Békés, 1899 (31. évfolyam, 3-53. szám)

1899-08-20 / 34. szám

1 V Közegészségre Rendőri kiadások Egyházaknak segély Nevelésügyi Állategészségügyi Szegényügyi Végrehajtásokra Adóság törlesztésre Különfélékre Előre nem láthatókra Átmenőlegesok Megyei pótadó Levonva a bevételt Mutatkozik hiány kor. 2079 14153 2481 24271 2517 10906 5484 82029 összesen 269899 8983 5477 2000 3750 összesen 285112 165829 119281 Megterhelhető adó alap. I. Csoport minden adónem 187,530 korona 18 fillér után 39ao/100 II. Csoport földadó 82,649 korona 26 fillér után 1756/'00 III. Csoport egyéb adónem 104,880 korona 92 fillér után 29T0/,00 összesen Esik I., II. csoport után 5678/100 „ I. III. csoport után 6896/,00 fii. 24 14 60 90 48 25 68 66 12 65 60 03 38 65 4130./1899. Figyelmeztetnek mindazok, kik a már esedékessé vált folyó harmadik évnegyedi állami adó, körözs szabályozási költség, illeték, hadmentességi dij, vagy egyéb már előzőleg esedékessé vált köztartozással hátralékban honvédség itt levő két zászlóalja vonult ki teljes számban Nagy Arthur alezredes vezénylete alatt, és mise közben sikerült disztüzeket adott. Mise után ment végbe a katonaság defilé-je a városház utczán, mely szintén igen szépen sikerült, daczára a meg* ndult csepergő esőnek, mely aztán hirtelen haza­kergette az ünneplő publikumot. 0 felsége a király születésnapját nemcsak Gyulán, a vármegye székhelyén, hanem a vár- megye minden jelentősebb községében is megün­nepelték. így Csabán, Békésen, Szarvason, Oros­házán, Gyomán, Endrődön stb., ahol mindenütt istenitiszteletek voltak, amelyen megjelentek a ha­tóságok és az ájtatos hivek is nagy számban. — A községi középületek fel voltak lobogózva. Személyi hir. Dr. Fábry Sándor a vármegye alispánja 4 heti távoliét után holnap hazaérkezik s megkezdi hivatali működését. Kinevezés Az igazságügyminiszter Magyar Mihály mára maros-szigeti törvényszéki irodatisztet a szarvasi kir. járásbírósághoz bírósági végrehajtó­nak nevezte ki. Katonai szemle. A gyulai 2. honvédezred két zászlóalja fölött tegnap szemlét tartott Major Fe- rencz ezredes, dandárparancsnok. Ez alkalommal tartották a honvédek a idei második harczászati czéllöve'szetet a Feseten túli pusztaságon, mely az elsőhöz hasonló szép sikerű volt, úgy az állomány­beli honvédek, mint a most nagy számmal beruk­kolt tartalékos legénység részéről. A gyulai derék honvédeknek különben nehéz napjaik lesznek mos­tanában, amennyiben már e hó 22-én, kedden in­dulnak az őszi nagy manőverre, melyet a múlt havi ezredösszpontositási gyakorlat színhelyén, Kóka kör­nyékén, Pestmegyében hajtanak végre. A fárasztó gyakorlathoz, melyből bizonyára buzgó fáradozá­sukhoz hiven, babérral térnek meg, szerencsét és kitartást kívánunk honvédeinknek. vannak, hogy tartozásaikat 8 nap alatt annál is inkább befizessék, mert ellenesetben végre­hajtás utján fog tőlük behajtatni. Gyulán 1899, augusztus 18-án. Dutkay Béla, 243 1—2 polgármester. Hírek. Szent István napja. A kalendáriumban egy­forma piros betűs uniformisban sorakozik e nap is a többi ünnep és vasárnap mellé, de tulajdonké­pen nekünk magyaroknak ez lenne a legnagyobb ünnepünk, mert Szent István első királyunkkal lé­pett be nemzetünk az európai nemzetek sorába, a kereszténység felvétele utján. Ez a nap nagy ünnep is szokott lenni. Megüli ezt minden jóérzésü ma­gyar ember s a kath. egyház által tartatni szokott ünnepélyes misén vallásfelekezet nélkül adózik mindenki az első magyar király emlékének. — Az érem másik oldala az e napon tartatni szokott Pista napokban csúcsosodik ki s igen Bök István nevű honfitársunk lévén, igen sok itóka is fogy el ezen a napon koczintgatások közepette. A Szent Iatván-napi templom ünnepélyen úgy a közhiva­talok, mint a katonaság, — melynek egy diszszá- zada kivonul, — részt fognak venni. Erzsébet királyné emlékére emelendő Örök- imádás templom. Alig ocsúdott fel annak a bor­zasztó drámának kábító hatása alul a nemzet, a mely közel egy éve Genfben lefolyt, nyomban fel­merült az eszme, hogy Erzsébet királynénak emlé­ket kell állítani. Illőt 0 hozzá, a ki az egyéni és királynői erényeknek eszményképe volt és méltót a magyar nemzethez, a melyet ő annyira kedvelt, a melynek a múlt sötét napjaiban valóságos védő angyala volt. Egyszerre két irányban is megindult a gyűjtés: a királyné szobrára, mely a budapesti Szent-Györgytéren felállítva, expiálná azt Hentzi szellemétől; s egy fényes domtemplomra, a mely­ben szüntelenül imádtatnék az oltáriszentség és felajánltatnék az oltáráldozat az elköltözött nagy szellem lelkinyugodalmáért. Mindkét terv nyilván hazafias és vallásos! Nem csoda hát, ha gyorsan felkarolta és magáévá tette a magyar nemzet. Csak az utóbbira rövid nehány nap alatt a központban százezer korona jött össze Erzsébet királyné azon­ban nemcsak a fővárosé volt, hanem szivéhez volt nőve az egész nemzetnek; s azért az ő emlékéhez hozzá akart járulni e honnak minden polgára fillér­jeivel. Intéző köreink erre az alkalmat bölcs tapin­tattal meg is adták, midőn az ország minden ré­szében vidéki gyüjtőbizottságokat szerveztek. Alig van olyan városunk vagy nagyobb községünk, a hol ily vidéki bizottságok ne működnének. S mű­ködésük már eddig is szép eredményt mutat fel. Munkájuknak java része mégis aratás utánra ma­radt, mivel ilyenkor a köznép jobban együtt van, jótékonyczélu előadások által könnyebben hozzá­férhető és készségesebb is adakozni. A mi vidékün­kön Békés-, Arad-, Csanád- és Szolnokmegyékre kihatólag, gróf Cziráky Jánosné szül. gróf Almásy Erzsébet e vidéki bizottságok igazgató-elnöknője, s ez a nemes lelkületű úrnő ritka nagy buzgóságot fejt ki e szép ügy sikerének érdekében. Úgy ő, mint Nogáll László kétegybázai róm. kath. plébános, a legnagyobb készséggel adják meg a gyűjtésre vonatkozó felvilágosítást bárkinek is, ha őket ez ügyben megkeresik. A király születésnapja. Életének 69-ik évét töltötte be pénteken Magyarország apostoli királya, népének igaz vonzalmát bíró szeretett uralkodónk. Születésének ez évfordulóját mint minden évben ez idén is szokott fénynyel ülte meg a kath. egy­ház, a helybeli közhivatalok és a helyben állomá­sozó honvédség. A középületeken és magánházakon is nemzetÍ8zinü zászlók jelentek meg, a róm. kath. templomban pedig Gróh Ferencz plébános pontifi- kálásával fényes nagymisét tartottak, melyen úgy a közhivatalok, mint a helyi honvédtisztikar testüle tileg vettek részt. Ott voltak : dr. Lukács György főispán diszmagyarban, a vármegyei tisztikar dr. Bodoky Zoltán főjegyző, a kir. törvényszék Novak Kamill elnök, a kir. járásbiróság Fekete Gyula já- rásbiró, a pénzügyi hivatalok Somossy Zsigmond p. ü. ig. helyettes, a városi tanács Dutkay Béla polgármester, a folyammérnöki hivatal Szarvaey Arzén kir. főmérnök vezetése alatt, Rezey Szilviusz kir. tanfelügyelő, az államépitészeti hivatal, a m. kir. honvédtisztikar Csillag László ezredes vezetése alatt. — A templom előtti városháza utczán a Gyula városa képviselőtestülete folyó hó 21-én délelőtt 9 órakor a városháza nagytermében rendes közgyűlést tart a következő tárgysorozattal: 1. Az 1900. évi közpénztár, ápoldapénztár és közmunka költségvetés. 2. Fogyasztásiadó pótlékok szedésére vonatkozó előterjesztés és szabályrendeleti javaslat. 3. A vásári rendtartási szabályrendeletre vonatkozó miniszteri leirat. 4. Békésvármegye felhívása a nap­számos adóra vonatkozó szabályrendeletnek hatályon kívüli helyezése iránt. 5. Több gyulai lakos kér­vénye a mezőőri állások beszüntetése iránt. 6. A városi elöfogatozás bérbeadására vonatkozó előter­jesztés. 7. Dr. Berényi Ármin és társainak kérvénye az ártéziviz használati dijának leszállítása iránt. 8. Sál Sebestény tanácsnok kérvénye fizetésemelés iránt. 9. Laczkó Péter városi kiadó kérvénye a folyó évi ápril havára járó fizetésének kiadása iránt. 10. A GöndöcB-népkerti pavilion bérbeadása tár­gyában megtartott árverésről felvett jegyzőkönyv. 11. A német-szénáskert bérbeadásáról felvett árve­rési jegyzőkönyv. 12. Julius havi közegészségi álla­potokról szóló jelentés. 13 Pénztárvizsgálati jegyző­könyvek. 14. Időközben érkezendő ügyek és a köz gyűlést legalább 24 órával megelőzőleg beadandó önálló indítványok. Tanulmány-ut. Haviár Lajos az államépitészeti hivatal főnöke e hó 16 án 6 hétig tartó tanulmány­útra ment külföldre, Németországba, a makadam mü-ut tanulmányozása végett. Uj orvos Dezső Antal orvos-tudor orvosi okle­velét kihirdetés végett bemutatván a vármegyénél, Kondoroson fog orvosi gyakorlat czéljából megtele­pedni. Dr. Zsilinszky Endre úrtól a következő levelet kapjuk és közöljük, egyelőre kommentár nélkül, amenoyiben válaszunkat lapunk jövő számában fogjuk rá megadni: „Tekintetes Szerkesztő ur! A „Békés" 32-ik számában „Koren esperes lemon­dása" czimmel egy közlemény jelent meg, melynek egyes kifejezéseit, bár Csabáról és a megyéből való távollétem miatt későn véve róla tudomást, kissé megkésve is, kötelességem helyreigazítani. Magára az esperes lemondására, illetve a lapnak erre vo­natkozó állítására nézve csak annyit jegyzek meg, hogy a nevezett czikk írója többet tud a lemondás okáról, mint én, a kinek az esperes a lomondását beküldte, mert én csak annyit tudok, hogy az espe­res a püspöknek hozzá intézett levele miatt mon­dott le, a czikk írója pedig azt mondja, hogy azért, mert a püspök megengedte a templomnak közmű­velődési egylet gyűlése részére való átengedését. Azután újra feszegeti, hogy Koren ellenkezése a templom átadását illetőleg a Petőfi szelleme iránt tartozó kegyelet ellen volt irányozva. Hát én nem akarom az ellenkezőt bizonyítani, mert úgy látszik, hogy a czikkirónál, ép úgy mint a t. lapnál, mely nek szerkesztőjét eléggé igyekeztem meggyőzni arról, hogy Koren minden tekintetben kifogástalan hazafi, ez már dogmává vált s ellenkezőjét nem fogja elhinni, ha eddig nem hitte el, hiába való munkát végeznék tehát, ha még most is kapaczi- tálni akarnam ; de azt tartozom kijelenteni, hogy a hogy én ösmerem Koren esperest, ő van olyan tisztelője Petőfi szellemének, mint akárki azok közül, a kik Mező-Berényben ünnepeltek. Tudok én, s talán a t. Szerkesztő ur is, Korennél sokkal előkelőbb úrról, a ki állítólag magyar four s a ki kifejezetten tiltakozott a Petőfi ünneplése ellen, de még e becses lapban nem olvastam a megrovását; igaz, hogy az nem lutheránus és nem tót pap; annak szabad gázolni a nemzeti kegyeletet, de a tót pap még akkor is bűnös, ha nem tette, azt Bzabad pelleogérezni! „Békés" még ennél is tovább ment! Nem elégszik meg azzal, hogy Korent jól helybenhagyja, hanem beszél „bizonyos velleitá- sokról", beszél „szláv hierarchiáról", „szláv per- fidiáról." Hát ez mind egy kissé ismerős hang; régen hallottuk ugyan, de nem egyszer és mindig valamikép Csabával kapcsolatosan. Én erre Kálmán királylyal csak azt mondom : „a boszorkányokról, melyek nem léteznek, szó ne legyen." Ép azért sajnálattal kell kijelentenem arra a szives felhí­vásra, hogy a „szláv hierarchia kihívására és szárny- próbálgatásával szemben" hogyan fogom egyház­megyei felügyelői állásom tekintélyét megvédel­mezni : miszerint ez alkalommal sehogy; mert állásom tekintélye ez esetben megtámadva nincs, és a keresett szláv hierarchia nem létezik. Igaz, hogy a Csabán megjelenő „Evang. egyházi szemle" egyházi szempontból kritika tárgyává tette az én eljárásomat, melyet ez ügyben legjobb belátásom szerint követtem, s ily esetben jövőre is követnék; és az is igaz, hogy e kritika reám nem kedvező: de hát nem volt-e annak a lapnak hozzá joga ? Avagy a jogos kritika mindjárt a tekintélyünket sérti, ha cselekedeteinket nem dicséri P Különben a t. czikkiró megnyugtatására kijelentem, hogy az említett lapnak a maga helyén megadom a választ. Itt ugyancsak ezen, a „szláv hierarchia közlönyé­nek" minősített lapra nézve csak azt jegyezvén meg, hogy az tisztán egyházi lap, s magyar nyelven jelenik meg, a miből a higgadtan gondolkozó olvasó megértheti, hogyan lehet az szláv P — Ha állásom tekintélyének megsértéséről lehet szó, akkor azt nem az „Evang. egyházi szemlé"-ben, hanem e t. lapban kellene keresni, mert ez a lap az, mely egy testület, egy 40,000 lélekből álló egyházmegye jegyzőkönyvéről könnyű vérrel el merte mondani, hogy annak „a mező-berényi ügyre vonatkozó határozata a ténynek meg nem felel.11 Én voltam, a ki az esperességi gyűlésen a határozatot mint elnök kimondtam, és a szóban levő jegyzőkönyvet elnök társammal aláírtam s igy a merész vád engem illet. Ha a t. czikkiró az általa ismert, de meg nem nevezett világi urak „egyértelmű" nyilatkozata alap­ján jogot vél formálhatni arra, hogy a mi szava­hihetőségünket és hitelességünket kétségbe vonja, az ízlés dolga a szabad neki; nekem nincs módom őt, mint nem egyházamhoz tartozót rászorítani, hogy a jegyzőkönyv hitelességét ösmerje el; de talán jobb véleményre hangolom, ha megjegyzem, hogy ezt a kifogásolt jegyzőkönyvet kívülünk még világi részről Steller Árpád kir. járásbiró, Yarságh Béla, Bukovszky János gimnáziumi tanár; egyházi részről Jeszenszky Károly egyházmegyei jegyző, mező-berényi lelkész s Frint Lajos egyházmegyei jegyző, aradi lelkész is aláirták. Ebből láthatja, hogy nincs okom szégyelni ily társaságban, hogy a t. czikkiró szép hegedüszóban jegyzőkönyvhamisi- tóknak deklarál bennünket s egyátalán nem érzem magam indíttatva visszautasítani az insinuácziót, mert meg vagyok győződve, hogy azon mindenki megbotránkozott. Dr. Zsilinszky Endre, arad-bókési egyházmegyei felügyelő. Vadászok napja. Augusztus tizenötödikén öröm­től duzzad minden vadász ember szive, mert ez a határpont a vadásztilalmi időszakból a vadászsze­zonba vezet át. Ekkor kezdődik az igazi vadüszsze- zon, a mikor is minden vadat szabad lőni őz suta kivételével. Városunk Nimródjai meg is kezdték e napon a nemes sportot s vigan pufogott a Lankasz- ter, tarlón és kukoriczában egyaránt, a mező vada­inak nagy bubánatára. — Mint haitik, azonban az idén nem sok a vad, különösen nyulat keveset löt tek mig egyéb vadból is mérsékelt számban került puskacső elé. A gyulai polgári kör jövő szombaton tartandó bálja elé, nagy érdeklődéssel néznek városunk ifjai és öregei egyaránt s méltán is, mert a polgári köri bálák igazi mulatságok szoktak lenni, melyen nem robotol sem öreg, sem fiatal, hanem mulat isteniga­zában, jó kedvvel mindenki. — A 26-án tartandó mulatságra a meghívók a hét elején mentek szét s akik tévedésből nem kaplak volna, de arra igényt tartanak, a kaszinó titkári hivatalához forduljanak. A Göndöcs-népkerti pavilion bérlete folyó évi november hó 1-én lejárván, a városi tanács folyó hó 10-én tartotta meg a pavilion bérletére az árverést, az árverésen részt vettek : Weisz Mór, Huszka Jó­zsef, Gubicza Károly és Szabados István. A csar­nok mint legtöbbet Ígérőnek 6 egymásutáni évre, évi 810 írtért Weisz Mór és társa czégnek adatott át. A régi feltételeket a városi tanács a következőkben módosította, a mely feltételek az uj bérlőre már kötelezők lesznek; A színi előadások alkalmával a nagyteremért 3 frt, a közjótókony egyletek által rendezendő tánczvigalmakért esténként 5 frt, egyébb egyletek, körök álal rendezendő tánczvigalmakért 15 frt, felolvasások és egyébb gyűlések tartásáért 3 frt számítható fel. Végül köteles a bérlő Gyula­városa részére a sorozás alkalmával, ezen kívül a városi hatóság által igényelt egyébb czélokra a nagy­termet dijnélkül átengedni A cséplés, nyomtatás, túlnyomó részben befe­jezettnek nyilvánítható. Ami az eredményt illeti, nem emlékszünk olyan gazdasági évre, hogy az oly mér­tékben változó lett volna, mint az idén. Ezt úgy értjük, hogy nagy különbség volt az aratás küszö­bén, folyamán, végén, majd a nyomtatás, cséplés ele­jén, közepén éa végén feltételezett termés eredmé­nyek között. Heteken át a legnagyobb jóhiszemű séggel véltünk és hirdettünk 1100 Q öles holdan- kint 6 mm. búzatermést, — a végeredmény azon­ban eme hiedelmet — sajnos — vérmesnek bi­zonyította, mert amint most határozottabban meg­állapítható — az átlagtermés csak 5 mmázsára te­hető, hozzátesszük azonban hogy a termés eredmé­nyek fölötte ingadozók, nevezetesen holdankint 2'/a — egész 8 métermázsáig terjedők és pedig nem csak egymástól messze fekvő határrészeken, hanem alig- puskalövésnyire távol eső földekén. — A buzami nőség azonban határozottan jónak mondható. Élénk aggodalmat kelt gazdaközönségünkben a heteken át tartó szárazság, melynek rendkívül káros hatását sínyli az egész növényzet, különösen pedig a tengeri 8 a szőlő, pénteken délelőtt és tegnap korán reggel volt ugyan némi eső, de az kóstolónak is kevés volt, legalább egy napos esőre volna sürgős szükségünk, noha a kukoriczára — sok helyen már most is elkésett. Esküvő. Vitrael Jónás fiatal kereskedő folyó hó 15 én délután 5 órakor vezette oltárhoz a gyulai izr. templomban kedves aráját Bleyer Reginát. Az újvárosi olvasó kör, népköreinknek eme legrégibb és legkiválóbb testületé, ma délután tartja zászlószentelési ünnepélyét, a lapunkban már közölt programm mellett. A lélekemelő díszes ünnepély iránt nemcsak az újvárosi részen, hanem városszerte élénk érdeklődés nyilvánul I kedvező idő esetében az bizonyára igen szép lefolyású is lészen. Az ügy­buzgó rendezőség és a tagok mindent elkövetnek a siker biztositása érdekében. A gyulai felsőbb tanuló ifjúság múlt szomba­ton szépen sikerült tánczmulatságot rendezett a „Komló" szálloda nagy termében. Ez volt az első diákbál Gyulán s ennek sikere most már biztosíték lesz arra nézve, hogy a jövőben is lesznek hasonló kedélyes és ügyesen rendezett táncz-estélyek, a minő ez volt. A nagyterem ez alkalomból febór-kék dra­périákkal igen csinosan volt díszítve, ugyanily szinü kokárdát viseltek a fiatal rendezők is, kik a bál­rendezés terén elég rutinirtaknak mutatták be ez estén magukat. A zenét a Rácz Tóni jeles zene­kara szolgáltatta általános megelégedettségre. A mulatságon résztvett hölgyek névsora a következő: Asszonyok: Bekker Györgyné, Jeszenszki Béláne, Csirke Mátyásné, Remele Józsefné, Heczler Alajosné, Dundler Ferenozné, Soltész Ferenczné, Niedermayer Szidi és Gizi, özv. Rácz Jánosné, Braun Norbertné. Leányok: Bekker Nelli, Jeszenszky Mariska, Csirke Irma, Remele Erzsiké és Mariska, Heczler Mariska, Dundler Erzsiké, Soltész Amanda, Rácz Mariska és Erzsi, Kalló Rózsi (Budapest), Braun Lila, Braun Mariska (Budapest), Reisuer Jenni, Frailer Erzsi. Felülfizettek: Bekker Györgyné 1 frt, Oszuszky János 1 frt, Gyarmati János 50 kr. Beküldötték: Oszuszky János 1 frt, Petykó Géza 1 frt. Házasság. Kálmán Julia szép és müveit leá­nyát, Jakobovics Adit e hó 15-én vezette oltárhoz Budapesten Günsberg Bertalan fiatal bányatiszt­viselő. A megugrott Süldő. Úgy látszik nemcsak az emberek, hanem a malaczok is szeretik még a romanticizmust, legalább arra vall az a regényes eltűnés, melyet a Steigerioald Mátyásné egyik süldő malacza produkált, mely megunván az egyhangú malnczéletet, megugrott a vályú mellől, ott hagy­ván gazdáját és többi, békésen hízó disznópajtásait. A megugrott sertést hasztalan kereste gazdája, nem lelte sehol, végre a hetipiaozon találkozott a regé­nyes malaczczal, de amelyet már ekkor harmadik gazdája vezetett madzagon. Az előnyomozatok alap­ján kisült, hogy a malaczot megtalálta az utczán M. F.-né és behajtotta az udvarára, ahonnan aztán mint saját magáét, adta el. A malaczügyben M F.-né ellen megtették a jogtalan elsajátítás alapján a fel­jelentést. Eljegyzésele Stern Manó törekvő ifjú kereskedő, e hó 13-án jegyet váltott Berger Márton sarkad- keresztúri kereskedőnek kedves leányával, Fridával. — Robicsek Sándor szarvasi gőzmalomtulajdonos eljegyezte Reiszmann Simon ottani kereskedő ked­ves aráját, Lujzát. Bezárt óvoda. Öcsödön a kisdedóvóda növen­dékei között újabban annyira elterjedt az úgyne­vezett szamárhurut, hogy e miatt az óvódát pár hétre be kellett zárni. A békési városi közgyűlésen legutóbb a békési ártézi kút ügyében döntöttek, elhatározván, hogy a miniszter által felajánlott fúrókészletet elfogadják úgy, hogy a fúrás igy 400 méterig mintegy 5120 frtba kerülne. A készlet a város költségén szállí­tandó s a fúrást vezetők ellátásáról is a város gon­doskodik. — A kendertelep ügyében, mely házilag vezettetvén, mi eredményt sem mutatott, jelentette az elöljáróság, hogy a 100 holdnyi kenderföld ?/4-e.d részén semmi, ?/4-den gyenge termés várható, mig a közgyűlés ingerülten vett tudomásul s Békésen most sokan zúgolódnak a házi kezelés ellen, mely­nek szerencsétlen vitele 2—3000 frt veszteséget okoz a városnak. Halálozás. Szarvason közrészvétet okozó halá­lozás történt. Dérczy Péter nyug. honvédhuszár­kapitány, kondorosi volt földbirtokos és megye­bizottsági tag, élte 66-ik évében elhunyt. Halála Szarvason, — hol józan polgári észjárásával és kedves egyéniségénél fogva közkedvelt alak volt, — nagy részvétet keltett. Öngyilkosság. Veszelka József, csabai mellfüző készítő, ki csak nem régiben is Csaba jobbmódu iparosai közé tartozott, hétfőn éjjel felakasztotta magát. Már régebben, mióta felesége meghalt, neki adta magát az ivásnak és elhanyagolta üzletét s valószínű, hogy ez vezette őt a végzetes lépésre. A szénásiak szerencséje. A szénásiaknak úgy látszik nagy a szerencséjük az osztálysorsjátékon. A tavaszszal is ők nyerték a 600.000 főnyereményt, az augusztus eTeji húzás is 90.000 koronát juttatott egy szénáéi konzorcziumnak. A Körös áldozata. Szarvason Szeghalmi Sándor 26 éves kereskedősegéd csütörtökön délután elment a Hármas-Körösbe fürdóni. A vízben hirtelen gör­csök lepték meg és menthetlenül alámerült a ha­bokba. Holttestét péntek délelőtt fogták ki s ugyan­azon nap nagy lészvét mellett temették el. Petőfi emlékünnepély volt Szarvason folyó hó 7-én a közönség élénk érdeklődése mellett az „Árpád" szálló dísztermében. Nyitányul az egész közönség elénekelte a Hymnuszt, Zvarinyi János lelkes megnyitó beszédet mondott, majd „Petőfi a Hortobágyon" czimü melodrámát szavalta Stein Ernő ; Bácskay Julcsa, ifj. Nuszbek Sándor ügyes zongorakisérete mellett gyönyörűen énekelt Petőfi népdalokat, hangulatos záróbeszédet mondott Fertig Alajos főgimnáziuini tanár és végezetül a közönség „Szózat" éneke fejezte be a sikerült kegyeletes ünnepélyt. Eljegyzés. Konsitzky János békési földbirtokos, megyebizottsági tag szép leányát Bellát eljegyezte Döbrentey Károly aradi honvédszázados. A békési kenderkikészitő telep most már tel­jesen felépült s szeptember bó elején már üzem­be lép. A gyár gépeit a napokban szállítja» a Salzmann budapesti ezég. — A kender-termelés Békés kivételével sikeres lesz a vármegye terüle­tén, itt azonban nem lesz kender, részint az elő­készítés hiányossága, részint a tavaszi vizkiöntés miatt, mely e telepet érte. A csabai tisztviselők tegnap és ma két napig tartó érdekes mulatságot rendeznek nyugdíjintéze­tük javára. A nagyszabású mulatság gazdag prog- rammjában sok vonzó dolog van, főkép a villany­világítás az, mely a legnagyobb érdeklődést kelti. Az ünnepély tegnap hangverseny, és bállal vette a kezdetét, melyre a megyéből igen sokan készültek, Gyuláról is többen mentek át. A hangversenyen Wolf Sándor, a magyar vasúti forgalmi részvény­társaság műszaki tanácsosa a villamvilágitásról ér­dekes felolvasást tartott. Horváth Mihály és Leszioh Endre monológot adott elő, ifj. Purcsy János és Faragó Mátyás czimbalommal működtek közre. Az előadás után sikerült bál volt. Az ünnepély ma népmulatsággal folytatódik, melyen a csabai szép hölgyek árusítanak, délután virágkerékpárkorzó és diszfelvonulás lesz, s az impozáns arányú mulatsá­got szép tűzijáték zárja le. Az egész ünnepély tar­tama alatt a Széchenyi liget villanynyal lesz vilá­gítva. A mulatságról lapunk jövő számában referálunk. \

Next

/
Thumbnails
Contents