Békés, 1899 (31. évfolyam, 3-53. szám)
1899-09-10 / 37. szám
37-lk szám Gyula, 1899. szeptember 10-én XXXI. évfolyam T~ Szerkesztőség: Templom-tér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendök. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij: Egész évre . . . 5 írt — kr. Fél évre J j ! ! 2 | 50 „ Évnegyedre . . . 1 „ 25 „ Egyes szám ára 10 kr. Társadalmi és közgazdászati hetilap. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: IED ó li n Dávid. f 1 Templomtér, Dobay Ferenez háza és könyvkereskedése, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők. « Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadóhivatalban. Nyílt-tér sora 10 kr. I ____ Hl A csabai ág. ev. gyűlés után. Hírlapírói hagyomány és illendőség szabja kötelességünkké, hogy az előzmények után ne hagyjuk kommentár nélkül az arad-békési ág. ev. egyház rendkívüli közgyűléséről szóló tudósításunkat. Eme tudósításból ugyanis kitűnik, hogy Koren Pál esperes a közgyűlésen győzelmet aratott. Teljes, tökéletes, fényes győzelmet, a minőt nemcsak legrajong óbb hive, hanem talán ő maga sem mert remélni. Győzelmét nem az teszi teljessé, hogy Jeszenszky Károly mezőberényi lelkész a közgyűlés színe előtt ünnepélyesen bocsánatot kért tőle, hanem teljessé, tökéletessé s fényessé teszi ama körülmény, hogy a mit az evang. egyházhoz való kipróbált liithüsó- géröl és higgadtságáról ösmeretes Sárkány Sámuel püspök azzal stigmatizált és épen azért fel is oldott, nehogy kijelentése szerint „országos botrány“ váljék belőle, nevezetesen hogy a templomtilalom már a mezőberényi hazafias és kegyeletes Petófi-ünne- pélyre is alkalmaztassák, a mely tilalommal szemben az aradi közgyűlésen részt vett és magyar hazafiui érzület tekintetében kifogás alá nem jöhető egyetlen egy ember sem vállalt erkölcsi szolidaritást, sőt az ág. ev. egyházon kivüli társadalmi életben majdnem valamennyi önként megragadta az alkalmat kinyilatkoztatni, hogy a határozatnak Mező- Berényre való alkalmazását szerencsétlennek tartja, azt hozván fel magyarázatul és mentségül, hogy a határozatnak eme horderejéről nem volt tudomása, mert különben tiltakozott volna ellene; mondjuk, hogy Koren győzelmét az teszi basonlithatlanul teljessé, tökéletessé s fényessé, hogy noha lemondásában, —■ melyet pedig felolvasott, nehogy meggondolatlan sző elhagyja ajkait, a mi pedig elhagyta, az mégis volt gondolva, — egyetlen szót sem vesztegetett rá, mintha a templomtilalom Mező-Berényre alkalmazásának szándékát megbánta volna,l sőt arra sem, hogy r Á r c x a. Dal. Fehéren süt a holdvilág; a tájra Hosszan elnyúl reszkető fénysugáré Szemfedőjét ráborítja erdő, mező, ligetre, Engemet is takarna be, Engemet is boritna be Örök éjjel fekete szemfödele. Árva VRgyok, a világ legárvája, Hány-vet a sors száraz levél módjára, Ide sodor, oda sodor, tépdesi a telkemet, Hogy elölről kezdje újra Beköti meg fölszakitja Szivemen az alig gyógyult sebeket. IHányiné Prigl Olga. Szeptember 10. Ma egy éve J ... És a megrendítő nap gyászos évfordulója most is kínosan facsarja össze szivünket, könnyet sajtol szemünkből.. . Ma egy éve !. r. . Sötét lobogók lengtek hazaszerte; sötét bánat sírt le róluk, olyan sötét, „mint éjfekete holló, ha a temetőkert fáin ül." Meghalt! Rémesen futott a gyászhir és tördelve zokogott fel a megbénult kétségbeesés fojtó hangja. .. Meghalt I És ez egy szóban több volt a fájdalom, mint a mennyit az emberi szív elviselhet. . . Meghalt ! És egy pillanatra megzsibbadt az agy ,. . Fájó keserv, elfojtott átok vert bilincsbe minden tagot... Kételkedtünk, hogy való a hir; szerettük volna nem hinni a gyötrelmes, vigasztalan valót; remegve akartuk elűzni az ijesztő hir kísértő árnyait. .. megengedje, miszerint a tapintatossághoz fűződött aggodalmak jóhiszemüek voltak; ellenkezőleg, a legkisebb konczessió nélkül mereven fentartotta álláspontjának minden más felfogással szemben való csalhatat- lanságát: mindennek daczára minden ajk, minden hang könyörögve kérte öt esperest tisztének megtartására s — a mi legjellemzőbb — nem akadt egyetlen egy sem, mely legalább annyit jelentett volna ki, hogy bár Korent szívesen látja s felkéri jövőre is esperesnek, mindazáltal és mégis amit a közgyűlésen kivül hangoztatott, ugyanazt a közgyűlésen az esperessel szemben is kimondja, t. i. hogy a templomtilalomnak már a mezőberényi Petőfi-ünnepélyre való alkalmazási szándékát — igenis nem tartotta tapintatosnak, és nem akadt egyetlen egyén, aki Sárkány Sámuel püspököt a határozat megváltoztatásáért védelembe venni, annál kevésbé aki eme tényével nyíltan solidaritást vállalni merészelt volna. Igazán, csakis Koren nagylelkűségén múlt, hogy a közgyűlés, a Sárkány püspök elleni repressáliákra vonatkozó indítványt — kelletlenül — elejtette. Ez az indok az, ami Koren Pál győzelmét — ismételjük — teljessé, tökéletessé, fényessé teszi. Feltétlen megadást követelt és a közgyűlés megadta azt. Neki őszintén és komolyan gratulálunk hozzá, mert — elismerjük — hogy nem „ügyeskedte“ ki, hanem intransigens következetességgel és hajt- hatatlansággal „kivívta“ magának. De ez a körülmény ád azután győzelmének olyan jelentőséget, amely fölött lehet és kell is elmélkedni. A vármegye rendkívüli közgyűlése. — Szeptember 5. — Kedden délelőtt folyt le a törvényhatósági bizottság rendkívüli közgyűlése, melynek összehívását a Csaba község részéről megvett Traut- mannsdorf-féle birtokok adás-vételi ügyének akadálytalan lebonyolítása tette szükségessé. A tárgy- sorozat ezen ügyön kivül még csak néhány sürgősebb természetű és felebbezéses ügyet foglalt magában, azért érthető, hogy csak csekélyebb számmal és leginkább azon községekből jöttek össze a bizottsági tagok, a melyek egyik vagy másik pontban érdekelve voltak. A tanácskozás sima és gyors lefolyása volt már azért is, mert a főtárgy kellő körültekintéssel előkészítve és a nagyközönséggel is előzetesen megismertetve került a vármegye elbírálása alá. Lukács György főispán éljenzés között elfoglalván elnöki székét, jelzi a rendkívüli közgyűlés összehívásának indító okát, mely annyira fontos és annyira közérdekű, hog-y szükséges a legbehatóbban és a legkörülményesebben foglalkozni vele. A megjelentek üdvözlése mellett megnyitja a közgyűlést és felhívja az előadókat az ügyek sorrendben való előadására. A P.-Sz.-Tornya község felosztására vonatkozó, illetve az ezen irányú eljárást beszüntető, lapunkban már ismertetett belügyminiszteri rendeletet a közgyűlés tudomásul vette. A közkórház és elmegyógyintézet telkén főuraink adakozásából építendő kápolna építési ügyét a belügyminiszter a törvényhatósági bizottság illetékes elhatározása alá terelte, mintán egy alkalommal elismerését fejezte ki a vármegye alispánjának az ügy érdekében kifejtett buzgólkodásáért. A közgyűlés magáévé tette a kórházi bizottság elhatározását és hozzájárult a kápolnának az adományok terhére leendő felépítéséhez. Körös-Tárcsa község az iránt folyamodott, hogy Mező-Berény községtől, — melylyel eddig egy kéményseprési munkakerületet képezett, — külön- választassék és külön kéményseprővel bírjon. A közgyűlés a kérelmet teljesítve, a vármegye kéményseprési szabályrendeletét megfelelően módosította. ' Csaba községnek a házaló kereskedés eltiltása tárgyában alkotott szabályrendeletét a kereskedelemügyi miniszter azzal küldötte le, hogy ily tárgyú szabályrendelet alkotása a községek hatáskörén kivül esik és arra a vármegye illetékes. — A vártnegye a szabályrendelet megalkotásának kérdésében még nem határozott, hanem felhívta az ösz- szes községeket nyilatkozattételre az iráDt, nem kivátiják-e ők is területükön a házalást korlátozni. Ooldis József aradi gór. keleti román püspök átiratára, — melyben püspöki székének elfoglalását tudatja a vármegyével, — kimondotta a közgyűlés, hogy az uj püspököt átiratban üdvözli és biztosítja, hogy hazafias irányú működésében mindenkor készséggel támogatja. A közkórház és elmegyógyintézet költségvetéseiből a belügyminiszter több tételt törölvén, azok némelyikének felvétele és az ápolási dijak feleme lése iránt a közgyűlés felír a miniszterhez ujbót A szörnyű hir való volt és csüggeteg lelkünkre nem volt semmi balzsam, nem volt semmi vigasz Meghalt 1 És a remény csillagának egyetlenegy bágyadt fényű sugára sem ragyogta be mélységes bánatunk gyászéjjelét; zokogott a lelkünk, kimondhatatlanul sajgott. . . ... A fájdalom könyüje rezgeti millió magyar szemében, — a. fájdalomé, a mely mérhetetlen veszteséget siratott, — a fájdalomé, ame lyet mi sem tudott felszáritani. . . Kínosan vo- naglott a lelkünk, tengerszenvedés zudult rajta át. . . Kétségbeesetten fohászkodtunk az Úrhoz: Mért vetted el ? Add vissza ót ?“ Kitéptük volna enszivünk gyökerét, ha ezzel uj életet lehellhettünk volna a mi meghalt édes jó anyánkba, egy kesergő, mélyen sújtott nemzet bálványozott királynéjába . . . Ezerszer felfogtuk volna a gyilkos tőr haláldöfését: csakhogy a legnemesebb kebelt ne sértse meg. . . Megállítottuk volna vérünk patakzó futását, ha igy átlophattuk volna az életet a kihűlt, dermedt tagokba. . . Kegyelmes ég ! Örök-igazságos Isten ! Tekints reánk s talán szemedből is a részvét könyje hull .. . Villámos Alkotó 1 A rendithetetlenség pörölyével aczélozd meg lankadt bizalmunk?... Ne sújts le Isten, hogy megingott hitünk, de veszteségünk olyan véghetetlen, a melyhez nincsen fogható . . . . . . Szegény a föld, gazdag a menny I ót kelle elveszítenünk, hogy mindent elveszítsünk — és ót kelle az égnek megnyernie, hogy mindent megnyerjen. . . A földön betölthe- tetlen tágas űrt hagyott maga után, s a mennyben betöltötte a tágas űrt... A föld fájdalma teljes, öröme hiányos ; a menyország szinültig telített, öröme hiánytalan boldogságai hogy már nem a mienk: síró törpe lesz a rettegett óriás magyar. .. Úgy elszorul a keblünk, ha rágondolunk, hogy kihűlt a fejedelmi szív láng-kohója, amelyben a szeretet égő tüze szikla-szilárdan egybeforrasztotta minden magyar ember szivét a legelső magyar ember szivével: a királynéval. Olyan irtózatos tudni, hogy örökre le vannak zárva a szemek, a melyeknek sügára hányszor hullott a támas/.talan elhagyottak kiégett, sivatagos útjára, hogy azon az édes remény, éltető, üde zöldjét fakaszsza. . . Olyan fájdalmas, leverő, ha eszünkbe jut, hogy megszűnt dobogni a szív, a melynek minden érütése ima volt hűséges magyar népéért. Olyan sivár gyász feneketlen éjét borította reánk az, hogy hó-szárnyon elszállott a titokzatos másvilágra a lélek, a melynek minden gondolata — a messze távol előkékelló, fátyolos kö-j déböl — híven, epedve szárnyalt szent hazánk : Magyarország felé, a melynek legforróbb' vágya az volt, hogy a büszke Kárpátoknak búgó fenyves-erdőitől a nyájas Adriának azúr tüköréig minden magyar áldott és boldog legyen. Olyan kétségbeejtő a tudat, hogy örök tétlenségre vannak kárhoztatva az áldott kezek, amelyek olyan odaadó, krisztusi szeretettel gyámolították a rozoga kunyhók elhagyott árváit és áldást hintve : a keserves nyomor nyöszörgő tanyáját a boldog megelégedés hála-rebegő otthonává varázsolták át; igen, azok az áldott kezek, amelyek olyan nemeslelküleg nyújtották a didergő éhezők rongyos csoportjának a mentő segély gyógyító, enyhítő balzsamát. . . Olyan nehéz teherként sulyosodik lelkünkre az a borzasztó gondolat, hogy örökre elveszett az az imádott, drága király-asszony, aki szerető lelkének forró sugáraival hány szerencsétlen Oh, ha elárvult lelkűnknek eszébe jut,(fájó könyüjét szárította fel. . . felkérvén, hogy a kórházhoz beosztandó második segédorvosi állás szervezését hagyja jóvá. Csaba község birtokvételi ügyét dr. Bodoky Zol - tán főjegyző referálta, az állandó választmánynak három külön határozati javaslatát terjesztvén elő és pedig az elsőt az adásvételi ügylet megkötésére, a másodikat a 200,000 frtos kölcsön felvételére és a ham adikat az ügylet lebonyolítására vonatkozólag alkotott szabályrendelet jóváhagyása tárgyában. Az állandó választmány javaslata mindhárom részt illetőleg pártoló volt. Magát a vételt jóváhagyni javasolja az állandó választmány, mert Csaba községe anyagi viszonyainál fogva képes ezen nagy ügylet sikeres lebonyolítására, annál is inkább, mert az ismétel adásokkal a községet kár alig érheti. Törölni véli a szerződésnek azon pontját, melyben a vételár hátrálok bekebelezése mondatott ki, e helyett az községi kölcsönné változtatandó, mely a képviselőtestület előtt uj elhatározás tárgya lesz. Javasolja az áll. választmány, hogy az ismételadások utján kötött adásvételi szerződések a' jóváhagyási záradék ráve- zethetése czéljából a vármegyei alispánnál bemu- tattassanak. Ennél a kérdésnél szót kér Fábry Károly, a ki úgy tudja, hogy a birtoktest Nagy Szénás részét a földmivelésügyi minister telepítési czélokra akarta megvásárolni, de nem a telepítési alap terhére, hanem más kincstári alapból. Ha nem veszi meg a minister, mit fog tenni a megmaradt földdel, a város fizeti azt ? Kérdést intéz, hogy ez a miniszteri Ígéret fönn áll-e P Lukács György dr. főispán : Ilyen alakban nem, mert a miniszter újabb intézvénye szerint kénytelen elállani a vásárlástól és ennek ellenében kitelhető támogatást ígér. Korosy László a törvényhatóság tájékoztatá sára megjegyzi, hogy a 11.700 hold birtoktest négy- ötödrésze jegyeztetett és pedig két hónap alatt, abban az időben, midőn természetszerűleg a gazdák nem foglalkozhattak a földvételi ügygyol; nincs még eladva 3581 hold, de a község reméli, hogy ezt is eladhatja 670 ezer frtért ; teljesen hozzájárul az állandó választmány javaslatához s azt elfogadtatoi kéri. Ezzel a birtokvétel ügye elfogadtatott. A második rész, nevezetesen, hogy a birtokot megvevők által befizetett 10 százalékot megkönnyítésül a község 200.000 frttal kiegészítse, hogy igy ez eladó birtokosnak a kivánt fél millió frt lefizethető legyen, — oly formán fogadtatott el, hogy a község egy évre ezen összeget 4 és fél százalék mellett kölcsönként jelzett czélra fölveheti és meg- bizatott a vármegye alispánja, hogy az ily értelemben kötendő kötvényt a jóváhagyási záradékkal láss i el. Nem ismert más szót, csak ezt az egyet : szeretet. Az örök szeretet lángoló sugárfénye vezette mindenütt: a vadregényes bérezóriások felhő-koszoruzta tetején, a lombsátoros erdők illatlehelő utjain. . . Mindenkit szeretett és ót is mindenki szerette ; csupán egy bitang gazember őrjöngő fanatizmusa nem. ó boldogított mindenkit és a kínzó szenvedés tövis-koszorús martyrját nem boldogította semmi sem. . . Meghalt, hogy örökké sirassuk, meghalt, hogy örökké éljen. Irgalmas atyánk l Csillapítsd az elárvult magyar nemzet gyötrő fájdalmát, vigasztald kesergő bánatában, kötözd be tátongó sebét, amelyet olyan mélyre vágott a kegyetlen végzet átkozott keze, hogy majdnem szivét metszte át. Ne tedd ki ily súlyos megpróbáltatásoknak ezt a sokat szenvedett hazát, mert a keble meghasad, vagy senyvedve sorvad el; ily mérhetetlen veszteséggel ne akard kitudni Árpád népének irántad való bizalmát, törhetlen hűségét: mert emberfeletti próbát nem bír kiállani. Könyörületes Úristen 1 Tedd erőssé lelkünket, hogy el tudjuk viselni az őrült sors roppant csapását, amelylyel ádázul elragadta mindenünket, a legnemesebb királynét, a mi imádott Nagyasszonyunkat, a ki mindent pótolt s a kit nem pótolhat soha semmi sem. . . .. , Dicssugáros alakja többé nem a mienk : megirigyelte tőlünk ót az ég. . . Nem maradt semmink, csak vigasztalhatatlan fájdalmunk, zokogó bánatunk, feljajduló gyötrelmünk, kétségbeesett keservünk . . . ... Szegény a föld, gazdag a menny ! . . . Márki Imre. Beschorner-féle ércz-szobrok egyedüli elárusító helye Gyulán Dobay Jánosnál. \
