Békés, 1899 (31. évfolyam, 3-53. szám)
1899-09-10 / 37. szám
Véres verekedés. Pozsár Mojsza kisoláhvárosi korosmájában vasárnap délután hatóságilag engedélyezett s igy rendőri asszisztenczia nélküli táncz- mulatság volt. A fiatalság úgy látszik felhasználta az alkalmat és közülük Hajdú György és Moldo- ványi György alaposan összeverekedtek, az előbbit tégladarabokkal verte meg Moldoványi György és neki segítő édes apja, mire ez dühében kést rántott elő és leszúrta Moldoványit. A kés gyomron ron találta Moldoványit, aki azonnal összerogyott, és most reménytelenül fekszik a kórházban, Hajdút pedig, ki szintén megsebesülvén, a kórházba került, felépülése után fogják bűntényéért kérdőre vonni. Rejtélyes bűneset hire terjedt el vasárnap reggel a városban. Azt beszélték, hogy szombat éjjel a vásárban csúfos módon öltek meg egy embert, száját betömték lóürülékkel és igy megfojtva kirabolták. — A mostani vásáron tapasztalt ijesztő közbiztonsági állapotok mellett volt is ok az ilyen hiedelemre, azonban a hir még sem volt való ily alakban. — Klanda Tódor bihar-cziganyesdi biró bejött a gyulai vásárra, hogy négy ökröt eladjon Vele volt két földije is, leik szombat este hasztalan várták haza társukat Kotlán Mária házához, hova szállva voltak. Keresésére indulva, a vásártéren nagy csődület közepette, elkékült arczcza) megfulva találták. — Bűntényre gondolt mindenki, de felbonczoltatvén, megállapították, hogy szivszél hüdós érte, mert semmi külerőszak nyomai nem látszottak rajta. Valószínű, hogy epileptikus roham érte őt utol s kinos hánykolódóé közt a földön hemperegvén, úgy került a lóürülék kezei közé é* szájába. — Az azonban meglehet, hogy a nála levő pénzt elvették tőle, mert daczára annak, hogy két ökröt azelőtt adott el, pénzt nem találtak nála, de meglehet az is, hogy előzőleg elküldte azt már haza. Erre nézve most folyik a nyomozás. Holttestét a kórházból temették el. Nején kívül gyermekei gyászolják | szerencsétlen véget ért embert. Az újvárosi olvasókör zászló szentelési ünnepélyére Tóth János újabban pótlólag 3 frtot adományozott. Százéves ember. A városnak legöregebb embere halt meg a napokban. Monori Istvánnak hívták és még a múlt században, 1799-ben született. Mindig földhöz ragadt szegény ember volt, aki keservesen tudott megélni. Már évtizedek óta a szabadkai tanyákon lakott, ott is halt meg. Nyugodjék békében. Kánikula szeptemberben. Ha már igy is, úgy is elkésett az eső és már se nem árt, se nem basznál az elsenyvedt növényzetnek, legalább örülhetünk egyelőre a kellemes, meleg szeptembernek, mely néha egész kánikulát nyújt még. A héten 30—35° meleget is konstatáltak, a mi nyár közepén sem megvetendő hőség. Esőnk hetek óta nem volt, csak kóstolóba, az utak porosak, szárazak, szóval még mindig a nyár kellő közepén érezzük magunkat, s ha az időjóslásoknak hitelt adunk, még soká ilyen időnk lesz. Akinek nincs lábikrája. A nép körében erőeen tartja magát az a bit, bogy a kengyelfutóknak, akik a legnépszerűbb sportot művelik, ki van véve a lábikrájuk, azért tudnak olyan jól szaladni. Menynyiben egyezik ez meg az antropológiával, az nem kérdés, elég az hozzá, hogy a nép szentül hiszi és kész esküt tenni rá, hogy nincs a kengyelfutónak lábikrája. Ezen az alapon persze az osztrák generálisokat is meglábikrátalanithatná a néphit. Egy ilyen lábikra nélküli művész produkálta magát tegnap és tegnapelőtt Gyulán, hatalmas tüdőről tanúskodó futással 30-szor szaladta körül pénteken a főutezát és templomteret, tegnap pedig a vásártéren tartott nagy érdeklődés mellett produkeziókat. A bámész atyafiak, persze kiszúrták a látványosságért a krajezárt, de fumigálva vontak vállat: „Könnyű a nimetnek. nincs lábikrája.’ Helyreigazítás. Lapunk múlt számában tévesen közöltük azt a hirt, hogy Sztroiny Antal szarvasi róm. kath. káplán nevét Szűcsre magyarosította, mert a névcsere nem Szűcs, hanem Szirtesre történi, mit ezzennel az igazságnak megfelelően rektifíkálunk. Szeberényi Lajos Cs. csabai lelkész a maga lapjában á Mező-Berényben lefolyt Petőfi-ünnepély- ről a többek' között ezeket is írja: „Ilyen dolgok a templomban csak a franczia forradalom s a 70-iki komunárdok uralma alatt történtek Páriában.“ Jeszenszky Károly felolvasását „blaBfémiá“-nak mondja és őt emberimádással vádolja s igy szól: „az ily blasfémiára idézni lehetne a nagy költő azon szavait“: „Hanem vigasztalásai mondhatom, Hogy a papot pokolba juttatom, Bár eddig is már a pokol fele, Sőt több felénél, pappal van tele.“ Megütközik azon, hogy a „templomban részt vett az ünnepélyen egy szigorú és lelkiösmeretes róm. kath. plébános is. S ezen róm. kath. plébánost azzal vádolja meg, hogy nem Petőfi iránti kegyeletből, hanem azért jött a templomba, hogy az ág. hitv. evang. „templomok és tanok csuná- tó tel ében“ gyönyörködjék. A „Magyar király“ szállodában tartott bankettről ezeket írja: „A katonazene harsogott, poharak csengtek. A szomszédban a délutáni istenitiszteleten a nagy zaj miatt nem imádkozhattak. De hát, kik a korcsmában oly vigan mulattak, vigasztalásul idézhették a költő azon szavait: „Az istenházából csárda ? és miért ne ? Itt is, ott is élhetünk Isten kedvére." Minden kommentár nélkül idézzük mindezeket, rábízván az olvasóra, hogy azokból a következtetéseket magának levonja. Gyilkosság vagy öngyilkosság, A gyarmati titkos bűnügy, — melyről annak idején mi is meg emlékeztünk — nagyban foglalkoztatja a bíróságot. A dolog úgy áll, hogy Túsz Imre 13 éves fiút átlőve találták apja csőszkunyhója előtt, mellette hevert a kilőtt fegyver. Az öngyikosság — mint Kovács járás biró vizsgálata megállapító — ki van zárva, mert a fegyver kilencz lépésre volt a holttetemtől, holott a lövés 11 darabra szakítván a szivét, rögtöni halált okozott. A vizsgálat most más irányban, a gyilkos megállapítása iránt folyik erősen. Esküvő. Wéber Johanna csabai lakos szép leányát Matildot, vasárnap vezette oltárhoz Lukács Miksa budapesti banküzlet tulajdonos. Elfogott gyújtogató Tót-Komlóson elfogták Korini Mihály inasgyereket, mert gazdája házát felgyújtotta. Valószínű, hogy piromaniában van, mert a múlt hóban már szintén felgyújtott Tót- Komlóson egy házat. A fiút most vizsgálat alá vették. Ebmarás. Orosházán Csinos József határcsőszt megmarta egy kódorgó veszett eb. A szerencsétlenül jártat fölvitték a Hőgyes-féle intézetbe. Öngyilkosság. Békésen Goldstein Mór afölötti bujában, hogy egy Kellner Mórral közösen vett kinemotograf készülékük Mező-Túron leégett, e hó elsején lakásának padlásán felakasztotta magát. TŰZ. Szent-Andráson f. év augusztus 26-án Szabó Imre tanyai gazdának leégett az asztagja ismeretlen okból. Megszökött őrült czimü, lapunk múlt számában irt közleményünket téves adatok folytán helytelenül adtuk át a nyilvánosságnak. — A hir ily formájában nem felel meg a valóságnak, a mennyiben Streba Mária kórházi szökevény nem az „elmebeteg osztályból,“ hanem a női beteg-osztályból szökött meg éB pedig nem oly kalandos körülmények között, mint azt a múltkor téves értesülés alapján megirtuk, hanem egyszerűen kiment a kórház kapuján, megunván benne az egyhangú életet, — A megszökött beteget azonban még az utczáról vissza- vitték a kórházba. — A dolog tehát igy áll, a mit a vármegyei kórházunk renoméja érdekében kötelességünknek tartottuk helyreigazitani. A gyulai katona ujoncz ifjúság szeptember hó 23-án, szombaton este a Göndöcs-népkerti pavilion dísztermében zártkörű tánczvigalmat rendez. Belé- pő-jegy : Személyenként 2 korona. Családjegy 4 kor. Kezdete pontban 8 órakor. Elveszett tárgy. Pénteken délben a róm. kath. nagytemblomban tartott istenitisztelet alkalmával, vagy a templomban, vagy onnét a Körösparton a Menyhárthid felé vezető utón, elveszett egy női vékony arany nyakláncz, egy arany és egy ezüst lóhere függelékkel. Kéretik a megtaláló, hogy a jelzett tárgyakat, illő jutalom mellett a rendőrkapitányi hivatalban átadni szíveskedjék. Gyújtogató gyermekek. Lavatka Gyula fehértói bérletén nagy szerencsétlenséget okozott két kis gyermek, kiknek szüleik gondatlanságából gyufa jutott a kezükbe. Fölgyujtották tudniillik a szérüs kertet, hova 1250 kereszt búza volt asztagokba rakva. Hogy a tűz miből keletkezett, kezdetben nem is tudták, miért is a 6—7000 frt kárra való tekintetből a csendőrség vizsgálatot tartott. A vizsgálat kiderítette, hogy két kis libapáBztorkedó béres volt a tettes. Mit tehet vájjon egy ötesztendős bűnössel a csendőr ? A térdére ülteti és kérdezi tőle: „No te betyár, meg mered-e még egyszer gyutjani az asztagot“ P A kis fiú szemébe néz a csendőrnek és diadalmasan felel: „Meg én !" Eljegyzés. Stenger Vilmos nagy topoloveczi ifjú gazdálkodó és kereskedő folyó hó 6-án eljegyezte özv. Szmetán Fülöpné bájos és szép leányát Ellát. Szarvasiak a szegedi kiállításon. Szarvas és környékéről mintegy 230-an .voltak a héten Szegeden megtekintendő a szegedi mezőgazdasági orsz kiállítást. A tanulságos útról tegnapelőtt tértek haza a szarvasi kirándulók. Ebmarás. Szarvason Szabó Kati 10 éves leányt megmarta a veszett eb. Fölvitték a Pasteur-inté-j zetbe. Öngyilkos aggastyán. Guntyán János 75 éves szarvasi gazda életuntségában háza padlásán felakasztotta magát. Érdekes, hogy hozzátartozói a a hatósági vizsgálattól való félelmükben nem merték levágni a halottat, mely 3 óra hosszat függött a kötélen, daczára, hogy rögtön észrevették s talán meg menthették volna. Vizbefult. Szarvason Motyán Mihály béres fiú lóuBztatás közben a Körösbe fűlt. Gyulai élet. Őszi hangulatok. Mikor tavasz nyíl, vagy ősz jő S költözik a sok madár Könnyen lantot fog a markunk Hangulat vesz erőt rajtunk S mert az őszi szél dudál S mivel sárgul az uborka Költő terem sok bokorba, Aki verset kalapál. Én is lantosnak csapok fel, Hisz van ez már mindenhol, S ha már ilyennek kell lenni, Egygyel ha több: az már semmi. Ha az ember versbe szól Igaz, másnak szerez sok kint, Mégis rosszul zengni jobb, mint Váltót hamisitni jól. Ez csak oly előszóforma És most jön a krónika. Prózában már rég nem Írtam, Ezért én se nagyon sirtam, Önök előtt sem hiba, A ki krónikát olyasson Nincs ma oly naiv kisasszony, Nem terem ma kis „liba“. Mert most okosak a lányok, Nyitva már az egyetem, S ez mi lantom dalra készti, Ez mi szivemet emészti, Ezért szól ma énekem. Maholnap megvagyok bukva, Minden kis lány szive csukva, S ez az, ami fáj nekem. S mit Írjak én ma a lapba Szegény naiv krónikás, Aki úgy ir, ahogy érez, Kinek ha a szive vérez Nem keres rá figurát, Aki stilisztikát• nem tud, Metaforák után nem fut S nem állja a kritikát. Bizony, bizony gyakran érzem, Hogy igy írni nem való, Nincsen már oly naiv lélek, Kinek a „Gyulai élet* Olvasása nem . . . adó. Maholnap búcsút is mondok, Ne nyomjanak úgy a gondok, Vár a békés penzió. No tessék, hová nem csaptam, Ez az egyik nagy hibám, Hogy mindig magamról irok És ha rósz kedvem van sirok. S siralmas a krónikám. Ha elfogyott a banknóta, Adóságról szól a nóta, S a publikum unja már. No hát jól van. Más leszek hát, Penzióba még se mék. Fordítok a szűrön egyet, Hisz ma már sokan igy tesznek S aki igy tesz, mind derék, Olvasóm is majd több lesz tán, Másról zengek én is eztán, Toliam más vidékre lép. Komoly ember leszek én is Több bolondot nem teszek, Nem firkálok többet bálról, Szerelemről, adósságról, Tolira más tárgyat veszek. Félre sok rossz, kopott théma, Uj deszkákon, újabb szcéna, Holtig tiétek leszek. Megírom hát, hogy a búzánk Kivitelre nem való, Hogy szökken a repeze ára S a szegény kukoriczára Idő se, piacz se jó, Hogy száraz az őszi szántás, Emelkedik a kamatláb, Terhes a sok pótadó. Csak komoly dolgoknak élek, „Konczert“, „bál“, — mit bánom én, S egymást A. meg B. eljegyzi, Sokkal szebb az, hogy Jeszenszky, Mint leplezi le Korént. Elek a közgazdaságnak, S a száj és körömfájásnak, Versben adok hangot én. Hogy fogok majd lelkesülni, Ha a takonykór megállt, S hogy fogom majd elmesélni, Hogy az uj „Gyulavidéki“ Zálogüzlet jól bevált, Meg hogy szuperál a villany, Boldogságunk el nem illan, Megnyitván a palotát. Ah, de hát előre látom, Ez a dolog mily merész, Előre is nagy keservem, Látván, hogy e kedvencz tervem Kivitelbe mily nehéz, Mert e dolgok bármily szépek, De hozzájuk mit sem értek Mert tudásom oly kevés. Látom, hogy sok komoly gazda Görbe szemmel néz reám, Azt mondják, hogy csupa frázis Amit irok, s nem reális, Nincs egy józan ideám Es a kiknek eddig írtam, Szép szemükben eddig biztam, Nem néz reám ma sok leány. S azért írtam most meg versben E siralmas éneket, Mert ilyenkor szeptemberben, Ha érzés dúl az emberben, Mind kitör és kér eget. Engem is ez aggaszt gyakran, Éjszakám ezért álmatlan, Folyton ez bánt engemet. Azt mondják, hogy a kinek a Szive vérzik, vagy szeret, Ha érzelmét önti dalba Több kilónyit könnyit rajta, lm én is próbát teszek. S e tudatban egy vigasztal, Hogy van más is, aki lanttal Ilyen hibát elkövet. —re. Közgazdaság. Ipartestületi kongresszus Csabán. Mozgalmas napja volt Csabának f. hó 8-áD. Arad, Békés, Csanád, Hunyad, Jász-Kun-Szolnok s Biharvármegyók harmincz ipartestületének küldőt tei, akiknek nevei egy részét már közöltük, összesen 112 iparos érkezett meg Csabára, hol csütörtökön délután az elöljáróság és ipartestület ünnepélyesen fogadta a küldötteket, továbbá a Budapestről ez alkalommal választói körébe jött Zsilinszky Mihály államtitkárt, dr. Lukács György főispánt, Thék Endrét s Gelléri Mórt, az országos iparegyesület képviselőit, dr. Fábry Sándor alispánt stb. Este a Széohenyi-ligetben népes és rendkívül kedélyes ismerkedési estély folyt le, amelyen részt vettek az illustris vendégek is. Rosenthal Ignáoz csabai ipartestületi elnök, a ki a kongre*sus magatartása érdekében lelkes tevékenységgel fáradozott, lendületes beszédben üdvözölte u népes számban egybegyült iparosokat, a vidékről többen jöttek, úgy, bogy a városháza nagy közgyűlési terme egészen megtelt közönséggel. E. Illés László kamarai titkár tett indítványt a megalakulásra s indítványára diszelnökök lettek Zsilinszky Mihály, Lukács György, Thék Endre, elnökök Rosenthal Igoácz, dr. Fábry Sándor, Gelléri Mór és Kristyóri János aradi kamarai elnök. Jegyzők Áchim János Csaba. Kiss Ferencz Arad, Szon- tagh Jenő Szolnok és Vitéz Lajos Orosháza. Elsőül Thék Endre nagy jelentőségű s érdeklődéssel hallgatott előadást tartott arról a kérdésről, mint kell az iparosnak szakmabeli becsvágyát a tanuló évek alatt nevelni P Azzal, ha angol mintára létesítjük az iparostanulók zászlóalját, ha becsvágyukat felköltjük s igazsággal választott érdemet méltatunk. 0 próbaképen Orosházán létesítette ezt a zászlóaljat és az iparos tanoncsiskolák tananyagának egészen más keretet adott. A gyakorlat kiváló eredményeket mutat. Meg lenne jutalmazva, ha eszméje más helyen is hódítana. Az iparosságnak e lelkes barátja s vezére, az első iparos, nagy ovácziók tárgya volt, a midőn előadását befejezte. Gelléri Mór az ipartestületek munkásságának sikerét attól várja, ha az érdekképviseletnek fontossága az iparososztálynál hódítani fog. Fejtegetését lelkes tetszés követte. Verner László lapszerkesztőnek az ipari szövetkezetek alakithatását s czéljait ismertető lelkes, tetszéssel fogadott előadása után E. Illés László, az aradi iparkamara titkára terjesztette elő az iparosok nyugdíjügyére vonatkozó javaslatát. Tervezete szerint az ország első iparos-nyugdijszövetkezet keretei igy állitandók fel: A nyugdijegyesületnek tagja minden kisiparos, a ki 50 évét be nem töltötte. A tagok felvétele az ipartestületeknél történik. Felvételi dij 2 frt 50 kr., ebből fele összeg a temetkezési járulékra jut. A tagsági járulék heti 30 kr. Ez után 80 frt temetkezési segély jár. Magasabb klasszisba tetszés szerint beléphet bárki. Öt év után, kereeetképtelenség esetén, a nyugdijazha- tás ténye bekövetkezik. Ez a nyugdíj öt esztendei fizetésnél 60 frt, öt éven túl havonként egy frttal több, de a nyugdíj heti 30 kros befizetés esetén 360 frtnál több nem lehet. Az iparos özvegye segélyt húz. A tervezet szerint az alföldi iparos nyugdíjintézet székhelye Arad lesz, ügyeit 12 tagú igazgatóság intézi, melyből a tervezet szerint az aradi, öt a kamara vidéki kerületéről a nyugdíj-jogosultak összesége által választatik. Ezt a tervezetet is a délután folyamán eszközlött hosszabb eszmecserék után elfogadták I megválasztották az igazgatóságot. Délben a Szécbenyi-ligetben lakoma volt 350 terítékkel, melyen dr. Fábry Sándor alispán ő felségét, Rosenthal Ignácz ipartestületi elnök Zsilinszky Mihályt, E. Illés László a kereskedelmi minisztert, Zsilinszky államtitkár az iparosokat, Porjesz Miksa Thék Endrét, Verner László Gelléri Mórt, Áchim János a kiküldött vendégeket éltette. Este a csabai iparos daloskor hangversenyt rendezett, a küldöttek péntek éjjel utaztak el. „The Gresham“ életbiztositó-társasag Londonban. E társulat 50. évi jelentése, mely az 1898 évi deczember 31-én befejezett üzletévről szól és a részvényesek 1899, évi május 10-én tartott rendes közgyűlése elé terjesztetett, rendelkezésünkre állván, következő főpontjait közöljük: Az 1898. évben 6612 kötvény kor. 58.680,000 43 fill, töke összegről lett kiállítva. A díjbevételek, levonva a visszbiztositás- ért fizetett összeget, ko: 23 290,440'41 fillérre rúgtak, mely összegben a korona 2.681,764 79 fillért tevő első évi dijak bennfoglaltatnak. A kamatszámla mérlege a lefolyt üzleti évben, korona 6. 475.032 68 fillért tett ki és a társaság jövedelmét a díjbevételekkel együtt korona 29.765,473 09 fillérre emelte. A társaság az elmúlt évben korona 10.446,632 86 fillért utalványozott oly követelések alapján, melyek életbiztosítási kötvényekből eredtek. Lejárt kihá/a- sitási és vegyes biztosításokra korona 3.866,986 92 fillért, visszavásárlásokra 1.289,474*10 fillért fizetett ki a társaság az elmúlt évben, A biztosítási és járadékalapok a lefolyt üzleti évben korona 8.927,312.85 fillérrel gyarapodtak. Az aktívák főösszege 1898. deczember 31-én korona 168.924,140*33 fillérre rúgtak. Tőkebefizetések: korona 471.489.87 fillér az angolbank alagjaiban, korona 372.529,25 fillér indiai és gyarmati kormányok értékeiben, korona 31.285 784.71 fillér idegen államok értékpapírjaiban, kor. 10.382.533*67 fillér vasúti részvények, elsőbbségek és garantáltak, korona 66 905,166*02 fillér vasúti és egyébb kölcsön kötvényekben, korona 16.428,645 44 fillér a társaság ingatlanaiban (ezek között van a társaság budapesti háza), korona 7. 601,773.65 fillér jelzálogokban, korona 12.636,648*21 fillér a sársaság kötvényeire nyújtott kölcsönösszegekben, korona 2.237,175 87 fillér yénztári készletben és folyószámlán és korona 20.692,373*64 fillér különböző értékekben. 276 l—i Törvényszéki csarnok. A jó testvérek. Szalai János 14, Szalai Sándor 19 éves öcsödi lakosok, a nénjök Szalai Erzsébet biztatására, 2 tyúkot loptak olyan formán, hogy a nagyobbik őrt állott mig a kisebb a lopást véghez vitte, azért a kir. törvényszék Tóth Ferencz közvádló indítványára előbbit 8 utóbbit 14 napi fogházra Ítélte, a nőt pedig bizonyítékok hiányában felmentette, az Ítélet jogerős. Ég e a pipád ? Ezzel bosszantotta Takács György Endrődőn Vaszkó Jánost, ki ezért haragot forralt ellene ebből kifolyólag ez év első napján megtámadta testvére Vaszkó Istvánnal együtt és úgy olrakták, hogy 28 napig feküdt bele. A kir. törvényszék felmentette ugyan a terhelteket bizonyítékok elégtelenége miatt, azonban a közvádló felebbezett. Nem jó a tűzzel játszani. Nagy Sándor 12 éves gyerek Füzesgyarmaton a múlt év nyarán vihar gyufával játszadozott, a szél a szikrát a szomszéd kazlára vitte és mintegy 400 frt értékű takarmány leégett. Ezért volt a végtárgyalás, melyen a terheltet a közvádló indítványára a kir. törvényszék arra tekintetetel, hogy kellő belátási képességgel nem bírt, felmentette.