Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1898-01-23 / 4. szám
4-!k szám. Gyula, 1898. január 23-án. Szerkesztőség: Templomtér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj : | Egész évre . 5 frt — kr. Félévre ... 2 | 50 » Évnegyedre .1 | 25 » Egyes szám ára 10 kr. XXX. évfolyam. Társadalmi és közgazdászat! lietilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: 3SI Ó S 3iT ID -A. "V I TV Kiadó hivatal: Templomtér, Dobay Ferencz háza, és könyv- kereskedés, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban. Nyilt-tér sora 10 kr. & A polgári iskola államosítása. Említettük lapunkban Rezey Szilviusz kir. tanfelügyelőnek a közigazgatási bizottság január havi ülésén előterjesztett referá- dáját, mely szerint a vallás- és közoktatásügyi minister Békésvármegye területén első sorban a gyulai közs. polgári fiú-iskola államosításáról kíván gondoskodni s amennyiben fedezet fog rendelkezésére állani, az, ezen államosítás költségeire lesz első sorban fordítandó. A minister azonban már kénytelen előre kijelenteni, hogy a gj7ulai polgári iskola a pénzügyi kormányzat, illetőleg a törvényhozás hozzájárulása esetén is csak azon esetben lesz államosítható, ha Gyula városa egy teljesen megfelelő s kellően felszerelt iskolai épületet bocsát a kir. kincstár használatába, ezen épület fentartásáról és felszereléséről mindenkor gondoskodik, az iskola dologi szükségleteit fedezi, az intézetnél alkalmazott tanerők után az orsz. tanítói nyugdíj intézetbe évenként fizetendő járulékot fedezi s végre kerek összegben évi 2000 írttal járul a fentartási költségekhez. Kötelezni tartozik egyszersmind a város magát egy községi polgári leányiskola s megfelelő számú uj községi kisdedóvoda felállítására. A polgári iskolaszék és annak utána Gyula városa képviselőtestülete is bizonyára behatóan fogják tárgyalni a ministeri leiratot, de az ügy érdekében állónak tartanánk, ha a kérdés minél alaposabban előkészíttetnék, különösen mielőtt az a képviseló'testületi közgyűlés elé kerülend, hogy bármely álláspont minden irányban megviiágittatván, a hozandó határozat következményei is kellően mérlegelhetek legyének. A kérdés megvilágítására nemcsak készséges tért adunk, hanem magunk kérjük fel a tanügy barátait és első sorban a tanügy- gyel hivatásosan foglalkozókat, hogy szives véleményüket és bármily irányú álláspontjukat a kérdés kellő előkészítése érdekében lapunkban megirni szíveskedjenek. Részünkről nem habozunk már most kijelenteni, hogy mi, bár teljesen méltányoljuk az intencziót, amelyből a fenti ministeri rendelet fakad és amit különlegesen és hálásan honorálunk : Rezey Szilviusz kir. tanfelügyelőnek Gyula városa érdekei iránt ezúttal is tanúsított szives érdeklődését — a fenforgó körülmények és előzmények után — a miniszter Ígéretét, különösen a hozzáfűzött súlyos feltételek folytán Gyula városára nézve előnyösnek nem tartjuk. A város anyagi terheltetósén nem csak nem könnyítene, hanem ha a polgári fiuisv A „fehér kereszt“ bál. A tekintetes Karok és Rendek engedtek Karneval herczeg és a megyei ifjúság óhajtásának és január i8-ának éjjelére átengedték nekik a vármegyei székház termeit, hogy ottan az idei farsang legfényesebb bálját, a „fehér kereszt“ bálát megtarthassák. Méltán és minden hízelgő frázis nélkül mondhatnám ezt a bálát a százszorszépek báljának, de hát ez nem eredeti ötlet, amennyiben nem tőlem származik, hanem a B. K.-től. De hogy igaz, azt magam is aláírom és bizonyítom, Már a bál előtt egy nappal kezdték meg* a terem díszítését, s a bál estéjén olyan volt úgy a terem, mint a lépcsőház, mint egy szép üde zöld kért, a melyből azonban még egyelőre a virágok, t. i. a nők hiányoztak. Pontban 9 órakor érkezett meg a Lady patronesse, gr< Almásy Dénesné sz. Károlyi Ella grófnő, Cziráky Jeanne grófnővel, kiket a lépcsőház alján az ifjú főispán, dr. Lukács György, a bál elnökének vezetése alatt, a rendező bizottság fogadott. kola összes dologi kiadásain kívül még évi 2000 forint járulék és erre ráadásul egy községi polgári leányiskola létesítése s fen- tartása is a város terhére hárulna, az esetben a polgári iskola államosítása nemcsak hogy megtakarítás nem volna, hanem tetemes költségszaporulatot is okozna Gyula városának. Ennél Bókkal előnyösebbnek tartjuk úgy a városra, mint a tanügyre, ha a vallás- és közoktatásügyi miniszter az iskolaszék emlékiratában foglalt adatok figyelembe vételével a képviselőtestület ama kérését teljesiti, hogy a polgári fiúiskola algymnasiummá alakitas- sék át és az állam egyelőre csupán ama ösz- S7,egSel járuljon az átalakítandó algymnasium költségvetéséhez, amennyivel a polgári iskolát segélyezi. Pivár János polg. iskolai igazgató lapunkban annak idejében közölt emlékiratában, melyet az iskolaszék és a képviselő-testület is egész terjedelmében magukévá tőnek, ékesen és meggyőzően bizonyította be, hogy a polgári fiúiskola mai szervezetében a tanügyi igényeket sem egyik, sem másik irányban nem elégíti ki; de az iskola közel negyedszázados történetének adataival bebizonyította azt is, hogy a polgári fiúiskolának, mint ilyennek, sem mint községi, sem mint állami intézetnek, Gyulán nincsen talaja, a közszükségletnek nem kifolyása; annál nagyobb szükség van gymnasiumra, mely gymnasium azonban a fenforgó körülmények között csakis a polgári fiúiskola beszüntetése, helyesebben Írva átalakulása révén létesíthető. A mi szerény nézetünk szerint a képviselő testületnek a miniszteri leirattal szemben nemcsak a következetesség okáért, hanem városunk tanügyi érdekében is a pol= gári iskolának gymnasiummá alakítását kell újólag hangoztatni, azzal a kéréssel, hogy a miniszter ama költséget, mely az államra a gyulai polgári fiúiskola államosítása által hárulna, szíveskedjék a gymnasium czéljaira fordítani. Ezzel sokkal többet lendít Gyula városa tanügyén, mint ha a polgári fiúiskolát a város hozzájárulása nélkül bár, teljesen az állam költségére venné is át. Az Alsó-fehér-körösi ármentesitő társulat rendkívüli és tisztújító közgyűlése. (Január 10) Jelen voltak-. Ladies György társulati elnök, Keller Imre alelnök, Dntkay Béla, Léderer Lajos, Áchim Gusztáv. Korosy László, Dr. Hajnal István P. Nagy Sándor, Hoffmann Mihály, Szekér Gyula, AszaUgyanekkor adta át az elnök a Ladynek a gyönyörű fehér és piros kaméliákból és fehér szegfüvekből összeállított csokrot, melynek széles kék selyem szalagján a bál jelvénye, a fehér kereszt diszlett. A grófnő mélyen kivágott s a derékon rózsaszínű bársonynyal díszített fekete mervel- lieux selyem ruhában hóditó jelenség volt. A ruha derékelejét ezreket érő, vakítóan fé^y’ő, brillantokból összeállított havasi gyopárok díszítették, azonkívül egy, szintén brillantokból összeállított fehér kereszt. A Lady megérkezése után, a díszes közönség élén gróf Almásy Dénesné vei a terembe vonult. A grófnőt dr Lukács György főispán a bál elnöke, Cziráky Jeanne grófnőt dr. Fábry Sándor alispán a bál alelnöke és Beliczey ísivánnét dr. báró Drechsel Gyula, a rendező bizottság elnöke vezették be. Utánnok jöttek a többi hölgyek, a rendező bizottság tagjainak karján. Igazán gyönyörű látvány volt a hölgyek bevonulása! Az üde menyecske-és leányarezok, a pompás ékszerek és ruhák fénye szinte vakították a szemet. A diszül szolgáló fenyő guirlandok kissé nehéz szagával, előnyösen vegyült össze a különböző parfumeök illata, s mintegy rózsaszínű köd terjedt el az egész teremben. lay Gyula, Kovács András, Bán Károly, Z. Nagy Ferencz, Kosztolányi Béla kir. főmérnök a m.kir. államvasutak aradi üzletvezetőségánek képviseletében, Szarvas8y Arzén kir. főmérnök ministeri megbízott, Erkel János társulati főmérnök és Csausz Lajos társulati igazgató. Ladies György társulati elnök, annak előre- bocsájtásával, hogy a társulat összes árterülete 36,594800Aeoo hold értéknövekedése pedig 1 933,740 frt lóvén, ezen közgyűlés, melyen 33 581400/iooo hold ártér és 1.823,890 frt értéknövekedés van a jelen levők által képviselve, határozatképes az érdekeltséget szívélyesen üdvözli. Társulaii igazgató és főmérnök együttes jelen tést tettek a társulat ügyeiről és vagyoni állapotáról 1897. év végével. A Poireé rendszerű duzzasztó mű megszemlélésére múlt év október hó 3 án leérkezett József műegyetemi lY-ed éves technikusok fogadásával és ellátásával felmerült 217 frt 8 kr. költségnek társulati elnök által történt kiutalványozását a közgyűlés jóváhagyólag tudomásul veszi. Hogy a társulat által visszafizetett 1.400,000 frt és 200,000 frt Magyar Jelzálog Hitelbank köl csőn hátralékos járulékainak törlesztésére 1897. évi október, november és deczember hónapokban Gyula városa részéről a gyulai kir. adóhivatalhoz befizetett összesen 4588 frt 77 krt — azon okból, mórt a város nem jelölte me7, hogy az 1.400,000 és 200.000 frtos kölcsönökre szállítja — a kir. adó hivatal tévésen a 2.000,000 frtos Magyar Földhitelintézeti kölcsön járulékának törlesztésére számolta el és igy szállította a budapesti központi állam- pénztárba, a közgyűlés tudomásul veszi, a társulati igazgatónak azon intézkedését, mely szerint a téves elszámolás kiigazítása iránt a gyulai m. kir. pénz- ügyigazgatósághoz kérelmet intézett, helyesli és megbízza a társulati elnökséget, hogy szükség esetén a 4588 frt 77 kr. összeg kiutalványozása iránt intézzen felterjesztést a pénzügyminiszterhez. Azt, hogy a Fehér-Körös jobbparti kisajátítási ügybon folyamatba tett kártalanítási eljárás során a kisajátított területek négyszögméterenkénti ára a társulat által felajánlott és birói letétbe helyezte tett 40 krajezár helyett 44 krajezárban lett megállapítva, a közgyűlés tudomásul veszi. Tárgyaltatott az árvizek lokalizálásáról és az ártérben fekvő községeknek körgáttal való ellátásáról előterjesztett tanulmány. A közgyűlés az igazgató választmány javaslatához képest mellőzésével a tanulmányban foglalt azon állásnak, hogy a tapasztalt gazdák véleménye szerint az áradás folytán a szántóföldeken vissza maradt iszap annyira termékenyítő hatással bir, hogy ezáltal az árvíz által okozott kár mintegy compensálódnék, továbbá mellőzésével azon tévedésnek, mintha Gyula-Varsánd község nem feküd nék közvetlenül a Körös mellett és végül kifogásolva azon nyilatkozatot, hogy a társulati közegeknek — bár csak egyetlen, t. i. az 1888 dik évi szakadás alkalmával — ne lett volna módjukban ezen tárgyra nézve tapasztalatokat gyűjteni, és illetve az itt szerzett tapasztalatok nyomán a jövőre vonatkozólag javaslatokat tenni, a tanulmánynak ily értelemben való helyesbítését a Tiszavölgyi társulat központi bizottságához leendő felterjesztését elrendeli, egyszersmind határozatiiag kimondja, hogy a tanulmányban részletesen leirt munkálatokat kivitelre nem fogadja el a következő indokoknál fogva : Körülbelől fél tiz óra lehetett, mikor a Bade' Pista bandája — mely mellesleg irva, derekasan játszott az egész estélyen — rázendített az első keringőre — a megye színeivel — a fehérrel és kékkel díszített emelvényen, — s midőn dr. Lukács György főispán Cziráky Jeanne grófnővel a bálát megnyitotta. Csakhamar egy fénylő, kavargó örvénynyé változott a pár perczczel előbb még csendes terem a mely örvény nem vízből, hanem tánezoló párokból állott s a mely örvény a legveszedelmesebb elementum, a női szemek tüze tette vonzóvá, kedvessé. Jelen voltak: a bálanyán gr. Almásy Dénesné Károlyi Ella grófnőn kívül Ambrus Ilona, Beliczey Istvánná (Csaba), Dr. Berényi Árminné, Bertóthy Istvánné, Czédli Istvánná (Békés), özv. Dubányi Jánosné, Dubányi Amália, Dobay Ferenczné, dr. Fábry Sándorné, Gyöngyössy Laszlóné, Hutiray Lászlóné (Szt-András), Hercz >gh Gézáné (Orosháza), Habinay Krisztina, Kliment Gyuláné, Kiss Gyuláné, őzv. Kalmár Mihályné, Kovács Imréné, Ladies Györgyné, dr. Ladies Lászlóné, özv. Lindl Istvánné, Márky Albertné (Sarkad), Nagy Gyár- fásné, Noszlopy Emilné, Ottrok Istvánné (Sarkad), Ondrus Cyrillné (Gy.-Vári), Pándy Istvánné (Csaba), Pósa Károlyné, Paulovits Béláné, SteineckerGáborné, Széli Istvánné (Békés)Szonthy a) Mert a társulat az elmúlt évtizedben rendkívüli munkálatokat hajtott végre, melyeknek költségei a társulat teherviselési képességét a legvégső határig igénybe vették, úgy hogy most újabb és nem okvetlen szükséges 109,414 frtnyi befektetésre fedezetet nem tud előállítani. b) A társulat azon meggyőződésben van, hogy az árvizek lokalizálására szükséges befektetési ősz- szeg még a tanulmányban kimutatott összegnél is aagyobb fog lenni, amennyiben az Élőviz-csatorna partjának árvédelmi töltéssé kiegészítése esetében a már tervbe vett belviz rendezés ■ czéljainak megfelelő költséges zsilipeket és átereszeket kellene létesíteni. c) A társulat töltései az eddig tapasztalt legnagyobb viz felett 8‘20 méterre ki vannak építve s igy azok kellő gondozás mellett a kiszakadás lehetősége csak nagyon csekély valószínűséggel bird) Az árvizek lokalizálása kiszakadás esetében megmenti ugyan az árterület nagyobb részét, azonban Gyula város, Csaba és különösen Békés sokkal veszélyesebb helyzetbe jutna, mint hogyha a kitört víznek szabad lefolyás engedtetik. A tanulmány és mellékletei ezen határozattal együtt a Tiszavölgyi Társulat Központi Bizottságának megküldetni rendeltetik. Ladies György társulati elnök megköszönvén a lefolyt cziklus alatt irányában alelnök társa és az igazgató-választmány részéről tanúsított bizalmat, bejelenti, hogy az elnökség az igazgató-választ mány és számvizsgáló bizottság megbízatási ideje lejárván, az alapszabályok 22. §-ának a) pontja értelmében, a közgyűlés hatáskörébe tartozik a társulati elnöknek, alelnöknek, igazgató-választmánynak és számvizsgáló bizottságnak megválasztása, de hozzáteszi azon indítványt, miszerint arra való tekintettol, hogy a jogerős műszaki ártérrel bíró társulatnak ezen alapon való újra alakulása küszöbön lévén, a megválasztás a társulat uj alakulásának megtörténtéig legyen érvényes. Ezután szót emelvén Keller Imre társulati alelnök, ki hasonlóképen megköszöni a társulat részéről mindenkor tapasztalt bizalmat és kijelenti, hogy miután más társulatoknál mint elnök igen el van foglalva, ezeu- társulatnál elfoglalt alelnöki .állásáról lemond. Végre Ladies György indítványára Dr. Hajnal István mint korelnök, a választási eljárás megindítására felkéretvén, az elnöki széket elfoglalta és a közgyűlést elnök választására felkérte. Elnökül egyhangúlag Ladies György megválasztatott, egyszersmind kimondja a közgyűlés, hogy ez alkalommal a választást a társulat végleges megalakulásáig való időtartamra foganatosítja. A közgyűlés Keller Imre társulati alelnöknek, a társulat érdekében alelnöksége alatt tanúsított tevékenységéért jegyzőkönyvi határozatiiag nyilvánítja elismerését. Ladies György társulati elnök a közgyűlésnek megválasztatása által nyilvánult bizalmát megköszönvén, az elnöki széket elfoglalja és javasolja, miszerint alelnöknek, hogy az elnökségben a községi érdekeltség is képviselve legyen, Baan Béla, Csaba község megbízott képviselője megválasztassék és az igazoló választmáuy és számvizsgáló bizottság megalakittassék, Ladies György társulati elnök javaslatára megválasztatott Haan Béla egyhangúlag társulati alelnöknek. Pálné, Tanka Gusztávné (Sólymos major), Wieland Sándorné, Dr. Zöldy Jánosné. Leányok: Beliczey Erzsiké, Czédli Rózsika, gr. Cziráky Jeanne, Dubányi Sarolta, Erkel Margitt Gécs Jolán (Csaba), Gyöngyössy Erzsi, Hutiray Berta, Herczegh Erzsiké, Kiss Giza, Kőrös Etelka és Berta, Kalmár nővérek, Kliment Mártha, Konrád Margit (Nagy-Várad). Lindl Eta és Jolán, Ladies Margit, Márky Rózsika, Ottrok Mariska és Rózsika, Pándy Erzsiké, Paulovits Margit, Rétvölgyi Antónia és Uferbach Irén. A karzaton voltak; Frankó Döméné, Ujfalussy Gyuláné, Nagy Jenőrié, Hoffmann Mihályné, Bo- doky Kálmánné, Bodoky Mihályné. özv- Ritzinger Károlyné, Böhm Miklósné, Szekér Károlyné és leánya Fanny, Kutschera Nándorné, Domoszlay Józsefné és leánya Jeanit, Dutkay Istvánné, Göllner Józsefné, Kutschera nővérek, Kéry Margit és Jolán, Frankó Flóra és Finta Irén. A rendezőség az est emlékére csinos ezüst kereszttel díszített könyvalaku tánczrenddel kedveskedett a hölgyeknek. — Az első négyest két kolonban 4o pár tánczolta. A mulatságból, — mely minden várakozáson felül fényesen sikerült — bizonyára mindenki kellemes emlékekkel tért haza. H. K.
