Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1898-01-09 / 2. szám

Melléklet a „Békés“ 1898.2-ik számához.

bál:y rendeletnek azon szakaszát, hogy a müutakra való felhajtásnál a kocsi kerekei a sártól letiszti- tandók dr. Pap József kifogásolta, indokolatlan zaklatását látván ezen rendelkezésében a közönségnek. Havid?' Lajos felvilágosítása után, hogy másként a macadam utak fenn nem tarthatók, a közgyűlés a szabályrendeletet változatlanul elfogadta.

Felhatalmazták ezután a vármegye alispánját, hogy az árvaszékhez további három hónapra egy kisegítő ülnököt fogadhasson fel és a kőnyomdához egy uj sokszorositó gépet szerezhessen be. A helyettesítések alkalmával végzett rendkívüli munká latokért dr. Szalay Józsefnek 150, dr. Wieland Sándornak 100, Berthóthy István és Kiss László aljegyzőknek pedig 50—50 frt jutalmat szavazott meg a közgyűlés.

A feloszlott békésmegyei honvédegylet alapítványának 1897 évi 130 frt kamatát Simon András mezőberényi illetőségű agg honvédnak ítélte oda a közgyűlés.

Csaba községnek az egyházak segélyezésére vonatkozó határozatát Fáy Samu és társai felebbe- zésének elutasításával a közgyűlés jóváhagyta azon pótlással azonban, hogy a segélyösszeg a legutóbb népszámlálás adatai szerinti lélekszámarányban lesz kiosztandó.

Gyula városnak a közegészségügyi szabályrendeletét dr. Zöldy Géza felebbezése folytán átdolgozás végett vissaadták a képviselőtestületnek.

Békés községnek azon határozatát, hogy a bél megyeri birtok 6 évre 19 holdas részletekben bérbe adassák, az állandó választmány jóváhagyni java solta. Czira Gergely örömmel fogadja el a javas- latot, mert a község igy 50 év alatt a vételárat törlesztvén egy 700.000 frt értékű birtok tulajdo nába jut, amelynek jövedelmei a község szükség teteinek fedezésére lesznek fordíthatók. Konkoly Jenő hosszabb beszédben érvel a javaslat ellen és kéri a közgyűlést, hogy a községet a birtok eladd sár a kötelezze, egyszersmind névszerinti szavazást kíván. Dr. Bodoky Zoltán felszólalása után a név szerinti szavazás megtörténvén 5 szavazat ellenében a többi összes jelenlevők szavazatával elfogadták az állandó választmány javaslatát és egyszersmin az alispán javaslatára kötelezték Békés községet hogy mintegy 2,000.000 irtot érő vagyonának sza bályszerü kezelésére egy szakképzett gazdasági inté zőt és egy számvevő ellenőrt alkalmazzon.

Dérczy Ferencz felebbezósének elutasításával jóváhagyta a közgyűlés Kondoros községnek egy orvosi lakás építésére vonatkozó határozatát.

Orosháza községet a művirág tanfolyam segé lyozése, Gyoma községet pedig a nőegylet által fenntartott iskola segélyezése tárgyában a beadott felebbezések folytán újabb határozatok hozatalára utasították.

Körös-Tarcsa községnek az ártézi kút helyének kijelölése és egy tanya épület emelésére vonat, kozó határozatait a közgyűlés Vámos Sándor, illetve Marti Sándor felebbezéseinek elutasításával helybenhagyta.

A Szeghalom községben megtartott állatorvos választást megerősítették.

Vésztő községet a nagykorcsma épületnek nyil- nos árverésen leendő bérbeadására utasították.

Az állandó választmány Mező Berény és Körös- Tarcsa községeket egy állatorvos tartására kötelezni javasolta. Horváth János kéri a határozat megváltoztatását, mert Mező-Berény községnek magának van szüksége egy állatorvosra, másrészt Körös-Tarcsa is képes arra, hogy egy külön állatorvost tartson. Keller Imre és dr. Fábry Sándor felszólalásai után a közgyűlés kimondotta, hogy a földmivelésügyi miniszterhez feliratot intéz aziránt, ogy Körös-Tarcsa községet külön állatorvos tartására kötelezze, egyszersmind a k.-tárcsái állatorvos zetésót 600 frtban állapították meg.

Körös-Ladány községnek az ivánfenéki társulattól visszatérített adó szétosztására vonatkozó ha- ározatát, dr. Bapp József, Oláh György és Keller mre felszólalásai után megváltoztatták és a községet a kapott összeg törzsvagyonként való kcze- ésére utasították.

Szarvas községnek egy 32000 frt és egy 25000 rtos, Kondoros községnek egy 20000 frtos, Tót komlós községnek egy 25000 frtos és Füzes-Gyarmat községnek egy 23000 frtos kölcsön felvételére alamint Szeghalom községnek regále kártalanítási kötvényei devinkulálásáia vonatkozó határozatait közgyűlés jóváhagyta.

Jóváhagyattak továbbá Szarvas községnek honvéd hadapród iskoláknál egy alapítványi hely létesítése, Békés községnek a főgymnasium segé lyezésére, Szeghalom községnek vendéglői telek vé telére. Tótkomlós községnek a IV. jegyző lakpén zének megállapítására és a községi földek bérbe adására vonatkozó határozatai.

A közgyűlés özv. Jantsovits Pálné részére 500 frt, özv. Dubányi Jánosné részére 260 frt kegydijat Kis Gyula és Schmidt Iván alszámvevőknek 100—100 frt és Dászkál Endre közigazgatási Írnoknak 30 fr drágasági pótlékot szavazott meg.

Pótlás végett visszaadta a közgyűlés Gyűl városnak a belvárosi óvoda telkének megvételére, K.-Ladány községnek a 3%-os ovodai pótadó be szüntetésére, Mezőberény községnek községi laka rékpénztár létesítésére vonatkozó határozatait.

Végül több kisebb községi ügyet, számadáso kát és költségelőirányzatokat vizsgált felül a köz gyűlés, melyet a főispán este 6 órakor rekesztet be. A jegyzőkönyvek hitelesítése tegnap délelőtt órakor történt meg.

42

lett szellemes társalgó. A 4o-ik év triegcsufölja az agglegényt, a holdvilág a fejére fotografirozza magát, a téli hó minden évben hagy egy-egy kis fehérséget hagy a haján és bajuszán ; a térde és a tüdeje nem birja már a tánezot s minden túr után székre ülve kell utánoznia a gőzkazánok lélegzési tempóját.

Ekkor az egyik fele megadja magát, lemond ifjúságáról s egy olyan élvezetnek adja magát, a mely fáradságot nem igényel, t, i. kezdi a jó ételt és italt kultiválni. Bálákban, ozsonnákon, vacsorákon ő a vorfresser, de annyi galantéria mégis marad benne, hogy a hölgyekkel társalog. Perszé nem a régi holdvilágos nyelven s nem is a régi hölgyekkel, hanem inkább azokkal, a kik a kitűnő ételek készítésében hírre tettek szert. Ezekkel köt ismeretségét^ ezek családjait látogatja s szívesen értekezik velük kedvencz ételeinek készítési módjáról.

Ezek a jó bácsik, mikor a szupé alatt, a fáczán — mellet, vagy a libaczombot meglepő szakértelemmel marczangolják, Ligeti vagy Spányi ecsetére méltó csendélet képét nyújtják.

Ilyen kedélyes agglegény bácsi ajkáról fakadhatott ez a dal :

Gsiling csalang, bailing, caalang,

Ebédre szól a kis harang,

Menjünk a kis Pipába.

Hndjecz I Weinbursch egyetlenem I Paradi fröccsöt hozz nekem,

Ez a költőnek álma.

Vagy ez a szép lyrikus vágygyal. de egyszersmind aggódó félelemmel telt versecske:

Nem ennil oh ne mondd ki e szót,

Nem hallod zúgni gyomromat?

Menjünk Clarisse a kis Pipába S. együnk Clarisse nagyon sokat.

Nem ennil oh ne mondd ki e szót,

Ez csak álom legyen nekünk,

Nézd, hogy pirul a karmanádlil Oh jöjj Clarisse I oh jöjj I együnk.

Nem ennil oh ne mondd ki e szót,

A költő szív ettől remeg,

De legkivált vén Karikástól,

Ha fizetséget emleget.

Ezek az utóbbi sorok azt is bizonyítják, hogy az emberek régi irtózása a fizetéstől még azoknál a békés agglegényeknél is meg van, a kik egyébként semmitől sem irtóznak.

H i r e k.

Az uj törvényszéki épület és fogház vállalko zója Robelli Aladár folyó hó 5 dikén jelentkezett Gyulán Kovák Kamill kúriai bíró s törvényszél elnöknél és dr. Liszy Viktor kir. ügyész, úgy szí tén Haviár Lajos kir. főmérnök, az államépitészet mérnöki hivatal főnöke, mint az épitési bizottság tagjai jelenlétében és közreműködése mellett végleg 8zövegeztettek és megállapittattak a részletes fel tételek, illetőleg a szerződés pontjai, melyeket vállalkozó egytől-egyig elfogadott. A szerződés alá Írásának végnapja január 11-ike, amikorra Robell 5°/ffl-08 cautióját a kikiáltási ár 10°/o áig kiegész teni tartozik, mire nézve magát eme záros hatá időig kötelezte is.

Népmozgalmi statistika az 1897. évről. Gyulá az állami anyakönyvvezetői hivatalnál történt jegyzések szerint a múlt év folyamán született 449 fi, 407 nő, összesen 856. Ezek között róm. kath

A társalgó alakok bemutatása után lássun még egy néhány társalgási thémát.

A társalgásnak a legrégibb s már Ádá apánk idejében is divatos thémája az az érzelem, a melyet a költők hol sötét veremnek, hol édes álomnak, hol rózsabimbónak, hol nem tudom én miféle fészkes ördögnek neveznek. Nem tudom ugyan, hogy mi jusson keresztelik el igy ész nélkül az emberi szív egyik magasztos érzését s annál kevésbé értem ezt a sok elnevezést, mert például a sötét verem szerintem egy sötét gödör, a melyből se ki se be nem lehet jutni, i rózsabimbó pedig egy szép virág, a mely se nem sötét, se nem gödör s igy nem gondolom, hogy ezzel a két névvel ugyanaz az egy fogalom meg volna jelölhető.

A szerelmet régen úgy tárgyalták a társaságokban, mint valami önzetlen, sőt önfeláldozásra képesítő érzelmet, ma pedig úgy tárgyalják azt, mint a mely a bolond embernél betegség, az okos embernél pedig egy eszköz, a melylyel vagyont, állást s e világon modern boldogságot lehet szerezni.

Hiszen igaz is! betegségnek betegség s gyakran roszabb, mint a legmakacsabb hidegrázás, de ritkán hal bele az ember s az a jó tulajdonsága m ig van, hogy, mig a többi betegség annál jobban rájár az emberre, mennél jobban vénül, addig ez a betegség fejünk lágyának keménykedésével eltűnik. Az is bizonyos, hogy ezen a betegségen mindenkinek ép pen úgy keresztül kell esnie, mint a fogzáson s csak az a vigasztaló, hogy a szerelemmel nincs i violagyökér kötelező rágása összekötve.

Az is igaz, hogy a szerelem által sokan szereztek már vagyont, állást, rangot, de hát erről a szegény szerelem éppen úgy nem tehet, mint pl. a templom nem tehet arról, ha fenne macskák ugrálnak ájtatos hívők helyett.

Ebből látszik, hogy a szerelem tárgyalása a mai modorban nem helyes, leghelyesebb egyáltalán nem tárgyalni.

Ez azonban nem lehet, mert az emberek jószivüek s ha valaki megházasodik, az emberek egy része az urat, a másik része pedig ö nagyságát kezdi sajnálni s ez a részvét arra készteti őket, hogy a tárgyat alaposau meghány va-vetve, a házaspár összes hibáit felfedezzék s ily módon adjanak kifejezést sajnála tuknak.

A modern társalgásnak legnagyszerűbb intézménye a jól szervezett csepütelegráf. Azt hiszem, sem a szó, sem a fogalom nem ismeretlen önök előtt.

A mint a múlt időkben a hírszolgálatot la pok hiányában, a sonkolyos, drótes, ablakos, gyolcsos és egyébb tótök teljesítették, s ezek utján aránylag rövid idő alatt megtudták a csik-szt.- simoni székelyek, hogy mi történt a dunántúli hienczeknél; épen oly gyorsan- el vinné a csepütelegráf a hirt huszárka szárnyától a vasutig, s a Bárdos hidtól a Furminczig. Szükség van rá azért, mert még eddig nem alapittatott olyan lap, a mely a társaságban kedvelt diserét hírekkel foglalkoznék, t. i. azokkal, a melyeket az emberek legjobb barátjuktól hallanak azzal, hogy a „csak neked mondom el“, s a melyeket az emberek további legjobb barátjuknak hasonló biztosítás mellett adnak át. Ebből látszik, hogy a csepütelegráf biztosabb és általánosabb sikert elérő hirdetési mód mint a templomok előtti publicatio.

Egyik jelentékeny themája a modern társalgásnak az úgynevezett felderítő szolgálat, a minek ezéIja, hogy egy a városban újon jött egyénnek összes viszonyai, csikófogainak elhullatása- tól fogva egészen ideérkezéséig felderittessenek. Ez rendesen sikerül is, természetes azonban, hogy az összes jelentések a szükséges költői nagyításokkal, s még költőibb kicsinyítésekkel vannak telve.

Például mikor én ide kerültem, a felderítő szolgálat azonnal felderítette, hogy én diákkoromban egyszer szekundát kaptam a természetrajz tanártól, mert makacsul azt állítottam, hogy i medvének három lába van, s ettől még a medve megmutatása után sem akartam elállani; holott a tény az, hogy én azért kaptam szekundát, mert ízt állítottam, hogy a Pithagoras féle tantetelt Archimedes találta fel, holott a professzorom bizonyára Pithagoras iránti részrehajlásból, nem engedte ettől a dicsőséget elvitatni.

Jeles segédeszközei a társalgásnak a lárma és a zongora. A lárma csak akkor szükséges, ha nincs, a ki zongorázzék; ekkor a társaság megfelezi önmagát, s a fele mindig lármázik, de csak azért, hogy a másik fele addig beszélgethessen. Ha pedig zongorázó ember is van akkor azt művészetére való hivatkozással, bókok között, s a hallgatás vágyának kinyilvánítása mellett odri- ültetik a zongorához s azután nem gondolnak többet vele. A társaság ellenben átveszi a kanári madár szerepét, és a mint a legmakacsabbul hallgató, s immár némának vélt kanári, ha hangos társalgást hall, torkaszakadtából énekelve igyekszik az emberi hangokat túlszárnyalni, épen úgy kezd lármázni az egész társaság, ha a zongora megezólal, s ekkor már nem is szomszédjukkal b jszélgetnek, hanem a legellentétesebb sarkokban ilő emberek kiabálnak át egymásnak, mint a zajgó Konstantinápoly felett két messze eső minaret két muezzimje; a szegény zongorázó pedig veri tovább a sok fogú zongorát, mintha nem is napszámba, de átaljában vállalta volna fel azt a munkát.

Ezekbin volt szerencsém a modern társadalom képét, úgy a hogy tudtam, megfesteni, ha jobban tudtam volna, jobban festettem volna meg. Szépnek nem mondható ez a kép, de legalább naturalista tehát modern ecsettel van festve, ujjnyi vastag festékke', s nem hasonlít a sim- bolista festő iskola müveihez, a melyekről csak gyakorlott szem találja el, hogy tájképet, arcz- képet, vagy argaui tehenet ábrázolnak-e.

Az én leírásomból kitűnik, hogy a modern társalgás nem tartozik a jó és követendő dolgok közzé, amiből a józan logika szabályai szerint az következnék, hogy nem kell társalogni. De a mint a békának nem lehet megparancsolni, hogy mindig a miskolezi kocsonyában pislogjon, úgy nekem sem parancsolhatja meg senki, hogy mindig logikusan gondolkozzam.

Nem is teszem, s kimondom, hogy igenis kell társalogni, mert először nincs unalmasabb dolog az unalomnál, ezt pedig csak társalgás által lehet megölni, másodszor mert ha azt mondanám, hogy nem kell társalogni, senki sem hallgatna reám, a mi az én reputatiomnak ártana.

Azért kijelentem, hogy tessék csak vígan társalogni s szerény - személyemet is odidobom úgy a csepütelegráf, mint a felderítő szolgálat martalékául, kijelentem azonban, hogy nagy sikert ne méltóztassanak ettől remélni, mert én fogok innen ma legkésőbb eltávozni, s igy a megszólásban is az enyém lesz az utolsó szó.-ág. Bent a vásártéren pedig az e czélra felfogást 3 ember egy-egy városi tanácsnok ellenőrzése ellett szedik az eladásra szánt áruczikkek után i árulási dijakat, helypénzt és állatdijakat, egy- tóval mindazon dijakat, melyek a czédulaházak- 11 lefizetve nem lettek. Heti piaczok alkalmával czédulaházaknál csak a helypénzszedési szabályit 2, 3, 5. és 6. tétel alatti kocsidijak szedendők.

. Országos vásárok alkalmával a kocsidijakon kiül az állatdijak is a czédulaházaknál kezelendők, sütörtökön déltől kezdve pedig a bejövő összes >vak és szarvasmarhák utáni dijak szedendők a zédulaháznál a kocsidijakon felül. Országos vásá- okon a czédulaházaknál kedd reggeltől kezdve, asárnap reggeli 9 óráig egy tanácsnok egy kép- iselővel szedi a dijakat. Az eladás czéljából ak- )kban levő sertések utáni dijak a vásárt meg- lőző vasárnaptól, szerda reggelig a helyszínén zedendök be egy, e czélból kiküldendő tanácsnok Ital. 6. Hetipiaczok alkalmával a tanácsnokok elváltva működnek a czédulaházaknál és bent •“8 nacztéren. 7. A vásári és piaczi jegyzékek min- lenkor a polgármesternél őrzendők s azok kiadása ilkalmával felülbélyegzendők. A pénzszedők és mtosok félfogadása polgármester hatáskörébe tarozik s azokat, — ha kötelességüket pontosan és liven nem teljesítenék — azonnal elbocsájthatja. A :entebbi pontok alatt megszabott eljárás feletti felügyelettel Léderer Lajos, Lendvay Mátyás, Gergely Pál, Tar István, Kukla Ferencz és Menyhárt Gáspár képviselőkből álló küldöttség bizatik meg olyként, hogy a tapasztalt visszaélések és hiányokról a polgármesterhez kötelesek jelentést tenni. Az eljárásra vonatkozó egyéb, netán még szükséges módozatok megállapítása a tanács és polgármesterre bizatik. A fentiek szerint Gyula városa az önálló vám kezelését a pénteki hetipiaczon tényleg megkezdette.

A vésztő kötegyán-hollődi helyi érdekű vasút építését a helyi érdekű vasut-társaságtól pályázat utján tiz pályázó közül Pollák Á. mérnök, budapesti vállalkozó kapta meg, a ki kora tavaszszal az épitést megkezdi s 1899. julius havában a vasutat megnyitja. Ismételten hangsúlyozzuk eme vasútvonalnak BékéBvátmegyére s első sorban Gyula városára vonatkozó kiváló fontosságát. Mióta vi- czinális vasutak létesültek, egyetlen egy sincs, [mely annyira érdekében állana városunknak, mint éppen ez, mely úgy Belényes vidéke, mint Bihar- I vármegye nyugoti részének forgalmát Gyula felé Ifogja terelni.

Bartha Miklós végleg igazolva. A képviselőház elnöke folyó hó 3-án jelentette be, hogy Bartha Miklós megválasztása óta 30 nap alatt eltelvén, a választás ellen kérvény nem adatott be. A képviselőház ennek következtében Bartha Miklóst kép- I viselőt végleg igazolta.

Farsang. Karnevál herczeg megint elfoglalta trónusát, amelyet odahágy minden esztendőben, hogy azután megint beleüljön. Bolondos dolog, de hát a bolondság az ő birodalma. A jókedvű bolondság, amely legnagyobb ellensége a komoly bolondságnak. Karnevál herczeg uralkodása alatt minden szabad, csak a szomorúság tilos. Innen van a nagy i népszerűségé. Sok száz esztendő múlt el, de Kar- i nevűi herczegnek nem veszett el sem a népszerűsége, se a jókedve, se a fiatalsága. Mikor komolyra I fordul az idő, sútba vágja a koronáját és megezö425, ev. ref. 250, ág. ev. 21, gör. kel. 133, gör.lói kath. 3, izraelita 21, egyéb 3. Meghalt 292 fi, 269 d< aő, összesen 561. Ezek között róm. kath. 284, ev. m ref. 163, ág. ev. 14, gör. kel. 84, gör. kath. 1, izr.la; 5, egyéb 1. Szaporulat 155 fi, 137 nő, összesen 292. ss Az 1896. évben született 872, meghalt 616, szapo-lm rulat volt 256 és igy a szaporulat Gyulán 1897. év a végén a múlt évhez képest 39. Házasságra lépett zt 1897. évben róm. kath. 102 pár, ev. ref. 43 pár,15. gör. kel. 34 pár, izraelita 9 pár, vegyes 33 pár,tv összesen 221 pár, mig 1896. évben csupán 189 párlC lépett házasságra. Kihirdetés volt 1897-ben 221 pár,! 1( mig 1896-ban 264 pár. cí

Újévi tisztelgés a vármegyén. A vármegye ri tisztikara újév napján délelőtt teljes számban gyű- v lekezett Össze a kisebb gyülésteremben, hogy a|y vármegye alispánját újév alkalmából üdvözölje. Dr 11 Bodoky Zoltán főjegyző volt a tisztviselők jókivá-| natninak szószólója, ki meleg hangon emlékezvénIe nieg azon szívélyes viszonyról, mely a tisztikar és 6 főnöke között fennáll, erőt kívánt az alispánnak alá további munkálkodásra és boldog családi életet azt f újévre. Dr. Fábry Sándor alispán hosszabb beszéd-l ben mondott köszönetét az üdvözletért, melyben] visszatekintvén az elmúlt óv történetére, örömmelp konstatálta, hogy a tisztviselői karban történt vál- 8 tozások úgy a tisztikar munkaerejének, mint a l fennálló szives viszonynak erősbödésére ssolgáltak.L Majd^ viszonozta külön-külön és együttesen a tiszt-| j viselők jókivánatait, szívélyes kézszoritással és a jelenlevők éljenzése közben hagyta el a termet.

Állami mének szétosztása. A vármegye alis-P palijának hozzá intézett felterjesztésére a földmive-p lésügyi miniszter intézkedett az iránt, hogy azll 1898. évre megállapított fedeztetési állomásokra az ] állami mének már február 15 én kivonuljanak. A lótenyésztéssel előszeretettel foglalkozó gazdaközönségünk örömmel veheti a miniszter ezen kivételes intézkedését tudomásul.

Jutalom óvónők részére. Közöltük annak idején, hogy a vármegye közönsége évenként kiadandó 50 frt jutalmat szavazott meg oly kisdedóvók ré-| szere, kik a magyar nyelvnek idegen anyanyelvű tanítványaikkal való elsajáttitatásában kiváló ered ményt tudnak felmutatni. A belügyminiszter most jóváhagyta a vármegye ezen határozatát s igy a jutalom már a folyó évben kiadható lesz.

A vásári és piaczi helypénzszedési jog házi lagos kezelésére vonatkozó módozatok megái lapjai : tása tárgyában f. hó 4 én Dutkay Béla, polgármes-l I tér elnöklete alatt a városháza kis tanácstermében értekezlet tartatott. A polgármester ismertetvén a vásári és piaczi helypénzszedési jog bérbeadására hozott képviselőtestületi határozatot, mely szerint ezen jogot a város haszonbérbe nem adja, hanem házilag kezeli, hogy pedig a házi kezelés a várost t készületlenül ne találja, szükségesnek tartatott, mi- i szerint ezen, a városra igen fontos jognak kezeié- sére a módozatok már előre megállapítva legye- i nek. Ezek előre bocsájtása s az ügy beható tár l gyalása után a következő intézkedések megtétele g határoztatott el: 1. A hely pénzszedők a vásár- és- piaczlátogatóknak nyomtatott bárczát adnak át, a melyre a fizetett összeg kinyomtatva van. 2. heti- piaczok alkalmával a Bárdos hídnál, gyulavárii, i sarkadi és dobozi czédulaházaknál s ezeken kívül- a piacztéren is szedendők a helypénz dijak, 3. Or- szagos vásárok alkalmával a dijak az összes ezé dulaházaknál, valamint a Bárdos hidnál és a vásárn téren szedendők. 4. Heti piaczok alkalmával a !- ezéduluházak és Bárdos hidnál tanácsnokok és 9 egy egy botos szedik a kocsi és az eladásra szánt i. állatok dijait csütörtök déltől péntek reggeli S