Békés, 1899 (31. évfolyam, 3-53. szám)
1899-09-17 / 38. szám
távirati megkeresést intézett a gyulai csendőrőrs- parancsnoksághoz, megtudandó, hogy igaz-e a Bálint által előadott esemény, vagy csak a csendőrség félrevezetésére eszelte azt ki ? Hoffmann csendőrőrmester ltépássy táviratát bemutatta Endrődy Géza rendőrkapitánynak, aki azonnal táviratilag tudatta Répássyt, hogy a tettest tartsa fogva, holnap délután ő maga is elmegyen személyesen. A rendőrkapitány tényleg el is utazott másnap Tasádfőre és miután az elfogott Bálint János egy Gliga Tógyer nevű jómódú gazdát és ennek Tundok János nevű szolgáját nevezte meg mint tettes társakat, a rendőrkapitány Gligát, valamint szolgáját is letartóztatta, igy Répássy őrsvezető Bálint Jánost, a rendőrkapitány pedig Gliga Tógyert és Tundok János 19 éves szolgát hozta el Gyulára. Mindhármat tegnap hallgatta ki a vizsgálóbíró. — Tundok beösmerésben van, ellenben Gliga mindent tagad. Nagy idők tanúja. Simon Endre nyug. kir. törvényszéki biró, 184%-es honvédfőhadnagy, folyó hó 15-én délután 75 éves korában meghalt. — A tisztes öreg ur, — a ki vitéz honvédtiszt volt, — az alkotmányos aera ébredésekor vármegyénél tiszt- viselősködött, később. Lőcsén lett kir. törvényszéki Mró s e minőségben vonult jól megérdemelt nyugalomba. Gyulára három év előtt költözött és immár özvegygyó maradt hitestársával, veje Nagy Arthur honvédalezredes s egyetlen leányánál lakott, csendes visszavonultság és nyugalomban, hol mégis megfordult, köztiszteletben részesülve. — Temetése ma délután lesz. A halálesetről kiadott családi gyászjelentés következő : Özvegy diósgyőri Simon Endre.íé született ver- seczi Biberli Therézia, úgy a saját mint leánya Ilona, férjezett felsővályi Nagy Arthurné, veje felsővályi Nagy Arthur m. kir. honvéd alezredes és kis fiuk Pistike; menye özv. diósgyőri Simon Lászlóné, szül. Hegedűs Berta és kis fia Simon Laczika nevében is fájdalmas szívvel tudatja a felejtbetlen férj, apa, após és nagyapának diósgyőri Simon Endre, nyug. kir. törvényszéki biró. 1848/9-ki honvéd főhadnagy urnák folyó év és hó 13 én délután % 5 órakor 75 éves korában, rövid szenvedés után bekövetkezett halálát. A drága halott tetemei szeptember 17 én délután 3 órakor fognak az ev. ref. egyház szertartása szerint, a gyulai Szentháromság temetőben örök nyugalomra tétetni. Béke porairal Nagy Károlyt, Ref. Kovácsháza községének Gyulán is jól ösraert ifjú ev. ref. lelkészét, a „Bé- kés“-nek egykori szorgalmas munkatársat és ez idő szerint is alkalmi Íróját, a makói ev. ref. egyház lelkészének választotta meg. A makói papi állás a békés-bánáti egyházmegye egyik legfontosabbika s legdiszesebbike s Nagy Károlynak bizonyára nem csak ambicziója lesz, hanem teljes mértékben sike rülni is fog a beléhelyezett megtisztelő bizalomnak megfelelni. Részünkről szeretettel üdvözöljük őt nagyobb tevékenységet nyújtó ujabbi körében.’ Az újvárosi olvasó-kör augusztus 20-án tar tott zászió-felavatási ünnepély alkalmából utólag beküldöttek Flukk Károly 3 frt, Fábián Ferencz 2 frt, dr. Frankó Iiászló 1 frt 50 kr, Csiszár Sámuel 1 frt 50 kr. Fogadják érte hálás köszöne- tünket. A rendezőség. Lólopás. K. Schriffert József kárára folyó hó ll-ére virradóra a tanyája udvaráról 2 drb 450 frt értékű lovat eddig ösmeretlen tettesek elloptak. A csendőrség a legmesszebb menő intézkedéseket megtette a lovak, valamint a tettesek kézre- keritése iránt. Az egyforintos utolsó órája. A szép kék papi rost, amelynek egyforint volna az értéke, már szinte elfeledtük. Pedig nem tűnt még el egészen, itt is, ott is akad belőle egy-egy. Csak ez évi deczember 31-éig ér azonban egy forintot, azután már hitvány papirossá válik. A hivatalos lap pénteki száma ugyanis egy hirdetményben arra figyelmezteti a közönséget, hogy deczember 31-éig váltsa be pengő pénzre az egyforintos bankjegyeket az állom pénztárnál, mert azután már a világon sehol sem váltják be. Ó felsége keresztapasága. W. I.-t vagy a nagyzási hóbort, vagy a nyomorúság merész spekulá- cziója ragadta el. Kapta magát, levelet irt Bécsbe, egyenesen a királynak czimezte, s felkérte ő felségét, hogy most született fiának keresztapaságát vállalja el. A levelet a kabineti iroda minden megjegyzés nélkül visszaküldte a spekuláns apának. A csaba-békési villamos vasút. A kereskedelemügyi m. kir. minister a »Részvénytársaság villamos és közlekedési vállalatok számára« budapesti czégnek a m. kir. államvasutak Csaba állomásától a békés-csabai vasut-utczán és főtéren át a békési útra és innen folytatólag a békési müut mentén Békés nagyközség belterületén át a békés-földvár—békési helyi érdekű vasút Békés állomásáig vezető szabványos nyomtávú helyi érdekű villamos vasútvonalra az előmunkálati engedélyt egy évre megadta. Megírtuk már egy alkalommal, hogy a békési kereskedők és iparosok mily ellenszenvvel fogadják e vasút eszméjét és azért, mivel ily vasút létesítése főleg az érdekeltség anyagi pártolásától függ, az előmunkálati engedélyt nyert társulat törekvésének egyelőre kevés sikert jósolhatunk. Tűz volt Szarvason folyó hó 3-dikán reggel. Medvegy Pál földmivesnek színben felhalmozott szalmája mellé a cseléd tüzes parazsat borított ki, mitől a szalma meggyuladt s felgyújtotta a házat is. A tető teljesen leégett. Meghalt az utón. Bordás László ó-kigyósi uradalmi csősz, kinek ottlaka-eperjesen van földje, folyó hó 8-án azzal a szándékkal indult a kígyóéi állomásra, hogy Ottlakára utazik s a községházánál adót fizet. Az 53 éves vérmes ember azonban út közben rosszul lett és hirtelen meghalt. A hivatalos bon- czolós agygutát állapított meg. Csaba község képviselőtestülete hétfőn tartott ülésében több állást töltött be es pedig fövégre- hajtóvá 36 pályázó közül egyhangúlag Ferenczy Zoltán oki. jegyzőt, végrehajtókká Onody Mihályt egyhangúlag, Lipták Györgyöt szótöbbséggel, végül az irnoki állásra Bezsán Kornélt egyhangúlag megválasztotta. A választásokon k'ivül a Traut- mannsdorf-félo birtok megvétele foglalkoztatta a képviselőtestületet. — Bemutatták ugyanis a vármegye jóváhagyó határozatát, valamint a főispán értesítését, hogy a nagyszénási birtokot a földmi- velésügyi miniszter nem veszi meg telepítés czél- jaira. Ezen utóbbi körülmény többekben aggodalmat támasztott, a vételi ügylet sima lebonyolítása iránt; amely aggodalomnak Rosenthal Ignácz adott kifejezést, határozottan károsnak látva a vételt ezen újabb fordulat mellett, azért a vármegyei ha tározat megfelebbezését kívánja. Korossy főjegyző. Beliczey István, Haan Béla ellenkező irányban szóllaluak fel, végre is abban állapodott meg a közgyűlés, hogy az intéző bizottságot neháLy taggal kiegészítve, annak a tovább eladás eredményét feltüntető jelentését a legközelebbi közgyűlésre bevárja. Uj városháza. Mezőberény, vármegyénk e haladó községe, ismét haladt egy lépéssel előre. Ugyanis hétfőn tartott képviselő-testületi gyűlésen az elöljáróság bemutatta az uj emeletes városháza tervét és költségvetését. A képviselőtestület egyhangúlag elhatározta annak 60.000 frt költséggel való felépítését. A szép és czélszerü tervet, mely általános tetszést nyert, Bach Nándor m.-berényi községi mérnök készítette. Halálozás. Csabá község hosszú éveken át volt érdemekben gazdag főjegyzőjének, néhai Szemiánl Sámuelnek özvegye, szül. Kuthi Lujza hunyt el f. hó 10-én életének 63-ik évében hosszas szenvedés után szivszélhüdésben Nagyváradon. A megboldogult földi maradványait szerdán átszállittattak Csabára és ott a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra a közönség nagy részvéte mellett. A köztiszteletben álló matróna halálát kiterjedt rokonság gyászolja. Tüzhalál. Uj-KigyÓ8 községben Locskay Pál gazdának istálója állítólag gyújtogatás kővetkezté ben leégett. Az istállóban aludt Bozó Pál tizenhatéves szolgalegény, ki a veszedelemre fölébredve először a jószágokra terelte ki az égő istállóból, majd ruhájáért ment oda vissza. A nádtető azon- Iban lecsúszott és elzárta az útját, úgy hogy a ro mok eltakarítása után égési sebekkel megfulladva találták meg. A szerencsétlen fiatal ember egy zsákba burkolódzott, úgy látszik, azzal akart védekezni a fojtó füst ellen. Irodalom. Azé rovatban közlött müvek kaphatók D0BAY JÁNOS könyvkereskedésében Gyulán, hol minden bélés külföldi lapokra előfizetések is elfogadtatnak. Dr. Perjéssy Mihály előbb fehértemplomi, most nagyváradi kir. ügyész „ Bűnvádi perrendtartás esi magyarázata“ czimü könyvének Il-ik kötete e napokban fog megjelenni. E kötetbe »az esküdtbirósá- gokról« (1897. XXXIII.) a bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről (1897. XXXIV.) rendelkező törvények, az életbeléptetési rendeletek, uj büntető ügyviteli szabályok, ügyészi utasítás, szóval mindazon rendeletek be vannak foglalva, melyek a bűnvádi perrendtartással összefüggésben állanak. így a két kötet az uj bűnvádi eljárást szabályozó összes törvényeket és rendeleteket felöleli. Mindenik törvény illetve rendelet elé egy általános ismertető és a §-ok után ezekre kiterjedő részletes magyarázat van fűzve, végül betűrendes tárgymutató csatolva. A könyv nagyobb alakú, könnyen kezelhető^ zsebkiadásban jelent meg. A most megjelenő Il-ik kötet előfizetési ára 2 frt, a két kötete együtt 3 frt 50 kr. Előfizetni lehet a szerzőnél Nagyváradon. A müipar- A műipar és iparművészet jelszavai mind szélesebb körben hódítanak. A mi természetes is. A nagy művészetek nagy mestereinek alkotásait kevesen élvezhetik. Messze, idegen földeken, szétszórtan, gyűjteményekben vagy magányosok szalonjaiban állanak, hol hosszú, és költséges út árán, s igy ritkán és keveseknek megközelíthetők. S az élet sivárságában folyton és egyre jobban szomjaztuk a szépet, a művészit, a mi lelkünket ne elfoglalja, hanem betöltse, ne munkára indítsa, hanem pihentesse, ne lenyűgözze, hanem fölemelje. Nem nagy dolgokban, drágaságokban kívánunk gyönyörködni, a mihez nem igen juthatnánk el, mindennapi dolgos életünkkel nem is férne össze egy külön nagy művészeti világ külön élete, élvezése, mert elvonna a gyakorlati élet mindennapi tennivalóitól. A mindennapi élet aprólékos eszközeit kívánjuk csinosakká tenni, összeolvasztva az ipar tevékenységét a művészet igényeivel. Szobánk, bútoraink, evőeszközeink legyenek csinosak, szép formájuak. Sok embernek van ily szép eszközöké szüksége, nem készítheti többé kézzel a művész, de ha sokféle megoszlik a termék, a nagy választék nagy változatosságot is termet. A villany és gőz modern ereje kínálja óriás hatalmát, hogy a művész mintáját raeg- ezerszerezze. Csak az eszköz s a termék nagy száma új, az eszme régi, mint helyes törekvéseink legnagyobb rész. A műipari czikkek legelső szerencsés kezű alkotói Hellas földjén éltek, de más szoczialis viszonyok között másképen dolgoztak, csak a gazdagok számára, puszta kézzel, csekély Bzámu értékes tárgyat. De minden legkisebb eszközük is a művészi' szem és gondos kéz nyomát viseli magán. Hogy a művészet mennyire érvényesülhet az ipar alkotásain, fényesen bizonyítja az a Lonorebesban őrzött remek korinthusi váza, melynek hű színes mását a Nagy Képes Világtörténet 37 füzete hozza. A tizenkét kötetes nagy munka szerkesztője Marczali Henrik, egyet, tanár a görögökről szóló kötet szerzője dr. Gyomlay Gyula akadémikus. Egy kötet ára díszes félbőrkötésben 8 frt; füzetenként is kapható 30 kr. jával Megjelen minden héten egy füzet. Kapható a kiadóknál (Révai l^stvérek, írod. Int. Rt. Budapest Vili, Üllői-ut 18.) s minden hazai hönyvkereskedés utján. Közgazdaság.. Békésvármegye a szegedi kiállításon.*) A classikus ókornak olympiasokra volt szüksége, hogy ambitiója kielégítésre találjon. Az elisi mezőkön gyűltek össze az óvilág tudósai, költői és művészei, hogy egymással versenyezzenek s a babérkoszorút elvigyék. A classiku-* műveltség általános elterjedésének leghatalmasabb tényezői kétségkívül az olympiai játékok voltak. Ezek voltak az ókori culturnépek nemzetközi érintkezésének csaknem egyedüli gyülhelyei. Itt tanultak egymástól, itt lelkesedtek föl uj erőre, buzgalomra s a nyert benyomásokat, okulást, ismereteket széjjelv ittélc hazáikba s ezáltal a műveltség hordozóivá lettek. A modern kor emberei kiállításokon sereglenek össze, de hatásuk nem csekélyebb. Az összes nemzetek, egy ország, vagy legalább valamely vidék népe hordja össze egy ilyen nyilvános tárlaton azt, amit szellemi és physikai erői, képességei alkottak. A hatás a köztudatba megy át, utánzásra ösztönöz, vagy életképesebb eszméket szül. Egy kiállítás eredményét, hasznát felbecsülni lehetetlen. Ki tudná megmondani, mi hasznot hajtott az emberiségnek a párisi világkiállítás ? Mennyivel vitte előbbre a művelődést? Vagy, hogy közelebbről vegyünk példát, ki tudná kiszámítani, mily nagy hatással volt a magyar culturára az ezredéves kiállítás? Ez egyszerűen kiszámíthatatlan. S nekünk magyaroknak, akiknél az általános, az intensiv művelődésnek még oly sok ösztönzésre van szüksége, a kiállítást meg kell becsülnünk. Hiszen oly kevesen ismernek s oly kevéssé ösmerjük még magunkat is. Minél jobban, közelebbről fogjuk magunkat s képességeinket fölismerni, annál kész ségeBebben fogjuk egymást támogatni s annál ész- szcrüebben fogjuk erőinket fölhasználni, értékesíteni. Ez a tárgyilagos önismeret, ez az egyetértő munkálkodás lesz pedig legszilárdabb alapja az életerős nemzeti culturának. De van a kiállításoknak egy elvontabb, fenségesebb eredménye is, amely reánk magyarokra nézve nem csekély fontosságú, Ismeretes a magyarl arról, hogy kevés az önbizalma s még kevesebb az .önzése. Pedig önbizalom s faji önzés nélkül erős nemzeti művelődés lehetetlen. Mert utóvégre is, mi egyéb a nemzeti öntudat, mint magasztos önzés ? Ha megismerjük népünk tevékenységét, találékonyságát, — a földet, mely hazánk s annak csodálatos áldásait: akkor megszeretjük népünket, megszeretjük e földet — s mi ez más, mint hazaszeretet. Aki a szegedi kiállításon volt, hazaszeretetben gyarapodva tért onnan vissza. A magyar ipar és mezőgazdaság ünnepe volt ez. Büszkeség töltött el mindnyájunkat, midőn meggyőződést szerezhettünk a magyar gazda s iparos rátermettségéről, értelmes- ségéről s tevékenységéről. Fölemelt a tudat mindnyájunkat, hogy a földinivelő, a kézműves, a gyárosstb. közös erővel, buzgalommal a haza jólétén fáradoznak s annak művelődését előbbre viszik. 8 ez a lelkesítő tapasztalat mindnyájunkat még nagyobb erőkifejtésre, szorgalomra fog buzdítani. Ezen a közhatáson alapszik a kiállítások culturális missiója 8 ha meggondoljuk, hogy egy ilyen provincziális kiállítás mily nagy előnyére van a localis érdekeknek, a vidék jólétének, befogjuk látni az ilyen kiállítások rendkívül hasznos voltát. Nálunk, ahol a túlságos centralisatiót annyira sínyli a vidék, a leg nagyobb sikerrel ily intézményekkel lehetne vidéki góczpontokat teremteni. A szegedi kiállítás kitünőleg az Alföld kiállítása volt, s azért a tárlat halmazában tulnyomólag a nagy magyar Alföld termesztményei, specziális iparának termékei, gazdasági czikkei s állati tényé szete szerepelt. Itt mutatta be a magyarság áldott földjének azt a sok adományát, amelylyel a természet oly bőkezűen elhalmozta, a magyar kéz, magyar ügyesség számos nemzetileg sajátos czikkét, melyek közül oly sok már világszerte keresett. E tőzsgyökeros magyar kiállításon, mint az Alföldnek gazdasági szempontból elsőrendű megyéje, előkeh) helyet foglalt el Békesvármegye is. Teljes elisnrerés illeti első sorban vármegyénk gazdasági egyesületét, hogy az általa rendezett csoportban oly előnyösen mutatta be vármegyénket, mely annak becsületére vált. De dicsérettel kell megemlékeznünk nagybirtokosainkról, gyárosainkról, kis gazdáinkról s iparosainkról is, akik semmi áldozatot sem kímélve oly fényesen representálták várme gyénket. Az eredmény nem is maradt el. A kellő arányt tekintetbe véve a kitüntetések oly nagy számát nyerték el, hogy nekünk irigyelt hirt s dicsőséget szereztek. Ezért méltó elismerés illeti meg őket. Alább felsoroljuk a megyebeli kiállítók névsorát kitüntetéseikkel kapcsolatban a czélból, hogy e helyről is köztudomáesá váljék a dicsőség, melyet maguknak és nekünk szereztek. Többszörös kitüntetésts nevezetesen jegyző- könyvi köszönetét, oklevelet, ezüst érmet nyert a Békésmegyei Gazdasági Egyesület. Kiváló szarvasmarháiért elismerő oklevelet kapott özv. Vécsey Vilma grófnő füzes-gyarmati tenyészete. Növényi s földművelési termékeiért kiállitási oklevelet kapott gr. Wenckheim Dénes és gr. Bolza József. Ugyancsak az említett kitüntetésben részesült a csabai kir, földmives iskola is. Ezüst érmet nyert a szarvasi járás mezőgazda- sági bizottsága gyűjteményes kiállításaiért. Jutalomban részesültek elsőrendű dohányter- me8z tin énjeikért Pribranszky Mihály Gerendásról, Czombos Mihály és Volentér Máté gazdák Szt.-Tor- nya pusztáról. Elismerést arattak továbbá Valerá- novics Mihály gerendási s Gyenge Mihály Nagy- Szénás pusztai dohánykértészek. Kitűnő vérlovaikért dicsérő elismerést nyertek Borgulya Pál, Tepliczky János, Sárkány János és Gerhát György szarvasi gazdák. A békésvármegyei gazdasági egyesület csoportjában kiállított elsőrendű fajlovaikért arany, illetőleg ezüst érmet s kitüntetést arattak : Bakutz Tivadar, ifj. Renner Péter m.- berényi, Koloh János endrődi, Fabó Emánuel, Faze kas András, Gazsó János, Kiss Elek békés-szent- andrási, Britz Károly, Kiss B. Mihály vésztői s Péter András szeghalmi gazdák. Dicséretet érdemeltek elsőrendű szarvasmarháikért gr. Wenckheim Dénes dobozi nagybirtokos, továbbá Péter András szeghalmi, Tepliczky János, Kiss Pál, Jamurik János, Komlóvszky Gy. szarvasi gazdák s Szarvas nagyközség, K. Kiss Bálint, Tóth Pál Ferencz és Ökrös A. Mihály vésztői gazdák. Simmenthali teheneikért kitüntetést nyertek : báró Wenckheim Viktor p.-kamuti nagybirtokos, Such Dezső csabai és Bakucz Tivadar mberényi gazdák. Elsőrendű minőségű hazai fésűs (egy nyiretü) juhaikért kitüntetésben részesültek Romár Mihály szarvasi s Péter András szeghalmi kisgazdák. Elismerést nyertek hazai kondor sertéseikért Vécsey Vilma grófnő fűzesgyarmati, gróf Wenckheim Dénes dobozi nagybirtokosok, poland-china husfajtákért,' báró Wenckheim Victor P.-Kamuiról s Linszky és Bakos Tót-Komlósról. Bronz pulykáiért s emdeni ludjniért dicséretet aratott Such Dezsőné Csabáról. Előméh kiállításaikért, illetőleg mézeikért és méhészeti eszközeikért elismerésben részesültek Ko- \vács Gábor Kétegyházáról, Arató Lajos Szeghalomról, Ludvig Ede Gerláról, Sárhegyi Károly Gyoméról, Szakács Mihály Csorvásró), Szalontai Mihály. Békésről, Uhrin Pál Csorvásról és Vajda Domokos Orosházáról. Pulii, kuvasz és komondor kutyáikért dicséretet nyertek Rákóczy Lajos és Virág N. János F.- Gyarmatról. Növényi terményeikért kitüntetést érdemeltek gróf Wenckheim Géza csorvási, gróf Károlyi István kis-szénási uradalmai. Szőllészeti kiállításáért elismerést nyert dr. Simán József Csabáról, elsőrendű minőségű boraiért gróf Wenckhéim Frigyes 0-Kígyósról. Házi ipari készítményeiért dicséretben részesült a békési állami kosárfonó iskola. Elismerést nyert eczet s eczetszesz czikkeiért \Jontz Ferencz gyulai eczetgyáros. Arany éremmel lett kitüntetve Weisz Mór és Társa gyulai gyárosok cognac, likőr és gyümölcs- pálinka kiállítása. Vári Rezső. Törvényszéki csarnok. Csőd. E hó 11-én tárgyalta a gyulai kir, törvényszék büntető tanácsa a csabai Biener és Laszki czég csődügyét, hol 70.000 frt passiva találtatott. Tóth Ferencz közvádló indítványára dr. Báttaszéki Lajos védbeszédének meghallgatása után, 14 napi fogházra ítélte a kir. törvényszék a czég beltagját, Laszki Jakabot. Az Ítélet felebbezve van. Zsilákék. Hétfőn hirdette ki a kir. törvényszék a gyilkos pár előtt a kir. Ítélőtábla Ítéletét. Zsilák Jánosnak még arczizma sem mozdult, midőn az életfogytiglani fegyház elhangzott az elnök ajkáról. Zsilák János enyhítés, Tóth Ferencz közvádló mindkét terhelttel szembeu súlyosbítás végett felebbe- Izett. Stróbel. A tót-komlósi rablógyilkos végtárgyalása e hó 30-án leend. A közvádat Tóth Ferencz kir. alügyész képviseli, a védelmet Jantsovits Emil ügyvéd teljesíti. Elénk érdeklődés mutatkozik nemcsak az illetékes körökben, hanem az egész megyében az ügy iránt. A SoÓSOk Két derék szeghalmi paraszt menyecske állott a törvény előtt, a két Soós nővér, bűnök az volt, hogy szegények lévén, libahúst akartak enni, p^nzök nem volt, igy loptak, jól laktak. Node minden jónak keserű utóize van, igy a nagyobb hat havi a kisebb két havi szabadságvesztés büntetést kapott* Kétszer is nyit az ákáczfa. így mondja a dal, de a végtárgyalási terem átváltoztatta: Kettőnek is nyitott illeve hozott az ákáczfa büntetést: Farkas János és az anyja a Csaba melletti ákáczfa gályáit ellopták, ezért a fiú két heti, az anyja három napi fogházat kapott, tekintettel nyomoiukra. Az Ítélet jogerős. Uj esztendő napján. Fekécs József és öcscse Fekécs Lajos endrődi legények 1899. január 1-én, üdvözölvén az uj évet, jól besöröztek s az nap este 6 óra tájban hazafelé igyekeztek, miközben találkoztak Vaszkó Jánossal és Yaszkó Istvánnal. Szóváltásba elegyedtek és á Fekécs testvérek űzőbe vették a Yaszkó testvéreket és üldözték egészen az utóbbiak lakásáig, a hol -Yaszkó Istvánt a Fekécs testvérek megfogták és torkolászni kezdték úgy, hogy az körmeik közül alig tudott megszabadulni. Ezt csak úgy érte el, hogy odakiáltott öcecsének, „üsd meg őket hátulról". Mire Vaszkó János egy vaslapáttal Fekécs Józsefet úgy homlokon ütötte, hogy ez 24 napig tartó súlyos testi sértést szenvedett, melynek okozásáért a Yaszkó testvérek felett hozott Ítéletet a kir. törvényzsék. A bíróság a Yaszkó testvéreket felmentette a vád alól, mert cselekményükben a jogos önvédelmet látta fentforogni. Tojásszüret. Hamza Sándor k.-)adányi lakatos legény, bő tojásszüretet tartott f. év elejétől huzamosabb időn át, mert erre bő alkalma nyílott. Ugyanis abban a házban ahol ő lakott, volt Horváth Sándor tojás?zedö záros kamarája, hol utóbbi tojás készletét tartotta. Hamza ál kulcscsal mintegy 7 ízben behatolt a bezárt kamarába és onnan 276 drb. tojást ellopott s azokat Szemeti Imre lakatos inas utján Mihalovics Györgynének eladogatta. A tojás topót csakhamar elfogták segédjével együtt i őt a törvényszék 6 hónapi börtönre, Szemeti Imrét pedig tekintettel hogy még 13. évét be nem töltötte, 8 napi fogházra ítélte. — Az ítélet jogerős lett. Selyemkendő. Gubuznai Anna cseléd azzal hálálta meg Endrődön szolgálat adó gazdája Kovács József tanító jóságát, hogy gazdasszonya 8 frt értékű fekete selyem felöltőjét egy vasárnapi napon magára öltötte s azzal minden búcsú nélkül tovább állott a háztól. — Nem sokáig élvezte ugyan az uj felöltő kellemességeit, mert megcsípték és a törvényszék 1 hónapi ingyen szolgálatra, a fogház épületbe helyezte el, a honnan lopni, megszökni nagyon bajos dolog. Az ítélet jogerős. Tyuktolvajok. Szalai Sándor és János k.-la- dányi fiatal tolvajcsemeték pénzt akartak maguknak szerezni s evégből Erdei János padlására lopództak, honnan a szunnyadozó tyúkok közül kettőt csendesen elemeitek es Szalai Erzsébet nénjöknek 1 frt 20 krért eladták s a pénzen megosztoztak. — Szalai Sándort és Szalai Jánost, tekintettel fiatal korukra, 8 illetve 14 napi fogházra Ítélte a kir. törvényszék. Az ítélet jogerős. °) Múlt heti számunkból térésüké miatt kimaradt.
