Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1898-05-29 / 22. szám
huszonöt évi működés után tagudhatlanul nagy érdemeket szerzett lieliczey Istvánnak még a múlt év folyamán történt végleges visszavonulása folytán főtárgya az elnöki tiszt betöltése lesz. Eme elnöki tisztre két egyén volt kombináczióba véve. Az egyik dr. Lukács György vármegyénk agilis ifjú főispánja, akit egy Csabán tartott előzetes értekezlet elnöknek kandidált is, a másik Geiszt Gyula csákói föld- birtokos, aki az egyletnél viselt alelnöki tiszténél fogva, úgy szólván legális jogot nyert az elnöki állásra, s aki arra — tudomásunk szerint — meg is fog választatni, annyival is inkább, mert — mint legilletókesebb helyről közvetlenül szerzett infor- máczió után megírhatjuk — dr. Lukács György főispán semmi szín és körülmény között nem fogadja el a jelöltséget, sőt ő maga is nemcsak hőn óhajtja Geiszt Gyula megválasztását, hanem leghat- hatúsabban épen ő működik közre Geiszt Gyula megválasztása érdekében. Az országos közegészségügyi egylet békésvármegyei osztálya ma délután 5 órakor Békésen, a városi bérház nagytermében tartja évi közgyűlését, melynek tárgysozozatába több fontos ügy. mint a cseléd- és munkáslakások ügyének rendezése, a kuruzslás megakadályozása és a tüdővész megyénkban való terjedésének megakadályozása kerülnek térgyalás alá. A közgyűlést megelőzőleg 4 órakor ugyanott tartja az egylet felolvasó ülését, melyen dr. Zöldy János, dr. Chyzer Kornél min. tanácsosnak „Az önfentartásról irt értekezését, dr. Pándv Kálmán „A lelki szegényekről“ és dr. Frey Géza „A fertőző betegségek ellen való védekezésről“ szóló értekezésüket fogják felolvasni Az egylet érdekes és tanulságos felolvasó ülésén bizonyára Békésen is szép számú közönség fog résztvenni, Esperességi gyűlés. A békési ág. hi tv. ev egyházmegye közgyűlését junius 28-án fogja Tót Koralóson tartani. Halálos sérülés. Abrahám Lukács 74 éves aggastyán még f. hó 8-án abban a szerencsétlen pillanatban haladt el a „József főherczeg laktanya“ előtti betonjárdán, ra don ennek kapuján egy sza kasz legénység vonult be, melynek egyik tagja csupa nyegleségből Ábrahámot meglökte úgy, hogy az aggastyán fejjel a betonjárda széléhez ütődvén koponyarepedést szenvedett I három heti szenvedés után meghalt. — A vizsgálat a katona ellen megindittatott. A belső vásár — amint külömben előre ii látható volt — igen igen rosszul sikerült. Divat áru kereskedők évek hosszú sora óta nem árultak olyan keveset, mint ezúttal, úgy hogy a szó szoros értelmében ráfizettek a költséges ki s behurczolko dásra. Rósz vásáruk volt a mindennemű ruházati • czikk elárusítóknak, de talán leggyöngébb volt i nyersbőr vásár, amelyből a különben nagy számi árunak alig negyedrésze kelt el, természetesen i legnyomottabb és erősen hanyatló árakon. Az ipa rosok közül aránylag legtöbbet adtak el a fa fémiparosok, de azok is méltán panaszkodhattak i rendkívüli konkurrencziára, amely miatt áruikon csaknem előállítási áron kellett tuladniok. Egyébb iparágaknál majdnem annyit vittek haza, mint i mennyit árulni kivittek. Szobor báró Wenckheim Bélának. Magyaror szagnak egykori miniszterelnöke, Békésvármegye volt főispánja s jeles szülöttének emlékét tudvalevőleg a vármegye székhelyén Gyulán, a Göndöcs népkerti csarnok fülkéjébe helyezett mellszoboi őrzi, mely Stroblnak legsikerültebb alkotása. Báró Wenckheim Bélának rövid idő alatt másik szobrot is emel a hazafiui kegyelet, amint azt Darányi Ignácz töldmivelésügyi miniszter a Kozma Ferencz mezőhegyesi emlékszobra leleplezési ünnepélyén egy pohárköszöntőben kinyilatkoztatta. A minisz tér felköszöntőjének vonatkozó része a következő „Es most, a midőn itt Kozma Ferencznek barátai oly nagy számban vannak együtt, engedjék meg, hogy Kozma Ferencznek egy barátjáról szóljak, u ki már nincsen az élők között, a ki Kozma Feren czet életében mindig pártolta, a ki a magyar lótenyésztés első barátja, a magyar lovagiasság minta képe volt: hadd beszéljek Wenckheim Béla báróról A mai napot arra kívánom felhasználni, hogy ki jelentsem önök előtt, hogy én a ménes intézetek által a Kisbéren levő Wenckheim-emlékbe Wenck heim Béla báró szobrát fel fogom állíttatni. (Elénk éljenzés ) Kozma Ferencz és Wenckheim Béla báró együtt küzdöttek; hadd áljának az ő szobraik is együtt, hadd éljenek ők együtt a nemzet kegyele tében. Addig is, mig Wenckheim Béla báró szobra leleplezhető lesz, poharamat emelem a magyar ló tenyésztés két nagy bajnokának : Kozma Ferencz nek és az ő barátjának, Wenckheim Béla bárónak közös emlékére." (Hosszantartó lelkes éljenzés). A kisbéri szobor leleplezésén Békésvármegye s Gyula városa közönsége is bizonyára képviseltetni fogják magukat. Darányi Ignácz földmivelésügyi minister, a ivánfenéki társulat kérelme folytán, a belvizmun kálatoknál dolgozó munkások kereseti összege fizet- hetése végett, a társulat által felveendő 450.000 frt előleget utalványozott Keller Imre elnöknek. Ugyancsak Darányi földmivelésügyi minister a mezö-tur mesterszállási ármentesitő és belvizlevezető társulatnak, ez által az államkincstár részére teljesítendő hullámtéri magaslatok kisajátításáért járuló 90,000 frt összegből a teljesített munkálatok felülvizsgálata élőt*’, Keller Imre elnök kérelmére a fentebbi czélra 30,000 frt előleget készséggel utalványozott. Rózsák- Mikor a hajnal kezdi bontogatni fényes szárnyait, -hogy azok csillogásával eloszlassa az éjszaka sötétjét-, ébredni kezdenek álmaikból a kertek rózsái. Fejecskéiket büszkén emelik a királyi nap felé s édes illatnyelven köszönik meg a jóságot, mit ez velük éreztet. Most van a virágok királynőinek a rózsáknak a szezonjuk. Egymásután jöttek a virágot kedvelők gyönyörűségére először a. kis hóvirág, utána bokrok rejtett mélyein a kekesszinü ibolya s a csilingelő gyöngyvirág. Mujd következett illatos édes fürtjeivel az orgona s a maga szerény mivoltában a sárga viola. És hát ime most a rózsák nyitogatnak. Szerelmes leány kák nézik, hogy pattan át bimbóból a virág és ta Ián szivük is megdobban a gyönyörtől. Leánykák, ha belopja szivetekbe május a szerelőm édes gyö- gyönyörét, e rózsát megőrizzétek. Esőre áhitozik a vegetáczió, eső: mindennapi imája a gazda közön égnek. A gyulai határ némely részében nyoicz nap óta volt is két eső, de aránylag kevés és az is kis területen, úgy bogy egész dűlők vannak, igy a báuomok, oláhrét, pejrét vi déke, ahol egyik esőből sem esett egy szem sem. Eme dűlőkben a vetések -- ősziek és tavasziak egyaránt — nemcsak hogy nem fejlődnek, hanem május elsejéhez képest határozottan visszaesést mutatnak. Lapunk zártakor most is szépen be van bo- ulva s meglehet, hogy a pünkösti ünnep alatt a ótékony eső nemcsak egyes kiválasztott dűlőkben, tanéul mindenfelé fog áldást árasztani. A lóverseny üunep másodnapján délután lapunkban közölt programm szerint meg fog tartatni kedvező idő esetén bizonyára élénk érdeklődés mellett. Az urlovar versenyre, értesülésünk szerin kevés futtató jelentkezik, ami különben már ével- óta igy van, úgy hogy ezen szempontból, különö sen a hetvenes évekhez viszonyítva, a csabai lóverseny igen sokat veszített érdekességéből. Megyeszerte s helyén Gyulán őszinte részvétet kelt Karassiay 1st ván halálhíre. A boldogult derék férfiú 88 évet élt, és kor szerint csaknem az utolsó volt ama rég eles gárdából, melynek közszereplése még a négy venes években kezdődött és évtizedekre tartó volt Békésvármegye krónikájában. Karassiay István em gárda legelőkelőbb és legtiszteletreméltóbb tagja közé tartozott. 1848-ban a vármegye főjegyzője 1861-ben alispánja volt, de a provizórium alatt nem vállalt hivatalt, 1867-ben az uj alkotmányos aera felvirradtakor a közbizalom újra első alispán székbe ültette s ily minőségben működött 1871. óv vegéig. Gyula városának évtizedeken át volt előkel polgára s ra:nt gyulai földbirtokos élénk részt vei a város közügyeiben. Az 1872-iki választások al halmával az orosházi kerület balközépi programmal országgyűlési képviselőnek választotta, de csak egy czikluson vállalt mandátumot, a fúzió után vissza vonult a politikai élettől. Gerendási szép földbirtok után a vármegye egyik legtöbb adót fizető bízott sági tagja maradt ugyan, de nem vett aktiv részt többé a megyei közéletben sem. Élte alkonyá súlyos csapások érték. Egyetlen fia tragikus halált ért, rövid idő alatt elvesztette egyetlen lányát, sze retett nejét Beliczey Júliát és pár óv előtt Buda pestre költözött, ahol csendes visszavonultságba élt, mig csütörtökön délelőtt hosszas betegség után meghalt. Halála hírére kitűzték Gyulán a megye háza erkélyére a gyászlobogót, a vármegye fő ispánja a közgyűlést megnyitó beszédében kegye letes szavakkal emlékezett meg az elhunytról, az alispán pedig a temetésre Csabára utazott és ott vármegye közönsége nevében díszes koszorút hely zett a ravatalra. Holttestét hazaszállították Csabára s tegnap délután temették el a családi sírboltban nagy részvét mellett. Legyen a föld könnyű hamvainak, béke poraira, áldás emlékére ! Házasságok. Dr. Kun Pál orvos folyó hó 24-én esküdött örök hűséget Budapesten bájos arájának Heller Margitnak. Ugyanakkor nap délelőtt özv. Bauer Lipótné kedves leánya Mariska esküdött örök hűséget a gyulai róm. kath főtemplomban König Jakab m. államvasuti hivatalnoknak. Eljegyzés. Grünwald Imre gyulai születésű ifjú, a magy. leszámítoló és pénzváltó bank fiumei raktárvállalatának tisztviselője folyó hó 23-án jegyet váltott Hilmayer Ede kereskedőnek kedves és bájos leányával Szidóniával Körmendről. Családi dráma játszódott le f. hó 27-én délelőtt 10 órakor az úgynevezett „hagymatér“ egyik nyilvános házában. Ugyanis Fekete Mihály makói születésű, gyulai illetőségű exbordélyos, legutóbbi tartózkodási helyéről, Szent-Annáró) visszatérve és mintegy három hónap óta foglalkozás nélkül lévén, feleségével, Rontó Anna, — szintén makói születésű nővel — Winternicz Lajos nevű sógoruknak vendégszeretetét élvezték, ki azonban megunván a hosszas vendéglátást, azt tanácsolta sógor- és sógorasszonyának, hogy váltsanak cselédkönyvet s nézzenek foglalkozás után. Megfogadván sógoruk tanácsár, f. hó 25-én mindketten cselódkönyvet vál róttak, azonban a könnyű élethez szokott Fekete, sehogy sem bírta magát elhatározni, hogy ő most, 58 éves korában, szolgálatba álljon s mindenek felett jobbau szeretett feleségétől megváljon, annál kevésbé, mert meg volt győződve arról, hogy fele sége mást szeret s azt a mást akarja szerelmével boldogitnni, őtet pedig örökre elhagyni. Elhatározta tehát, hogy előbb a hűtlen asszonyt, aztán pedig önmagát is megöli, e czélból .a napokban egy 9 mm. revolvert vásárolt, azt megtöltve, mindig magánál hordozta, várván az alkalmas pillanatot, — ami azonban nem kínálkozott, — mert f. hó 27-én éjjel, az alatt, mig Fekete a boldogok álmát aludta, az őtet folytonosan figyelemmel kisérő hozzátartozói, a revolvert a kabátzsebéből kicsempészték s biztonságba helyezték. Fekete felébredvén, észrevette a revolverhiányt, — ami csak fokozta elkosetedését — ekkor elővette az állítólag még Olaszországból magával hozott tőrét, s midőn látta, hogy a hűtlen asszony csak maga van az egyik helyiségben, melléje ugrott s a tőrt annak szive alá döfte, mire az asszony sikoltozva összerogyott; azután pedig önmaga ellen irányította tőrét, és baloldalán gyenge szúrást ejtett. Miután az orvos által konstaláltatott, hogy egyiknek a sebe sem veszélyes, az asszony Winternitznél gyógykezeltetik, Fekete pedig, — ki beösmeri, hogy feleségét meggyilkolni akarta, — a vizsgálóbírónak átadatott. Tettenért zsebtolvajok. A folyó hó 22-én tartott országos vásár alkalmával Puczkó Jánosné zsebéből a vásártéren 2 frt 22 krt kiloptak az ilyen alkalommal megjelenni szokott zsebmetszők. kik azonban Mohácsi András és Sándor testvér czigányok személyében a csendőrség által elfogatván, a bíróságnak átadattak. Baleset. Schriffert Jakab kőműves f. hó 21-én Cscfai János háza bontása alkalmával, a menyozet egyik gerendájával oly szerencsétlenül zuhant le, hogy alsó végtagját eltörte s kórházba kellett szállítani. Halálos ugrás. Tragikus halállal múlt ki Deb reczeny Gyula szabadkai alügyész, aki alig egy éve távozott Gyuláról, hol egyik kedvelt tagja volt társaságunknak. A nyári saisont ugyanis a szabadkaiak kedvelt fürdőjében Palicson akarta tölteni, | itt lakást bérelt magának. Reggel vonattal ment be Szabadkára, i ugyanígy tért is esténként haza A fürdőben lévő lakása kissé távol volt az állomástól | mivel a vonat éppen azelőtt a villa előtt hadt el, amelyben lakása volt, a folyó hó 20-dikán |ün jel 10 órakor, hogy az utat megspórolja, kisséIilli eggondolatlanul leugrott a lassan haladó vonat-|g I, de olyan szerencsétlenül, hogy ruhája megakadt m; coupé valamelyik kiálló részében, s igy a haladó te >nat alákerült, mely testét teljesen összeroncsolta. he vonat a sötétben keresztül hurczolta az álló- hi ásón is s mintegy 40 méternyire az állomásonl il találták meg a szerencsétlen alügyész bulláját.I megrendítő baleset nagy részvétet kelt széles | örökben és különösen Gyulán, mert mindenki sze-|k< >tte a jókedélyü, tehetséges fiatal embert. |ui Birói áthelyezés. Ó felsége a király megen-l®, eűte, hogy Eder Kálmán gyulai kir. aljárásbirórl aBonló minőségben Váczra helyeztessék át. Leszkay András szintársulata holnap fejezi beL sabai előadásai sorozatát és kedden érkezik Gyű-L ira, hol szerdán játszik először. Az előleges bér-L stgyüjtés, amely különben még nincs befejezve, a íennyiben előjegyzéseket úgy Gonda László pénz- áros, mint Dobay János könyvkereskedő ezután isi líogadnak, eddigelé nem vezetett kellő eredményre.|t mennyiben még csak ötven egynéhány körszékIli an bérelve, de reméljük, hogy ezen szám legalább |l letvenre szaporodik, annyival is inkább, mert szá |t nosan vannak, akik évek hosszú sora óta törzs-1| lérlők voltak és most, amikor a legkiválóbb vidéki 11 irsulat müködend körünkben, bizonyára nem fogják 1 nagukat a bérlet alul kivonni. A társulat tudomá I unk szerint Coulisset úrral nyitja meg a saisont.u Próbabál. Neufeld Béla öt heti cziklusra tér- |1 edő táncz tanfolyamát befejezvén, szerdán délután 1 ízokásos próbabálban mutatta be a szüléknek s ér- j leklődő közönségnek bájos kis növendékeivel |i síért sikerét, melyről konstatálhatjuk, hogy az|< lemcsak teljes, hanem valósággal meglepetésszámba h nent. A tánoztanitás eredménye bizonyságot nyuj-P ;ott Neufeld lelkiismeretes szorgalma, kiváló ügyes- i lége s módszere kitűnőségéről, néhány lánynöven-|l lék oly graciózusan tánczolt, hogy hallétben is j számottevő feltűnést keltett volna. A próbabál I tanúságai után Neufeld annyira megszilárdította 1 Gyulán posiczióját, hogy a szülék jövőben is tel -11 jes bizalommal fogják gyermekeik oktatását reábizni.l TŰZ. Folyó hó 21-én Győry Antal szent and-l rási mészáros istállója ismeretlen okból kigyuladt I s teljesen el hamvadt. Az istállóban bekötve volt két ökröt nem lehetett megmenteni, azok is oda-l égtek. Szinház és istálló építés Szarvason. A múlt bét elején adta ki árlejtés utján a szinház és tájfajta lóistálló építését Szarvas község elöljárósága I A színházat Bányász János ottani vállalkozó 114131 frt 07 krért, a tájfajta lóstállót pedig Popják Györgyi szintén szarvasi vállalkozó 10137 frt 92 krért mint] legolcsóbb ajánlattevők nyerték el. A színháznak f. é. augusztus 15-ig kész kell lenni. Öcsöd község képviselőtéstülete, három pályázó közül Fáy Márkus nagykőrösi gyakorló orvost választotta meg másodorvosául. Orosházán a hét folyamán tornaegylet alakult. Az alakuló közgyűlésen mintegy negyvenen jelen-] tdk meg, s megalakították az ideiglenes tisztikart Elnök : Ambrus Sándor, igazgató dr. Szalay József, jegyző Hollós Béla, pénztáros Csonka János, ügyész dr. Külley Pál, orvos Súnos István, művezetők Németiig Samu, Pál Ernő, Kvlyok Ede, és Fischer Sándor lettek. Az alapszabályok szerkesztésére külön bizottság kéretett fel. Fényes esküvő volt szerdán délután Szarvason. Ugyanis ekkor vezette oltárhoz Udvardy Sándor főgymnasiumi tanár bájos aráját Dósa Saroltát. Öngyilkos asszony. Rács Jánosné fiatal kon- dorosi czigányasszony a hét folyamán szerecsika oldatot ivott öngyilkossági szándékból. A szerecsika adag azonban kevés volt, de azért igy is iszonyú üinokat állott ki a szerencsétlen asszony. A gyorsan elhívott orvosi segély meg is mentette. A vizsgálat folyamán kiderült, hogy a szerecsikát Ráczné egy Bogár Mária nevű asszonytól kapta. Rácz Má ria, kihallgattatásakor azt vallotta, hogy ő azt hitte, hogy a szerecsika szépítő szerül kell Rácz- nénak, hogy ő neki eszeágában sem volt az, hogy Ráczné el akarta magát emészteni. Öngyilkos aggastyán- Gyomán Kozma Bálint nevű 67 éves ember felakasztotta magát. Valószínű, hogy gyógyíthatatlan betegsége űzte halálba. Villám csapott be a hét folyamán egy^zarvasi iskolába, de szerencsésen este, mikor senki sem volt az iskolában és igy a villám kárt nem okozott. Öngyilkos. Madarász Julcsa csorvási leány, aki Birkás Mihály orosházi gazdánál szolgált, a múlt kedden felakasztotta magát. Az öngyilkosság oka ismeretlen. Műkedvelői előadásban gyönyörködhetnek ma délután az orosháziak. A kereskedő ifjak egylete rendezi. Színre Murai Károlynak jeles vigjátéka a Huszárszerelem fog kerülni. A főbb szerepeket Mau- rell Margit, Hering Anna, Spiller Dezső és Weinberger Ferencz fogják játszani. Gyulai élet. Úgy emlékezem, hogy már egyszer volt arról szó a »Gyulai élet* rovatában, hogy szerény véleményem szerint, melyik a legpraktikusabb ünnep, a melyen sem prezenteket nem kell venni, sem vendégségbe nem hívják meg az embert, s ennek következtében sem az egyetlen jó ruháját le nem öntik, sem a gyomrát meg nem terheli. Ez a praktikus ünnep a mindenszentek napja. Ezzel az ünneppel praktikusság szempontjából tekintve, nem vetekedhetik sem a karácsony, sem a husvét, de még a jelenleg lévő pünkösd sem. — Ismételem, hogy ezek az ünnepek csak praktikusság szempontjából tekintve nem vetekedhetnek a mindenszentekkel, de más oldalról nézve sokkal nagyobb és sokkal szebb ünnepek annál. A karácsony és a husvét már elmúltak, ezekről felesleges beszélni, de a pünkösd, az előttünk van, ezzel kell bővebben megismerkednünk. * A pünkösd igen nevezetes ünnep, úgy egyházi, mint világi szempontból. Az egyházi fontosságáról csak azt tudom, hogy pünkösd napján szállotta meg a szentlélek tüzes nyelvek alakjában az apostolokat, akik ettől a pillanattól kezdve igen okosak lettek, és tudtak a világ összes nemzeteinek a nyelvén beszélni, j . A világi felfogás szerint a pünkösd a nyári toilettek első bemutatásának napja. Minden sátoros népén uj ruhát vesznek az emberek (már tudní- k ama kevesen, akiknek pénzük vagy hitelük van), nivel hogy az uj ruhák bemutatásának legalkal- itosabb helye a templom, hát mindenki megy a nplomba. Ne higyjék tehát óh nyájas olvasók, gy az ünnep csődit a templomba oly sok ájtatos rőt, óh dehogy, az uj ruha. Egy olyan kiváló ismertető jele is van a pün- isdnek, amely a többi ünnepektől határozottan egkülönböztetni. A nóta ugyanis megemlít egy yan kis leányt, akit eltekintve minden ősi sablonul, nem a gólya hozott, hanem piros pünkösd hajaiéban és napján rózsafán termett. Erre a kisasz- ;onyra ugyan azok a sokszor említett s tiszteletre léltó legöregebb emberek,sem emlékeznek, de hát ! nem baj, felteszem a dalról, hogy olyat nem állít mi nem igaz. * Manapság mindenki és mindenütt a szocziális- íkról beszél. Elkezdve az országgyűlésen, végig aladva az összes kaszinókon, népkörökön és egy- äteken, le egészen a malom alatti világ sorját in- éző egyesületig, mindenütt a szocziálistákat dicséit vagy szidják, a szocziálista elveket bonczolgatják. Ingedjék meg a tisztelt szocziálista urak nekem is, iogy egy jó tanácsot adjak nekik. — Ugy-e, önök azt mondják, hogy egy országa, illetve önök szerint egy nemzetközi ünnepnap :ell önöknek, a melyen, nem az egész év során elövetett beszédeik után magukat egy kissé kipihen- ék, hanem hogy azon az ünnepen reggeltől estig olyton beszélhessenek, önök erre a czélra május lső napját választották ki; szerintem nagyon czél- zerütlenül. Mert a május elseje nem esik mindig asárnapra, s vannak olyan emberek, akik a hétköz- lapi munkájukat még az önök szép beszédeikért sem lagyják félbe, s igy nem lesz olyan nagyszámú hallgatóságuk, a milyenre számítanak. Szerény véleményem szerint tehát sokkal prak- ikusabb lenne, ha önök pünkösd első, vagy második lapját tennék nemzetközi ünneppé, mert 1. a pünkösd úgy is piros s igy önöknek nem kellene drága piros zászlókat s egyéb piros díszítményeket vásárolniok; 2. ünnep lévén, sokkal nagyobb számú hallgatóság gyűlne össze, mint május első napján; 3. és végre azért, mert úgy hiszem, hogy a szentlélek pünkösd napján világosítván fel az apostolokat, felvilágosítaná talán az önök hallgatóit is, qogy mit higyjenek az önök hangzatos, de üres rázisaiból. Ez az idei pünkösd, nekünk gyulaiaknak nem csak azért ünnep, mert a kalendáriumban piros betűvel van nyomtatva, hanem azért is, mert jönnek a szinészek. S a pavilion, a melynek tetéjéről két görbe rúd hirdeti a világnak, hogy pusztítók az élet és a természet viharai, s a melynek egyetlen egy, s egyúttal nagytermében békés egymásutánban zajlottak le a farsang alatt egyes bálák, s ahol legutoljára városunk legújabb hajtású virágait, s hazánk leendő oszlopait avatta be Neufeld Béla a franczia négyes, a kreucz-valczer stb. tánezok titkaiba, szerdától kezdve víg kaczagástól fognak visszhangzani, vagy pedig a köny fog kicsordulni a közönség szemeiből, a szerint a mint a szinészek akarják. Jaj! Csak már itt volnának! * De a mi a többi halandónak öröm, ebben az esetben gyász az újságíróknak? — Sírva kérdem a felhőtől, azt a suttogó szellőtől... mi lesz velem szegény fejemmel, ha a szinészek is eltávoznak? Honnan, melyik forrásból fogok én témát meríteni a Gyulai életekhez, hiszen roham léptekkel közeledik a nyár, az uborka szezon, hiszen már, mint kiküldött fiumei tudósítónk táviratozza, jelezték azt a czápát is, a mely a nyáron, mikor egyéb szenzáczió nem lesz, a fiumei öbölben meg fog jelenni, s már szerződtették azt a tengerben fürdő boldogtalan férfiút is, a kit a czápa derékban fog ketté harapni ? Oh! mi lesz velem? Irodalom. Az e rovatban közlött művek kaphatók DOBAY JÁNOS könyvkereskedésében Gyulán, hol minden bélés külföldi lapokra előfizetések is elfogadtatnak. „Szerelem« poetikus czim alatt 80 oldalra terjedő finom papíron, remekül nyomtatott és valóságos műizléssel kiállított költeményfüzér jött ki a napokban Gyulán, Dobay János könyvnyomdájában sajtó alól. Szerzője Papp János, nagyváradi ifjú joghallgató, ki tagadhatlan költői vénával 32 versben dalol az örökké kiapadhatlan tárgyról, a szerelemről. A költemények „Ajánlás“-át mutatványul tárczánkban közöljük. Nyílt-tér. ) Nyilatkozat. Alulírott, mint a görbersdorfi tüdőbetegek klimatikus gyógyintézetének tulajdonosa, segíteni akarván a szenvedő emberiségen, örömmel hozom nyilvánosságra, hogy gyógyintézetemben a „Margit66 gyógyforrást (BeregmegyeO 1879. óta állandóan a legjobb eredménynyel alkalmazom a légutak hurutos bántalmainál. A legtisztább lelkiismerettel ajánlom ezen kiváló gyógyvíz alkalmazását orvostársaimnak és a mellbajokban szenvedő emberiségnek is: A görbersdorfi gyógyintézet tüdőbetegek számára 140 2—6 Dr. RSmpler Tódor. t *) Ezen rovat alatt közlő ttokért felelősséget nem vállal a szerkesztőség.
