Békés, 1897 (29. évfolyam, 1-53. szám)

1897-01-24 / 4. szám

Ezután felolvasták a püspök átiratát, hogy a plébánost állásra kihirdette a pályázatot. A köz­gyűlés a pályázatot mellékleteivel együtt egyszerűen visszaküldetni rendelte a püspöknek. Alispáni jelentés a közigazgatási bizottság január havi ülésére. Tekintetes Közigazgatási Bizottság 1 Az 1896. évi deczember haváról szóló rend­szerinti havi jelentését tisztelettel a következőkben terjesztem elő: A közigazgatás menete a múlt év utolsó havá ban is zavartalan volt. A beérkező negyedévi tevé­kenységi kimutatások szerint a hatóságok a hozzá- jok befolyt ügyeket általában kevés kivétellel mind elintézték, csakis az árvaszéknel állanak fenn még mindig nagyobb hátralékok, ezek feldolgozására nézve is megtétettek azonban a kétségtelenül ered­ményt hozó intézkedések. A főszolgabirák közsé­geiket a múlt hóban is beutazták s az ügykezelést megvizsgálták. A vármegyei pénztárakat a múlt hóban is megvizsgálta az azok felügyeletére hiva­tott bizottság és rendben levőnek találta. A mezőgazdasági állapot kielégítőnek jelez­hető. A deczember havi enyhe időjárás a november végén és a múlt hó elején a fagy miatt félbeszakadt munkálatok folytatására kedvező volt. A korai őszi vetések — ámbár ezek is, mint általában a növény-1 zet mindenütt nélkülözik a bótakarót — eléggé jól állanak. Aggodalmat okoznak azonban a vetést pusz­tító férgek, kiváltképen a drótférgek, hesseni légy s különösen az igen elszaporodott mezei egerek. A repcze vetések csekély kivétellel jól állanak. A me­zei munkások a megye legnagyobb részében kereset nélkül vannak. Egyes vidékekről más megyékrel vándoroltak mezei munkásaink napszám munkára.! A napszám 40—60 kr. közt váltakozik. Az orosházi járásban az elégületlenkedő munkások magán há­zaknál tartanak összejöveteleket s az u. n paraszt soczialismus állandóan terjedőben van. Az állategészségügy állapotáról végre kedve­zőbb jelentést tehetek,- amennyiben a sertésvész,J mely immár majdnem egy esztendő óta uralkodott megyénkben s gazdáinknak munkás népünknek rendkívül sok kárt okozott, szünőben van s remél­hető, hogy nemsokára minden községünk felsza­badul a serlésvész miatt elrendelt zár alól. Ma még csupán Orosházán, Békésen egy majorban, Berény-I ben egy sertéshizlalónál, Dobozon két majorban, Kétejyházáti és Gyulán egy udvarban van sertés­vész. Jellege a bajnak mindegyre enyhülő, múló, úgy hogy a folyó hóban való teljes megszűnése remélhető. A száj és körömfájás ragálya ütött ki azonban több helyütt a múlt hóban. így Nagy-Szé­náson, Sámsonban, Csorváson, Vésztőn, K. Ladány- ban, Kondoroson, Csabacsüdön, Halásztelken és Gerendáson egy majorban. A különben enyhe lefo-| lyású járványos- betegség tovaterjedésének meggát- lására a legszigorúbb intézkedések vétettek foga­natba. Jelentőségesebb körülmény állategészségi szempontból, hogy a takonykor járványos fellépte állapíttatott meg újabban Mező-Berény és Orosháza község lóállományában. Mindkét helyen az egész lóállomány azonnali megvizsgálását hagytam meg, a zárlatot elrendeltem b a szükséghez képest a mal- leinozást foganatosíttattam. A takonykor járvány még mindig fenáll K.-Ladánybao. A közbiztonság a múlt hóban kielégítő volt, amennyiben nagyobb bűntény által meg nem zavar­tatott s a meglehetős nagy számban előfordult lopá sok, leginkább élelmiszer tolvajlások, általában sú­lyosabb jelentőség nélküli vétségek voltak. Csupán egy a gyulai határban elkövetett rablás, egy Szeg­halmon elkövetett betöréses lopás említendő fel kü-l lön is, valamint a csabai és egyik gyulai kath. templomban elkövetett persely-lopás. A bűntények statisztikája egyébként a múlt hóról a következő: Elkövettetett Orosházán 2 lopás, P.-Földváron 1, K.-Ladányban 2, F.-Gyarmaton 1, Gyomán 1, Do­bozon 2, Csabán 2 lopás s egy verekedés, Szeg­halmon 1 lopás, Gyulán 1 lopás és 1 rablás, Meg­említendő még, hogy Gyulán egy egyén állítólag helytelenül és engedély nélkül alkalmazott vérbo­sánál ahhoz az eredményhez, hogy e megye mai székhelye Gyula, a legrégibb időben nem tarto­zott Békésmegye joghatósága alá, — s hogy egyes községek, melyek ma a váradi egyház­megye plébániái, régente az esztergomi, meg az egri főpapoknak fizették a tizedet. — De hogy mennyire igaz az elébb felállított tétel, az kivi­láglik e monográfiának azon részében is, ahol szerző az első letelepítésekről szól. A szent ki­rály, István ismert törvényéből indul ki, hogy io község építsen egy templomot. A községet e tájon szállásnak kell ismernünk s a ma fenlevő községekből szerző pontos mérlegelése kimutatja a békési települők legrégibb szállásai*-, még arra is ügyel, hogy az egyes iparüző csoportok hol helyezkedtek el. Még egy nevezetes részszel gazdagítja szerző a nemzet általános történetét e müvében. A po­litikai kialakulás egyes jeleneteit a magyar tör­ténetírás már megrajzolta, igy legutóbb Pauler Gyula két kötetes müve határozottan új világí­tásba helyezi a XI. században állammá rendez­kedő nemzetünk törekvéseit. De eleddig csak sejtettük, hogy a nemesség, a várjobbágyok és a várnép kialakulása nem történhetett meg min­den súrlódás nélkül, — okleveles adatok csekély számban vannak ahhoz, hogy a nemzeti élet e három tényezőjének energiáját pontosan meg­figyelhettük volna. Ám módot nyújt erre Kará­csonyi. Az aránylag kis terjedelmű megye hatá­rain belül feltűnő szépen domborítja ki azokat az érdekeket, melyek a három társadalmi osz­tály összeütközését provokálták, 1 amely küzde­lem csak a tatárjárással ér véget, a nagy pusz­tulásban az emberekkel együtt az érdekek is elnémultak. De ami itt történt, az megtörtént máshol is az egész országban; a formákhoz és a #oghoz való ragaszkodás nem vélt összhangban csátós folytán hirtelen elhalt A vizsgálat e részben folyamatban van. A jelzett bűntények elkövetői leg­nagyobb részben kinyomoztattak I a bíróságoknál feljelentettek. Baleset a múlt hóban egy sem for­dult elő. Öngyilkosság 4 volt, Békésen és Szarvason 1 _]i Gyulán 2. Tűzkár 3 esetben volt: Tót-Kom­lós on, K.-Tárcsán és Uj-Kígyóson. A kémények a múlt hóban is rendesen sepertettek. A kereskedelemről, iparról semmi örvendetes nem mondható. A védtöltések jó karban vannak i az esetleges tavaszi árvíz elleni védekezésre vonat­kozólag az intézkedések megtetettek. Dr. Fábry Sándor, alispán. Hírek. A gyulai kaszinó vasárnap, folyó hó 17-én tar­totta meg rendes évi közgyűlését, melynek tárgyai voltak az i 896. évi számadások felülvizsgálata, az 1897. évi költségvetés megállapítása és a tisztujitás. Ez utóbbinak folyamán elnökké egyhangúlag újból Jantsovits Emilt választották meg. Szintén közfel­kiáltás útján megválasztották alelnökké Haviár La jóst, igazgatóvá dr. Némethy Józsefet, pénztárossá Fürdők Istvánt, ügyészszé Frankó Lászlót, könyv­tárossá Szabó Emilt és jegyzővé Berthóty Istvánt. Az igazgató választmányba szavazó lapok utján a legtöbb szavazatot nyert következő tagok válasz­tattak be: dr. Bartóky József, Blaur Gyula, Bródy Adolf, Csák György, Dombi Lajos, dr. br. Drechsel Gyula, Dutkay Béla, dr. Fábry Sándor, Kéry Gyula, Kövér László, Ladies György, Lázár Sándor, dr. Liszy Viktor, Nagy Gyárfás, Novák Kamill, Schmidt József, Steiuecker Gábor, V. Szakmáry Arisztid, Terényi Lajos, .dr. Zöldy János, póttagokká pedig Csausz Lajos, Deimel Lajos és Schertl György. A számvizsgáló bizottság tagjaiul megválasztattak : Schröder Kornél, Czinczár Adolf és Pósa Károly. A múlt évi számadásokat 2013 frt 34 kr. bevétellel 1980 frt 27 kr. kiadással és igy 33 frt 7 kr. ma­radványnyal helyesnek találta és azok gondos ve­zetéséért Fürdők István pénztárosnak köszönetét nyilvánította a közgyűlés. Az igazgatói jelentés sze­rint a kaszinónak a honvéd tisztikaron kívül 102] rendes, 19 vidéki és 5 foglalkozó tagja van. Az 1897. évi költségvetést 1799 frt 82 kr. szükséglet­tel 1807 frt 7 kr. fedezettel és igy 7 frt 25 kr. felesleggel állapították meg. Az újvárosi olvasókör folyó hó 17-én délután 2 órakor tartotta meg tisztújító rendes közgyűlését, ügy tiszti kárát, mint választmányát egyetórtőleg közfelkiáltással választotta meg a következő ered­ménynyel : Rácz János elnöke Vidó István alelnök. Tar István pénztárnok, Murvai András igazgató, id. Bakó Jakab könyvtárnok, Balogh János jegyző. Számvizsgáló bizottsági tagok Fiuk Károly, Szemeti\ Imre, Sánta János. Választmányi tagok: Dombi Lajos, Dutkay Béla, Dömény Lajos, dr. Kovács Károly, Bujdosó András, Varga Károly, Fábián Ferencz, Somogyi János, Gyulai Gábor, Héjjas Mi­hály, Vidó János, Tóth Béla, Túri Ferencz, Kiss Lajos, Ócsai István, Puskás András, Kiss István, Rozsos János. Singer Mihály, Szilágyi Gábor, Mur­vai István, Murvai Ferencz, Monori Mihály, Kiss Mihály, Máró Gyula. Póttagok: U. Tar József, Fá­bián Lajos, Nagy János, Toldi István és Tóth János. A nagyrománvárosi olvasókör folyó hó 16-án tartotta rendes évi közgyűlését. A tisztikart a kö­vetkezőképen alakították meg- elnök dr. Frankói László, alelnök Miskucza György, pénztárnok Afyi- kora János, könyvtárnok Alb János, jegyző Márkus] János, ellenőr Argyelán György, Számvizsgálók: Miskucza Illés, Vonyiga Illés. Választmányi tagok: Dutkay Béla, Popovics Jusztin, Marján Illés, Vladutz Péter, Lelik István, Fekete Adám, Magda György, Cséfai Péter. Argyelán Miklós, Szoboszlai Péter, Rusz Jáuos, Fruzsa Mihály, Pomutz Mihály, Hengye Mojsza, Rusz György, Szűcs György és Mundruczó Mihály. Az időjárásról szól a nóta ismét. Eddig csak a pontos hivatalnokok és egy évi jótállással bizto­sított pontosságú kronométer órák erénye volt a késedelem s most már az idei tél konkurrál mind­ * I volt az egész hazában. Ezért becses szerző mü­vének e részlete. A XIII. század vége, az Árpádok haldok­lása lassú munkájával egészen megváltoztatja a magyar hatalmi tényezők állását, Fogy a vár­jobbágyok száma, meglazul a kötelék, mely őket urukhoz fűzé, ezzel szemben szaporodnak a ki­rály zászlaja alatt harczoló szabad emberek, a nemesek. Majd előállnak a vérségi összekötte­tésben levő családok szövetségei, a nemzetségek, s amikor ezek a hatalom birtokába jutnak, nyom­ban veszt a királyi hatalom korlátlanságából, nagyságából. Ezek a nemzetségek, a mi törté­nelmünk oligarhái, ragadják kezökbe az "ország sorsának intézését. E jelenség azonban nemcsak Békésben tűnik föl, hanem egy az egész or­szággal. Hazánk történelmében nagyon sokszor ész­leljük azt, hogy egyes politikai testülethez, ha­tósághoz fűződik nagy vidék, nagy területek sorsa; de alig van példa arra, hogy egy vár, egy nagy terjedelmű uradalom legyen központja, vagy I politikai élet súlya ezen feküdjék. Karácsonyi felkutatta, hogy Békésmegye egész élete száza­dokon át oda tapad Gyula várához és a gyulai hírhedt uradalomhoz. I .Mátyás királynak i484. május 8-án kelt rendelete semmisíti meg Békés politikai önállóságát, midőn megszünteti az auto­nom hatóságok működését s minden hatalmat a gyulai várispán kezébe összpontosít. — Kará­csonyié lesz az érdem, ha majd a jövő ama bi­zonyos történetírója jellemezni fogja Hunyadi Mátyást, az autokratát, hogy érvei között első­nek felhozhatja az idézett hires rendeletet. Nagyon érdekes e monográfiának az a ré­sze, mely szól a gyulai uradalomról, amikor aiT- nak gazdája Corvin János, Frangepán Beatrix, majd György brandenburgi őrgróf voltak. Érde­1 ezekkel a dolgokkal sőt le is főzi őket késedelem dolgában. Az idei tél megkésett, miut a hivatalno­kok és a chronometerek szoktak s e késedelem fölött fejcsóválva áll a publikum korcsolyasportért rajongó része, mint a megkésett hivatalnok felett a princzipális. A késedelemnek szomorú következ­ményei lehetnek. Az egyik eshetoéég az, hogy a megkésett tél nem fog tudni megbirkózni a feb­ruári verőfény meleg sugaraival, nem fesz tél s Halifax hívei búnak eresztik fejüket. A másik es­hetőség az, hogy télapó legyűri a tavaszi napsuga­rakat és meghosszabbítja hivatalos működését a kalendáriumi terminuson túl is. Ez lesz a szomo­rúbb következmény 1 akkor Husvétkor vígan fog lobogni a Ferenózy-házon a kék lobogó s a hús­véti locsolódós helyett meg fogjuk egymást hógo­lyózni. S mindez kárpótolni fog bennünket az ara tás, szüret és majálisok elmaradt kellemességei­ért. Különben, miután Falb apó sorsán okulva, az időjóslást nem szándékozunk „rezortB-ba venni, e kérdés bővebb fejtegetésébe nem bocsátkozva, csak annyit konstatálunk, hogy a hót elején hideg volt. s a korcsolya-egylet részvényei a gyulai tőzsdén parin felül szöktek, a hót végén pedig újra olva­dásnak indult az idő a korcsolyázók erős rémé nyével együtt. Szóval az idei tél még mindig késik Az idei nyári saisonra eddigeló- két szinigaz- gató adta be a városi tanácshoz pályázatig kérvé­nyét: Kúnhegyi Miklós zombori színigazgató, kinek a mostani mostoha szini viszonyok között, amidőn a vidéki jobb erőket a fővárosi színházak vonták magukhoz, aránylag igen jól szervezett társulata van ; a másik pályázó pedig Halmay Imre, a már múlt nyáron is teljes erkölcsi sikerrel Gyulán mű­ködött szabadkai színigazgató. A városi tanács, mely figyelő állást foglalt el mindaddig mig a nagyváradi nyári szinkör sorsa el nem dől, most, amidőn ez megtörtént, még pedig Leszkay aradi igazgató előnyére, miután annak lehetősége, hogy az aradi színtársulat reflektáljon Gyulára, megszűnt, legközelebb dönteni fog a gyulai szini saison fölött, előreláthatólag Halmay javára. Az országos vásár — mint az előrelátható volt — nagyon siralmasan ütött ki az idén. Az embernek a Bárdos hidján túlig kellelt kimenni, tudomást szerzendő róla, hogy egyátalán van vásár, ott pedig vigasztalan látvány tárult eléje; ahol Bzerdai napon százezren felüli sertésállomány szo­kott kihajtva lenni, a tágas vásártéren egy da­rab jószág, egy árva lélek sem volt látható ; a szarvasmarha- vásár is siralmasan ütött ki, nem emlékszünk, hogy valaha is oly kevés felhajtás lett volna mint ez alkalommal. Arról a forgalomról kü­lönben, mely egyátalán kifejlődhetett, lapunk más helyén közlünk tudósítást. A járványok krónikájából A vármegye alis pánjához érkezett hivatalos jelentések szerint e hét folyamán a következő járványos betegségek léptek fel: vörheny M.-Berény, Szeghalom, Gyula, Csaba, F.-Gyarmat, Öcsöd, Endrőd és Szt.-Andráson, ron­csoló toroklob Orosháza, K.-Ladány, - Mező-Berény, Szarvas és Csabán, hasi hagymáz Endrőd, Körös- Ladány és K.-Tarcsán, himlő Szarvason és amit hozzáfűzhetünk : influenza — még pedig nagy mér­tékben — a vármegye minden községében. Állategészségügy. A takonykór egész járványos betegséggé fejlődik a vármegyében. Alig oldották fel M.-Berényt a zárlat alul, Csabán tört ki a pusz­tító kór és az ottani lóállomány is szoros meg figyelés alá vétetik. Lépfenét Kondoroson Janurik János tanyájáról é? a Vésztőhöz tartozó szecsői pusztáról, sertés orbánczot a szarvasi határhoz tar­tozó décsi pusztáról, száj- és körömfájást Csabán Szalay József és Beliczey István birtokairól jeleznek. Hirdetés. Figyelmeztetnek mindazok, kik a nagyváradi m. kir. bábaképezdén az 1897. évi nyá­ri tanfolyamra magukat állami segély mellett fel­vétetni óhajtják, hogy a m. kir vallás és közokta­tásügyi minisztériumhoz czimzett, keresztlevél, os- ketési, erkölcsi és szegénységi bizonyitványnyal el­látott folyamodványukat 1897 február hó 5-ig alul­irt igazgatósághoz küldjék be. Kelt Nagyváradon. 1897 jan. 15. A nagyváradi m. kir. bábaképezde igazgatósága. ** kés azért, mert gazdát, királyt, nemest, jobbágyot ezer szál fűzi a gyulai szövevényes érdekkörhöz, századok vetélkedése tölti be története nagy ré­szét, mig azután ez örökös agyarkodást egy újabb tatárjárás, a törökdúlás temeti el úgy mint ré­gente, embereivel, intézményeivel. E néhány jellemző részlet feltüntetésével czélom volt az érdeklődők figyelmét oly műre irányítani, mely nagyon érdemes arra, hogy el­olvassák. — De meg kell vallanom azt is, hogy Békésmegye törvényhatósága roonografusával be­csületet vallott. — E mű szerzője nem elégedett meg azzal, hogy a megye és a szomszéd megyék levéltárait kikutatta, hanem széles kútfői isme­rete elvezette idegen országokba s onnan hor­dott össze kincseket, hogy szülőföldjét föléke­sítse. Azt hiszem, ritka monográfia jelenik meg annyi kútforrással, mint éppen ez. Csúpán egy az észrevételem. Lehet, hogy ez sem érdemleges, a munka becséből mitsem von le. Kifogásolom az idézeteket. Szerző úgy látszik, a korrektúrára hagyta, hogy az egyes levéltárak illető helyét megjelölje. — Figyelemmel olvastam át munkája minden sorát; de megtévesztett sok helyütt a forrás. Nem tartom elegendőnek, hogy pl. mú­zeumi levéltárra, vagy a bécsi Staatsarchivra hi­vatkozzék, jegyzeteiből kifeledte a pontos hely megjelölését. — Világos, hogy szerző tudja; de hát ilyen becses mü forrásmunka gyanánt is sz4lgálhat a szakembereknek s akkor szükség van a pontos idézetre.- Hogy a mü beosztása nagyszerű, hogy szerző nyelve magyaros és ékes, hogy ítélete biztos, — minek mondjam, hisz Karácsonyitól más nem is telnék. Hummer Nándor. A gyulai kereskedők és kereskedő ifjak tár­sulata e hó 17-én délután 2 órakor tartotta 9-ik évi rendes közgyűlését a tagok élénk részvéte mel­let. A gonddal szerkesztett titkári évi jelentésből kitűnik, hogy a társulatnak 4 alapitó és 104 ren­des tagja van és hogy a társulat vagyona 1196 frt 16 kr., melyben a 401 müvet kitevő könyvtár osak 500 írtban szerepel. Igen melegen emlékezik meg a jelentés boldogult Dobay Jánosról, ki a társulat­nak több évig ügybuzgó alelnöke volt 1 ki a tár­sulat mozgalmaiban tevékeny részt vett. Az ülé- napirendjének letárgyalása után raegejtetett tói tiszta újítás a következő eredménynyel: elnök Czinczár Adolf, alelnökök Weisz Mór és Karácsonyi Károly, I.- titkár Stern László, II. titkár Rosenthal Lipót, igazgató Reisner Zsigmond, pénztárnok Manheimer Arnold, ellenőr Schütz Gusztáv, könyvtárnok Fi­scher Jakab. Választmányi tagok: Braun Mór, dr. Berényi Ármin, Bleyer Aladár, Billitz Sándor, Braun Vilmos, Deutsch Jakab, Dobay Ferencz, Ehrenfeld Soma, Fekete Gyula, dr. Frankó Iászló, Furka Mihály, Multas Adolf, Morvay István, Klein József, Reisner Emánuel és Schwimmer Arnold. Számvizs­gálók: Szaládi Antal, Reiáher Arthur és Deutsch Vilmos. Iparhatósági megbízottak választása. Folyó hó 12-én d. e 11 órakor a polgármester elnöklete alatt az 1897. évre iparhatósági megbízottakul a követ­kező kereskedők és iparosuk választattak meg- Schvimmer Arnold, Zuzmann János, Grünbaum Ár­min, Furka Mihály, Anuló Bál, Lusztig Adolf, Múlt József, Gubás János, Albu Ferencz, Grünfeld Mór, Balog József, f Alcser Antal, Gubicza Károly, Ruttner Lőrincz, Szállá Lajos, Najmann György, Somogyi Pál, Krizsán András, Glacz Jáuos és Lotta György. A fehér kereszt egylet bókésmegyei fiókja f. hó 21-én választmányi ülést tartott a megyeház nagyjer- mében gróf Almásy Dénesnó elnöklete alatt. A gyűlé­sen, melynek programmját különösen érdekessé tette a felszínen levő mulatságrendezés kérdése, igen szép közönség vett részt. Ott voltak: Gróf Almásy Dénesné elnök, Berényi Árminná, Dutkay Béláné, özv. Erkel Ferencznó, özv. Fábry Mártonné, Gal- lacz Jánosné, Keller lmróné, Kliment Gyuláné, Le­derer Lajosnó, dr. Márki Jánosné, Schröder Kor- nélné, Steinekker Gáborné, dr. Zöldy Jánosné, dr. Bartóky József, Gróh Ferencz, dr. Fábry Sándoj, dr. Márki János, Novák Kamid vál. tagok, dr. La­dies László jegyző és titkár, dr. Zöldy János és dr. Berkes Sándor egyleti orvosok. A jelenlevő egyleti tagokon kivül a város és megye szép höl­gyeiből bájos koszorú foglalta el a megyeház kis termét. A gyűlés első tárgya a dr. Ladies László jelentése volt, ki az egylet állásáról tavaly történt megalaku'ása óta bámulatos szép haladást feltün.tető' jelentést adott be, mely bebizonyítja, hogy az egy­let iránt meleg érdeklődés mutatkozik széles e me-" gyében s erőteljes, fejlődő, életrevaló egyletté vált rövid megalakulása óta is. Jelentése főbb pontok­ban a következő: Az egyletnek van 126 tagja és pedig három alapitó: gróf Almásy Dénesné, gróf Almásy Dénes, gróf Kásolyi Imrénó szül. Károlyi Zsófia, kik 1000 frtos ágyalapitványokkal lettek ál­dott megalapítóivá a nemes czélokért küzdő egy­letnek. Van bat alapitó tag 200 forinttal, 12 pár­toló tag 50 írttal és 105 rendes tag 3 frt évi tag­sági díjjal, adakoztak pedig az egyletnek fennállása óta 41-en. A következő tárgy a pénztárnoki jelentés volt, melyet Szekér Qtyula pénztárnok távollétében dr. Márki János kir. közjegyző adott be s mely a következőképpen hangzik: Az egyesület megalaku­lásától 1896. májustól deczember 31-ig belépett az egyesületbe 58 gyűjtő ivén összesen 167 tag és » pedig I rendes tag 3 évi kötelezettséggel 3 fetos 105 járulék 315 frt, ágyalapi tó egvszersmindenkorra 3, á 1000 = 3000 frt, alapitó egyszersmindenkorra 6, á 200 = 1200 frt. pártoló egyszersm. 12 á 50 = 600 frt, adakozó egyszersm. 41 = 85 frt 50 kr., összes járulék- 5200 frt 50 kr., ebbből lefi­zetett 40 rendes tag á 3 frt = 120 frtot, 3 ágy- alapitó tag á 1000 3000 frtot, 5 alapitó á 200 =# 1000 frtot, 12 pártoló tag á 50 = 600 frtot, 39 adakozó 81 frt 50 krt, összesen 4801 frt 50 krt. Előre fizetett 4 rendes tag 24 frtot, összes ■> lerovás 4825 frt 50 k-r. Hátralékban maradt 1 alapitó 200 írttal, 65 rendes tag 195 írttal, 2 adakozó tag 4 írttal, összesen 399 frt. Kéa/.pénzbevétel t. dijak­ból 4825 forint 50 kr., tőkekamat 36 forint 94 kraj- czár összesen 48Ó2 frt *44 kr. Kiadás semmi, ihely összeg a bókésmegyei takarékpénztári egye­sületnél 6/2607. számú könyvecskére van elhelyezve. Mindkét jelentést egyhangú helyeslés és megelége­déssel vették tudomásul s Szekér Gyula leköszönt pénztárnok helyett ideiglenesen dr. Márki Jánost kérték fel a pénztár kezelésére, a közgyűlésen le­endő pénzlárnok választásáig. A gyűlés harmadik pontjában a befolyt tőke hovaforditásáról történt megállapodás. Elhatározták, hogy egyelőre gyümöl- csözőleg kezelik s ha a 10000 frtot eléri, annak a nemes és humánus czélra való felhasználás módo­zatainak megállapítására egy Gróh Ferencz, dr. —• Berkes Sándor, dr. Zöldy János, dr. Kun Pál és Steinekker Gáborné tagokból álló bizottságot külde­nek ki. E fontosabb ügyek elintézése után jött a gyűlés érdekesebb .része. Dr. Zöldy János inditvá^ nya előzte meg a bálkérdést, ki azt indítványozta, hogy Cziráky Jeanne grófnőt és Beliczey Erzsi, a megyei hölgykoszoru két bájos tagját tiszteletbeli jegyzőkké válasszák. "A vál. ülés és a jelenlevő közönség egyhangú helyeslése és közfelkiáltása foly­tán a Zöldy indítványa elfogadtatott. A gyűlés utolsó, de legtöbb tárgyalást igénybe vevő'tárgya a bálrendezés kérdése volt, melyre nézve gróf Al­másy Dénesné elnök adott be indítványt. Ä fehér­kereszt kilátásban levő szép mulatságáról alább számolunk be olvasóinknak. A fehérkereszt-bál Az elmúlt nőegyleti bál s az utána jövő tiszti bál közé esik a farsang igazi elit mulatsága, a fehérkereszt-bál, mely gr. Almásy Dénesnó kezdeményezésére most van készülőben, s melynek czivil- és katonarendezősőge fényes nagy bállá teszik a készülődő kedves mulatságot. A bál rendezése s a biztos sikerben természetesen főrésze Almásy Dénesnó grófnénak van, — ki agilis szelle­mével a választmányi gyűlés alkalmával a mulat­ság eszméjét megpendítette, — szervezte s a véd­nöknői szerepet a nála járt küldöttség kérelmére elvállalván, a bál fényét és sikerét személyével biztosította. — A bál rendező bizottsága az egész vármegye aranyifjúságából összetoborozva, pénteken délután alakult meg dr. Fábry Sándor elnöklete alatt s ugyanekkor a mulatság részletei is meg let-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents