Békés, 1899 (31. évfolyam, 3-53. szám)

1899-09-17 / 38. szám

fürdés közben a vizbe fulladt, továbbá Kohn Samu 7 éves gyermek játszás közben baltát hajított Papp Rozáliára s annak egyik szemét kiütötte; Füzes- Gyarmaton Túsz Imre 13 éves gyermek apja csősz- kunyhójában átlőtt mellel találtatott, a vizsgálat szerint valószinüleg véletlenül lőtte meg magát a fegyverrel való játszás közben, ugyanott Eke László egyik lába cséplés közben saját vigyázatlansága folytán a gép által leszakittatott; Szeghalmon Dá- nyi Juliannára építés közben a háztető szakadt rá s maga alá temette; Csabán Sudák András egyik lábát szakította el a cséplőgép; P.-Szt.-Tornyán Szabó Lajos 18 éves bérest trágyahordás közben az ökör keresztül szúrta s nevezett meghalt; End- rődön Kulik Pál lófürösztés közben fulladt a vizbe; végül Szarvason Szeghalmi Sándor fürdés közben szintén a vízben lelte halálát.

öngyilkosság fordult elő 8 esetben.

Tüzeset volt Békésen 4, Körös-Tárcsán 1, Csabán 6, Gyomán 1, Szarvason 5, Gyulán 2, Két- egyházán 1, Dobozon 1, az orosházi járásban 5, a szeghalmi járásban 5, összesen 31 esetben.

A kéményseprés ellen panasz nem merült fel II. Állategészségügy.

Békésvármegye területén az elmúlt hónapban az alábbi ragadós állati betegségek merültek fel és szűntek meg: Felmerült: 1, Takonykór és bőrféreg, Endrődön 3 udvar és P.-8zt.-Tornyán 1 udvar; 2. Veszettség Szarvas 1 udvar; 3. Ragadós száj- és körömfájás Szent-András (Csabacsüd) 1 udvar; 4. Lépfene Szarvas, Vésztő és Békés községekben 1 — 1 udvarban; 5. 8ertésvész Orosháza, Doboz, Uj-Ki- gyós, Kondoros és Szent-András (Csabacsüd) községekben egy-egy udvarban.

Mogszünt: 1. Veszettség Mező-Berény községben ; 2. Ragadós száj- és körömfájás Nagy-Szénás és Szarvas községekben ; 3. Lépfene Szarvason 2 udvarban; 4. Sertésvész Békésen 1 udvar, Csabán teljesen.

Mint a fenti statisztika mutatja, a sertésvészt kivéve, a többi ragadós állati betegségeket illetőleg kedvezőnek lenne nevezhető a múlt hónap állategészségügye, mert ezen betegségek gyéren és szórványos jelleggel mutatkoztak s csak ig- n jelentéktelen forgalmi korlátozást és elhullási veszteseget okoztak; nevezetesen a sertésvészt kivéve — ragadós betegségben az elmúlt hóban összesen 7 darab hasznos háziállat hullott el s illetőleg irtatott ki. A sertésvész tekintetében ellenben nem volt kedvező az állapot s ma sem az. E betegség 5 községben gyarapodott, vehementiájából nem engedett és 30—50% elhullást okozott.

III. Földmivelés, ipar, kereskedelem.

A cséplés most már az egész megye területén befejeztetett s általában a termés közeposnek jelez- tetik, az időjárás a mezei munkák végzésére kedvező volt, a tartós szárazság a kapásnövényekben s a szőlőtermésben is jelentékeny károkat okozott.

Ipari és kereskedelmi tekintetben felemlitésre méltó nem történt.

IV. Vegyesek,

A főszolgabirák községeiket beutazták 8 jelentékeny hiányokat nem észleltok.

A vármegyei pénztárakat megvizsgáltam s az eredményről külön jelentést tettem.

A közegészségügy állapotáról dr. Zöldy János főorvos referált. Előadása szerint a közegészségügy aug. hó folyamán kedvező volt: Hevenyteriozó betegség 141 esetben fordult elő, köztük a vörheny 18, a roncsoló toroklob 7 esetben ; három községben szamárhurutban fordultak elő betegülések. Törvényszéki bonczolás 32 esetben fordult elő

A kórházi bizottság előterjesztésére Szabd Sándor közkórházi ellenőr részére egy év tartamára 200 frt lakpénzt állapított meg a bizottság, miután a kilátásba helyezett természetbeni lakás még nem áll rendelkezésre.

Rezey Szilviusz kir. tanfelügyelő jelenti, hogy aug. hóban a szünidő miatt iskolákat nem látogatott meg. Részt vett a vármegyei földmives iskola zárvizsgáján, kivette a csabai allami iskolához kinevezett tanítóktól az esküt. Jelenti továbbá, hogy az orosházi ág. evang. iskolák 9 tanítójának, egy

— Itt vagyok, — szól tulvilági hangon — miért hivattál ?

— Akarom tudni, hogy érzed magad a másvilágon, s szeretsz-í még?

— Nagyon jól érzem magam, s most még jobban szeretlek mint az életben.

Mialatt beszélt, olyan villogó fényt láttam feltűnni idöröl-időre, mint egy meggyujtott s hirtelen kialudt gyufa lobbanása.

— Jöjj ide mellém, s csókolj megl

A szellem megmozdul, felém lebeg, oda ér, s megcsókolja a homlokomot. E pillanatban a médium-feleségem felugrik, hozzám rohan s meg akarja a szellemet fogni, de az odébb libben; most egy rémületes kergetődzés kezdődik. A feleségem ujjongva kergeti a szellemet, aa, meg tánezoló lebegéssel röpköd köröttem, néha megérint, s mindannyiszor valami égetés félét érzék az érintés helyén, azt a süstörgö lobbanást meg egyre sűrűbben látom. Egyszerre a feleségem abba hagyja a kergetést és iszonyuat csip a karomon . . .

*

* ♦

Felébredtem. Csakugyan a feleségem csípése ébresztett fel. Mikor az álomból kibontakozva magamhoz tértem, láttam s értettem meg mindent. A Laczi fiam roppant komoly pofával jilt az ágyában és szitta az elalvásnál a számból kiesett pipámat, melyet a zsebemből elcsent gyufával gyújtogatott meg. Annak a lobbanását láttam én álmomban, s a feleségem is arra ébredt fel, hogy:

— Még jó, hogy fel nem gyújtotta a lakást.

Omikron.

békési és két szeghalmi tanítónak korpótlékát a közoktatásügyi minister az államkincstárból utalványozta Ugyanaz Keller József p.-földvári tanítónak fizetéséhez 25 frt pótlékot engedélyezett. A jelentéseket a bizottság tudomásul vette.

Kétegyházán a községi képviselőtestület megtagadta az óvoda fölállítását. A törvényhatóság imperative maga állítja be Kétegyháza költségvetésébe a fenntartási költséget s a közigazgatási bizottság nevezi ki a felügyelő bizottságot, miután ennek megalakítását megtagadták. Felhívták tehát a főszolgabírót, hogy a bizottság megalakítására tegyen javaslatot.

A békési tehénlegelő egyénenkénti felosztásáról a kir, tanfelügyelő és Hajnal István dr., mint a békési iskolaszék elnöke, tettek jelentést, e szerint az iskolai alap 3 hold föld tulajdonhoz jutott.

A közoktatásügyi miniszter rendeletet intézett a népiskolai törvénynek teljes keresztülvitele érdekében. Ezt a gyulai ref. egyháznak azzal küldölték meg, hogy úgy a fiú, mint a leányosztályokban az

V. és VI. népiskolai osztályt állítsa fel. A ref. iskolaszék azt válaszolja, bogy a fiú osztályt felállítja, ellenben a leányosztály államosítása érdekében az egyházi hatóság utján fölterjesztést intéz.

Hajnal István dr. fél, hogy ebből — a mint már volt — autonom sérelem lesz és az ügy érdemi része végrehajtatlanul marad, kéri, hogy az egyház és iskolaügyben a közig, bizottság rendelkező Intézkedéseket ne tegyen, mert úgy sem lesz foganatja. Egyházi törvények szerint a felekezeteknek el sem szabad fogadnia, azért kéri, hogy jövőben az egyházi főhatóság utján adják ki az egyházaknak a rendelkezéseket.

Úgy Rezey Sylvius kir. tanfelügyelő, mint az elnöklő főispán a ministeri rendeletből magyarázzák, hogy ez ügyben alapvető intézkedéseket közvetlenül kell tenni, már csak a gyakorlat és sür gősség szempontjából is, ha ez nem használna, akkor kell a főhatósághoz fordulni.

Ebben az esetben, mint látszik, a közvetetlen intézkedés nem használt, igy most már a főhatósághoz történik megkeresés.

Schlauch Lőrincz nagyváradi püspök választ küld a katholikus jellegű iskolák szaporítása ügyében. Egyelőre azt hiszi, a kath. iskolák fejlesztésével meglehetünk elégedve, mert Csorváson 1, Békés- Szt.-Andráson 2, Csabacsüdön 1, Uj-Kigyóson 1 uj iskola építtetett. Endrőd pedig, a hol 17 százalék az iskolai adó, épen most konvertál kölcsönt, hogy három uj iskolát építhessen. Tudomásul szolgál Kiss Áron ref. püspöktől a válasz megsürgettetik.

Városy Imre gyulai tanyai tanító ellen, az iskolai hatótágokkal szemben való elégedetlenség miatt fegyelmi vizsgálat elrendeltetett.

Ezután még több iskolasegclyézési, számadási ügyet tárgyalt le a bizottság.

A tiszti főügyész nagyszámú felebbezési ügyet adott elő, melyek leginkább magánterméBzetüek. Közülök megemlítjük a következőket: Városi János (Mező-Berény), megtagadta a cselédjének bére kifizetését, mert az éjjelente szolgálatát abbahagyta. A közigazgatási bírósághoz utasittatik. Sztojka Rozália gyógyköltsége törültetett. Bikádi Antahiéra (Orosháza) r. kath. hitközségi adó vettetett ki. Vájjon jogos-e az adó, e tekintetben az orosházi főszolgabiróság elsőfokú határozatra utasittatott. — Weisz Mór jégszállitásért kivetett vámdijelenge- dését kérte. Mint nem a közigazgatás illetékessége alá tartszó, — elutaaitlatott. — Kontra Péternek (Füzes-Gyarmat), felebbezését elutasította a bizottság, Bálint István (F. Gyarmat), pedig kérelmével elutasittatott azzal, hogy dülőutat a község tartozik kisajátítani. — Tesbér Istvánná (Orosháza), feleb- bezése bordélyházának elhelyezése ügyében, elutasittatott. — Steller Árpád csabai járásbiró panaszt tett az ellen, hogy Ümazta Gyulánó a szomszédos kerítést nem akarja készíttetni, két egybehangzó Ítélet hozatván, fellebbezésnek helye nem volt.

Több kisebb jelentőségű személyes ügy és néhány adóügy elintézése után a bizottság ülése délben véget ért. Délután a munkásügyi bíróság és az árvaügyi felebbviteli küldöttség tartották meg üléseiket.

Hírek.

Nyilatkozat. A „Békés“ 36 ik számában dr. Zsilinszky Endre ur a reá czimzett „Válasz“ írójától felvilágosítást kér arra nézve, hogy az említett czikkben foglaltakat kivánta-e és mennyiben az ő személyére vonatkoztatnia Miután a „válaszában foglaltakért a felelősséget e lap t. szerkesztőjével együtt én is viselem, amennyiben az említett czikk az én informáczióm alapján lett megírva: köteles Bégemnek ismerem kijelenteni, hogy én Bem a „Veterán“ dolgairól, sem- a „Zsivemv'-ról, sem a szláv irányú tót lapokból idézettekről mondottakat dr. Zsilinszky Endre urra nem vonatkoztattam, az ő hazafias jellemét és a közügyek terén való nyilvános működését, mely iránt őszinte tisztelettel és nagyrabecsüléssel viseltetem, — .meggyanúsítani“ vagy „rósz hírbe“ keverni a legtávolabbról sem akartam s tiltakozom minden olyan feltevés ellen, mely nekem ilyen intencziókat akarna tulajdonítani. Mindezeket — bővebb indokolás mellett — eb. lapnak már múlt heti számában kijelenteni kiván tani; akkor azonban czikkemnek egész terjedelem ben való közlése — at. szerkesztőség értesítése szerint — technikai akadályok miatt nem volt lehetséges, most pedig nem akarván a mezőberényi Petőfi-ünnepélylycl felszínre került nemzetiségi kérdést újból bolygatni, — csupán annak kijelentésére szorítkozom, hogy részemről ezen ügyet befejezettnek tekintem. Mezőberény, 1899. szeptember 13. Jeszenszky Károly.

Erzsébet királynénk halálának gyászos évforduló napján nagy requiem tartatott az anyatemplomban, melyet Gróh Ferencz plébános mondott nagy segédlettel. A gyászmisén képviselve volt Bc- késvármegye tisztikara élén dr. Lukács György fö- s dr. Fábry Sándor alispánnal, a honvéd tisztikar, az összes állami hivatalok és Gyulaváros tanácsa. A templomnak a hivatalosak által el n< m foglalt helyeit előkelő közönség töltötte be. A díszes ravatalt Sál József temetkezési intézete és a gyulai uradalmi kertészet nagy gyászpompával rendezte Részt vettek az elemi iskolák és a polgári iskola növendékei, utóbbiak valláskülönbség nélkül és tanáraik vezetése alatt. Offertórium alatt Takácsy

Lajos kántor megható szép alkalmi gyászénekben emlékezett meg-ez elhunyt királynőről. Mise végén előkelő úrnők gyűjtöttek a királyné emlékére szentelendő Erzsébet templom építésére.

Mária nevenapját, mely múlt vasárnap volt s mely naphoz Gyulatráros történelmében sok fontos és kegyeletes momentum fűződik — magasztos egyházi fénynyel ünnepelte a gyulai rom. kath. egyház. A szent misét Gróh Ferencz prépost-plébános tartotta segédlettel, a szent beszédet Szabó István segédlelkész hazafias szellemtől áthatva, gyönyörűen vonatkoztatva a magyarok ősrégi Mária tiszteletét és e nemzetnek Nagyasszonyához való mindenkori hű ragaszkodását. Offertórium alatt hallottuk a Mária énekek egyik legszebbikét: „Szűz Mária hazánk reményé“-t jól összevágó kórusban (férfi és női kar) igen szép harmoniájú, perfekt előadásban. A mis a, végén gyűjtés történt az Erzsébet királyné emlékére Budapesten emelendő Örök imádás templomra.

Erzsébet királyné emlékére emelendő budapesti Örökimádás-temploma ügyében Gzirákyné Almásy Erzsébet, mint a budapesti központi bizottságnak Békés-, Csanád-,Arad- és Szolnokvármegyékre meg- meghatalmazottja, nagyszabású mozgalmat indított meg. Békésmegye egyes községeiben, mint Gyulán, Kétegyházán, Csabán, Orosházán, Békésen már szervezve vannak a vidéki hölgybizottságok, a többi községek vezetői pedig e hó végére Gyulára vannak egybehiva, a hol alakuló közgyűlés fog tartatni, ügy, bogy a gyűjtés e megyében a legszebb reményekkel kecsegtet, főleg mióta Beliczey Rezsőné és \Kny Antal esperes vették kezükbe a szép ügyet Csanádmegyében Henny Sebestyén prépost és Sze £ tes Vidorné kir. körjegyzőné buzgolkodnak a megyei központi bizottság megalakításán és mint halljuk október első napjaiban népes gyűlést tartanak ez ügyben Makón. E megyében a Návayak, Némethi Sándor és Balaton János esperesek lelkesednek kiválóan a szent ügyért. Aradmegyében dr. Csák\ Czirjék rendfőnök már az egész inteligencáit előre megnyerte az ügynek, úgy hogy itt a szervező bizottság megalakulásának immár semmi akadálya nincsen. A fővédnökséget e vármegyére Klotild kir. herczeg- asszony válalta el, a kinek e kitüntetést küldöttsé- gileg készülnek megköszönni. E megyében nemes verseny fejlődött ki a róm. és gör. kath. papság között a szép ügy érdekében. Előbbiek közül PáZií Ráfáel, ifj. löltványi Pál és Szirmay János, utóbbiak közül pedig Valeán Teofil gyulicai gör. kath. plébános lelkesednek páratlanul. Éppen ily melegséggel karolta fel az örökimádás templomának ügyét Szolnok vármegye is. Szolnokon, Kunszenmártonban, Jákohalmán Jászberényben már szervezve vannak a vidéki hölgybizottságok, a Jászság és Kunság többi községeiben pedig Koncz Menyhért prépost most alakítja meg. A nemeslelkü grófnő nemcsak a megyeszékhelyekre, de a nagyobb városok és községekbe is ellátogat személyesen és fáradhatatlan buzgalommal szervezi a helyi bizotságokat: vagy a hol már megalakitvák eddigi müködésöket felülvizsgálja. Most a megdicsült királyné halálának évfordulóján 40.000 emlék-képet küldött a négy megye lelkészeihez , kiosztás végett. Az emlék-kép Erzsébet királynét ábrázolja egy-egy sz. Írási jeles mondással. Télire pedig felolvasásokat, hangversenyeket és élőképeket tervez a szent czél megkedveltetésére. A megyei központi bizottságok megalakulásáig a négy vármegyére szóló összes teendőket Nogáll László plébános látja el a grófnő megbízásából.

„A békésmegyei muzeum“ legújabb tárgyai. Mikor még a mi múzeumunk fiatal volt, az öreg Mogyoróssy János bátyánk annyira fel tudta rázni az aluszékony magyar kedélyeket a régiségek kutatása és összegyűjtése, egyúttal pedig a múzeumnak ajándékozása végett, hogy egész divattá lett a muzeum gyarapítása. Szerették az emberek, asszonyok megyeszerte, ha a megyei lap hetenkint megdicsérve említette föl neveiket, mint a muzeum gyarapitóit. Versenyezve adta be mindenki azokat a tárgyakat, amelyekről tudta vagy hitte, hogy régiségszámba mennek. Ez a dicséretes buzgalom azonban egészen megcsappant, sőt végkép elenyészett az öreg bácsi halála után. El lehetett mondani a múzeumról. „Öröködbe, Uram! pogány jött!“ A megyei közmüvelődéBÍ-egyesület azonban megmentette életét. Olyan csarnokot emeltetett a muzeum számára, mely teljesen megfelel a megye reputatiójának. At is költöztette abba a muzeum minden tárgyát. Most már könyvtára, régiségtára és természetrajzi tárgyai rendezve. lajstromba szedve állanak a közönség rendelkezésére. — Megkezdjük tehát újólag a gyarapodás ismertetését, kérve minden lakosát a vármegyének, hogy a mu zeum gazdagítása tekintetében necsak hazafias kötelességet ismerjen, hanem ezen felül e kötelesség teljesítésére nézve lelkesedjék is. A muzeum régiségtárának idei gyarapodását már ismertettem, de újból is fölemlitem. A gyulai kálvária mellett levő homokdombnak, mint homokbányának kimerítése közben, arra -jöttek rá a munkások, hegy ez a domb ősrégi temető. Az emberi csontvázak mellett 3 darab ősi cserépedény, 1 római lándzsa-vas, 1 pallosszerü kard darabja, 1 hosszabb, 2 rövidebb kard, 1 ezüst karperecz találtatott. E tárgyak a népvándorlás kezdetén használtattak és igy legalább is 1400—1500 évesek. A múzeumba úgy kerültek, hogy N. Szabados József építész szerezte meg a kardokat s azokat ajándékozni szíveskedett. Az edényeket és a karpereczet a homokbánya tulajdonosa, Béres György adományozta és eladta. Koncsek József gyomai tanító, ki különben a megye régészeinek egyike, adott egy, szintén a nép- vándorlás korából való eltört, de összeforrasztott bronz karpereczet és néhány pei’gelt búzaszemet, melyek sírban talált edény belsejében voltak. A két- egyházi grófi uradalom nagybecsű állatgyüjteményt adományozott. Ezen gyűjtemény specziálisan békésmegyei emlősállatok és madarakból áll és összesen 32 darabot számlál. Dobozról egy tölgyfából készült, végén vasalt evező érkezett. Legújabban egy szép magyar kard és 3 régi — 18-ik századbeli — zsebóra gyarapította a tárgyakat. A zsebóráknak különös műbecse van. Egyiknek például a fedelén gyönyörű emaillirozás, a másiknak festés, a harmadiknak pedig szép kivitelű arabesk van, ezen utóbbin a számok török írással festvék. A nagylelkű adakozók fogadják a közművelődési egyesület hálás köszönetét szülőföldjük, hazájuk iránt tanúsított ragaszkodásukért! A muzeum czélszerü berendezése folytán úgy a nagyteremben, mint a kisebbikben annyi üres hely van, hogy a gyarapítási buzgóság újabb föllendülése esetében is évek

múlva mondhatjuk el azt, hogy: hála Istennek, megtelt! Hogy pedig úgy a gyulai, mint a vidéki •közönség a békésmegyei muzeum tárgyairól és azok történelmi, művészeti, ipari stb. értékéről tudomást szerezni kegyeskedjék : ennekutánna e iap hasábjain ismertetni fogok néhány tárgyat, remélvén, hogy e működésemmel úgy a közművelődési egyesületnek, mint a nagy közönségnek szolgálatot nyújtandók. Domonkos János.

Kinevezések és felmentés A vármegye főispánja dr. Konkoly Tihamért vármegyei közig, gyakornokká kinevezte és a szeghalmi járás főszolgabírói hivatalához osztotta be. Ugyanő az alispáni hivatalhoz Szűcs Győző árvaszéki dijnokot áthelyezte s ugyanoda Braun Károlyt, a vármegyei árva- székház pedig Hasas Jánost dijnokokká nevezte Jh, Ónodi Illés csabai járási írnokot és J a n d ó Pál szarvasi anyakönyvi dijnokot állásuktól felmentette és ez utóbbi helyére S z v á k Mihályt nevezte ki. A vármegye alispánja a vármegyei közkórházhoz ideiglenes dijnokká özv. Hoffmanné Szabó Juliskát kinevezte.

Jóváhagyott alapszabályok. A „Gyula és vidéke első fiú- és leánykiházasitó és temetkezési társulat“ módosított alapszabályait, valamint az »Ujkigyósi első temetkezési társulat« alapszabályait a belügyminister jóváhagyta.

Gyula város központi választmánya Dutkay Béla polgármester elnöklete alatt tegnap délután ülést tartott, amelyen az országgyűlési képviselő választók jövő évi összeirási jegyzéke ellen beadott felszólamlást tárgyalta. Ugyanis kérvény adatott be a jegyzékbe felvett néhány egyén kihagyása érdekében. Azon a czimen, hogy valaki a választók jegyzékéből kihagyatott folna, nem történt felszólalás.

Az ágostai evang. bányakerület Budapesten f. hó 14-én tartott közgyűlésében, Benka Gyula igazgató lelkes felszólalása után a szarvasi tanitóképezdét kerületinek mondták ki s részére erre az évre 2000 frt évi segélyt szavaztak meg. Ezt a segélyt a jövőben is megadják és egyalkalommal felszólítják — Fabinyi Teofil indítványára — az egyes kerületbeli egyházmegyéket, hogy egyszer adományaikkal járuljanak hozzá a tanítóképző méltó fejlesztéséhez. lót-Komlós szabályrendeletét hosszabb vita után a jogügyi bizottság javaslatához képest az egyházmegye elé utalták. Az arad-békési egyházmegye ügyrendjét némi változtatással elfogadták. Ugyancsak az arad-békési egyházmegye javaslatára pártoló föl- terjesztést intéznek az egyetemes közgyűléshez, egy kölcsönösén biztositó ág. hitv. ev. társulat létesítése tárgyában.

Vármegyénk tótajkú lakossága körében hova tovább nagyobb és fokozódó sikerrel fészkelődik a magyarellenes érzület és szlávizáló irányzat. Első sorban ama terepek visszahóditását aspirálják, a melyeket a magyarság már elfoglalt volt. így Szarvason az ág. ev. presbitérium a mostani isteni tisztelet nagy küzdelemmel megállapított rendjét meg- változlatta és kierőszakolta, hogy ezentúl vasárnap mind a két evang. templomban először tót nyelvű isteni tisztelet tartassék. Zvarinyi János igazg. lelkész a magyarnyelv visszaszorítását ezélzó eme határozat ellen felebbezett. Nincs kétségünk, — hogy az egyházmegye, melynek esperese Veres József, ezt a retrográd kísérletet meg is fogja hiúsítani. De ez nem nagy vigasztalás, ha nem lehet gyökerében megakadályozni, ha nem lehet ellenagitácziőval meghiúsítani. hogy Szarvason még a presbitérium többsége is magyarellenes érzületű emberekből álljon.

A két hónap óta várva várt eső végre beköszöntött. Most, a mikor már nomcsak hasznot, hanem a szőlőben, t. i. ama kevés helyen, hol egyátalán van még szőlő termésre kilátás, a haszon mellett kárt is okozott. Azaz, ha eső után jó meleg idő következnék, akkor a szőlőre is jótékony hatásúnak mondhatnánk. A két hónapos szárazság mérlegel- hetlen óriási károkat okozott, negyedére redukálta a tengeri termést, tönkre tette a nyári legelőket, megakadályozta a szántást-vetést, A lehullott eső különben még korán sem volt elégséges, különösen kötött réti földeken még három annyi eső* kellene mint amennyi lehullott, hogy jól szántani lehessen. Tehát most kellene eső is, meleg is, utóbbi a legelőkre s mint mondottuk szőlőre, melyot legkedvezőbb körülmények között is csak a jövő hét végén volna jó leszedni, szüretet már nem is Írunk, mert a szüret a filoxszera s peronospora pusztításai után szótári fogalommá vált.

Rabláskisérlet. Csanaki István gyulai lakos e hó 9-én reggel kiment a bánomföldjére s a megszedett 2 zsák kukoriczát talicskára téve, az ut mellett hagyta addig, mig kukor czáját végig nézi s midőn onnan visszajött, egy vándor felvotte a talicskát, azzal el akart illanni, de Csanaki utolérvén a vándort, talicskájának visszaadására szólli- totta fel, a helyett azonban a vándor Csanakit ar- czul vágta, majd botjával mindaddig ütötte, mig az épen'arra menő lovasrendőr által lefüleltetett s a kapitányságra kísértetett, útközben a rendőrt is megtámadta és szidalmazta. .A kapitányságnál kiderült, hogy Csanaki támadója Dála Pál, felsőbányái illetőségű ácssegéd, ki- már régebben foglalkozás nélkül városról-városra csavarog s lopásokból tartja fenn magát. Átadatott a kir. törvényszéknek.

Rejtélyes bűneset czim alatt lapunk múlt számában megírtuk, hogy Rlanda Tódor p.-czigányesdi illetőségű, 60 éves egyén a folyó hó 2-án tartott országos vásár alkalmával a külvásártéren eszméletlen állapotban találtatott a mint ilyen kórházba szállíttatott, hol másnap meghalt. Mint minden ilyen hirtelen elhalálozás külömböző gyanúra enged következtetni, habár Klandán semminemű külerő- szak nyomai nem voltak észlelhetők, hogy a halála felőli nézeteltérések eloszlattassanak, hullája fel- bonczoltatván, a halál okául szivszélhüdés konstatál - tatott. A hulla eltemettetvén, majdnem napirendre tértek volna felette, ha Répássy Mihály belényesi szakaszparancsnokságbeli csendőrőrsvezető egyéb lopások nyomozása alkalmával mint gyilkosságra véletlenül nyomára nem jön. Ugyanis Répássy őrsvezető elfogott egy Bálint János nevű veszélyes gonosztevő hírében álló pesterei illetőségű hajcsárt, ki a terhére rótt egy 240 1 egy 140 frtos lopás beösmerésén kívül azt is bevallotta, hogy Gyulán a f. hóban megtartott országos vásáron, szept. 1-én este 11 óra tájban két társa segélyével megfojtotta a szállására menni akaró Klanda Tódort s attól 240 frtot rablottak el. Répássy őrsvezető, ki a Gyulán történtekről mit sem tudott,