Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1898-01-23 / 4. szám
Igazgaló-vál&sztmányi tagokul egyhangúlag megválasztattak : Gyuláról: A. város polgármestere ez idő szerint Dutkay Béla. Hoffmann Mihály és Keller Imre; Csabáról: Áchim Pál községi mérnök; Békésről: Dr. Hajnal István, Mezey Lajos és a községi bíró ez időszerint P. Nagy Sándor; Dobozról: a községi biró ez időszerint Kovács András; Gyulaváriból : Szekér Gyula; M.-Berényből: Hegedűs Mihály. Számvizsgáló bizottsági tagokul egyhangúlag megválasztattak: Popovics Jusztin elnöklete alatt: Aszalay Gyula és Bán Károly érdekeltségi tagok, Társulati igazgató bejelenti, hogy a földraive- I és ügyi miniszter az ezredéves országos kiállítás érmét és a Kigyós-gyula-csabai vizitársulat elismerő oklevelét a társulatnak lekűldte. A közgyűlés az igazgató választmány javaslatához képest, a földmivelésügyi miniszternek felterjesztésben rendeli a társulat köszönetét kifejezni. Melocco Leonárd vállalkozó, az általa vállalatban épített, az Élőviz-csatorna táplálására szolgáló betoncső zsilip utófelülvizsgálata^ elrendelését kérelmezi, mert a kezességi határidő 1898. évi január 9-én lejár. A közgyűlés az igazgató-választmány javaslatához képest, az utófelülvizsgálatot elrendeli s annak megejtése iránti intézkedés megtételére Gallacz János kir. tanácsos, vizépitészeti kerületi felügyelő urat felkéri. Korossy László az Elövizcsatorna zsilipjei kezelési módjuk iránt tett kérdése folytán, a társulati közgyűlés utasítja a társulati tisztviselőséget, hogy a zsilipek kinyitása és lezárásáról minden egyes esetben előzetesen értesítsék az érdekelteket. Alispán! jelentés a közigazgatási bizottság Január havi ülésén. Az 1897. év deczember havi közállapotokról szóló jelentésemet tisztelettel a kővetkezőkben terjesztem elő: I. Közbiztonság. A személybiztonság az elmúlt hó folyamán kedvező volt, csupán Szarvason követtetett el egy emberölési és Bánfalva községben egy mag-| zatelhajtási kísérlet, A tettesek mindkét esetben feljelentettek, A vagyonbiztonság is csupán néhány kisebb lopási esettel lett megzavarva. Baleset fordult elő Orosházán, hol Tar Erzsébet 4 és fél éves leánygyermek ruhája a tűzhelynél meggyuladván, a gyermek a szenvedett égési sebek következtében meghalt és Gyulán, a hol deczember 16-án Sármezsy András fegyvere vadászat közben véletlenül elsülvén, a közelben álló Nagy Károly nevű hajtót súlyosan megsebesítette, deczember i4-én pedig Koczó András nevű 9 éves gyermek az élővizcsatornaj jegén beszakadt és a vizbe fuladt. Végül Szarvason Búzás György orvosság helyett véletlenül légykövet vett be, minek következtében néhány nap múlva meghalt. Öngyilkosság 7 esetben fordult elő és pedig Békésen deczember 12-én Goldstein Jenő 21 éves kereskedő gyógyithatlan betegsége miatt agyonlőtte magát, Orosházán Birkás László, P.-Földváron Toldi Imre, K.-Ladányban Kovács Ferencz, Csabán Urhán Sándor katona és Szarvason Bankó János felakasztották magukat, Gyulán pedig Kovács Lajos hetes gyufamérgezéssel ölte meg magát. Tűz az elmúlt hóban Öcsödön, Békésen, Mezőberényben, Csorváson, Orosházán 1—leseiben fordult elő. II. Állategészségügy. Az állategészségügy állása a múlt hóban annyiban kedvező volt, hogy a sertésvész, mely újabban pusztításaival jelentékenyen alább hagyott, nagyobb elterjedést nem vett és csupán Csaba és Gyulavári' községekben lépett f-U újból 1—1 udvarban, ellenben megszűnt Gyom.i, Bánfalva és P.-Földvár községekben és Gyula városában. Ezenkívül még a lépfenének merült fel egy esete Vésztő községben. III. Földmioelés, ipar, kereskedelem. A mezei munkák deczember hó folyamán általában szüneteltek, csupán a trágyahordás volt több helyen folyamatban. A gazdálkodásra igen káros hosszú, száraz ősz után némileg kedvezőbb időjárás állott be, a mennyiben deczem- bar hóban csapadékok jelentkeztek, majd a hónap közepén leesett hó a már kikelt vetéseket némileg megvédte a fagyok káros behatásától. A munkások között a paraszt szocziálizmus egyre terjed. A legközelebb Budapesten tartott szocziálista kongresszuson megyénkből többen vettek részt s azok ott a vezérszerepet vitték. Az aratási szerződések megkötésétől munkásaink tartózkodnak úgy, hogy több nagybirtokos már is más vidéki munkásokkal kötött szerződést. A munkások kizárólag nyári keresményükre vannak utalva és közöttük nagy szegénység észlelhető. K.-Ladányban a munkások az ivánfenéki társulat árvédelmi munkáinál nyertek foglalkozást, mig a békési munkások foglalkoztatása iránt a kunszentmártoni árvizszabályozási munkálatoknál való alkalmaztatásuk által intézkedtem, a törvényhatósági bizottság pedig legköze lebbi közgyűlésében a békés-csabai ut földmunkálatainak foganatosításával határozta el a békési munkásoknak keresetet biztosítani. Ipari és kereskedelmi téren említésre méltó változás nem fordult elő. IV. Vegyesek. A járási főszolgabirák községeik ügykezelését az elmúlt hóban is megvizsgálták és az esetleg tapasztalt kisebb hiányok eloszlatása iránt intézkedtek. P.-Földvár községben a róm. kath. leányegyház anyaegyházzá alakíttatván át, lelkészévé Hoffmann Béla neveztetett ki. A vármegyei pénztárakat deczember hóban is megvizsgáltam és azokat teljesen rendben találtam. Dr. Fábry Sándor _________ alispán. Hí rek. A vármegye rendes közgyűlése az uj szabály• rendelet szerint február hó második felében fog megtartatni és pedig arra való figyelemmel, hogy a közgyűlések leginkább hétfői napon vették kezdetüket, előreláthatólag február 21-én. A közgyűlésnek legérdekesebb tárgyait a legutóbbi ülés napirendjéről levett elmegyógyintézet építése és az elhalálozás tolytán megüresedett szarvasi szolgabirói állás betöltése fogják képezni, mely utóbbira ez ideig Salacz Ferencz szarvasi közig gyakornok, tb. szolgabiró nevét hallottuk említeni. A kitüntetett vármegye. Az ezredéves országos kiállításon való részvételért a bíráló bizottság által Békésvármegye részére oda Ítélt nagy érem a napokban érkezett le a vármegyéhez. A művészi ki állitásu dombormüvekkel diszitett érmen a következő feliratok vannak: az előlapon: „1896-ki ezredéves országos kiállítás“ — a hátlapon: „kiállítási érem az érdem jutalmául Békésvármegyének.“ _ Az éremmel egyidejűleg az annak mellékletét ké pező oklevél is megérkezett, melyben a kiállítás vezetősége a jutalom adományozásáról tesz tanúbizonyságot. Sorozás a vármegyében. Az a nagyszabású előmunkálat, mely évenként az ujonezozás kellő előkészítése czéljából a közigazgatási hivatalok feladatát képezi, 1898. évre befejezést nyert és most már csak az ujonezozás végrehajtása van hátra. A vármegye alispánja az illetékes kiegészítő parancsnoksággal egyetértőleg megállapította a folyó évi sorozás működési tervezetét és azt a honvédelmi minister jóváhagyta. E szerint a sorozás az egyes járásokban a következő napokon fog megtartatni: a szeghalmi járásban márczius 10., 11. és 12-én, előállítandó hadkötelesek száma 569; a gyulai járás ban márczius 14. és 15 én, a hadkötelesek száma 220; Gyula városban márczius 16. és 17 én, a hadkötelesek száma 373; a csabai járásban márczius 19—23 ig, a hadkötelesek száma 799; a békési járásban márczius 26—31 ig, a hadkötelesek száma 821; a gyomai járásban április 2—5-ig, a hadkötelesek száma 441; a szarvasi járásban április 7—15 ig, a hadkötelesek száma 818; végül az oros-\ házi járásban április 13—23 ig, a hadkötelesek száma 980. A polgári elnöki tisztet Gyula város ban, a gyulai, csabai és gyomai járásokban dr. Fábry Sándor alispán, a szeghalmi, békés, és orosházi járásokban dr. Bodoky Zoltán főjegyző, a szarvasi járásban pedig Kontur József bizottsági tag, a polgári orvosi tisztet az összes sorozó járásokban dr. Zöldy János vármegyei főorvos fogja ellátni. A gerla-veszei útszakasz bejárása folyó 18-án történt meg dr. Bodoky Zoltáu vm főjegyző vezetése mellett és Sztraka György csabai főszolgabíró, Pap Elemér kir. mérnök. Erkel János társulati főmérnök, Szalay József, Maczák György biró, Korossy László jegyző, Áchim Gusztáv községi mérnök, mint C<aba község képviselőinek, továbbá az állam építészeti hivatal részéről Haviár Lajos főnöknek és Králik Pál tervező mérnöknek részvételével. A bejárás alkalmával kérdés tárgyát képezte azon körülmény, bogy az ut a jelenlegi nyomon java- soltassék-e kiépíttetni, vagy pedig a pálya egy részének megváltoztatásával rövidebbre vétessék. Miután a bizottság meggyőződött arról, hogy az 'ut hossza a régi vonalozás mellett 4650 métert, az által pedig ha az L5 és 3 5 kilométerek közötti elhajló része egyenes irányban átmetszetik csak 4220 métert fog kitenni, megállapodott abban, hogy ezen újabb irány kiépítését javasolja annál is inkább, mert ezáltal az uj útnak a csaba-gyulaiJ illetve doboz-csabai útba való bekapcsolása a jelenlegi helyeken történik meg és mert remélhető, hogy az uj vonatozáshoz szükséges területok részint csere utján, részint az ut megrövidítéséből előálló meg takarításokból tulkiadás nélkül fedezhetők lesznek. Jóváhagyott alapszabályok A belügyminiszter a gyulai első józsefvárosi földésztársulat alapszabályait bemutatási záradékkal ellátván, megerősítette. Névváltoztatások. Aradszki György csabai lakos „Aradi“- ra, Meitner Lajos szarvasi lakos „Maros*- ra változtatták át belügyminiszteri engedélylyel vezetéknevüket. Az illeték egyenérték. Magán embert nem igen érdekli, de annál inkább az erkölcsi testüle teket az illetéki egyenérték név alatt ismert adó, a mely most aktuálissá válik. A dolog abból áll, hogy az állam jövedelmet szed azon vagyonok után, melyek hosszú évtizedekig, sőt néha egyáltalán nem cserélnek tulajdonost, azért, hogy kárpótlást nyerjen a vagyoncsere után szedni szokott átruházási illeték elmaradásáért. Ilyen egyen- értéki illetéket fizetnek az egyházak, városok, közhasznú társulatok, egyesületek stb. Ez az illetéket fiz évről tiz évre megállapított vagyonérték alapján vetik ki és pedig 0.4 százalékkal. Az adónem lső tiz éves cziklusa most járt le és a pénzügy- miniszter már utasította az adóhivatalokat, hogy márczius végéig szerezzék be az 1898—1907 ig terjedő időszakra vonatkozó uj bevallásokat. Békésvármegye közművelődési egyesületének igazgató-választmánya január ho 30-ik napján, vasárnap délután 4 órakor a vármegye székházának kis termében ülést tart, melyre az igazgató-választmány tagjai tisztelettel meghivatnak. Tárgyak: 1. Pénz- tárnoki jelentés. 2. Költségvetés. 3. Alelnök előterjesztései. 4. Indítványok. Gyula, 1898. január hó 18-án Lukács György elnök. Oláh György alelnök. A vármegye közkórházi bizottsága tegnap délután 3 órakor tartotta ez évi első ülését. Jelen vol tak dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt dr. Bodoky Zoltán, Dutkay Béla, Dombi Lajos, dr. Berkes Sándor, Bandhauer György, Deimel Lajos, Oláh György, dr. Kun Pál, Kis Gyula, Salczer Nándor és Kiss László jegyző. Az ülés főtárgya volt a közkórház ez évi szükségleteinek árlejtés utján való biztosítása. Az árlejtés eredménye a követ kező: A cseléd ruházatra (45 frt kikiáltási ár) Kálmán Zsigmond és társa egyedül adott be ajánlatot 5% árleongedéssel, ajánlatát a bizottság elfogadta. Az ágyfelszorelésekre árlejteztek (1831 frt kikiáltási ár), a magyar textil-ipar részvénytársaság (27%) érleengedéssol, Rosenthal Gusztáv (12%). Freidi- ger Mózes (25«1°), Deutsch Jakab és Zsirai Mór (5%), a bizottság a Textil-ipar részvénytársaság ajánlatát fogadta el. A bádogos munkákra két ajánlat érkezett be. Móritz Jánostól (25% árleengedéssel) és Bal Istvántól, az előbbié lett elfogadva. A vasáruaknái ajánlatot tettek : Schütz Gusztáv 20% leengedéssel), Schmidt Gyula (43%), Schillinger Lipót (33%)I. Kikiáltási ár 262 forint 20 krajezár. legkedvezőbb tehát a Schmidt Gyuláé. — A csizmadia munkákra ajánlkoztak ! Oláh Mátyás (19*5%) árleengedéssel, Unger Károly (14%), Pehe- mer József (18%) Krausz. Emánuel, Freidiger Mór Budapestről, Siflis István (15%) Krizsán András (5%) mint legelőnyösebb Oláh Mátyás ajánlata fogadtatott el. Ezen kívül azon javaslatot, hogy a közkórház ezentúl azt a gyógyszereket, melyek nem összetétel utján állitandók elő, s nagyban is beszerezhetők, miután igy jóval kevesebbe ^erűinek, gyógy szere lárusi toktól (droguerista) szerezze be, a bizottság elfogadta, s miután még több apróbb ügyet elintézett az ülés véget ért. A békésvármegyei fehér-kereszt lelenczház egyesület 1897. évi pénztári számadása, mint értesülünk következő tételeket tartalmazza: A) Bevétel I. Maradvány 1897. január 29-ről 4865.44, II. Ágy- alapitó tagdíjban 2 tag után 2000.—, III. Alapitó tagdíjakban 4 tag után 800.—, IV. Pártoló tagdíjakban 11 tag után 550.—, V. 1896. évi tagdíjakban 51 tag után 153.—, VI. 1897. évi tagdíjakban 88 tag után 264.—, VII. 1898. évi tagdíjakban 2 tag utáu 6.—, Vili. Adományokból 65.—, IX. Előkép s báli jövedelemből 445.63, X. Takarékpénz téri kamatokból 298.3, összes bevétel 9447.10. B) Kiadás 78.49. Maradvány 1898. január 1-ón takarékpénztári betétben 9368.61 1 miután a múlt év elején az egyesület pénzkészlete 4865.44 krt tett ki az 1897. évi tőkeszaporodás 4503 frt 17 krral emelkedett, örvendetes bizonyítékául azon meleg érdeklődésnek, melylyel az intelligens közönség, e hu mánus czélu egyesület iránt viseltetik s még ör- vendetesebb bizonyitékául azon fáradhatlan tevékenységnek, melylyel az egyesület érdekében annak elnökei gróf Almásy Dénesné szül. Károlyi Ella grófnő és dr. Lukács György főispán buzgólkodnak. Mint értesültünk, kilátás van arra is, hogy a kor mány jelentékeny összeggel támogatja -az egyesületet s igy a társadalommal együtt lényegesen hozzájárul ahhoz, hogy ez emberbaráti intézmény mielőbb megkezdhesse szélesebb körű s valóban közszükségletet pótló akczióját. Békésvármegye méhészeti statisztikája a földmivelésügyi minisztérium által összeállított hivatalos kimutatás szerint, az 1896-ik évben a következő volt: Kiteleltetett méhcsalád mozgó szerkezetű kaptárokban 2446, közönséges köpükben 3888, 1896 őszén volt méhcsalád mozgó szerkezetű kaptárokban 3467, közönséges köpükben 4952, összesen 8419. Méz termeltehett 1895-ben 215. 1896-ban 885. métermázsa, a méz értéke volt 1895-ben 6470 frt, 1896-ban 2050 frt. Viasz nyeretett 1895-ben 6470 frt, 1896-ban 2650 frt értékű, viasz nyeretett 1895-beu 2379, 1896-ban 4435 kgr. Az összes méhtermékek értéke 1896-ik évben 30996 frt. Marharakodó vasúti állomások. A földmivelés ügyi miniszter által legújabban kibocsátott kimutatás szerint Békésvármegye területén a következő vasúti állomások vannak marharakodó állomásokul berendezve: Békés, Gyula (fertőtlenítő), Szarvas, Csorvás, Gyoma, Mfzőberény, Csaba (fertőtlenítő), Kétegyháza (etető és itató), Orosháza (fertőtlenítő), Körös-Ladány, Szeghalom, Vésztő, Füzes-Gyarmat, Kondoros, Csákó, Tótkomlós, Csabacsüd, Kis-Szé- nás, Nagy-Szénás, Pálmatér, Gyulamező, összesen tehát 21 állomás. A gyulai ev. ref. egyház népiskoláiban a fél évi vizsgák folyó hó 30-án kezdődnek s a következő sorrendben foiynak le: január 30-án d. u. lesz a nagyobb fiúiskoláé, 31 én d. e. a nagyobb leányiskoláé, d. u. a kisebb fiúiskoláé, február 1-én d. e. a kisebb leányiskoláé, d. u. a külső, vagyis vegyes iskoláé. Úgy az érdekelt szülék, mint a tanügy iránt érdeklődők szives figyelmét ez alkalomból tisztelettel felhívjuk. Ref. iskolaszék. „Mezőgazdasági szeszgyár részvénytársaság.“ Mint lapunk múlt heti számában jeleztük, vasárnapon a Gyulán létesítendő mezőgazdasági szeszgyár tárgyában a városháza nagytermében értekezlet tartatott, melyen az érdeklődők a nagyterem minden zugát zsúfolásig megtöltötték. Elhatároztatott az aláírási ivek kibocsájtása, melynek homlokán nyomtatott tervezet hangulatosan írja le a létesítendő vállalat czélját és tárgyát, értesítést ad a részvénytőkére, nemkülönben az aláirt részvények befizetésére vonatkozólag. A skeptikusok nem hisznek ugyan az alakulás sikerében ; kétkedésüknek — sajnos, tagadhatatlan — az idei rósz év, nyomott gazdasági helyzet, a kételyre jogos alapot is nyújt. De e vállalat létesítése nem fog múlni e rósz év rósz viszonyain s a legroszabb eset az, hogy a részvények aláírására, 1898. ápril 15-ikére kitűzött zárhatáridőt hosszabb időre lesznek kénytelenek kitolni az alapítók, kiknek névsora Gyula város tekintélyesebb gazdaközönségéből, iparosaiból áll, kikhez egy-két tisztviselő és kereskedő csatlakozik. A kivitelre szánt terv létesítése, melynek czélja a mezőgazdaság belterjesebbé tétele, mezőgazdasági ipar teremtése, — mely köztudomás szerint a kormányuk és az egész ország gazdaközönségének intenczióját képezi — Gyula város gazdaközönsége érdekében nagyon kívánatos volna. Érdekkel nézhetünk a 90 nap letelte elé, melynek ez ügyre vonatkozó eredményéről ismét meg fogunk emlékezni. Képviseleti közgyűlés Az elmúlt, évi deczember hó 20-án tartott képviseleti közgyűlésen az alább jelzett ingatlanok elidegenítése tárgyában hozandó érdemleges határozat idejéül január hó 24-ik napja tűzetvén ki, e napon délelőtt 9 órakor a városháza nagytermében rendkívüli közgyűlés lesz a következő tárgysorozattal: 1. Az építendő tébolyda részére a város tulajdonát képező ápolda telkéből 1090 Sfö') átengedésére vonatkozó előterjesztés. 2. A csabai czédulaház melletti telekből 204 Q-ölnek Kollárik Károly részére leendő eladása iránti előterjesztés. 3. Az 1898. évi költségvetésre vonatkozó vármegyei törvényható sági határozat a tanács véleményével. 4. A fogyasztási és italadó megváltására vonatkozó előterjesztés. 5. Báró Drechsel Gyula városi rendőr- kapitánynak ezen állásáról való lemondása. 6. Az ev. ref. egyház kérvénye a tőle elvett terület kártalanítása iránt. 7. Ozv. Szűcs Sámuel né tüzkáro- sult segélyezés iránti kérvénye. 8. Kohán Illés tüzkárosult hasonló kérvénye. 9. Kocsis Szilárd városi Írnok kérvénye drágasági pótlék adása iránt. 10. Trippa Flóra Bogár Péterné ügyében a tartalék alapból 105 frt 4 krnak kiutalványozása iránt. 11. A vágóhídi dijak kezelésével megbízott személyzet javadalmazása iránti kérvénye. 12. Az ol- mnlt deczember hónapra vonatkozó közegészségi állapotokról szóló jelentés. A gyulai kaszinó közgyűlése. Vasárnap, január 16-án tartotta a gyulai kaszinó évi rendes közgyűlését Jant80vits Emil elnöklete alatt a tagok szokatlanul nagy érdeklődése mellett Az ülésen dr. Némethy József igazgató kimerítő jelentésében referált a kaszinó 1897. évi történetéről, mely szerint a kaszinó látogatottsága az év elején igen kicsiny, az év végén ellenben szokatlanul élénk volt, a miből azt a következtetést vonja le, hogy a kaszinó szervezete egészséges alapokra van fektetve, csupán az érdeklődést kell iránta fentartani és megfelelő gavallér szórakozások nyújtásával a tagoknak látogatásait biztosítani. Szól ezután a kaszinó gazdasági bajairól a jelentés, melynek okát egyrészt a tagok csekély számában, más részt egyes kiadások aránytalanul magas voltában találja; örvendetesen emlékezik meg ezután az év folyamán a kaszinóban tartott nyilvános összejövetelekről, melyek — bár még csekély számban — nyit vánulásai voltak a kaszinó azon szép hivatása teljesitésének, hogy az egylet a társadalmi mozgalmak, kulturális és irodalmi tevékenység központja és vezetője legyen. Szép szavakkal emlékezik meg ezután az elhalt Terényi Lajosról, kinek halála a társadalomra pótolhatatlan veszteséget jelent. Az igazgató jelentését a közgyűlés nagy tetszéssel, a jövő teendőire vonatkozó fejtegetéseit pedig zajos helyesléssel fogadta. A számvizsgáló bizottság jelentését, mely szerint a múlt évi számadások 1676 frt 46 kr. bevételt, 1713 frt 75 kr. kiadást s igy 37 frt 29 kr. hiányt, mutatnak, mely hiány azonban a még kint levő tagdíj hátralékokkal fedezve van, a közgyűlés tudomásul vette és Fürdők István pénztárosnak buzgó fáradozásaiért köszönetét szavazott. Az egylet 1898. évi költségelőirányzatát 1604" forint 41 kr. szükséglettel, 1626 frt fedezettel s igy 21 frt 59 kr. felesleggel állapították meg. Hosszú és beható vitára adott alkalmat többeknek azon indítványa, hogy a kezelés módját megváltoztatva a kaszinóban fentartott étkezést szüntessék be. Sokan több oldalról szóltak a kérdéshez, mig végre a közgyűlés nagy többséggel kimondotta, hogy a kezelés jelenlegi módját fentartja, hanem a kaszinósnak eddig fizetett járulékot leszállítja annyiban, hogy ezentúl a kártyapénzből befolyó tiszta jövedelemnek csupán felét fordítja a kaszinóé díjazására. Jantsovits Emil elnök ezután a maga és tiszttársai nevében köszönetét mondott a bizalomért és tisztét a közgyűlés rendelkezésére bocsátotta. Fürdők István korelnöksége és Hoffmann Károly körjegyzősége mellett ejtették meg ezután a tisztujitást, melynek során az önként visszalépett Fürdők István pénztáros, dr. Frankó László ügyész és Szabó Emil könyvtáros kivételével a régi tisztviselőket választották meg. Így elnök lett Jantsovits Emil, alelnök Haviár Lajos, igazgató dr. Némethy József, pénztáros Blaur Gyula, könyvtáros Somogyi Ákos, ügyész dr. báró Drechsel Gyula és jegyző Berthóty István. Szám- vizsgáló bizottsági tagok lettek Schröder Kornél, Pósa Károly és Gallacz János, Az igazgató-választmány tagjaivá megválasztattak: dr. Bodoky Zoltán, Bródy Adolf, Csák György, Dombi Lajos, Dutkay Béla, Fekete (Gyula, Fekete József, dr. Fábry Sándor, Fürdők István, Kéry Gyula, Ladies György, Lázár Sándor, Nagy Gyárfás, Novák Kamill, Pósa Károly, Schmidt József, Soraossy Zsigmond, Stei- necker Gábor, V. Szakmáry Arisztid, dr. Zöldy János; póttagok lettek Gallacz János, dr. Frankó László és Tárnok József. Az egyletnek az év elején 96 rendes, 8 foglalkozó és 18 vidéki tagja volt. Az újvárosi olvasókör vasárnapon saját díszes helyiségében szavalattal, műkedvelői zeneelőadással, majd rögtönzött jellegű tánczczal egybekötött estélyt rendezett, melyen nagy közönség jelent meg, úgy hogy el lehet mondani, hogy a különben tágas helyiségek ez alkalommal szűknek bizonyultak. Az igazán vonzó és mindvégig mulattató Programm nagy gonddal volt összeválogatva; kiválóbb pontjait képezte Domonkos János felolvasása a virág és gyümölcs nemesítésről, mely tanuságos felolvasást lapunk közgazdasági rovatában alkalmilag közölni fogunk, továbbá Rácz Mariska Tompa Mihály „Egy házas-ág“ czimü költeményének szavalása és Noránt István sikerült monológja. Dicséretre méltó igyekezetként említendő meg Noránt Vilma és Haverda Ferencz czimbalom és hegedű előadása, nemkülönben Papp Endre „Kont“ czimü versnek előadása. Elismerés illeti Singer Mihályt, mint aki a sikerült estélyt tervezte s nagy buzgalommal rendezte. A gyulai polgári kör saját helyiségében január hó 30-án délután 5 órakor rendes évi közgyűlését tartja a következő tárgysorozattal : 1. Igazgatói jelentés. 2. Számvizsgáló bizottsági jelentés ék az ezzel kapcsolatos számadás. 3. Könyvtárnoki jelentés. 4. Az 1898. évi költségvetés megállapítása. 5. Indítványok. 6 Tisztújítóé. A gyulai iparos ifjúsági egylet február hó 5-én a G-öndöcs-n ép kerti csarnokban könytára javára fordítandó tiszta jövedelemmel zártkörű farsangi tánczvigalmat rendez. Belépti-dijak : személyjegy 1 frt, család-jegy 2 frt, karzat-jegy 50 kr. Kezdete este 8 órakor. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és a „Békés“-ben nyugtáztatnak. Jegyek a másra át nem ruházható meghívó felmutatása mellett előre válthatók Dobay János könyv- kereskedésében és a vigalom estéjén a pénztárnál. A gyulai csizmadia ipartársulat, temetkezési egylete alapja javára február hó 13-án ifj. Ludvig József házánál zártkörű tánczvigalmat rendez. Be- lépti-dij személyenkint 1 korona. Kezdete este 7 órakor. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és a „Békésiben nyugtáztatnak. t
