Békés, 1897 (29. évfolyam, 1-53. szám)
1897-10-10 / 41. szám
megyei tisztikarból dr. Fábry Sándor alispán, dr Bodoky Zoltán főjegyző, dr. Zöldy János foirvos Bertkóty István aljegyző, a békésmegyei gazdasági egylet részéről Beliczey István elnök, Zlinszky István titkár, Urszinyi Dezső és János, Bog Dániel, Sailer Gyula és mások, Gyuláról Dutka Béla polgármester és Teréuyi Lajos orsz. képvisel Csabáról Korossy László, Maczák György, Varságb Béla, dr. Zsilinszky Endre, Rosenthal Ignáoz, Ha raszti Sándor, Szalay József, Kocziszky Mihály Omazta Gyula, Südy István stb., Békésről Mezey Lajos és dr. Hajnal István. Kállay igazgató a földmives iskola első tani ványait kivezetvén az iskola elé, dr. Fábry Sándor a közönség által alkotott fél körbe lépve a következő szép beszéddel avatta fel az intézetet. Mélyen tisztelt közönség! A honalapitás ezredéves évfordulója alkalmá ból nemes versenyre kelt az egész magyar társa dalom, hogy maradandó alkotásokkal örökké om lékezetessó tegye a millennium ünnepét. E ver senyben lelkesültséggel vett részt Békésvármegye közönsége is és alkotásainak egyike ezen földmives- iskola, melynek megnyitására gyűltünk ma egybe. Nem a múlt dicsőítésének emlékműve ez, ha nem a hálás utódoknak a letűnt századok szerző munkájára épített alkotása a jövő számára. Elődeink megszerezték és megvédték e földet karddal, vérrel: a mi békés feladatunk ez időszerint, hogy megoltalmazzuk azt hálás gondozással, áldást^ kiérdemlő munkával, verejtékkel. A letüut dicső századok munkáját jelképezi a megye keletén omladozó várrom ; a megye harczi védelmének egykori erőssége; a jövő munkájának jelképéül méltán te kiüthető eföldmivelö megyében ez iskola: a mezőgazdaság terén a kor követelményeivel való meg küzdeni tudás egyik alapfeltétele, erőssége. E megye termő földje rendszerint gazdagon ontja áldását. Hajdan a folyók öntözte virányos réteken dúsan tenyésző nyájak, majd a megzabolázott vizek határai közt rengő kalásztenger jutalmazták bőven a gazdát; de ma, a kor haladásától versenyre hiva, mégis arra kell már törekednünk, hogy mesterséges módon nyerjük meg, mit hajdan a természet önként nyújtott, a virágzó réteket, belterjessé tegyük az egykor nomád állattenyésztést s okszerű, industriv gazdálkodással álljuk ki és győzzük meg a külföld versenyét. E messzevágó törekvést előmozdítani van hi-1 vatva e földmives iskola, e magas őzéi alapvető munkáját óhajtották biztosítani abban az intézet alkotói. Még 1892-ben vetette fel a vármegyei gazdasági egyesület, mezőgazdasági ügyeinknek e hivatott gondozója, annak eszméjét, hogy túlnyomóan magtermeléssel foglalkozó vármegyénkben, az intensiv, okszerű gazdálkodás módjainak megösmer- tetésére iskolát kellene létesíteni. Örömmel ragadta meg Békésvármegye törvényhatósága ez eszmét s magáévá tette az ügyet, ősi nyomdokon haladhatott e részben a megye, amennyiben a legelső mezőgazdasági iskola hazánkban épen e megyében létesült, a nagytudományu Tessedik Sámuel szervezte azt Mária Terézia korában Szarvason. Az eszmét a megye magáévá tévén, Csaba községe adta meg ahhoz a testet, 125 hold földet adományozva e czélra. A földmivelési kormány nemes áldozat- készséggel a tanerőt biztosította, mig Békésvár- megye közönsége 45,000 frtnyi adót rótt ki e czélból magára. Ily áldozatokkal, nem kevés nehézség és akadály után, a millennium évében felépült végre ez iskola s azóta előkészíttetvén feladatára, immár ma a felavatásra vár. Meghatottság vesz rajtam erőt ez ünnepélyes alkalommal s a hála szava tolul elsőbben is ajkamra Hála és köszönet a kormánynak, mely hathatós támogatásával biztosította az intézet felálli„Az ozsonna“ is sokoldalúságát bizonyítja. Ügyes és szellemes eszmemenetben, tele finom és mégis maró gunynyal Írja le a kisvárosi ozsonnákat elejétől végig legkisebb nüanszban részletezve. Meglátszik kidolgozásán, hogy erre a kis humoreszkre igen sok gondot forditott. „Ai emberek“, melyet lapunk múlt heti számában közöltünk, egy gazdag család tönkremenetelét Írja le. Az özvegy két lányával kénytelen a nagy palotából a kis kétszobás lakásba költözni és a kisebb leány — valaha büszke szépség — a postához megy hivatalnoknak. De itt sem maradhat, mert szépsége egy férfi kollegáját aljas vágyakra ébreszti, végre is nővére tartja fenn a csaladot hímzéssel. De ennek halála után ismét foglalkozás után kénytelen látni kisebb leány és mostis mindenütt csak aljas ajánlatokra talál. Végre is a nyomor megtöri s mint egy belékergeti a bűnbe. „Az aranyos gyerek“ egy hadnagy szereimé nek leírása. A hadnagy megvéd egy leányt, a ki őt tudta nélkül szereti és párbajt viv érte Megsebesül. Udvarlója egy pedáns szigorló orvos elmeséli neki, hogy egy párbajozó hadnagy karját operálták ma és leírja a leánynak a hadnagy kínjait és gyávaságát. A lány azonban naplójában megvallja, hogy tovább is szereti a hadnagyot. Ez pedig igen hamar elfeledi és vigasztalást talál egy színésznő mellett. A leány az orvoshoz megy nőül, a kit pedig nem szeret. A hadnagy leirasa teljesen sikerült, mig a leány lelkülete és jelleme bővebb indokolást igényelt volna. A „Jour thémák és más történetek“ alakilag is rendkívül tetszetős formájú, gyönyörű kiállításban jelent meg és becsületére válik Do- bay János könyvnyomdájának, mely legutóbbi kiadványaival messze vidékre terjedő méltó szén zácziót keltett. tását s melynek képviseletében örömmel üdvözlöm itt vármegyénk jeles főispánját és Magyar Kázmór urat. a gazdasági iskolák tanfelügyelőjét, hála az alapítóknak, u. m. a vármegye és Csaba község közönségének és hála továbbá azoknak, kik alapítványok tételével biztosították egyes tanulók felvételét. Ily alapítványt tevők: a megyei gazdasági egyesület és annak érdemekben gazdag elnöke Beliczey István, Csaba és P.-Sz-Tornya községek id. báró Wodianer Albert és gróf Almásy Dénes Az alapítók és alapítványt tevők nemes ezé!- zatainak megfelelőleg igyekezzetek ti, édes fiaim első tanítványai ez intézetnek, eredményeket elérni ez iskolában. Legyetek mindenkor szorgalmasak, egyetek nemcsak elsők ez iskolában, de elsők a tanulásban is, mintaképei az utódoknak. És legyetek mindenekfelett Istenfélők és jó hazafiak. A földmi- elő a természet ölén munkálkodva, Istent látja minden virág nyílásban, tőle várja munkája áldását, hálás szívvel félje is az Istent; és másrészt legyetek jó hazafiak, mert csak az tudja kitartással munkálni a rögöt, ki szeretettel csügg hazája földjén. Átadva ez iskolát rendeltetésének, fohászom száll ez egek urához, áldását esdve ez intézményre. Virágozzék annak nyomán mezőgazdaságunk, gyarapodjék vagyonban e megye igyekvő lakossága s ősbődjék ez által is szeretett hazánk. Áldás ez intézetre! Éljen a haza! Midőn a helyeslésekkel többször megszakított szép szónoki beszéd befejezése után a közönség éljenei elhangzottak a növendékek közül a Beliczey István alapítványát élvező Tóth Antal előlépvén csinos beszédben mondott köszönetét a vármegyé nek és az alapítványt tevőknek, kik lehetővé tették az ő és társai gazdasági kiképeztetését és azon gérettel fejezte be beszédét, hogy ők az intézet első tanítványai igyekezni fognak, hogy szorgal mukkal is az elsők legyenek. A felavatás megtörténte után a közönség az gazgató kalauzolása mellett bejárta a szépen be rendezett telepet, megtekintette a tantermet, a ta ulók háló, nappali, ebédlő szobáját, a hivatalos elyiségeket, a gazdasági melléképületeket és felszereléseket, a ló, szarvasmarha és sertés állományt mely utóbbiak mind egy mintagazdaság képét nyújtják, azután az intézet falába elhelyezett emléktáb lát, melyen a következő felirat van: A FÖLDMIVELÉS EMELÉSÉRE ALAPÍTOTTA BÉKÉSVÁRMEGYE A MAGYAR ÁLLAM és CSABA KÖZSÉG ÁLDOZATKÉSZ TÁMOGATÁSÁVAL A MILLENNIUM ÉVÉBEN. A szemle közben az igazgató nyújtott felvilá gositást az érdeklődőknek a berendezésről és a vármegye alispánja ismertette meg az intézet létesítésének történetét. A helyiségek megtekintése után a földmives iskolai bizottság a helyszínén rövid ülést tartott, melyen az iskolának több pénzügyi és gazdasági kérdését intézte el. A társaságnak egy része az ünnepély utáD kocsikra ülve megtekintette a vármegyének 10 hold területű eperfa iskoláját, melyben a közönség és ezek között a csabaiaknak is kellemes meglepetésére, nem kevesebb mint 180000 drb csemete vár kiültetésre és a gazdasági egylet szép gyümölcsös és diszkertjet, hol az egylet agilis elnöke Beliczey István diszeB virágcsokrokkal lepte meg vendégeit. IV. Arvédelem. Az árvédelmi tartalékalap követel . . 14400 Árvédelmi anyagok és eszközökre . . 8000 Árvizek alkalmával a védekezés körüli eljárásra .............................. 4000 — Az a !só-fehér-körösi ármentesitö társulat költségelőelöirányzata az 1898. évre. A) Szükséglet I. Személyi járandóságok. kor. fii. Elnöki tiszteletdija ........................ 2400 — Igazgató évi fizetése ........................ 2000 — * S lakbére ................... 400 — „ „ úti átalánya .... 600 — Főmérnök évi fizetése ................... 3200 — „ „ lakbére ................... 600 — n „ úti átalánya . . . 1000 — Mérnök évi fizetése ........................ 2400 — „ „ lakbére ........................ 400 — „ „ úti átalánya .... 800 — Pénztárnok évi tiszteletdija . . . 600 — Iktató írnok évi fizetése . . . 9 1200 — Birtoknyilvántartó évi fizetése . . 1600 — 3 gátfelügyelő fizetése á 1000 korona 3000 g 15 gátőr fizetése á 480 koroua . . 7200 — 2 csatornaőr fizetése á 480 korona 960 — A számvizsgáló bizottság tiszteletdija 180 — Irodaszolga évi fizetése ................... 600 — Összesen II. Kezelési és irodai költségek. Állami felügyeletért ................... Tis zavölgyi társulatnak .... Fűtés és világítás................... Irodai és nyomtatási költségek . Mérnöki műszerek és rajzszerekre Posta, távirda és vasúti fuvardíjak Hivatalos utazások és napidijak Irodai segédmunkára .... Társulati telefon használati dija Megyei telefon előfizetési dija Adókra és illeték egyenérték Összesen HL Fentartás. Épületek fentartása és tűz elleni biztosítása ....................................... Vizmérczék fentartása........................ 72 13 kim. gátvonalon a kisebb ülepedések és vízmosások kiegyengetó- sére kilométerenként á 100 kor. Zsilipek és azok csatornáira . Meder fentartás és hullámtér tisztítás Sorompók és kilomóterkarók . . . Telefon jókarban tartása és kezelése Élővizcsatorna kezelése és fentartása Összesen j 26400 — V. Kölcsön törlesztés. A magyar földhitelintézettől felvett 2.000,000 frtos kölcsön évi kamat és tőke törlesztésre, hozzáadva az adóvisszatérités által nem fedezett rész 5%-át.................................. 196146 84 VI. Nyugdíj alap. A tiszai társulatok közös nyugdíjintézetének évi hozzájárulás . . . 874 80 VII. Földmunkára. A fekete-körösi töltés javítására 3400— 7000. szelvények közt .... 20520 — Vili. Partbiztositás. Fekete-Körös 9500—9850. szelvényei közt.......................................... 6250 — IX . Anyaggödrök feliszapoltatása. kettős-körösi anyaggödröknek a folyó medrével összekötésére . . 19503 04 X. Duzzasztó építés. Az élővizcsatornai felső torkolati zsilip duzzasztójának újra építésére . 1940 — XI. Telefon építés. Telefon berendezés az élővizcsatorna partján, a fehér-körösi tápzsiliptől a csabai alsó körgáti zsilipig . 3600 — XII. Vegyes kiadások. Előre nem láthatókra ...... 1000 — B) Fedezet. Pénztári maradvány 1897. decz. 31-én 247659 56 Árvédelmi tartalékalap......................... 14400 — Árvédelmi tartalékalap kamatja . . . 576 — Adóvisszatérités.................................. 105377 56 Kölcs önjárulék kivetéséből .... 129083 44 M kir. államvasutak hozzájárulása . 23117 60 Hullámtér és gátak fütermése . ! . 4400 — földhitel intézeti kölcsön után letett tartalékalap kamatjából .... 15800 — Az élővizcsatornai munkákra engedélyezett 70.000 frtnyi állami hozzájárulás 4-ik részlete . . . . - . 14000 — A volt élővizcsatorna társulati tagokra kivetett járulékból ................... 3316 36 kig yósi vadvizcsatorna társulat részéremegállapított adóvisszatérités 889 84 Tőkésített összegek kamatjából . ! . 8000 — Az Élővizcsatornából engedélyezett vízhasználatokért .............................. 150 — Fedezet összesen Mérleg. Bevétel 1898. évben.................... Kiadás 1898. évben.............................. 326546 02 566770 36 566770 36 Maradvány 1898. decz. 31-én . 240224 34 Hírek. Összesen 29140 — 432 80 450 54 500 — 1600 — 400 — 200 — 1500 — 1000 — 65 — 90 — 500 — 6738 34 1000 120 — 7213 2000 — 600 — 100 — 400 — 3000 — 14433 — 0 felsége a király nevenapját folyó hó 4-én úgy mint országszerte, Békésvármegyében is a szó 1 kottnál nagyobb fénynyel és melegséggel ünnepelték meg. Gyulán a középületek fel voltak lobogózva, a róm. kath. főtemplomban pedig Gróh Ferencz plébános fényes segédlettel tartott hálaadó isteni tiszteletet. A templomban voltak: dr. Lukács György főispán, a kir. törvényszék Novák Kamill curiai biró elnök, a vármegye dr. Fábry Sándor alispán, a kir. péRzügyigazgatóság Csák György pénzügyi tanácsos, Gyula városa tanácsa Dutkay Béla pol gármester és a helyben állomásozó m. kir. honvéd tisztikar Lázár Sándor ezredes vezetése alatt, a hatóságokon kívül szépszámú ájtatos közönség is. Gyulán kívül a vármegye minden községében tartattak hálaadó isteni tiszteletek O felsége névnapja alkalmából. Október 6-át, a nemzeti vértanuk gyászos em éknapját kegyelettel ülte meg ezúttal is városunk közönsége. Reggel 8 órakor gyász isteni tisztelet tartatott az ev ref. templomban, mely ez alkalommal a gyász sötét jelvényeivel borítva, mélyen meghatotta a megjelenteket. Az isteni tiszteletet Dombi ajos ref. lelkész végezte, ki szivből jövő s szívhez szóló hangon emlékezett meg nemzetünk héroszairól s a mély bánatról és csüggedésről, mely ama napon az egész magyar nemzet szivén borongott, majd reménynyel egv szebb jövő iránt áldást kért e sokat szenvedett hazára. A magas szárnya- lásu ima mélyen lebilincselte a hallgatókat s köny- nyeket csalt azok szemébe. A gyülekezet alkalmi énekei után az ünneplők a BSzózat*-ot felállva énekelték s ennek hangjai mellett oszlottak szét, leróva szivökben a kegyelet szent érzelmeit, mely- lyel nagyjaink emlékének áldozni tartozunk. A nagyszámú közönség soraiban ott láttuk vármegyénk tisztikarát élükön a főispánLal és alispánnal- a városi tisztviselőket a polgármester vezetése alatt, valamint a polgári fiu-iskola növendékeit, kik gyászlobogóval vonultak a gyászünnepélyre tanáraik vezetése alatt, valamint az összes ref tanuló ifjúságot. Az elmegyógyintézet létesítésének ügye gyors előkészítés alatt áll. A hét folyamán Bartha kir. főmérnökkel megállapittattak az építési tervek s azok a belügyminiszter jóváhagyása alá bocsáttat tak. Ezek szerint az elmegyógyintézet kétemeletesre fog építtetni, mert a szomszédos háztulajdonosok oly horribilis árakat követeltek telkeikért, melyeket lehetetlen megadni s ez által meggátolták a tervezett irányban a kórháznak területi terjeszkedését. A kórház a kétemeletes épületben egész kényelmesen elhelyezhető lesz s a mennyiben még is volna nagyobb telekre szükség, az a gyula várii ut felé való terjeszkedéssel lesz elérhető. Az Erzsébet ápolda egy részét, sőt a szűk séghez képes az egész telket, bizonynyal készségesen fogja a város méltányos árban átbocsátani a humánus intézet ozéljaira. A telefonelöfizetők száma megyénkben mindinkább növekedik. E hó elsején már 200 volt az előfizetők száma, melyből Gyulára 36, Dobozra 2, Gy.-Várira 2, Kétegyházára 3, Csabára 28. Uj- Kigyósra 2, Békésié 7, MezőBerényre 4, Körös- Tarcsára 2, Orosházára 35, P.-Földvárra 2, Csor- vásra 2, Sámsonra 3, Nagyszénásra 8, Bánfaivára 4, Tótkomlósra 4, Szarvasra' 20, Szentandrásra 5, Öcsödre 3, Kondorosra 3, Szeghalomra 6, Vésztőre 3, K.-Ladányra 4, Füzesgyarmatra 4, Gyomára 6, és Endrődre 1 előfizető esik. Téli menetrend. A magyar királyi államvasutak alföld-fiumei és arad-budapesti vonalain az október 1-én életbe lépett vasúti uj menetrend változást nem mutat ki s igy a közlekedés a legkisebb változás nélkül az eddigi menetrendnek megfelelően történik. Műegyetemi hallgatók Gyulán. A budapesti műegyetem negyedéves hallgatói — a mint lapunk múlt számában jeleztük — mintegy 30-an a Gyula- Vári alatt levő Poiróe-féle duzzasztó mü megtekintésére f. hó 3-án Gyulára érkeztek. A műegyetemi hallgatók Kovács S. Aladár és Gzakó Adolf tanárok vezetése alatt jöttek le, hogy a Magyarországon eddig páratlanul álló vizvédmüvet, melyet tavaly Pósa Károly kir. mérnök vezetése s felügyelete mellett készíttetett az Alsó-Fehér-Körös ármente- sitő társulat, megtekintsék. A reggeli vonattal megérkezett műegyetemi hallgatókat az Alsó-Fehér- Körös ármentesitö társulat nevében annak érdemdús elnöke, Ladies György fogadta. Azonnal gyalogosan elindultak a helyszínére, a hova még kimentek dr. Lukács György főispán, dr. Fábry Sándor alispán, Gallacz János kir. tanácsos, műszaki felügyelő, Erkel János társ. főmérnök, Pósa Károly, Szarvassy Arzén kir. főmérnökök, Csausz Lajos igazgató, Terényi Lajos országgyűlési képviselő, Hoffmann Mihály, dr. Hajnal István, Mezey Lajos, Aszalay Gyula, Oláh György, Dutkay Béla, dr. Zöldy János, Szekér Gyula, Szánthó Henrik, Széli István v. mérnökök stb. A duzzasztónál annak alkotója s mestere, Pósa Károly kir. mérnök adta meg az érdeklődő ifjúságnak a műszaki felvilágosításokat és ezek nagy élvezettel hallgatták a tanulságos és szabatos előadást. A Poirée rendszerű duzzasztó müvet annak idején, a mikor elkészült, lapunkban részletesen leírtuk és igy nnak Pósa Károly ismertetése utáni ujabbi leírását ezúttal mellőzzük. — A szerkezetet ki- sérletképen összeállították és a vizet negyven czenti- méterre duzzasztották. A tanulságos magyarázathoz mindenki, első sorban maguk a tanárok melegen gratuláltak. Majd Gallacz János felügyelő, Körös-Berettyó völgy legkiválóbb ösmerője s monográfiájának illustis szerzője a Hármas-Körösül és annak árvízvédelmi müveiről, szakértőket és aikusokat egyaránt lebilincselő s rendkívüli figyelemmel hallgatott előadást tartott. Ezután az Alsó- Fehér-Körös ármentesitö társulat uj őrházában gyűltek össze, hol is a társulat szives vendégszeretetéből ízletes italok és mellékétkek mellett a Körösök specziális termékét, a halászlét szervírozták. A főispán jobbján Kováos, balján Czakó taná- ok ültek. A villásreggeli alatt dr. Lukács György főispán szép tosztot mondott a fiatal vendégekre. Egy nemzet előrehaladásának — úgymond — első főfeltétele az ifjúságban és pedig a felsőbb iskolai ifjúságban rejlik. Ha ez az ifjúság jó irányban halad, akkor meg lehetünk nyugodva a nemzet jövője felől. Örül, hogy Békésvármegyében üdvözölheti a műegyetem hallgatóit, kik egy uj technikai mü megtekintésére jöttek ide és ezzel a kirándulással is megmutatták, hogy érdeklődésük és tanulmányaik helyes irányban haladnak. Üdvözli a tanárokat, kik eme helyes irányban nevelik a tanitvá- yokat. Kovács tanár felelt, megköszönve a szives vendéglátást és poharát a mü megteremtőire- emelte. Ladies György társ. elnök lendületes beszédben szintén az ifjúságra, dr. Fábry Sándor alispán Gallacz Jánosra emelé poharát, mint akinek Békésvármegye s az egész Álföld vízrendezés tekintetében legtöbbet köszönhet s a ki a nagyszerű munka megalkotója volt. Fischer Géza műegyetemi hallgató szólt még azután, csinos beszédben a tanárokat éltetvén. A technikusok és tanáraik még a déli onattal visszautaztak a fővárosba, épp oly tanul- 5, mint kedves délelőtt emlékét vivén magukkal. A képviselőtestület folyó hó 5-én délután 3 órakor Dutkay Béla polgármester elnöklete alatt tartott rendkívüli közgyűlésén az astósfalvi tanyai iskola czéljára Szilágyi András tulajdonát képező ajtósfalvi lakházukat s telküket 550 írtért megvették; illetve eme vételre vonatkozó adás-vételi szerződést 10 szavazat ellenében, 33 szavazattal jóváhagyták, a vételár, valamint az építkezés éB felszerelésre szükséges 3000 frt a konverzió alkalmá- al megmaradt s takarékpénztárilag kezelt összegből fog fedeztetni. — A belvárosi 3-ik óvoda telkére vonatkozólag előterjesztetett s Névery Albert örököseivel kötött adás-vételi szerződés szintén elfogad- tott s az óvoda felépítésére és felszerelésére 10,000 frtot ugyancsak a konversió folytán megma- adt s takarékpénztárilag kezelt összegből 13 sza- azat ellenében 27 szavazattal szavazták meg, utasittatván a tanács, hogy eme határozatokat jó- áhagyás végett a törvényhatósági bizottsághoz terjessze be. Ezek után előterjesztetett a vallás- és közoktatásügyi miniszter leirata, mely szerint a város által felállítandó 5 óvoda költségeihez — miután a miniszter jövő évi költségvetése kimerítve an, — csak az 1899. évben adhat segélyt; miután a belvárosi óvoda felépítéséhez szükséges 10,000 forintnak évi annuitása és a jelenlegi 2 óvoda fentartása a törvényes 3%-lékot 110 írttal felülmúlja, mely tulkiadást a város a tandijjakból remélheti fedezni, a még szükséges 2 óvodát csak akkor építheti fel, ha a kiadások fedezésére az államsegély folyósítva lesz. Ekként a város a jelenlegi két óvodát fontartja és a belvárosit pedig a megszavazott összeg keretén belül felépitteti. Takács ános és társai kérelme folytán utasittatott a ta- áos, hogy a Novák-utcza folytatását képező Hold- utczának betonnal, a Dobozi utczának uj téglajárdá- al leendő burkolásával készítsen tervet és költ- égvetést s azt a képviselőtestülethez terjessze be. Az ipartanodái bizottságnak az 1896—97-ik évre vonatkozó jelentése, valamint az árvapénztár vizs- álatáról felvett jegyzőkönyv tudomásul vétetvén, közgyűlés esti órákban fejeztetett be. A törvényszéki palota s fogház építésének ügye — mint pár hét előtt megírtuk — 0 felsége király legmagasabb jóváhagyása elé terjesztetett az igazságügy miniszter által. Amióta az igazságügyi palota építése immár megmásithatlanúl befejezett ténynyé vált és ezzel is Gyula város hegemóniája s székhely jellege biztosítva lön, a törvényszék és fogház építés megkezdését türelemmel várja városunk közönsége s az építés már csak annyiban óhajtandó, hogy a munkások a — sajnos — ínségesnek
