Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1898-12-11 / 50. szám
50-ik szám Gyula, 1898. decziember 11-én XXX. évfolyam. 5* | , i Szerkesztőség: ! Templomtér, Dobay János ; kereskedése, hova a laj i szellemi részét illető köz- ' lemények intézcndök. Kéziratok nem adatnak í) vissza. Előfizetési dij : I Egész évre . 5 frt — kr. Félévre ... 2 » 50 » | Évnegyedre .1 » 25 » | Eyyes szám ára 10 kr. *» Társadalmi és közgazdászati hetilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: IC Ó 3=32 1ST ID _A.T7" I ID. Eiadó hivatal: Templomtér. Dobay Ferencz háza, és könyvkereskedés, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban. Nyilt-tér sora 10 kr. % «Njpfi «uCpai A vármegye földműves iskolája.j Egyike a millenniumi alkotásoknak. A vármegye egész közönségének összehordott filléreiből, összesen mintegy 45.000 forintra rugó pótadóból épült fel Csabán, a község által § czélra alapitványkóp átengedett 115. kát. hold területű földön, amelynek a rajta volt téglaégető kemenczék által megrongált hepehupás területe szorgos kezek munkájával és gondos javítással már nagyobb részében bőven termő humussá tétetett. A már fekvésénél fogva is rendkívül értékes kis birtok, csinos épületeivel, szép felszerelésével és beosztásával és szorgalmas munka látható ered menyével a legkedvesebb benyomást nyújtja a szemlélő részére, a szakoktatásnak az érdeklődők által tapasztalt szép eredménye pedig már is tanúskodott az alapításkor kitűzött czélok felé való helyes törekvésről Ennek az intézetnek sorsáról határozni lesz hivatott a vármegye mostani közgyűlése. Az iskola felügyeletére és ügyeinek vezetésére kiküldött bizottság, mely a legnagyobb gondossággal mondhatni szeretettel ápolta, gondozta ezt a fejlődés első fokán álló intézetet, az első évek tapasztalatai alapján számot vetett mindazon szükségletek tekintetében, a melyek az iskola felszerelésében és berendezésében mutatkoznak és megállapította azon kívánalmakat, a melyek az intézet teljes kifejlesztéséhez szükségesek. A bizottság által végzett gondos tanulmány pedig arró győz meg, hogy e kívánalmak sókkal na gyobbak, semhogy azokat az intézet saját erejéből történő fejlődése során önmaga kielégíthetné, hogy a kisbirtokhoz mért beruházás egy intézet szükségleteinek nem elegendő és hogy az iskolának különösen sokba kerülő fentartása kivánja, hogy e czélra a birtok jövedelmét meghaladó bevételek biz- tosittasanak. Körülbelül 45.000 forintra teszi a bizottság aít az összeget, melyből a szükségletek teljesen kielégíthetők volnának, de ezt az áldozatot már nem kéri a vármegyétől, hanem javaslatot tesz az iránt, hogy a vármegye az iskolát állami kezelésbe engedje TÁRÓRA. Sokszor elgondoltam . . Sokszor elgondoltam: Istenem! mi lenne} Hogyha tiszta, igaz volna minden ember lelke! .. . Olyan tiszta igaz, mint milyen a tied ... Váljon mit szólnának hozzá ott fenn az Égiek 1 ... Váljon a jó Isten s egész menyországa, Nem szállna le ide közzénk a földi világba? ... Nem hagynák e ottan az égi világot, Hogy a földön alkossanak egy szebb menyországot! ? . .. Ifj. Nuszbek Sándor. DvdZnjLlan.d.óságr. — Rajz. — A múlandóságra figyelmeztetlek. A természet rendje szerint semmi sem tart örökké. Alig tekintesz körül az életben s némileg megismerkedel a világ szokásaival, már ismét indulsz, a honnan jöttél, a semmiségbe. Semmiből lettél és semmivé leszesz, ha csak tetteid következtében neved túl nem éli gyarló testedet. Ha szerencsétlen vagy, gondolj azokra, kik náladnál is szerencsétlenebbek s ha szerencsés vagy, enyhítsd nyomorukat, mert nem tudhatni, nem szorulsz-e majd te is enyhítésre. A múlandóságra figyelmeztetlek. Gondtól és gondolatoktól egyaránt nehéz fejemet lehajtottam a pamlagra. Nem állítom, hogy e gondolatok tulságoát. És jóllehet a javaslat elfogadása közel .50.000 forintot képviselő vagyonnak átadását jelenti, magunk részéről csak helyeselni tudjuk ezt a javaslatot, mert eltekintve attól, hogy az intézet átadásával egy elkerülhetle- nül meghozandó nagy áldozattól szabadul neg a vármegye, azon nézetben vagyunk, bogy a közönség az alapitás áldozatkész tényével biztosította a vármegye területén egy ily intézet ieláliitását, a melynek létesítésével kitűzött czél most már a kezelés módjára való tekintet nélkül megvalósul. De állami kezelés melleit jobban is meg tud felelni az iskola hivatásának, mert így a szakoktatás és a gazdasági ügyvitel feletti rendelkezés, a mi eddig az állam és a vármegye között oszlott meg, egy kézben egyesül és inkább összhangzó lehet, és mert az államnak módjában van azon kétségtelenül nagy összegbe kerülő felszereléseket az intézet részére átadni, amelyek annak sikeres prosperálását és czélirányos munkálkodását kellően biztosítani fogják, már pedig ez a gazdasági érdek volt az alapitáskor a ezé' és nem pedig az, hogy a vármegye a hatósági munkakörbe úgyis nehezen beilleszthető gazdasági kezelést magának biztosítva és ahhoz talán a kitűzött czél hátrányára és nem kis áldozatok árán is ragaszkodjék. A bizottságnak az intézetről részletes képet nynjtó és a jelzett javaslatot is magában foglaló jelentését egész terjedelmében közöljük, hogy a nagy közönségnek a kérdés teljes megismerésére alkalmat adjunk. A jelentés a következő: Méltó ságos Főispán ur! Teldntetes Törvényhatósági Bizottság! A vármegye közönsége hazánk ezredéves fennállását közhasznú intézmények létesítésével szándékozván megünnepelni, a mezőgazdasági ismeretek terjesztése és különösen a jövedelmezőbb belterjes gazdálkodás módozatainak a földmivelő osztálylyal való megismertetése és ezzel az általános gazdasági fejlődés előmozdítása czéljából egy földmives iskola építését határozta el. A létesítés előmunkálatai a kiküldött bizottság által, a rendelkezésére álló adatok felhasználásával, szakférfiak meghallgatása és közreműködése mellett a vármegyei gazdasági egyesület Útmutatásai szerint, foganatosíttattak és az san magasröptüek lettek volna; gondjaim a természeteshez, a mindennapihoz lánczolják gondolataimat s az eszményi csak álomképen látogathat meg néha-néha. Már pedig rövid életünket álmodva eltölteni éghez kiáltó bűnnek tartom; tenni és tétetni, gondolkodni és gondolkodtatni, dolgozni és munkára serkenteni, ez a társadalom minden egyes tagjának feladata; némelyiknek pedig hivatása a bűnre figyelmeztetni, a vétket kor-1 látóin! s az érzékenységet — mely a testet, az elmét lankasztva, az utóbbit, mint az ópium folytonos ábrándozásra, örökös álmodozásra készteti — kiirtani. Gondolkodtam a természet csodás alkotásain s legcsodálatraméltóbb müvén : az emberen; I legtökéletesebb és egyszersmind leggyarlóbb alkotásán . . . Gondolataim tova ragadtak, megfeledkeztem a jellemről, nem láttam semmit, semmit, csak ... öt! Szőke fejecskéjét bedugta az ajtón s mosolyogva nézett felém, azután óvatosan benyitott s becsukta maga után az ajtót. Azt hitte, hogy alszom. Mozdulatlanul feküdtem s szemeimet félig behunyva lestem tetteit. Gyönyörű remek müve a természetnek! Olyan, mint egy menybeli angyal, ha ugyan léteznek angyalok másutt, mint az emberek között. Sugár termete, szabályos arcza, melyek a fekete szemek boldogságot sugározva bámulnak reám, a csókra termett bíbor piros ajkak, melyek két sor gyöngyfogat takarnak ; a ruganyos, ölelésre biztató gömbölyű karok; a szoknya szegélye alul kikandikáló láb . . . mindennek láthatása a véremet gyorsabb keringésre birja. így készült tervek és előirányzatok alapján felépít-* 1 * * * tetett az intézet, a Csaba község által e czélra adományozott mintegy 115 kát. hold földön a vármegye közönsége által megszavazott 3°/0-os pótadó mintegy 45,000 frtot tevő összegének felhasználásával. Az intézet 1897. év őszén nyilott meg és benne az első évben 12 növendék nyerte első kiképeztetését. Bizottságunk, a melyet a tekintetes törvény- hatósági bizottság az intézet felügyeletére és gazdasági ügyeinek vezetésére küldött ki, ezen megbízatásában eljárva, már az iskola fennállásának első idejében meggyőződött arról, miszerint az első beruházással megállapított intézet az idők folyamán, sót már legközelebb fejlesztésre szorul, hogy czél- jának és a hozzá fűzött reményeknek teljes mértékben megfelelhessen és hogy ezen fejlesztés nemcsak a tapasztalt hiányok, hanem azon igények folytán is szükséges, melyeket az állami hasonló intézetek tanítási rendszere, a mely rendszer az államtól kirendelt tanerők által a mi intézetünknél is követtetik, az intézet felszerelésére nézve támasztott és a mely igényeknek a rendelkezésünkre álló (Sekély eszközökkel eleget tenni nem tudtunk. Ezen meggyőződésünk mellett aggodalommal láttuk azonban azt is, hogy az intézet fentartására, évi szükségleteinek fedezésére a befolyó jövedelmek nem elegendők, mert az iskola 115 kát. holdat tevő telepéből összesen csak mintegy 60 hold kerülhetett gazdasági művelés alá s a telep nagyobb része szikes és az azon helyen, hol téglaégető kemenczék állottak, terméketlenné tett foltokkal tarkázva, kedven időjárás és viszonyok mellett is csak közepes termést eredményezhetett, az u. n. disznókoplaló ipádig csak távoli évek múlva lesz teljes termővé tetető. így történt, hogy az iskola első évi költség- verése már 3000 frt hiánynyal záródott, a mely kcjáilményt csak azért nem tartottunk szükségesnek a Tekintetes Törvényhatósági Bizottságnak külön isj tudomására hozni, mert a hiányt fedező összeg erejéig, az iskola első évére való tekintettel sikerült á fötdmivelésügyi m. kir. minister úrtól államsegélyt kieszközölni és mert azon reményben voltunk, hogy a hián}' csak ideiglenes és rövid idő alatt sikerülni fog azt eloszlatni. Ezen számításunk azonban nem vált be, mert a második év költségvetése hasonló [összegű hiánynyal záródott és most már biztosra következtetjük, hogy a többi területnek művelés alá vétele után is az intézet fejlődésével fokozatosan növekvő kiadások folytán ez a 2—3000 forintnyi hiány állandóan szerepelni fog a költségvetésben. Megfontolást igényel pedig ez a helyzet már azért is, mert a földmivelésügyi kormány a 3000 forint államsegélyt csak arra való tekintettel utalványozta, hogy a fejlődés első stádiumában levő intézet jövedelmei az első években természetszerűleg csekélyebbek és mert az államsegély állandó folyósítása biztosítva nincsen. Még nagyobb aggodalomra ad azonban okot annak tudata, hogy a 3000 frtnyi Lábujjhegyen közeledik pamlagom felé, fejem fölött megáll, aztán föléin hajol. Érzem forró leheletét, orromat szűzies testének üde illata éri, vérem a leyhübS-iŰŐül.' — Szeretlek! susogj a. Ah, tovább nem bírok háborgó szenvedélyemmel, megragadom kezét, ajkaimhoz emelem és ... ö sikolt.va ájult el, reám dől . . . j, Minő borzasztó látvány! . . , Gyönyörű feje leszakad a^ nyakcsigolyáról és a földre gurul, esésében fejemet érve. Osszerázkódtam és . . . felébredek. Álmodtam . . . Álmomban a pamlag mögött álló női csontváj csontos ujjait ragadtam meg és magamhoz rántottam . , . A koponya a földre gurult, homlokomat véresre ütötte . . . Ki tudja nem-e volt az a koponya valaha olyin, mint minőnek álmomban láttam ? Most a féqylő szemek helyén sötét üregek tátonganak, a hajzat helyén a varrottas koponya, csak a két sor gyöngyfog maradt épségben . . . A lihegő kebel, a gyönyörű termet, a húsos karok, minden volt . . . nincs . . . A múlandóságra figyelmeztetlek. A természet rendje szerint sem tart örökké. Semmiből lettél és semmivé lészsz . . . Ha szerencsétlen vagy, gondold meg, hogy náladnál szerencsétlenebbek is élnek s ha szerencsés vagy, enyhíts nyomorukon, mert nem tudhatni nem azorulsz-e te is rr.ajd enyhítésre. A múlandóságra figyelmeztetlek! Ilosvai Hugói államsegély további és állandó kinyerése esetén is tisztán ez az összeg, valamint az alapítványok után 7 cwv^V* *®nne az. a mi az intézet évi 7 8000 frtnyi kiadásaival szemben, mint biztos fedezet rendelkezésére áll, míg a hiányzó 3—4000 frt a gazdaság jövedelméből van bevételként elő- ‘fányozva, a mi pedig egy 125 kát. holdat tevő földbirtokból, midőn a szakoktatási költségek is kevesbítik annak tiszta jövedelmét, csak a legjobb viszonyok mellett remélhető. Nem hagyhatók azonban számításon kívül a mostanában gyakran bekövetkezett rósz gazdasági esztendők, a mikor is az iskola a költségek fedezésére az elveszett gazdasági bevételek helyett más jövedelemmel nem rendelkezvén, kiadásait fedezni nem lesz képes és az első rósz esztendőben a gazdaság, valamint a szakoktatás tovább vitele zátonyra jut, megakad. Mint már jeleztük, az intézet fentartásában előállott ezen nehézségek mellett, nem kerülte ki figyel- münket azon körülmény, hogy az alapitáskor a legszükségesebbekkel felszerelt gazdasági tanintézet fejlesztésre szorul. Ily legsürgősebb fejlesztés volt a második évfolyambeli növendékek befogadására szükséges épület kibővítés, a mely a Tek. Törvény- hatósági Bizottságnak előterjesztésünk folytán hozott határozatából a folyó év elején foganatosíttatott. E mellett azonban úgyszólván napról-napra újabb tapasztalatokat szereztünk és az intézet igazgatóságától jelentéseket vettünk az iskola felszerelésének és berendezésének hiányosságáról, a melyekből csak a kisebb költséget igénylő, halaszt- hatlanul legszükségesebbeket pótolhattuk azon rendelkezésre álló kicsiny összegből, a mely a költség- vetésnél megtakarításként, vagy többlet bevételként mutatkozott. Az intézet első tanevének befejezte után, hogy az év tapasztalatainak tanúságát levonhassuk, de főleg hogy biztos _és részletes képet szerezzünk azon szükségletekről, melyet az iskola gazdasági élete és a szakoktatás érdekei,. valamint általában áz Intézet létesítésekor kitűzött czélok elérése megkívánnak, egy Zsilinszky Endre, Zlinszky István és Sailer Gyula — tagokból álló három tagú küldöttséget biztunk meg azzal, hogy az év tapasztalatai, az intézet által vezetett könyvek és számadások alapján, valamint a telep, épületek és felszerelések részletes megtekintése után, jelentésben nyújtson képet a lefolyt év eredményéről és mindazokról, melyek az iskola fejlesztése és életképessé tétele érdekében beruházandó szükségletként mutatkoznak. A küldöttség által elénk terjesztett jelentésben foglalt adatokat mi is megvitatás tárgyává tettük és tapasztalatainkat és megállapodásainkat a következőkben terjesztjük a tek. törvényhatósági bizottság elé: Az iskolának épületei közül különösen a gazdasági épületeknek nagyobb kiegészítése szükséges elkerülhetlenül, de a szorosabb értelemben vett isving-ai kántor. . _ I llflTit I _ • .... .. . Irta: Reim Lajos. |Bölény Istók a vingai plébánián hasznos funkeziót volt hivatva teljesíteni, meg lévén áldva olyan javakkal, melyek ott állandó jövőt biztosítottak neki. Hatalmas erejű, mély hangja volt, a vasárnapi istentiszteleteken oly szépen kisérte a vingai asszonyokat, hogy azok már csupa hálából sem kutatták, bogy Istók orra mért vörösödik napról-napra jobban. Pedig ennek okát könnyen megfejthették volna. Istók rendkívül szerette a „tütüt.“ A „tütü" alatt természetesen olyan sárgásszinü folyadékot kell érteni, melyet a kábái asszony nevével együtt szokás emlegetni. Bizony gyakran megesett, hogy Istókot egyenest a »Sárga csikódból támogatták fel a kórusra, de ott is csak úgy volt hajlandó hangot adni magából, ha „tütüt“ tettek elébe 1 Aztán végig zúgott hatalmas hangja s a vingai hívek ájtatosan kisérték. Istók, — ha hajladozva is — de mindig megfelelt valahogy kötelességének s igy a vingai plébános: főtisztelendő Torma Gellert csak eltűrte a plébánián. Persze nem múlt el nap, hogy morális leczkében ne részesítette volna. Egy vasárnapi mise alkalmával Istókot teljesen elázva támogatták fel a kórusra. Istókot, hogyan, hogy nem szörnyen elfogta a buzgóság s az ö mély, hatalmas hangján elkezdte: „Jobb a bor, jobb a sör, jobb a pálinkánál, S a magyar menyecske az oláh fátánállu Ltipanl£ mai számához fél iv melléklet van csatolva.
