Békés, 1897 (29. évfolyam, 1-53. szám)

1897-10-10 / 41. szám

41-tb szám.

* '

Szerkesztőség:

Templomtér, Dobay János kereskedése, kova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők.

Kéziratok nem adatnak vissza.

Előfizetési dij :

Egész évre . I frt — kr. Félévre ... 2 » 50 » Évnegyedre .1 » 25 »

Egyes szám ára 10 kr.

Gryula, 1897. október 10-én.

XXIX. évfolyam.

Társadalmi és közgazdászaid hetilap.

MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.

Felelős szerkesztő: H Ó XX XT JD .A. T7" I ID.

■oC‘prt>iJCT,£)

Kiadó hivatal: Templomtér, Dobay Ferencz háza, és könyv- kereskedés, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők.

Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban.

Nyilt-tér sora 10 kr.

EK »

Házi iparágak fejlesztése.

Mikor a szocziália tanok Bókésvárme- gyóben is felütötték fejőket és munkás népünk között általánosabbá kezdett lenni a panasz a kereset kevés volta miatt, varmegyénk intéző körei azt is gondoskodásuk tárgyává tették, hogy a kizárólag mezei munkára és nyári keresetére utalt munkás- népet oly foglalkozáshoz juttassák, mely lehetőleg az évnek minden szakában űzhető voltával állandó keresetet biztosítson űzőinek. Meg lévén a hajlam népünkben, külömböző házi iparágak művelésére, a dolog természeténél fogva is. ez látszott legalkalmasabbnak arra, hogy kellő támogatás mellett kifejlődve, a szegényebb sorsú néposztálynak a megélhetésben kellő támaszt nyújtson.

Ezért alakította meg a vármegye közönsége a házi ipari bizottságot, melynek feladatává tűzte ki, hogy különböző alkalmas iparágak meghonosításáról és általánosan való megkedveltetóséről gondoskodjék, a mellett pedig nyújtson módot a házi iparral foglalkozóknak előállított iparczikkeik órtókesithetésére is.

A bizottság, mely dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt, közügyeink iránt kiváló érdeklődést tanúsító több tagból áll, azóta permanens és működésének némi eredménye máris észlelhető, mit beigazolt a múlt évi országos kiállítás, melyen különösen a leginkább fejlett szövőipar termékeinek igen szép és gazdag gyűjteményét mutatta be Békés- vármegye. A szövőiparon kívül a vesszofonas az, mely helyi viszonyainknak és munkás népünk hajlamának leginkább megfelelvén, nagyobb elterjedésnek örvend. E két iparág fejlődésének érdekeit hivatott szolgálni a szintén a házi ipari bizottság kezdeményezése folytán Békésen felállított állami kosárfonó tanműhely és a Csabán állami sególylyel létesített községi szövőiskola.

A folyó gazdasági óv bajai és szegényebb néposztályunk megélhetési viszonyainak megáll Jm Jylí W JEfi

Dubányi Imre

(Jour thémák és más történetek.)

A „Békésinek idestova három évtizedes pályafutása alatt egyik nem kis büszkeségét képezi, hogy hasábjain, különösen tárczarova- tában első kísérletei s szárnypróbálgatásai jelentek meg oly egyéneknek, akik szorgalmuk és tehetségüknél fogva szépirodalmunknak később általánosan elismert kiváló munkásai lőnek. Ezek között kettő: Nogáll Janka, városunk jeles szülötte, a bájos és kedves causeur, a mai magyar nemzedék első nöirója, Bródy Sándor, a magyar naturalista irány eddigelé utolérhetlen mesterének is a „Békés“ volt irodalmi bölcsőjük; ebben jelentek meg első dolgozataik s utóbbinak a magyar irodalomban korszakalkotó jelentőségűvé vált „Nyomor“ czimü első munkáját is lapunk kiadója, Dobay János könyvnyomdája állította ki.

Dubányi Imréről, lapunk kedves munkatársáról époly természetszerű, mint önkéntelen ro- konszenvtől eltekintve, tárgyilagosan akarunk írni, midőn legközelebb megjelent „Jour thémák és más történetek“ czimü munkájáról megemlékezünk.

Mivé s mennyire fejlődik Dubányi Imre : az bizonyára a jövő titka. Annyit elfogultság nélkül mondhatunk azonban, hogy mi nemcsak a legszebb, de a legmerészebb várakozást is fűzzük éhhez a jövendőhöz ; mert ama pillanattól kezdve, midőn pedig első kísérleteinek akkor még erős kritika s változtatások mellett helyet adtunk lapunkban, igaz és nagy tehetségnek ismertük meg.

Nem vagyunk vele szemben elfogultak ; ös- merjük hibáit és nem hunyunk szemet azok előtt. Azt is elismerjük, hogy irodalmi mérlegre téve,

nehezülése a házi ipari bizottságot is fokozottabb tevékenységre indították kitűzött czóljainak megvalósításában, hogy a rósz termés okozta keresethiánynak pótlását biztosítsa. Intézkedései egyaránt czólozzák a házi iparágaknak a nép között való elterjesztését, valamint az előállított iparczikkeknek megfelelő piaczok szerzését.

Első sorban a vessző- és kosárfonás az, mely helyi viszonyainknak leginkább megfelelvén, alkalmas arra, hogy nagyobb kiterjedésben űzessék, mert a bizottság tapasztalatai szerint ez közel sincs annyira elterjedve, mint a hogy népünk hajlama, a kosárnemüek óriási kereslete és a füzvesszőtermelós aránya és lehetősége szerint elterjedhetne. Ezért a bizottság kívánatosnak tartja, bogy a békési állami kosárfonó tanműhelyben a tél folyamán egy oly tanfolyam szerveztessék, melyen az egyes községekből a községek költségén oda küldött szegényebb sorsú emberek az egyszerűbb kosár- és vesszöfonást elsajátítanák és nemcsak a maguk megélhetését köny- nyitenék meg, hanem községükben a kosárfonás megannyi terjesztőivé, tanítóivá lennének. A vármegyében, a hol a füzfavesszőter- melésre minden lehető feltétel — sok bolt folyó meder, vizjárta terület — megvan, a hol a vesszőfonatok — kosarak, kocsioldal, különféle kasok — nagy szerepet játszanak, a hol továbbá az enemü szükségletekben a czu- korrépatermelés felkarolása, a szőllő- és gyümölcstermelés fellendülése folytán a kereslet mindig nagyobb lesz, a kosárfonó iparnak már a helyi fogyasztásra való tekintettel is szép jövője van; ha pedig figyelembe vesz- szük, hogy a kosárnemüek jelentékeny export- czikkó is válhatnak, akkor a kosárfonás fejlődésének határai egykönnyen meg sem állapíthatók. Ezen körülményre, valamint a népnek ezen iparág iránti előszeretetére támaszkodva, a házi ipari bizottság feliratot intézett a kereskedelemügyi miniszterhez a békési kosárfonó tanműhelyben egy téli tanfolyam létesítése iránt és megkereste a vártna még túlnyomók a hibák az előnyös tulajdonságok fölött és teljesen magunkévá tesszük előbbiekre vonatkozólag a „Nagyvárad“-nak a „Jour thémák“-ról irt és lapunkban is reprodukált bírálatát.

Hanem vannak azután olyan kvalitásai, melyekkel kikiáltott irói nagyságok nem bírnak és amelyek máris ellensúlyozzák — amit ezután kell megszereznie — látkörének ez időszerinti sajnos fogyatékosságát. Nevezetesen van éles szeme, mélyen érző szive, ethikai egyénisége, kiváló széptani érzéke s mindezek fölött valami különlegesen sajátos kaczagtátó s fájó humora, mely már ma irói individualitássá avatja.

A valóban lelkes előfizető gyűjtők és különösen bájos gyűjtő hölgyek szives buzgalma mellett eme irói individualitásnak gyümölcse, hogy a „Jour thémák* a mai siralmas viszonyok között páratlannak mondható érdeklődést keltett azon szűk olvasóközönség körében, melynek Dubányi Imre úgy is mint elbeszélő, úgy is mint e lapok hasábjain a „Gyulai élet“ népszerű írója, kedvencze lön. Nevezetesen megtörtént az a ritka eset, hogy egy kezdő iró első müve annyi példányban kelt el, hogy a befolyt ösz- szegből nemcsak a nyomtatási költség futotta ki, hanem — bár szerény summácska is — az Írónak némi munkadij is maradt osztályrészül.

Senkinek sem okoz nagyobb örömet mint nekünk, akik legközelebb állunk hozzá, kedves munkatársunk első müvének anyagi s erkölcsi sikere s szivünkből óhajtjuk, hogy — amelyek elé az első kísérlet után jogos várakozással nézünk — következendő müvei erkölcsi s anyagi sikere az elsőt messze túlszárnyalja.

A „Jour thémák és más történetek* tartalmát egyébkint vázlatosan a következőkben foglaljuk össze: ^

„Az Árkyék háza* czimü elbeszélés az első a kötetben. Hosszabb mesében egy gentry család elszegényedését és utóbb elpolgáriasodását

megyebeli községek képviselőtestületeit, hogy a tervezett tanfolyamra egy két szegény munkást kiküldvén, az annak kiképeztetésére szükséges — személyenként 25 — 30 irtot tevő — dadás fedezésől gondoskodjanak. Hisszük, lOgy a terv kivitele és a remélt üdvös hatás elérése sem a kormány jóakaratán, sem a községek áldozatkészségén múlni nem fog.

A házi iparágak ügyének tanulmányozása folytán tapasztalta a bizottság azt is, hogy Orosháza község lakosságának női része nagy előszeretettel viseltetik a müvirág- készités iránt, mert a nélkül, hogy valaki rendszeresen tanította volna, a szegényebb néposztály asszonyai és leányai közül sokan elsajátították azt, s abból bármi csekély, de mégis számottevő mellékjövedelmet szereznek. Ezen iparág pedig megfelelő fejlettség mellett kereskedelmi szempontból is fontossággal bir, mert a díszítő iparnak kelendő és kedvelt tárgya a művirág. Csak néhány divalkereskedést kell megtekintenünk, hogy a művirágoknak egész tömegét találjuk ott felhalmozva. De újabban tanügyi czélokra is készítik a különféle növények hű utánzatát, melyeket az iskolák, mint hasznos és tartós taneszközöket használnak. Mindezen czikkek ma külföldi kószitmények, melyeknek itthon való előállításával sok pénz maradna a belföldön s jutna munkás népünk kezébe. E tények indították a házi ipari bizottságot arra, hogy Orosházán a müvirág- készitést meghonosítani és tökéletesíteni megkísérelje. Gondoskodott, azért egy képzett tanítónőről, ki a hasznos és szép iparágat képes és kész megtanítani és az első sorban érdekelt Orosháza községet megkereste, hogy a tanítónő díjazására és a tanfolyam első berendezésére szükséges 200—250 frtnyi ösz- szeget bocsássa a bizottság rendelkezésére.

De figyelemmel van a bizottság arra is, hogy mindezen iparágak gyors elterjedése és meghonosodása csak úgy remélhető, ha a nép abból hasznot látva és remélve, ösztönt és buzdítást nyer a munka megtanulására és

festi igen élénk színekkel. Kitűnő genre alak Árkyné, a büszke és elegáns gentrymama.

„Egy szőke leányról“ nem elbeszélés és nem is novella, hanem önálló véleménynyilvánító, okos kis bakfis találó rajza, rendkívüli megfigyelő képességgel.

„A főhadnagy ur históriája“ alapgondolata egy házasságtörő asszony hétköznapi története, de dicséretére válik az Írónak, a polgárt nem szenvedő főhadnagy egyéniségének leírása. Hinter főhadnagy valóban előttünk áll az iró élénk, megkapó leírása után.

„Ellá*-ban a kisvárosi tulokos leány valódi és igazi festését adja, erős drámai háttéréi.

Igazi novella a „Gyerek szerelem* czimü, mely egy gazdag földesgazda fiának különben elfogad- hatlan megokolásu története, melyben a kispapból huszárönkéntessé vedlett és korhelylyé vált fiúnak történetét élénk, erős szinezettel Írja le.

„Az ezredesné leánya“-han igen érdekes történetet mond el, melyben ez öreges ezredes fiatal felesége a neki udvarló kauczióképes fiatal hadnagyot beleugratja, hogy lányát, a fiatal zárdanövendéket vegye el. A hadnagy — miután becsületszavát adta — kénytelen megkérni a lányt, a kit el is jegyez. A lány azonban öcscse nevelőjét, egy fiatal, ügyetlen tanárjelöltet szeret, a kivel sétál kinn a hegy alatt virágot szedve. Az ezred tisztikara elutazik a hadgyakorlatokra és a vonat a hegy mellett robog el, amely alatt a fiatalok átölelve tartják egymást. A hadnagy igy nem veszi el a lányt, mig a tanárjelölt tanár lesz és természetesen elveszi a szép zárdanövendéket.

„A szerelmes fogalmazó“ szerelmének leírásában valódi és eredeti typusát tárja elénk az iró az ügyetlen, tapasztalatlan szerelmesnek. Élénken és temperamentusan, maró gunynyal van megírva a fogalmazó látogatása, a mely alatt szeme láttára égeti el ideálja a hozzá irt szerelmes levelet.

folytatására ; ezért gondoskodott arról, hogy egalább a kezdet nehézségéi között az ipartermékek azonnal értékesithetők legyenek. Feliratot intézett e czélból a pénzügyi-, kereskedelemügyi-, földmivelési-, belügyi- és íultuszminiszterekhez, melyben a békésmegyei háziiparágak állapotát és fejlesztésének szükséges voltát feltárva felkérte ezen minisztereket, hogy amennyiben tárczájuk keretében házi ipari utón előállítható czikkekre szükségük van, azok beszerzését a békésvármegyei házi ipar utján eszközöljék. A megrendelés és a szállítás közvetítésére a bizottság ajánlotta fel közbenjárását.

Nem áltathatjuk magunkat hiú reménynyel az iránt, hogy a tett intézkedések folytán Békósvármegye házi ipara egyszerre fejlett és versenyképes leend, mert a dolog természete és a népben természeténél fogva meglevő conservativismus különösen e téren csak lassú elóbaladást helyeznek kilátásba. Hisszük azonban, hogy gondos és okszerű vezetés és a közreható tényezők egyöntetű eljárása mellett a munkát siker fogja koronázni és kezdetben sok jóakarattal és fáradsággal meg lehet honosítani népünk között a házi iparágak üzését, a mi munkás népünk jólétének hasznos előmozdítója és szocziális bajainknak, az e téren telhangzó panaszoknak legbiztosabb gyógyszere lehet. (By.)

A földmives iskola megnyitása.

Vasárnap délután a vármegyei földmives iskola csabai telepén nagyszámú közönség jelenléte és szép ünnepély mellett történt meg a földmives iskolának, a vármegye ezen millennáris alkotásának felavatása és rendeltetésének való átadása. Három óra felé részint a közeli vasúti állomástól gyalog, részint a városból kocsikon gyülekezni kezdett az érdeklődő közönség, mely később az iskola előtti teret csaknem egészen megtöltötte.

Ott voltak: dr. Lukács György főispán, Magyar Kázmér a földmives iskolák tanfelügyelője, a földmivelésügyi ministerium képviseletében, a vár„A nyári gavallér“ is typikus, jó alak, mert az életben tényleg sok ilyen van. A fiatal diák szerelme tárgyának éjjeli zenét ad és másnap, mikor elmegy látogatóba, megtudja, hogy- a „nagyságáék* fürdőbe utaztak még tegnapelőtt.

„A fogadás*-ban egy lakadalmat ir le, melyen egy férfi és nő fogadnak arra, hogy a menyasszony két év alatt megcsalja az urát. A fiatal asszonyt azután a férfi elcsábítja, majd férjétől elválván, nőül veszi és igy a fogadást, miután a szerelmet, mint nem létezőt, tagadta, elveszítette. A történet élénk meseszövéssel folyik és az unatkozó gazdag asszony pompásan van találva.

„A halvérü ember“ filosofikus történet, erős drámai háttérrel. Van benne, sok életismeret és megfigyelési képesség. A szerető és ezt titokban tartó fiatal ember csalódása, majd köny- nyelmüsége folytán keletkezett lelkiismeret furda- lása és végül öngyilkossága igazán megkapó.

„Az éji lovag“ humoreszk szintén életből vett alak, a ki minden diákot, a kivel találkozik, megpumpol azon a réven, hogy majd kölcsönöz nekik könyveket, jegyzeteket.

A „Kibékülés* egy büszke apának megbékü- lését Írja le. Leányát, ki akarata ellen ment férjhez, visszafogadja ugyan házába, de nem beszél vele, mig unokája egy ízben külföldi gyümölcsfáját tönkre nem teszi és a kis fiút békit- getö nagyapa bevallja, hogy megbocsát.

„A szerkesztői üzenetek“ saját irói élettörténetéből van meritbe. Találó a riporteri vizsgálat leírása, melynek során a szerkesztői üzenetek miatt megbukik.

„Meghalt“ czimü története talán a könyv legsikerültebb elbeszélése. Egy elzüllött, egykor- nagyratörő ügyvédnek a története ez, kitűnő alapgondolattal. „Szeretett és megcsalták — megcsalták és ő mégis szeretett.“ A fokozatos elzüllés, a mulatozások leírásában látjuk igazán, mily széles megfigyelés van az íróban.