Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1898-02-27 / 9. szám

inkább a munkás osztályra beláthatlan következményekkel fog járni.

Mint a mozgalom tekintetében fontos in- ♦ézkedést keil felemlítenem, hogy a nagyméltó- ságu m. kir. belügyminiszter ur a vármegyében a kivételes intézkedésektől eltekintett s ennek kifolyásaként a gyűlések az előirt rendszabályok mellett megtarthatók s Mező-Berényben a föld- mives munkás egylet alapszabályai jóváhagyási záradékkal elláttattak s az egylet megalakult s több ily jellegű egylet alapszabályainak jóváhagyási záradékkal való ellátása az alapszabályok bizonyos módosítása mellett kilátásba helyeztetett.

E helyütt kell felemlítenem, hogy az egyes lapokban felmerült Ínség hírekkel szemben, a föszolgabiráktól bekivánt jelentésekkel hivatalosan tájékoztattam magamat a lakosság anyagi helyzetéről s a beérkezett jelentések szerint oly ínségről, mely hatósági beavatkozást igényelne, szó sincs; a múlt évi rósz termés következtében nagyobb ugyan a szegénység', de a tényleg segélyre szorulók ellátására a községek szegény alapjai elee^endők. A Körös-Ladány községben felmerült állítólagos Ínség hirre alakult segély bizottság házról-házra járva 314 személyt talált segélyre érdemesnek, de ezek közt több ingatlan vagyonnal bir, még több pedig erőteljes munka biró férfi, úgy hogy ezen számból 136 töröltetett mint segélyre nem szoruló, a bizottság ezek segélyezésére mintegy 1200 frt értékű gabonát és készpénzt gyűjtött, amely összeg a szegény alappal együtt bőven elég lesz arra, hogy a szükségben lévők elegendő segélyben részesít tessenek.

Sámson községben nem annyira a kereset hiánya mint inkább az, hogy földet vásároltak s pénzüket erre elköltötték, teremthet nyomasztó helyzetet, melyen az úti bizottság és a község által adható munkával lehet segíteni.

ínségről tehát annál kevésbbé lehet szó, mert részben útépítési, részben vizszabályozási s részben vasút építési munkákkal a munka biró emberek, amennyiben jó akarattal birnak, erre munkát kaphatnak, mi czélból az ivánfenéki és hosszufoki árroentesitő társulatokat, valamint a hollód kötegyáni vasút építési társaságot megkerestem munkálataiknak azonnali megkezdésére, a betegség vagy más okból eredő szegénység pedig minden különösebb hatósági intézkedés nélkül legalább is türhetővé tehető.

Ipari és kereskedelmi téren említésre méltó változás nem fordult elő.

IV. Vegyesek.

A járási főszolgabirák községeik ügykezelését az elmúlt hóban is megvizsgálták és a tapasztalt kisebb hiányok eloszlatása iránt intézkedtek,

A vármegyei pénztárakat január hóban is megvizsgáltam és azokat teljesen rendben találtam.

Hírek.

A vármegye évnegyedes közgyűlése holnap előreláthatólag élénk érdeklődés mellett fog lefolyni, amit főleg a megejtendő szolgábiró választás kelt föl leginkább, melyet most az eddigi szokástól eltéröleg a közgyűlés első napján tartanak meg. Az ügyeket előkészítő állandó választmány pénteken egész napon át tartó ülésében körvonalozta a köz gyűlés elé terjesztendő határozati javaslatokat. Az ülésen dr. Lukács György főispán elnöklete alatt az előadókon kívül dr. Hajnal István, Keller Imre, Oláh György, Schröder Kornél, Lendvay Mátyás, Nagy Károly és Fejér Béla választmányi tagok vettek részt.

Megyebizottsági tagok választása Szarvason és Körös Tárcsán folyó hó 21-én töltötték be választás utján az időközben megüresedett megyebizottsági tagsági helyeket; Szarvason gróf Bolza Géza elnöklete alatt folyt le a választás és a beadott összes szavazatokkal dr. Sziráczky Jánost és Zvarinyi Jánost választo'ták meg. Körös-Tárcsán, hol a választást ifj. Szabó János vezette, megoszlottak a szavazatok és a beadott 62 szavazatból legtöbbet Hajdú István kapót*, kit 27 szavazattal választottak meg a törvényhatósági bizottság tagjává.

Kinevezés. A pénzügyminiszter Franki Sándor orosházi kir. adóhivatali gyakornokot a székesfe hérvári kir. adóhivatalhoz adótisztté nevezte ki.

Alapszabály megerősítés A belügyminiszter a Gyula és vidéki első fiú- és leánykiházasitó- és temetkező-társulat, valamint a mezőberényi tót- végesi II. olvasóegylet alapszabályait bemutatási záradékkal ellátván, megerősítette.

Dr. Némethy József kir alügyészt az igazság- ügyminister hasonló minőségben a szatmár-némcti kir. ügyészséghez helyezte át. Társadalmunk ezen közkedveltségben álló fiatal tagjának eltávozásáról sajnálattal értesült varosunknak nagy közönsége, mert dr. Némethy kiválóan szép képzettségével és az ügyészi szigornak az igazsággal való egyesítésével, valamint hivatali buzgalmával ép úgy kiérdemelte a hivataltársak tiszteletét és fölebbvalóinak elismereset, mint a mennyire megszerezte müveit társadalmunk tagjainak osztatlan szeretetét megnyerő egyéniségével. A távozó fiatal tisztviselőnek társas életünk élénkítése körül kiváló érdemei vannak; mint az ifjúságnak őszintén szeretett ve zére, a gyulai kaszinónak tevékeny igazgatója sokat és sikerrel fáradozott azon, ho?y müveit társadalmunkat minél gyakrabban vonja össze szórakozás czéljából. A felolvasásokkal egybekötött kedélyes kaszinói estélyek az utóbbi években az ő vezetése alatt tartattak meg s 0 maga a felolvasó asztalnak egyik legszívesebben látott és leggyakoribb frequen- táloja volt. A kaszinó ez évi közgyűlésén adott programmja, melyen a kaszinónak a társadalmi mozgalmak /ezetése körüli feladatait körvonalozta, élénk figyelmet és általános.helyeslést keltett. Ez

okokból sajnálattal vesszük mi is tudomásul dr. Némethy távozását, a ki mindnyájunk igaz becsülését viszi magával uj otthonába.

Az újonnan épülő kir. törvényszék és fogház körvonalait e hét folyamán kitűzték és a vállalkozók minden előkészületet megtettek, hogy a nagyszabású munkát megkezdjék, ami e hét folyamán meg is fog történni. A lóvonat vágányait a Sugár utón keresztül az épület telkéhez már lerakták és a téglaszállitás is tényleg kezdetét vévé. Állami népiskolák. Dr. Lukács György főispán, vármegyénk minden községét kiválóan érdeklő következő felhívást küldötte a vármegye alispánjának: A magas kormány elhatározta, hogy a uemzeti kultúra érdekébeu az állami elemi népiskoláknak a különböző községekben való elhelyezéséről gondoskodni fog Miután azonban az állam pénzügyi viszonyai egyrészt, másrészt épen az említett nemzeti művelődés érdeke azt követelik, hogy azon iskolák csak ott létesittessenek, hol arra állami és kultúrái szempontból szükség van és különösen hol a helyi viszonyok b;zton remélni engedik, hogy az állami iskola életképes és virágzó lesz, a magas kormány tudni kívánja, hogy vármegyénkben mely községben volna szükség állami iskolára és hogy az egyes községek mily áldozattal óhajtanak hozzájárulni az állami iskolák létesítéséhez? Felhívom ennélfogva tekintetes alispán urat, utasítsa az összes községeket, hogy a képviselőtestületi gyűlésből folyó évi márczius hó közepéig raulhatlanul nyilatkozza nak aziránt, hogy állami iskola létesítése esetében hajlandók-e biztosítani az iskolaépület törvényszerű elhelyezését, most és az iskola fejlesztésekor; biz to8Ítják-e az iskola épület állandó jó karban tartását, fűtését és tisztogatását; biztositják-e a tanítói állások után fizetendő évi 12 forintos nyugdíj- járulékot és a 15 kros nyugdíj illetéknek megfelelő évi átalányát, továbbá a felvételi és évi tandijak helyett fizetendő bizonyos évi átalányt, mely esetben az állami elemi iskolákban az oktatás ingyenes leend; biztosítandó volna továbbá épen a községek jól felfogott érdekében az állami iskolával kapcsolatosan szervezendő gazdasági ismétlő iskolához szükséges megfelelő és felszerelt gyakorlati tér (faiskola); gondoskodjék a község a hitközségekkel egyetértőleg a hitoktatási díjazásról ; végre járuljon a község, esetleg a csatlakozó hitközség is az állami iskola fentartásához oly összeg gel, mint amennyit az 1893. évi jegyzőkönyvek a tanítói javadalom gyanánt megállapítottak. Megjegyezni kívánom, hogy amennyiben valamely hitközség, egyházi főhatóságának előzetes beleegyezésével, szintén csatlakoznék az állami iskolákhoz, ez esetben az állami tanítók az illető község hit- felekezeti arányában fognak kineveztetni, sőt ha az illető hitközség kivánná, az állami tanítónak meg lesz engedve, hogy a hitközségtől nyerendő külön díjazásért helyben és a tanórákon kívül a kántori teendőket is ellássa. A fentebb elősorolt hozzájárulásokkal, melyek törvényes alappal birnak, a köz ségek uj terhet nem vállalnak, sőt midőn népoktatásuk mintaszerű voltát a jelenben biztosítják, egyszersmind lezárván népoktatási terhüket, megszabadulnak a jövő fejlesztés költségeitől. Netaláni zavarok kikerülése végett felemlítem, hogy azon községek, melyek az állami iskolák létesitésére vonatkozólag már tettek ajánlatot és amelyek iránt a kormánynyal való tárgyalások már folyamatban vannak, uj ajánlatot csak azon esetben tegyenek, ha netalán valamely felekezet is óhajtana az államosításhoz csatlakozni, vagy helyi viszonyaiknál fogva több iskolára van szükségük, vagy végre meglevő községi iskoláikat az államnak óhajtanák átadni, mely utóbbi esetben azonban a tanyai iskolák figyelmen kívül hagyandók. Fogadja tekintetes alispán ur tiszteletem nyilvánítását. Gyulán, 1898. február hó 19-én. Dr. Lukács György főispán.

A földmivelési miniszter, mint a hivatalos lap közli, P.-Szt.-Tornya és Csaba községeknek, a békésmegye; gazdasági egyletnek, Almásy Dénes gróf földbirtokosnak, Beliczey István földbirtokos, Békésvármegye volt főispánjának s Wodiáner Albert báró földbirtokosnak, a békésmegyei föld- mives iskola részére tett alapítványaikért őszinte elismerését és köszönetés nyilvánította.

A vármegyei földmives iskola ügyeit intéző Bizottság f. hó 22-én Csabán az iskola helyiségében ülést tartott, melyen jelen voltak dr. Bodoky Zoltán vármegyei főjegyző elnöklete alatt Beliczey István, dr. Zsilinszky Endre, Szalay József, Sailer Gyula, Achim Gusztáv biz. tagok, Kállay Ödön igazgató és Berthóty István jegyző A bizottság a bemutatott építési terveket vette vizsgálat alá és elhatározta, hogy a vármegye közgyűlésének javasolni fogja, hogy az iskola még 12 tanuló befogadására kibővittessék és e czélból a rendelkezésre álló összeg felhasználásával az iskolai épülethez egy 4 szobából álló toldalék építtessék. Örvende tesen vette tudomásul ezután a bizottság, hogy a földmivelésiigyi miniszter a folyó tanévre kért 3000 frt államsegélyt kiutalványozta és feliratilag felkérte ezen minisztert, hogy ezen segélyt az iskola részére állandósítsa.

Gyulavárosa képviselő testületé folyó hó 28-án, hétfőn délután 3 órakor rendkívüli közgyűlést és tisztújító széket tart a következő tárgysorozattal: Az építendő tébolyda részére a város tulajdonát képező ápolda telekből 1090 Q öl átengedésére vonatkozó eloterjesztes (másodszor van érdemleges tárgyalásra kitűzve,) 2. A csabai czédulaház meletti telekből 204 {Mj ölnek Kolárik Károly részére leendő eladása iránti előterjesztés (ugyancsak másodszor van érdemleges tárgyalásra kitűzve.) 3. Békésvármegye alispánjának rendelete a Halácsy térkép kiigazítása és az uj szabályozási vonalak megállapítása iránt, a tanács véleményével. 4 A fásítási és faiskolai szabályrendelet meghirdetése, 5. A sza- badságharcz 50 éves évfordulójának megünnepelésre vonatkozó felhívás és erre vonatkozó előterjesztése a tanácsnak. A tisztújító szék tárgya : Dr. Follmann János lemondása folytán üresedésbe jött árvaszéki ülnöki állásnak választás utján leendő betöltése. A polgármester által tegnap szétküldött értesítés szerint a 28-iki közgyűlésnek egyik tárgya a munkaadók és mezőgazdasági munkásokról szóló idei II. t.-cz. végrehajtása czéljából a képviselő testület által teendő intézkedésekre vonatkozó javaslat is egyik tárgya lészen és hogy az árvaBzéki ülnöki altásra vonatkozó tisztújító szék a közgyűlést megelőzőleg délután I órakor fog megtartatni.

Az Erkel Ferencz dalkör múlt szombati estélye erkölcsileg és anyagilag egyaránt az idei farsang

egyik legsikerültebb mulatságának mondható. Az estély fő vonzó erejét kétségtelenül a vVirág/aka dós“ czimü vígjátékban szereplő műkedvelők egyé- ínsége és játéka iránti érdeklődés okozta ugyan egyrészt, de ez csak a hazafias érzület és a köz művelődés szolgálatában álló s a közönség rokon- szenvét kiérdemelt dalkörrel egy keretben bírt kellőleg érvényesülni. Az estély, akár a rendezést, akár a szereplők egyenkinti és összjátékát értve, az egyhangú kritika szerint minden tekintetben a kellő színvonalon állott, hivatásos színészeknek is becsű letére vált volna a jó betanulás, a biztosság, a pre- cziz előadás a szerepek helyes felfogása és a jó alakítás. Frailer Ilka, mint mama (Márta) szerepének teljes magaslatán állott, annak minden árnyalatát kizsákmányolta. Sál Margit, a szende szerelmes Nelli alakításával, minden túlzást ügyesen ke rülő kedves játékával tűnt ki. Bekker Nelli (Kati) pedig szerepének eredeti felfogásával. Frailer István (Laczi) játéka és maszkja perfekt alakítás, igazi színészi rutinja van. Bárdos Ilka, mint a pajkos, makranczos Ödönke, csókolni való aranyos kis fiú volt. Sál Gyula játékáról (Péter apó) kit a szerepben elfoglalt rangja szerint első helyen kellett volna felsorolnunk, csak annyit mondunk, hogy ezt a szerepet határozottan neki Írták. Az összjátók élénk, gördülékeny volt, a közönség, — mely igen díszes volt — jól mulatott és többször adott nagy tetszésének élénk kifejezést. Nyílt színen is sok taps hangzott, a darab végeztével az összes szereplők többször kihivattak. (De az előadás körül hervad- hatlan érdemet saerzett „direktor" csak mégsem jelent meg). Papp Endre Ábrányinak „A koldus“ ez. költeményét szavalta dicséretet érdemlő szónoki talentummal. A dalkör szabatosan, szépen énekelt, sikerrel küzdött meg a nehéz darabokkal. Hatalmas ba8susaik ellensúlyozására még nem ártana egy-két tenorista. Az estély végeztével kezdetét vette a táncz, az első négyest 78 pár tánczolta. Gyönyörű kolonok, tán a város valamennyi szép . lánya ott volt. A bál kedélyessége szempontjából megemlítjük, hogy a szüli óra alatt a lányok a dalkörrel együtt énekelték a „Loreley“-t és a „Hamis a rózsám" czimü népdalt. A zenét egyik csabai jóuevü zenekar szolgáltatta, mely teljes zenekar és jó zene ugyan, de a gyulai zenekaroknak nem csinál erős konkurrentiát. A bevétel 265 frt 60 kr, a kiadás 140 frt volt, a szereplő nőket a dalkör szép csokrokkal lepte meg. Felülfizettek: Veisz Mór 5 frt, Messinger Ignácz 2 frt, Erkel Rezső 2 frt, Takácsy Lajos 1 frt 20 kr, Herodek Pista 1 frt 20 kr, Re mele József, Huszka József, özv. Reinhard Józsefné, Bleyer Aladár, N. N. 1—1 fro, Soltész Béla 70 kr, N. N. 70 kr, — N. N. — Páskuj János, Licska Ferencz 50 kr. Messinger Gáspár 30 kr, N. N. — N. N. — N. N. — Spánlag György 20—20 krt. A jelenvolt hölgyközönség névsora: Asztalos Ká- rolyné, Alcser Antalné, Auer Emilia (IVFöldvár), Bárdos Arthurné és leánya Ilka, Bródy Adolfné, Békés Gyuláné, Bekker Györgyné, Bekker Nelli és Mariska, Baji Gáborné (Vári), Buntyán Irma, Csiszár Samuné, Csizmezia Ilka, Dutkay Béláné, Dávid Róza, Dászkál Györgyné és Szilárdné, Eksz- ner Jánosné, Endrész Andrásné, özv. Fábry Mártonná, Ferenczy Magdolna, özv. Fridrich Mi hályné, Frailer Istvánná és Gyuláné, Frailer Ilona, Gizi és Erzsiké, Féhn Béláné és Istvánná, Farkas Teréz, Gáspár nővérek, Glatz Jánosné, Gróh Mi- hályné, Gróh Erzsiké, Gerlein Reinhartné, Galicz Mariska, Gémes Anna, Hoffmann Ferenczné, Herodek Istvánná, Hanzsala Gyuláné, Hegyi Istvánná és leánya Erzsiké, Hugyecz Margit, Jámbor Mariska, Kohlmann Ferenczné és Jánosné, Koblmann Ilonka és Irma, Karácsony nővérek, Kocsis Erzsi, Karácsony Klárika, Mariska és Jolán, Kocsis Mariska, Licska Józsefné és leánya Mariska, Ludvig Linka, Moldovány Istvánná és leánya Teri, Múlt Róza és Jolán, Major Istvánná, Merksz Ida, Májer Nina, Némedy Lajosné és leánya Emma, Necsof Józsefné és leánya Mariska, Osváth Andorné és leánya Vilma, Palotás Józsefné, Pammer Hermina, Papp Gyuláné, Páskuj Teréz, Petrányi Gyuláné (Csaba), Papp nővérek, Papp Gáborné, Remete Józsefné, Remele Mariska és Erzsiké, Ráfi Mariska, Rosen- zveig Árminná, Reizner Emánuelné, lieisz Aranka, Répássy nővérek, Sál Józsefné és leánya Margit, Sál Istvánná, Sál Róza, Somogyi Györgyné és Jánosué, Szénássy Gusztávné és leánya Mariska, Szénássy Györgyné (T.-Földvár), Szabó Mariska, Szánthó Henrikné, Schröder Istvánná, Szilágyi Katicza, Szemethy Ró/.a, Szathmáry Sándorné. Schmidt Mariska, Szabados Antalné és leánya Erzsiké, Tóth Julcsa és Erzsiké, Tar Gyuláné és leánya Irma, Tárnái Mariska, Uferbach Irénke, Viszt Józsefné, Verner Erzsiké,Zakar Hona (Sarkad), Z elbauer Alajosné, Zelenyánszky Hona, Zamecsnik Juditka (Csaba.)

A gyulai 48-as kör f hó 20-án tartott bálja alkalmával bevétel volt 105 frt, kiadás 76 frt 66 kr., tiszta maradvány 28 frt 34 kr. Felülfizettek 50—50 krt Szikes András, Gerléin Reinhart, Mult György és Tóth Lajos, mely adományokért fogadják a kör nevében hálás köszönetünket. A rendező bizottság.

A gyulai önkéntes tűzoltó egylet hétfő esti bálja úgy látogatottság, mint ebből következőleg bevétel dolgában messze mögötte maradt az élőbbem években elért sikereknek s a bevétel nagy részét felemészti az ilyen álarezos bálák rendezésével járó nagymérvű kiadás, annyira, hogy az egylet körében már az egyszerű bálák eszméjével kezdenek a jövőre nézve foglalkozni, mint amelyek kevesebb kiadás mellett több hasznot Ígérnek a különben méltó pártolást érdemlő humánus egylet czéljaira.

Tűzoltó bál. Az álarezos báloktól soha sem szokott az ember sokat követelni, s ez igen természetes, mert régi dolog az, hogy az ember, ha nem látják az arczát, sok olyan dolgot meg mer tenni, amit másképen' nőm koczkáztatna meg és hogy valami okos ember azért találta fel az álarezos bálát, hogy ott, a különben feszes társadalmi korlátok közé szorított ember egy kissé kirúgjon a hámból. Hanem a mi sok, az mégis sok! — Nem akarom az álarezosok ugynovezett „diezmenetét" de- honestálni, ámbár azon is volna elég kivetni való, sőt azt is szívesen beismerem, hogy az igen kellemes mulatság — már annak a ki azt oselekszi .— összegyűrt szerpentin szallagokat, a melyeken már vagy 100 ember keresztül gázolt sáros, piszkos lábaival egy másik, mit sem gyanító halandónak a s/.eme közé dobni, hanem igenis nem hagyhatom szó nélkül azt, hogy a rendezőség — ha ugyan volt

ilyen, mert rendet azt éppen nem_ tapasztaltam — mindenféle 10—12 esztendős leányokat és fiukat be bocsásson a báli terembe, a hol jót mentői kevesebbet, de annál több rosszat tanulhatnak. Yolt egy alkalmi lap is ennek a mulatságnak az alkalmából, a melyről a plakátokon az volt Írva, hogy olyanabb lesz a Bolhánál és a Csipi-Csókánál is. Ebben a tekintetben csakugyan megfelelt a t rendezőség ígéreteinek. De nem abban az irányban a melyben kellett volna, s a melyben s közönség várta volna. T. i. a tavalyi és harmadévi lapok telve voltak humorral és szellemmel, mig ez az u. n. lap, abban találja gyönyörűségét, hogy boldogot, boldogtalant kifiguráz, de oly ügyetlenül, hogy még a galambban is felforr az epe a benne foglalt sületlenségeket olvasván. Melegen ajánlom a rendezőségnek, hogy vagy ne adjon ki egyáltalában alkalmi lapot, vagy válogassa meg jobban a lap tartalmát, mert az alkalmi, lapnak egyik fő feltétele az, hogy szellemes legyen, mig ez a lap azzal akarja fedezni szellemi mizériáit, hogy derüre-borura izet- lenkedett, a mi pedig tudvalevőleg a műveletlen emberek fegyvere. H. K.

Nyilvános számadása a gyulai önkéntes tűzoltó egylet f, hó 2L-én tartott álarezos báljának : bevétel 199 frt 65 kr., kiadás 182 irt 72 kr., maradvány 16 frt 93 kr. Felülfizettek: Berbekucz György, Messinger Ignácz, Dobay János, Huszka József 2—2 frtot; özv. Reinhardt Józsefné, Schvimmor Arnold, Szállá Lajos, Szaládi Antal, Herodek István, N. N.

I frtot; Ritter János, Havasi Hermann, ifj. Sál József, Schütz Gusztáv, Zuzmann János, Bekker János 50—50 krt. Mely felülfizetósekért fogadják tőlünk az egylet nevében hálás köszönetünket. Szállá Lajos, parancsnok. Moldt Rezső, pénztárnok.

A debreczeni ev. ref. főiskolában a Budapesten fennálló vidéki körök mintájára Rácz János 3-ad éves joghallgató lelkes kezdeményezésére megalakult f. hó (febr.) 19-én a „Békésmegyei kör.“ 19 en vannak a kis szövetkezetben csupán, de ez összetartás is mindenesetre üdvös, szép jelenség széthúzó ifjúsági életünkben. A kör czélja az önképzés, a társas szellem fejlesztése s később, az alap megszilárdulása után a tagoknak kölcsönzés és segélyezés által való baráti támogatása leend; mert a létjogosultság csakis ezek mellett lesz sértetlen és biztos. A tisztikar máskülönben a következőképen alakult meg: Elnök: Kerepeczky Mihály 3 jh., jegyző : Szász Károly 3 jh., háznagy : Rácz János 3 jh., pónztárnok : Balogh János 3 jh. Az alapszabályok elkészítésére 3 tagú bizottság küldetett ki, névszerint: Forrás Gyula 3 jh., Bőd Antal 3 jh. és Papp Lajos 2 th. Magunk részéről is igaz szívből jövő örömmel üdvözöljük a tisztikart, sok szerencsét és sikert kívánunk működéséhez.

Betörés. Goldmann Kálmán gyulai lakos szatócsnak a Csabára vezető országút mentén levő üzlethelyiségének vékony téglafalazatát folyó hó 20-ára virradóra ismeretlen tettesek kiásták, a nyíláson át behatoltak s onnan mintegy 9 frt értékű pálinkát, dohányt, szivart és lisztet tolvajoltak el. A tetteseket a csend- és rendőrség nyomozza.

Ifjúsági szinház- A gyulai árvaház apró emberei farsang két napján — a nagyok után indulva — két vallásos tárgyú legendát adtak elő csinos jelmezekben és nagyszámú közönség jelenlétében, kik a játszó árva gyermekeket czukorral és ajándékokkal halmozták el.

Időjárásunk a hát végén egészen tavaszias jelleget öltött. Pénteken virradóra ugyan még volt némi fagy, de nappal egészen meleg lett a levegő, úgy hogy a dél folyamán a téli kabátok mellett számos felöltő is volt az utczán látható. Lényegesebb ennél, hogy hátas földeken a tavaszi alá való szántást is megtudták kezdeni, s ha — amint óhajtandó — az 'idő enyhe s száraz marad, e hét folyamán a tavaszi szántás mindenfelé folyamatba jő.

Egy ifjú élet befejezését hirdette csütörtökön reggel a halálharang. Diósy Lajos tanitó, ki néhány év előtt még az ifjúkor tavaszán, életkedvtől telve remélt hosszú és boldog életet, súlyos szenvedés után, az ifjúkor delén, békésen elhunyt. Halálát, a tanítói életben oly sokszor előforduló gége és tüdőbaj okozta, mely ellen hiába keresett hazai fürdőkben, majd Gleichenbergben is orvoslást; továbbá elősegítette baját azon szomorúság és fájdalom is, mely szeretett két nejének egymásutáni gyors elvesztése és 2 kis gyermekének elhalálozása által mélyen érző szivét érte. A róm. kath. hitközség egyik derék buzgó tanítóját, a társadalom egy rokonszenves, munkás tagját, két kis árvája pedig szerető atyját vesztette benne. Temetését, melyen nagy és előkelő közönség gyűlt egybe, Gróh Ferencz prépost-plébános teljes díszben, nagy segédlettel végezte Niedermayer és Takácsy kántorok és a dalkör közreműködése mellett, melynek az elhunyt nagy barátja és rendes tagja volt; koporsóját a koszorúk özöne borította, hol nemcsak a kiterjedt rokonság, hanem az elemi, polgári és iparos iskolák tanári karának koszorúi is diszlettek. A halálesetről kiadott gyászjelentés a következő: Diósy József és neje szül. Frailer Róza úgy maguk, mint Diósy Béla és neje (Jferbach Malvin és az elhunyt Ella és Mariska kis árvái, valamint számos rokon és jó barát nevében is fájdalommal tudatják, a legjobb fiú, testvér, atyjuk, rokon és jó barátnak Diósy Lajos róm. kath. nép- és ipariskolai tanítónak folyó évi febrnár hó 24-én reggel 8 órakor a halotti szentségek ájtatos felvétele és békességgel tűrt hosszas szenvedései következtében, 32 éves korában történt gyászos halálát. A megboldogult drága halottunk földi maradványai folyó évi február hó 25-én d. u. 4 órakor tétettek a „Szentháromság“ temetőben lévő családi sírhelyen örök nyugalomra. Az engesztelő szent-mise-áídozat folyó évi február 26-dikán d. e. 8 órakor mutattatott be a plébánia templomban a Mindenhatónak. Nyugodj békében te, kinek az élet tengerén oly sok megpróbáltatás volt osztályrészed. S azt vallásos buz- gósággal tűrni képes voltál. Találj egy boldogabb hazát — ott — a sir ölén túl . . .

Bimbó hullás. Egy kis leányka, aki még csak az élet verőfényes napjait, a gyermekkor tavaszát sem élvezte, hagyta itt forrón szerető szülőit, Winkler Lajos gyógyszerésznek kis leánya Klárika halt meg, gyászban hagyva egész szerető családot.

Tüzek a megyében. Endrődön múlt csütörtökön este Szurove.cz István földmives, Kondoroson pedig múlt vasárnapon hajnalban Fejér Lá-zló háza teljesen leégett.

Diósy Lajos-