Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1898-11-27 / 48. szám

tékosan nőttek inár, hogy augusztusban meg kellett őket szénkénegezuem, ha nem akartam végkópeni elpusztulásukat.

1896-ban már ismét uj erőre kaptak az én fekete czigányaim, jeléül annak,. hogy a szénkénegezés használt. 1897-ben már rendesen termettek, sót 1898-ban nagy termést is hoztak. Nem kell feledni, hogy az 1895. évi őszi szénkénegezés után minden évben kaptak szénkéneget 1898-ban kétszer is.

Az Othello szőlő tehát a filokszerána nem áll ellent. Ha ellent álló lett volna, fö. tételezik bizonyosan Józsefvárosi polgártársaim is, hogy annyi sok czikkemben nemcsak megemlékeztem volna az Otholloról, ha nem ón lettem volna az, aki a legmelegebben ajánlom és figyelmeztetem rá a szőlő- kedvelőket és termesztőket.

Nagyon sajnálom, hogy a látszat megcsalta néhány polgártársamat, vagy, hogy felültek a hitegetöknek és drága pénzt ac tak az Othello vesszőért, azonfelül pedig időt is fognak veszteni, mert pár óv múlva szép reményük füstbe megy.

Lehet, hogy vannak közöttük Tamások, akik azt hiszik, hogy ón csak könyvből beszélek és úgy osztom a jó tanácsokat, hát. ezeknek vigasztalásul csak azt mondhatom, amit a példabeszéd mond: § A maga kárán

tanul a magyar!“ Elég sajnos! Én a kísérletezést- elég korán megkezdtem. A szőlő-fa- jókat tanulmányoztam. Ezen kisórletezeseim és tanulmányozásaim eredményét részben közhírré tettem, részben igyekszem minden kivel tudatni. A közérdek, a közhaszon sarkal egyedül e munkámban, kérve kérem polgártársaimat, higyjenek szavaimnak, mert akkor csalatkozni nem fognak. Ezen kérelmem kifolyásaként tanácsolom még egyszer, hogy ne ültessenek egyenesen termő fajokat, értvén ezek alatt az amerikai-európai korcso kát, u. m. a York-Madeirát, vagyis az Izabellát, Herbemontot, Jaquezt, Elvirát, Noaht, Othellot 8tb., hanem vegyenek a Steigervald- Mult-féle telepről — vagy természetesen más megbízható helyről — kész oltott tőkéket és ültessék azokat. Ha pedig nem akarnak megbarátkozni az oltott szőlővel: akkor ri- golozzák föl, forgassák föl a szőlőjük földjét és újra ültessék be a régi fajokkal, de természeten ezen esetben szénkénegezésselj kell minden évben a filokszerát pusztítani. A szénkónegezóssel pedig csak az Aranyágban, a Csikosér iszapos helyein, a Sándorhegy és Kálvária dűlőben érnek czélt, mert ahol fekete agyag a talaj, ott nem lehet czélszerüen szénkénegezni.

Czikkem Írására az a törekvés, az a buzgólkodás vezetett, amely tapasztalható némely hiszékeny Józsefvárosi és újvárosi polgártársamnál, kik most derüre-borura Otbello- val ültetik be szőlőiket és azt gondolják, hogy evvel maguknak hasznot csinálnak. Bár volna úgy, de — fájdalom — nem úgy van ! Kényszerítve éreztem magamat az Othello ellen felszólalni, nehogy azt gondolják nényeké legyen s kezdete legyen a felállítandó lazaretum-nak, vagyis szegényápoló-intézetnek. Sánta Ferencz nevű unokaöcscséről sem feledkezett meg; ennek hagyta váradi házuknak öt illető részét (tehát harmadát) és váradi szőllőjét. 1787. után megtakarított pénzét Hidassy a nagyváradi kincstári sóhivatalnál h-.-lyezte el 5%-ra. így gyűlt össze lassan-lassan az a 4ooo frt, a melyet a sarkad-keresztúri lelkészi állomás felállítására szánt. A Sánta Ferencz számára tett hagyományon annyi változtatást tett, hogy kötelezte őt a váradi ház öröklése fejében 1000 írtnak kifizetésére. Ez 1000 frtot szánta a sarkad-keresz- turi kántortanitó fizetésére. Viszont Sánta Máriát, Halász Lajosnét még inkább segélyezte, mert számára Sarkad-Kereszturon földeket és réteket vett. Ezek voltak az ő két, 1787-ben és 1797-ben kelt végrendeletei szerint az ő hagyományosai, de rendelt általános végrendeleti örökösöket is: a gyulai szegényeket. Meghagyta ugyanis, hogy ami a hagyományok kifizetése, temetés költségeinek levonása után megmarad, az a gyulai két, magyar- és németvárosi bírónak adassák át s ezek lelkiismeretesen oszszák szét mindkét város róm. kath. szegényei között. Elrendezvén ekként földi dolgait, nyugodtan várta az órát, mely az örök biró elé szólítja. 1798. junius közepén újra súlyos betegségbe esett s három hónapi súlyos szenvedés után 1798. szept. 15 én reggel nyolcz órakor visszaadta lelkét Teremtójének. „ Nem elöljárónkat, hanem szerető atyánkat veszítettük el benne“, írja a váradi káptalani helytartónak a gyulai német káplán; Folykusházy Antal. A váradi káptalani helytartó pedig mindjárt másnap szept. 16-án fogalmazott körlevelében szomorúan tudatja az egész megyei papsággal, hogy „a hosszabb életre méltó Hidassy Jakab, az egyházmegyei papság dísze és ékessége, az igazi lelkipásztor nincs többé.“

Megjelentek most a kőművesek a gyulai főtemplom kis kápolnájában, ott a lorettói oltár alatt gyorsan sírboltot építettek és szept. 17-én

melyek, hogy hallgatásommal igazoltam hiszékenységüket és akkor, mikor a baj beüt, ne mondhassák azt: »íme, most beszól mal mikor eső után van a köpönyeg!« Természetesen, ha volna „Hegyközségi elöljáróság“ a hová a telepítés szándékát be kellene előre jelenteni, akkor nem fordulnának elő hasonló tévedések és azok a károk, melyek az ilyen tévedésekből származnak.

Gyula, 1898. november 19.

Domonkos János.

P.-Sz.-Tornya felosztása.

A belügyminiszteri határozattal megszüntetett község: P.-8z.-Tornya határának felosztása tárgyában a vármegye alispánja meghozta elsőfokú határozatát, melyet a szomszédos községek határviszonya uj alakulásának érdekes voltánál fogva egész terjedelmében közlünk. A részletkérdések beható ismerete nélkül nem szolunk részletesen a határozathoz, de általánosságban konstatálhatjuk, hogy a határozat | legnagyobb körültekintéssel hozatott és benne úgy a magasabb közigazgatás, mint a szomszédos községek és az egyes; birtokosok érdekeit is lehetőség szerint, sőt teljesen kielégítést találnak. A határozat a következő .

22,403.-1898. A m. kir. belügyminiszter ur nak 65,864.-1898. számú végső fokban hozott határozatával P.-Sz.-Tornya község felosztása és határának a szomszéd községekhez való csatolása s e tekintetben a fokozatos határozathozatal elrendeltetvén, — Bókésvármegye alispánja a község felosztása, illetve a határrészeknek az egyes szomszédos községeknek mily részekben való csatolása tárgyában, az érdekeitek meghallgatása és a m. kir. 10-ik számú kataszteri felmérési felügyelőség szakvéleményének figyelembe vételével, első fokon a következőleg határozott:

P.-Sz.-Tornya község jelenlegi területének felosztása, illetve a szomszédos községekhez való csatolása kérdésében, minthogy az e részben meghallgatott birtokosok a hovacsatolás érdemében nem nyilatkoztak és igy kívánságaik mérlegelése a határozat hozatalt nem befolyásolja, a határozat kizárólagosan és egyedül a közérdek szempontjaira volt alapítható; a közérdek pedig az, hogy a felosztás utján a szomszédos községek sokoldalú köz- igazgatási feladataik teljesítéséhez elegendő anyagi erőt, adóalapot nyerjenek, lehetőleg természetes határok formáltassanak az egyes birtokrészek fel- darabolásának lehetőség szerinti kerülésével; s másfelől hogy minden csatolandó birtokrész természetes központját, községét minél közelebb érhesse, s ekkép a csatolandó birtokrészek közigazgatásának jósága ez által is lehetőleg biztosittassék.

Négy község van, mely a felosztandó Puszta- Szent-Tornya községgel határos s igy a felosztandó határ bizonyos részéhez igényt tarthat.

Ezek közül I. Bánfalva 3300 lélekkel, 59% pótadóval s 1042 kát. hold területtel, mely területben a beltelkek is bent foglaltatnak ; nagy község', mely túlnyomó részben napszámos lakossággal bir, ehhez képest I. és II. oszt. kereseti adóból tartja fenn magát, terheit viselni alig képes, — lakosságainak számánál s hejyzetéuél fogva más községhez nem CBatlakozhatik. Életképessé tételének egyedüli módja ez idő szerint, hogy Puszta-Szent-Tornyából minél nagyobb területet s ezzel megfelelő adóala pót nyerjen, épen ezért mindazon terület, mely helyzeténél fogva, de közigazgatási érdekeinek sérelme nélkül, a községhez csatolható, a közérdek szempontjából hozzá is csatolandó. Ezen terület határa kelet felől a Sváb birtok, — mely közvetlenül Nagy-Szénás község utczájára dűl, — délkelet

egy egész város őszinte részvéte, paptársainak, rokonainak és szegényeinek mély fájdalma közt elhelyezték őt oda, a hova életében mindig kívánkozott.

Mikor kispap voltam s a nagy szünetekben szülővárosunkban több időt töltöttem, e városnak egyik gyökeres polgára s különösségei mellett is érdemes férfia, id. Mogyoróssy János, a gyulai múzeum alapitója sokszor figyelmeztetett, hogy el ne felejtsem az 1898-iki esztendőt, mert akkor lesz Hidassy halálának évfordulója; biztatott erősen, hogy bontassam fel akkor Hid .ssy Jakabnak sírboltját, mert a mint ő atyjától hallotta, e férfiú szent életű volt s testének sanyargatása végett az úgynevezett ciliciumot, vagyis a testen sebet okozó vas-övet hordott. Azóta én rég elkerültem szülővárosomból, csak néha-néha juthatok haza, de azért nem tudtam teljesen megfeledkezni az öreg Mogyoróssy figyelmeztetéséről I a sírbolt felbontása nincsen módomban s ha megtenném is, azzal csak a hideg kíváncsiságnak tennék eleget; sokkal helyesebbnek tartottam e helyett ez életrajz megírását, Hidassy Jakab emlékezetének felfrissítését, mert a sírboltban porladó csontok intenének ugyan a múlandóságra, de az itt vázolt becsületben megfutott pálya ösztönöz bennünket arra, ami az elmúlás előtt kötelességünk: az Isten, az emberek, az egyház és a h.iza iránt való szere- tetre, a kinek-kinek kijelölt munkakör és hivatás lelkiismeretes betöltésére, hogy mireánk is elmondhassák azt, amit én most Hidassy Jakabra mondok: Áldás emlékére 1*)

*) Ez életrajz összeállításánál forrásaim voltak: nagy- vaíadi I sz. egyházmegyei levéltár. Acta personalia 3156. Canon. Visitationes. B. 7—S. Jánossy József endrődi plébánosnak, Hidassy végrendeleti végrehajtójának iratai. Békés- megye 1778—85-iki jegyzőkönyvei és a békésmegyei rég. társulat évkönyve XIV. k. 50—53., 57. 1.

felől a Schossberger birtok, mely úgy Sz.-Szt.-Tor- nyát, valamint Orosházát közelebb éri, délnyugat felől az orosházi-szentesi ut, mert az ezen túleső területek már Szabad-Szent-Tornya község alatt vunnuk s délről a Baumgarten major, mely közvetlenül Szabad Szent-Tornya község alatt van s igy érdekei ide utalják. Ezon indokok a'apján Bán falvához csatoltatik az e őzéiből készült térképen 5 számmal jelölt Jureuák Sándor-féle birtok, a 3 számmal jelölt báró Eötvös féle birtoknak az oros- háza-szentesi úttól északra eső fele, a 6 számmal jelölt Justh birtok, a 8 számmal jelölt Nagy Károly birtok, a 9 számmal jelölt községi iskola és telek, a 7 számmal jelölt dűlő (Miszlay István, Pap István stb), a 10, 11 és 12 számmal jelölt dűlők, (Németh József stb., Kocsoudi István Btb., Te- rényi Lajos örök. stb), a vázrajzon megnevezett tulajdonosaikkal; összesen 59 birtokos 3543 kát hold földdel.

II. Mási-c szomszédos község Szabad-Szent- Tornya 1084 lakossal, 58°/0 pótadóval, 1064 kát. hold területtel, a beltelkeket is beleértve, szintén tulnyomólag I-ső és II—ik kereseti adóból tartja fen magát. A birtokok fekvésére való tekintettel Sz. Szt.-Tornyához csatoltatik a jelen térképen 13 számmal jelzett Baumgarten Lajos-féle birtok, a 14 számmal jelölt dűlő (özv. Csizmadia Andrásáé stb.) a 15 számmal jeiölt Szánthó féle birtok, a 16 szám mai jelölt Baumgarten Pál-féle birtok, a 30 szám mai jelölt dűlő (Ádám János stb.). a 3 számmal jelölt az orosháza-szentesi úttól délre fekvő báró Eötvösfóle birtokrósz 8 a 4 számmal jelölt u. n. gyökeresi szőlőskert, összesen 75 birtokos 3152 k. hold földdel,

III. Harmadik szom-zédos község Orosháza, fejlődő alföldi község, melynek azonban adóképessége épen erős fejlődése következtében már-raár túlságosan igénybe van véve s o mellett meglevő határából mintegy 1500 kát. hold. az u. n. Geiszt- féle Csákó, elcsatoltatott. Nemcsak recompensatiora van tehát joga, de szüksége vaa adóalapjának gyarapodására, hogy szépen indult fejlődése meg ne akadjon. Lakosainak száma 20,000, területe 19,670 kát. hold, pótadója 36’/o. Ezért, de meg azért is, mert P.-Sz.-Tornya területének azon részén, mely a békés-Csanádi vasútvonaltól keletre van, orosháziak a birtokosok, s mert az orosházi határ csákói kiegészítő részéhez épen P.-Sz.-Tornya az összekötő kapocs, a felosztandó területből bizonyos nagyobb részt Orosházának kell kapnia, amennyiben ezt a közigazgatás erdekei megengedik. Orosháza kiterjesztésének határai ezen szempontból északra, a Sváb birtok, mely N.-Szénás utczájáig terjed, mig Orosházától távol van, nyugatról a már Bánfájához, illetve Sz.-Szent Tornyához csatolni ha tározott EötvÖ8-fóle birtok, illetve a gyökeresi szől- löskertek, északról a Székács birtokok, melyek szintén egészen N.-Szénás alá nyúlnak s melyekre egyházi adó szempontjából N.-Szénás községnek nagy s/.üksége van, kivételével mindazonáltal a Székács Linka Dobayné-fele birtoknak, mely a ha tárvonal rendezettebb alakítása érdekéből Oroshá zához lenne csatolandó. Tehát mindezek alapján Orosházához csatoltatni határoztatok az 1. számmal jelölt Schossberger birtok egészen a 0-val jelölt községház telek, özvegy Székácsnénak a 29, számmal jelölt birtoka, a 21, 22, 23, 24, 25, 26 27, 28. számmal jelölt düllők (Balogh Pál, Ravasz Pál, Tóth József, Kocsondi Mihály, Rajki István, ifj. Hajdú István stb ) és Székács Linka Dobaynó- nak a 20. számmal jelölt birtoka, vagyis összesen 113 birtokos, mintegy 4364 kát. hold földdel.

IV. A negyedik szomszédos község N.-Szénás, 2830 lakossal, 16,487 kát. hold határral s 25% pótadóval. Haíára elég nagy, adóképessége i ezzel arányban fejlődési képessége megvan; a felosztandó P. Sz.-Tornya határából a közigazgatási érdekek szempontjából mégis kapnia kell és pedig a Sváb Lajos örököseinek birtokát, azért, mert ezen birtok a község szélső házaival határos s olyan községi alakulást, a mely szerint a község házaiból más község területére lehet kilépni közegészségügyi és általában általános közigazgatási szempontokból, korrigálni kell; határainak kiegészítésénél ügyelőmbe veendő továbbá az is, hogy N.-Szénáson a földbirtokosok róm. katbolikusok, a lakosság pedig ág. hitv. evangélikus, minélfogva a lakosságot az egyház fenntartása egyházi adó alakjában mintegy 75% al terheli. A Székácsok ág. hitvallású evangélikusok lévén, velük az egyházi alap is nyer s ezzel a lakosság nyomasztó egyházi adó terhe könnyebbül, e mellett a Székácsok közelebb vannak Nagy-Szénáshoz, mint bármely más községhez, ennélfogva érdekeik is ide utalják. Tehát ezen szempont figyelembe vételével Nagy-Szénás-' hoz csatoltatik a vázrajzban 2-vel jelölt Sváb birtok, a 17, 18, 19-el jelölt Székács József, Székács István, Székács Lajos örököseinek birtoka, ősz szesen 4 birtokos, mintegy 3668 kát. hold területtel.

Ehhez képest az uj határmenet túlnyomóan a természetben már meglevő és az országos felmérés által a p.-szt.-tornyai térképen felvett vonalakon húzódnék a következőképpen :

A Sz.-Szt.-Tornyához csatolandó résznek el határolása kezdődnék a Csongrádmegye Mágocs községnek határszélén ott, ahol a tornyai Baum garten-féle birtoknak északi fás széle kisarkallik. Innét húzódnék a befásitott szélnek északi oldalán egészen a Bánfalva-Szentesi viczinális útig; ugyanezen irányban átmetszené a vonal ezen utat s innen délkeleti fordulással az ut északkeleti szélén húzódnék, a báró Eötvös birtokának sarkán levő törésig. — Ezen úttörőénél levő báró Eötvös és Schossberger féle birtokok közti fás vonalak kö zepe képezné a Szabad-Szent-Tornya, Bánfalva és Orosháza hármas határpontot. Ezen uttöréstől a sz.- szt.-tornyai határvonal, a közlekedési (Bánfáivá— orosházi) ut keleti szélén déli irányt véve, haladna a mostani Orosháza I. rész határszéléig.

A Bánfalváboz kapcsolandó résznek határvo- vala, az előbb említett uj hármas határponttól folytatódnék, a báró Eötvös és Schossborger birtokaik közötti fás vonalak közepén egészen északi irányban; a Schossberger birtoknak észak-nyugati sarkáig, amely sarok a Bánfalva, Orosháza és Nagyszénás községek uj hármas határpontját képezné. Innen a Bánfalva-nagyszénási határvonal ugyanazon északi irányában húzódnék tovább, a folytatólagosan menő fás vonal közepén egészen a mostani n.- szénási határvonalon összekötő Juronák és Sváb birtokok széléig.

Végre a Nagy-Szénás és Orosháza közötti uj határvonal kezdődnék a Sohossbergor, Sváb és báró Eötvös birtokaik közötti ponton, húzódnék keleti irányban a Sváb és Schossberger birtokok között levő fás vonal közepén, keresztül a Nagy- Szénás- orosházi közlekedési utón, egészen a Székácsféle birtokhoz, illetve a vasuttesthez. Innét délnek fordulva, a Sohossherger és Székács birtokok közötti birtokvonalon (illetve a vasúti test bármelyik szálén) s haladna a Balogh Pál birtokának észak- nyugati sarkáig. Itt fordulna keletnek s haladna a Székács birtok déli szélén a -„Tóth szt. Tornya“ nevű düllő vakdülő vonaláig. Itt északibb irányt véve, haladna a Székács birtoknak délkeleti sarkán levő düllő utón túli árok széléig. Elérve ez árkot, fordúlna északnak I haladna a Tomcsányi birtokhoz tartozó ároknak nyugati szélén a Tomcsányi (Székács Linka) birtoknak északnyugati sarkáig, itt a szél ároknak keleti fordulását követve, az árok északi szélén haladna a Tomcsányi birtoknak északkeleti sarkáig.

Ezen túl a határvonalnak a kataszteri térkép nyomán való megállapítása nem biztos, mivel néh Székács József örökösei birtokán csak gazdasági táblás utak vétettek fel, s igy nem tudni, vájjon a régi vagy újabb keletű utón kell hogy menjen a határvonal. Ez oknál fogva, hogy ezen két utóbbi vonal megállapítható, esetleg bemérhető legyen, nemkülönben hogy az összes uj határvonalokon felállítandó határjelek biztos és lehetőleg a kataszteri felvételnek megfelelő főbb törési pontjain eszközöltessenek : ezen határozatnak végrehajtása tekintetéből megtartandó közigazgatási bejárás alkalmával egy kataszteri mérnöknek közreműködése fog igénybe vétetni.

(Ezután P.-Szt.-Tornya község jegyzőjének: Kuczkay Zoltánnak kielégítése ügyében intézkedik a határozat, elrendelvén e jegyzőnek nyugdíjazását és kimondja, hogy az ingó vagyonok felosztása tekintetében ezen határozat jogerőre emelkedése után fog intézkedés tétetni.)

E határozat az össes iratokkal együtt az orosházi járás főszolgabírójának § általa Puszta Szent- Tornya község elöljáróinak illet re képviselőtestületének közhírré tétel végett és az elöljáróság utján az összes érdekelteknek azzal adatik ki, hogy a határozat ellen joguk van az átvételtől számított 15 nap alatt felebbezéssel élni és hogy e határozatban többször említett felosztási térkép az orosházi főszolgabirói hivatalban közszemlére tétetett ki, s a felebbezézi határidő alatt a hivatalos órákban minden érdekelt által megtekinthető.

Gyulán, 1898. október hó 24-én.

Dr. Fábry Sándor,

alispán.

Hírek.

A községi és megyei pénzkezelés újjászervezése tárgyában a vármegye hosszas tanulmány után két uj szabályrendeletet alkotott, a melyek most a belügyminiszter jóváhagyásával ellátva, visszaérkeztek a vármegyéhez és végrehajthatók. E két szabályrendelet jóváhagyása involválja a községek ellenőrzésére hivatott ambuláns számvevői, valamint a központi könyvvezetőd teendők ellátására hivatott számvizsgálói és számtiszti állások rendszeresítésének jóváhagyását, amennyiben a szabályrendeletek csakis ezen közegek közreműködésével hajthatók végre.

Államsegély egy munkásszövetkezetnek. A bánfaival földmives munkások kölcsönösen segélyző egylete, mint szövetkezet részére a földmivelésügyi miniszter dr. Lukács György főispán hathatós közbenjárására 940 frt államsegélyt engedélyezett és ezen összeget az orosházi adóhivatalnál a szövetkezet részére ki is utalványozta.

Adomány a földmives iskolán?,' - A két év előtt a vármegye területén tartott ^tfzdasági előadásokra a kormány által engedélyezett összegből 273 frt 80 kr feleslegként maradván, a földmivelésügyi miniszter ezen összeget a vármegyei föld- mivos iskola részére tanszerek és könyvek beszerzése czéljából átengedte.

A vármegye alispánja, dr. Fábry Sándor az elmúlt hét folyamán néhány napig Budapesten tartózkodott, hol a közkórház kibővítésére szükséges százezer forintos kölcsön és az 1.200,000 forintos kölcsön még hátralékos, most a csaba-békési útra szükséges 200,000 frtos utolsó részletének felvé- lére nézvo folytatott a pénzintézetekkel tárgyalásokat.

A gyomai második gyógyszertár felállítását a község és vármegye egybehangzó véleménye alapján a belügyminister engedélyezte és a felállítás jogát Kubek Sándor okleveles gyógyszerésznek adományozta. Engedélyes a gyógyszertárt az endrődi úton már legközelebb fel fogja állítani.

Névváltoztatások. A belügyminister megengedte, hogy Kvasz Mátyás és kiskorú gyermekei csabai lakosok, 9 Kazár"-vh, Merczán János és kiskorú gyermekei csorvási lakosok „ Madarász*-rw változtassák át vezetéknevüket.

Phylloxera zárlat. A szomszéd Gyula-Varsánd és Nagy-Pél községek szőlőiben a phylloxera jelenléte megállapittatván, nevezett községek határa a földmivelésügyi m. kir. miniszter 63,639. számú rendeletével zár alá helyeztetett.

Szent-Tornya felosztása ellen. Orosháza köz sége e hó 15-én tartott képviseleti közgyűlésén Veres József a vármegye alispánjának P.-Szent- Tornya község felosztására vonatkozó határozatát, — melyet lapunk más helyén közlünk, — felolvasván, azt az orosháziakra vonatkozólag sérelmesnek találta. Ennélfogva miután Orosháza állitó'ag kevesebbet kapna Szent Tornyából, mint Nagy- Szénás, ajánlja a képviselőtestületnek o határozat megfelebbezését. A képviselőtestület elfogadta a Veres indítványát és öttagú bizottságot jelölt ki a felebbezós elkészítésével.