Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1898-02-27 / 9. szám
9-fk szám Gyula, 1898. február 27-én XXX« évfolyam Szerkesztőség: Templomtér, Dobáy János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij • Egész évre . 5 frt — kr. Félévre ... 2 | 50 » Évnegyedre .1 » 25 » Egyes szám ára 10 kr. r. m Társadalmi és közgazdászati hetilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: IC Ó £3: 2^ 3D -Á.T7" I3D. Kiadó hivatal: Templomtér, Dobay Ferencz háza, és könyvkereskedés, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban. Nyílt-tér sora 10 kr. Márczius tizenötödikének megünneplése. »Az ötvenedik évforduló küszöbén“ czim alatt már lapunk január 30-iki számában ama óbajunknak adtunk kifejezést, hogy a vármegye nagyközségei s első sorban a vármegye székhelye Gyula városa a fólszázados fordulóhoz méltóan nagyobb ünnepélyességgel üljék meg a szabadság, egyenlőség és testvériség dicső napjának emlékét. Különösen kívánatosnak jeleztük, ha az ötvenedik évfordulón legalább, ne volna a korszakalkotó nap ünnepélyének egyoldalú pártpolitikai színezete, — mert márczius tizenötödikének dicső emléke s szent hagyománya nem egy párté, hanem pártkülönbség nélkül a haza minden polgáráé. — Örömmel jelezhetjük, hogy mindkét irányú óhajunk — amely voltaképen nem csupán egyéni nézetünk, hanem az összpolgárok hangulata — a megvalósulás ösvényére jutott. Szívesen ösmerjük be, hogy a helybeli negyvennyolczas pártkör az, amely nemcsak hogy akadályokat nem gördít, hanem a társas körök között épen a negyvennyolczas pártkör a tulajdonképeni kezdeményezője a nagy évforduló olyatén megünneplésének, hogy annak szokásos pártpolitikai színezete elkerültessék. A negyvennyolczas pártkör ugyanis elhatározta, hogy Gyula városa összes egyleteit megkeresi egy közös értekezlet tartására. »A polgárság közös óhajtását Gyulán legczélszerübben úgy gondoltuk megvalósíthatónak — igy szól a társaskörök elnökeihez küldött körlevél — ha a városi társas körök, melyek a polgárságnak úgyis szine- javát egyesitik kebelökben, az ünnep megtartásának módozatairól egy közös összejövetelben, egy közös gyűlésen tanácskoznának és úgy állapítanák meg azokat. Ezt a közös tanácskozásból származó megállapítást méltán lehetne az egész város egyetértő véleményének, óhajtásának, sőt akaratának tekinteni, melylyel azután sokp Hervadoz I . . . Hervadoz* * a rózsa Hamvadoz az ágán Letűnt az égről a Szép arany szivárvány. Szerelmed szivárvány Fényre járó lélek Ha te nem szeretsz én Minek szeretnélek ? Én vagyok a hűség, Én vagyok a bánat . . . Nem kisértnek engem Fényben élő árnyak. De a mit a szivem Igazában érzek, Tudok azért élni Meghalni sem félek. Szerelmed szivárvány Fényre járó lélek . . . Ha nem szeretnél is, ügy is szeretnélek. Gyóji Dezső. Farsang* regen. ((Janiéval alkonya, Erkel Ferencz dalkör, Műkedvelői előadás, Kaszinó estély.) Bizony-bizony, nincs az a hosszú kolbász, a minek egyszer végére ne lehetne érni s bizony-bizony mondom, nincs olyan hosszú farsang, minek egyszer vége ne lenne. S ez a dolog nagyon szomorú! Nagyon szomorú egykal maradandóbb emlékű s természetesen nagy°kb becsű ünnepi cselekmények létesítését eszközölhetnék. Ezen okból bátorkodik a gyulai 48-as kör választmánya kérni a társegyleteket, hogy kebeléből 4 vagy 5 tagot f. hó 27-én délután 4 órakor a 48-as körben tartandó közös értekezletre kiküldeni szíveskedjék. E gyűlésen valamennyi gyulai társas-kör hasonló felszólítás folytán képviselve lesz és akkor az igy együttműködő körök delegácziója által megállapított ünnepi cselekvények pártszi- nezeti jelleget nem fognak magukon viselni, sőt annak látszatát is kizárják. A 48-as kör választmányának pedig az az óhajtása, hogy kimutatva legyen, miszerint ezen nagy nap — politikai elvre való tekintet nélkül — a város összes polgárságának, különbség nélkül a haza minden egyesének, minden hatóságának ünnepe.« A negyvennyolczas pártkör, utólagos intézkedésével még azzal is tanúságát adja, mennyire komolyan akarja a pártpolitikai színezet mellőzését, hogy az értekezletet semleges területen, a népkerti csarnokban óhajtja megtartani. Ugylátszik, hogy eme értekezleten a polgári kör (mely pénteken este tartott választmányi ülésében elhatározta, hogy márczius 15-ikén este rendezendő társas lakomájára a gyulai összes 4S-as honvédeket vendégül meghívja) és a Gyulán számottevő összes társadalmi körök és testületek képviselve lesznek. Megelégedéssel vesszük tudomásul azt is, hogy Dutkay Béla polgármester előterjesztése alapján a város képviselő testületének is módjában lesz holnap délután márczius tizenötödikének hivatalos megünneplése fölött tanácskozni. A mai értekezlet és a holnapi képviseleti közgyűlés — óhajtjuk és reméljük — bizonyára olyan megállapodásokra jutnak, amelyek a nagy nap emlékéhez, Gyula városához, és Gyula városa polgárai hazafiui érzületéhez -egyaránt méltóak lesznek. részt azért, mert már nem lehet többet tán- czolni, másrészt pedig azért, mert elkövetkezett a böjttel együtt a farsangi kontók fizetésének határideje. Szerencsétlen naptárcsináló! Nem tudtad, hogy mit cselekszel, mikor a márczius elsejét, megalkottad!! Vége a farsangnak visszavonhatlanul, Isten veled vidám Carneval herczeg, Isten veletek poetikus báli éjszakák, végeszakadatlan soupé csárdások, jelentőségteljes második négyesek! Isten veletek! Eljött a hamvazószerda, újra itt a spórolás, a bánat ideje, a melynek sötétségébe csak a közelgő május, a szerelem hónapjának világa vet némi derűt. De félre ti sötét gondolatok! félre bu! Hiszen nem ez volt az utolsó farsang ezen a sártekén, felvirrad még egyszer a mulatók napja, vagyis inkább éjszakája, hiszen hátra van még a „közművelődési bál“, (ámbár úgy hallom, hogy a „közkívánatra* tervezett közművelődési bál ugyancsak közkívánatra bizonytalan időre elha- lasztatott) a mikor végleges búcsút kell venni a bálák és estélyek világától. De nem folytatom már tovább ebben a tónusban, mert még azt találják hinni, hogy „macskajajom“ van, hanem megpróbálom az eseményekben bővelkedő hétnek a krónikáját leírni. * * * Február 19-én, azaz a múlt szombaton tartotta Gyula egyetlen dalárdája dalestélylyel és műkedvelői előadással egybekötött zártkörű táncz- vigalmát. A dalárdák irányában, mióta Sipulus kitűnő tárczáját, a „Mért nem lettem én da- lárdista“ czimüt olvastam, kellő respektussal voltam s azt hittem, hogy minden dalárda arra való, hogy orditásukkal halvány fogalmat adjaAlispáni jelentés a közigazgatási bizottság Febraár havi ülésén. I. Közbiztonság. A személy biztonság az elmúlt hó folyatná öt Ízben lett megtámadva a vármegye területén, nevezetesen Csabán, ahol január 27-én Tót Cze- per István apósát Szikora Györgyöt forgó pisz- tolylyal agyonlőtte. Orosházán, ahol Csizmadia Mihály Jónász Istvánt zsebkésével 21 helyen megszurta. Tót-Komlóson Raéskó Pál Karkus Lajost kártyázás közbeni összeszólalkozás miatt baltával fejen vágta, fülét lemetszette, nyakát megsebezte. Endrődön Giricz Pál Szurovecz Lukács szőlőbeli lakost vasvillával fejbe ütötte, a sérülés súlyos s végül Körös-Tárcsán a híd építésnél alkalmazott munkások közül Bátori János a munkát folytatni akaró Bartalus Istvánt véresre verte; mindezen esetekben a tettesek az illetékes bíróságnak átadva lettek. A vagyon biztosság Csabán négy s Gyo- mán egy ízben betöréssel lett megtámadva; a tettesek Hegyi József mezőtúri lakos és Remes János személyében kiderittetvén, a bíróságnak átadattak, ezenkívül több apró lopási eset is merült fel, melyeknek tettesei részben kipuhatoltalak s a bíróságnak átadattak, részben a nyomozás folyamatban van. Baleset két ízben fordult elő. Tót-Komló- son Bakos Béla jegyzőt vadászás közben Pris- kin Ádám meglőtte, a sérülés nem veszélyes és Vésztőn, ahol Mike Zsuzsánna az égő petroleum lámpát magára borította s az égési sebek következtében meghalt. Öngyilkosság négy történt. Orosházán Hegyi Pál és Sinkó György, Csabán Veres Mihály és Gyomá.n Kovács Benedek felakasztották magukat, az öngyilkosságok oka ismeretlen s ezenkívül volt egy öngyilkossági kisérlet Dobozon, ahol Nagy Gy. Ferencz bal mellébe lőtt, sérülése jelentéktelen. Tűz az elmúlt hóban Orosházán 1, Szent Andráson 1, .Mező-Berényben 1 és a szeghalmi járásban 2 esetben volt, ez utóbbi közül az egyik óka gyújtogatás, mely miatt a tettes feljelentetett. II. Állategészségügy. Az állategészségügy általában a múlt hóban elég kedvezőnek mondható, amennyiben nak az európai embernek az afrikai vadállatok konczertjeiről, Örvendve ismerem be, hogy most az egyszer kellemesen csalódtam. A dalárda oly szépen . énekelt, hogy gyönyörűség volt hallgatni. Hát még a műkedvelői előadási A mi azt illeti, ennek a sikerében bíztam legkevésbé, mert tapasztalataim vannak, hogy a műkedvelő előadások rendszerint abbamaradnak, vagy egy szereplendő gyengélkedése, de legtöbbször a szereplők összeaprehendálása folytán. Még akkor sem hittem, hogy meg lesz az előadás, mikor már a kortinát húzták felfelél S ismét egy kellemeset csalódtam. Láttam ugyanis a színpadon egy kedves, tűzről pattant szobacziczát, Katit (Bekker Nelli k. a.), a ki, mig a szobában takaritgat, oly kedvesen, oly ügyesen csacsogott-fecsegett, hogy mérget mernék rá venni, bogy sok fiatal ember szivében ott volt a kegyes óhajtás, hogy „beh szeretnék én komornyik lenni e mellett a szép szobalány mellett!“ Kovács Péter uram a nagy papucshős (Sál Gyula) és kedves élete párja, a kardos Márta asszony (Frailer Ilona k. a.) is igen jól alakítottak. Utoljára marad a két titkolózó szerelmes, Nelli (Sal Margit k. a.) és Laczi (Frailer István), az újdonsült fiiskális. Nem tudom, mit Írjak róluk, hiszen ha azt imám ide, a mit szeretnék, akkor azt mondanák, hogy csak frázisokat mondok s nem irom igazán azt, a mit érzek, azért csak annyit mondok, hogy olyan természetesen játszottak, mintha csak egy igazi szerelmes pár beszélgetett volna titokban egymással. Nem szabad elfelejtkezni Ödön urfi- ról sem, (Bárdos Ilona k. a.) a ki szintén hü képe volt egy vásott, de mindamellett jószivü gyereknek. állati betegség újabban összesen csak 3 községben mutatkozott és ez is szórványosan, jelentéktelen vesztességgel. A sertésvész, mely még Békés, Csaba, Gyula-Vári, Mezö-Berény, Nagy- Szénás, Sámson, Szarvas és Szent-András községekben uralkodik, mindezen községekben szűnő félben van. Az állati megbetegedések közül felmerült Szarvason egy takonykór és egy lépfene, Körös-Tárcsán egy veszettségi s Szeghalmon egy udvarban 9 rühkór eset. Mindezen esetekben az óvóintézkedések foganatosittattak. III. Böldmive'lés, ipar és kereskedelem. A mezei munkák január hó folyamán általában szüntetettek s csupán a trágya hordás volt folyamatban, s a munkások favágás s viz- szabályozási munkáknál jutottak keresethez. A vetések állása a beérkezett jelentések szerint kedvezőtlen, az időjárás miatt általában rosszul keltek. A mezei munkások között a paraszt szo- czializmus terjedése konstatálható, legnagyobb mérvben az orosházi, szeghalmi s békési járásban, de a többi járások sem mentesek a mozgalomtól s újabban a szarvasi járásban felmerült jelenségek a mozgalomnak ottani terjedéséről tesznek bizonyságot. Szarvason a járási mező- gazdasági bizottság január hó 29-én értekezletet tartott a munkásokkal, melyen az uj munkás törvény megmagyaráztatott s egy ennek alapján szerkesztett aratási és cséplési szerződés minta felolvastatott; a gyűlés, daczára a jelen voltak nagy számának és érdeklődésének, a legnagyobb rendben folyt le. A mozgalom külső nyilvánulásban Csorvá- son mutatkozott, ahol január 23-dikán földmives munkás gyűlés tartatott, amely a szocaialdemok- raták s a független szoczialisták mérkőzése akart lenni, melyen azonban csupán lapjaikból eltanult frázisok zagyvaléka hangzott el, a gyűlés rendben folyt le. Az agitatio most legnagyobb részt az uj munkás törvény ellen foly, különösen arra igyekezvén reá bírni a munkás népet, hogy igazolványokat ne váltson s szerződést ne kössön, ha ezen agitatió eredményes lesz, úgy az a jövő aratáson úgy a gazda közönségre mint és legElértem ezek szerint a Rubikonhoz, az utolsó mulatsághoz ebben a már fájdalom, elmúlt farsangban, t. i. a kaszinó utolsó estélyéhez. A kaszinó fiatalsága szokta a farsangot megnyitni s bezárni estélyeivel, a melyek mindig nagyon jól szoktak sikerülni egyrészt azért, mert csak pár család szokott ott lenni s igy nincs meg itt a nagy bálákat jellemző feszesség, a hol az emberek nem ismerik egymást; itt mindenki jó barát, másrészt azért, mert egy olyan egyén volt ezeknek a mulatságoknak a rendezője, a kinek a nevét nem irom ide, hiszen úgyis mindenki tudja, mert mindenki szerette őt, a ki mindig mindent elkövetett, hogy ezek a mulatságok jól sikerüljenek. Nem tudom, lesznek-e a jövőben ilyen mulatságok, mert a lelke a gyulai társaságnak Gyuláról, a hol oly sokan szerették, távozni kénytelen. A mulatság a legvidámabb hangulatban egészen reggelig tartott. Jelen voltak: Asszonyok: Gallacz Jánosné, özv. Dubányi Jánosné, özv. Hajóssy Ottóné, Dubányi Amália, Pósa. Ká- rolyné, dr. Zöldy Jánosné, Ondrus Cyrillné. Leányok: Habinay Krisztina, Erkel Margit, Rétvölgyi Antónia, Ottrok Rózsika és Mariska, Körös Berta, Hajóssy Tita, Dubányi Sarolta, Gallacz Sarolta, Somossy Ilonka. « * * Vége a szép farsangnak, vége visszavonhatlanul. Isten veled vidám Carneval herczeg, isten veletek hosszú soupé csárdások, jelentőségteljes második négyesek 1 Isten veletek a viszontlátásra. —ri.
