Békés, 1899 (31. évfolyam, 3-53. szám)
1899-09-10 / 37. szám
Több szóval illették azonban azt a szabályrendeletet, melyet Csaba képviselőtestülete hozott, ebben külön kezelő személyzetre bizván e birtok lebonyolításának minden ügyét arra a tizenhárom évre. mig az a vevők tulajdonába megy a föld és illetőleg, mig az ügylet végképpen le nem bonyo- littatik. A szabályzat szerint: a birtok kezelő bizottság áll az elnök, elsőjegyző, négy bizottsági tagból, a városi ügyészből, ki irodaigazgató is és a ki mellé könyvelő és pénztárnok választatok. Ezen tervezetet azon indokolással, hogy igy a nagyjelentőségű kérdés a városi ügyésznek korlátlanul ki- szolgáltátik, — Seiler Vilmos dr. megfelebbezte. Korosy Lá-zló a szervezeti szabályzatot feles legesnek tartja a stipuált pénztárnoki állást nőm tartja szükségesnek, sokalja a 400 frtot a pénztárnoknak, mert ennek semmi dolga sem lesz. Felesleges a szabályrendelet, mert a városnak megvannak a maga felesküdött tisztviselői. Az ügyész he lyesnek tartja, ba a vezetését kezében tartja, de a 10 000 frtig való utalványozási joga nagyon ki van terjesztve, kéri e végből a szabályzatot újra vissza adni a községnek, hogy ezt újabb megfontolás tárgyává tegye. Oláh György t. főügyész a tervezetet elfogadja, mert a városi hivatalnokok kezelése alá ez ügy, mely nem az egész község ügye, méltányosan nem bizható. Fábry Sándor dr. alispán : Ha a vétel és 200 ezer frtos kölcsön megszavaztatik, akkor a szabály- rendelet természetes folyománya. A módosítások idősorán, a mint a gyakorlat szükségességét mutatja, jövőben is megtehetők. Eaan Béla a felhangzott aggályt oszlatja el. Székács István : a praxisból ismeri a kérdést. Ilyen szervezetet adott Orosháza akkor, midőn P.- Földvárt megvette és azt nem bánta meg, mert az teljesen jónak bizonyult. Fábry Károly kéri az ügynek visszaadását, hogy az Csaba képviseleti közgyűlésén újra tár- gyaltassék, mert tárgyalva voltaképpen nem volt, vagyis mikor az tárgyalásra került, a közgyűlés már nagyon fáradt volt, s annak idején tárgyalása a meghívón nem is jeleztetett. Bodoky Zoltán dr. az alakszerűségeket betartva látja, csodálja, hogy Korosy az egyhangúlag hozott határozattal itt szembe száll. Szerinte helyes, hogy a község készít ügyrendet s nem a másodvevők. Ezzel a vita kimerülvén, a közgyűlés magáévá teszi az állandó választmány indokolását és jóvá hagyta a szabályrendeletet, mert szükség van egy zavartalanul működő hivatali szervezetre, mely az ügylet minden fázisát keresztülviszi. Ez a várost nem terheli, a czélnak teljesen megfelel, az a része is szerencsés, mely a hivatalt igazgatásában az ügyészre bízta, mert az ügyész a jogügyletek vezetője is. igy a kérdés egy vezető es organizáló kézben összpontosul. A vármegye alispánja azt javasolja a közgyűlésnek, hogy az ambuláns számvevői állás javadalmát, melyet a belügyminiszter 900 frt fizetés és 200 frt lakpénzben állapított meg, a vármegye 300 írttal emelje fel akként, hogy 200 frt a közúti- alapból, 100 frt pedig a gyámi tartalékalapból fedeztessék, miután ezen alapoknak ellenőrzési kiadásai az állás szervezésével természetszerűleg kevesbedni fognak. A közgyűlés az alispán javaslatát határozattá emelte. Révész Sándor és társai az öcsödi első jegyző választást megfelebbezték. A közgyűlés azonban alaptalannak találta a felebbezést és Soós István megválasztatását megerősítette. A Bajcsi Károly és társai által Csaba községnek a Jamina községrész elnevezése tárgyában hozott határozat ellen beadott felebbezést elutasítva, érintetlenül hagyta a közgyűlés a község azon határozatát, melyben Jamiuát Csaba-Erzsébethely-nek nevezte el. A Békés községben megtartott birtoknyilvántartóválasztás ellen Török Gábor felebbezést adott be, mert a községi szabályrendelet az állás elnyerését jegyzői oklevél bírásához köti, most pedig ily képesítéssel nem biró egyén választatott meg. Az állandó választmány a választás megerősítését javasolta azon az alapon, hogy a törvénynyel szemben, magasabb minősítést a községnek nem lehet kikötnie. A közgyűlés azonban Török Gábor felszólalása után, a szabályrendeletnek érvényt szer- zendő, a választást megsemmisítette. Malya Adám és társainak a tót-komlóéi vendéglő bérlete alóli felmentését ezélzó felebbezése elutasittatott s a képviselőtestület határozata hely- benhagyatott. Hasonlókép holybenhagyatott Thuróczy Endre felebbezésének elutasításával Békés község képviselőtestületének a jegyzői munkakört beosztó határozata. — A békési rendőrbiztosi választást Konsiczki János és társai felebbezésének elutasításával a közgyűlés megerősítette. Helybenhagyta továbbá Csaba község határozatát a jaminai kirendelt elöljáróság munkakörének megállapítása tárgyában; Szarvas község határozatát, melylyel a szegedi mezőgazdasági kiállításra 500 frtot szavazott meg; — Doboz község határozatát, az ottani állami iskola ideiglenes építési köl- csönére vonatkozólag. — Körös-Ladány község határozatát, melylyel az Írnokok fizetését évi 500 frtra felemelte. Végül Felek Gyula iparművészeti növendéknek a közművelődési alapból 150 frt segélyt szavazott meg egy évre s ezzel a rendkívüli közgyűlés a déli órákban befejeztetett. Az arad-békési ev. egyházmegye közgyűlése Az arad-békési ev. egyházmegye folyó bó 5-éi Csabán a Rudolf-gimnázium muzeum-termében tartotta rendkívüli közgyűlését. A gyűlés egyik legfontosabb s legérdekesebb tárgyát Koren esperes lemondásának ügye képezte. Az ülés lefolyása a következő volt: Dr. Zsilinszky Endre felügyelő már megnyitó beszédében kikelt a sajtó ellen, mely az egyházmegyét, annak lelkészi karát s Koren esperest házai; fiatlansággal vádolta. Az egyházi közgyűléseket tartja azon fórumnak, mely előtt a bajok orvoslandók. A zsinati törvények módot nyújtanak arra, mert ha valaki az esperesség bármely tagját a hazafiságj kötelességének teljesítésében bűnösnek tartja, vádját ne a nyilvánosság terén, — hanem illetékes helyen, az esperességnél terjeszsze elő. Ezen beszéd, miután az esperes lemondása külön pontként szerepelt a tárgysorozatban, s az előlegez megállapodás szerint az ügy békés megoldása tűzetett ki czélul, — felszólalást nem vont masa után. Ez után hosszasan tárgyal látott az egyházmegyei háztartásról szóló szabályrendelet, mely többek hozzászólása után — elfogadtatott. Az apateleki egyház szabályrendelete bizottság- hoz utasittatott, melynek tagjai: Csepregi György, Ábrái Lajos, Scholcz Róbert. Az egyházkerületi költségvetés felolvasatlanul elfogadtatott. Az vj-fazekas-varsándi egyház azon határozatának megerősítését kérte, hogy a lelkész az egyházból kitérőktől 1 forintnyi stólát szedhessen. Ezen ügy a jövő eBperességi gyűlésre halasztatott. Ez után Koren esperes felolvasta írásban benyújtott lemondását. Azért terjeszti elő írásban lemondásának okait, mert nem akarna ezen ügyben egyetlen egy meggondolatlan szót sem használni. Midőn esperesi tisztét — úgymond — három év előtt elfoglalta, kijelentette, hogy azt csak addig viseli, mig annak megfelelni tud. Azonban mióta a bányakerületi püspök vele szemben a mezőberényi „templombitorlók“ nak adott igazat, a „lutheránus nyomorúság es tehetetlenség“ egész meztelenségében tárult fel előtte. Az ő lemondása nem eredt erkölcsi szükségből. Hisz ő az esperesség jogérvényeB határozatának alapján állott, s nem járul azok nézetéhez, kik őt „tapintatlansággal* vádolják azért, mert az aradi határozatot a mezőberényi esetek alkalmából provokálta. Azok a vádak, melyek a sajtóban ellene elhangzottak, sem okai lemondásának. Hisz az ő hazafiságát illetőleg ép Jeszenszky Károly mondotta neki egy Ízben : „Tetteid hazafiasak, de szavaid nem !“ Lemondásának egyedüli oka a püspök beavatkozása, a ki őt kompromittálta. Meg köszöni az esperességnek benne helyezett bizalmát, s tisztéről lemond. Zsilinszky Endre, mint elnök, arra kéri az esperesség minden tagját, hogy tartózkodjanak az Aradon hozott határozatnak újból való tárgyalásától. Maradjanak a tárgynál, mely az esperes lemondása. Ne komplikálják a kérdést olyannal, a mi szenvedélyeket fölszabadítaná. Az esperes érdemeit méltatja. Reflektál a sajtóban tett megtámadtatására s az ellene hangoztatott vádat visszautasítja, s kéri őt, vonja vissza lemondását. Jeszenszky Károly: Az esperes ur lemondólevelében annak ad kifejezést, bogy hazafiságát kétségbevonták s nevemmel kapcsolatban idézi azon állítólagos mondásomat: „Tetteid hazafiasak, de szavaid nem 1“ Nem emlékszem ugyan, hogy mikor és mily alkalommal mondtam volna azt, de itt a gyűlés sziue előtt is kijelentem, hogy én az esperes ur egyénileg kifogástalan tiszta jellemét, hazafias érzületét kétségbe nem vontam Es ha ő bármely szavam vagy kifejezésem által magát hazafias érzületében sértve érzi, én azt hajlandó vagyok itt nyilvánosan visszavonni és tőle bocsánatot kérni. Azonban, midőn ezt az elégtételt neki készségesen felájánlom, legyen szabad egy közel fekvő példával megvilágítanom azt, hogy olyan férfiak is, kiknek hazafiságában én nem kételkedem, a Mező- Berényben lefolyt kegyeletes ünnepélyre vonatkozólag az általános közérzülettel ellentétben álló nézeteket vallanak. A kik ezen ünnepélyen részt vettek, azok mindnyájan bizonyságot tehetnek arról, hogy az a hazaszeretet megnyilatkozásának lélekemelő és magasztos alkalma volt. Dr. Zsilinszky Endre elnök : A mező-berényi Petőfi-ünnepélyről most szó nem lehet, kérem tessék a tárgynál maradni. Jeszenszky Károly folytatja: Ha erről a tárgyról itt beszélnem nem lehet, a mit itt akartam előadni, elfogom mondani más helyen. Azért röviden csak egy kérdést intézek az igen t. esperes úrhoz: Mi indította öt arra, hogy a millenáris évben a hitelesített jegyzőkönyvből azt a mondatot, mely azt fejezte ki, hogy a magyar nemzet ezredéves fejlődésében megnyilatkozott isteni alapgondolat szerint a magyar földön lakó összes népek egy egységes nemzetté való összeolvadásra voltak eleve utalva, törölte I azt e nélkül küldte a nyomdába 1 Dr. Zsilinszky Endre elnök kijelenti, hogy miután ez a dolog három évvel ez előtt történt, az a jelen ülésen nem tárgyalható. Újból felkéri az esperest lemondásának visszavonására. Institoria Kálmán : Az esperes ur kijelentette, hogy őt nem a hírlapi polémia bírta a lemondásra s lemondásának egyedüli oka az, hogy a püspök az esperesség határozatával ellentétes irányban intézkedett. 0 sem a hírlapi polémiát, sem ez utóbbi körülményt a lemondás elfogadható indokául nem tekinti, s miután az esperesség osztatlan bizalmát fejezte ki irányában, kéri őt lemondásának visszavonására. Koren Pál esperes : Nem édes kenyér az esperesi hivatal, azért csak az ellenségének kívánja azt. Tegnap egy bizottság arról értesítette, hpgy az espérességi határozat ellen beadóit felebbezést az illető visszavonta, tehát kijelenti, hogy a bizalomnak egyhangú megnyilatkozása folytán lemondását visszavonja. Zsilinszky Eudre elnök erre örömmel konstatálja, hogy a válság megszűnt i az esperesség ismét Koren Pál, a kormányzás bivatottságával rendelkező jeles férfiút tisztelheti a maga élén, a kinek vezérlete alatt az egyházmegye nagy sikerekhez fog jutni. Szeberényi Lajos Cs. indítványozza, hogy az autónomia megsértésért a püspöknek felelősségre vonása tárgyában határozat hozassák. Bajcsy János erősen hangsúlyozza az egyházi autónomia sérelmét és pártolja Szeberényi indítványát. Dr. Zsilinszky Endre kéri az illetőket, hogy a béke érdekében álljanak el követelésüktől. Szeberényi Lajos Cs. erre kijelenti, hogy indítványát visszavonja. Ezzel a közgyűlés még délelőtt befejeztetett. T a n ii g y. A polgári fiúiskolában az iskolai év ünnepélyes megnyitása folyó hó 9-én tartatott meg, az is kolaszéki elnök, az egész tantestület s számos iskolaszéki tag jelenlétében. Jantsovits Emil elnök emelkedett haugu beszédet intézett az ifjúsághoz, melyben őket kitartásra, szorgalomra s a tudományok szeretetére buzdította. Ezután Abafi, János igazgató adta elő az intézet törvényeit, mely a növendékeket engedelmességre, pontosságra s egymás iránti szeretetre kötelezi. Ezzel nz elnök az iskolai évet megnyitottnak jelentette ki s az órarend a tanulók között szétosztatott. Eddig összesen 140 tanuló iratkozott. Tanítói járáskor. A megyei általános tanító- egylet szarvasi járásköre Rezey Szilviusz kir. tan- felügyelő erélyes föllépésére kötelezett tagokból állólag végre augusztus 15-én megalakult. Ugyanakkor tisztviselőkul választattak: Bukovinszky Mihály elnökké, Heuszler Mariska alelnökké, Matuska Pál jegyzővé, Mihálfy Emma pénztáros és Matusek Jolán könyvtárossá. A járáskor októberben tartja őszi közgyűlését. Tanitáválasztá8. A csabai róm. kath. egyház- községnél Simkó István nyugalmazásával megürült tanítói állásra Jankó János csorvási uradalmi tanítót választották meg. Áthelyezés. Pintér Lujza orosházi polgári iskolai segédtanitónő, ugyanezen minőségben Ja nagykárolyi állami polgári iskolához helyeztetett át. Gyula r. t. város rendőrkapitányi hivatala. 2861. szám —1899. Hirdetmény. Gyula r. t. városnak a bordólyüzletek- ről szóló 110./kgy. számú szabályrendelete folyó évi szeptember 14-én hatályba lép. Erről a közönséget oly figyelmeztetéssel értesítem, hogy a kérdéses szabályrendelet, a hivatalos órák alatt, az érdeklődők által, a rendőrkapitányi hivatalban bármikor megtekinthetők. Gyulán, 1899. szeptember 9-én. Endró'dy Géza, 262 1—1 rendőrkapitány. Hírek. Lapunk mai számához az „Otthon“ szeptember havi füzete van mellékelve. Erzsébet királyné halálának emlékezetére f. hó 11-én a róm. kath. anyatemplomban ünnepélyes isteni tisztelet lesz. Az isteni tisztelet d. e. 9 órakor kezdődik. A kegyeletes egyházi ünnepélyre a plébániai hivatal meghívta az összes hatóságokat, tanintézeteket s testületeket. Kapella (női és férfi énekkar) lesz ma az anyatemplomban, Mária nevenapja alkalmából, melyet 16 tagú női énekkar és az Erkel Ferencz dalkör 24 tagja ad elő a 9 órakor kezdődő nagymisén. Kinevezés. Bánhegyi István nyug. kir. tanfelügyelő tehetséges fiát Bánhegyi Aladár mérnököt a kereskedelmi minister az Iglón létesített faipari szakiskola ideiglenes vezetésével bízta meg. Áthelyezés. A földmivelésügyi minister a békésvármegyei földmivesiskolánál működő Limbacher Károly kertész-tanitót a folyó év szeptember 1-töl a karczagi földmives iskolához helyezte át s helyébe a kertész-tanítói teendők ellátására Vörösmarty Gyula havidíjas kertészt osztotta be az iskolához. A Gyulavidéki takarékpénztár alapitó bizottsága hétfőn' délután tartotta igazgató választó ülését a gyulai takarék és hitelszövetkezet üzleti helyiségében Léderer Lajos alapitó bizottsági elnök elnöklete, alatt. A népes gyűlésen, melyen a vidéki alapítók is megjelentek a következő egyhangú választás ej- tetett meg : Vezérigazgató lett dr. Frankó László ügyvéd, aligazgatók : Sál József iparos és Reisner Ede sertéskereskedő. Igazgatósági tagok: K. Schrißert József, Bulboka János, U. Tar István, Rombay Zsigmond, M. Grosz György földbirtokosok, Lendvay Mátyás iparos, Beles Vazul gör. kel. lelkész, Jontz Ferencz gyáros. Az igazgatóság ezután megejtette a tisztviselők választását. Pénztárnok lett Ritsek János gyulai polgári anyakönyvvezető, könyvvezető Fischer J. hitelszövetkezeti volt könyvvezető. Az igazgatóság ezután kijelölte.azokat, kiket a közgyűlésnek, mely szeptember 17-én délután 3 órakor lesz, megválasztásra ajánlani fog. Elnöknek Léderer Lajost, al- elnöknek Gerlein Reinhardt földbirtokost. A felügyelő bizottság elnökévé báró Drechsel Gyula ügy védet, tagjaiul Wolf Zsigmond, Zuzmann János, Anuló Pál kereskedőket, Schmidt Iván megyei tb. főszámvevőt, Ludvig Józsefet és Morvay István könyvelőt. A részvénytársaság 1200 darab 50 forintos részvénynyel alakul s igy alaptőkéje, melyből a legnagyobb rész be van már fizetve, hatvanezer forint. A részvények értékének utolsó befizetési határideje 1899. évi szeptember 25. s működését az intézet október hó 1-én kezdi meg. A vármegye épületei. A vármegye tulajdonát képező törvényszéki épület és fogház felhasználása tekintetében javaslattételre kiküldött bizottság dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt folyó hó 4-én tartott ülésében tárgyalás alá vette Gyulaváros átiratát, melyben a bizottság azon ajánlatára, hogy a régi törvényszék épületet valamely középület czéljaira megvegye, csak deczember hóra adhat érdemleges választ. A bizottság a választ tudomásul véve felhatalmazást kér a törvényhatóságtól, hogy ezen épület eladása és a nyerendő összegnek a székház kibővítésére való felhasználása tárgyában a várossal vagy más ajánlattevővel tárgyalásba bocsátkozhassék és a várost megkeresi, hogy érdemleges választ legkésőbb november hó folyamán megadja, hogy az ügy a vármegye deczemberi közgyűlése által már elintézhető legyen. Egyalkalommal tudomásul vette a bizottság azon elnöki jelentést, hogy a telekkönyvi hivatal részére a vármegye által bérelt u. n. Szarvasépület bérletét októben 1-ére felmondta és a vármegyének a szerződés alól leendő feloldását kérte. Névváltoztatás. A belügyminister megengedte, hogy Richtmann Miksa endrődiilletőségű b.- csabai lakos >Bad ó«-ra változtassa át vezetéknevét. Gyógyszertár átruházás, özvegy Jánosy Já- nosné Csorváson az »Isteni gondviselés«-hez czim- zett gyógyszertár személyes üzleti jogosítványát T á b i t Mihály okleveles gyógyszerészre belügymi- nisteri engedélylyel átruházta. Az 1900. évi fedeztetési állomások kijelölésére hivatott hármas bizottság f. hó 5-én ülést tartott, melyen a következő fedeztetési állomások felállítását hozta javaslatba: Gyulaváros 5 drb ménnel, Kétegyháza, 3 drb. Uj-Kigyós 3 drb. Békés 9 drb, Mezőberény 4 drb Gyoma 7 drb, Endrőd 3 drb, Szeghalom 3 drb, Vésztő 4 drb, K.-Ladány 3 drb, Öcsöd 3 drb, Szent- András 2 drb, Orosháza 5 drb, Tótkomlós 3 drb, Csorvás 2 drb ménnel. Uj állomások felállítását javasolja a bizottság, Kondoroson, Sámsonban és Körös-Tárcsád—2 drb ménnel, ellenben a mének rossz kihasználása miatt törölni javasolja a P.-Földvár községben 2 drb. ménnel eddig fentartott állomást. A magántulajdont képező mének megvizsgálására a bizottság hatáTidő&l november hó második és deczember hó első felét tűzte ki. Halálozás. Városunk társadalmi köreiben általánosan Szándi néniuek ösmert és kedvelt matróna halt meg péntek este. Szép kort ért el, 84 esztendőt és halála ösmerősei körében igaz részvétet kelt. Halálát a következő gyászjelentés tudatja : Ludvig Terézia és férje Bálint Antal, a fiuk, valamint a Ludvig-család nevében is, fájdalomtól mélyen megtört szívvel tudatják a felejthetlen jó rokon, nagy- néne és jó barátnőnek Ludvig Zsuzsánnának folyó év és hó 8-án, esteli 6 órakor, élte 84-ik évében a halotti szentségek ájtatos felvétele után történt gyászos elhunytát. A megboldogult földi részei folyó hó 10-én délután ’/„ 4 órakor fogoak a helybeli róm. kath. egyház szertartásai szerint, a „Szent- József“ temetőben az örök nyugalomnak átadatni. Lelki üdvéért pedig az engesztelő szent-mise áldozat folyó hó 12-én reggeli 7 órakor fog a helybeli nagy-templomban az Egek Urának bemutattatni. Áldás és béke poraira! Halálozás. Városunk egy jóravaló, becsületes polgára fekszik a ravatalon. Evekre terjedő hosszas betegség előzte meg halálát, mely polgártársai körében őszinte részvétet keltett. Végh József az elhunyt férfu, ki mióta Gyulára hazaköltözött, különösen pedig egy évtized előtt élénk és tekintélyes részt vett a város közéletében, különösen pedig a függetlenségi pártnak volt áldozatkészbuzgó hive, de súlyos betegsége már évek óta szobába szorította. A halál ily körülmények között jó tétemény volt reá, mert megváltotta szenvedéseitől. Temetése ma lesz. A halálesetről kiadott gyászjelentés a kővetkező : özv. Végh Józsefné szül, Szol - lősy Mária, mint bánatos özvegy, úgy a maga, mint az elhunytnak testvére: Végh Gábor és neje szül. Hódy Eszter gyermekeivel, sógorai és sógornői: Szőllősy Ferencz és neje Neubauer Albin gyermekeivel, Szőllősy Julia és férje Szabó János gyermekeivel, nemkülönben számos rokonság nevében szomorodott szívvel tudatja Végh Józsefnek, felejthetlen hű férjének folyó évi és hó 8-án este 8 órakor hosszas és kínos betegség után életének 59-ik, boldog házasságuk 33-ik évében történt csendes elhunytát. A megboldogult hamvai folyó hó 10-én délután 4 órakor fognak az ev. ref. egyház szertartása szerint a református sirkertben az örök enyészetnek a feltámadás reményében átadatni. A béke angyala őrizze! Tűz volt tegnap délelőtt 10 óra után a gyulai határban. Bojtörö János 1507. számú házának udvarán gyuladt ki két kocsi szalma ismeretlen módon oda került gyufától s annak nagy része el is hamvadt, szerencse, hogy a gyorsan előjött tűzoltóság lokalizálta a tüzet, mielőtt a nagy szélben jobban elharapózhatott volna. — Péntekon délután pedig Lovász Mátyás Bárdos mederbe nyúló udvarán égett el egy szalmakazal, melyet szintén azonnal lokalizáltak. Eljegyzés. Takácsy Bettit, néhai Takácsy János volt gyulai kántor kedves leányát eljegyezte Popovics Traján, lippai községi tisztviselő. A belső vásáron, vasárnap délelőtt élénk személy forgalom fejlődött ki, azonban — sajnos, — csak személyforgalom anélkül, hogy a vásári árusok, kereskedők és iparosok czikkei kellettek volna. Aránylag legtürhetőbb forgalma volt a faiparnak, csakhogy a nagy konkurenczia következtében rendkívül nyomott árakon keltek a faipari termékek is; feltétlen rossz vásárja volt a ruházati s agyagiparnak. A nyersbőrvásárra sok árut szállítottak, de az áruknak csak kis része talált vevőre, az árak pedig a nyári vásárihoz képest is hanyatlottak. Rablóvilág Körös-Ladányban. Csütörtökön este éjfél tájban Körös-Ladányban a szolgálatból hazafelé tartó két rendőr lövéseket hallott Tóth József kereskedő háza felől. A lövések zajára oda sietve, nevezett kereskedő előadta nekik, valamint a nem sokára megjelent csendőrőrsjáratnak, hogy ismeretlen tettesek boltját feltörték és midőn ő a zajra kiment, megugrottak és futás közben visszalőttek reá, ő, hogy a közelben levő csendőrBég figyelmét mielőbb felhívja, szintén tett a levegőbe lövést. Még az éj folyamán más betörésekről, illetve betörési kísérletekről is tettek feljelentést. így Kóhn Mártonnak a község ellenkező végén lévő üzletében az ajtó felfeszitése után törtek be és onnan nagymennyiségű árút és pénzt vittek el. Schwarz Lipót- nak kirakatát törték fel és a benne levő árúkat elvitték, ugyanitt, miután a kirakaton át, a boltba behatolni nem tudtak, egy vakablak zsaluját feszítették le, majd midőn itt is falra találtak, az ajtóról szedték le a sarokvaeakat és csak a felébredt házbeliek által okozott zajra hagytak fel gaz munkájukkal. Megállapította ezután a vizsgálat, hogy ezen éjen a három bolton kivül még hat háznál követtek el ajtók kifeszitésével és ablakok betörésével betörési kísérleteket. A közigazgatási hatóságok a csendőrséggel együtt erélyesen nyomozzák a tetteseket és eddig Gyökér János büntetett előéletű egyénre merültek fel komolyabb gyanuokok, kit — bár erősen tagad — letartóztattak. Öngyilkossági kísérletet követett el Puszta- Bucsán egy parasztleány, Papp Erzsébet, a ki Rotter Béla urad. számtisztnél mint dajka volt alkalmazva. Tettét azért követte el, mert hűtlen lett hozzá a szeretője és mást vett el feleségül. E fölötti elkeseredésében revolverből lőtt magára, de a golyó nemes részeket nem találva, hátában akadt meg, mit az orvos eltávolitván, életbenmaradása valószínű.
