Békés, 1897 (29. évfolyam, 1-53. szám)

1897-11-21 / 48. szám

nyolczasok is, a kik sokkal jobb polgárai Gyula városának, semhogy annak életbevágó érdekeit és közvetlen küszöbön álló fontos kérdéseit szivük mélyében ne féltenék. Szederkényi Nándor is be­szélt, de annak szónoklata már nem tudta lebilin­cselni a hallgatóságot, különben is este volt már és a közönség Bartha Miklós lelkes éljenzése kö­zött öt óra után szétoszlott. A szabadelvű párt és azok, a kik bár nem tagjai a szabadelvű pártnak, Bartha Miklós jelölésével egyet nem értenek, ma délelőtt 11 órakor tartanak népgyülést ugyancsak a pavilonban és helyi jelöltet fognak Bartha ellen felléptctni. Értesülésünk szorint a szabadelvű párt dr. tíodoky Zoltánt vármegyénk főjegyzőjét kéri fel jelöltnek, aki eme jelölést nem egyéni ambiczioból még kevésbé hiúságból, hanem mint e város kipró bált hű fia, kötelességérzetből bizonyára el is fogj fogadni. — A negyvennyolezas párt délután tét tart újabb gyűlést, a melyre falragaszok sze1 rint lejönnek Pázmándy Dénes, Polonyi Géza Meszlényi Lajos. A törvényszéki palota s fogház Gyula váró sára nézve oly fontos kérdés, hogy a képviselői választás is annyiban érdekli a közönséget, amenny ben ez az uj palotával okozati összefüggésbe hoz ható. A tényt konstatáljuk, hogy mindeneit jobban érdekel a választásnál az árlejtés, mely tudvalevő­leg e hó 29-ére van kitűzve. Az érdeklődés egyik bizonyítéka, hogy a litografált költségelőirányzatok! melyeket az igazságügyminiszter 18 példányba küldött le Novák Kamill elnökhöz, már két héü előtt elkeltek, úgy, hogy még egyszer annyi reflek táns igényét nem lehetett kielégíteni. Vállalkozók ban tehát aligha lesz hiány, csak egyéb baj n legyen l A vármegyei közkórházi bizottság e hó 18 án szerdán délután ülést tartott, molyén dr. Fábry\ Sándor elnöklete alatt: jelen voltak: dr. Zoldy János, dr. Berkes Sándor, Oláh György, DoimeH Lajos, dr. Kun Pál, Dombi Lajos Szalczer Nánl dór, Bandhauer György bizottsági tagok és Kissj László jegyző. Az ülésen, miután tudomásul veti ték a belügyminiszternek leiratát, melyben az ápolói apáczáknak kettővel való szaporítását engedélyezte! az alispán előterjesztette, hogy a közkórház élel-l mózesi vállalkozója Arany Salamon, miután sem pénze, sem hitele nincsen, az élelmezéssel novernl bér bó 10-én felhagyott és kétszeri távirati feW szólitásra nem is válaszolt, sem az élelmezés foly-1 tatása iránt nem intézkedett. A bizottság, hogy azl intézet ellátásának zavartalan menetét biztosítsál megbízta a vármegye tiszti főügyészét, hogy a vál-1 lalati szerződésnek bírói utón leendő felbontása, valamint az esetleg előálló károknak a vállalkozói vagyonából leeudő biztosítása iránt haladéktalanul! tegye meg a szükséges lépéseket, a vármegye al­ispánját pedig megbízta, hogy az élelmezés uj vál­lalatba adása ozóljából árlojtési hirdetményt bo­csásson ki és addig is, raig az árlejtés alapján az uj vállalkozóval a szerződés megköthető lesz, azl élelmezésnek házi kezelés utján a kórházi pénztár terhére leendő teljesítése iránt intézkedjék. A vár-l megyének esetleges kárai a szerződésszegő vállal-1 kozó 1000 forint biztosítékéból és esetleg más vagyonából fognak megtérülni. — Végül a köz­kórház ruhaszárító helyiségének helyreállítása iránt intézkedett a bizottság, megbízván az államépiió- szeti hivatalt a szükséges javítások költségvotésé- nek elkészítésével. Jóváhagyott vármegyei határozatok. A bolügy- miniszter jóváhagyta a vármegye törvényhatósági bizottságának azon határozatait, melyben a segéd- és kezelő személyzet családos tagjai részére fize­tésük 5 százalékát drágasági pótlók czimén meg­szavazta, melyben továbbá az országos közegész- aégügyi egyesület békésmegyei osztálya részére 100 frt segélyt szavazott meg és végül azon batároza­diját kegydij megszavazásával 600 frtra kiegészi teni elhatározta. Kinevezés. A pénzügyminiszter Déry Alajos pénzügyi fogalmazót a komáromi kir. pénzügyigaz gatósághoz pénzügyi segédtitkárnak nevezte ki. rég kiérdemelt előléptetéshez őszintén gratulálunk A pénzügyigazgatóság köréből. Gámán Károly a gyulai pénzügy igazgatósághoz pénzügyi fogalma zóvá — Szász János a csabai pénzügyőrséghez pénz ügyőri főbiztossá neveztettek ki. Kinevezés. Dr. Lukács György főispán Kovács Albert gyulai lakost, a vármegyei központi hivata lökhöz díjtalan irodai gyakornokká nevezte ki. Szabályrendelet megerősítés. A vármegye állandó népnevelési bizottság szervezetének meg változtatása tárgyában alkotott szabályrendeletet vallás- és közoktatásügyi miniszter jóváhagyási zá radékkal ellátván, az alispán intézkedett az uj sza bályrendelot életbeléptetése iránt. A csaba-kovácsházi vasút engedélyezési fel tételeinek megállapítása czéljából a kereskedelem ügyi minisztériumban folyó hó 16-án tartott tár gyaláson, melyen a vármegyét dr. Bodoky Zoltán vármegyei főjegyző képviselte, megállapodás jött létre arra nézve hogy a társaság a vasutat nem mint közforgalmú, hanem mint helyi érdekű vas utat létesíti. A tárgyalás folytatása e hó 23-án fog megtörténni, mely alkalommal azon ismét dr. Bodoky főjegyző jelenik meg a vármegye érdekeinok szó szólója gyanánt. Elutasított kérelem. Hódi Kálmán és Ébren eich Pál okleveles gyógyszerészek Csaba község Jumina nevű részében egy személyes üzleti gyógy szertár felállításának engedélyezésoért folyamodtak törvényhatósági bizottság szeptemberi közgyülé sében tárgyalta kérvényeiket és nem találta azt| teljesitendőnek, mert a fennálló gyógyszertárak Csabán a közegészségügyi követelményekhez ele­gendőknek bizonyultak. A belügyminiszter ezen! vélemény alapján a kérvényeket visszautasította és nem engedélyezte Csaba-Jaininában az uj gyógy szertár felállítását. tot, melylyel Hivessy Károly volt szolgabiró nyug- 20 kr, Kiss Mihály 1 frt, Sánta János 5 frt, Ref. A gellérthegyi Pantheon létesítésének ügyében melynek eszméjét az országos nemzeti szövetség karolta fel, igen melegen egy, a fővárosi lapokban ismertetett emlékiratot intézvén az országgyűléshez szövetség országos mozgalmat indított, megke resvón a törvényhatóságokat, hogy a javaslatot ma- ulcévá tévén, annak megvalósítását feliratukkal támogassák. Békésvármegye legközelebbi közgyűlé­sében fog foglalkozni a kérdéssel és bizonyára maga részéről is örömmel hozzájárul a történelmi nagy­jaink reliquiáinak méltó elhelyezésére és megőr­zésére irányuló tervezethez. Áthelyezés. Az igazságügyminiszter Lamos J. Elemér ipolysági törvényszéki aljegyzőt a szeg­halmi járásbírósághoz helyezte át. Az orosházi virágkészités. Mint lapunkban már jeleztük a vármegye házi ipari bizottsága Oros­házán egy virágkészitési tan folyamot véleményezett nyitni, de Orosháza alaposan dezavuonálla a házi ipari bizottság jó szándékát, amennyiben a felhívás ulán senki sem jelentkezett virágot készíteni meg­tanulni; a tervet ennek következtében elejtették. az eset különben élénken jellemzi, mennyire kidobott pénz volt az 1000 forint, Amelyért a vár megye a házi ipari viszonyokat „tanulmányoztatta.u Adományok. A ref. kovácsházai ev. ref. egy­ház építkezési czéljaira Gyulán a következő ado­mányokat vettem: 1. Az ev. - ref. egyháznál kitett\ gyüjtöioen: Karasznai Istvánná 1 frt, Miliczei János kr, Bojtor Juliánná 6 kr, Perei András 1 frt, Sándor István 50 kr, Tokai András 1 frt, Gomb­kötő István 2 frt, Gombkötő András 1 frt, Szilágyi erencz 50 kr, Szilágyi György 1 frt, Rostás János frt 50 kr, Tarkó András 50 kr, liélyas Mihály frt, Kátai András 50 kr, Rovai Gábor 1 frt-, Dézsi István 1 frt, Pikó Imre l frt. Bordó György 1 frt, Nagy Mihály 20 kr, Gyulai Andrási frt, Takács János 40 kr, Rozsos Gábor 50 kr, Győrfi Mihály egyháztól perselypénz 2 frt 90 kr, Vidó János 1 frt, Ötvös Mihály 1 frt, özv. Ötvös Mihátyná 1 frt. özv. Blaskovics Jánosné 50 kr, Rostás János 50 'kr, Puskás Lajos 20 kr, Máró Gyula 1 frt..Ugrai György 50 kr, Juhász András 1 frt, Biró János 50 kr, E. Nagy Sándor 50 kr, Sándor Pál 1 frt, Varga Péter 20 kr, Pap Mihály 40 kr, Pap Juliánná 40 kr, Kertész István 1 frt, M. Szabó Ferencz 1 frt. özv. Bállá Ferenczné 1 frt, Takács Juliánná 1 frt, Varga Károly 50 kr, özv. Kátay Andrásáé 1 frt, özv. Kiss 1-tvánné 1 frt, özv Rácz Jánosué 1 frt, Fábián Ferenczné 2 frt, Szilváéi Istvánná 1 frt, ifj. Nagy Ferencz 50 kr, Vidó István 2 frt, Kertész Ferenczné 1 frt Nagy Ferencz 1 frt, Sándor Zsuzsánna 50 kr, özv Gálosi Mibálynó 2 frt, Gálosi Mária 50 kr, Domokos Gábor 1 frt, Tóth Andrásáé 1 frt, Enyedi Pálné 40 kr, Túri Ferencz 1 frt, Túri Gábor 1 frt, özv Tar Mihályné 50 kr, Ötvös János 1 frt, Márián András 50 kr, Bálint Józsefnó 1 frt, összesen 62 frt 46 kr. Csiszár Sámuel kántor ivén: Fülöp András 20 kr, Szabó András 20 kr, Tar István 5 frt, Monori Mihály 1 frt 50 kr, Murvai Ferencz 1 frt, Iíovác Jánosné 50 kr, Tatár Pál 50 kr, Tóth Lajos 50 kr Tar Ferencz 50 kr, özv. Náuási Andrásné 70 kr ör, Szilágyi András 1 frt, ifj. Czégényi Zsigmond 50 kr, Szigeti József 50 kr, özv. Németi Györgyné 2 frt, Monori István 1 frt, Nagy Jenő 1 frt, Oláh György 1 frt, Végh Gábor 1 frt, Fábián János 50 kr, Biró Ferencz 10 frt és egy szószék, dr. Kovács Károly 1 frt, Zielbauer Alajos 70 kr, Kovács Imre 50 kr, Körmendy Sándor 50 kr, Csele János 50 kr, Nagy András 50 kr, Chriszto Miklós 50 kr, Frailer István 2 frt, Békésmegyei takarékpénztár 1 frt, I. Gyulavárosi takarékpénztár 1 frt, Jantsovits Emil 1 frt, Puskás András 1 frt, Kátai Róza 50 kr, Vandlik Virgil 50 kr, Illyés Alajos 1 frt, Balog Sámuel 1 frt, Fekete József 1 frt, Paál István 30 kr, Bánfi Sámuel 50 kr. Ezen összeg: 44 frt 10 kr, mely az előbbivel egy itt: 106 frt 56 kr. Mely ado­mányokért, valamint a gyűjtők fáradságáért ez utón sietek kifejezni egyházam nevében is — hálás köszönetemet. Kelt Ref.-Kövácsházán, 1897. novem­ber 8-án. Nagy Károly, ev. ref. lelkész s egyház- megyei jegyző. Árlejtés városi munkákra. Gyula városa ró szére 1898. évben irodaszerek és egyéb szükségle­tek biztosítása tárgyában f. hó 15-én megejtett ár­lejtésen az irodaszerek szállítására két ajánlat ada tott be; Dobay János ajánlata, muly a kikiáltási árból 10 %-ot és Weinstein Arnold ajánlata, mely 27% engedményt tett. A nyomtatványok szállításé ■tál Dobay János 10% és Weinstein Arnold 40% engedményt tőn A könyvkötő munkálatokra, mi­után Dobay János eme munkálatokra vonatkozó ajánlatát visszavonta, az egyedüli ajánlattevő, Ká­tai Lajosnak adatott át 10°/0 engedménynyel. A petróleum és gyertyák szállítására is két ajánlat adatott bo;.Reisner és Volf hajlandó a petróleu mot métermázsánként 16 frt 25 krért, a gyertyát pedig csomagonként 32 Va krért szállitaui. Sonnen­feld Miksa a petróleumot 17 frt 17 krért, a gyer­tyát pedig csomagonként 33 krért. A cselédségi ru-\ házatok szállítására 4 ajánlat adatott be. 1. Kál­mán Zsigmond és társa a kikiáltási árból 15%, Páskuj János 15°/o. 3- Ruttner Lőrincz 20% és Blonder Mór 10% elengedés mellett hajlandók szállítani. A cselédségi csizmák szállítására 2 aján­lat adatott bo. 1. Siflis István hajlandó a szüksé­ges cselédségi csizmákat 810 írtért és Ficzere Mi- ily 817 írtért szállítani. Az ajánlatok felbontása után a tauács és pénzügyi szakosztály azokat tár­gyalás alá véve, a következő ajánlatok elfogadását élemenyezi: az irodaszerek és nyomtatványok szállítására, mint legelőnyösebb, Weinstein Arnold ajánlatát. A könyvkötő munkákra Kátai Ii.-ij.os jánlatát. A petróleum és gyertya szállítására Reisner és Wolf ajánlatát. A ruházat szállítására Ruttner Lőrincz ajánlatát és végül, miután a csíz ák szállítására vonatkozó ajánlatok az elmúlt évi ajánlatokhoz képest jóval drágábbak, eme szállí­tásra nézve a bizottság egy újabb szóbeli árlejtés megtartását javasolja, mely árlejtést november hó ~~-ének d. e. 9 órájára tűzte ki. A szarvasi patronátus. Kontúr Béla dr. a szarvasi patronátus ügyében a nagyváradi szent­székhez fordult kegyúri jogainak elismerése végett. A szentszék folyó évi február 18-án kelt végzésé­ben elismerte, hogy Kontur dr. és testvéreinek birtokai patronátusi eredetűek, de mert néhai Bolza Antal gróf (Kontur Béla dr. anyjának mos­tohaatyja), a birtoknak haszonélvezője még 1893 ban a kegyúri telkeket megváltotta s kegyúri jogairól hallgatagon lemondott, Kontur Béla drt. kérelmé­vel elutusitotta. Kontur Béla egy emlékiratot dol­gozott ki, melybon Schlauch dr. váradi bibornok püspököt arra kéri, hogy a reá nézve sérelmes határozatot semmisítse meg s uj tárgyalást tűzzön ki a vitás patronásusi kérdésben. Emlékiratában Kontur dr. a szarvasi kegyuraság eredetét fejtegeti s a leszármazás és öröklés során előadja mindazon, külön törvényeken is alapuló igényeit a kegyúri jogokra, melyek őt megokolt meggyőződése sze­rint megilletik. Erre az emlékiratra újabb határo­zatot hozott, mely a napokban közöltetett Kontur doktorral s igy hangzik: „A szentszék mig egyrészt teljes elismeréssel veszi tudomásul Kontur Béla dr. kérvényezőnek abbeli kijelentését, hogy kéteB kegyúri ügyekben csakis egyházi elöljárók gyako­rolhatnak bíráskodási jogokat, másrészt tekintettel arra, hogy a szentszék folyó évi február 18 án tar­tott ülésében, midőn az említett 110. törv. bz. ha­tározat kimondatott, maga bibornok megyés püs­pök ur ő eminencziája elnökölt, kénytelen kijelen­teni, hogy az ügynek ismételt tárgyalásába nem bocsájtkozik, miután semmiféle hatóság sem vizs­gálhatja felül a saját határozatát. K. m. f. Jegy­zett-e és kiadta dr. Szemelhy Géza hites jegyző. * Felolvasás. A gyulai újvárosi olvasókör a múlt felolvasás sikerén felbuzdulva, e hó 28 án vasárnap este ismét felolvasó-estélyt rendez, melyen tagok által bevezetett vendégek. — nők is — szívesen láttatnak. A nyári szini saison. A vidéki jobbnevü tár­sulatok már őszszel gondoskodnak nyári állomás­helyeikről, különösen a jobb nyári állomásokat igyekeznek maguk részére lefoglalni. Az ország legjobb nyári állomása Nagyvárad (amig tudniilik téli színháza valamikor elkészül). Ezért folyt az elkeseredett harcz a versengő Arad és Kolozsvár, lletőleg ezek igazgatói között, mely a vidéki szí­nészet nagy hátrányára Kolozsvár győzelmével vég­ződött. így az aradi társulat Nagyváradtól elesvén, Leszkay Andor színigazgató nyári állomásokról ' énytelen gondoskodni. Gyulát tekinti első sorban ily helynek, mely város a múltban az aradi szín­társulat egyik legjobb állomása volt és most is annak igérke/.ik, különösen azért, mert hasonló elsőrangú színtársulat mint a Leszkayé — Aradi Gorő óta nem volt városunkban. Leszkay a napok­ban be is adta kérvényét Gyuláért és a városi tanács, az ország legjobb vidéki színtársulatának, tudomásunk szerint minden más ajánlkozó figyel­men hagyásán kívül meg fogja adni a helyhatósági engedélyt. Kisasszony feleségem, Érdekes véget ért lako­dalom folyt le a héten városunkban. A czigánysor egyik ismert szépsége esküdött sirig tartó hűséget tót-komlósi cz gány '«»legényének. Az esküvő után az atyafiak nagy száma vig lakodalomra gyűlt össze menyasszonyi házhoz, hol a mulatság zajosan és vígan kezdődött meg, mígnem este 9 óra tájban egy kis inczidens megzavarta azt. A boldog vőle­gény ugyanis azt az óhajtását fejezte ki, hogy meny­asszonyát, illetve már feleségét helyi szokás sze­rint ne kortyolják fel, hogy ő a 10 órai vonattal magával vive, még leányként mutathassa be a tót- komlósi atyafiaknak. A menyasszony rokonsága azonban hallani sem akart arról, hogy az asszo’ny- nyá avatás szertartása elmaradjon s hevesen eile nezte az újdonsült férj óhajtását. Az ebből kelet­kezett heves vitának az lett az eredménye, hogy férj uram hátat fordított a vigalomnak és a 10 órai vonattal haza utazott Tót-Komlósra — egyedül. A dologban az a legérdekesebb, hogy a lakodalmazók nem engedték magukat zavartatni ez által, hanem igán folytatták, a mulatságot másnap délig. A kis ­Szegény Szlabur Oszkár 1 ö is mily korán esett áldozatául a pusztitó kórnak, a halálos betegségnek, mely hosszas sorvadás után, leg­szebb fiatal korában oltá ki életét, mely egy kor szintén oly szép reményekkel biztatott. Mily végzetes sors üldözte ezt a kedves családot, hogy a legjobb édes anyának bálványozásáig szeretett gyermekei közül egyik sem érhette el a férfikort, hanem mindnek oly tragikus vége lett. Ki gondolta volna ezt még akkor, midőn gyermek és ifjúkorunk boldog napjaiban, zajos és nem éppen mindig a legkifogástalanabb játé­kainkkal majd felvettük a házat, ahol mindig csak az és úgy történt, amit és ahogy Oszkár akarta. Egyik vakácziónkon — már akkor nagyobb diákok voltunk — elhatároztuk, hogy egy pár színdarabot fogunk előadni. Az első darab, amelyet betanultunk, »Má­tyás diák“ volt, Kisfaludynak egyik kisebb müve, amelyet a Szvorényi-féle iskolai „szemel­vényekéből mindnyájan ismertünk. A szerepeket hamarosan kiosztottuk. Hoff­mann Miska volt Mátyás diák, Szlabur Oszkár a kántor, Terén) i Lajos az öreg biró I miután nem igen remélhettük, hogy az egyetlen leány szerepre, az ismerős kisasszonyok közül szemé- lyesitőt kaphatunk: igy aztán Erzsiké, a biró leányának a szerepe — nekem jutott, olyan for­mán, hogy — különben is apró kis fiúcska lé­vén — a Terényi Lajos kis húgának: Berta kis­asszonykának a ruháit adták rám. Oláh Gyuri volt a főrendező, szegény Truc­ker Józsi a kellékes, súgó és maszkírozó egy személyben, a többiek nép és katonaság. Javában folytak az utolsó próbák, mikor egyszer csak egy délután Terényi Lajos azzal áll elő, hogy ő nem játsza az öreg biró szerepét. Nagy lett erre a riadalom. A biztos siker­nek ilyetén semmivé tétele szörnyen elkeserített bennünket. Hiába kapaczitáltuk, Lajos hajtha­tatlan maradt.. — De hát miért akarod igy elrontani az egészet, Lajos? — miért nem játszol? — kérdi végre Oszkár barátunk. Lajos egy darabig ötölt-hatolt, d-s végre mégis kirukkolt: — Azért nem játszom azt a szerepet, mert mint öreg biró: nem vehetném fel az apám kard­ját és kalpagját. — No, ha csak ez a bajod-, mondja Hoff­mann Miska, ezen könnyen segítünk. Én mint Mátyás diák, vagyis Mátyás király: ezennel ki­nevezlek főispánnak és zászlós úrnak s akkor feltehetőd a kardot és kalpagot, de játszani muszáj. Nagy éljen riadalom közt szent volt a béke, Lajosnak az óhajtása teljesült. De most ki legyen az öreg biró? — Ha­marjában Bartóky Pistát ugrattuk be, akinek sze­gény Trucker Józsi akkora orrot maszkirozott. (nem is kellett sokat hozzá tenni), hogy egész előadás alatt nem mertünk ránézni, nehogy ha­lálra nevessük magunkat. Az előadás pompásan sikerült. Számos úri család megnézte az igazi «('«-házunkat, (mert a színpad a Szlaburék átalakitott kocsi szilijében volt felállítva), temérdek tapsot, czukedlit, gyü­mölcsöt, sőt a belépti jegyekből még pénzt is kaptunk. S Terényi Lajos, az apja kardjával, forgós kalpagjával és diszmentéjével olyan délezeg főispán volt, hogy öröm volt nézni. És talán egyi­kőnk se gondolt rá, hogy 20 év múlva, a játék­ból valóság lesz: s Terényi Lajos, mint valóságos főispán: használhatja aá apja klenódiumait. (Folyt, köv.) Miskey J. Béla. Gavallér élet . . . Halászéknál voltam az este. Válogatott tár­saság volt együtt, mert különben el sem men­tem volna. . . . Önmagam előtt bevallhatom, hogy egyálta­lában igen kedves s megnyerő bájjal forgolód­tam a hölgyek körül . . . és sajátságos, hogy nekem minden olyan jól áll ... 1 Nem szeretem a dicsekedést, nem vagyok hiú, d ? elbizakodottság nélkül mondhatom, hogy mindenki csak engemet bámult . . . csak enge- met csodált. ... A hölgyeket kivéve, senki sem tudott oly sokat beszélni mint én. Fenomenális társalgó vagyok 1 A tánezot annyi kecsesei s oly taktussal senki nem járta mint . . . én. És nem tagadom, ha büffére került a sor, nem létezett előttem . . . halmaz . . . tömeg. Persze, ez is csak udvariasság a-ház asz- szonya iránt. Bírtam mindama kiváló jó tulajdonságok­kal, melyek az embert modern lovaggá avatják: például az r betűt nem törtem . . . mert ez már nagyon közönséges, ellenben megkapó elegán- tiával haraptam el a szót, ott ahol kellett. Az én abemban az „a“ betű már nem sokáig existálhat. . . . Csak az „á“, Mert csak ez igazán előkelő és elegáns . . . A hölgyeket kivétel nélkül magáztam és keresztnevükön szólítottam. És tapintatos is voltam. Mindenkivel ugyan nem lehet az ember egyforma. . . . De azért valamennyi hölgygyei udvarias voltam. . . . Nem szeretem a túl bizalmasságot. Lehet, hogy más nincs úgy vele, de én ha csak a kis ujjamat mutatom a hölgyeknek. . . . Igazán bomlanak utánam 1 Elhiszem azt. Ez a bajusz! Ez a szem! És minő termet? No igazán nem csodálni való! . . . Utóbbi időben vadászgatok is, mert ez a sport nagyon illik hozzám. Előkelő mulatság s a mágnások nagyon szeretik. Sajátságos, hogy minő szerencsével vadá­szok. Nem akarok henczegni. . . . Csak tessék akárki kérdezze meg a Pista grófot, a főispánt s a többi barátaimat. . . . Különös, hogy engem a nyúl nem inge­rel ... az őzt sajnálom, de a szarvasok............ No már ezeknél aztán otthon vagyok. Szenvedélyesen szeretem őket. A múltkor is egy hatalmas példányt, egy gyönyörű ba­kot lőttem ! Aki nem hiszi, jöjjön a lakásomra a szarva­kat megláthatja . . . nálam. Apropos! Tegnap kellemetlen napom volt. Napraforgóssyékhoz ebédre, Ostorhegye- syékhez pedig vacsorára voltam invitálva. Elég szívesen fogadtam el a meghívást, mert igen kellemetlenül érint a vendéglősünk szemtelen pofája. Kérem ez az ember, ahelyett hogy hálás volna, amiért látogatásommal kitüntetem . . . . még aprehendál . . . á párászt I Fél egy órakor becsengetek Napraforgós­syékhoz. A szobalány beereszt, de nem sokára megjelent a házi asszony ... az Ilonka is. Ah hogy nézett rám 1 Majd elnyelt a sze­meivel. Sajnálom . . . sajnálom, de én csak a molett asszonyok, iránt érzek kellemes hajlandóságot. Különben ó nagysága kijelentette, hogy szakácsnéja váratlanul cserbe hagyta, férje pe­dig — Béla barátom fekvő beteg . . . hát vég­telenül sajnálja I

Next

/
Thumbnails
Contents