Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1898-03-13 / 11. szám
Éljen a hon! (1898. márczius 15-re.) Menydöröghet, zúghat, törhet, Baj nem éri ezt a földet, Hol apáink vére folyt; . S . Minden talpalatnyi földnek, Mely csak dicstől tündökölhet És, hol ezer-éves ünnep Gyönyörködtetó lelkünket, Századokkal már előbb is Történelmi múltja volt! Történelmi múltja volt — s van ! Minden rögnek e hazában, Hegynek, völgynek egyaránt; Drága minden por-szeraecske, Mely ősink sírjára esve Friss virágot illatoztat . . . Hol szivünk megnyilatkozhat, És az égbe száll imánk ! Menydöröghet, eshet, fujhat Baj nem éri szép honunkat, Isten kegye védi azt; Hitvány, alávaló féreg A magyar-szinen, ha tépked, Irigységnek adja jelét . . . Bar menydörgős menykő lennék, Hogy elláthatnám a gazt! . . . Szent hazámnak szép virá^i: Fiai és hü leányi, Lelkesen örvendjetek; Menydöröghet, zúzhat, törhet. . . Csókkal illesd ezt a földet, Baj nem éri — Isten védi, I mely nép benne tud remélni: Él, virágzik, higyjétek! És szeressétek hazátok, Hogy ne érje semmi átok, Sem csapás, sem szenvedés; Mindenekből volt már részo, Ézután már soh’ se érje, Csak a mi a szívnek vágya: A boldogság netovábbja, Hir, öröm és becsülés !! k Mihálik József. y-|ját« Gyulán töltötte, ahol a szabadságharc e-l végnapjai alatt neje Laborfalvy Róza s Schódeln nt dr. Erkel Rudolf orvos, a békésmegyei tab la rékpénztár köztiszteletben álló vezérigazgatc jának kedves vendégei voltak. A kiváló ir g- sem azelőtt, sem azután többé nem volt Gyű Hlán és az 1849. évi augusztus 13-án Gyulá é- töltött napjának történetét és hangulatát lapun £s| szerkesztőjének felkérésere irta most meg i j3|»2?^es«-nek, mint a békésmegyei közművelő isjdési egyesület közlönyének, ünnepi számmi „ avatva a tárcza rovatunkban közölt örökbecsi ^visszaemlékezésével mai számunkat, amelyet : i békésmegyei közművelődési egyesület mindéi I tagjának is van szerencsénk megküldeni. A ki «Iváló írónak pedig hálatelt szívvel mondunk köijszönetet, hogy alkalmat adott nekünk a leg> magasabb műélvezetet és gyönyörűséget nyújtó >1 i kedves meglepetésben részesíteni olvasóinkat. Márczius tizenötödike. Ötven esztendő merült az örök semmiség űrébe azóta, mikor a magyar I nemzet százados bilincseit széttörve kimondá, hogy szabad akar lenni, mint a minőnek a gondviselés teremtette s mint a mily szabad a természet, nagy egyetemében daloló madár! ötven esztendeje, hogy Ilehullott a jobbágy vállairól az embert állattá le- laljasitó járom. Ötven esztendeje, hogy a magyar Inemzet minden tagja, a magyar haza minden szülötte, legyenlő jógii lett. Ötven éve, hogy Jókai Mór, hazánk legnagyobb Írója megírta, „Mit kíván a magyar nemzet“ hogy a szabadsajtó utján először szólalt meg a nemzet legnagyobb költője Petőfi Sándornak lelkesítő dala: Talpra magyar! Ez ötven esztendő a magyar nemzet történetében századot jelent. És e múlt ötven esztendőnek emléke kel fel Márczius 15 ikén a magyar nemzet keblében. Ez emléket az ötven éves forduló nagyobb jelentőségűvé teszi ez évben és a szokottnál nagyobb ünnepélyességgel ülik meg Békésvármegye minden községében első sorban pedig a vármegye székhelyén Gyulán is. A gyulai ünnepélyességek programmját már lapunk multheti számában közöltük, de ezúttal sem tartjuk feleslegesnek rekapitulálni. Márczius 15-ikén ugyunis délelőtt 9 órakor a város képviselő testületé dísz- közgyűlést tart, a honnan a városi tanács tagjai s a képviselők a templomban tartandó hála isteni tiszteletre testületileg mennek el. Isteni tisztelet után a díszközgyűlés folytatódik, a mikor is az ünnepi beszédet dr. Zöldy Géza városi főügyész fogja mondani. Délután 3 órakor a Gyula városa polgárai a városház előtt gyűlnek össze, s zeneszó kiséret mellett a Göndöcs-népkerti csarnok elé vonulnak, ahol is népgyülés tartatik. A népgyülés prog rammja a következő: Hymnus, énekli az Erkel dalkör — Jantsooits Emil elnöki megnyitó beszéde, Bartha Miklós országgy. képviselő szónoklata. Nemzeti dal, szavallja Papp Endre, Szózat, énekli az Erkel dalkör. Este 7 órától 8-ig a város kivilágítása. 8 órakor társas lakomák a polgári körben (tnely az összes gyulai negyvennyolczas honvédeket meg vendégeli) a népkerti csarnokban és az újvárosi olvasó körben. A békésmegyei gazdasági egylet és a papi vagyon szekularizácziója. Csakis a beszámifhatlanság lehet az egyedüli magyarázata s mentsége ama meggondolatlan, könnyelmű s mindenekfölött veszedelmes határozatnak, amelyet a békésmegyei gazdasági egylet Qeiszt Gyula elnöklete alatt Csabán vasárnap tartott igazgató választmányi^||^^|^||M vetni nem átallott. Az agrársocialis kérdés tanulmányo zására kiküldött bizottságjavaslata volt tárgyalás alatt, mely javaslatra nézve azt határozták el, hogy miután 20 sűrűn Írott ívre terjed, azt kifogják nyomatni s később fognak fölötte végleg határozni, noha ezúttal is felolvasták és belementek annak érdemleges tárgyalásába. Dr. Hajnal István már ez alkalommal is néhány igen helyes és megszívlelendő megjegyzést tőn a javaslat ellen, amelyet a napirendről levenni indiiványozott. Magához az elaboratumhoz nem szólunk, banem megvárjuk, mig az ki lesz nyomtatva s akkor tüzetesen fogunk vele foglalkozni. De van a javaslatnak egy tétele, mely fölött lehetetlen már most is a legkomolyabb tiltakozás nélkül elsiklanunk. A javaslat ugyanis többek között a papi javak szekularizácziójára akar mozgalmat indítani még pedig úgy, hogy a szekularizáczióra nézve indítványt tesz a vármegye közgyűlésén és a hozandó határozatot hozzájárulás végett Békésvármegye utján elküldi az ország összes törvény- hatóságainak. Nem keressük talán a csabai patro- natu8 kérdésének megoldásában rejlő subjektiv egyéni okokat, amelyek csabai laptársunknak az ülésről szóló tudósítása szerint e kérdésben felszó aló dr. Zsilinszky Endrét a papi vagyon szekularizácziójára inspirálták, annak pikáns hátterére sem I terjeszkedünk ki, hogy dr. Zsilinszky Endre test* véröcscse Zsilinszky Mihály vallás- és közoktatás- I ügyi miniszteri államtitkárnak, aki bizonyára nem- Icsak távol áll a szekularizáczió eszméjétől, hanem ívelünk együtt megbotránkozik fölötte, csupán ama I nézetünknek, mondhatnánk biztos meggyőződésünknek adunk már most kifejezést, hogy Békésvármegye törvényhatósági bizottsága a szekularizáczióra I vonatkozó javaslatot illetőleg, nem fog a gazdasági egylet igazgató választmányának rendelkezésére ál- lani, hanem hogy határozottan vissza fogja azt utasítani. A gazdasági egylet már a javaslat ilyetén Istádiumában is kegyetlenül megtépázott reputá- cziójának és komolyságának érdekében különben reméljük, hogy az igazgató választmánynak a javaslattal szolidaritást nem vállaló tagjai, úgyszintén a választmány kötelékén kívül álló rendes tagok fognak utat és módot találni rá, hogy a gazdasági egylet hatáskörén túlterjedő, veszedelmes, ultraradikális javaslat, amely ha elfogadtatnék, jogosulttá tenné az agrárszoczialistáknak Gerendás és Megyes- egyháza birtokosaival szemben fenforgó földosztási I törekvéseket is," magában a gazdasági egylet kebe- I leben elejtessék^ ha másként nem, akkor egy e czélból kérendő rendkívüli közgyűlés határozata I alapján. A békósmegyei gazdasági egylet igazgató választmányi üléBének a papi javak szekularizáozió- jára vonatkozó javaslatát — noha az még nem végérvényes határozat — világért sem mulasztották el megtávirni a közeli vidék sajtójának és a fővárosi összes lapoknak, amelyek elképzelhetőleg ugyancsak kaptak a szenzáczión és mindegyik lap sietett azt a maga szájaize szerint kommentálni. Felesleges megjegyeznünk, hogy a különben szabadelvű lapok túlnyomó része sem helyesli a gazdasági egylet állítólagos javaslatát, sőt amelyik elvileg, egyetértene vele, az is most időszerűtlennek nyilvánítja. Nem s reprodukáljuk a lapok nyilatkozatát csupán a Hazánk“-ot, mely pénteki számában a következő két Írja: „A szoczialisták fegyverszövetségesei. A bó- kósmegyei gazdasági egyesület, mint a lapokban vassuk, a szocziálista programúi egyik sarkalatos pontját az egyházi vagyon szekularizáczióját akarja követelni a törvényhozás elé terjesztendő peticzió- ában. Jól jegyezzük meg, nem valami szocziálista gyesület, hanem Békésmegye gazdasági egyesülete , gazdasági élet szervezett faktora készül ilyen pe ticzióra éppen most, mikor minden szekta gyűjt és felégetéssel fenyegeti a birtok a tulajdon jogrendjét ügy tudjuk, Beliczey István Békésmegye volt főis pán visszalépett ennek az egyesületnek az elnök ségétől s igy az most egészen hivataloi vezetés alá helyezkedett, úgy mint a többi vármegyei gazda sági egyesület, a melyekben a kormány akaratát a főispán képviseli. Az egyesületben vannak független gazdák, azért tehát ezeknek a figyelmét hívjuk föl apókban közölt hírekre, a melyek ennek az gyesületnek ezt a peticziót tulajdonítják. Legyenek ésen a békési gazdatársadalom független elemei i kadályozzák meg, hogy a birtokos osztály érdé keinek képviseletére törvényesen szervezkedett egye- ület a szoczialisták fegyverszövetségeseivé szegődjék olyan üszköt dobjon az amúgy is forrongó nép közé, a melynek a tüzét majd nem lehet eloltani,* közvélemény megtévesztésére fölötte alkalmas fenti közleménynyel szemben részint legilletékesebb helyről nyert megbízásunk, részint saját közvetlen tudomásunk alapján a következőket jegyezzük meg : Tény ugyan, hogy Beliczey István, Békésmegye olt főispánja visszalépett a' gazdasági egyesület nökségétől, de valótlanság az, hogy | békésme- ___v]ei gazdasági egyesület most egészen, vagy csak legkisebb részben is hivatalos vezetés alá helyezkedett volna. Beliczey István, noha mint elnök vissza épett az egylettől, de annak ma is ép oly vezérszelleme 8 irányitója, minta múltban volt. Ami szekularizácziót is illeti, ez a javaslat nem Beliczey István ellenére történt; a javaslat készítésében Beliczey István közreműködött és az igazgató választmány ülésén sem szólt egy szót sem a szekularizáczió ellen, pedig ő sokkal önállóbb és függetlenebb ember, semhogy esetleges ellennézetót elhallgatta ós sokkal irányadóbb egyéniség, semhogy ellennézetét ne érvényesíthette volna. 2. Második tény: hogy a vármegye főispánja s a Hazánk által úgynevezett „hivatalor vezetés“ nemcsak hogy nem inspirálta a hírhedt javaslatot, nemcsak teljesen^ távol állott és ál! tőle, hanem csak utólagosan értesült róla, mikor nem volt alkalma azt megakadályozni s végül harmadik tény, hogy a „hivatalos vezetés“ az adott esetben erősebben meg van bot- ránkozva a hírhedt javaslat fölött, mint a „Hazánk*, mely azt a tényekkel homlokegyenesen ellenkező ráfogás és minden alap nélküli támadás eszközéül akarja kihasználni. Megtagadott jóváhagyás. A Klotild főherczegnő védnöksége alatt Cirkvenicában görvélykóros bete gek gyógykezelése czéljából létesített „László gyermekotthon" javára Békésvármegye közönsége 1000 frt08 alapítvány tételét határozta el. A belügyminiszter ezen határozatot nem hagyta jóvá, mert — bár a vármegyének a jótékony czél iránt tanúsított áldozatkészsége — úgymond — elismerést érdemel, de a fedezetül kijelölt házi pénztár csak közigazgatási szükségletek kielégítésére szolgál s abból alapítványok nem létesíthetők. A vármegyének tehát uj fedezeti alapról kell gondoskodnia, ha határozatát végre akarjajiajtani. Megerősített alapszabályok. A belügyminiszter a „gyulai kölcsönösen segélyed első üu és leánykihá- zasitó társulat11 alapszabályait bemutatási záradékkal ellátván, jóváhagyta. Uj részvénytársaság alakítása, van tervben Orosházán. A Tafler és Kosenberg féle seprőgyárakat az üzem kiterjesztése czéljából a tulajdonosok részvénytársasággá akarják átalakítani. Folyó hó 11-én e czélból az érdeklődők Orosházán értekezletet tartottak, melyen jelen volt a vármegye főispánja dr. Lukács György is. — Az értekezleten líeiszt Gyula nagybirtokos elnökölt és többek közt résztvettek azon Báni József a gróf Károlyi uradalom tiszttartója, valamint a csanádvármegyei gazdasági egyesület két képviselője is. Az értekezlet, mint értesülök, ez alkalommal positiv eredményre még nem vezetett, mert az ügynek bővebb előkészítését és több felvilágosítás beszerzését [átta szükségesnek. Az elmegyógyintézet terveit a belügyminisztériumban dr. Niedermann Gyula kir. tanácsos, dr. Berkes Sándor igazgató főorvos és Haviár Lajos kir. főmérnök közbejöttével tartott értekezleten felülvizsgálták és a terveken, valamint a költség- vetésen néhány, főleg takarékossági szempontból szükséges kisebb átalakítás keresztülvitelét java solták. E módosítások néhány nap alatt keresztül- vihetők s igy a tervek még e hó folyamán újból felterjesztetnek a belügyminiszterhez, ki most már minden akadály nélkül véglegesen megadja azokhoz jóváhagyását s igy a májusi közgyűlés érdemileg foglalkozhat a nagyszabású intézet létesítésének kérdésével. A vármegyei földmivesiskola ügyviteli sza bályzatát a földmivelésügyi miniszter jóváhagyván, az iskola ügyeit intéző bizottság a májusi közgyűlésen újból lesz alakítandó. — A szabályzat szerint ugyanis a bizottság az alispán elnöklete alatt 5 állandó és 5 választott tagból fog állani; az állandó tagok a gazdasági egyesület elnöke, a vármegyei közgazdasági előadó, a vármegyei főszámvevő, a földmives iskola igazgatója és a vármegyei előadó jegyző lesznek, mig a másik öt tagot a közgyűlés 3 évenként fogja választani. A csaba-apácza-fóldvári gazdasági vasút segélyezésére Csaba község képviselőtestülete annak idején a törvényhatósági bizottság hozzájárulásával 30.000 frtot szavazott meg. Legújabban a kereskedelemügyi miniszter is jóváhagyta a község határozatát, kikötötte azonban, hogy a segély csak akkor lesz folyósítható, ha a felsőbb hatóságok az ezen segély fedezésére fordítandó kölcsön felvételét is jóváhagyták. A munkástörvény végrehajtása, mint múlt számunkban megírtuk, zavartalanul folyik a vármegye területén, jele ennek az a nagy szám a melyben munkásaink igazolványokat váltanak. A legutóbb beérkezett jelentések szerint tegnapig igazolványát kiváltotta Gyula városban 1401 munkás, a gyulai járásban, 1098, a csabai járásban 1891, az orosházi járásban 902, a szarvasi járásban 631, a békési járásban 2400, a gyomai járásban 260 és a szeghalmi járásban 1561 munkás. A mezöberény-köröstarcsai kőút 300 méterrel való meghosszabbítására vonatkozó határozatot a kereskedelemügyi minister nem hagyta jóvá, mert a kérdéses útszakasz a község belterületén levő utczarész, § mint ilyen csak azon esetben lenne a vármegye által kiépíthető, ha az útszakasz a törvényhatósági úthálózatba felvétetnék. Névváltoztatás. Grünfeld Oszkár osabai lakos belügyministeri engedélylyel „Gerő*-re változtatta át vezetéknevét. Járványok krónikájából. A változékony tavaszi időjárás hatása igen meglátszik a közegészségügy állapotán, különösen a ragályos gyermekbetegségek léptek fel nagyobb számban. Az elmúlt héten a következő községekben fordultak elő fertőző betegségek : a kanyaró Szeghalmon, Csabán, Gyulán, Tót-Komlóson és Orosházán ; a vörheny K.-Ladány- ban, Csabán, Uj-Kígyóson, Orosházán, Bánfalván, Tót-Komlóson, Sámsonban, Öcsödön, Gyulán, Nagyszénáson, Szarvason és Vésztőn; a bárány himlő F.-:Gyarmaton, Gyulán ós Szarvason ; a hasi hagy- máz Szeghalmon, a hökhurut Gyulán, Bánfalván, K- Ladányban, és Mezőberénybon ; a roncsoló toroklob Csabán, Szarvason és Nagyszénáson és a hólyagos himlő F.-Gyarmaton. Felmentés. Dr. Frankó László vármegyei tb. árvaszéki ülnök ezen állásáról lemondván, őt a vármegye főispánja állásától felmentette. Endrödy Géza, Gyula város uj rendőrkapitánya képviselőtestület keddi közgyűlésében tetté le a hivatali esküt, élénk tetszéssel fogadott pár lendületes szóban vázolván működési programmját. Az uj rendőrkapitány még azon napon átvette hivatalát és megkezdte'müködését. Dr. Némethy József kir. alügyész távozása alkalmával e hó 7-én tartott bucsulakoma, — mint az várható is volt, — jól sikerült; megjelentek a hivataltársak és a jó barátok csaknem teljes számban. A lakoma a kaszinó nagytermében folyt le. Az első toasztot Jantsovits Emil, a kaszinó elnöke mondotta, s mint a kaszinó 2 éven át buzgó igazgatóját, búcsúztatta el Némethyt. Felköszöntőket mondottak ezenkívül Szabó Béla Némethy vidéki barátai nevében, dr. Nyisztor Adorján a törvényszék Devében, dr. Bodoky Zoltán, Kóhn Dávid, dr. Frankó László, Dombi Lajos, Gámán Károly, Budai Antal, Lampenfeld Lajos stb., melyekre a búcsúzó mély meghatottsággal mondott köszönetét. A kedélyes lakoma a reggeli órákig tartott. Dr. Seiler Endre csabai ügyvéd elhalálozása következtében az aradi kamara lajstromából kitöröltetvén, irodája részére gondnokul dr. Fáy Soma csabai ügyvéd rendeltetett ki. A gyulai rém. kath hitközség iskolaszékének múlt vasárnapi közgyűlésén, Gróh Ferencz elnök szép szavakkal emlékezett meg Diósy Lajosról, a hitközség elhunyt tanítójáról, kinek működése felett az iskolaszék elismerését, halála folytán érzett vesz teségét és sajnálatát jegyzőkönyvbe vezettetni határozta, s az elhunyt hátrahagyott két kis árvája javára a teljes tanítói fizetést és lakást egy félévig megajánlotta. A tanítói állás javadalmának újbóli megállapítása élénk, tárgyilagos vitát keltett és azon határozattal záródott, hogy az állomás összes javadalma készpénz és lakással együtt 600 frtbau állapíttatott meg, ami az eddigi fizetéshez képest kevesebb ugyan, de egyrészt a hitközség vagyoni erejéhez és az újabban rendszeresített állomások avadalmazásához van mérve, másrészt az ötödéves korpótlékokkal, különben is rövid idő alatt felemelkedik. Az „Erkel Ferencz dalkör" vasárnapi évzáró és tisztújító közgyűlésén megválasztattak : elnökök Sál József és Niedermayer Antal, karnagy Székely Lajos, ügyész dr. Frankó László, pénztárnok Hra- bovszky Ferencz, jegyző Bakó Jakab, zászlótartó Poszler József, számvizsgálók Pécsy Imre, Papp Endre, ifj. Yékes Sándor, szertárnok: Kiss Mihály. A választmányba: Ifj. Gáspár János, Farkas Béla, Somogyi György, Abrahám János, Schőnbrunn Fe- encz, Bagi József, ifj. Szénássy Gusztáv, Gyepes Gergely, Ventilla György. A dalkörnek első három évi cyklusa letelvén, 4 tagnak törlése és ugyanannyinak újbóli belépése által a dalkör ismét kiegészíttetett. Uj tagokul beléptek Haverda Ferencz, ifj. Varga Péter, Dániel Sándor és Gróh György. A dalkör vagyona készpénzben és felszerelésekben 220 frt. Államsegély. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Rezey Silviusz kir. tanfelügyelőhöz intézett rendeletében kijelenti, hogy a mezőberényi polgári fiúiskola részére 2000 frt évi államsegélyt ád, amely segély lehetővé teszi, hogy a most 3 osztályú iskola égy osztályúvá egészittessék ki. A miniszter elhatározása bizonyára nagy örömet és megelégedést kelt Mező-Berényben. Az uj törvényszéki épület építkezési munkálatainak állandó ellenőrzésére, az igazságügyminiszter a kassai kir. államépitészeti hivatal szolgálati kötelékébe tartozó Politzer Lajos kir. mérnököt rendelte ki. Időjárásunk a tavaszi szántás és vetés szempontjából állandóan kedvezőnek volna mondható, amennyiben márczius hó elejétől kezdve száraz és lehetővé teszi eme munkálatokat, de másrészről a pár nap óta tartó hideg, különösen pedig az éjjeli fagyok keltenek jogos aggodalmakat gazdáinkban. Szerdán és csütörtök reggelre 4—5 fok hidegre virradtunk, ós a tavaszi fagyok tényleg nagy károkat szoktak a vetésekben okozni, hacsak — amint fölötte óhajtandó — kedvező időjárás nem fogja me károkat lehetőleg ellensúlyozni. gitás után fogyasztott áram számlázására. Az il; képpen kiszámított, évente fizetendő összeg ha egyenlő utólagos részletekben lesz fizetendő. Köti lezzük magunkat az áramfejfesztő telep, valamii a vezetékhálózat építését, illetve szerelését a tei veknek hatósági jóváhagyása u ánés mihelyt Gyűl r. t. városában 1500 lámpa 15,000 frtnyi évi fogyass tással és Csaba nagyközségben 1500 lámpa 15,00 frtnyi évi fogyasztással biztosítva lesz, rögtön rnej kezdeni és a munkálatok foganatba vételétől szü mitva, legkésőbben 360 munkanap után az áram szolgáltatást megkezdeni. A fogyasztók berendezd se in ele s a csatlakozási vezetékeknek létesítése é fentartása társulatunknak kizárólagosan biztosiba tik és a felszámítandó egységárak egy, 3 évről j évre megállapítandó árjegyzékbe fognak foglaltatni A berendezések költségeire nézve jelenleg csaki tág keretben niozgó adatokkal szolgálhatnánk, mer e tekintetben a mérvadó helyi viszonyok nagyoi különböznek. Tapasztalataink szerint a berendezéi egy-egy lámpa részére csillár nélkül körülbelü 4—12 frtra mg. — Ezen előterjesztésünkből látn: fogja Méltóságod, hogy a föltételek megállapításánál a legmesszebb menő előzékenységet tanúsítjuk, nem kívánunk semminemű pénzbeli segélyt sem a helységek részéről, sem pedig a hatóságok részéről, hanem csupán erkölcsi támogatásukat s továbbá anyagi támogatásukat oly módon, hogy kötelező Ígéretüket elnyerjük arra nézve, hogy a mutatkozó világitási szükségletet az általunk szolgáltatandó árammal fogják fedezni. Ezen föltételek megfelelnek azoknak, melyek Magyarországon számos városban és községben megállapítva és elfogadva lettek 8 azon biztató reményt tápláljuk, hogy ugyané föltételek Gyula r. t. városban és Csaba nagyközségben is megfelelőknek fognak találtatni. — Megragadjuk ezen alkalmat, hogy Méltóságodnak azon szívélyes fogadtatásáért, melyben vezérigazgató urunkat részesíteni kegyes volt s azon élénk érdeklődésért, melyei a szóban forgó ügy iránt viseltetni méltóztatik, legmelegebb köszönetünketl fejezzük ki, és midőn azon tiszteletteljes kéréssel I járulunk Méltóságod elé, hogy további eljárásunk nál is minket szives támogatásában részesíteni ke-1 gyeskedjék, maradunk Méltóságodnak szolgálatkész tisztelettel 1898. márczius hó 1-én. Magyar villamos- sági részvénytársulat. Matlekovics., s. k. Fischer, s. k, A kérdéshez általában, valamint a most közölt ajánlat feltételeihez jövő számunkban fogunk hozzá-1 szólni. Hírek Jókai Mór a »Békésiben. Olvasó közönségünknek bizonyára ép olyan örömet és kedves meglepetést fog szerezni, mint aminő büszkeségünkre és igaz gyönyörűségünkre szolgál nekünk, hogy a magyar alkotmányos szabadság nagy napjának félszázados évfordulója emlékére szentelt szerény lapunkat annak a férfiúnak ! nevével és dolgozatával gazdagíthatjuk és ékesít- 1 hetjük, aki 1848. márczius 15-ikének főalakja, , főszereplője volt, aki azon idő óta Magyaror- 1 szág első írójává lón, aki Magyarország ma i élő összes fiainak legkiválóbbja, a magyar köz- ! művelődés legerősebb oszlopa, a magyar szép- ' irodalom tündöklőén világitó fáklyája, legna-l gyobb dicsősége s örök büszkesége, múlt és 1 jövendő- idők végtelenéig. Jókai »Emlékeim« czimű munkájában egy- f szerűen jelezte, hogy »élete legszomorúbb nap- \
