Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1898-01-09 / 2. szám

drás, Házy Imre, Gróh Ferenoz, dr. Ondroviozky Lajos, Achim András, Szeborényi Lajos, Rosenthal Ignácz, Seiler Gyula, Körösi Imre, Domokos Peter, Kocsor Gergely, Szabó Emil, Kovács L. Mihály, Czinczár Adolf, Csánky Jenő, Ambrus Sándor, Deimel Lajos, Sztraka Györgv, Nagy Gy. Imre, Korossy László, Maros Gyöigy, Vidovszky Károly, Kecskeméti Ferenez, Weisz Mór, Popovics Jusztin, Dutkay Béla, Miskucza György, Lukács Endre, Hoffmann Béla, Garzó Nándor, Danes Béla, Zaho- rán Pál, Patay György, Kovács Lajos, Braun Mór, Schmidt Iván, Fazekas Zsigmond, Kis Gyula, Petneházy Ferenez, Belenczéresi József, Kéry Gyula, Bakucz Tivadar, Teres József, Haviár Lajos, Gallacz János, Morvay Mihály, Böhm Miklós, Bodoky Mihály, Belenta János, Pintér Pál, stb.

A főispán a tagok éljenzése közben foglalta el az elnöki széket és a következő beszéddel nyitotta meg a közgyűlést:

Dr. Lukács György főispán megnyitó beszédeMélyen tisztelt közgyűlés!

Midőn ez uj évben első alkalommal gyűlünk össze vármegyénk közügyeinek megvitatása végett, engedjék meg, uraim, hogy őszinte szívből üdvözöljem önöket és kívánjam, hogy ez a terem a folyó évben is a hazafias szellemnek legyen melegágya, áldásos alkotásoknak legyen szintere,

Méltóztatnak emlékezni arra, hogy a múlt év szeptemberében tartott őszi rendes közgyűlésünk szabályrendeletet alkotott az iránt, hogy az. eddigi két rendes közgyűlés helyett évenkint négy rendes közgyűlést fogunk tartani. A szabályrendeletet a kormány immár ellátta a bemutatási záradékkal s igy most már el fog esni a szüksége annak, hogy törvényhatóságunk közönségét a vármegye szabályos életműködésébe tartozó időszaki ügyek elintézése végett minduntalan rendkívüli közgyűlésre kelljen fárasztani. A négy rendes közgyűlés rendszere vármegyénk közéletét tagoltabbá, arányosbbá fogja tenni, a közgyűlési elintézés alá tartozó ügyek megoldása késedelmet nem fog szenvedni, a megürült tisztviselői állásoknak hosszú ideig tartó ideiglenes helyettesítéssel való ellátása fölöslegessé válik.

Az-vöszinte, mély bánat hangján kell megemlékeznem utolsó közgyűlésünk óta körünkből örökre elköltözött, ■ általánosan tisztelt és szeretett tagtársunkról. néhai Terényi Lajosról. Békésvármegye volt kiváló főispánját és közügyeink mindenkor lankadatlan elöharczosát gyászolja benne. A törvényhatóság ragaszkodása az elhunyt iránt impozánsan nyilatkozott meg 'a gyászszertartáson, mely vármegyénk székvárosában ritka pompával folyt le.

Indítványozom, hogy néhai Terényi Lajosnak emlékét Békésvármegye közgyűlése jegyzőkönyvbe iktasse s elhunyta fölött érzett fáldalmáról a bánatos özvegyet meleg hangú részvétiratban értesítse.

Közgazdasági téren legutóbbi közgyűlésünk lefolyása óta több irányban történtek lényeges kezdeményezések. Köztudomású, hogy a munkanemek szaporítása, a megélhetést nyújtó foglalkozások so- kasitása végett azon fáradozom, hogy vármegyénkben nagyszabású szövőgyárat létesítsünk. Gazdálkodásunk belterjesebbé tétele és ugyancsak a foglalkozásnemek szaporítása érdekéből eredményt Ígérő kísérleteket tettünk a végre, hogy vármegyénkben a kendertermelés nagyobb arányokban meghonosit- tassék és ezzel párhuzamosan kenderbeváltó- és ki- készitőtelepek keletkezzenek. ígéretét bírjuk a földművelésügyi kormánynak a tekintetben, hogy vármegyénk alkalmas helyén államköltségen mükender- áztató fog létesittetni. A békési állami kosárfonóiskolával kapcsolatban, a kormány házi iparosok részére téli tanfolyamot szervez. Rövid idő választ el bennünket attól, hogy a vármegyénk részére megállapított dohánykisérleti állomás megkezdje müköretnek fésülködni: s hogy végül zöldeket be szélnek, Ez a kor tart a 16 évtől a 22 évig.

Ezek, mikor kikerülnek az iskolából, vagy még ki sem kerülnek az iskolából, belátják, hogy az iskolában megszokott társalgási modor a modern társalgásban éppen úgy tiem ér semmit, mint a hogy a Pulszky Guszti nem fogadja el a vizsgálaton a Schnierer papa könyveiből tanult tudományt. Ezért a megfigyelésnek adják magukat.

Mint modern ifjak, az inductiót választják módszerükül, t. i. azt a módszert, hogy a tapasztalati tényekből levont elvek alapján építik fel jövő társalgási rendszerük hidját. Persze ez a rendszer sem csalhatatlan, mert hiszen a békési hid is inductiv alapon épült s mégis a nyáron 13 drb. ökör lefőzte az egész inductiót. Ez a hid ugyanis a maga inductiv lábain elbírta a cséplő masinákat, szénás és búzás szekereket, de 13 ökör vidám fic/.ánkolása alatt lerogyott.

Ha pedig ilyen dolgok történhetnek egy modern tudomány dicsőségére, mennyivel kevésbé várható, hogy egy kezdő társalgó indue tiv módszere sikerre vezessen. Nem is vezet. Mert a kezdő társalgók rendesen 3 osztályba fejlődnek fel a maguk inducti.v módszerével. Úgymint az unalmas, a csacsi é-t a tudományos osztály.

Megjegyzem, hogy nem azért sorolom ezeket ilyen osztályokba, mintha a kezdő társalgók nem volnának rendesen unalmasak és csacsik, hanem mert ezeket külön ki kell emelnem ott, a hol ezek a tulajdonságok fokozott mértékben meg vannak, éppen úgy, mint a hogy annak, a ki valami derék dolgot cselekszik, azt mondják, „ember vagy öcsém“, pedig akkor is ember volna, ha ezt a derék dolgot meg nem tette volna.

Az unalmas kezdők mindig csak figyelnek § visszaélve az inductiv módszerrel, tapasztalataikból az elveket soha sem vonják le. Ezek azután a társalgás folyama alatt ury hallgatnak, mint a csuka a tóban, s mintegy felsóhajtanak, a mikor végre vége van a journak, s haza lehel menni. A még nem rég múlt emlékezete, folytán a hazamenetelre való jelben az iskolai pedellus csengőjének kedves hangját hallják.

A csacsik általában elevenebbek. A csacsik vicczelnek, a mi az ő megfigyelő képességökről tesz tanúságot. Ugyanis a kezdők a dolog terdését. S azért talán legelőbb kellett volna említenem hogy Békésvármegye imént megnyílt földműves- iskolája immár zavartalanul működik.

Mindezekből és még egyéb örvendetes jelenségekből, melyek felsorolásával nem fárasztom a mélyen tisztelt közgyűlést, azt következtetem, hogy vármegyénk közgazdasági fejlődése fölött éber közszellem őrködik, mely egészséges vállalkozásoktól sem idegen.

Nem mulaszthatom el hangsúlyozni e helyen annak általánosan érzett szükségét, hogy a munkaadók és a mezőgazdasági munkások közötti jogviszonyok szabályozásáról szóló törvényjavaslat, melynek végleges letárgyalását a politikai viszonyok sajnos bonyolodottsága egy időre megakadályozta, a lehető legrövidebb idő alatt törvény erejére emelkedjék. Ez a javaslat, mely igazságosan mér munkaadónak és munkásnak egyaránt, ha törvénynyé válik, alkalmas lesz arra, hogy visszaállítsa az adott szó szentségének erejét, a kötelezettségvállalás jelentőségének és komolyságának tudatát.

Az agrárszoczialismus terén vármegyénk meglepőbb uj jelenséget nem tüntet fel. Hatóság és társadalom egyaránt abból az álláspontból intézi az e téren felmerülő konkret ügyeket, hogy a munkás felebarátunk, egyenjogú embertársunk s neki méltányos támogatással is tartozunk. S hogy daczára hatóság és társadalom ily méltányos felfogásának, az agrárszoczialismus extensivitásban az ország területén napról napra előhaladásokat tesz, annak sajnos, előidézője a féktelen szoczialis sajtó, melynek haza- fiatlan hasábjain a felségsértéstől és az állam elleni bűntettektől a rágalmazásig és becsületsértésig a bűncselekmények válogatott szemelvényeivel naponta találkozunk. Fájdalom, igazságszolgáltatásunk mai szervezete mindezt megtorlatlanul hagyja. Részemről a szabad sajtó szentségét csak addig tudom appreciálni, mig az a büntető törvénynyel és a nemzeti közérzülettel ellentétbe nem jut. Vajha merítene erőt törvényhozásunk ezen féktelen kinövések meg- rendszabályozására.

Kulturális téren való előhaladásunk örvendetes jelenségei gyanánt annak rövid megemlítésére szó-, ritkozom, hogy két jelentős nagyközségünk gymna- siumának főgymnasiummá fejlesztése jelentékenyen halad előre, örvendetes jelenségeit észlelhetjük egy- álta'ában annak, hogy a kulturális politika országos vezetésében erős gyökere van azon eddig nem istá- polt felfogásnak, hogy az Alföldet kell erősíteni kul- turailag. Felhívom a közfigyelmet annak fontosságára, ha az állam egyes községeinkben a községek áldozatkészségének igénybevételével maga állít népiskolát. A népnevelés jelentékeny lendületét várom ettől az iránytól, melyet részemről meggyőződésből, készséggel fogok támogatni, s mely felekezeti iskoláink korszerű fejlesztésére is csak előnyösen hathat. En törvényes hatáskörömben minden erőmből fogom felkarolni a kisdedóvásnak, kisdedóvodák létesítésének egyes községeinkben már eddig is dicséretes eredménynyel megindult ügyét, mert a nemzeti irányú népnevelés alapjait a kisdedóvodában kell lerakni.

A humanitárius intézmények között, melyekkel vármegyénk eddig rendelkezik, jelentőségben ki fog magaslani a vármegye elmebeteg intézete, melynek létesítésére szükséges előmunkálatok immár annyira előhaladtak, hogy a jövő hónapban tartandó retjfles közgyűlésünk az intézet felállítása iránt végleg fog határozhatni.

Középületeink sorában díszes helyet fog elfoglalni kir. törvényszékünknek palotája, melynek építése a folyó év tavaszán immár biztosan megkezdődik.

Közigazgatási gépezetünk működésében mint jelentős változást, azt kívánom kiemelni, hogy egyik előkelő nagyközségünk önálló árvaszékc még a folyó év első negyedében megkezdi működését. Bizonyítéka ez annak a képességnek és életerőnek, melylyel nagyközségeink dicsekedhetnek.

Legutóbbi közgyűlésünk óta közviszonyaink terén felmerült lényegesebb mozzanatoknak ezen futómészeténél fogva csak szamarakat tudnak beszélni, a szamár beszédet pedig a társaság csak akkor bocsátja meg, ha viczczalakjába van öntve, s ekkor sem azért, mert szamár beszéd, hanem azért, mert viczcz. így igen okosan teszik a csacsik, a mikor viczczelnek.

A csacsik rendesen a hét legrosszabb vicz- czével kezdik a társalgást, ez pedig e héten a következő:

Egy ur bemegy egy vendéglőbe, s az étteremben elsüt egy pisztolyt. A vendéglős elébe megy és kérdőre vonja, mire az ur igy fölei: uram 1 itt ki van írva, hogy Vendéglő, miután pedig én itt vendég vagyok, jogom volt lőni.

Ez tehát a hét legrosszabb viczcze; és ha a hét olyan rossz volt, mint a viczcz, akkor többet ilyen heteket nem kérünk.

A viczczelésen kívül még két kedvelt játékszerük van a csacsiknak. Az egyik a kis z ti hand, a másik a pardon. A kisztihandot azért tanulják meg, mert a „csókolom kezit“-et megunták, oly gyakran kellett ezt még nem rég rengeteg bácsinak és néninek beköszöntőül és búcsúzóul mondaniok. A pardont pedig azért szeretik, mert ezzel mindent kitehet engesztelni, még azt is, ha valakinek az orrán pipaszárai dugnak keresztül, vagy a tyúkszemére hágtak, sőt oly varázsereje és felemelő hatalma van ennek a szónak, hogy a ki ezt a fentemlitett dolgok elkövetése után kimondja, igényt tarthat arra, hogy a pipaszáras ember ne tüszköljön, a tyukszemes ember pedig ne nyomkodja a tyúkszemeit. Ennek a szónak a kimondása felemelő hatással van az emberre, s felmenti az elégtétel adástól még akkor is, ha a lámpát felborítja, s ennek folytán a szalon összes drága bútorai elégnek.

Ennyit a csacsiról.

Lássuk most a tudományoskezdöt. Ennek az az ismertető jele, hogy ritkán fésülködik, vagy ha igen, fejének erdeje költői rendetlenségbe van szétosztva, hajválasztéka úgy csavarog, mint a Körös a szabályozás előtt s fejének erdeje úgy néz ki, mint a biharfüredi Fericse hegy erdeje égi háború idején.

A tudományos kezdő most kezdi kiadni, a mit a professorok belevertek. Megesik ugyan rajta, hogy a jó öreg görögöket összegyúrja, s Aristoteles és Sokratesből Aristokratest és Soktotetelest, Vezuvból Zuávot, a Heklából

lagos érintéséből is nyilvánvaló, hogy Békésvármegye munkás és törekvő társadalma a közélet és a fejlődés minden terén tevékenykedik, dolgozik, halad. Ezt a szakadatlan haladást bizonyára az 1900-ik évben tartandó párisi nemzetközi világkiállításon is befogja mutatni, és pedig annyival inkább, mert — köztudomás szerint — Magyarország önálló érvényesülésének a párisi világkiállításon biztosított tág tere lesz.

Midőn ezek után 1898-ik évi első közgyűlésünket megnyitni szerencsém van, kitartást kívánok a mélyen tisztelt törvényhatósági bizottsági tag uraknak köztéren való működésükhöz 's kívánom, hogy hazafias munkálkodásukat a folyó évben is siker koronázza.

A nagy tetszéssel fogadott megnyitó beszéd elhangzása után megkezdették az ügyek tárgyalását a következő határozatokat hozván meg:

Klotild főherczegnő levelét, melyben a'„László“ gyermekotthon részére tett 1000 frtos alapítványért mond a vármegyének köszönetét, valamint a szá inonkérőszéknek a tisztikar tevékenységét feltüntető jelentését a közgyűlés tudomásul vette.

Következvén a közigazgatási bizottságból kilépő 5 tag helyett két évre újak választása, a szavazatszedő küldöttségbe Haviár Dániel elnöklete alatt Gallacz János és Haan Béla bizottsági tagokat küldötte ki az elnöklő főispán és a szavazás tartamára az ülést felfüggesztette.

Egy óráig tartott, mig 107 bizottsági tag beadta szavazatlapját és a szavazatok összeszámit- tattak. Ezen idő elteltével az ülés újból megnyittatván, a szavazatszedő küldöttség bejelentette az eredményi, mely szerint Hadar Dániel 100, dr. Hajnal István 97, gróf Almásy Dénes 85, Keller Imre 74, Varságli Béla 64, dr. Márky János 25, dr. Berényi Ármin 14, Székács István 11, Horváth Károly 4, Veress József és Haan Béla 3—3, többen pedig 1—1 szavazatot kaptak, minélfogva az előbbi öt lett tagja a közigazgatási bizottságnak.

Az igazoló választmányba az eddigi 5 tagot, névszerint Ladies Györgyöt, Schröder Kornélt, Oláh Györgyöt, Jantsovits Emilt és dr. Berényi Ármint újból egyhangúlag megválasztották, az elnöklő főispán pedig elnökké Keller Imrét, tagokká Kéry Gyulát, dr. Márky Jánost és Gallacz Jánost nevezte ki.

Egyhangúlag választották meg ezután a tiszti főügyész helyettesévé Jantsovits ' Emil eddigi helyettest, a mátra-körösvidéki egyesült vasutak igazgatóságába pedig dr. Fábry Sándort, Keller Imrét és Oláh Györgyöt, a nyugdíjazandó tisztviselők megvizsgálására hivatott bizottságba dr. Hajnal Istvánt és dr. László Eleket, végül a lóavató bizottságok elnökeivé a gyulai járásban Szekér Gyulát, a csabai járásban Szalay Józsefet, a békési járásban Morvay Mihályt, az orosházi járásban Székács Istvánt, a szeghalmi járásban Kárász Istvánt, a gyomai járásban Kherndl Györgyöt és a szarvasi járásban ifj. Dérczy Pétert.

Tudomásul vette ezután a közgyűlés az alispánnak azon intézkedését, hogy a csabai dohánybeváltóhivatalhoz közigazgatási biztosul Sóhár Kálmán bizottsági tagot kérte fel.

A körösladányi hídépítésénél felmerült tul- kiadások fedezése tárgyában a közgyűlés feliratot intézett a földmivelésügyi miniszterhez, hogy a tulkiadások Vg részét, mint egyik érdekelt tárczája terhére vállalja át.

Elfogadta ezután a közgyűlés a kihágásokról

pedig Teklát csinál, s az is megesik rajta, hogy a Kewlári búcsút Byronnal,a a Childe Harold )t pedig Heinéval Íratja meg, I a baja- dérokat kínai papoknak, a brahminokat pedig török tánezosnéknak adja ki, de azért szépen beszél, igyekszik mindig idegen szavakkal élni, úgy hogy végre beszédje olyan lesz mint a kro- kambus torta, a mely igen szép, de ha megakarjuk kezdeni, a fejünkre rogyik.

Egy ilyen tudományos kezdő társalgásának' hü képét nyújtja ez a vers:

Az esti szellő pázsitos sugara A déli sark kebolén átvonul,

Enyhén zokog az aequator határa Ha csábítóan önmagába hull.

Ne csodálkozz a pálmafák dagályán Hol bus zsiráf kéjjel sóhajtva száll Keresed oázban Mohamed szakállat Az a8zkézisben dörg az ideál.

Az Aszteroidáknak létjogával,

Te ne törődj ; ha dal a 'jajadér,

A veszta lány ha mesterére rávall Egy logarithmus lesz a pályabér I

Ne kérdezd, hogy a számum léthonában Bezgő talányok mért sereglenek.

S a déli félgömb mért lejt szaporábban Ha gerle szóra bug a permeteg.

A Pirenéknek Bráhma mosta bérezén Meg nem fogant Olimp gyászdalt kaczag S az esti szellő görögül nem értvén A vers dallamát visszhangozza csak.

A Parnassusnak istenlakta bérezén Izzó lángokban ég a Golgota,

S az ingoványok futó lidércziényen Megbokrosult a néma hahotaS ha lelkem majd a Hetairak danáján Prometheusként lánczát szétveti Babért lövel majd szírt övezte pályám Nekem, neked, nekünk, nektek, neki.

Ez eddig volt. Ebben a versben minden megvan a mi a tudományos kezdők társalgásban megszokott lenni, t. i. a rengeteg idegen szó és az értelmetlenség, de azért egyszer épen ezen tökéletlenségek miatt élvezettel lehet úgy ezt, mint azt hallgatni.

A kezdő társalgók ezen három osztályából, csak a csacsi és a tudományos abtheilung érik befejezett társalgóvá, az unalmas elmarad, többé nem jár társaságban s csupán a fogyasztási adó

alkotott, valamint a fásításra vonatkozó .szabályrci'- deletek némi módosítására irányuló határozati javaslatokat.

A szöllővédelmi szabályrendelet tárgyalásánál Cs. Demkó József köszönetét mond a vármegye tevékeny főiapájának a szol lök felújítása és a gyulai amerikai szöllővessző telep létesítése czéljából tét fáradozásaiért és azon óhaját fejezi ki, hogy a szegényebb lakosság ingyen láttassék el vesszőkkel, a rendkívüli magas borfogyasztási adó pedig lejebb szállíttassák. A főispán megköszönve az elismerő szavakat, miután a szabályrendelet ellen észrevételt senki nem tett, azt elfogadottnak jelenti ki.

A vármegye alispánját megbízták, hogy a levéltárból hiányzó anyaköngvi másodpéldányok beszerzése iránt tegye meg a szükséges intézkedéseket.

Jóváhagyólag tudomásul vette ezután a közgyűlés az alispán azon intézkedéseit, hogy a vármegyei árvaszékhez három hayi időtartamra egy napidijas ülnököt alkalmazott és hogy dr. Mérő Samu helyettes ülnök részére a szabályszerű illetményeket folyósította.

Zólyomvármegye átirata folytán elhatározta a közgyűlés, hogy 1848 félszázadös évfordulójának megünneplése iránt az országgyűléshez feliratot intéz.

A borellenőreő bizottságok szervezetére és ügyrendjére vonatkozó javaslatot elfogadták.

Tudomásul vették ezután a vármegye alispánjának azon jelentését, hogy az elmegyógyintézet tervei és költségvetése csak közvetlenül a közgyűlés előtt érkezvén be, azok bizottságilag leendő felülvizsgálása és az ügynek kellő előkészítése czéljából szükségesnek tartja, hogy ezen ügy a napirendről levétessék és a február hóban tartandó rendes közgyűlés tárgyai közé vétessék fel.

Az 1898. évi útépítési programm megállapítása keltett ezután nagyobb érdeklődést. Felolvastatván a vármegye alispánjának múlt számába részletesen ismertetett javaslata. Varságli Béla azon javaslatot terjeszti elő, hogy a vesze-gerlai útnak már elhatározott kiépítése mollőztessék, miután ezen útnak csekély forgalma a kiépítést legkevésbbé sem indokolja.

Az indítvány tárgyalhatósága kérdésében megindult rövid vita után Ladies György vitatja a kérdéses útvonal kiépítésének szükségességét, mert ha ezen ut kiépíttetik, Doboznak és Békésnek Gyula felé irányuló figyelme arra fog tereltetni.

Körössy László Yarságh indítványát pártolja, mert a vészéi ut kiépítését a dobozi útnál elérendő megtakarítások teihére határozta el a vármegye, jelenleg pedig még meg nem állapítható, lesznek-e ott megtakarítások.

Dr. Fábry Sándor alispánnak és Haviár Lajosnak fel /ilágositásai után, hogy a megtakarítás már ez idő szerint is megállapítható, másrészt pedig a dobozi úttal kapcsolatosan ezen ut sokkal o'csób- ban építhető ki, az alispáni javaslatot elfogadták, Popovics Szilveszter indítványára pótlólag elhatározván még. hogy a csaba-békési ut földmunkáját meg a tavaszszal elkészíttetik, hogy a munkanélküli nép keresethez juthasson.

A vármegyei és községi pénzkezelés szabályozására vonatkozó alispáni eiöterjesztésekre egy egy bizottságot küldöttek ki a kérdés tanulmányozása és javaslattétel czéljából.

A közutakon való közlekedésre vonatkozó szaalá eső italokkal folytat thelepathikus jellegű szellemi érintkezést.

A csacsi társalgóból lesz a szellemes ember. Ugyanis megérik az esze s képes lesz megválasztani, hogy mi az okos és mi a szamárbeszéd. Ezek lesznek a legjobb társalgók, mert elméjük a viczczelés által folyton eleven állapotban tartatván, nem esnek martalékul komo- lyodás által gyakran okozott annak a hibának, hogy meglett korukban, még női társaságban is a maguk dolgáról szeretnek beszélni.

Ellenben a tudományos kezdőből bizonyo- nyosan unalmas társalgó lesz, mert az eszét mindig a maga themájára irányítja s ettől később úgy elvadul, hogy pl. nyelvtudós létére órák- hosszat fejtegeti a hölgyek előtt a „kuty“ gyökszónak az osztják, vogul, szürjérí, szamojéd, finn, csamagáj és egyéb ilyen halszagu nyelvekben való átalakulását és igen haragszik, hogy más embert nem érdekel az a fontos tény, hogy a kutyát a fentemlitett nyelvek kucsának, kutá- nak, kutkának, vagy nem tudom én miféle zivataros fergetegnek nevezik.

Ha az ilyen ember természettudós lesz, akkor bizonyára azzal fog mulattatni, hogy a Röntgen sugarak a pöször alakú pödörnye harmadik ballábának második Ízületén, zselatinba helyezve minő kötszövettani változásokat mutatnak.

Ha pedig az illető jogász lesz, azt fogja órák hosszat magyarázni, hogy a társadalom magyar meghatározása szerint nem más, mint a superorganikus evolutio produktumainak accu- mulatiója.

Ez a fajta is elesik további fejlődésében és 36 éves korában belátja, hogy az emberiség még nem elég érett arra, hogy a „kuty“ gyökszónak, a pöször alakú pödörnye harmadik ballábának és a társadalom definitióinak szépségeiben gyönyörködjék.

Mikor ezt belátja, háttérbe vonul és egyedül gyönyörködik a tudomány csodabogarainak rengetegében, mig végre azok a bogarak mind a fejébe mennek és akkor ő maga is egy bogárgyűjtemény lesz, a melyben az emberek csak addig gyönyörködnek, mig a bogarak gombostűre szúrva szép sorban állanak, de rögtön elfutnak tőle, ha a bogarak elevenedni kezdenek.

Annál szebben fejlődik a csacsi kezdőből