Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1898-05-29 / 22. szám
elhunyta alkalmából érzett őszinte fájdalmának jegyzőkönyvileg adjon kifejezést s erről az elhunyt hozzátartozóit értesítse. Tisztelt uraim! Utolsó rendes közgyűlésünk óta lefolyt fontosabb eseményekről bőven méltóztatnak értesülni az alispáni évnegyedes jelentésből. Magam ez alkalommal csak annak megnyugtató kijelentésére szorítkozom, hogy ez idő szerint az általános helyzet kedvezőbbnek jelezhető, mint aminö volt a múlt év megfelelő szakában. Munkásaink igazolványaikat általában békességesen kiváltják, aratási szerződések általában kielégítő számban köttetnek, az agrár- szoczialismus terén riasztó jelenségek nem mutatkoznak. Az a nehány munkásegylet, melyek működését a belügyminiszter ur az ellenőrzés szigorú gyakorlása érdekében kikötött feltételek mellett engedélyezte, szorosan a törvények korlátái között nyugodtan működik. Az uj munkás törvény üdvös hatásúnak bizonyult. A munkások egyrészt érdekük felkarolását látják benne, másrészt megtanulták belőle, hogy a törvényt Magyarországon senki büntetlenül át nem hághatja. A társadalomban általában mély gyökeret vert immár az a tudat, hogy a gazdaságilag erősebb és műveltebb társadalmi osztályoknak a munkás osztály érdekeit is gondoskodásuk körébe kell vonniok. Kiválóan nemes feladat ez uraim. Önzéstől ment önmegtagadás szükséges ehhez. Mert a meztelen practicitás, a merő anyagelvüség szempontjából tekintve a helyzetet, gazda osztály és munkás osztály kiegyenlithetetlen érdek ellentétben volnának egymással. Az egyoldalú gazdasági törekvések abban csúcsosodnak ki, hogy mennél csekélyebb fáradsággal mennél nagyobb eredményeket lehessen elérni. Ezen rideg tan szerint a gazdának arra kellene törekednie, hogy munkásaitól a lehető legnagyobb 'munkát erőszakolja ki a lehető legcsekélyebb ellenszolgáltatás mellett; viszont a munkás törekvésének arra kellene irányulnia, hogy lehető kis mértékre szorított munkájáért a lehető legnagyobb ellenszolgáltatásra kényszerítse a gazdát. Itt az Alföldön, az agrár-szoczia- lismus tenyész helyén, nem szükséges fejtegetnem, mily szomorú eredményekkel jár ezen egyoldalú ellentétes érdekek vad és szabad érvényesülése. Hol a kiegyenlítés? A gazdaságilag erősebb és műveltebb osztályok köréből kell kiindulnia, melyeknek gondoskodásukat a munkásokra is ki kell terjeszteniük. Kiterjeszteniük egyrészt azért, mert a munkás aktiv termelési tényező, tehát a gazda magának épít, ha a munkásról is gondoskodik. Kiterjeszteniök másrészt azért, mert a munkásokban csekélyebb értelmi fejlettségóknél fogva hiányzik igaz érdekeiknek s ezek között a gazdára utaltságuknak kellő átlátása. Az erősebb és műveltebb osztályoknak tehát a munkások segélyére kell sietniök, oly czélból, hogy létesítsenek nekik, vagy kedvelhessenek! meg velők olyan intézményeket, melyek hasznukra válnak, de melyekkel őnmaguktól nem élnek, vagy azért, mert nem tudnak róluk, vagy mert erő hiányában nem képesek megvalósítani azokat. Hogy általában felvilágosítsák őket saját igazi helyzetük, saját igazi érdekük felől, ezen felvilágosítás keretében megóvják őket a hízelgő népbolonditók hazugságainak káros hatásától. Feladatunk a munkás nép józan felvilágosítása, helyes irányban való nevelése. E részben hasznos eszköznek bizonyult a gazdaság köréből merített ismeretteijesztő előadások tartása, melyek czélja, hogy a nép az okszerű gazdálkodás titkaiba bevezetesküt tenni rá, noha az infanterist Horváth patrontáskája fénylik mint a Sinus-csillag. De hát mi azt persze nem tudjuk, hogy Infaterist Horváth „gazdag fiú, de fösvény, mint a kutya s sajnálja azt az egy-két rongyos üveg sört“ ami pedig dukálna a káplár urnák. A káplár tehát mindezeket „rapportra stimmolja“ a kapitány ur elé hogy tanuljanak mórest. A rapport. A rapport aszerint félelmetes vagy nem félelmetes, hogy kapitány ur Plotschek pantallóban vagy sarkantyus csizmában jelenik e meg a rapportnál. Mert kapitány ur Plotscheknek bizonyos kötelességei lehetnek a csizmái iránt. Mikor csizmában jelenik meg kötelességének tartja gorombáskodni és ordítani oly hangon, hogy I szegény infanteristáknak hideg fut végig a hátán. Közben oly rémesen pengeti a sarkantyúját, hogy az ujonczkiképzés első hetében három ujoncz ájnlt el ijedtében a rapporton. Ilyenkor büntet nyakra főre. Ilyen kapitány ur Plotschek csizmában. Ellenben mikor pantallóban van, a káplár ur szavai szerint olyan mint a „kezes bárány“. Szivarral kínálja a szolgálatvezető őrmestert és mosolyogva veregeti meg a bakák vállait. Ilyenkor mindig magyarul próbál beszélni. Ilyen kapitány ur Plotschek pantallóban. E szabály alól is vannak azonban kivételek s igy vannak mégis esetek, mikor kapitány ur Plotschek csizmában is olyan, mintha pantallóban volna és pantallóban is olyan mintha csizmában volna. Goromba és dühös, pedig a kapitány ur — tekintet nélkül arra, hogy pantallóban van-e vagy csizmában — akkor, mikor kaszárnyavizitet tart, jó kedvű és mosolygós pedig akkor, mikor megdicséri a brigadéros ur a századját. tessék, hogy a jólétére szükséges intézményekkel megismertessék és hogy kellően felvilágosittassék a szoozialis izgatok áldástalan félrevezető törekvései felől. A legközelebbi jövőben fontos feladatunk továbbá a hitelszövetkezetek nagy arányú létesítése és fejlesztése. E részben az ut vármegyénkben sem egészen töretlen, mert elszórtan már működnek hitelszövetkezetek, amelyek azonban elszigeteltségükben üdvö- sebb eredményt még alig tudtak felmutatni. Mihelyt a hitelszövetkezetekről az országgyűlés tárgyalása alatt levő javaslat törvény erejére emelkedik, egy perczet sem szabad vesztegetnünk, hogy vármegyénk népét ezen intézmény áldásos hatásában részeltessük. Azonban, igen tisztelt uraim, a szövetkezeti ügy terén nem elég a hitelszövetkezetek intézményét fejlesztenünk, hanem — noha lassúbb menetben és az alkalmas helyek gondos kiválasztásával — a fogyasztási és értékesítési szövetkezetek ügyét is fel kell karolnunk. A szövetkezetek ezen nemeinek teljes kifejlesztésére akkor lesz meg az igazi talaj, ha a hitelszövetkezetek létesítésével a közvetlen égető szükségen már segítettünk. Addig is azonban kötelességünk az eszmét propagálni. Törekednünk kell továbbá uj munkanemek, több oldalú foglalkozások létesítésére, főleg olyanokra melyek télen is adnak foglalkozást, s amelyek a férfi munkaerő mellett a női és gyermek munkaerőt is ellátják munkával és igy a családtagokat a családfő kereső társaivá teszik. Ezen czél elérése végett igyekeznünk kell, hogy vidékünk az egyoldalú gazdálkodás nyűgéből lehetőleg kiszabaduljon. Természeti viszonyainknál fogva a magtermelés marad most be nem látható időig a fő mezőgazdasági foglalkozás, de kiválóan ajánlatos napjainkban a mezőgazdasági iparnövények nagyobb méretekben való termelésének felkarolása. Az e részben megindított kísérletezések keretéből már kinőtt kezdeményezéseket hathatósan kell támogatnunk. Az ipar növények termelésével kapcsolatban törekednünk kell a mezőgazdasági ipari üzemek fellendítésére, mezőgazdasági ipar telepek és ipar vállalatok létesítésére és fejlesztésére. Köztudomású, hogy e téren is vannak kezdeményezések folyamatban. Minden erőnkből istápolnunk kell azokat. Sokáig folytathatnám még teendőink felsorolását. De ez a pár szó is eléggé bizonyítja, mily sokat kell gazdasági és erkölcsi téren vállvetve létesítenünk, hogy korunk nagy gazdasági és társadalmi problémáját, a szoczialismust, romboló kinövéseitől megtisztítva, valamennyi érdekelt társadalmi osztály megelégedésére oldhassuk meg. A gondviselés adjon erőt ehhez a munkához. A közgyűlést megnyitom.« (Elénk éljenzés.) A főiapán megnyitó beszédében foglalt javaslatok elfogadása után áttértek a tárgysorozatba felvett ügyek sorrendben való tárgyalására, azokbnyg a kö vetkező határozatokat hozván meg: A vármegye alispánjának a vármegye közállapotáról és a februári közgyűlés óta nevezetesebb intézkedésekről szóló terjedelmes jelentését, valamint a számonkéröszéknek a tisztikar tevékenységéről és a vármegyei árvaszéknek az árvaügyek állapotáról szóló jelentését tudomásul vették. A közgyűlés második napján megtartandó tisztviselő választásokra megalakították a kijelölő választmányt. amelybe a közgyűlés Ladies Györgyöt, Jantsovits Emilt és Varságh Bélát választotta me", a főispán pedig maga részéről dr. Hajnal Istvánt, Geiszt Gyulát és Gallacz Jánost nevezte ki. A borellenőrző bizottságokban megüresedett tagsági helyekre Lukács Tóth Józsefet, Pintér Pált és Fejér Bélát választották meg. Ma véletlenül csizmában jelenik meg. A bajusza merészen kunkorodik felfelé s a rapportra stimmelt bakák „haptákban“ feszülő lábszárai megremegnek a félelemtől. Első rém tette az, hogy Infanterist Kutyir- lének felfedez a nadrágzsinórzatán egy parányi kis tágulást. Ezt aztán addig dömöczköli a kard tokjával, mig az belefér a zsinór alá, akkor aztán egyet ránt a kardon, úgy, hogy Infanterist Kutyirle majd hányát vágódik és leszakad a nadrágjáról egy rőfnyire a császársárga zsinór. A kapitány ur diadalmasan dörgi: — Hat órát vasat kapni! Sakrament! így osztja ki Popuczának (a ki nem mosdott), Géczinek (a ki nem vigyázott a fegyverére), Grünbaumnak (a kinek nem volt mündungs- deklije) a hat-hat órai vasakat. Végül odaér Horváthoz. Megáll előtte, hátra megy két lépést és messzelátót csinál a két markából, úgy nézi rajta keresztül a kemény haptákot álló katonát. — Natürlich der Horváth! Ez előrebocsátásból gondolhatjuk, hogy Infanterist Horváthnak nem lehet valami nagy renoméja. Aztán mosolyogva lép közelebb a kapitány ur. Valami rettenetes mosolygás az. Mikor a kapitány ur csizmában mosolyog, az rosszabb a kiabálásnál. Halk hangon kérdi: — Also, was ist ? Infaterist Horváth a sapkaszéléhez emelinti kifeszitetttenyerét, kitartja három „marschtaktig“, aztán keményen levágja a lábszára mellé, alázatosan jelentvén a „Herr Hauptmannak“, hogy káplár ur Mérges rapportra stimmelte a patrontáskája miatt, holott az ő patrontáskája tiszta. Ez kell csak a kapitány urnák. Mintha csak a vipera csípte volna meg, egyet 'ugrik hátra, aztán előre, egész közel a katonához, úgy ordít rá: A vármegye által a honvéd-főreáliskolánál létesített alapítványi helyre első helyen Kis Gyula vm tiszteletbeli főszámvovő János nevű fiát, második helyen Gyarmathy János gyulait és harmadik helyen Czédly Józsefet hozta javaslatba a közgyűlés. Az újonnan életbe lépett ügyviteli szabályzat értelmében ,a földmives iskolai bizottságba Beliczey Istvánt, Szalag Józsefet, dr. Zsilinszky Endrét, Szekér Gyulát és Sailer Gyulát választották be, majd megalakították az állandó népnevelési bizottságot, melybe a vármegye különböző községeiből 24 tagot választott be a közgyűlés. Feliratilag felkérni határozta a törvényhatósági bizottság a m. kir. belügyministert, hogy a „László gyermek otthon“ javára megajánlott 1000 frtos alapítvány ügyében hozott határozatát, előbbi rendeletének módosításával hagyja jóvá. A kereskedelemügyi minister leiratát, melyben kimondotta, hogy a körösladányi hid építésénél felmerült tulkiadások V3 részét tárczája terhére átvál lalni nem hajlandó, tudomásul vették. Körös-Tarcsa községnek a mező berény-körös- tarcsai ut folytatólagos kiépítése iránti kérelmét, miután a kikövezni kért útszakasz nem tartozik a törvényhatósági úthálózatba, nem teljesítették. Arad város megkeresésére a közgyűlés a sza- badságharcz honvédéi iránti tiszteletének és elismerésének jegyzőkönyvében adott kifejezést a szabad- ságharcz ötvenedik évfordulója alkalmából. Elhatározta ezután a bizottság, hogy a kereskedelemügyi ministerhez feliratot intéz a törvény- hatósági tisztviselők útadó mentességének kimondása iránt. A vármegyei árvaszeknél felszaporodott irodai teendők elvégzésére két napidijas írnoknak a gyámpénztári tartalékalapok terhére leendő félfogadását kimondották. A nyugdijintézeti igazgató választmány előter jesztésére az állandó választmány javasolta a közgyűlésnek, hogy a tiszti nyugdíjalap gyarapítását-1 1899., 1900. és 1901. évekre egy-egy százalékos pótadót szavazzon meg a közgyűlés. Az egyaránt szükséges és méltányos indítványnak nem akadt ellenzője és a törvény értelmében elrendelt névszerinti szavazás alkalmával csupán nyolezan szavazlak a javaslat ellen, mig a közgyűlés nagy többsége, szám szerint 79 bizottsági tag megszavazta a kért pótadót. A tiszti nyugdijintézeti igazgató választmánynak Kövér László gyulai főszolgabíró nyugdíjazását elrendelő határozatát a közgyűlés jóváhagyólag tu domásul vette. A vármegyei pénzkezelésre vonatkozólag előterjesztett szabályrendelet tervezetet elfogadván a bizottság, kimondotta, hogy a vármegyei pénztárnál levő könyvvezetői állás beszüntetésével egy szám vizsgálóból és egy számtisztből álló számfejtő osztályt létesít. Hasonlóképen elfogadta a közgyűlés a községig pénzkezelésre vonatkozólag, a kiküldött bizottság által elkészített szabályrendelet tervezetét, miután Mezey Lajos bizottsági tagnak a kezelés módjának némely változtatását ezélzó javaslatát dr. tíodoky Zoltán főjegyző és Deimel Lajos főszámvevő felvilágosításai után, mint szükségtelent, mellőzték. A két nagy szabályrendelet gondos előkészítésében és kidolgozásában nagy és fáradságos munkát teljesített Deimel Lajos főszámvevőnek és Schmidt Iván alszámvevőnek a közgyűlés dr. Fábry Sándor alispán javaslatára jegyzőkönyvi elismerést szavazott. Dr. Bodoky Zoltán főjegyző ismertette ezután részletes és világos előadással a tervezett elmegyógyintézet létesítésének ügyét, az ez ügyben végzett előmunkálatokat, az építés és berendezés terveit, költségvetését és a fentartási költségek fedezésének módját, majd dr. Fábry Sándor ajánlotta az ügyet a közgyűlés figyelmébe, mint amely emberbaráti és szocziális téren hasznos gyümölcsöket fog eredményezni a nélkül, hogy a vármegye közönsége el czélból bármi tekintetben is megterheltetnék. Az összes jelenvoltak éljenzéee jelezte a javaslatok — Was? Mi?!! Maga tudja micsoda lenni disciplin! Maga mer hazudni káplárt! Das ist a schéne Ksichtl Ha káplár magának „mint“, káplár mond piszkos lenni patrontasche, akkor piszkos lenni. Verstanden? — Jawohl, Herr Hauptmann! — Hallgasson!! Akkor beszéljen mikor kérdezek. Mikor puczolta patrontáskat! — Tegnap kapitány ur! — Hallgasson. Három nap einzelne Arest! Verstanden ? Infanterist Horváth mit tehet egyebet. Egy lesújtó pillantást vet a diadalmasan mosolygó káplár felé és lemegy az „egyes“-be. „ Bestung után“ Vessünk egyelőre fátyolt a napi eseményekre : egyik nap olyan mint a másik. Szenvedés, fáradás, szidás meg minden, — a hogy ami filozófus dobosunk, Tambur Kadrann, a „domnye Zeú“ val kapcsolatosan kifejezi. A kaszárnyának vidorabb képe „bastúng“ után van. Mikor kiadták a parancsot, szabad a baka s elfujták az imádságot a vártán. Betstunde, ebből csinál a magyar baka „bestung“-ot. A kaszárnya ablakokból lárma hallatszik le az udvaron komoran sétáló schnarrposthoz, Egy- egy ágyán ősszegyül a kaszinó. A káplár ur adomákat mond el bizalmasabb infanteristáinak. A mostohábbak puczolnak. A katonának mindig van puczolni valója. Egy kettő danol. „Én istenem jaj istenem De árva a katona“. Ez a refrainje annak a mélabus nótának, a szövege sántít kurta vasról, veres csákóról, komisz kenyérről, s más eféle keserűségekről. A könnyebb természetűek puczolás közben azt a nótát fújják. egyhangú elfogadását, a melyei a 250 elmebeteg befogadására képes elmegyógyintézet felépítése, S ozélból 300,000 frtos hosszú lejáratú kölcsönnek felvétele és az intézethez szükséges telkeknek megvásárlása kimondatottElfogadta ezután a közgyűlés a vármegye alispánjának egy hivatalos lap megindítása tárgyában benyújtott javaslatát, mely a közérdekű rendeletek, hirdetmények és meghívók honfoglalásával, az ösz- szes közigazgatási hivatalok és községük részére meg fog küldetni. A járási szolgabirák fizetésemelés iránti kérvényét méltányolván a bizottság, kiadta a vármegye alispánjának, hogy ide vonatkozólag az őszi rendes közgyűlésre a jövő évi költségvetéssel kapcsolato sau javaslatot tegyen. Az alföldi első gazdasági vasút kérvényére a forgalomba bocsátás kitűzött határidejét jövő évi május 1-ig meghosszabbították. Dr. Godán Ferencz felebbezósónek helyt adva jóváhagyták Doboz község képviselőtestületének azon határozatét, mely egy Artézi kút fúrására a községi regále kártalanítási kötvényének eladását mondotta ki. Gyöngyössy László árvaszéki iktató fellebbezésének elutasításával jóváhagyta | közgyűlés a tiszti nyugdijintézeti igazgató választmánynak feleb- bező nyugdíjazását megtagadó határozatát. A beadott felebbezések elutasítása mellett jóváhagyta továbbá a közgyűlés P.-Földvár községnek a rendőrök fizetésének felomelése tárgyában hozott Bánfalva községnek a községi orvos fizetésének emelését megtagadó, Orosháza községnek a heti piaczok megtartására vonatkozólag és Csaba községnek az egyházi segély kiosztása tárgyában hozott határozatát. A kétegyházi körállatorvos felebbezése folytán Kétegyháza községet felebbezőnek a heti vásárokon teljesített szolgálataiért való díjazására kötelezték. Németh Kálmán felebhezésének helyt adva megváltoztatta a közgyűlés Tótkomlós községnek a békés-csanádi h. é. vasutak építése alaalmával kisajátítást szenvedett birtokosok kárpótlása tárgyában hozott határozatát. A vármegyei járási Írnokok nős és családos tagjai részére fizetésüknek 5°/0-át drágasági pótlók czimén megszavazták. Hölczer Kálmán vármegyei kapus kérelmére a vármegyei székházban természetbeni lakást engedélyeztek. Több vármegyei tisztviselő részére a nyári idény tartamára 3—6 heti szabadságidőt engedélyezett a közgyűlés. Orosháza községnek a nagyvendéglő bérletének meghosszabbítása tárgyában, hozott határozatát Ambrus Sándor, Vangyel Szilárd és Ladies György pártoló felszólalása után, Veress József ellenzése daczára, jóváhagyták. Jóváhagyta ezután a közgyűlés Csaba és Orosháza községnek több adás-vételi ügyben, ez utóbbinak és Nagyszénás községnek állami iskola létesítése tárgyában, Bánfalva községnek az adócllen- őri állás beszüntetése tárgyában hozott határozatát, több községnek kisebb gazdaság; ügyekre vonatkozó határozatát és néhány módosított községi szabályrendeletet, melyek elintézése után elnöklő főispán a közgyűlést déli egy órakor, szombat reggel 9 óráig felfüggesztette. Második nap. A második nap tárgyául kitűzött tisztviselőválasztások, — miután azok előreláthatólag küzdelem nélkül voltak megejthetők, — aránylag csekély számú közönséget gyűjtöttek egybe s csak mintegy 70 bizottsági tag vett részt az ülésben. A folytatólagos közgyűlést a főispán megnyitván, előterjesztette, hogy a gyulai főszolgabírói állásra Lukács Endre helyettes főszolgabíró és dr. Wieland Sándor szolgabiró adták be pályázatukat és mindketten ki is jelöltettek. Ez utóbbi azonban pályázatát visszavonván, az egyedüli jelölt Lukács Endre, lelkes éljenzéssel megválasztatott. „Megvan nekem a császártól a mi Csak kell mindenem, ' Hat krajezárom, félfont húsom, Egy porczió kenyerem. Meg kell azért, meg kell azért hej De szenvedni, Nappal marschirn „közben, Laufschritt“ Éjjel posztot kell állni. Az oláh fiuk, akiket itt „jeges“-nek hívnak és azzal csúfolnak hogy lánczczal fogták őket a havasok közt, szomorú oláh nótát fújnak. Szövege nincs is annak, se eleje se vége. „Lalalaláj“ - ból áll az egész, de olyan szomorú, olyan bánatos, hogy majd el facsarodik az ember szive rajta. Juan, meg Mitru el el bámulnak mellette, ki a kaszárnya emeleti ablakából a távoli hegyek felé, rágondolnak a Marjuczára meg a Floaréra, oztán megint élőről kezdik hogy— Lalalaláj lalalaláj.... Egy-egy agyafúrt gyerek terveket csihol. Kiszedik az ágykapcsokat, az otthon nem levők ágyából. Az „engedélye“ után mikor éjszaka jókedvűen hazajö és ráveti magát a szalmazsákra, persze káromkodik nagyokat, mert szét megy alatta. Ezen aztán olyan jót mulat az egész „ka- merádsehaft“. Ezt úgy hívják kaszárnya nyelven, hogy „szabadságraküldés“. A káplárnak egy jó gondolata támadt. Összegyűjti maga köré a kaszárnya áristomoso- kat, egyiket felöltözteti kifordított köpönyegbe csákósan, a másikat marschadjusztirungba zubbony nélkül, a harmadiknak besubiczkoltatja a képit feketére, a negyedik, ötödik, hatodikból is csinál valami ilyen figurát. Aztán fegyvert ad mindeniknek a kezébe. Előszólitja a trombitást, dobost, kettőnek csajka fedőt ad a kezébe, ezek a czintányérosok. Azután átveszi a commandót s átvezeti Őket az önkéntes abtheilungba. Mellesleg mondva a káplár ur nem sokat tart az önkéntes felől. Mert ha valaki annyit
