Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1898-12-11 / 50. szám

kolaépületnek és a tisztviselők lakásának kiegészítése is kívánatos.

Megfelelő istállók hiányában az intézet nem foglalkozhatik állattenyésztéssel, a mi pedig nemcsak a gazdasági jővedelem fokozása, de a szakoktatás érdekében is feltétlenül szükséges. A jelenlegi istálló ugyanis alig elégséges arra, hogy az intézetnek a 4 lóból, 8 ökörből és 6 tehénből álló állatlétszáma benne elhelyezést találjon, már pedig nemcsak ezen állatlétszám szaporítása szükséges, hanem megfelelő istállók építésével alkalmat kell adni arra, hogy az intézet az állattenyésztést gyakorlatilag oktathassa és annak gazdasági hasznát maga is élvezze. E czélból a jelenlegi istálló csupán a szarvasmarhák részére lenne berendezendő, mig a lovak és növendékállataik részére egy külön istálló lenne építendő. A sertésól szintén kicsiny még a mostani 6 kocza és egy kanból álló létszám mellett is, mert a szaporulatok elhelyezéséről egyáltalán nincsen gondoskodva, már pedig nemcsak a tenyészállatoknak megkétszerezése szükséges, hanem kell, hogy a malaczok legalább egy éves korukig nevelve, jobb áron értékesíttessenek és ez által a sertéstenyésztés gyakorlati haszna biztosit- tassék. A czél elérése érdekében egy egészen uj és megfelelőleg berendezett sertésól építendő, mig a jelenlegi ól csekély átalakítással szerszámkamrául lenne felhasználható.

Baromfitenyésztéssel és méhészettel az iskola nem foglalkozik, miután a barom fi épület elkerülhet- lenül szükséges más czélokra használtatott fel Egészen uj baromfiól és méhes is építendő lenne.

Az iskola jelenlegi gép- és szekérszinjei, szerszám- és takarmánykamrái részint elégtelenek, részint az istállóépitések folytán áthelyezendők lévén azok kibővítése illetve újraépítése szükséges.

Az állatlétszám nagyobbitásával a cselédség i^ szaporítandó, a mi ismét a cselédlakás és mellék- épületeinek kibővítését igényli.

Az intézetnek nincsen magtára, terményeit eltartani nem képes és azt esetleg alacsony áron isi értékesíteni kénytelen, vagy magtár építendő tehát, vagy az újonnan emelt épületeknél a padlás rendezendő be magtár czéljaira.

Az iskolaépületben észlelt hiányok között megemlítjük, hogy az intézetnek nincs szertára és betegszobája és a tisztviselőszemélyzet lakószobái is átalakulásra szorulnak, valamint részükre egy közö- ebédlőszoba építendő. Ezen helyiségek a jelenlegi iskolaépület két szárnyának hátrafelé való kiépítés sével volnának biztosíthatók.

Figyelemre méltó azon körülmény is, hogy a tisztviselő személyzetnek csak egy tagja, az igazgató nyerhet az intézetben család részére való lakást, sőt annak is egy szobával való bővítése kívánatos. Szükségesnek véljük ennélfogva, hogy a segédtanító részére is oly lakás építtessék, mely egy család befogadására képes, nehogy nős segédtanító kinevezése esetén az az intézet hátrányára a városban legyen kénytelen lakást bérelni.

Szükséges a kertésztanitói lakásnak átalakítása, illetve lakhatóvá tétele és melléképületekkel való felszerelése, valamint egy jégverem építése és egy Northon-féle kút fúrássá, mint egészségügyi követelmények is emelik a beruházásra fordítandó költségeket.

Az itt jelzett és az iskola czéljának érdekében szükségesnek vélt építkezések a mellékelt mérnöki átlagos költségvetés szerint mintegy 25000 frt beruházást igényelnének, a mihez az állatállomány, gépek és felszereléseit kiegészítésére a szintén csatolt bizottsági számítás szerint mintegy 3500 frtra volna szükség.

Jelentésünk első részében már utaltunk arra, hogy a földmives iskola nemcsak beruházásokban igényel nagyobb költséget, mint- egy hasonló terjedelmű kisbirtok, hanem főleg fentartási költségen rúgnak oly magas összegre, hogy azoknak a gazdaságból befolyó jövedelem által teljesen való fedezése alig remélhető. Jeleztük azt is, hogy az intézet költi ségvetésében állandóan mutatkozó hiány fedezésére] az eddig kinyert államsegély további folyósítása sincs biztosítva, és hogy az első rósz gazdasági év válságba sodorja az intézetet. Hogy az ügymenet ezen fennakadásának biztos veszélye kikerültessék, elkekölt

czélri

biztomutatkozó

rülhetetlenül szükségesnek véljük egy alap létesité sét, a melynek kamatjövedelme szolgálna fedezetül rendkívüli szükség esetén az iskola fentartási ségeinek akadálytalan folyósítására nézve.

Ez alap létesítésére 15000 frtot számítva, kö zel 45000 frtot tesz ki az az összeg, mit a vármegy földmives iskolája befektetésként igényel, hogy an nak akadálytalan ügymenete és a kitűzött irányuló hasznos működése mindenkorra sittassék.

Tek. Törvényhatósági Bizottság!

Kötelességünkhöz képest rámutattunk ezekben a felügyeletünkre bízott intézet válságos helyzetér és azon szükségletekre, a melyeket a bajok sanálása igényel.

Annak tudatában, hogy a földmivelési érdekek előmozdításában megjelölt czél, mely a vármegy közönségét ezen intézet létesítésekor oly nagy áldozat meghozatalára indította csak akkor lesz elérhető, h az intézet életképessé tétetik és szép hivatásánál munkálásában a megfelelő eszközök rendelkezésére bocsáttatnak, nem is zárkózhatunk el a helyzet ily leplezetlen feltárásától, nehogy a legszebb czélzattal hozott nagy áldozat a fejlődésre szükséges eszkö zök megvonása folytán üdvös eredmények nélkül maradjon, másrészt később, ha az intézet fennállásában zavarok állanak elő, azon jogos szemrehányás érhessen bennünket, hogy kellő időben nem tettünk az aggodalmas helyzetről jelentést.

Az egybegyüjtött tárgyilagos adatok szerint tehát mintegy 45000 frtra van ismét szükség, hogy az intézet zavartalan fenállása biztositassék, s e mellett a földmivelési kormánytól eddig nyert ideiglenes évi segély állandósítását kell biztosítanunk.

A jelzett szükséglet fedezésére újabb 3"/o-os vm. pótadó kivetése szükséges.

Bizottságunk azonban tartózkodik attól, hogy most a midőn minden téren felette magas közterhek nehezednek az adózó polgárok vállaira, a tekintetes Törvényhatósági Bizottságtól a mintegy 3°/°-nyi vármegyei pótadónak megfelelő újabb áldozatot és ezzel a vármegye közönségének ujabbi megterhelését kérelmezze, és azért a midőn egyrészt azt látjuk, hogy az intézet helyzete feltétlenül sürgős orvoslást kíván, másrészt tudjuk, hogy a vármegye közönsége az alapítás tényével meghozta azt az áldozatot, melyet egy ily intézetnek a vármegye területén való biztosítására erejéhez mérten szentelhetett, és hogy a földmivelési érdekek előmozdításában és a gazdasági ismeretek terjesztésében kitűzött czél az intézet fennállása által a kezelés módjára való tekintet néf kül biztosiiva lesz, de csak is úgy lesz biztosítva, ha az iskola a sikeres működéséhez szükséges említett eszközöket megnyerheti, a pótadó megszavazásának kérését mellőzve, tisztelettel azon javaslatot terjesztjük a tek. Törvényhatósági Bizottság elé, méltóztassék az intézetet a földmivelésügyi m. kir. kormánynak felajánlani és az ajánlat elfogadása esetén azt teljes állami kezelésbe átengedni.

A földmivelésügyi m. kir. kormány valószínűleg el fogja fogadni a vármegye ajánlatát, mely feladatainak teljesítésében ily közhasznú intézmény átengedésével támogatja őt és bizonyára hozzá fog járulni azon feltételekhez, a melyeket a nagy vagyoni értékét is képviselő alapítványt tevő vármegye az alapításkor kiköt, másrészt a vármegye az alapítással biztosította megyénkben egy földmives iskolának fennállását, állami kitűnő berendezhetéfeét, fejlődését és nézetünk szerint ez volt az alapítással a czél, nem pedig az hogy ezen iskola kezelését j§ a megye vezesse. Magunk részéről javaslatunk elfogadása és megvalósítása esetén az átadás feltételeit a következőkben javasolnánk megállapítani:

Az iskola tulajdonát képező földbirtok, épű- fel^zerelések mindenkor csakis magyar nyelvű földmives iskola czéljaira használtassanak, ha pedig bármikor e' czél nem teljesittetik, s az iskola más czélra használtatni szándékoltaméit, az összes ingatlanok visszaszállnak az adományozók szabad rendelkezésére.

2. Az intézetetet a kormány a még szükséges épületekkel és feszerelésekkel lássa el.

3. Az intézetben csakis paraszt ifjak képeztesDér Ábris, ki Istókot támogatta, nem vesz el lélekjelenetét, hanem begye!° 1 v £

senek ki, nehogy az intézet a proletárismus tenyésztője legyen.

4. A felvételnél békésvármégyei illetőségű vagy lakos ifjak előnyben részesüljenek.

5. Az intézet gazdasági. és szakoktatási veze tésének felügyeleti joga a törvényhatóság részére is biztositassék, a mely jogot a törvényhatóság időnként egy kiküldött bizottság által gyakorolván észrevételeit és kívánalmait a földmivelésügyi kor mánynyal közölhesse.

6. Természetszerűnek tartjuk végül, hogy az intézetnél növendékek ingyenes kiképeztetése czél- jából alapítványt tevő egyesek, a kik a vármegye felszólítására ajánlották fel az áldozatot, az intézet átadása folytán az alapítványról való rendelkezésre felhivassanak és felkéressenek, hogy alapítványukat az állami kezelésbe való átengedés esetén is eddigi rendeltetésükben meghagyni szíveskedjenek.

Ezekben rámutatva a vármegyei földmives iskola válságos helyzetére és azon kívánalmakra, melyek az intézet életképessé tétele érdekében szükségeseknek mutatkoznak és jelezvén azon módozá- tokat, a melyek a kérdés megoldására vezetnek, újólag tisztelettel kérjük a tek. Törvényhatósági Bizottságot, hogy az intézetnek állami kezelésbe való átadása tárgyában határozatot hozni, vagy ha a tek közgyűlés az intézeknek a vármegye kezelésében aló meghagyását határozná el, a szükségelt 45000 írtnak pótadó kivetés utján való fedezése iránt intézkedni méltóztassék.

Kelt a vm. földmiv. isk. bizottságnak B.-Csabán 1898. deczember 5-én tartott ülésében.

■kJ

Dr. Fábry Sándor,

alispán, elnök.

Berthóty István, s.

bizotts. jegyző.

Beliczey István,

Szalay József,

Dr. Zsilinszky Endre,

Zlinszky István,

Deimel Lajos,

bizottsági tag

Sailer Gyula, Acbim Gusztáv, Szekér Gyula, Kállay Ödön,

o k.

Jékésvármegye

törvényhatósági bizottsági tagjainak.

főispánja a törvényhatósági biA vármegye ottság folyó évi

IV-ik rendes közgyűlésének határidejét a vármegyei szabályrendelet V. fejezetéhez képest folyó évi deczember hó 19 ik napjára tűzvén ki, a közgyűlésnek ezen napon d. e. 9 óra- or és a szükséghez képest a következő napokon aló megtartásáról a törvényhatósági bizottság teljes

czimü tagjait meghívom. Gyulán

tisztelettel értesítem és a közgyűlésre

letek és

nyakú,

gyorsan Istók száját I vékony czinege hangján fogott bele a szentmise énekbe. Eltekintve attól, hogy e jelenetre nehány ájtatosabb asszony elájult, a szertartás Dér Ábris segédletével rendes befejezést nyert.

Főtisztelendó Torma Gellért most már teljes szigorral intette Istókot, hogyha még egyszer beteszi lábát a ..Sárga csikó*-ba, kérlelhetetlenül elbocsájtja. Ez az intés megtette hatását. Istók feléje sem nézett a .Sárga csikódnak, de titokban a kis Kajla Marczit valóságos stafétának fogadta s ez a kis imposztor hordta neki a „tütüt“ a .Sárga csikódból.

A vingai plébános jól eső örömmel észlelte, hogy vasszigora megtette hatását s a vingai asszonyok is szorgalmasabban eljártak a templomba, mióta Istók kerülte a .Sárga csikóa-t.

Szegény Istók! mégsem kerülhette el sorsát.

Főtisztelendö Torma Gellért papi áldozár- ságának 25 éves jubileumát ünnepelte. Az ünnepséget este a .Király szállódban 100 terítékű bankett fejezte be, melyen a megye számos előkelő tagja is megjelent.

Istók már kora reggel átérezte e nagy ünnep jelentőségét s minthogy a dikezióra készülnie kellett, úgy sutyomban be-betekintgetett a .Sárga csikó“-ba is.

A főtisztelendő ur a bankett előtt lelkére kötötte, hogy az estélyen kifogástalanul viselkedjék és őrizze meg komolyságát.

Istók mindent megígért. Este a banketten látni lehetett, mint akar szavának ura maradni, de hiába, nem tudott.

Mikor megpillantotta az asztalon a hosszuv^gneUa^o^^Wjk^.. 5 ^ellette az íczi-piczi pohárkákat, teljesen elhagyta hidegvére s idegesen izgett-mozgott. A főtisztelendő ezt észrevette s többször haragos pillantásokat vetett feléje. Istóknak azonban esze ágában sem volt oda nézni, hanem egyre csak azokat a piczi pohárkákat szemlélte. Számitgatta magában, hogyha itt alaposan beakarna rúgni, kerek 150 pohárka éppen elegendő lenne.

Vingán akkoriban vezették be a villamos világítást s a .Király szálló“ dísztermét is ez világította be nappali fénynyel. Történt pedig, hogy a vezetékben valami baj esett s egy pillanat alatt pokoli sötétség borult a teremre, mi a diszes társaságot nem a legkellemesebben érintette. A szálló bérlője fejvesztve, káromkodva futkosott s összes személyzetét gyertyákért mozgósította. De erre már nem igen volt szükség, mert nehány perez alatt ismét kigyultak a kis tüzgólyok, szerte szórva fényüket a diszes társaságon.

A társaság — mely ezalatt kedélyes) eszmecserét kezdett a villamos világítás előnyéről és hátrányáról — e pillanatban meghökkenve tekintett az asztal közepére. Az imént felbontott egyik hosszunyaku boros palaczk üresen szomorkodott a kompotos tál kellő közepiban A meglepetés oly óriási volt, hogy egyik sem tudott szóhoz jutni. A kinos csendet vég-e is Istók zavarta meg, hatalmas felköszőntőt m«ndva az ünnepelt főtisztelendöre, ki folyton szi'trázó szemekkel nézett feléje.

A vingai plébánián megüresedett a kántori állás, de hogy miért, azt máig sem tudja jenki

1898. évi deczember hó.

Dr. Fábry Sándor, alispán.

Tárgysorozat:

1. Alispáni jelentés a vármegye állapotáról, az októberi közgyűlés óta tett nevezetesebb intézkedésekről.

2. Beliczey István indítványa folytán a vármegyei szervezési szabályrendelet 24. §-ának módosítása.

3. A számonkérőszék jegyzőkönyve a tiszti kar tevékenységéről.

4. A vármegyei közigazgatási bizottságból kilépő Horváth Károly, Vidovszky János, Jantsovits Emil, dr. Zsilinszky Endre és Ladies György helyeinek titkos szavazás utján való betöltése.

5. A vármegyei tiszti főügyész helyettesének megválasztása.

61 Az állandó választmány megválasztása.

7. Központi választmány megválasztása.

8. Igazoló választmány megalakítása.

9. Bíráló választmány választása.

10. Község jegyzői szigorlati tagok választásas

11. Közegészségügyi bizottság választása.

12. Községjegyzöinyugdij választmány választása.

13. Vármegyei tiszti nyugdíj választmány választása.

14. Munkaképességet megállapító ■ 5 orvosok

választása. . _ ___l g. -I'óavató'-ijiiöttságok megalakítása.

16. Járási mezőgazdasági bizottságokból sorshúzás utján kilépett tagok választása.

17. Közművelődési bizottság választása

18. Békés-csanádi h. é. vasút igazgatóságába tagok kiküldése.

19. Adó felszólamlási bizottsági tagok választása.

20. Belügyministeri rendelet az 1899. évi költség- előirányzat tárgyában s ezzel kapcsolatban alispáni jelentés a vármegyei pénzkezelési szabályrendeletnek 1899. január 1-én leendő életbeléptetésére szükséges fedezet tárgyában.

21. Belügyministeri rendelet a csabai dohány beváltáshoz politikai biztos kirendelése iránt.

22. Kereskedelemügyi m. kir. minister rendelete a kézi zálog kölcsön üzletekben fenn maradó árverési feleslegek hova fordítása tárgyában határozat hozatala iránt.

23. A kereskedelemügyi minister rendelete a kéményseprési szabályrendelet módosítása tárgyában.

24. Csongrád, Teines, Moson vármegyék és Pécs szab kir város törvényhatósági bizottságának körirata a képviselőházi obstruktió tárgyában.

25. Gyöngyös város emlékirata a kötelező állami biztosítás behozatala tárgyában.

26. Borsodvármegye körirata a kóbor czigá- nyok vándorlásának meggátlása tárgyában az ország- gyűlés képviselőházához intézett feliratának támogatása iránt.

27. Az igazoló választmány jelentése a megye területén megtartott megye bizottsági tag választások eredményéről.

28 Pénztári ügyek.

29. Alispáni jelentés a vármegyei közkórház kibővítésére felveendő 120000 frtos kölcsön ügyében.

30. Alispáni jelentés a csaba-békési ut kiépítésére felveendő 200.000 frtos kölcsön ügyében.

31. Földmives iskolai bizottság jelentése a földmives iskolának az állam részére való átadása tárgyában.

32. A vármegyei gazdasági egylet véleménye a munkás segélyalapokról alkotott szabályrendelet tárgyában.

33. Közművelődési választmány jelentése a csabai tornaegylet segélyezése tárgyában.

34. Alispáni jelentés a közigazgatási gyakornokok fizetés felemelése tárgyában.

35. Alispáni jelentés néhai Erzsébet királyné arczképének megfestetése tárgyában.

36. Alispáni jelentés a levéltárba hiányzó anyakönyvi másod példányok költségeinek fedezése tárgyában.

37. Tiszti nyugdíj intézet választmány jelentése Gyöngyössy László nyugdíjazása tárgyában.

38. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánjának átirata a megyei határ végleges megállapítása tárgyában.

39. Varga András s társai felebbezése, Békés község képviselőtestületének, Nagy Ferencz községi vashalmi kertész végleges alkalmaztatása tárgyában hozott határozata ellen.

40 Bihari István községi kertész felebbezése, a képviselő testületnek 236/898. számú határozata ellen.

41. Góg György és társai felebbezése Csorvás községnek az első jegyző részére 200 frt személyi pótlékot megállapító határozata ellen.

42. Bállá Ede körállatorvos felebbezése a vármegye alispánjának úti költségek megállapítását megtagadó határozata ellen.

43. Ardelán János József s társainak felebbezése, a kétegyházi Il-od jegyzői választás ellen.

44. Az országos magy. gazdasági egyesület kérvénye Festetics György gróf szobrára adomány iránt.

45. A budapesti mensa akademica kérvénye segélyezés iránt.

46. Gyula város villany világításra kötött szerződése.

47. Kétegyháza községnek a helypénzszedés tárgyában alkotott szabályrendelet jóváhagyása iránt beterjesztett kérvénye.

48. Tót-Komlós község képviselőtestületének a községi rendőrök létszámának szaporítása tárgyában hozott határozata.

49. Békés község képviselőtestületének 356/898 számú határozata, a közpénztárnál, az év végén felmerülendő hiányok fedezése tárgyában.

50. Gyula város kérvénye, a honvéd laktanyánál szükséges átalakítások költségeinek fedezése tárgyában.

51. Bene Ödön és Környei Lajos előterjesztése a 675/898. bgy. számú határozat ellen.

52. Vésztő községnek a közvágóhíd építésére vonatkozólag kötött vállalati szerződés.

53. Vésztő községnek a vágatási dijakról alkotott szabályrendelete.

54. Endrőd község határozata az állatorvos fizetésének felemelése tárgyában.

55. Békés, K.-Ladány, Szarvas, Endrőd községek képviselőtestületeinek határozatai, az országos központi hitelszövetkezetbe leendő belépés tárgyában.

(Vége köv.)

Ujabbi felhívás az adózó közönséghez.

Ismételve telhivatnak mindazok, kik házbér adóra vonatkozó vallomásukat a már közzétett határidőben be nem adták, hogy ezt a vallomásukat 8 nap alatt annyival inkább adják be, mivel ellenkező esetben házbér adójuk a törvényben meghatározott súlyos következmények terhe alatt — hivatalból fog megállapittatni.

Kelt Gyulán, 1898. deczember 3-án.

i_i A városi adóhivatal.

H i r e k.

A vármegye IV. rendes közgyűlésére, melynek határidejéül deczember hó 19-ike tűzetett ki, a megyei hivatalos lap pénteken megjelent száma közli » meghívót és a tárgysorozatot, n mely 85 számot foglal magában. A közgyűlést az első napon leginkább 1 választások fogják foglalkoztatni, a mennyiben összesen 16 bizottság lesz megalakítandó, köztük a közigazgatási bizottság és állandó választmány szavazólapokkal választandó meg. A közgyűlés egyik jelentős tárgyát, a földmives iskola állami kezelésbe való átengedésének ügyét lapunk ólén ismertetjük, mig a többi közérdekű tárgygyal a jövő számunkban fogunk foglalkozni. A közgyűlés ügyeinek előkészítése czóljából a pénzügyi és közjogi szakosztályok deczember hó 14-ón délután, az állandó választmány deczember 16-án d. e. 9 órakor tartják üléseiket.

Erzsébet királyné arczképe. Mikor a vármegye a szomorú véget ért áldott lelkű királynénk emlékének rendkívüli közgyűlésben áldozott, elhatározta, hogy közgyűlési terme számára megfesteti a királyné arczképét és a további teendőkkel a vármegye alispánját bízta meg. Az alispánnak sikerült id. Vastagh György kitűnő festőművészünkkel szerződni a királyné képének megfestésére nézve. Az alispán e szerződés bejelentése mellett egyben azon javas latot terjeszti a törvényhatósági közgyűlés elé, hogy mivel a megye nagy termében jelenleg kifüggesztve lévő király kép minden mübocs nélküli s mivel másrészt az aesthetikai összhang kívánatossá teszi, hogy a király és királynénak a nagyteremben egymás mellé helyezendő képei egy kéztől eredő, egyenlő nagyságú és festési modorú és formájú festmények legyenek, s mivel továbbá Vastagh vállalkozik a két képet 1500 írtért, tehát a rendelkezésre álló összegen alul megfesteni, készítesse cl a törvényhatóság Vastagh által a király és királyné egyforma nagyságú képeit.

Járási orvosok kinevezése. A. vármegyében a járási orvosi teendőket eddig tiszteletbeli jatási orvosok látták el, újabban azonban a vármegyo rendes javadalommal ellátott járási orvosi állásokat szervezvén, valóságos járási orvosokká a vármegye főispánja a következőket nevezte ki, u. m.: a gyulai^ járásba dr. Kun Pált, a csabai járásba dr. Szondi Lajost, a gyomai járásba dr. Eisler Vilmost, a békési járásba dr. Erei Gézát, az orosházi járásba dr. Steiner Zsigmondot, a szarvasi járásba dr. Déri Henriket és a szeghalmi járásba dr. Nussbaum Károlyt.