Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1898-03-13 / 11. szám
Uj hittudor. Lindenberger János, a nagyváradi lat. szert, papnevelő intézet lelki igazgatója, városunk derék szülötte, utolsó szigorlatát kitűnő ered- mónynyel befejezvén, Insbruckban, a világhírű theo- logiai fakultáson doktori czimet nyert az összes theologiai tudományokból. Szívből gratulálunk. A katonai fösorozás Gyulán e hót folyamán lesz, és pedig a járási községekre nézve márczius 14, és 15-ikén, a Gyula városi hadkötelesekre nézve 16. és 17-ikén. Szerdán 16-ikán az első korosztályúak, csütörtökön 17-ikén pedig a második és harmadik korosztályú hadkötelesek soroztainak. A sorozás helyisége a népkerti csarnok, a bizottság polgári tagjai dr. Fábry Sándor alispán és dr. Zöldy János főorvos. Eljegyzések. König Jakab, m. kir. állam vasúti tiszt EL-. M. Vásárhelyről vasárnap tartotta eljegyzését özv. Bauer Lipótnó szeretetreméltó bájos leányával Mariskával. Rósenthal Sámuel, a Tafler testvérek megyesegyházai czég könyvvezetője, folyó hó 8-án eljegyezte Wertheim Simon kereskedő szép és kedves leányát Idát. Helyreigazítás. A „Békés“ czimü lap 10-dik számában, az újvárosi olvasókör uj tisztikarának névsorából dr. Frankó László, mint ügyész, téve désből maradt ki. E néven ösmerték és működött Békósmegye ólén Perczel Gyula kamarás, aki 8L éves korában folyó hó 13-án a Perczel család ősi fészkében, Bonyhádon meghalt. Ha az elhunytnak politikai egyéniségét mérlegeljük, akkor „a halottakról jót vagy semmit“ példaszót kell igénybe vennünk, mert Perczel Gyula, Géza testvérével együtt az absolutismus leggyűlőltebb alakjai közé tartozott s a magyar közérzület soha sem tudta nekik megbocsátani, hogy a Perczel családnak a szabadságharczban nagy érdemeket és hírnevet szerzett hazafias tagjaival ellentétben,- az absolutismus szolgálatába állottak, sőt büszke családi nevüket is „Bonyhádi“ névvel cserélték fel. Politikai ellenszenves szerepétől eltekintve azonban, Bonyhádi Gyula, aki az ötvenes években me gyefőnök, a provisorium alatt pedig főispánja volt Békésvármegyének, kiváló közigazgatási talentum, tapintatos hivatali főnök és mindenek fölött Békésvármegye s első sorban a székhely, Gyula városa fejlődésének csaknem örökké hervadhatlan érdemeket szerzett kiváló tényezője volt. Az a tevékenység, amelyet 1855-ikben kifejtett, amidőn Gyula városát az árvíz elborította s a város nagyobbik fele romokban hevert, messze felül haladta a hivatalos ügybuzgalmat és a rekonstrukczió óriási munkája Gyula városa iránti önzetlen szeretetének és áldozatkészségének szép bizonyítéka marad örök időkre. Az ő érdeme s agitácziójának gyümölcse a Körösásás, vagyis a Fehér-Körös vizének a Gyula békési nagy csatornába történt bevezetése, a mi által Gyula. Csaba s Békés városok az árvízveszélynek kisebb mértékben lőnek kitéve. O építtette a bárdoshid és belső kőhíd közötti, továbbá a városház- és megyeházutczán, a sarkadi útig terjedő kőútat, amelyet egész Szalontáig tervezett, amiben azonban 1866-ban történt bukása megakadályozta. A bárdos-és belső kőhíd közti útvonalat Gyula városa az alkotó iránti hálából „bonyhádi ú<“-nak nevezte el és az alkotmányos ujabbi aera talán nem is . lett volna „hazaárulással“ vádolható, ha ezt az elnevezést meg is tűrte volna. Méltán ellenszenves politikai múltja után Bonyhádi 1866-ban, alig ötven éves korában teljesen visszalépett a közügyektől és visszavonultan él Bonyhádon családja körében mindaddig, amíg a halál kiszólitotta az élők sorából. Legyen a föld könnyű hamvainak és amit jót tőn Gyulán és Békésvármegyében, azért hálás kegyelet őrizze meg körünkben emlékét! Beküldetett. Két leánygyermek, egyik 5, a másik 7 éves. napról-napra az utczán őgyelegve, megszólítanak minden járó kelő embert alamizsnáért. Ruházatukról Ítélve, szegény, ellátásban és ápolásban részesülhetnek. Ez azonban még nem elegendő ok arra, hogy behunyt szemmel törjük azt, hogy már ily kicsi korban megszokják a koL dulás keserű kenyerét és a henye, tanya életet. Hisz van városunknak szegényeket segítő alapja, melyből o gyermekeknek is lehetne valamicskét juttatni. De meg van arra valamelyes rendelet is, hogy az ily elzüllésnek induló gyermekeket a városi elöljáróságnak megmenteni, neveltetésükről, iskoláztatásukról gondoskodni kötelessége, — Az irgalmasságnak a legcsekélyebb gyakorlása által nemcsak e két leánygyermeken segítünk, hanem segítünk önmagunknak, a társadalomnak, a hazának két munkás életet megmenteni. Különösen ily szoczialisztikus időben indokoltnak tartom felszólalásomat és ha a két szerencsétlen irányában bármily csekély gondoskodás tanusittatik is, fáradságomat bőven megjutalmazottnak tekintendem. Maniette Emilt, a gyulai kastély volt udvarmesterét a budapesti első rangú „Pannónia“ szálloda igazgatójává nevezték ki. Márczius 15. Szarvason. Szarvas város haza Éas közönsége méltóan akarja megünnepelni nemzeti újjászületésünk ötvenedik évfordulóját, sebből kifolyólag Melis János a város bírája értekezletet hivott egybe, hogy az ünnepély programmját megállapítsák. Az értekezlet meg is állapodott az ünnepség részleteiben, a mely szerint.az összes szarvasi templomokban ünnepélyes istentiszteletek lesznek, s ezek után a közönség diszmenetben zászlók alatt a községházára vonul, hol díszközgyűlés fog tartatni, a melyen Danes Béla első jegyző fogja az ünnepi beszédet mondani. —* Délután 2 órakor az összes testületek a főgymnasiumba monnek, a hol a főgymnasiumi ifjúság „Vajda“ önképzőköre nagy diszülést fog tartani, a hol az ünnepi szónoklatot Benka Gyula igazgató fogja mondani. Este az ösz- szes egyletek az Árpád szálló összes termeiben disz bankettet tartanak. Felolvasás Szarvason. A szarvasi szabadelvű polgári kör, múlt vasárnap délután felolvasást rendezett. Dérczy Péter földbirtokos a helyes gazdálkodás elveiről, Liska János tanár ped:g Deák Fe- renczről olvasott fel a nagyszámban megjelent hallgatóságnak. Márczius 15. Bánfalván. A 48-as események 50-ik évfordulója alkalmából Bánfalva községe egyesülve a polgári körrel ünnepélyt rendez. Az ünnepély programmja a következő: A közönség délután a polgári kör helyisége előtt gyülésezik, s innen 3 órakor a községi elöljáróság egy tagjának vezetése alatt zeneszóval, zászlók alatt a községháza elé vonul, a hol az ezen alkalomra alakult dalárda a szózatot fogja énekelni, Okályi Adolf lelkész alkalmi beszédet tart, dr. Wellner Áron pedig a szózatot szavalja. Este a polgári körben bankett lesz, melyen Pánczél József ref. lelkész felolvasást tart. A csabai nőegylet legutóbb tartott választmányi ülése elhatározta, hogy saját pénztára javára a böjt folyamán felolvasó délutánokat rendez. Az első délután ma, vas írnap lesz, a melyen Ferenczy ez redorvosné énekelni, Áchirn Gusztávné felolvasni fognak, Miklós Gyula humoros felolvasást tart, végre Áchim Károly szavalata fejezi be a műsort. A felolvasás a Vigadóban lesz. Életmentés lovagi harczczal. Szabó Sándor gyulai illetőségű legény a 101-es gyalogezred egyik cselédi körökben népszerű diliája, egy görbe naoot akarván eltölteni, elzálogosította a zsebóráját és aztán cselekedett is egy olyan görbe napot, hogy a mámora között azt határozta, hogy neki nem is érdemes ezzel a bajjal, küzdelemmel teli életben élni s revolvert vásárolván, a Manlicher szuronynyal szíjastul félköröket irt a levegőbe s nótaszóval indult a másvilági ut felé, mely az Élőviz-csatorna mellett vezet. A harmadik zsilipnél aztán hirtelen a csatornába vetette magát, de Lukucz Mojsza, a ki tanúja volt a katona kísérleteinek, utánna ugrott s valahogy partra segítette. Hanem még Szabónak állott följebb, vadul rikkantott rá: — Hogy mert maga engem megmenteni ? Aztán nagy verekedésbe kezdett s a visszásán forduló költői igazságszolgáltatás szerint még a Lukucz Mojsza kapott sebeket. Végre is a rendőrség vette rövid gondjaiba s átadta a katonai őrjáratnak. Kocsis László helybeli rőfös és divatáru kereskedőnek lapunk mai számában közölt hirdetésére felhívjuk az olvasók figyelmét annál is inkább, mivel egy régen kívánt divatezikket a confectiot dús választékban szerezte be és mérsékelt árakon bocsájtja forgalomba. Elgázolás. Matusik István szarvasi szabó iparost a gyomai vásáron e£y megbokrosodott fogat lábáról leütötte, keresztülgázolt rajta s két fogát kiütve s több súlyos sebet ejtett rajta. Az elgázolás, illetve a lovak megbokrosodása gondatlanságnak a következménye. Karácsonyi Károly női divatárú üzlete, mely a tavaszi és nyári idényre a legdúsabban lett minden különlegességekkel felszerelve, lapunk mai számában közölt hirdetményére felhívjuk a t. olvasók figyelmét. A szégyenérzet miatt gyilkos Megható eset szól arról, hogy a tiltott, a bűnös szerelem mily áldozatot követel, mily bűnbe sodor. Bartolák Ilona, a gerendási Apponyi uradalom egyik kertészének 22 éves leánya szerelmi viszonyt folytatott, mely nem maradt minden -következmény nélkül. Á leány anyai érzés közeledtével senkivel sem közölte állapotát s mikor gyermekélek éltet adott, elég lelketlen volt minden emberi érzést megtagadva, azt megfojtani és szüleinek kamarájába rejteni a gyermekhullát, azonban napfényre került, a rendőrség már ki is hallgatta a szívtelen némbert s átadta a bíróságnak. A gyermekbetegségek keletkezéseinek meg- gátlása abban rejlik, hogy a gyermek oly edzett és erős, ellenálló képességet kifejtő szervezettel bírjon, mely a baj csiráját fejlődni nem engedi Különféle ezt ezélzó gyógyszerkészítmények vannak forgalomban, de általánosan tudott dolog, hogy csak egyetlen szer létezik, mely a bozzá fűzött várakozásnak minden tekintetben megfelel; s e szer a csukamájolaj. A gyermekek a közönséges csukamájolaj bevételétől undorodnak s ezért nagyon hézagpótló a Zoltán-féle csukamájolaj, melynek sem ize, sem kellemetlen szaga nincs s gyerme kék, valamint'felnőttek szívesen veszik be. Főraktár Zoltán Béla gyógyszertárában Budapest, Y. Nagykorona utcza 23. szám, hol üvegenként I forintért kapható. Főraktár: Winkler István gyógyszertárában Békésen; Bodoki Mihály „veres-kereszt“ gyógyszertárában Gyulán. 269 14—16 Gyulai élet. Előre is bocsánatot kérek a gyulai szép asszonyoktól és leányoktól, hogy most az egy szer nem lesz róluk szó ebben a rovatban (ugyan mikor beszéltem róluk ?) de hát én olyan feltét len tisztelője vagyok a körünkből immár távozni készülő Némethy Jóska dr.-nak, hogy megen- gedhetőnék tartom magamnak, hogy ebben a krónikában vele foglalkozzam, vagyis jobban mondva a tiszteletére rendezett bankettet eléqe helyezzem — már tudniillik a krónika sorrendjében — a leányoknak és asszonyoknak, a kikről ugyanis későbben lészen szó. * * * Tehát, hogy egy hasonlattal, jobban mondva megkülönböztetéssel éljek, a milyen sablonszerűéit szoktak lenni a bankettek, éppen olyan sablonszerűden volt ez az ő tiszteletére rendezett tor. A mennyiben a rendes banketteken az ember vagy éhen marad, vagy elrontja a gyomrát. Ezen a banketten azonban — egy urat kivéve — mindenki jól lakott s egy urat kivéve, senki sem rontotta el a gyomrát. A sajnálatra méltó kivételeket képező urak azonban maguknak tegyenek szemrehányást, mert ők voltak okai éhenmaradásuknak és gyomorrontásuknak, mert t. i. az egyik ur nem szerette, a másik ur pedig nagyon szerette a sonkás tésztát. * * * Egy pontban azonban be kell vallanom, hogy ez a bankett úgy hasonlított a többi bankettekhez, mint egyik tojás a másikhoz, hogy t. i. szónoklat volt annyi, hogy sok. Csak egyet akarok felemlíteni, a „prototípus“ szónoklatot Ennek a históriája a következő: Egy ur feláll Megköszörüli a torkát. (Halljuk 1 Halljuk I) Beszél; de a nagy zajban nem hallszik szava. (Halljuk! Halljuk!) Erre a sok halljukolástól megbő- szült ur elkiáltja magát „ad nótám prototípus“ éljen dr. Némethy Józsefi I (Lelkes éljenzés. Szónokot gondnokság alá helyezik ül) A gyulai kaszinóban, minden ünnepélyes alkalmakkor megtartatni szokott fáklyás menet ezúttal sem maradt el egyrészt azért, hogy el ne térjünk az ősi szokástól, másrészt pedig azért, hogy valahogyan a jelenlevők kellemes emlék nélkül ne távozhassanak. Ugyanis a sokszor említett rend -s banketteken tartár szószszal szokták lecsepegtetni a jelenlevők fekete kabátjait, de itt nem lévén tartár szósz, a fáklyás menetben használt gyertyák tettek e tekintetben jó szolgálatokat. * * * Konstatálnom kell, hogy tavaszodik. Megjelentek az utczákon a sorozásokat hirdető plakátok s elkezdték a törvényszéki palota funda- mentomát építeni. Az alapozási munkák egyik főfeltétele az, hogy az alap a körülményekhez képest elég mély legyen. Itt is, hogy meg legyen adva minden jó, igen mély árkokat ástak az alapozáshoz. Egy, a munkálatokat szemlélő ur, annyira elmerült a munkások sürgő-forgó tömegének nézésében, hogy nem vette észre, h°gy gödör mellett áll, lépett egyet és zsupsz! beleesett egy félig vízzel telt gödörbe, a mely nek falai oly meredekek voltak, hogy saját magától, idegen segítség nélkül, nem tudott a vizes fogságból kimászni. Elkezdett tehát segítségért kiabálni, a minek foganatja is lön, amennyiben előjön egy munkás, belenéz a gödörbe, s megszólal : — Hát ki van odalent? — Jöjjön már atyámfia az Urban, esenke- dett a gödörbe szorult úri ember, húzzon már ki ebből az istenverte lyukból? — De hát ki az ur? Kérdi ismét a munkás. — Hát D. B. vagyok, hanem húzzon ám ki hamar, mert egészen átnedvesedett a lábami — Igen 1 ? az ur D. B. akkor csak tessék ott maradni! S úgy is lön! De azután drága pénzen akadt egy munkás, a ki kihúzta a bennszorult urat. * * * Mint legelöl Ígértem és bocsánatukat kértem, szép hölgyeim, most lészen önökről szó, jobban mondva bizony nem önökről, hanem csak olyan dologról, a mi önöknek, vagy ha jobban tetszik maguknak, igen kedves, t. i. a katonákról. T. i. most fognak jönni a sorozások s ismerve az önök természetét, a fejemet merem tenni egy fületlen gomb ellen, hogy sokkal többre becsülik azt a fiatal embert, a kire a sorozó bizottság katonaorvosa kimondta a szentenciát hogy : tauglich, mint azt, a kire az lett kimondva, hogy ; untauglich. (Pedig szerény nézetem szerint ezeket kellene nagyobb becsben tartani, mert ezek — egy esztendővel — hamarabb házasodhatnak.) — ri. Irodalom. A „Magyar könyvtár“ külön füzettel ünnepli meg a márczius 15-iki nagy évfordulót. A vállalat számára szabadságharczunk egyik legalaposabb ismerője, Gracza György irt egy „1848. márczius 15.“ czimü kis munkát, mely a lehető legrészletesebben mondja el a nagy napnak eseményeit, természetesen kiterjeszkedve annak közvetlen előzményeire, és következményeire is. Az élénk és meleghangú előadás kellemes olvasmánnyá teszik a füzetet, melynek most, & nagy évforduló alkalmából bizonyára óriási kelendősége lesz. Tanárok és tanítók kétség kivül ajánlani fogják az ifjúságnak is, hiszen a füzet ára — 15 krajezár — a szegényebbek részére is lehetővé teszi megszerzését. Megrendelhető a „Magyar Könyvtár“ kiadóhivatalában Lampel R. (Wodianer F. és fiai) Andrássy ut 21. és minden hazai könyvkereskedésben. 1200/1898. Hivatalos hirdetés. Gyula városa IY. oszt. kereseti adó kivetési lajstroma a tek. kir. pénzügyigazgatóság által érvényesítvén márczius hó 14-től 22 ig a városi adóhivatalban közszemlére van kitéve. Azon adózók, akik eme lajstromban foglalt adónemmel már a múlt évben meg voltak róva, a lajstrom közzétételének napját követő 15 nap alatt, akik pedig most első Ízben lettek megróva, adójuknak könyvecskéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt felszólamlásukat hozzám adják be. Gyulán, 1898. márczius 12-én. Dutkay Béla, polgármester. ICözgr&zd.Sbság'. Az amerikai luezerna- és lóheremag. A békésmegyei gazdasági egylet kötelességének tartja vármegyénk gazdaközönségónek figyelmét az Amerikából újabb időben hazánkba özönlő luezerna- és lóheremagra felhívni, melyek a kereskedésekben vagy a fentebbi, vagy pláne provencei czimen, — de gyakran magyar maggal keverve — árulják. Hogy mennyire károsak ezen magvak növénytermelési szempontból, azt a megejtett kísérletek igazolják, ugyanis az amerikai here-félék sokkal csekélyebb termést adnak, mint a hazaiak; ellentállási képességük nagyon csekély; könnyen kifagynak és a lisztharmattól is nagy mértékben szenvednek s a mi legfontosabb, hogy harmadik évben már alig lehet megkaszálni. De nagy veszedelme az is, hogy az oly aranka maggal van keverve, a moly a hazainál nagyobb szemű s e miatt nehezen választható ki. Óva inti tehát a gazdasági egylet a közönséget, hogy óvatos legyen r lnczerna- és heremag bevásárlásánál, s ha aggodalmai vannak, küldjön egy csekély mintát akár a magyar-óvári, akár á debreczeni állami magvizsgáló állomáshoz, a hol meg fogják annak minőségét állapítani. B.-Csaba, 1898. márczius 8-án. A gazdasági egylet meghagyásából : Zlinszky István, e, titkár. Törvényszéki csarnok. A nagy bünÖ8Ök. Finra Pál és Haluska András 13 14 éves pásztorgyerekek a szarvasi országúton szabad idejüket arra használták fel, hogy a telefon vezeték elszigetelő cserepeit ki tadja kavicscsal hamarább eltalálni. Elég ügyesek voltak, amennyiben 32 darab elszigetelőt szerencsésen eltaláltak és összetörtek annyira, hogy a telefon szolgálat ezáltal megszakítódon. De megjárták pajkos- ságukkal, mert a nagy törvényszék elé kerültek, s itt őket 3—3 napi elzárásra s 10 frt pénzbüntetésre ítélték. A nagy bűnösök, kik az ítéletben megnyugodtak, kegyetlen sírásra fakadtak, midőn a bor- tönőr megjelent, hogy bekísérje őket a dutyiba. A hŐ8 regruta. Kitulyák János szarvasi legény jelenleg honvéd-huszár Jászberényben, a múlt év május 16-án vasárnap délután széles jókedvében, de imbolygó léptekkel sétált a szarvasi fő-utezán, a midőn találkozott Urbancsik István szolgálat teljesítő rendőrrel az Árpád szálloda előtt, kihez ugyan nem szólt semmit sem, de midőn elhagyta, vissza kézből úgy pofon vágta, a mint a rendőr bevallotta, hogy Árpád apánkat látta lebegni szemei előtt. Persze e sértés a rend buzgó őrét arra indította, hogy Kitulyákot bekísérje. De ez nem ment oly könnyen, mert Kitulyák hősiesen vervén mellét ékes szavakban fejezte ki, hogy ő regruta. De ennek daczára a rendőrök, kik időközben többen előjöttek, megfogták és hűvösre vitték. A hol midőn kipihente és kialudta magát úgy elfeledkezett dicső tettéről, hogy még a végtárgyalás során is azzal védekezett, a mi különben szokásos, hogy annyira részeg volt, hogy semmire sem emlékezik. A kir. törvényszék azonban nem, igen akart védekezésének hitelt adni, s a vitéz urat 1 havi fogházra Ítélte. A czuczilista. Nagy András 62 éves öreg napszámos, csorvási lakos 1897. augusztus 1-én a csor- vási piaczon beiratkozott napszámosnak ;a nagymajori uradalomhoz 90 kr. napszámért. Ámde ez nem tetszett a többi csorvási szoczialista hajlamú napszámosnak, miért is csúnya, meggyalázó szavakkal illették a szorgalmas embert. De még. ez sem volt elég, hanem Hegyi Antal 38- éves napszámos oda állott az öreg ember elé s ezt kérdőre vonta, hogy miért megy ily olcsón dolgozni az uraknak, mire az öreg azt felelte, hogy senkinek semmi köze hozzá, neki élni kell, ő örül annak, ha 90 kr. napszámot kap, dolgozik szivesen. — Á komoly válasz nem tetszett Hegyi Antalnak, mert minden további beszéd nélkül kétszer kegyetlenül arczul ütötte az öreget, úgy hogy ennek menekülnie kellett a községházához, mert még ezt sem igen elégelték meg, amennyiben a tömegből ilyen szavak is hangzottak: „Üssétek agyon!“ — Hogy azonban ezt ki kiáltotta, kinyomozni nem sikerült, mert tudnak ugyan fenyegetődzni, de nem akadt azért köztük olyan, kinek bátorsága lett volna bevallani, hogy ő kiabált. így csak Hegyi Antal került a törvényszék elé, kit a törvényszék nemes tettéért 1 havi fogházzal sújtott és a hős, a ki még a végtárgyaláson is azt hitte, hogy a csorvási piaczon komázik, az Ítélet kihirdetése után any- nyira megszeppent, hogy remegő testtel, könybe lábadt szemmel, elcsukló hangon jelentette ki, hogy nem tudja mit tegyen s csak védő ügyvédje unszolására nyögte ki e szókat: felebbezek. Nyilt-tér. Becs, 1898. február 22. A „Nemzeti“ Balesetbiztosító-Részvénytársaságnak Budapesten. Tordai cellulosegyárunk igazgatója Vauvert Nils Duchesne ur f. évi február hó 5-én vadászatról visszatérve egy véletlenül elsült serétlövés által megöletett. A „Nemzeti“ balesetbiztosító részvénytársaság Budapesten a tényálladék felvétele után azonnal bekérte a szükségelt okmányokat és ezek vételével haladék nélkül kifizette készpénzben a teljes biztosított összeget, azaz 30,000 koronát, miért is készségesen ragadjuk meg az alkalmat a „Nemzeti,,-nek gyors és előzékeny eljárásáért teljes elismerésünket kifejezni. Kiváló tisztelettel Tordai cellulosegyár Schoeller és Társa 69 2-3 p- p ^TenfelcL ISZárolsr. * A »Nemzeti« balesetbiztosító részvénytársaság Budapesten (Eizsébet'körut 13. szám) biztosítást nyújt mindennemű baleset anyagi következményei ellen, úgymint egyes egyéneket (polgár és katona) gyári és iparvállalati alkalmazottakat (munkások és tisztviselők), valamint bárkit, hivatás teljesítése közben vagy azon kivül, utazás alatt, vadászaton vagy bármely más alkalommal érhető baleset ellen, a legszabadelvübb biztosítási feltételek és a leg- jutányosabb díjtételek mellett. Közelebbi felvilágosítást a legkészségesebben nyújt: a „Nemzeti“, az „Első magyar általános biztos:tó“, a „Magyar- franczia“ és a „Bécű biztositó“ minden fő- és al- ügynöksége az ország bármely helyiségében. Megbízható és ügyes üzletszerzők felvétetnek. Bonyhádi.
