Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1898-05-29 / 22. szám

Melléklet a „Més" M M számaim. Az első aljegyzői állásra az egyedül pályázó dr. Daimél Sándort, a két árvaszéki ülnöki állásra dr. Mérd Samut és Somogyi Ákost szintén egyhan­gúlag választották meg. Az utóbbi megválasztásával megüresedett árvaszéki jegyzői állásra Sinszky Fe- rencz, biharvármegyei árvaszéki számvevőt, Gámán Károly pénzügyi fogalmazót és Vértesi Béla szolga birót kandidálta a kijelölő választmány. A főispár 20 tag kívánságára a névszerinti szavazást elten delvén Sinszky Ferencz 43 szavazattal 11 ellenébe árvaszéki jegyzővé megválasztatott. Az árvaszéki elnök helyettesévé Sárosy Gyula ülnököt választotta meg a közgyűlés. A megvá­lasztottak a hivatali esküt a közgyűlés színe előtt létevén, nevökben Lukács Endre főszolgabíró kö szönte meg csinos beszédben a közgyűlés bizalom nyilvánítását. Elnöklő főispán ezután kiváló szolgálataik elismeréséül dr. Daimel Sándor első aljegyzőt tb. föjogyzővé és Státm'ciííván alszámvevöt tb. főszám­vevővé nevezte ki. A választások után áttértek a kitűzött ügyek tárgyalására, jóváhagyván a vármegyei pénztárak 1897. évi számadásait, valamint több községnek számadását és költségelőirányzatát. A belügyminister leirata folytán a jegyzőt magánmunkálkodásra vonatkozólag alkotott szabály­rendeleten néhány módosítást eszközöltek. Hevesvármegye átirata folytán egy a képvi­selőházhoz intézendő felirat felterjesztését hatá­rozta el a közgyűlés a közteherviselés arányosabbá tétele és a földadó leszállítása iránt. Gyula városnak a tisztviselőkre nézve meg­állapított összeférhetlenségi szabályrendeletét némi változtatással jóváhagyták, ellenben a beadott fel­lebbezés folytán megváltoztatták a város azon ha­tározatát, melyben Kovács Károly városi orvost vasúti orvosi helyettesítésétől eltiltotta. Kovács Albert és Petneházy Ferencz jegyzők-l nek a jegyzői nyugdijszabályrendelet- módosítása iránt benyújtott kérvényét a nyugdíj igazgató vá-| lasztmánynak adták ki javaslattétel végett. Löwy Albert fellebbezésének helyt adva köte-l lezte a közgyűlés Békés községet arra, hogy 18981 évi épületfa szükségletét a felebbező czégtől, mint] legolcsóbb ajánlatot tevőtől szerezte be. Csorvás községnek egy ártézi kút létesítései Gyula városnak a betonjárda meghosszabbítása tár­gyában hozott, Békés községnek a községi cselédek részére drágasági pótlékot megszavazó, Szeghalom községnek a vendéglő építése és egy napidijas ál­lás rendszeresítése tárgyában hozott határozatát a közgyűlés jóváhagyta. A kolozsvári siket-néma intézet alapitó tagjai sorába 100 frt alapítványi dij megszavazása által a vármegye belépését elhatározta. Szarvas községnek a Bárány vendéglő átala­kítására, nyári színkör és ménistálló építésére vo­natkozó határozatait jóváhagyták. Csaba község kérelmére felmentette a közgyű­lés a község tartalék alapját a vármegyei árvaszék néhány tisztviselőjének javadalmára megállapított hozzájárulástól. Dászkál Endre közigazg. Írnoknak gyógyfürdő használhatása végett 2 havi szabadságidőt és 50 frt rendkívüli segélyt szavaztak meg. Bánfalva községnek a jegyzői lak helyreállí­tására és Békés községnek a községháza kibővíté­sére vonatkozó határozatát a közgyűlés jóváhagyta. Részletesebb vitával fejezték be a közgyűlést, a mely az utolsó tárgyul kijelölt ügynél kelet­kezett. Gyula város képviselőtestülete ugyanis az eredeti tervtől eltérőleg kimondotta, bogy a kis- oláh város két kivezető utczája közül nem a Pap- utczát, hanem a templom-utczát kövezteti ki. Ezen határozat megfelebbeztetvén, az állandó választmány az eredeti terv meghagyásának elrendelését java- * S tanult, hát hogy nem lehet neki annyi esze, hogy kicsinálja azt hogy ne legyen katona. Ez nem fér a káplár ur fejébe. — Ellenben azonban az önkéntesek jó fiuk, mindig akad náluk egy pár hatos. Az önkéntes abtheilungot aztán mulattatja ez a fura banda. Itt is akad kaszárnya áristomos. Egyik az ágyon végigddlve tanul, a másik teát főz, a harmadik regényt olvas és szörnyen ká­romkodik magában, hogy ez az ostoba banda félbeszakítja az olvasását. Utoljára azonban mégis csak elneveti 6 is magát, mikor a besubiczkolt képű szónok azzal végzi szavait hogy tartson össze minket a barátság a jövő esztendőben is, és kiszúrja a rá eső hatost a banda tagjai szá­mára. A subiczkos képű elszalad a kantinba, hoz egy üveggel „abból a jóból* s mig aztán odafent a banda tagjai közt sorra jár az üveg. ki-ki elbeszéli a maga sorát 1 meg meg repetál- ják azt a nótát bogy „Nincsen az császárnak olyan katonája, Mint aza szép József baka rágyújt szivarjára S valamennyi szőke barna jánynak Fáj a szíve rája.“ Azután elfogy a pálinka is, meg a nóta is. Előszedelőzködnek a „kopfolzter“-ekkel s úgy el agyabugyálják egymást csupa szeretetből, hogy másnap kettő — három megy maródi vi­zitre, a ki semmi képen se tud számot adni arról az ezredorvos urnák, miért nyilalik a háta. Kilencz óra. Á snarrpost “Gewehr-heraust* kiált, hosszan elnyújtva; a csendes est védelme alatt visszaverik a sánezok a kiáltást. Aztán megszólal a takarodó. Csend lesz a kaszárnyá­ban, a szobákban, rövidre nyírt bakafejek lát­szanak csak ki a takarók alól, melyek álmod­nak édeset, rózsásat a czivil életről, hogy-hogy is lesz hát ha ez a rongy hét kis hónap eltelik. Hej, de nehezen telik .... solta. Dutkay Béla polgármester, Dombi Lajos, Ladies György és Jantsovits Emil szólaltak fel a képviselőtestület határozata érdekében, bizonyítván, hogy a Templom-utcza közvetíti a főforgalmat s igy annak kikövezése szükségesebb, mig • Kellér Imre a képviselő testületnek ez ügyben tanúsított kevésbbé körültekintő eljárását rosszalta. A köz-J gyűlés a határozati javaslat mellőzésével jóváhagy! a város határozatát. Még a jegyzőkönyvnek hitelesítése történ meg, a mi után elnöklő főispán a közgyűlést Jé előtt 11 órakor berekesztette. Az alsó-fehér-körösi ármentesitó társulat rendes közgyűlése.* (Május 14.) Jelen voltak: Ladies György társ. elnök, Haan Béla, Korosy László, Dutkay Béla, Mezey Lajos P. Nagy Sándor, Aszalay Gyula, Kovács András. Bán Károly, Z. Nagy Ferencz, továbbá Gallacz János kir. tanácsos, vizépitészeti kerületi felügyelő Szarvassy Arzén kir. főmérnök, miniszteri megbi zott, Erkel János társulati főmérnök és Csausz Lajos társ. igazgató. Ladies György társulati elnök, annak előre bocsátásával, hogy a társulat összes árterülete Sööüé840/!«» hold, értéknövekedése pedig 1.933,740 frt lévén, ezen közgyűlés, melyen 29581 ^/isoo hold ártét és 1.593,130 frt értéknövekedés van a jelen evők által képviselve, határozatképes, az érde- eltséget szívélyesen üdvözli, a közgyűlést meg- yitja s a jegyzőkönyv hitelesítésére Dutkay Béla s Mezey Lajos társulati tagokat felkéri. Olvastatott társulati igazgatónak és társulati főmérnöknek időszaki együttes jelentésük a társulat ügyeiről. A jelentés tudomásul vétetett. A számvizsgáló jelentés a társulat pénztári állását az 1897. év deczember hó 31-én — a fent jelzett hibás elszámolás figyelembe vételével — kö­vetkezőkben tünteti fel: 1897. évi Bevétel volt . ! ! 395046 kor. 91 fill. Kiadás volt . . . 191563 kor. 59 fill. Maradvány decz. 31-én 203483 kor. 32 fill, azaz kottőszázháromezernégyszáznyolezvanhárom ko­rona 32 fillér. Követelésül maradt kezelési költség hátralé­kokban 2738 korona 27 fillér I a volt Elővizcsa- torna társulat tagjainál kint van évi kamat és tőke törlesztési járulékok hátralékaiban 1547 korona 67 fillér. Olvastatott a földmivelésügyi miniszternek a társulati uj alapszabály módosítása tárgyában ki­adott rendelete, továbbá előterjesztetett az uj alap szabály kidolgozására kiküldött bizottság által, a miniszteri rendelet értelmében módosított alapsza­bály és az ig választmánynak vonatkozó javaslata. A közgyűlés az alapszabályban a kiküldött bizottság által, a miniszteri rendelet értelmében eszközölt módosításokat az ig. választmány előter- 'esztéséhez képest elfogadta. Végül az alapszabály Függelékének felvétetett a következő: A közgyűlés az igazgató választmány javasla­tához képest — az aradmegyei ármentesitő és belvizszabályozó társulat felhívásának eleget teendő — egy küldöttséget alakit Haan Béla társ. alelnök vezetése alatt Dutkay Béla, Mezey Lajos érdekelt­ségi tagok és Erkel János társ. iőméruökből és megbízza a küldöttséget, hogy az aradmegyei ár­mentesitő és belvizszabályozó társulat küldöttségé­vel magát érintkezésbe téve az aradmegyei társulat belvíz rendezési munkálatainak költségviselése iránt kisérlelje meg az egyezkedést. Az egyezkedés alapjául Erkel János társulati főmérnök előterjesztése veendő és az egyezkedés eredménye jóváhagyás végett a társulat közgyűlé­séhez lesz beterjesztendő. Egyszersmind elrendeli a közgyűlés, hogy átiratilag értesittessék Békésvármegye főispánja, alispánja és közigazgatási bizottsága, hogy a tár­sulat újonnan kidolgozott és jóváhagyás alá ter­jesztett alapszabályaiban a társulat czéljául tűzte ki a belvízrendezést is, annak előmozdítását és végrehajtását feladatának ismeri és a munkálatok sorrendjén az Elővizcsatorna alsó torkolatán egy megfelelő szivattyútelep felállítását is tervbe vette. A társulati főmérnök által beterjesztett, a Fehér- és Fekete-Körös közti deltára vonatkozó belvizlevezetési tervezet felett érdemleges határo­zatot a közgyűlés nem hoz, hanem a társulati fő­mérnököt utasítja, hogy mielőbb az egész árterü­letre vonatkozó tervezeteket előterjeszsze. A terve­zésnél különös figyelemmel legyen arra, hogy az Előviz-csatorna also torkolatán egy szivattyútelep felállítása — a belvízrendezésen kivül eső okokból 1| előnyösnek látszik. A tervezettel összefüggés­ben és egyidejűleg a költségviselés tekintetében is kimerítő javaslatot tegyen. Olvastatott Békésvármegye főispánjának folyó évi január 26-án 785/897. sz. a. kelt átirata, mely­ben kérdést tesz aziránt, hogy az öntözési művek létesítése tárgyában miként kiván a társulat eljárni. A közgyűlés az igazgató választmány javasla­tához kepest értesíteni rendeli Békesvármegye fő­ispánját, hogy társulat az öntözést saját hatásköré­ben nem kezdeményezheti, de az érdekeltektől kiinduló kezdeményezést támogatni nemcsak haj­landó, hanem a lehetőség és a körülményekhez képest előmozdítani is feladatának ismeri. Meg­jegyezvén, hogy a vizhasznositó tervek készítésére hivatott^ aradi kir. kultúrmérnöki hivatalnál az alsó feber-körösi ármentesitő társulat árterébe tar­tózó egyes érdekeltek kérelmére öntözési terv készül továbbá, hogy | társulat — elbírálás alatt levő alapszabályai szerint — hivatva lesz ily öntözési czélokra, külön egyezség szerint az élővízből annyi vizet átengedni, a mennyit egyéb czéljainak kocz káztatása nélkül nélkülözhet. IA közgyűlés az igazgató választmánynak a főmérnöki előterjesztés alapján tett javaslatához kepest a Fehér-Körös jobb parti töltésének a gyula- vári-i körgát kezdő és végpontja közötti 2485 méter hosszú szakaszát — annak tudatában, hogy Szerk. a község a körgáton belül < ségi belterületek kivételével továbbra is a társulat fizető árterének ismerik el — 2 méterrel kiszélesí­teni elhatározza és a főmérnök által készített költségvetésben a gátszélesitési munkálat végre hajtásához szükségelt összesen 5102 frt 32 kr költséget megszavazza. Tekintettel a munkások szorult viszonyaira t közgyűlés a munkálat azonnali végrehajtását onge délyezi. Olvastatott a sebes-körösi ármentesitő és viz- szabályozó társulat átirata, melynek kapcsán meg­küldi Gallacz János kir. és műszaki tanácsos, viz építészeti kerületi felügyelő ur 25 éves állami szolgálatának megünneplése tárgyában N.-Váradon a társulatok s ezek tisztviselőinek képviselői álfa’ tartott értekezletről felvett jegyzőkönyvet. A közgyűlés Gallacz János kir. és műszak tanácsos, vizépitészeti kerületi felügyelőt 25 éves állami szolgálatának jubileuma alkalmából — érdé meinek elismerése mellett — kedves kötelességének ismeri hálája, tisztelete és nagyrabecsülése kifeje­zéséül jegyzőkönyvileg üdvözölni ; a Budapesten tartandó jubileumra a társulat képviseletében tár­sulati főmérnököt küldi ki, kijelentésével annak, hogy az esetben ha az ünnepély nem Budapesten, hanem Gyulán tartatnék, — a társulat testületiled venne részt a tisztelgésben. 1881/1898 sz. Gyulaváros rendőrkapitányától. Hivatalos hirdetmény. M. kir. belügyminiszter ur ő nagyméltósága év április hó 1-ón kelt 28928/II. számú körren­deletével elrendelte, hogy a szeszesitalok kiméré­sével és kismértékbeni eladásával foglalkozó minda­zon italmérő, szatócs vagy vegyeskereskedő, aki tűri, hogy üzleti vagy bárminemű helyisége, bele­értve udvarát is, munkások bérének kifizetésére igénybe vétessék, kihágást követ el és 100 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. S ezenkívül italmérési, illetve kismértékbeni elárusitásra yert engedélyének elvonásával is büntetendő. Miről az illetőket szoros alkalmazkodás végett ez utón is értesítem. Gyula, 1898 május hó 25-én. Endrődy Géza 16 J. 1—1. rendőrkapitány. Térszüke miatt késett. 1882/1898 sz. Gyulaváros rendőrkapitányától. Hivatalos hirdetmény. Több oldalról panasz merült föl, hogy az ér vényben levő vásári szabályrendelet 8. §-a ellenére hetivásárok alkalmával, a kofálkodási czélból való bevásárlás már a koránreggeli sőt hajnali órákban megkezdetik, minélfogva a fogyasztó közönség élelmi szereket a heti piaczon csak másodkézből kaphat. Figyelmeztetem ez utón is az isméti eladásra vásárlókat, hogy az említett szabályrendelet értel­mében, kofálkodási czélból baromfit (apró marhát) s bármily élelmi és közfogyasztásra szánt czikket bevásárolni, csak délelőtti 9 órától szabad; aki pedig ezen rendelet ellenére vét 2 írttól 20 frtig terjedhető pénzbüntetéssel fog általam fenyittetni. Gyula, 1898 május hó 25 én. Endrődy Géza 162. 1—1. rendőrkapitány. területeket a köz-1 hogy a hátralékok erélyes behajtása iránt intéz- 'kedjék. Ezek után következett elnök, alelnök, jegyző, pénztárnok és 8 választmányi tagnak választása. Miután Popovits Jusztin elnök eme tisztségéről visszavonhatlanul lemondott, elnöknek Mezey Lajos, alelnöknek Korosy László, jegyzőnek Petneházy Ferencz, pénztárnoknak Bán Károly választattak meg egyhangúlag. Választmányi tagokként pedig Maros György, Szathmáry Gábor, Belenczéresi József M.-Beróny, Házy Imre Gyoma, Popovits Jusztin, Kovács Gyula Szeghalom, Viskovics Ig- nácz Endröd és Szerb Mikló) kótegyházi jegyzők választattak meg ogyhangulag. A közgyűlés a régi tisztikarnak különösen pedig Popovits Jusztin el­nöknek az egylet érdekében telt működéséért jegy­zőkönyvi köszönetét szavazott. Szerb Miklós kétegy- házi tagtárs részére a közgyűlés a már régebben megállapított 50 frtot a nyugdijszabályrendeleti tervezet készítéséért kiutalványozta. Végül minthogy jelenlegi alapszabály a változott viszonyoknak többé nem felel meg, a szabályrendelet módosítá­sára egy bizottság küldetett ki, oly megbízással, hogy a szabályrendeletet a legközelebbi összehí­vandó rendkívüli közgyűlésnek terjessze be. Gróf Wenckheim Frigyes minden alkalmat meg- agad, hogy bebizonyítsa az uradalmaihoz tartozó községek iránti jóindulatát. Legújabban Uj-Kigyós községének egy 1574 Q öl területű értékes telket adott, hogy ezt értékesítve, a befolyt vételárból egy olyan alapot létesítsen a község, amelyből szegény sorsú emberek, telkek vásárlására olcsó kölcsönt kaphassanak. A képviselőtestület jegyzőkönyvileg köszönte meg az adományt. Pálffy Albert emlékezete. Az akadémia hétfőn délután Eötvös Lóránt báró elnöklete alatt összes ülést tartott. A gyűlés elején Eötvös kegyeletes szavakban emlékezett meg Zichy Antal elhunytéról Azután Vadnay Károly lépett az előadói asztalhoz, hogy fölolvassn Pálffy Albertról, a mu|t esztendő­ben elhunyt kiváló íróról, városunk jeles szülöttjé­ül emlékbeszédét. Vadnay rendkívül vonzóan raj- lolja azt a kort, amelyben Pálífy írni kezdett. Lassankint lett ő is nagygyá. Mint újságíró kezdte, 1847-ben Csengery mellett újságíró volt a Pesti Hírlap­nál. De a tehetség utat tör magának és Pálffy csak­hamar pozicziót vívott ki magának. Két Ízben is lolt szerkesztő s határozott elvei mindig megsze­rezték neki a maga közönségét. A később fölötte aszuálttá lett „Nem kell táblabiró politika* jelszó p tőle származik. Egyszerű volt tetteiben, egyszerű munkáiban is. Utálta a czifra sallangot az iroda­lomban s megvetette a táblabiró politikát az élet­en. Nagy érdemei vannak a széppróza átalakítás kerén, mit az akadémia is elismert, midőn élete klkonyán egy regényét megkoszorúzta s a Péczeli [jutalommal tüntette ki. A gyönyörű fölolvasást elkesen megéljenezték. A vármegyei földmives iskola kibővítése tár­gyában hozott vármegyei határozatot, az építkezési Hírek. Piros pünköst napjára ébredtünk. A Szent­élek közöltetésének, a szeretet vallása megalapu- lásának emlékünnepe e nap, amelyen az előrehala­dott tavaszi idő teljes szinpompáját fejti ki. A nagy természetnek pünköst a kedvencz ünnepe ; fü, fa s virágok teljes fejlődésben, a lég balzsam illata csaknem megrészegítő, mindenütt élet. mindenütt derű s vidámság sugároz elénk. A szórakozások is leginkább ez ünnephez fűződnek, noha az idén bi zonyára a nyomott anyagi viszonyok következié- ben városunkban semminemű élénkebb társadalmi mozgalom nem fűződik a pünkösti ünnepnapok­hoz, daczára annak, hogy Gyulán nem is két, ha­nem három napos az ünnep és pedig a harmadik nap a nagy jégpusztitás gyászos emlékére városi fogadalmi ünnep, amelyet hitfelekezeti külömbség nélkül tartanak meg. Legátusok. A debreczeni ősi collégiumban megtörtént a legatió választás (electio), mely után a békésmegyei ref. egyházak közül: Gyula-váriba Kun Zoltán gymn. 7 o. t., Dobozra Sőrés Béla 4 év. tan. képezdész, Füzes-Gyarmatra Görömbey Péter l-ső éves, Szeghalomra Acsay Lajos 1-ső éves, Körös-Tarcsára Á. Nagy Sándor 2 od éves, Körös-Ládányba Papp Lajos 2-od éves, Gyomára Biró János 3-ad éves theologus, Békésre Bokross Elek 4-ed éves theologus, esküdtfelügyelő, Szent- Andrásra Mohácsy János 1-év.. Gyulára Balogh János 3 ad éves, Vésztőre Bőd Kálmán 4-ed éves és Öcsödre N, Nagy Sándor 4-ed éves joghallgató ifjak küldettek ki ünnepi követekül a pünkösti szt. ünnepekre. A békésmegyei községi jegyző egylet május hó 27-én délután tartotta Popovics Jusztin elnök­lete alatt Gyulán a városháza termében évi rendes közgyűlését, melyen a jegyzők közül a következők vettek részt: Bán Károly Gyulavári egyleti pénz- tárnok, Petneházi Ferencz körös-tarcsai jegyző mint egyleti jegyző, Mezey Lajos és Szathmáry Gábor békési, Danes Béla szarvasi, Körösi László és Maros György csabai, Hoffmann Ferencz gyulai Szerb Miklós kétegyházi és Bay Gábor gyulavárii. A múlt évi közgyűlésen elhatároztatott, miszerint a békésmegyei jegyzői egylet az országos jegyző egyletbe belép. Ezen határozatát a közgyűlésnek azonban az egyleti tagok közönyössége miatt végre­hajtani nem lehetett. A pénztárnok számadása sze rint, hátralék 306 frt, készpénz maradvány, mely takarékpénztárilag kezeltetik 151 frt 49 kr. Miután a számadás helyesen van vezetve a pénztárnok a felelősség alól felmentetett, felhivatott azonban, terveit és költségvetését a földmivelésügyi minisz­ter jóváhagyván, a vármegye alispánja legközelebb kiírja az árlejtést, hogy a kibővítés munkálatai mielőbb elkészüljenek és a 12 uj tanuló a jövő tanév kezdetén az intézetbe már felvehető legyen. Ugyancsak a földmivelésügyi miniszter a várme­gyei földmives iskolánál két hónapi időtartamra egy nyári tanfolyam tartását rendelte el azzal, hogy a felveendő hallgatók ellátására személyen­ként 50 frtot tározója terhére fog utalványozni. Névmagyarosítás. Klenczner István szeghalmi lakos a belügyminiszter engedélyével „Almási*-ra változtatta át vezetéknevét. Áthelyezés. Bariba Mór kir. főmérnököt a ke­reskedelemügyi miniszter Nagy-Károlyból a gyulai kir. államépitészeti hivatalhoz helyezte át. A hiva­tal uj tagja már nem ismeretlen előttünk, amennyi­ben ő készítette el a vármegye megbizásából az elmegyógyintézet terveit és költségvetését nemes zléssel és nagy gonddal és szaktudással s igy mint tervező a még folyó évben megindítandó építkezé­seknél azok műszaki ellenőrzésében közreműködhet. Az iskolaszék. Schmidt József alelnök elnök­lése mellett folyó hó 25-én ülést tartott, amelyen az idei tanév évzáró vizsgái a következőleg tűzettek ki: Junius 20-án az első, 21-én a második, 22-én a harmadik, 23-án a negyedik osztály vizsgálata, mindegyik reggel 8 órakor kezdődik. Rajz, Írás kiállítás, szavalás, ének és tornavizsgálat az is­kolaév berekesztésével 23-án délután 2 órakor. Az első osztály vizsgálatán való megjelenésre Dombi Lajos és Sál Sebestyén, a másodikra Sál József és Stefánovics Péter, a harmadikra Gallacz János és dr Bollmann János, a negyedikre Oláh György és Hoffmann Alajos iskolaszéki tagok kérettek fel ; a jutalmak megállapítására Jantsovits Emil elnök, dr. Follmann János gondnok, Hoffmann Alajos mint a polgári kör igazgatója, Sál József és a tantestü­let küldettek ki. Oláh György iskolaszéki tag azt indítványozta, hogy a torna vizsgálat ne az iskola udvarál, mely a tanulók és a közönség befogadá­sára elégtelen, hanem valamely tágasabb helyen tartassák, de ez már a folyó évben nem lehetvén keres/.tülvihető, igazgató utasittatott, hogy a torna vizsgának tágasabb helyen leendő megtartása ügyé­ben az iskolaszékhez jókor terjesszen be javaslatot. Az iskolaszék, úgyszintén az óvodai Jelügyelő bi­zottság több folyó ügyet intézett el. Füzesgyarmat község egészségügyi szolgála­tának. illetve a községhez tartozó távolabbi népes pusztákon az orvosi teendőknek miként való ellá­tása tárgyában, a vármegye azon határozatot hozta, hogy a község vagy a jelenlegi orvosnak pótdija- zásával, vagy egy második orvosi állás szervezésé­vel gondoskodjék a puszták orvosi látogatásának rendes menetéről. A beadott felebbezés folytán a belügyminiszter akként döntött ez ügyben, hogy a községet a második orvosi állás szervezésére köte­lezte, mert a község 8000 lélekből álló népessége, valamint a hozzá tartozó pusztai telepek távolsága miatt egy községi orvos a hivatalos teendőket kel­lően ellátni nem képes. A békésmegyei gazdasági egylet évi rendes közgyűlését holnap délelőtt tartja Csabán, amit — mellesleg írva — most is csak onnan tudunk, hogy az egylet rendszerint pünköst másodnapján szokta évi közgyűlését megtartani, miután erről a gazda­sági egylet vezetősége az egylet székhelyén kivül levő megyei községek hírlapjait következetesen, és mi­után ezt nem első Ízben panaszoljuk fel, azt kell feltételeznünk, hogy ezélzatosan nem szokta érte­síteni. A közgyűlésnek különben az egylet éléről

Next

/
Thumbnails
Contents