elmegyógyintézeti építési bizottság dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt folyó év szeptember hó 18-án tartott ülésében — tekintettel arra, hogy a vízvezetési s gőzfűtési munkálatok hátramaradásban vannak, — ezen munkálatoknak a kikötött határidőig leendő elkészítésére a megszabott kötbér fizetésének terhe alatt Keller József vállalkozót felhívta. — Ugyancsak ezen ülésében a régi kórházi épület miként leendő átalakítása tárgyában végleg határozott a bizottság. A régi épületben lakást kapnak: a gondnok, ellenőr, gépész, gazdasági tisztviselő, segédorvos. Ott helyeztetik el a hullaház, a protestáns imaház s egy pár raktár is. A mostani konyhaépület cselédlakássá lesz átalakítva. A villany telep. A magyar vasúti forgalmi részvénytársaság, mint Gyula városa villanyvilágításának szerződésszerű vállalkozója, a városi tanácshoz, mint elsőfokú iparhatósághoz, a Józsefvárosi kőhíd, az izr. templom és iskolák melletti téren, illetőleg e téren levő városi épület felhasználása mellett végleges villanytelep engedélyezésért folyamodott. A helyszíni szemle folyó hó 18-án tartatott meg, a melyen résztvettek Endrődy Géza rendőrkapitány, dr. Bárdos Arthur városi orvos, Szántó Henrik v. mérnök, Gubás Tódor v. Írnok, mint jegyzőkönyv- vezető, a vállalat képviseletében Keller Imre ügyvéd, továbbá Koiss Géza kér. kir. iparfelügyelő. A tervezett teleppel szomszédos izr. hitközség képvi sóletében dr. Berényi Ármin elnök súlyos érveket és kifogásokat emelt a telep engedélyezése ellen ; nevezetesen ha az létesülne, az Alcser-féle ház, izr. templom mögött és iskolák előtt tűzveszélyes, meg nem engedhető szűk utcza keletkeznék, a kémény füstje inficiálná a levegőt, mi hygienikus szempontból károB volna az iskolás gyermekekre, azonkívül a templom és iskola alig pár méternyi közelléte önmaga kizárja, hogy mesgyés szomszédságukban nagyobbszabásu ipartelep létesittessék. A városi tanács, mint elsőfokú iparhatóság, mely tudvalevőleg pár évvel ezelőtt az izr. templomtól sokkal távolabb fekvő Kaisch-féle telken előbb gőzmalom, majd utóbb fatelep létesítését sem engedte meg, de nem engedte meg a másod- és harmadfokú alispán és minister sem, szerdán délután tartott ülésében, az izr. hitközség által emelt kifogásokat méltányolva, a villanytelepet eme helyen megtagadta. Egyébkint ezen ügy a képviselőtestületet is foglalkoztatni fogja. Nevezetesen az izr. hitközség a villanytelepnek megtagadott házat és telket, mely ez idő szerint L06 frtért van bérbeadva, iskolai czélra megakarja vásárolni s a ház és telekért 1500 frt ajánlatot tőn a városnak. A vasúti forgalmi r.-társaság, annak idejében, araikor a városnak villanyvilágításra ajánlatot tőn, eme ajánlatában önként kijelentette, hogy ingyen telket kér a várostól, esetleg telek helyett 500 forinttot, mely utóbbi esetben önként értetőleg ő maga vásárol telket. A végleges és immár jogérvényes szerződés is ilyen értelemben köttetett meg a város és a társaság között. A városnak mint erkölcsi testületnek pedig a város belterületén nincs a v'i|| lanytelepre alkalmas telke, miből — ismét önként érthetőleg — csupán ama kötelezettség hárul a városra, hogy 500 forintot adjon a társaságnak és ez utóbbi szerezzen magának alkalmas telket, mely utóbbira nézve is szinte természetszerű az óhaj, hogy a telek, illetőleg villanytelep, ha nem is távoli külterületen, legalább a város végén legyen. A villanyteleppel kapcsolatban egyébkent megemlítjük, hogy a magyar vasúti forgalmi részvénytársaság, — mely az elmegyógyintézet három esztendei világítására szerződött, — az elmegyógyintézet telkén kimutatott helyen serényen munkálkodik ideiglenes telep létesítésén, és mint azt már megírtuk az elmegyógyintézeten kívül, a mennyire azt az ideiglenes telep megengedi, már a tél folyamán a városnak néhány köz- és magánépületét is fogja világítani. A végleges telep építése, az előhaladott idő folytán, csak is tavaszra remélhető. A vármegye utainak törzskönyvezését, melyet két év előtt adott vállalatba a vármegye, már befejezte Urálik Pál vállalkozó mérnök. A munkálat átvétele most van folyamatban és azt dr. Bodoky Zoltán vármegyei főjegyző vezeti, ki a járásonként kiküldött bizottsági tagokkal folyó hó 18-tól kez- dődőleg a hó végéig foganatosítja az utak helyszíni bejárását. A gyulai rom. kath. hitközség egyháztanáosa múlt vasárnapi közgyűlésén előterjesztetett az egyházmegyei főhatóság leirata, mely szerint a hitköz ség múlt évi számadásai felülvizsgáltattak, rendben találtattak s Moldovány István pénztárnok és Székely Lajos könyvvezető a nevezett évi számadások terhe alul — buzgó és lelkiismeretes munkásságuk elismerése mellett — felmentettek. A gyűlés legfontosabb tárgyát a minisztérium, illetve a m. kir. postaigazgatóság átirata képezte, mely szerint a postakincstár a bérbázban levő hivatali helyiséget a jelenlegi főnöki lakás hozzácsatolásával nagyobbitani kivánja, — s uj főnöki lakásul a jelenlegi Gubicza féle bolt és lakhelyiségre reflektál, felajánlván a kettős helyiségért évi 1000 frt bért a hitközség által kért 1100 frttal szemben. — A hitközség több oldalú megfontolás után s arra is tekintettel hogy a Gubicza féle helyiség átalakítása a bérház pénztárából 1000 frt kézpénztőkét és annak 10 évi kamatait is elvonja, ami az Ígért 1000 frt bér mellett teljesen elvéez, mert ugyanezen helyiségekért most átalakítás nélkül is 1000 frt fizettetik — alternative határozott úgy: hogy kész átalakítani és odaadni a jelenlegi póstabelyiséget és főnöki lakást, a Gubicza-féle helyiséggel együtt évi 1060 frt bérért, habár ezen esetben is csak az első 10 év alatt 800 frt határozott és világos vesztesége van, csakhogy a postakincstárt, melynek már az épület emelésénél ép a ministerium és postaigazgatóság kívánalma szerinti berendezéssel oly sokféle áldozatot hozott — bérlőül hosszabb ideig megtarthassa. A másik előterjesztés, hogy a hitközség szintén önköltségén átalakítja a jelenlegi főnöki lakást, hivatali helyiségül és altiszti lakásul az eddigi 700 frt bér ellenében, de ez esetben a kívánt Gubicza féle lakás és bolt átalakításától a postakincstárnak el kellene állania b főnöki lakást, mint az pl. Váradon is van, a hivatalon kívül bérelnie, mely utóbbi megoldás esetén a nagy átalakítási költség megtakarítható és ezen nevelésügyi alapitványul .tekinthető bérház pénztárának nagy előnyére lenne. Szüret Nem is olyan régen, még nagy dári- dót, ma csak egyszerű gazdálkodási műveletet értünk ez alatt a szó alatt. Regenten kigömbölyödtek az arezok és hevültek az emberek bortól és jó kedvtől, de ma már savanyu képet vág a szőlősgazda szüretkor, látván a gyengén fizető szőllő-j tőkét. A baj csak az, hogy sok minden bogár, féreg, gomba, penész és egyebek vannak az emberrel egy ízlésen, igen szeretik a szőlőt és alig hagynak a teremtés urának annyit, hogy hordói ne .kongjanak az ürességtől. A szüret kezdő napját szeptember 24 re jelölte ki a v. tanács, mikor is megkezdődik a gyulai határban a szüret, de persze nem sok reménynyel nézünk elébe, kevés bor lesz; az idén a sokféle élősdin kívül az idő is ellensége lett a szőlőnek. A héten is kellemetlen, hűvös, őszi borult idők jártak. Levelek hullása. A bágyadozó nap reánk küldözi sugarait, hogy a nyár minél szebben búcsúzzék el a hidegülő földtől, zörgő tarlóktól, a lankadt virágoktól. Levelek hullása, daru távozása . . . Megcsapja arezunkat az ősz rideg szele, megborzongva húzzuk összébb a vékony felöltőt, szinte már jól esik az otthon, a zárt szoba. Szeptember a vége felé halad és mesgyét szab, melyen túl az érzelmek forrongása, pajzán hangulat, vidám ragyogás van; az innenső részen néma borulat, csöndes alkony. A lombos fák ágait meg-meg rázza az őszi fuvallat és hull a levél, hull szomorúan, nyomábau némi bánat is kél. S eltávoznak a daruk is, komor, sivár lesz minden. Csík a szalonokban verődik föl újra az élet. Az uj menetrend. A magyar államvasutak vo nalain október elején részletesen megváltozik a menetrend. A bennünket közelebbről érdeklő adatai a menetrend változásnak ezek: A budapest—kolozsvár— predeáli és budapest—arad—tövisi vonalakon. A jelenleg Budapest és Predeál között Aradon át közlekedő gyorsvonat Budapest és Szolnok között a kolozsvári gyorsvonattal egyesítve fog közlekedni, Arad és Predeál között pedig forgalmon kívül helyeztetik. Brassó és Predeál között csütörtökön, vasár- és ünnep napokon, valamint a gör. kel. egyház ünnepnapjain közlekedő személyvonat megszüntettik. A vésztő—kötegyán—hollódi vonalon a Vésztőről illetve Hollódról jelenleg d. u. induló vegyesvonat Vésztőn közvetlen csatlakozást nyer a Nagyvárad és Gyoma felől, illetve felé közlekedő vonathoz. — A, budapest—Arad—tövis—predeáli vonalon Budapest k.-p.-u.-ról e hó 30 án d. u. 2 •óra 15 perczkor induló gyorsvonat már csak Tövisig fog közlekedni mig a predeál—arad—budapesti irányban közlekedő gyorsvonat az e hó 30-ától október 1-ére hajló éjjelen Predeál és Arad között már nem fog forgalomba helyeztetni, hanem október 1-én reggel csak Aradról fog indíttatni. Halálozás. Mint mély részvéttel értesülünk, Teleszky Eerencz közigazgatási bírónak, aki évek hosszú során át gyulai kir. törvényszéki bíró volt, szeretett neje: Farkas Mária, Budapesten meghalt. A boldogult fiatal nő néhai Farkas Béla uradalmi igazgató, alsó-fehér-körös társulat elnökének leánya, a hetvenes években a gyulai díszes leány-koszorú- nak egyik ékes virágszála s a báli termek ünnepelt tánezosnője volt. Halála szerető családján kivül széles körben s különösen szülővárosában Gyulán, igaz sajnálkozást és fájdalmas részvétet kelt. Legyen a föld könnyű hamvainak. Az I. Gyula és vidéki fiú- és leánykiházasitó temetkezési társulat f. hó 17-én délután 3 órakor a Göndöcs-uépkerti pavilion helyiségében Hoßmann Ferencz elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, mely közgyűlésen elnök bejelentette, hogy a módosított alapszabályt a belügyminister bemutatási záradékkal ellátta, az uj alapszabály f. hó 17-ikén életbe is léptettetett. A társulati alapszabály módosításának lényege abban áll, hogy a társulati tagok befizetett 20 kr. esetenkénti dijaikat férjhez- menetelük alkalmával duplán kapják ki. — Szikes György volt társulati jegyző kérelmét, melyszerint az alapszabályok leírásáért 30 frtot kért kiutalvá nyozni, — a kjkgyülés megtagadta, mert a társulati jegyző az alapszabály szerint díjazásban részesült, s azon díjazásért az összes írásbeli teendőket köteles volt elvégezni. Midőn eme életerős egylet rendkívüli közgyűlése lefolyását közöljük,ezúton is felhívjuk a közönséget, hogy eme humánus egyletbe gyermekeiket írassák be, az egyletnek eddig is 7300 frt takaréki készpénze és mintegy ő—6000 frt kintlevő követelése van. A gyulavideki takarékpénztár részvénytársaság mull vasárnap délután a városháza nagytermében tartotta meg alakuló közgyűlését, a melyen a részvényesek nagy számmal vettek részt. Az alapítók nevében dr. Frankó László nyitotta meg a közgyűlést és bejelentette, hogy a kibocsátott 1200 drb részvény jegyezve van és a részvénytőke nagyobb része már be is van fizetve, igy tehát az alakuló közgyűlés megtartható. Indítványára a közgyűlés elnökévé Léderer Lajost, jegyzőjévé pedig Fischer Jakabot választották meg és az elnök kérdésére egyhangúlag kimondották a »Gyulavidéki takarék- pénztár részvénytársaság« megalakulását és az alapítók részére megadták a felmentést, köszönetét szavazva nekik, köztük első sorban Léderer Lajosnak és dr. Frankó Lászlónak a társaság létesítése körül kifejtett buzgó tevékenységükért. Tudomásul vette ezután a közgyűlés az elnök bejelentését, hogy az alapítók törvényadta joguknál fogva kinevezték az első három évre az igazgatóságot a következőkben : Vezérigazgató dr. Frankó László, aligazgatók Reisner Ede és Sál József, igazgatósági tagok Bulboka János, Tar István, Jontz Ferencz, Rombay Zsigmond, Lendvay Mátyás, K. Schriffert József, Szeri Miklós, Beles Vazul és M. Grosz György. — Majd egész terjedelmében felolvasták a társaság alapszabályainak tervezetét,' a mit a közgyűlés el is fogadott. Megválasztotta ezután a közgyűlés a részvénytársaság elnökévé Léderer Lajost, álelnökévé Gerlein Reinhardot, a felügyelő bizottság elnökévé dr. báró Drechsel Gyulát, alelnökévé Wolf Zsig- mondot, tagjaivá Zuzmann Jánost, Schmidt Ivánt, Anulo Pált, Arató Istvánt és ifj. Ludwig Józsefet. Kimondották végül, hogy a pénzintézet működését a Magyar-utczai Rombay-féle házban október hó 1-én fogja megkezdeni. Az alsó-fehér-körösi ármentesitő, belvizsza- bályozó- és vizhasznositó-társulat folyó hó 28-án délelőtt 10 órakor saját házában Gyulán rendes közgyűlést, ezt megelőzőleg délelőtt 9 órakor igazgató választmányi ülést tart a következő tárgy- sorozattal : 1. Társulati főmérnök, helyettes igazgató jelentése a társulati ügyek állásáról. 2. Társulati igazgató kérvénye, nyugdíjaztatása iránt. 3. A VII. 1899. sz. közgyűlési határozattal kiküldött bizottság által elkészített szolgálati szabályzat tervezetének és a társulati személyzet illetményeinek megállapítására vonatkozó javaslat előterjesztése s a szolgálati szabályzat szerint újonnan szervezett állások végleges betöltése iránti intézkedés. 4. Az 1900-ik évi költségelőirányzat előterjesztése. 5. A nagy méltóságú földmivelésügyi m. kir. miniszter urnák 40.858./V.—2. sz. a. kelt körrendeleté, melyben felhívja a társulatokat, hogy a létesített szivattyútelepek felülvizsgálatát u vállalkozó gyártól átvételt megelőzőleg kérelmezzék. 6. Ugyanannak 5680./V ein. sz. körrendeleté, melynek kapcsán megküldi az „Országos vízügyi műszaki tanács“ újabb szervezési szabályzatát. 7. Ugyanannak 5309./V.—1899. ein. sz. a. kelt körrendeleté, a kultúrmérnöki hivatalok szaporításáról és ezeknek négy felügyelői kerületbe való beosztásáról, 8. A Tiszavölgyi-Társulat központi bizottsága által f. év junius hó 12-én tartott ülésről felvett jegyzőkönyv előterjesztése. 9. A gyulai m. kir. folyamméruöki hivatal megkeresésének előterjesztése, melyben javaslatot tesz a Fehér-Körös medrében párhuzamom és iszapoló bekötő töltések létesítése tárgyában. 10. A hosszufoki ármentesitő társulat megkeresése, a fekete-körösi remetei átmetszés által, a balparti hullámtérből a jobbpartra átrekesztett s a társulat tulajdonát képező terület átengedése tárgyában. 11. Gróf Wenckheim Géza nagybirtokos kérvénye, a kettős-körösi balparti hullámtérben levő s a tulajdonát képező földterület határpontjainak megállapítása és kijelölése iránt. 12. Ozv. Wieland Ká- rolyné levele, melyben férje elhalálozása alkalmából, a társulat által ’•jilvánitott részvétért és temetési költségek feidhft2(J részére megszavazott 300 frtért köszönetét nyilvánítja. 13. A felső-Bzabolcsi- tiszai ármep^iitő-társulat körlevele, melynek kapcsán megküldi az ármentesitett területeknek 30 éven túl is adómentességben leendő részesítése tárgyában,, a nagyméltóságu m. kir. pénzügyminiszter \irhoz intézett felterjesztését. 14. Bihar- vármegye alispánjának hirdteménye. a hosszufoki ármentesifo-társulat által Sarkad község határában létesítendő vizmü terveinek közszemlére kitétele tárgyában. 15. A törökbecsei ármentesitő-társulat által megküldött tanulmány a társulatok kölcsön szükséglete fedezésére alkotandó közös hitelintézetről. 16. Gróf Almásy Dénes uradalmi felügyelősé gének kérvénye, melyben- engedélyezni kéri egy létesítendő gazdasági magánhasználatú telefon vezetéknek a társulati telefonvezeték fölött való keresztül vezetését. 17. A tiszavölgyi-társulat f. évi közgyűlésén a társulat képviseletében megjelenő meg- hatatalmazott megválasztása. 18. A társulati nyug- dij választmány nak a közgyűlés által három évre való megválasztása. 19 Gróf Apponyi Albert nagy- birtokos által Miticzky Zsigmond uradalmi tiszttartó részére adott meghatalmazás előterjesztése. 20, Pénz- tárvizsgálati jegyzőkönyvek előterjesztése. 21. Társulati helyettes pénztárnok kimutatása a pénztár állapotáról. 22. Időközben érkező tárgyak és neta- láni indítványok. Névváltoztatások. L i z s á k László csabai lakos vezetéknevének „Lizsáki“-ra és Czinner Gyula orosházi lakos vezetéknevének „Czövek“-re kért átváltpztatását a belügyminister megengedte. Békésiek a ministerial. Békés községnek egy küldöttsége járt a héten a földmivelésügyi ministe- riumban, kieszközlendő a minister engedélyét arra, hogy a község 950 hold terjedelmű erdejét letarolhassa és a területet szántóföld gyanánt értékesíthesse. A község az igy nyerendő vagyonból reméli ugyanis zavaros anyagi viszonyait rendezhetni, mert a kérdéses terület, mint erdő csak nagyon csekély jövedelmet hoz, mig szántóföld gyanánt nagy értéket képviselne. A küldöttség, melynek vezetője dr. Hajnal látván volt, csak részben járt eredménynyel, amennyiben a nyert válasz szerint letarolhatja ugyan az erdőt, 'de a törvény kívánalmának eleget téve, köteles lenne bárom év alatt ugyanoly területet alkalmas faanyaggal beerdősiteni. Ujoncz-bál. A gyulai katona-ujonezok, mielőtt a „császár katonáivá“ válnának, kedélyes mulatságban búcsúztak el tegnap este a gyulai közönségtől. A bálát a pavillonban tartották tegnap este s ha igaz, hogy „sírva vigad a magyar“, úgy a tegnap esti ujoncz-bál igazán minden tekintetben fényesen sikerültnek mondható, mert olyan népes bál nem egyhamar akad Gyulán, mint a milyennel a szegény rekrutákat szokták elbucsuztatni a boldog czibil- élettől. A polgári kör ma délután 4 órára rendkívüli közgyűlésre van összehiva. A közgyűlés egyetlen tárgya a polgári kör ventillácziója s a villanyvilágítás berendezése. A közgyűlés elé két ajánlat jön. Az egyik — a magyar vasúti forgalmi részvény- társaságé, mely úgy a ventillécziót, mint a villamos berendezést 400 néhány forintért, — a másik az elmegyógyintézet gőzfűtésének vállalkozóé, ki csupán a ventillácziót vállalja és pedig három motorral (olvasó szoba, nagyterem és étkezőben egy-egy) 1300 forintért. A ventilláczió terén történt mindannyi meghiúsult kísérlet után, a választmány, daczára vagy talán épen költségesebb ób igy teljes biztosítékot nyújtó voltánál fogva, egyhangúlag a drágábbat ajánlja a közgyűlésnek, annál is inkább, mert épen a jó ventilláczió hiánya s ennek követ-
