Békés, 1899 (31. évfolyam, 3-53. szám)
1899-08-20 / 34. szám
II. Állategészségügy. Békésvármegye állategészségügye az elmúlt hónapban kedvező volt, mert a ragadós állati beteg ségek igen gyéren s minden jelentékenyebb vesz teség nélkül mutatkoztak. Eltekintve a*K.-Ladány községben járványosán fellépett sertésorbáncztól, a többi betegségek szórványos jelleggel merültek fel. Kedvezőnek minősíthető a múlt hónap állategészségügye azért is, mivel a ragadós állati betegségek egy igen jelentékeny része teljesen megszűnt. Az a körülmény pedig, hogy a sertésvész is apadóban van a vármegye területén, különös megnyugvással veendő, mert mielőbb remény van arra nézve, hogy Békésvármegye fel fog oldatni Ausztriával szemben jelenleg még érvényben levő sertésforgalmi korlátozása alól. Az elmúlt hónapban fellépett s megszűnt ragadós állati betegségek statisztikája a következő: Fellépett: 1. Lépfene: Öcsöd községben 1 udvarban. 2. Ragadós száj és körömfájás : Szarvas községben 1 udvarban. 3. Jóindulatú hólyagos kiütés: M.-Berényben 1 udvarban. 4. Veszettség: Kétegyháza községben 1 udvarban. 5. Sertésvész : Gyoma és Doboz községekben 1—1 udvarban. 6. Sertésorbáncz : K. Ladányban járványos jelleggel. 7. Rühlcór: B.- Csaba községben 2 udvar és Endrődön 1 udvarban, Megszűnt: 1. Lépfene : Doboz és M.-Berény községekben. 2. Száj és körömfájás Doboz községben. 3. Jó indulatu hólyagos kiütés: M.-Berény községben. 4. Veszettség: Békés községben. 5. Sertés- vózs: Kígyós, P.-Szt.-Tornya, F.-Gyarmat és Vésztő községekben teljesen, Dobozon pedig 1 udvarban. 6. Takonykor és bőrféreg: Csorvás községben. 7. Rühkór: B.-Csaba községben 2 udvarban* III. Földmivelés ipar és kereskedelem. Az aratási munka a múlt hó folyamán úgyszólván teljesen befejeztetett s kezdetét vette a csép- lés, a beérkezett jelentések szerint a termés közepesnek mondható, a sokáig tartó esőzés után bekövetkezett szárazság, ha bár a gazdasági munkára, kedvező, tartani lehet attól, hogy a kukoriczára s a többi fejlődésben levő növényekre káros hatáséul lesz. A munkások az aratás tartama alatt felvállalt munkájokat teljesítették s panaszok csak igen csekély számban fordultak elő s inkább csak a szerződés félreértéséből keletkeztek s az első fokú ha tóságok közbelépésére barátságosan elintéztelek. A saját hibájukon kivül aratás nélkül maradt munkások munkával ellátására figyelem fordittatott s azok részben elláttattak munkával s egy résznek ellátást ez ideig csak a magas viz állás gátolta mely nem engedte, hogy a Dunánál Ígért munka megkezdethessék. Örömmel kell felemlítenem, hogy a Csaba köz ség által kezdeményezett nagyobb földvásárlási ügy kedvező megoldást nyert s egy nagy birtoknak több község határában való parczellálásával az ügy kezdeményezésével s kedvező lebonyolításával Csaba község fontos nemzetgazdasági feladatot végzett, melyért csak feltétlen elösmerés illeti. Ipar és kereskedelemi tekintetbon semmi említésre méltó sem történt, sajnos a Szarvason létesíteni szándékolt gombgyár ügye a vállalkozó hibájából fennakadást szenvedett, azonban a kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur telj ;s elismeréssel lévén a vármegye alispánjának az ipartelepek létesítése iránti buzgalmáért s további támogatást Ígérvén remény van arra, hogy ipartelepek létesítésével vármegyénk ezen téren is haladni fog. IV. Vegyesek. A járási főszolgabirák községeiket az elmúlt hóban is beutazták s azok ügy és pénzkezelését ellenőrizték. A vármegyei pénztárakat megvizsgáltam s rendben találtam, a vármegyei pénztár vizsgálatának eredményéről külön jelentésemet beterjesztettem. Végül meg kelj emlékeznem azon hazafias ünnepélyekről, melyek a megye területén Petőfi Sán dór halálának 50 éves fordulója alkalmából rendez- tettek s a megye több községében folytak le, különösen kiemelkedett azok közül a M.-Berényben a mének fájdalmas sóhaját véli fölismerni: »Elhagytál, elfeledtél, hálátlan 1“ Az ilyen házaspár saját gyermekeitől sem várhat háladatosságot. — Akárhogy titkolják ugyanis az apa és az anya a nagyszülők iránt elkövetett igazságtalanságot, előbb utóbb mégis csak a gyermekek tudomására jut az. S ha zsenge korukban könnyen túl is néznek rajta — a minek ellenkezőjére is számos példa van — midőn már elméjök fejlettebb lesz, megbotránkoz- nak szüleik menthetlen viseletén s kihal szivükből a kegyelet, a háladatosság forrása. Hány szülőnek vágta már szemébe egy-egy joggal, vagy jogtalanul elkeseredett, de mindenesetre hálátlan fiú az elitélendö nyilatkozatot: »Te is igy tettél az én nagyanyámmal!“ Mit tegyen tehát a vő összeférhetlen természetű anyósával, hogy békében megélhessen vele egy fedél alatt ? Igyekezzék öt meggyőzni tetteinek jóhiszeműségéről s igy kiérdemelni becsülését. Ha ez nem sikerülne, tartsa magát tőle tisztes tá volban, hogy legalább az összetűzést kikerülje. Alkalmazkodjék, amennyire lehet szeszélyeihez, hogy igy szeretetét kiérdemelje: a vén fa nem hajlik már, a fiatal még hajlítható. Ha mindez nem használna, meggondolva azt, hogy ennek csakis az öreg nő beteges kedélye lehet az oka, tűrjön az erkölcsi rend fen- maradásának érdekében. Istentől kapja meg érette a jutalmat. Egyébiránt egy okos nő egymaga képes arra, hogy anyja és férje között a jó egyetértést fentarthassa. közművelődési egyesület által rendezett magasztos ünnepély a hol emléktáblával jelöltetvén meg a ház, melyben a nagy költő több Ízben tartózkodott, az emléktáblára a vármegye közönsége nevében koszorút helyeztem. Ez és a féléves jelentés — mely utóbbi parafrázisa a közigazgatási bizottsági ülések alkalmával lapunkban közölt alispáni havi jelentéseknek és ezen okból annak részletezését mellőzzük — tervezete elfogadtatván, több magánérdekü ügy elintézése után az ülés még délelőtt befejeztetett. Az ülés további sorrendjében előadattak : Ungar Nándor hagyatéki ügye. Ez azért került a bizottság elé, mivel az egyik örökös, Lódig Miklós ellen panaszt tétetett, hogy valósággal fenn nem forgó vál tőa dósságo t jelentett volna be utólag, egyébként meg nem kapható örökrész elnyerése czéljából. Azonban a vizsgálat nem igazolta azt az állítást s a hagyatéki számadás elfogadásával, miután a kiskorúak érdekét nem találta a bizottság megsértettnek, mert a hagyatékot a már előzetesen bejelentett terhek is felemésztették a számadásra kötelezetteknek a felmentvényt megadta s a további eljárást beszüntette. Szathmáry Sándor árvaszéki nyilvántartó már sok dolgot adott a bizottságnak, úgy látszik, hogy folytonosan hadilábon áll felettes hatóságával, a vármegyei árvaszékkel. Minduntalan panaszt emel az árvaszélt egyes intézkedései ellen, a melyekben a személyét sértő üldözési szándékot vél látni. A bizottság már megsokalta a folytonos akadékoskodást, s elrendelte ellene a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatot. A legújabb affér abból származott, hogy az árvaszék egy telekkönyvi végzésre vonatkozólag egyszerűen utasította a nyilvántartót, hogy a végzés értelmében járjon el. A nyilvántartó szószerinti utasítást követelt, mire az árvaszék azzal felelt, hogy egy árvaszéki nyilvántartónak kell annyi szakértelmének és ügybuzgalmának lenni, miszerint az ilyen egyszerűbb nyilvántartási dolgokat a saját hatáskörében, minden bővebb felvilágosito rendelkezés nélkül is el tudja intézni. A nyilvántartó erre nem kevesebbet, mint azt kívánta az árva- széktől, hogy az utóbbi — reá nézve sértő — rendelkezését vonja vissza s tegyen eleget az ő kéréseinek. 8 midőn erre nem volt hajlandó az árvaszék, panaszszal ólt ellene a közigazgatási bizottságnál. A bizottság nem adott helyt a panasznak, hanem mivel Szathmáry már több Ízben járt igy el, hivatalos kötelességének megsértése miatt elrendelte ellene a vizsgálatot. A vizsgálat foganatosításával az alispán bízatott meg.A kórházi bizottság azon kérelmét, hogy a belügyminister kéressék fel a vármegyei közkórház elmebetegosztályának á priori 75 krban megállapított napiápolási dij felemelésére és 79 krban való megállapítására, a bizottság illetékességből a vármegyei törvényhatósági közgyűléshez tette át. Öcsöd és Nagy-Szénás községek útadó törlés iránti kérelmének hely adatott. A vármegyei főorvos havi jelentését, mely a julius havi közegészségügyi állapotokiól számol be tudomásul vették. A jeleutés szerint az ogyes szervek betegségét és lefolyását illetőleg leginkább Ház emésztő szervek hurutos és gyuladásos bántalmai fordultak elő. A közegészségügy általában azonban kedvezőbb volt, mint a múlt hóban, a halálozási esetek ugyanis 5 százalékkal apadtak. Leggyakoribb halálok volt: tüdővész és bélhurut. A heveny fertőző betegségek közül a roncsoló toroklob 3 községben 4 esetben fordult elő, gyógyult mind. A vorbeny 8 községben 41 megbetegedéssel 7 halálozással. A kanyaró 10 községben 131 megbetegedéssel 2 halálozással. A kanyarós megbetegedések jó része Vésztőn^történt. Nagymérvű volt a szamárhurut fellépése Öcsöd községben, úgy hogy az óvódák bezárattak. Trachomáé betegek létszáma 171 és 22 egyén trachoma gyanús. A helyettes pénzügyigazgató jelentése szerint a folyó évi befizetési eredmény a múlt év hasonló szakában elért eredményhez kedvezőtlenebb, és pedig egyenes adóban 24887 frt 53 krral, hadmentességi díjban 1111 frt 33 krral fizettetett be kevesebb. A jelentés tudomásul vétetett. Az államépitészeti hivatal jelentésében az utakról ad tájékozást. A csaba-békési utón a békési belső szakasza teljesen elkészült, a csabai megkezdetett: a külső szakaszon mintegy 4 kilométeren kész a hengerezés. A gyomai alsóberényi ut befejeztetett. Rezey Sylvius kir. tanfelügyelő bejelentette a csabai állami iskolákban történt s lapunkban már közölt tanítói kinevezéseket. Az orosházi polgári iskola YI. osztálya ez évben fog megnyílni, taná rokul kineveztettek Hanák János és Bock Ödön. A csabai ág. ev. iskoláknál a tanitók kárpótlékát a miniszter a jövő január hó 1-től engedélyezte. A dobozi állami iskolát a Ijövö év január hó 1 ón nyitják meg. Tóth Mihály füzes-gyarmati tanító nyugdijaztatott. Endrődön ovónove Újházi Máriát választották. Kondoros község iskoláinak szaporítására egy évi idöhalalékot kapott. P.-Sz.-Tornya községi, a gyulai tanyai, a csabai községi polgári iskola és tanyai iskolák és óvodák jövő tanévi költségvetéseit a bizottság jóváhagyta. Gyula város költségelőirányzata 1900. évre. A) Összes fedezet 1900. évre I. Közpénztári maradvány korona fillér 2580 86 összesen 2580 86 II. Adóhátralékokból. Községi adókból 23634 43 Napszámos adóból 1426 36 összesen 28060 79 III. Egyéb hátralékok. Földbérletekből _ Ap róbb hátralék — — összesen — — IV. Szántó- és egyéb földekből. Hosszabb időre bérbe adott földekből 20080 35 Sitkai szántók egy évi időre 7011 93 Körgát földekből 1641 06 Veteményesből 623 53 Kaszálókból 1324 20 Legelőből 9532 33 Erdőből 4984 80 Faiskolából 233 94 Nádasból 455 87 Fűzfavesszőkből 579 46 összesen 46467 48 V. Községi épületek bérletéből. Szarvas épület bérlete 1000 — Népkerti pavilion 906 24 Német szénáskert 60 — Korona épület 3480 — Anfang épület 1020 — Nap épület 400 — József hid melletti 212 — Bárdos hid melletti 20 — összesen 7098 24 VI. Községi jogok utáni jövedelem. Vadász bérletből 4884 __ Ha lászatból 170 — Vásár- és helypénzszedésből 16864 68 Mázsálásból 262 97 Mérték hitelesítésből 481 37 Csürhejárásból 500 — Toloncz költség megtérítésből 50 07 Szegodtetésböl és szabaditásból 716 — Doboltatásból 103 07 összesen 24032 16 VII. Tőkepénzek utáni jövedelem. Kisbirtokosok földhitelintézettől kamat 100 — Osztr. állam kötvény kamatai 100 80 Italmérési kötvény kamataiból 20767 48 Regále részesedésből 7217 46 Fogyasztási adó kezelésből 2256 — összesen 30441 74 VIII. Végrehajtási dijakból. Községi és állami adók után 4368 90 összesen 4368 90 IX. Lakositási dijakból. Lakositási dijakból 3 évi átlag 155 66 összesen 155 66 X. Ipardijak és bírságokból. 3 évi átlag szerint 946 40 összesen 946 40 XI. Büntetés pénzekből. 3 évi átlag szerint 235 20 összesen 235 20 XII. Vegyesekből. 3 évi átlag szerint 648 17 összesen 648 17 XIII. Vágóhíd jövedelméből. Vágatási dijakból 3 évi átlag 12380 13 összesen 12380 13 XIV. Különfélékből. Állami mének és lovasok élelmezése 408 14 Bika ugratási dijakból 18 — Árvatári tartalék alapból 7680 — Vadviz megtérítésből 307 51 összesen 8413 65 Összegek egybevonása. Közpénztóri maradvány 2580 86 Adóhátralékokból 28060 79 Egyéb hátralékokból —--- .. Sz ántó- és egyéb földekből 46467 48 Községi épületek bérletéből 7098 24 Községi jogok után 24032 16 Tőkepénzek utáni jövedelem 30441 74 Végrehajtási dijakból 4368 90 Lakositási dijakból 155 66 Ipardijak és bírságokból 946 40 Büntetéspénzekből 235 20 Vegyesekből Vágóhíd jövedelemből 648 17 12380 13 Különfélékből 8413 65 összesen 165829 38 B) összes szükségletek 1900. évre. I. Múlt évi hiány. II. Köztartozásokra. V. Irodai szükségletekre. Papír és íróeszközökre kor. 901 fii. 96 Nyomtatványok és könyvkötésre 4153 62 Telefon előfizetésre 90 . - _ Fűtésre 1483 32 Hivatalok világítására 336 40 » takarítására 277 30 Törvény- és szakkönyvekre 39 79 Hivatalos lapokra 56 49 Bútorok beszerzése és javítására 226 27 Postadijak és bélyegekre 155 02 Hivatalos helyiségek bérletére 540 — V. összeg irodai szükségletekre 8260 17 VI. Utazási költségekre. Előfogat felhasználásra 1838 44 Vl. összeg utazási költségekre 1838 44 VII. Építkezésekre. Józsefvárosi temetőhid 2400 ___ Községi épületekre 5600 , _ Tűzkár elleni biztosításra 800 — VII. összeg építkezésekre 8800 — VIII. Mesteremberek számlájára. Lakatos, asztalos, bádogos stb. 781 44 VIII. összeg mesteremberek számlájára 781 44 IX. Faiskolára. Faiskola fentartására 1053 08 Szőlőtelep 2000 — IX. összeg faiskolára 3053 08 X. Tenyész állatokra. Bikák tartására 305 86 X. összeg tenyész állatokra 305 86 XI. Elő/ogatozásra. Előfogatozás szerződés szerint 1400 __ XI. összeg előfogatozásra 1400 — XII. Közegészségügyi kiadásokra. Közkutak fentartására 341 87 Járványok elleni védekezésre 1737 37 Xll. összeg közegészségügyre 2079 24 XIII. Rendőri kiadásokra. Utczai világításra 9000 Szeméthordásra 600 Tüzoltószerek javítás és szállítás 358 38 Tűzoltók baleset elleni biztosítás 215 04 Toronyórák gondozására 200 Toloncz élelmezésre 94 49 Kéményseprési dijakra 485 23 Mezőrendőri kiadás 3200 Xlll. összeg rendőri kiadások 14153 14 XIV. Egyházaknak segélyre. Iskoláknak állam kötvény kamatra 1128 _, „ nádváltsági 453 60 » tűzifára 900 — XIV. összeg egyházaknak segélyre 2481 60 XV. Nevelésügyi kiadások, Rajztanitó fizetésére 630 Polgári iskola segély és tűzifa 8312 — Ismétlő iskolára 1070 __ Ip ariskolára 3460 __ Ta nyai iskolára 4850 '---• Kisdedóvodákra 5625 90 Országos tanítói nyugdíjra 324 — XV. összeg nevelésügy 24271 90 XVI. Állategészségügyi czéloh a. Vágóhíd fentartására 1634 82 Vásári felügyeletre 882 66 XVI. összeg állategészségügyre 2517 48 XVII. Szegényügyi kiadások. Ápojda pénztár fedezésére 10906 25 XVII. összeg szegényügyi 10906 25 XVIII. Végrehajtásokra. 3 évi átlag szerint 5485 68 XVIII. Összeg végrehajtásokra 5485 68 XIX. Adóság törlesztésére. Osztr. m. banknak 300,000 frt után 31604 — Jelzálog m. bank 300,000 frt után 33405 — Jelzálog m. bank 160,000 frt után 17020 — XIX. Összeg adóság törlesztésre 82029 — XX. Különfélékre. Körgát fentartására 378 98 Anyakönyvvezető hivatalra 648 04 Tiszti akadémiára 20 — Élővíz csatornára 1600 — Állami mének és katonák élelmezésére 1336 10 XX Összeg különfélékre 3983 12 XXL Előre nem láthatókra. Előre nem láthatókra 5477 65 XXI. Összeg előre nem láthatók 6477 65 • XXII. Átmenőlegesek. Zlinszky István közgazdasági előadó a füzes gyarmati közbirtokossági testületnek egy felebbe- zéssel megtámadott határozatában terjesztett elő javaslatot. Ugyanis Füzesgyarraat közbirtokossági testületé kimondotta, hogy a tulbuja tavaszi veté seken birkákat legeltetni nem szabad. Gyáni András, a kinek nagyobb birtokterülete van, sérelmesnek találja a határozatot, mert egyéni sz ibadságát látja korlátozva, ki azt akarja, hogy kinek-kinek a közbirtokossági terület tagjaiból a maga birtokterületén legeltetnie szabad legyen. Az előadó helyet kiván adni a felebbezésnek s ezt a javaslatot, mely ellea több felszólalás történt, a bizottság elfogadta. Ezzel a délelőtti ülés véget ért. Délután az árvaügyi felebbviteli küldöttség s a gazdasági bizottság tartottak ülést. korona fillér Állami egyenes adókra 5330 66 Illeték egyenértékekre 1542 08 Törvényhatósági útadóra 416 22 Megyei pótadóra 600 _ Jegyzői nyugdíjra Vizszabályozási költségekre 2632 22 11. Köztartozásokra összeg 10521 18 III. Személyi járandóságok. Tisztviselő és kezelő személyzet fizetése 50960 Cselédség, rendőr és tüzőrség fizetése 26208 Napidijasokra 8030 —* III. Összeg személyi járandóság 85198--* IV. R endőrség és szolgák ruházatára. Rendőrség ruházatára 2347 20 Cselédség és szolgák 2216 — Tüzőrség 1254 — IV. Összeg ruházatra 5812 20 Népszámlálási költségekre 2000 — XXII Összeg átmenőlegesek 2000 — XXIII. Megyei pótadókra. Tiszti nyugdíjalapra 1 százalék 1875 30 Közigazgatási 1 százalék 1875 30 XXIII. Összeg megyei pótadóra 3750 60 Összesités. Múlt évi hiány — — Köztartozásokra 10521 18 Személyi járandóságok 85198 — Ruházatokra 5817 20 Irodai szükségletekre 8260 17 Utazási költségekre 1838 44 Építkezésekre 8800-i Mesteremberek számlájára 781 44 Faiskola és szőlőtelepre, 8053 08 Tenyészállatokra 305 86 Előfogatozásra 1400
