Békés, 1897 (29. évfolyam, 1-53. szám)

1897-10-31 / 45. szám

a téli gazdasági tanítások rendezését és tartását működési körébe vegye fel, melyhez anyagi és erkölcsi támogatását fölajánlja s kéri, hogy ezek mérve felöl, ez irányú működési programmja és költségelőirányzata alapján határozhasson, ezek beküldését lehetőleg 15 nap lefolyása alatt kéri.

I czél az, hogy a gazdasági ismeretek terjedjenek, ennélfogva előadási tárgyul minden olyan mozzanat, illetve kérdés választható, melynek fejtegetése, részletesebb • ismertetése a vidéken érzett hiányokon segíthet s a gazdasági haladás útját egyengetheti.

Ajánlatosnak látszik a működési programm megállapításakor, az előadási tárgyak megválasztásánál a mezőrendőrségi törvény szem előtt tartása és ebből azon részletek fölvétele, illetőleg ezen részletekhez való kapcsolatos olyan kérdések tárgyalása, melyek legjobban szorulnak magyarázatra. Természetesen a helyi viszonyok döntenek arra nézve, hogy állattenyésztési, állategészségügyi, talajjavítás!, telkesítésig faültetési szőllészeti, borászati, méhészeti, cseléd, munkás és szövetkezeti stb. kérdések és ezek mely részletei vétessenek föl és tárgyaltassanak.

A tanítások, magyarázatok, felvilágosítások legjobb, ha szabad előadásban tartatnak — mondja a miniszter - de fölötte kívánatos, hogy ezen előadások kinyomtatva, az azokat hallgató közönségnek kiosztassanak, vagy mindjárt az egyes előadások után, vagy másként való megküldés mellett.

A gazdasági ismeretterjesztés azonban nemcsak az előadások utján, de lényeges emeltyűnek Ígérkezik erre a szemléleti oktatás is, kiválóbb állami vagy magán gazdaságok, gazdasági vonatkozatu (szőllészeti, gyümölcsészeti, értékesítési) vállalkozások, telepek stb. megtekintése.

Ilyen tanulmányszerfi kirándulások szervezését helyeselné a miniszter és ezek nemcsak télen, hanem a tanulmányozás természetéhez képest az év más szakában is megejthetők lennének. Hanem e szemléknek is szoros kapcsolatban kellene állani;| szakközegeket is kik üld oly tárgyakról való felolvasásokra, melyekre a tárgy természete szerint helyi erők nem vállalkoznak.

A vármegyénkben rendezett múlt esztendei gazdasági felolvasások tapasztalatai után határozottan állíthatjuk, hogy a tavalyi módszer melletti felolvasások és gazdasági tanítások Békésvármegyében nem váltak be, a mennyiben először nem volt elég,\ másodszor és főleg nem volt az a hallgató közönségük, mely azokból okulást meríthetett volna. Az egész téli felolvasási cziklus olyan vállalatszerű), valami lön, mely csak meddő költséget okozott és egyátalán nem kívánatos, hogy hasonló formában felelevenittessék.

A békésmegyei viszonyok szerint a gazdasági ismeretterjesztésnek ama körben, a hol az ismeret- terjesztés szükséges, mondhatni egyedüli módja a szemléleti oktatás arra való telepeken és pedig oly szakközegek felhasználásával, a kiket az okulásra szoruló gazdaközönség is szakközegeknek ösmerjen el. így — és csakis igy — talán lehet valamelyes eredményt produkálni; tanítás, magyarázat azonban, akár felolvasás, akár szabad előadás alakjában községházán, népkörben, iskolában vagy bárhol, falra hányt borsó a legkisebb eredmény és haszon nélkül.

E i r e k.

Hódolat és szobor a királynak. Lelkes hangú körlevelet intézett Szaboloevármegye közönsége az ország összes törvényhatóságaihoz. A felhívás ozélja, hogy a nemzet közvetlenül és maradandóan fejezze ki hazafias örömét és háláját 0 Felségének legutóbbi elhatározásai felett, melyek — mint a magyar katohány percze a boldogságnak, helyet talált e gyászos hajlékban, a bánattól lesújtott lelkekben az öröm sugara felcsillant.... Azután ismét elsötétült minden 1.... A látogatók omló könnyek között véve búcsút eltávoztak; a rabok maguk maradtak s csak bilincscsörgés zavarta a néma csendet....

Nem tartozik ugyan felvett tárgyam keretébe szorosan, mindazonáltal jelezni kívánom, hogy e gyászos börtönajtó feltárult még egyszer évek múltán, nem ugyan kedves vendéget, látogatót bocsátni be, hanem azért, hogy a hét évi börtönt szenvedett s most kegyelmet nyert Tóth Mihály mint szabaddá lett ember lépjen ki azon .... Előbb nem volt megengedve, hogy a részére felajánlott lelkészi állomást elfogadhassa, s csak évek múltával engedtetett meg, hogy ismét debreczem pappa legyen, hol őt végső nap jáig állandó szeretet övezte....

Hogy az elmondottak nem költői képzelet szüleményei, de megtörtént tények, annak bi zonyságául felemlítem, hogy mindezt mint közvetlen fültanu, a jó „Bánki bácsi“ élőszóval történt előadásából tudom, s igy én a fentebbiek leírásánál csak a krónikás szerepét teljesítettem, a mit tenni jól esett lelkemnek, mert habár Könyves Tóth Mihály és Bánki István sirban pihennek: mindketten méltók reá, hogy nevök emlékezetben maradjon s hogy a josefstrdti börtön páratlan ünnepéről minél többen tudomással bírjanak.

Az Isten, haza s emberszeretet fénysugarai még a sötét éj homályét is megvilágítják, tőlük a fájó sz:v is balzsamot nyer! . . .

Dombi Lajos.

nai nevelésre vonatkozó törvények benyújtására a kormánynak adott felhatalmazás és történelmünk kimagasló alakjainak szobrokban való megörökítése, a magyar nemzeti állameszme megerősödésében óriási eredményekkel közremunkálnak. Felhívja azért Szabolcsvármegye a törvényhatóságokat, hogy azok, mint az ország és a nemzet egészét képviselő önkormányzati testületek egy-egy tagot küld- vén ki kebelükből, egy nagy küldöttséggel fejezzék ki a trón előtt a nemzet hódolatát és háláját, továbbá hogy a törvényhatóságok mindegyike nagyobb ösz- szeget szavazzon meg, a melyből — mintáz ország Felkes hozzájárulásából — állíttassák fel Ő Felségének monumentális ércz-szobra az ország fővárosában. Az ekként megindított mozgalom vezetésére a körlevél a legnagyobb és az ország szivében fekvő törvényhatóságot, Pestvármegyét kérte fel. A megkeresést Békésvármegye közönsége a legközelebbi közgyűlésében fogja tárgyalni és bizonyára nem fog hátramaradni a társtörvényhatóságoktól a lelkes hódolat kifejezésében.

Mindszentek és halottak napja. Két ünnepet ül meg holnap és holnapután a katholikus egyház. Az egyik feleleveníti ama hős emberek emlékét, akik szóval és tettel szálltak síkra a felebaráti szeretet, az istenfélés magasztos szavaiért; a másik ünnep pedig eszünkbe juttatja, hogy ott a temetőkben is porladoznak sokan, akik épen úgy küzdöttek, szenvedtek, csalódtak és örültek, mint mi. Sorsuk: pihenni a hűs sirban, a mienk is lesz. A katholikus egyház szimbolizmusa pedig a legszebben nyilvánul abban, hogy amikor a fehér csillogó dér gyöngyszemei befedik a sárguló rét fonnyadt fűszálait és a finom szürke köd megfekszi reggelenként a tarló végtelen tábláit, ekkor az ősz, a természet haldoklása közepette üli a keresztény világ, legszomorúbb, legfájóbb ünnepét, a halottak napját, aminél csak a nagypéntek misztikus, sziv- szaggatóan fájdalmas ünnepségei komorabbak. Az emlékezésnek, az elmúlásra, a holtakra fájó emlékezésnek van számva e komor ünnepnap, amikor minden évben egyszer a modern embernek is, szegénynek, gazdagnak, boldog és boldogtalannak át- nyillalik agyán a pusztulás, az elmúlás sötét árnya s az öntestét sanyargató szent remete vigasztalan mondása tolul akaratlan is ajakára: minden múlandó a földi létben, de mind e nagy isten teremtményei közt leggyarlóbb a bűnös ember. 8 a temető sírjait belepi az emlékező bűnös ember soksok virágos koszorúja, adassák meg az élőknek, ami az élőké, a holtaknak ami a holtaké !

Negyvennyolcz babérkoszorú. Ama derék honpolgár, Sárvári Sámuel szilágy-somlyói lakos, aki mint múlt évben is tévé, az idén újból megható példáját adja hazafiúi kegyeletének Fiúméba utazott és ott sajátkezüleg szedett babérlevélből 48 koszorút kötött és felvitte Budapestre, hogy kegyeletét és háláját a nemzet nagy halottjai iránt lerójja A koszorúk közül hármat Kossuth Lajos sírjára tesz, egyet-egyet Arany János, Deák Ferencz, Klapka György, Wornyeczki Mitzizláv, Batthyány Lajos, Helfi Ignácz, Uray József, Vörösmarty Mihály, Garay János, Sárossy Gyula, Jókai Móráé, Csányi László, Irányi Dániel, Vetter Antal. Táncsics Mihály, Böszörményi László, Vajda János sirjaira. Két koszorút visz Dabasra Kossuth László és neje sirjára és Czeglédre Földvári Károly és Csutak Kálmán sirjaira. Az aradi tizenhárom vértanú szobrára tizenháron koszorút helyez, a Lenkei* és honvéd-sirra egyet egyet. Gyulán Bh'kel Ferencz\ szobrát és Ffiffner Paulina sírját koszorúzza meg. Nagyváradon néhai Lipovniczki István egykori váradi püspök s volt 48-as honvéd sirjára, Debre- czenben a honvéd emlékre, a Csokonai szoborra, Petőfi szobrára a protestáns lelkészek emlékszobrára és a Könyves Tóth Mihály sirjára tesz koszorút. Végre Nagy-Károlyban a Kölcsey-szobrot koszorú zza meg,

A közigazgatási bizottság november havi rendes ülését jövő hó 8-án fogja tartani.

Előléptetések a honvédségnél. A novemberi előléptetésekről meghozta a „Rendeleti Közlöny“ az örömet a gyulai honvédségnek is, melynek tisztikara közül előléptették : a 2-dik gyalogezredben Nagy Arthur őrnagyot alezredesnek, Lenkei Fülö- pot 1. osztályú századosnak, Halmáayi Lajost, Vásárhelyi Zoltánt, Szvoboda Imrét és jLoysch Andrást főhadnagyoknak, Thúry Józsefet hadnagynak; a lovasságnál Nagy Gyárfás századost őrnagynak, Jankovich Miklóst es Hettyey Gyulát I. osztályú századosoknak, Jármy Elemért és Noszlopy Emilt II. osztályú századosoknak, Búzás Eleket hadnagynak.

Az állami transversális műút építése, az idei kedvezőtlen időjárás daczára gyorsan halad előre, ügy hogy annak vármegyénkre eső főbb forgalmú szakaszai már csaknem teljesen készen vannak. Ezen hosszú útvonal, mely Öcsödtől Gyulaváriig terjedő hosszú vonalban közepén szeli ketté Békés vármegyét nemsokára befejeztetvén, fontos közlekedési érdekeket lesz hivatva szolgálni. Az útvonalból régebben készen voltak már a vármegye által kiépített szarvas-szent adrási és gyulavárii útszakaszok, ez évben adták a forgalomnak s csaba- gyulai szakaszt, most legújabban pedig a csaba 8zent-miklos pusztai és a szent-andrás-öcsöd-kun- mártoni szakaszok készültek el és adattak át a forgalomnak. A szent-andrás-kun-szent-mártoni útszakasz felülvizsgálása és átvétele szerdán történt meg. A felülvizsgáló bizottságban Landau miniszteri tanáosos, üartig műszaki felügyelő és Haviár Lajos főmérnök vettek részt. Ugyanezen bizottság dr. Fábry Sándor alispánnal eszközölte pénteken a csaba- szent-miklösi útszakasz felülvizsgálását és átvételét, melynek sürgős kiépítése a csabai helyi forgalom szempontjából volt felette kívánatos, a gazdaközönség a tanyákra való közlekedésben nagy kerülő útra lévén az építés alatt terelve. Az útvonal vármegyénkbe eső szakaszán kiépítetlenül csupán a Bzarvas-kondoros-széntmik 1 ósi és a Gyula-Varsánd felé a határig vezető kisebb útszakasz maradtak. Aradvármegyében tegnap történt meg a transver- salis ut Nagy-Pél gyula-varsándi szakaszának forgalomba való átadása; folyamatban van és kedvező időjárás mellett be is fog fejeztetni még ez évben a nagy-pél székudvari szakasz is, mivel a transver- salis útnak a debreczen-fehértemplomi állami útba való bekapcsolása megtörténik. A kedvező jelekből ítélve a jövő évben teljesen elkészül az útnak a vármegyében még kiépítetlen két szakasza is s igy a nagy útvonal építése vármegyénk közforgalmát oly lényegesen érintő részében egy év lefolyása alatt remélhetőleg teljesen befejezést nyer.

jóváhagyott alapszabályok. A belügyminiszter az Endrőd községben alakult Chevra Kadischa izraelita jótékonysági egylet alapszabályait bemutatási záradékkal ellátván megerősítette.

Kinevezések. Dr. Lukács György főispán Vékes Sándort a vármegyéhez díjtalan száragya- kornokká, Leszich Endrét pedig a csabai anyakönyvi hivatalhoz ideiglenes dijnokká nevezte ki.

A vármegyei leányárvaház ellen. Csaba község képviselő testületé e hó 28 án rendkívüli közgyűlést tartott, melynek tárgyát a tervezett leányárvaház létesítése ügyében hozott vármegyei határozat képezte. A képviselő testület az elöljáróság javaslatára egyhangúlag elhatározta, hogy a törvényhatósági bizottság ide vonatkozó határozatát megfelebbezi. — Mindenesetre igen érdekes dolog, hogy épen azon község tiltakozik az árvaház létesítése ellen, a melyiknek vezető egyéniségei az eszmét felvetették, és a kivitelre nézve a várme gyéhez indítványt adtak be. Vagy akkor is ellenezte volna Csaba a terv megvalósítását, ha az árvaház felépítése nem a legnagyobb összeggel hozzájáruló székvárosba, hanem a tapasztalat szerint legkevésbé sem áldozatkész Csabára határoztatott volna el ? Ebben legalább is kételkednünk kell.

Külföldi látogatók. Megyénkben a közel múltban két helyen is gyarapították külföldi tanulmány utón . levők tapasztalataikat. Orosházán pár napig dr. Kern Henrik Rotterdámból, Hollandiából jött el, hogy az alföldi munkáséletet tanulmányozza es Ambrus Sándor főszolgabíró vezetése mellett meglátogatta Orosháza nevezetességeit. Békésén pedig Stevens János belga ipar vezérfelügyelő mint a belga kormány kiküldöttje járt Szterényi József országos iparfelügyelő társaságában a kosárfonó tanműhely megtekintése czéljából.

A honvédelmi miniszter köszöneté. Megírtuk annak idején, hogy a vármegye törvényhatósága legutóbbi közgyűlésében a felállítandó honved hadapród iskolákban három, a honvéd főreáliskolában és Ludovika-akadémiában pedig együtt két alapítványi hely létesítését határozta el. Most érkezett le a vármegyéhez a honvédelmi miniszter leirata, melyben tudatja a vármegyével, hogy „hazafias örömmel és megelégedéssel szerzett tudomást a határozatról és ezen hazafias elhatározásáért és nemes áldozatkészségéért a vármegyének teljes elismerését ás köszönetét fejezve ki közli, hogy az alapitó oklovél mintáját kiállítás régett mielőbb le fogja küldeni. Az alapítványi helyek a jövő 1898. évben kozdődő tanévre már be is lesznek tölthetők.

Járványok krónikájából. Az elmúlt héten a következő fertőző betegségek esetei fordultak elő a vármegye községeiben : a vörheny Orosházán, Tót- Komlóson, lí.-Ladányban, K.-Tárcsán, Szeghalmon, Vésztőn és Uj-Kigyóson, a roncsoló toroklob Füzes- Gyarmaton és Szeghalmon, a kanyaró Békésen, a hasi hagy máz Szeghalom, F. Gyarmat, P.-Sz.-Tornya, Öcsöd, Orosháza, K.-Ladány, Vésztő, Csaba, Mező- Berény, Szabad-Szent-Tornya községekben és Gyula városban.

Az állati járványos betegségek állása a hét folyamán Békés vármegyében a következő volt: Lép- fene: Szarvas 1 u„ Vésztő 1 u., összesen 2 község 2 udvar. Takonykor és bőrféreg: Körösladány 3 u, Orosháza 1 u„ öszzesen 2 község 4 udvar. Ragadós száj- és körőmfájás: Nagy-Szénás 1 leg., Szt-András 6 udvar., összesen 2 község 7 udvar. Sertésvész: Bánfalva, Békés, Csaba, Csaba-Csüd, Csorvás, Doboz, Endrőd, Füzes-Gyarmat, Gyoma, Gyula, Gyula- Vári, Kétegyháza, Kondoros, Körös-Ladány, Kpi'ös- Tarcsa, Mező-Berény, Nagy-Szénás, Orosháza. Öcsöd P.-Földvár, P.-Szt-Tornya^ Sámson, Szarvas, Szeghalom, Szent-András, Tót-Komlós, Uj-Kigyós, Vésztő összesen 27 község.

Az elmegyógyintézet létesítésének előmunkálatai gyorsan haladnak előre s már a napokban megkezdődik a részletes építési tervek kidolgozása. A belügyminiszter értesítette a vármegye alispánját, hogy a beosztás és a részletes tervek megállapításánál leendő tanácsadás végett dr. Niedermann Gyulát, az országos elmegyógyintézetek felügyelőjét a vármegyébe kiküldötte és ő a legközelebbi napokban már meg is fog érkezni Gyulára, hogy a tanácskozásokban részt vegyen.

Uj gyógyszertár felállításának engedélyezéseért folyamodott Csáky László okleveles gyógyszerész, aki M. Berényben szándékozik egy második gyógyszertárat felállítani. A kérvényt az illetékes intézkedés végett a belügyminiszter a vármegyéhez küldötte le.

Névváltoztatás. A belügyminiszter megengedte, hogy Kohn Gábor szarvasi illetőségű és ugyanoda való lakos vezetéknevét „Kemény11-te változtassa át.

__ Körös-Tarcsa úrbéri tagosítása. Néhány évvel ezelőtt a lakosság nagy részének csaknem kitörésig fajult izgatottsága mellett tétetett folyamatba Körös-Tarcsa községben az úrbéri tagositási munkálat. Hosszas perlekedés után végre a múlt óv október havábau a tulajdonképeni tagosítás kezdetét vette, mely alkalommal az izgatottság a nem tagositók részéről meg mindig oly nagy mérvű volt, hogy tartani lehetett komolyabb zavargásoktól is. Azonban a kir. törvényszéknek a munkálatok vezetésére s végrehajtására kiküldött biraja Dr. Plopu György oly meggyőző érvvel ecsetelte a tagosítás közgazdasági előnyeit, s oly tapintatosan, s nagy szakértelemmel végezte nehéz feladatait, hogy a kedélyek nem csak lecsillapultak, de a legnagyobb bizalommal és megnyugvással segítették elő éppen azok a munkálatok végrehajtását, kik az ügyet keletkezésénél teljes erejűkből hátráltatták. Aligha lehet példát találni arra, hogy egy nagyobb község urbér rendezési munkálatai egy év lefolyása alatt teljesen befejeztessenek. Körös- Tarcsa községben ez megtörtént. De nem azon körülmény, hogy ily gyorsan megoldatott egy igen fontos kérdés az, mely figyelmünket felhívja, hanem sokkal inkább az, hogy az a munkálat, mely általában izgalmakat, elégületlenséget, zavarokat teremt, Körös Tárcsán közmegelégedésre hajtatott végre, 8 nincs a községnek most már egyetlen lakosa sem, ki örömmel, megnyugvással, s a közgazdasági fejlődés szép reményétől eltelve ne lenne. Igen figyelemre méltó körülmény ez ma, mikor vármegyénkben a sooialismus izgatásai anynyira befészkelték magukat jóravaló földmiveseink körébe. Természetesen az érdemből az oroszlánrész Dr. Plopu György kir. törvényszéki bírót illeti. Nem kell rámutatnunk az ő általánosan ismert kiváló jogászi képzettségére, szakértelmére, melyei már ügyvédi gyakorlatában végzett urbér rendezési munkálatainál szerzett; de fél kell említenünk azt, hogy oly rendszeres, oly pontos munkát végzett, mely méltán felkeltheti általában a nagy közönség s különösen jogászaink sőt nemzetgazdászaink figyelmét is. A ki csak legkevésbé is ismeri az urbérrendezési munkálatok nehézségeit, s azon igen bonyolult kérdések nagy számát, melyek ily munkálatoknál minden lépten nyomon felmerülnek: méltányolni fogja azon eredményt, melyet a k.-tarcsai urbér rendezés feltüntet. Sem a becslés, sem a kihasitás, s a birtokok egyéni kiosztása s általában az egész eljárás folyamán nem emelkedett egyetlen egy alapos panasz sem, s nem akadt egyetlen egy birtokos, ki jogaibanj vagyoni érdekeiben sérelmet orvosolni kivánt volna. Felebbezéssel nem élt senki. Ez a köz- megelégedés legszebb nyilvánulása. Méltán megilleti az elismerés adója Hegedűs Mihály ügyvédet s Csepreghy Mihály aradi mérnököt, kik az urbér rendezési előmunkálatokat s az eljárás folyamán felmerült további teendőket végezték, s oly gonddal, szakértelemmel, hogy a hitelesítési eljárásnál a felülvizsgálatot teljesítő szakértő Virágh Lajos, Arad város főmérnöke,' legkisebb hibát sem állapíthatott meg. Hálás szívvel méltányolta K.-Tarosa lakossága e férfiak működését, s lelkesülten köszönte meg fáradozásaikat, buzgalmukat. A munkálat befejezésekor a községházánál összegyűlt igen nagy számú közönség s különösen Dr. Plopu György irányában nyilvánult meghatóan a hála érzete. — Meleg hangú emlék lappal biztosította a lakosság tiszteletéről s igaz szeretetéről és este tiszteletére fényes bankettet rendezett. Békésvármegyében még több községben vár megoldásra az urbér rendezés fontos ügye, s valóban megnyugtató, ha oly biró vezeti a redezési munkálatokat, ki nagy tudását, szakértelmét, kiváló okossággal, tapintattal s fáradalmat nem ismerő buzgalommal és gyorsasággal egyesíti.

Italmérési s fogyasztási adó árverések. A kir. pénzügyigazgatóságnál f. hó 29-ón árverés volt Gyula városa, Sáms n és Szabad Szent-Tornya községek jövő évi italmérési s fogyasztási adó bérleteire nézve. Sámson községe ajánlata felterjesztetett a pénzügyminisztériumhoz, Szabad-Szent-Tornyára, melyre nézve a kincstár 1167 frt 88 krt követelt, a bérlet az egyedüli árverelő Künstler Sámuelnek aditott ki 1040 frt 15 krért; mig Gyulára nézve, a melyért a kincstár 61400 frt 73 krt követel, a mint az természetes és előrelátható volt, sem első, sem másod napon egyátalán nem jelentkezett árverező. A harmadik árverés ma lesz és alig hiszszük, hogy ma is jelentkezzék valaki. Gyula városa a vármegye többi községeihez képest különben is aránytalanul magas italmérési s fogyasztási adóval van régóta megterhelve ; a fi 1 löksz e i- a pusztítás közgazdasági hátrányai s ez által a fogyasztás csökkenése még megközelítőleg sem nyilvánulnak sehol oly rendkívüli mérvben, mint Gyulán, úgy, hogy a pénzügyminisztérium nemcsak méltányosságot fog gyakorolni, hanem a való ténynek és igazságnak megfelelőleg jár el, ha a városnak a megváltási szerződés felmondása alkalmával tett előterjesztését és ajánlatát, melynek indokolt voltát az árvezés eredménytelensége is megerősíti, figyelembe fogja venni.

Szabadságról- Lázár Sándor ezredes, a m. kir. 2-ik honvédgyalogezred parancsnoka, ki gyöngél- kedése miatt néhány hét óta szabadságon volt, az ezred tisztikarának és számos tisztelőjének igaz örömére teljesen felgyógyulván, e hót folyamán hazaérkezik Gyulára és újból átveszi az ezred parancsnokságát.

A posta-portó reformja. Mélyreható formai és dologi változásokon mennek keresztül ennek az esztendőnek végével a postai szállítási dijak. A formai változás abból áll, hogy a megszokott régi posta értékjegyek helyébe csinos kiállítású — forintok és krajczárok helyett koronára és fillérekre szóló — uj jegyek lépnek az újév első napjával. Ezekből az uj értékjegyekből máris jókora készletet állított elő az államnyomda. Sokkal fontosabbak a dologi változások. A levelezőlap eddigi két krajczáros portóját öt fillérre emelik föl s emelkedni fog az ajánlott levelek biztosítási dija is. Viszont a postai szállítás egyes neménél, pl. az áruminták szállításnál díjmérséklés van tervbe véve. A kereskedelmi miniszteri tárcza jövő évi költség- vetési előirányzatához csatolandó jelentés tüzetesen indokolni fogja a posta-portó czélba vett módosításait.

Szőllötelep Gyulán. Szőllőinket a filokszéra évről-évre nagyobb mértékben pusztítván, a városi tanács aggódó figyelemmel kiséri a közös veszedelmet és hatáskörében iparkodik azt a városi lakosság részéről elviselhetővé tenni. Egyedüli orvosságul az amerikai vadszőllőre oltottakkal való újra ültetés látszik legsikeresebbnek. E végből azonban először is olyan telepre van a városnak szüksége, a hol az oltás alanyául szolgáló vad-